Magyar Nemzet, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-27 / 122. szám
8 ÉPÍTKEZŐK TANÁCSADÓJA Vállalatok közreműködésével A korábbi években a kivitelező vállalatok tevékenysége a magánlakás-építés anyagellátásában nem volt számottevő, legfeljebb betoneladással foglalkoztak. Hiányzott az érdekeltség, s néhány jogszabály sem tette lehetővé a nagyobb közreműködést. Az elmúlt évben azonban jelentősen megváltozott a piaci helyzet. A beruházási építési tevékenység csökkenésének következtében — különösen vidéken — szabad gyártókapacitások jelentkeztek, s így a vállalatok magánlakás-építés igényeit jobban kielégíthetik. Több vállalat hozott létre például tájékoztató, forgalmazó, termékismertető szervezetet. A termékeket azonban el is kell juttatni az építtetőkhöz. A legegyszerűbb megoldás — s a vállalatok többsége ezt is választja — a TÜZÉP-en, illetve az áfészen keresztüli előadás. Néhány kivitelező vállalat — főleg amelyeknél jelentős részarányt képvisel az ipari termelés — saját kiskereskedelmi üzlet nyitását is tervezi. A vállalat által gyártott termékek forgalmazására az érvényes jogszabályok lehetőséget adnak. (Az Alba Regia Vállalat már forgalmazza saját termékeit.) Betont majdnem mindegyik vállalat ad el. Általában lehetőség van a beton helyszínre szállítására és bedolgozására is. Jó kezdeményezésnek tűnik a késő délutánra és a hét végére adott árkedvezmény, amivel sajnos, még kevés vállalat él. Azok az állami vállalatok, amelyek központi habarcsteleppel rendelkeznek, a magánmegrendelők igényeit is ki tudják elégíteni habarcsból. Nagy az igény oltott mészből. Néhány vállalat rugalmasságára jellemző (például a Keletmagyarországi Közmű és Mélyépítő Vállalat), hogy nemcsak ömlesztve, hanem ötven, húsz, tíz, sőt öt kilogrammos csomagolásban is forgalmazza. Az előregyártott beton- és vasbeton termékeket a gyártó szakvállalatok típusszerkezetekből az igényeket várhatóan egyre jobban ki tudják elégíteni, a választékot jelentősen bővítik. Az igényskála rendkívül széles: az egyszerű járdalapoktól a családi házhoz is felhasználható lépcsőszerkezeteken keresztül az előre gyártott garázslapokig sok mindenre kiterjed. A fa-, fém- és műanyag ajtók, -ablakok, valamint egyéb asztalos- és lakatostermékek kínálata is javul a kivitelező vállalatok termelése révén. A magánerős építés támogatásához a gépkölcsönzés és -szolgáltatás is hozzátartozik. A felmérések azt mutatják, hogy elsősorban a nagyobb mennyiségű építési anyagok bedolgozása, a súlyosabb szerkezetek elhelyezése okoz gondot, s jelent nagyobb időráfordítást a magánépíttetőknek. Nagyobb gépek esetén nem a kölcsönzés, hanem a géppel végzett szolgáltatás a járhatóbb út (kotrók, autódaruk, szállító berendezések). A gépkölcsönzési formát a kisebb termelékenységű és kevesebb A SOMOGY fantázianevű négylakásos sortársasház ajánlott tervét mutatjuk be. Az épület befoglaló méretei: 14,40X 25,50 méter, 1,20 méteres homlokzati síkeltolással. Sík, vagy utcától emelkedő terepen építhető, földszint + tetőtér-beépítéssel, félig alápincézve. A lakások azonos elrendezésűek és alapterületűek, a harántfalak fesztávolsága 6 méter. Egy lakás területe: 80 négyzetméter, háromszobás. Egy férőhelyre — hat személlyel számolva — 13,3 négyzetméter lakásterület jut. Lakásegységenként az utca felől jobboldali rámpa vezet a gépkocsitárolóhoz. Középen lépcső visz a földszinti loggiához, ahol a lakás bejárata van. A félig földbe süllyesztett pincében a garázs mellett a fűtőhelyiség és tüzelőtároló kapott helyet. Az előszobából jobbra nyílik az szaktudást igénylő gépeknél, valamint szerszámoknál eddig is alkalmazták a kivitelező vállalatok. A tavaly megjelent jogszabályok még nagyobb lehetőséget biztosítanak ennek kiterjesztésére. Horváth Sándor ÉVM étkezős konyha, majd hátrébb a házi munka helyisége található — mosás, vasalás elvégzésére —, az ellentétes oldalon a kamra, zuhany- és WC-fülke, majd a tetőtérbe vezető lépcső következik. A tágas nappali előtt nagyméretű, részben fedett erkély húzódik, lépcsőlejárattal a kertbe. (A távlati képen a kerti homlokzat látható.) A tetőtérben két hálószoba, fürdőszoba és gardrób alakítható ki. Tájolásilag akkor jó, ha a kerti homlokzat kap déli napot, a szobák ablakai és az erkély ugyanis mind ebbe az irányba néznek. A lakásegységek közös határoló fallal épülnek, eszmei közös tulajdonban álló telken. A sortársasház ajánlott tervek 1200 forintért kaphatók az Építésügyi Tájékoztatási Központ fővárosi és vidéki információs irodáiban. Timon Kálmán Sortársasház Man Nemzet Csütörtök, 1982. május 27. Pince és padló hőszigetelés re elhelyezett hőszigetelés, míg a másik az ugyancsak ismert eljárás, vagyis a parketta, padlószőnyeg alatti hőszigetelő megoldás. A TÜZÉP-tájékoztatók mindkét eljárást ismertetik. Az előbbinél „teherbíróképesebb” hőszigetelő anyagot kell alkalmazni, az utóbbinál viszont vakpadlóra is szükség van. A pincefödém utólagos hőszigeteléséhez ajánlható a hőszigetelés alulról való ragasztása is. A kivitelezési módra részletesebb információt ad a kőzetgyapotféleségek vonatkozásában a KÖSZIG Vállalat „Hőszigetelés, energiatakarékosság, gazdaságosság” című tájékoztatója is. Egy fontos szempont: a páraelzárás érdekében a hőszigetelési eljárások további kiegészítő anyagaként a szakemberek műanyagfólia-, alumíniumfólia-burkolást ajánlanak. Ezek elhelyezése is a tájékoztatókban ismertetett módon történjék. A különböző hőszigetelő anyagok ára — Zsolyth, Nikecell, Porán — a vastagságuktól függően változik. A tényleges anyagszükséglet összeállításához a TÜZÉP-telepektől az építtetők szaktanácsot kaphatnak. Dr. Sinkovics Ferenc TÜZÉP Egyesülés A pincefödém és a talajon fekvő padló hőszigetelését kétféle módon is elkészíthetjük: az egyik megoldás a födémszerkezet és az aljzatbeton kör HÉT KÖNYV A KÖNYVHÉT ÚJDONSÁGAIBÓL FERENCZY BÉNI RAJZAI 135 Ft Sellei Sarolta—Panyik István: SHAKESPEARE ANGLIÁJA 146 Ft Vayer Lajos: AZ ITÁLIAI RENESZÁNSZ MŰVÉSZETE 128 Ft Gion Nándor: LATROKNAK IS JÁTSZOTT 41 Ft Mikszáth Kálmán: JÓKAI MÓR ÉLETE ÉS KORA 41 Ft Nagy Lajos: EGY LÁNY A SZÁZADFORDULÓN — A FIATALOR MEGNŐSÜL 36 Ft TAMÁSI ÁRON ÖSSZES NOVELLÁI 1—2. kötet 115 Ft ... ÉS MÉG TOVÁBBI SZÁZÖT ÚJDONSÁG várja a vásárlókat az RS ÁLLAMI KÖNYVTERJESZTŐ VÁLLALAT könyvesboltjaiban és könyvsátraiban MÁJUS 28-TÓL JÚNIUS 4-IG! Az Ómagyar Mária-siralom útja a Széchényi Könyvtárig NÉHÁNY HÉTTEL EZELŐTT, április 23-án jelent meg a magyar sajtóban a hír: hamarosan hazakerül a Belgiumban őrzött leuveni kódex, amely becses nyelvemlékünket, az Ómagyar Mária-siralmat tartalmazza. Villangó Istvánnak, a Művelődési Minisztérium közgyűjteményi vezetőjének hivatalos bejelentése széles körben érdeklődést keltett. Érthetően, hiszen a Mária-siralom nemzeti kultúránk egyik kivételes becsű dokumentuma: a legrégibb magyar nyelvű vers. Hogy milyen előkelő helyet foglal el ősi nyelvemlékeink sorában, azt néhány adat is megvilágítja. 1055-től származik a Tihanyi apátság Alapítólevele, amely 58 magyar szót s ezekből egyetlen — nem egészen teljes — magyar mondatot tartalmaz. 1200 körül készült a Halotti Beszéd, a legrégibb összefüggő magyar szöveg. Egy századdal később íródott a Mária-siralom, az anyanyelvünkön megfogalmazott első ismert vers. Egy kis alakú, 302 levél terjedelmű, latin kódexban maradt fenn, amely a XIII. század második feléből származik. Finom hártyaleveleire francia vagy olasz domonkos szerzetes írta a különböző vallásos szövegeket. Túlnyomórészt egyházi beszédeket tartalmaz, ezért nyerte a „Sermones” címet. 1300 táján, vagy talán még korábban a kötet Bolognában vagy Párizsban tanuló magyar egyháziak birtokába került, akik latin prédikáció-vázlatokat, teológiai magyarázatokat, kivonatokat írtak a lapszélekre, a sorok közé, az üres, vagy utólag bekötött levelekre. Ezek az utólagos jegyzetek gondatlanabb írással készültek, mint a mindvégig egyöntetű írású, latin törzsszöveg. Három egykorú scriptor írta a jegyzeteket. Ketten a latin prédikációfogalmazványaikat rövid magyar értelmezésekkel (glosszával) egészítették ki. A glosszaíró szerzetesek egyike másolta a kötet 1991. lapjára a párizsi Geoffroi de Breteuiltól származó latin Mária-siralom (Planctus Sanctae Máriáé) egyik szövegváltozatának első felét, majd a 1341. lapra ugyanezen latin himnuszrészlet magyar szövegét. EZ A 37 SOROS magyar vers a Mária-siralom. Nem szó szerinti fordítás, inkább szabad utánköltése (parafrázisa) a latin eredetinek. Külön érdekessége, hogy a vallásos témát emberi és általános értelmezésben tolmácsolja. Mária neve a szövegben elő sem fordul: a vers a fiát elvesztő anya fájdalmának ihletett megfogalmazása. Pótolhatatlan kár, hogy a kódex következő lapját kitépték, mert valószínűleg ezen is magyar szöveg, talán a latin himnusz második felének magyar fordítása lehetett. Ugyancsak a magyarul nem tudó próbálhatta kidörzsölni, eltüntetni a Máriasiralomnak az első hasábra írt részletét. Ennyi és ilyen állapotban maradt fenn a második, összefüggő magyar szövegből. S a Mária-siralom mégis rendkívül becses nyelvemlék! Anyanyelvi költészetünk első képviselője, az egyetlen forrás ahhoz, hogy elképzelhessük, hogyan alakult ki a latin himnuszból a laikus jellegű ének (cantio, cantilena). Kifejezésbeli gazdagsága alapján alighalehet a Máriasiralom valóban az első magyar vers. Bizonyára voltak előzményei, de azok ugyanarra a sorsra jutottak, mint a XIII—XIV. századi, más jellegű magyar szellemi-művészi alkotások. Érdemes vázlatosan áttekinteni őket s egy kissé a kort is, amelyben a Máriasiralom keletkezett. A tatárjárást követő évszázadban olyan nagyszabású építkezések folytak az országban, amelyekhez hasonló később is kivételes jelenség. Budán és környékén nemcsak a királyi vár s egy új városrész épült fel, hanem öt-hat kolostor és ugyanennyi templom. Hasonlóan nagyszabású építkezések folytak másutt is az országban várakon, városokban, kolostorokban. Mi maradt belőlük? Legfeljebb alapfalak, töredékek, többnyire csak ezekből következtethetünk egykori méreteikre, stílusjegyeikre, művészi megformáltságuk színvonalára. A XIII. századi építkezésekben, az ország újjászervezésében a két szerzetesrend, a domonkos és a ferences, támogatta leghathatósabban a királyi kezdeményezéseket IV. Béla és családja elsősorban a domonkosok hatása alatt állott, amint azt leányuk, Margit élete is tanúsítja. E rend befolyása akkor sem csökkent, amikor Nápolyból Magyarországra érkezett Károly Róbert s 1301-ben, Esztergomban királlyá koronázták. Károly Róbert Itáliából hozta magával a művészetek kedvelését és pártolását. Magyarországon is igényes szellemi központtá formálta tehát udvarát. Nagyszabású építkezésein külföldiek és magyarok egyaránt dolgoztak. Név szerint ismert ötvöse még olasz, sienai Péter, de udvari festője már a soproni Hertul mester, s megbecsülésnek örvendett Lippai Pál fametsző is. UDVARTARTÁSÁNAK atyaian tisztelt tagja a külföldet járt, egyetemet végzett Nekcsei Dömötör király tárnokmester. E művelt főúr számára készülta Washingtonban őrzött, gazdagon illuminált Nekcsei-Biblia. A kódex festőjére talán Dörögdi Miklós hívta fel Nekcsei figyelmét. Dörögdi Bolognában tanult, majd 1316—1317-ben a Stúdió rektora lett. Magas egyházi méltóságokat nyert el, 1327- ben ő a királyi kápolna comese. Azokhoz a művelt udvari klerikusokhoz tartozott, akiknek nem csekély részük volt az ország szellemi életének formálásában. Az 1338 előtt készült Nekcsei-Biblia festője ugyanabban a bolognai műhelyben sajátíthatta el a könyvfestés művészetét, mint a közel egykorú Magyar Anjou Legendárium miniátora. Ez a szépséges festményekkel díszített kódex is külföldön, három távoli intézményben maradt fenn, töredékekben. A Magyar Anjou Legendárium szövegében és művészi megformáltságában egyaránt kiérlelt, nagyszabású alkotás. Pár évtizeddel később készült, mint a Mária-siralom. E szellemiművészi környezet alapján jogosan hihetjük: a Máriasiralom nem az első, csak a legrégibb fennmaradt magyar vers. KALANDOS SORS jutott e műnek is osztályrészül. Pedig múltja első hat évszázadát teljes homály fedi. Ruffy Péter a Magyar Nemzet május 1-i számában már beszámolt Odüsszeiájáról. Néhány tényre azonban itt is utalnunk kell. Jacques Rosenthal müncheni antikváriusnak nem volt még a magyar szövegről tudomása, amikor a kódexet 1910- ben Toscanában megvásárolta. Georg Leidinger, a müncheni bajor állami könyvtár kézirattárának igazgatója figyelt fel a kódex idegen nyelvű részletére, amikor a német jóvátételi bizottság ezt a kötetet is megvette az első világháború alatt elpusztult leuveni egyetem könyvtára számára. Babinger Ferenc professzor állapította meg, hogy a kérdéses szöveg magyar. A Széchényi Könyvtár történész-főkönyvtárosa, Jakubovich Emil és Gragger Róbert írta róla az első tanulmányt, majd olyan kiváló tudósok elemezték, értelmezték kifejezéseit, mint Pais Dezső, Mészöly Gedeon és Bárczi Géza. A második világháború alatt sértetlenül maradt a kódex a leuveni egyetem ismét súlyosan megrongálódott épületében. Az elmúlt évtizedekben előbb az Országos Széchényi Könyvtár, majd más magyar intézmények is kísérletet tettek a kötet csere útján történő megszerzésére. Egyidejűleg tudósok, diplomaták és neves közéleti személyiségek is figyelemmel kísérték a kódex sorsát. Számos Belgiumba jutott magyar pedig elsősorban azért kereste fel Leuven városát, hogy a nagy múltú egyetemet és a benne őrzött Mária-siralmat megtekinthesse. Köztük magam is, 1980 márciusában, rövid ösztöndíjas belgiumi kutatóutam során. Dr. Jan Roegiers, a könyvtár mai igazgatója, tájékoztatott az intézmény legújabb történetéről, az egyetem flamand és vallon részének különválásáról, s a könyvállomány megosztásáról, amelynek során a kódex a flamand egyetem tulajdonában maradt. Úgy látszott, számukra is vonzó, újabb javaslat esetén reményünk lehet a kódex megszerzésére. Tudtam, hogy a leuveni kódexhez hasonló értékű flamand középkori emlék nincs Magyarországon, mert a magyar közgyűjteményekben levő, illuminált flamand kódexeket Radocsay Dénessel közösen dolgoztuk fel Francia és németalföldi miniatúrák Magyarországon című kötetünkben. Leuvenben is meglevő központi ősnyomtatványkatalógusunk alapján azonban meggyőzően szemléltethettem, hogy nemzeti könyvtárunk olyan ritka leuveni és flamand vonatkozású korai kiadásokat őriz, amelyek Leuvenben s talán más belgiumi közgyűjteményben sincsenek meg. Bármily értékesek is e ritka ősnyomtatványok, egyenként nem jöhetnek szóba a leuveni kódex ellenértékeként. De a közülük kiválasztott kötetek együttesével a flamand tudomány- és könyvnyomtatás fontos emlékei kerülhetnének vissza keletkezési helyükre. A CSERE lebonyolítása két évig tartott. Könyvtárunk még 1980-ban kiküldte első, konkrét javaslatát. 1981-ben pedig egy újabb munkatársa, dr. Wix Györgyné osztályvezető tájékozódott — ugyancsak ösztöndíjas kutatóként — a leuveni kódex ügyéről. Ő hozta a hírt: az egyetem tanácsa elvi hozzájárulását adta a cseréhez; három semleges szakértő pedig megállapította, hogy a kódex becsértéke 30 000 font körül van. Nem sokkal később megkaptuk a cserére általuk előzetesen elfogadott ősnyomtatványok jegyzékét s egy keresőlistát a leuveni származású tudósok s az ottani egyetemen előadó professzorok műveiről. Az újabb szempontok szerint kibővített cserejavaslatunkban felsorolt korai, flamand vonatkozású nyomtatványainkat 1982 januárjában tekintette meg a Budapestre meghívott dr. Jan Roegiers igazgató. Figyelme kiterjedt a könyvritkaságok értékét befolyásoló valamennyi kritériumra : a mű szerzőjén és nyomdászán túlmenően a kiadás ritkaságára, tipográfiai megformáltságának színvonalára, metszeteire, a kötet bejegyzéseire és kötésére. Hogy pár nap alatt létrejött a megállapodás, az nem kis mértékben a két intézmény vezetőjének kölcsönös bizalmon alapuló, lényeglátó tárgyalókészségének is köszönhető. Könyvtárunk nemrég elhunyt főigazgatója, dr. Jóború Magda, ez alkalommal is kamatoztatta — Hanga Mária művelődési miniszterhelyettes búcsúszavaihoz híven — „példaképül szolgáló tárgyalásvezetői művészetét az eltérő megnyilatkozások nagyvonalú figyelembevételével, a mindenki számára kielégítő — konstruktív — kompromisszumok kialakításáig”. Dr. Jan Roegiers igazgató pedig meszszemenő előzékenységgel akceptálta azt a szempontunkat, hogy a könyvtárunk alapítójától, vagy fontos hagyatékozóitól származó kötetről még ilyen nagy jelentőségű ügyben sem mondhatunk le, így a leuveni kódexért felajánlott köteteink sorában sem magyar vonatkozású mű, sem Széchényi Ferenctől, vagy Apponyi Sándortól származó könyv nincsen. Soltész Zoltánné dr. osztályvezető Régi Nyomtatványok Tára