Magyar Nemzet, 1983. augusztus (46. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-14 / 192. szám
Vasárnap, 1983. augusztus 14. Magyar Nemzet GYOPÁROSFÜRDŐ Régóta firtatta már a Csodával határos jelenség okát dr. László Elek, Orosháza néhai körzeti orvosra, mire rászánta magát, hogy végére jár a titoknak. A múlt század hatvanas éveiben Kiss Ferenc szeghalmi gyógyszerészszel megvizsgáltatta a gyopárosi tó vizét. A legenda szerint ugyanis arra lett figyelmes László Elek, hogy a parasztok — az akkori közlekedési viszonyoknak megfelelően hol gyalogszerrel, hol szekéren — tömegesen vonulnak Gyopárosra. S a beteg, fáradt emberek, miután megmártóztak a habokban, vidám hangulatban, a fájdalmat feledve vágnak neki a hazafelé vezető útnak. A nép már csodatóként emlegette a gyopárosi vizet, és szájról szájra járt a biztató, hír: a sánták eldobják botjukat, az asszonyi nyavalyákban szenvedőkre hamarost gyógyulás, sőt, gyermekáldás köszönt, ha nem átallanak elzarándokolni erre az Orosházától három kilométerre fekvő fürdőhelyre... A szeghalmi gyógyszerész vizsgálatai igazolták a népi tapasztalatokat. A tó vize sziksósnak, alkáli—hidrogén— karbonát-klorát tartalmúnak bizonyult, s mint ilyen, kiválóan alkalmasnak a csúzos, köszvényes, ízületi megbetegededések, a nőgyógyászati panaszok és egyéb krónikus gyulladások orvoslására. A közkézen forgó dokumentumok, melyek a település históriájával foglalkoznak, szinte kivétel nélkül 1869-re teszik a gyopárosi időszámítás kezdetét. Ám dr. Wachtel Dávid Magyarország gyógyhelyeit és forrásait számba vevő, 1859-ben Sopronban kiadott német nyelvű ismertetése (Ungarns Kurorte und Mineralquellen) is ajánlja már a Békés-Csanád megyei tavat, bár rosszallóan jegyzi meg, hogy ,,semmiféle gyógyintézet nincs a közelében, az itt adó fürdőket a szabad ég alatt kell vernni”. Tehát valószínűleg a büszkén hangoztatott száztizennégy éves múltnál is nagyobb kort ért meg Gyopárosfürdő. A tó az ős-Maros hajdani vonulata mentén kialakult hármas tórendszer felső tagja. Mind keletkezését, mind összetételét illetően rokonának tekinthető a kardoskúti természetvédelmi területen található állóvíz és a csonttuberkolózisban szenvedőknek javallott kakasszéki tó. A gyopárosi partokon végzett régészeti ásatások szarmatatemetőt tártak fel, s ezzel bizonyossá vált: már jóval a honfoglalás előtt lakott volt a település. A gyógy-, illetve üdülőhelyhez méltó élet viszont valóban azután vált itt uralkodóvá, hogy dr. László Elek elöljáróinál szorgalmazni kezdte Gyopáros fürdővé nyilvánítását. Rövidesen akasztókban végződő cölöpök szelték át a tavat, a fájdalom enyhülését remélő betegek e „bólyák” mellett lubickoltak a vízben, majd kifeküdtek a partra s iszappal kenték be sajgó tagjaikat vagy napkúráztak. A századfordulón már lábakon álló kabinsorok és fakadás, tisztasági fürdők várták a környékbelieket. Az első világháború ■tönkretette ezt a kezdetleges fürdőkultúrát. Csak a húszas évek közepén kezdett ismét éledezni Gyopárosfürdő. Kikotorták a medret, és a kitermelt iszapból mesterségesen három részre választották az addig egységes vízfelületet, így alakult ki a mostani, ■ hidacskával összekötött sétány, az északi tórészből kiemelke Csodáló dó sziget és a déli medret elkülönítő töltés, melyen valaha kisvasút pöfögött az orosházi Rákócai-telep felé és vissza. A másodvirágzást ismét hanyatlás követte, s ebből a hullámvölgyből voltaképpen a mai napig sem tudott kievickélni Gyopárosfürdő. A felszabadulás után a megyei vezetés inkább Gyulát istápolta, holott a gyopárosi víz semmivel sem marad el a gyulai mögött. Gyógyforrás rangot ugyanis azok a hévizek érdemelnek, melyekben literenként ezer milligrammnál több az oldott ásványi só. A gyopárosi kutaknak ennél háromszor-négyszer nagyobb a sótartalma. Ráadásul a pszichiátriai panaszokat is enyhítő, úgynevezett ingerklímája van ennek a vidéknek. Igen magas a napsütéses órák száma, május idusától szeptember közepéig harmincfokos az átlaghőmérséklet. A dél-alföldi fekvés miatt száraz levegőt a sziksós tó párolgása teszi kellemessé, a hatalmas parkosított területet oxigéndússá. Egyetlen „szépséghibája” van Gyopárosfürdőnek: jelenleg nem ajánlatos a tóban lubickolni. A víz újfent eliszaposodott, kékalgák, aprócska rákok és teknősbékák tanyáznak benne, álhorgászok nagy-nagy örömére. A csónakázni és vízibicikliznivágyók sem panaszkodhatnak, kellő számú vízjáró masina áll a rendelkezésükre. Csak éppen a strandolók szorultak ki a természetes tóból az öt, ugyancsak gyógyvíz táplálta medencék valamelyikébe. De remélhetőleg nem sokáig kell tisztes távolságból szemlélniük a tó csalogató tükrét. Gyopárosfürdő ugyanis hazánk százharminc üdülőhelye közül azon negyvenhez soroltatott, melynek fejlesztését — minisztertanácsi határozat értelmében — a századfordulóig meg kell oldani. A tervek kecsegtetőek. Az elkövetkezendő bő másfél évtized leforgása alatt a település a megye reumatológiai másodcenzúrámá lép elő: csatornázási és egyéb munkálatokkal ;helyreállítják a tó biológiai egyensúlyát, megépítik az ötven méteres versenyuszodát... Igencsak kijár Gyopárosfürdőnek a megkülönböztetett figyelem. Varázserején túl azzal is kivívhatja megbecsülésünket, hogy jeges és szomorú napokat idéző történelmi emlékeit ritka nagy szeretettel ápolja ez a piciny település. Itt még a természet is féltő gonddal vigyázza a múltbeli örökséget. A stranddal szemközti parton terül el a Hősök ligete. Annyi fát ültettek ide hajdanán, ahány hősi halottja volt az első világháborúban Orosháza nagyközségnek. A ligetben állt valaha Komjádi Béla szobra. A híres magyar úszócsillag ugyanis itt készült az olimpiára. A szobor eltűnt a második világháború forgatagában, de — ha hinni lehet a szóbeszédnek — nemrégiben megkerült s most a városi sportfelügyelőség raktárában pihen . .. Úgy látszik a tő a betegeken kívül a sportolókkal is csodát művel. Bárány István például, aki gyorsúszásban Európa-szerte elsőként tette meg egy percen belül a százméteres távot, szintén Gyopároson tartotta edzéseit. Keresve is alig találni olyan strandot szerte e hazában, amelynek területén és szomszédságában annyi műemlék jellegű épület dacolna az évek múlásával, mint Gyopárosfürdőn. Büszkén áll még a századdal majdnem egyidős víztorony és egy nosztalgiafalnak becézett öreg kabin. A igazán peches embernek mondhatja magát az, aki az Orosházán és környékén töltött szabadságról hazatérvén a rossz időjárásra kénytelen panaszkodni. Ezen a tájon ugyanis — ötven esztendős átlagot alapul véve — az év háromszázhatvanöt napjából legfeljebb hatvanon borítják felhők az eget. Ám a népi bölcsesség úgy tartja, hogy a jóból — így a tűző napsütésből is megárt a sok. De hová menekülhetnénk abőrünket perzselő, napszúrással fenyegető sugarak elől? Bármily furcsán hangzik, a lombos fák árnyékán kívül Orosháza múzeumaiban is oltalmat találhatunk. Mert valamely, az utóbbi időben feledésbe merült tervezői furfang folytán az öreg épületekben , a legnagyobb hőségben is hűvös temperatúra fogadja a betévedőt. A kellemes klíma mellett természetesen a kiállítások páratlan kor- és művelődéstörténeti anyaga is csalogató. Orosházán található például hazánk egyetlen kútmúzeuma. Az elképzelések szerint a jószerével már csak itt látható ásott, kerekes, húzó- és gulyakutakat rövidesen természetes környezetükben, a szabadban állítják fel. Addig meg az öreg víztorony titokzatosnak ígérkező „gyomrában” mutatják be őket. A város lakói azonban a Szántó Kovács Múzeumra a legbüszkébbek. A gazdag gyűjtemény és az annak otthont adó ház egyaránt az ősök hagyománytiszteletéről tanúskodik. A polgári és a felsőmezőgazdasági iskola 1930-ban elhunyt tanára, Juhász Balázs vetette meg az állomány alapját. Amikor már egyedül nem győzte a környék tárgyi emlékeinek a fölkutatását, tanítványait hívta segítségül. A felhalmozódott gyűjtemény a polgári iskola egyik tantermébe került. Ám helyhiány miatt a javarészt egyedi darabokat a folyosókra, a szertárakba és a padlásra kellett kilakoltatni. Ily sanyarú körülmények között sínylődött hát a paraszti élet és munka számtalan régi dokumentuma, mígnem Schwarcz János kereskedő és lelkes művészetpártoló 1945- ben fel nem ajánlotta házát a létesítendő múzeum céljaira. A Szántó Kovács Múzeum 1946 tavaszán nyitotta meg kannáit a nagyközönség előtt, s azóta több mint száz kiállítást rendezett. Első és mindeddig egyetlen állandó kiállítása ma is látható. A Nyolc nemzedék élete Orosházán címet viseli, s 1744-től napjainkig, aprólékos részletességgel mutatja be, hogyan alakult az idők folyamán a környék és az e tájon született nép sorsa. A több száz tárgyat felsorakoztató kiállításnak kétségtelenül a zombai kisharang az egyik legértékesebb darabja. A Dunántúlról erre a vidékre települt népcsoportok egyetlen kincsükként hozták magukkal régi lakhelyükről. A második nemzedék leleményességéről a farkasfogó horog, szenvedéseiről pedig a deres és a szégyenkaloda árulkodik. Mivel a szabadságharc ezen a környéken pergette végnapjait, a múzeumnak rengeteg Kossuth-bankója van. Az osztrákok által megszállt területek kupecei zsákszámra hordták ide a fizetési eszközként máshol már nem használható bankókat, melyek fejében gulyányi lábasjószágot hajtottak el. A szabadságharc eszméihez hű orosháziak elrejtették a Kossuth-bankókat és visszavárták vezérüket. Mondják, hogy egy vásárhelypusztai gazda egyik ökrét csak azért hizlalta, hogy Kossuth visszajövetelének tiszteletére nagy lakomát csaphasson. Amikor végelgyengülésben kimúlt az ökör, újat nevelt helyette... Az utolsó tablón hatalmasra nagyított, másfél évtizede készült, Orosházát ábrázoló légifelvétel búcsúztatja a látogatót, aki, ha jó megfigyelő, azonnal láthatja, mely városrészek tűntek el a közelmúltban a föld felszínéről, hogy átadják helyüket a sokemeletes házóriásokat glédába állító lakótelepeknek... A tárlatot 1969-ben Darvas József nyitotta meg. Az azóta elhunyt író emlékét a múzeumnak berendezett hajdani szülőház őrzi. Az eredeti formájában helyreállított épület még ma is az utolsó előtti portája a várossá lett legnagyobb magyar falunak. Meghatóak a falakról ránk tekintő fényképek, a megsárgult iratok, a családi bútorok. Számtalan rejtett életrajzi adalékkal szolgál az emlékházban bemutatott anyag, mely részben a Petőfi Irodalmi Múzeumból került Orosházára. De még e dokumentumoknál is többet mesélhetnek a helybeliek, akik gyermekkorától ismerték Darvas Józsefet. Az éltes Tóth László tanító úr és az egykori iskolatársak mind-mind szívesen idézik fel a régi szép időket. Ugyancsak soha nem hallott, sehol nem olvasható történeteket ragér a születésétől fogva a Darvas-ház szomszédságában lakó idős aszszony, aki végigvezeti a kiállításon a látogatót. OROSHÁZA Nyolc nemzedék Gyopárosfürdői levelezőlap századforduló idejéből HONUNKAHÁZÁBAN Békés megye most bejárt tájairól, a Viharsarok e szegletéről a történelmi emlékezet leginkább a szomorú eseményeket jegyezte meg. Ám a vidék és népe hamar felocsúdott a múltban rázúdult fájdalmas csapásokból. Ma életvidám emberek, üdezöld táj, egzotikus növényekben gazdag botanikus kert és a gyopárosfürdői gyógyvíz fogadja az erre tévedő idegent. A letűnt korokat már csak a környékbeliek hagyománytiszteletéről tanúskodó helytörténeti gyűjtemény, a Szántó Kovács Múzeum tárgyai idézik elénk. Napsugár Szálló pedig irodalomtörténeti adalékkal szolgál. A szájhagyomány szerint Justh Zsigmond, a közeli pusztaszentetornyai parasztszínház alapítója és támogatója itt vetette papírra A pénz legendája című művét. Dicső a múlt. Ám egyre távolabb kerül a mától, s talán az azóta lepörgött évek, felnőtt nemzedékek is megszépítették, kiszíneztek egy csöppet. Hiszen jó ideje már annak, hogy Gyopároson megtörtént az utolsó csoda. Bár abban is van valami bűvöletes, hogy ezen a tájon a nagyszülőről unokára öröklődött emlékeknek sikerült legyőzniük a feledést. Oázis a pusztában A régi történet szerint a telepesek, akik a török uralmat követően érkeztek a faluba, csupán egyetlen, terebélyes körtefát találtak a nagy pusztaságban. Tiszteletben is tartották az „egykét”, de 1848- ban kivágták, hogy a belőle készült három láb átmérőjű tőkén fegyvert kovácsoljanak a nemzetőröknek. Manapság, ha rengeteg erdőket nem is látni, már korántsem ilyen kopár az Alföld. Az a buja növényzet azonban, mely a hódmezővásárhelyi út mellett, a magánkézben levő arborétumban fogadja az utazót, a puszta oázisának, vagy délibábnak tetszik. Néhai Rágyánszky János természettudós, a magyar faiskolai élet megteremtője 1952- ben alapította a botanikus kertet. A hajdani gyulamezői kertész a század 20-as, 30-as éveitől cserekapcsolatban állt a világ legjelentősebb arborétumaival. Így jutott a különleges magvak birtokába, melyekből sikerült fölnevelnie az Orosházán viruló egzotikus növényeket. Van itt lónyelvű csodabogyó és szomorú bükk a Kaukázusból, mammutfenyő Kínából és Kaliforniából, ernyőfenyő Japánból, rakétafenyő az Egyesült Államokból, cédrus az Atlasz hegységből. A legértékesebb növény a Chiléből származó araucaria. Ebből, a szabad ég alatt is megélő örökzöld fenyőfajtából az orosházi szélsőséges éghajlaton található az egyetlen magyarországi példány. Az apai hivatást folytató ifjabb Rágyánszky Jánosnak mégis a rozálium a kedvence. A gyopárosfüvek viszont még ebben, a nemzetközi szakmai berkekben is tekintélyes hírű botanikus kertben sem honosak. Pedig a helységnevek eredetét taglaló kötetek úgy vélik, Gyopárosfürdő ezekről a régmúltban itt burjánzó füvekről kapta a nevét. Általános lexikonaink ellenben arra az álláspontra helyezkednek, hogy a gyopárféleségeknek a havasokban van a hazájuk. Elképzelhető azonban, hogy a fürdőt az iszapgyopárról, a gnaphaliumról keresztelték el. (Ebből a sűrű fehérgyapjas növényből egykét szálat állítólag még most is fellelhetnek a vidéken az élelmes kutatók.) De az sem lehetetlen, hogy a csodató, valamikor az ősidőben, ifjonti tréfás kedvében nemcsak a köznapi halandókat, de a természet szigorú törvényeit is megbabonázta, az Alföldre varázsolván a havasi növényvilágot ... Az oldalt írta: Mátraházi Zsuzsa SZÁLLÁSLEHETŐSÉGEK Szállodák: Orosházán és Gyopárosfürdőn: Alföld Szálló, háromcsillagos, 5900 Szabadság tér 12. Telefon: 530. Hotel Napsugár, egycsillagos, 5900 Gyopárosfürdő, Hűvös utca 2. Telefon: 38. Békéscsabán: Hotel Körös, kétcsillagos, 5600 Kossuth tér 2. Telefon: 21 777. Telex: 83-283. Hotel Csaba, kétcsillagos, 5600 István király tér 2. Telefon: 24-422. Szarvason Hotel Árpád, kétcsillagos, 5540. Szabadság utca 32. Telefon: 207. Fizetővendégszolgálat: Orosházán és Gyopárosfürdőn értékesítési megbízott Békéstourist, 5900 Orosháza, Kossuth utca 9., telefon: 34. Békéscsabán: Békéstourist Tanácsköztársaság utca 10., telefon: 23-448, telex: 83-408. Kempingek, fogadók: Szarvason: Aranyszarvas kempingnyitva IX. 30-ig, telefon: 423. Gyulától négy kilométerre a Benedek fogadó száláshelyei megrendelhetők a Békéstourist gyula kirendeltségén. 5700 Kossuth utca II., telefon: 62 261, telex: 83560, A fővárosiak bármely szálláshelyet megrendelhetik a Budapest Tourist-irodákban. MÚZEUMOK Orosházán Szántó Kovács János Múzeum, Dózsa György út 4., Darvas József emlékház, Dózsa György út 74., Békéscsabán Munkácsy Mihály Múzeum, Széchenyi utca 9. Gabonamúzeum, Gyulai utca, Szlovák tájház, Garai utca 21. Békésen Jantyik Mátyás Múzeum, Széchenyi tér 6.. és a Békési tájház. Szarvason Szárazmalom, Ady Endre utca 1., Szlovák tájház, Tessedik Sámuel Múzeum, Vajda Péter utca 1. Ruzicska György alkotóház, az Anna-ligetben. Geszt: Arany János emlékház, Gyoma: Kner Nyomdaipari Múzeum. A múzeumok minden nap 10-től 18 óráig tartanak nyitva, hétfő kivételével. TÚRAJAVASLAT Sétahajó a Körösökön. A Mahart 150 személyes Tihany nevű vízibusza naponta két alkalommal kellemes szórakozást nyújt, felnőtteknek és gyermekeknek egyaránt. A sétahajó a békési kikötőből indul, hétfő kivételével mindennap, a Hármas-Körös torkolatához. A fedélzeten büfé van. A járatok délelőtt 9 órakor, délután 15 órakor indulnak, a felnőtt jegy ára 50, a gyermekjegyé 34 forint. 9 A TÁJ KONYHÁJÁBÓL Csirke pásztorosan. Hozzávalók: (4 személyre) egy kilogramm csirkecomb, 0,30 kilogramm tisztított, kockára vágott burgonya 0,25 kilogramm lebbencstészta, 0,15 kilogramm paradicsom, 0,20 kilogramm zöldpaprika, 0,10 kilogramm zsír, 0,10 kilogramm vöröshagyma, egy poharas tejföl, só, bors ízlés szerint. Orosházán — mint az Árpád Szálloda konyhafőnöke, Tercsi János mondja — az ízes étket úgy készítik el, hogy forró zsíron a finomra vágott hagymát üvegesre pirítják, meghintik a pirospaprikával és azonnal hozzáadják a feldarabolt, csirkét összeforgatás után sózzák, kevés víz hozzáadásával félpuhára főzik. A megtisztított, kockára vágott burgonyát és az előre lepirított lebbencstésztát ekkor adják hozzá a felszelt zöldpaprikával és a darabolt paradicsommal együtt, ízlés szerinti fűszerezéssel. Ezután lassú tűzön puhára főzik sűrűbb állagúra, esetleg tejföllel lágyítva. Tálaláskor friss zöldpaprika és paradicsomszeletekkel díszítik. Dr. Soós Péter