Magyar Nemzet, 1983. november (46. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-01 / 258. szám
O ben vagy egészében — azt az „örökséget”, amit az amerikai hadsereg Grenadábart hátrahagy. A Sunday Telegraph úgy tudja, Margaret Thatcher más nemzetközösségi országok katonáit szívesebben látná a szigeten, mint Nagy-Britanniáé. Sir Geoffrey Howe vasárnapi tévéinterjúja szerint Washington a beavatkozás ügyében nem volt őszinte Londonhoz, elmulasztotta tájékoztatni legfőbb európai szövetségesét a magatartásában bekövetkezett,— az invázióval járó — „kritikus fordulatról”. A kicsiny, független Grenada elleni támadással az Egyesült Államok igaz valójában mutatkozott be ismét az egész világ előtt: olyan országnak tartja magát, amelyet nem köt a nemzetközi jog, nem érintenek az alapvető erkölcsi normák, s amelynek külpolitikájában az erőszak vált a legfőbb érvvé — állapítja meg a Pravda hétfői kommentárja. A legutóbbi események fényében az emberek mintegy nagyító alatt láthatják a fegyverkezési hajsza esztelen fokozására, az újabb halált hozó fegyverzetrendszerek kifejlesztésére, s a Kelet és Nyugat közötti katonai paritás mindenáron való felborítására irányuló amerikai politikát. — írja a Pravda. liiirúpa-.tizerfe folj tniótlnak a lii'ki'ino/^alinak (iliako#.i> akciói Hírügynökségi jelentések szerint a hét végén Európaszerte ismét nagy tömegek tiltakoztak az új amerikai nukleáris rakéták telepítése ellen. A Londontól nyugatra fekvő Greenham Common-i katonai támaszpont előtt — a szombati nagyszabású tüntetés után — vasárnap ismét több száz asszony gyűlt össze, hogy tiltakozzék a manőverező robotgépek Nagy-Britanniában való elhelyezése ellen. A rendőrség őrizetbe vett nyolc asszonyt. Több mint száz asszony tüntetett vasárnap a szicíliai Comisóban, amelyet az Olaszországba telepítendő 112 robotrepülőgép befogadására szemeltek ki. Az asszonyok, köztük külföldi békeharcos nők, a rakétatelepítés elleni tiltakozásuk kifejezéseként színes granitfonalakat feszítettek ki a NATO-bázis bejárata előtt. Dániában a hét végén a második világháború utáni legnagyobb helyi békemegmozdulással befejeződött a leszerelés támogatására meghirdetett akcióhét. Az ország mintegy 120 békebiottsága, a szakszervezetek és a legkülönbözőbb pártok által szervezett tüntetéseken több mint kétszázezer ember tiltakozott a nyugateurópai rakétatelepítés ellen. Nagyszabású háborúellenes megmozdulásokon emelték fel szavukat az amerikai kormányzat fegyverkezési politikája és a nukleáris háború veszélye ellen a szovjet emberek is. Leningrádban összesen több mint négyszázezren vettek részt aváros különböző pontjain rendezett tömeggyűléseken. Minszk utcáin hetvenezer ember vonult fel és a megmozdulás befejező aktusaként az ENSZ-közgyűléshez intézett békefelhívást fogadott el. Ungváron „Soha többé háborút” jelszóval közös békegyűlést rendeztek a város lakosai és a földgázvezeték építésén dolgozó magyar, csehszlovák, lengyel és NDK-beli fiatalok. Szófiában vasárnap béketalálkozó kezdődött a balkáni országok fiataljainak részvételével. 11 feeinut Kohl Tokióban Tokióból jelenti az MTI: ötnapos hivatalos látogatásra hétfőn Tokióba érkezett Helmut Kohl, az NSZK kancellárja. Helmut Kohl és vendéglátója, Nakaszone Jaszuhiro japán miniszterelnök hivatalos tárgyalásai ma kezdődnek. A megbeszélések középpontjában a kelet—nyugati viszony, elsősorban a Genfben folyó szovjet—amerikai tárgyalásokkal összefüggő kérdések állnak. A nyugatnémet kancellár várhatóan tájékoztatja Nakaszoné miniszterelnököt a bonni álláspontról, valamint az erősödő NSZK- beli antinukleáris békemozgalomról. Tokió a Szovjetuniótól egyoldalú leszerelési lépéseket követelő amerikai tárgyalási pozíciót támogatja, s a Szovjetuniótól Ázsiában is ellensúlyozás nélküli engedményeket követel. Nakaszone miniszterelnök ezt kívánja megerősíteni a Kohllal folytatandó megbeszéléseken. A kétoldalú kapcsolatokkal összefüggésben mindenekelőtt a gazdasági együttműködés kérdéseit vitatják meg. Helmut Kohlt útjára feleségén kívül Alois Mertes külügyi államminiszter, továbbá Peter Boenisch kormányszóvivő kísérte el. A nyugatnémet kancellár Japánból Indonéziába, majd Indiába utazik. Csekél eredménnyel fejeződtek be a kínai — indiai megbeélésének Pekingből jelenti az MTI. A kínai hírügynökség delhi jelentéséből ítélve csekély eredménnyel befejeződtek az indiai fővárosban a kínai—indiai tárgyalások. „Mindkét fél úgy véli, hogy a megbeszélések hasznosak voltak és előmozdították a további tárgyalásokat” — közölte az Új Kína a vasárnap véget ért fordulóról. Megállapodtak abban, a tárgyalások ötödik menetére jövőre, Pekingben kerül sor. Kína és India 1981 decemberében kezdett megbeszéléseket megoldatlan határproblémájukról, valamint a kétoldalú együttműködésről. Az Új Kína úgy fogalmazott, hogy „mindkét fél részéről erőfeszítések történtek a kölcsönösen elfogadható pontok felkutatására”. Valamelyes előmenetel mutatkozik a két ország gazdasági, kereskedelmi, kulturális és tudományosműszaki együttműködésében. Szovjet—vietnami nagygyűlés Hanoiban Hanoiból jelenti az MTI. A Szovjetunió határozottan támogatja Vietnamnak a Kínával való viszony megjavítására tett javaslatait, valamint Vietnamnak, Laosznak és Kambodzsának a térség békéjének megteremtésére irányuló erőfeszítéseit — hangoztatta a hanoi Ba Dinit palotában hétfőn megtartott vietnami—szovjet barátsági nagygyűlésen Gejdar Alijev, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió minisztertanácsának első elnökhelyettese. A nagygyűlést, amelyen Pham Van Dong kormányfő is megjelent, a két ország közötti barátsági és együttműködési szerződés ötödik, valamint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 66. évfordulója alkalmából tartották. — A Szovjetunió és Vietnam — mondotta Alijev — azonos nézeteket vall az alapvető kérdésekben, a béke megőrzésének, • a fegyverkezési verseny elleni közös fellépésnek a szükségességében. — Ami a Kínával való kapcsolatainkat illeti, a Szovjetunió következetesen tartja magát az SZKP XXVI. kongreszszusán kidolgozott irányvonalhoz. A Szovjetunió és Kína között egyes nemzetközi kérdésekben, némely országokhoz fűződő viszony megítélésében jelentős nézetkülönbségek vannak. Miként a múltban, jelenleg is úgy véljük azonban, hogy a szovjet—kínai kapcsolatok javítása megfelelne mindkét nép érdekének, és előmozdítaná a nemzetközi feszültség enyhülését. Ez a folyamat természetesen nem károsíthatja meg barátaink, szövetségeseink érdekeit — jelentette ki Alijev. A nagygyűlés vietnami szónoka To Huu, a Vietnami Kommunista Párt KB Politikai Bizottságának tagja, a miniszterelnök első helyettese rámutatott: a Szovjetunió Vietnam legnagyobb, legmegbízhatóbb támogatója. Maovar Vomzof Izrieli Honeckerrel interjút készített aSternt Berlinből jelenti az MTI. Amíg meg nem kezdődik az új amerikai közép-hatótávolságú rakéták nyugat-európai telepítése, addig van még lehetőség a megállapodásra — erősítette meg Erich Honecker a nyugatnémet Stern magazinnak adott interjújában. Az NSZEP, KB főtitkára, államfő hangsúlyozta: „egyetértünk azzal a véleménnyel, hogy az emberiség érdekében a telepítés helyett jobb tovább tárgyalni. 1983. október 5-én Helmut Kohl szövetségi kancellárhoz írt levelemben ezért ismét a szövetségi kormányhoz fordultam, hogy újfent gondolja meg magatartását ebben a kérdésben. Már csak történelmi szemszögből is kötelességünk szembeszállni a fejlemények olyan alakulásával, amely Európa népeinek, sőt az egész emberiségnek a pusztulását eredményezheti” — mondotta. Honecker hangoztatta, hogy a nemzetközi helyzet további kiéleződése nem válna javára a két német állam ma sem teljesen rendezett kapcsolatainak. Az új amerikai elsőcsapás-mérő fegyverek felállítása arra késztetné szövetségünket, hogy megtegye a szükséges politikai és katonai ellenintézkedéseket. Az NDK nemzetvédelmi tanácsának október 24-i közleménye — emlékeztetett rá Honecker — jelzi, hogy a megtelő előkészületek már folyamatban vannak. Semmiképpen sem következhet be, hogy a békéhez elengedhetetlen katonai egyensúly megváltozzék a NATO, javára. Ezért sokkal jobb lenne, ha a Nyugat lemondana a rakétatelepítésről. A két német állam kapcsolatairól szólva Honecker hangsúlyozta, hogy kormánya minden lehetőt megtesz a békés egymás mellett élés előmozdítására. Jurij Andropov legújabb leszerelési kezdeményezéseit méltatva megállapította, hogy azok nemcsak a szovjet—amerikai kapcsolatok mai állását értékelik tömör formában, hanem tartalmazzák a Szovjetunió álláspontjának több új fontos elemét is, amelynek célja, hogy jótékonyan befolyásolják a dolgok menetét. Elvi jelentőségűnek nevezte Honecker Andropovnak azt a megállapítását, hogy lehetetlenné válna a genfi tárgyalások folytatása, ha megjelennek Nyugat-Európában az új amerikai rakéták. Erich Honecker hétfő délután fogadta hivatalában a nyugatnémet „zöldek” parlamenti csoportjának és országos vezetőségének delegációját. A különböző irányzatok megegyezései francia szocialistták kongresszusán Párizsból jelenti az MTI. A Francia Szocialista Párt kongresszusa vasárnap a különböző irányzatok közötti megegyezésen alapuló határozat elfogadásával ért véget. Ez a határozat a többséget képviselő centrum határozati javaslatán alapul, s biztosítja a kormány számára a párt egységes támogatását. Az egység érdekében némi engedményeket tettek a párt balszárnyát képező Ceres-csoportnak, s több ponton módosították a centrumnak a jobbszárny által is támogatott eredeti, határozati javaslatát. Ezek a módosítások bizonyos pontokon figyelembe veszik a balszárny javaslatait. Így külpolitikai téren a határozat hangsúlyozza a francia politika önállóságát, több vonatkozásban kemény szavakkal ítéli el az amerikai politikát, s megbélyegzi a Grenada elleni amerikai agressziót. Gazdasági téren kiemeli a gazdasági növekedésnek, a dinamikus iparfejlesztésnek , a belső piac visszahódításának fontosságát. A balszárny javaslatára felvették a határozatba azt is, hogy meg kell erősíteni a baloldal egységét, mert ez alkotja a magvát a Mitterrand elnök által óhajtott széles körű népi tömörülésnek. A bal szárny viszont csatlakozott ahhoz a politikához, hogy az eurorakéták kérdésében elutasítsák a francia nukleáriserők beszámítását a genfi tárgyalásokon, gazdasági téren, pedig, lemondott arról a javaslatról, hogy importkorlátozó intézkedésekhez folya-módjának. A határozat a gazdaságpolitikai kérdésekben gondosan elkerül minden olyan megfogalmazást, amely kiváltaná a közös piaci partnerek rosszallását. A francia kommentátorok a kongresszus lefolyását a Linnéi Jospin által vezetett centrum győzelmeként értékelik, s hangsúlyozzák, hogy Jospin a pártban megszilárdította vezető szerepét. A brit alsóház rakétavilája Londonból jelenti az MTI. Hétfő délután a brit alsóház vitát, tartott az országban telepítendő új amerikai rakétákról. Heseltine hadügyminiszter bejelentette, hogy a rakéták brit földre szállítása menetrendszerűen folyik egyes darabok már itt vannak, a legfontosabbak még nem. A miniszter a befejezettnek tűnő tényt azzal indokolta, hogy Genfben nem született megfelelő szovjet—amerikai megállapodás. A Szovjetunió — fejtegette — tett ugyan engedményeket, de szerinte változatlanul az „az alapprobléma”, hogy szovjet részről nem fogadják el a reagani „nullamegoldást”, így az 1979-es NATO-rakétahatározat a végrehajtás szakaszába jutott. A munkáspárti ellenzék nevében Denis Healey, a vezető külügyi szóvivőhangsúlyozta: a rakétatelepítés katasztrofális ösztönzést ad a fegyverkezési versenynek. Naivitás azt hinni, hogy a telepítés tényével szemben a Szovjetunió „beadja a derekát”, és elfogadja az amerikai feltételeket. Healey szerint a szovjet vezetés nagy engedményeket tett, és „örült az”, aki a Moszkva által kínált alapon nem hajlandó tárgyalni. Leszögezte: a brit kormánynak kötelessége leállítani a rakétatelepítést és alkura ösztönözni az Egyesült Államokat. Utalt rá, hogy friss felmérések szerint a britek 73 százaléka úgy véli: az amerikaiak a brit kormány egyetértése nélkül is bevetnék a manőverező robotrepülőgépeket, ha ezt szükségesnek látnák. A külpolitika hírei (Moszkva, MTI) Hétfőn váratlanul elhunyt Sarai Rasidov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, az Üzbég Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Legfelső Tanács tagja — jelentették be Moszkvában. Sarai Rasidov nekrológját Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke, valamint több más vezető írta alá. (Manila, AP) Ferdinand Marcos fülöp-szigeteki elnök hétfőn Cesar Virata kormányfőt jelölte utódnak arra az esetre, ha nem állna módjában hivatali ideje lejártáig, 1987-ig ellátni az elnöki teendőket. ›J» (New York, Reuter) Hétfőn az ENSZ Biztonsági Tanácsa az Irak és Irán között immár három éve folyó háború mielőbbi befejezésére szólította fel a harcban álló feleket. A határozat tervezete mellett 12 ország szavazott; Pakisztán, Málta és Nicaragua tartózkodott a szavazástól. (Kairó, MTI) Az Al- Ahram című kairói újság hétfői jelentése szerint Egyiptomban tizenhárom embert letartóztattak, további hármat pedig köröznek a kormány fegyveres megdöntését szolgáló szervezkedés vádjával. A vádirat azt állítja, hogy a felgöngyölített csoportnak „palesztin és iráni szervezetekkel volt kapcsolata”. Kedd, 1983. november 1. íromiku fakadta Ián kollégáját Moszkvából jelenti az MTI. Az amerikai fél kezdettől fogva gátolja a haladást a genfi tárgyalásokon; az a célja, hogy a tárgyalások leple alatt megkezdhesse új, közép-hatótávolságú nukleáris rakétáinak telepítését Nyugat-Európában, sezzel katonai fölényre legyen szer a Szovjetunióval szemben — hangoztatta Andrei Gramiho, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, külügyminiszter, amikor a Kremlben hétfőn fogadta Uffe Ellemann Jensen dán külügyminisztert. A fedest elsősorban nemzetközi kérdésekről, az európai közép-hatótávolságú nukleáris fegyverzetről tárgyaltak. — A Szovjetunió részletes programot terjesztett elő, hogy kivezesse a genfi tárgyalásokat a zsákutcából — mondotta. Ehhez azonban feltétlenül szükséges, hogy az Egyesült Államok is olyan, kölcsönösen elfogadható megállapodásokra törekedjék, amelyek lehetőséget teremtenek az európai közép-hatótávolságú nukleáris fegyverek egyensúlyának igazságos alapon történő megőrzésére. — Jurij Andropovnak, a Pravda számára adott nyilatkozata — mint mondotta — ismét bizonyítja, hogy a Szovjetunió kész határozott lépéseket tenni az Európát fenyegető nukleáris veszély elhárításáért, az egyenlőség és egyenlő biztonság alapján kész megállapodni a nukleáris szembenállás szintjének lényeges csökkentésében. Ugyanakkor nyilvánvaló — folytatta Gromiko —, hogy a fegyverkezési hajsza újabb szakaszának, az európai események veszélyes alakulásának megakadályozása valamennyi állam és nép ügye. Ha az Egyesült Államokkal szövetséges országok kormányai számolni akarnak országaik széles társadalmi és politikai rétegeinek akaratával, akkor építő módon kell hozzájárulniuk az európai közép-hatótávolságú és taktikai nukleáris fegyverzet csökkentéséhez, Európában történő teljes felszámolásához, a béke megőrzéséhez és megszilárdításához, az államok közötti együttműködés bővítéséhez. A Szovjetunió szeretné, ha az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó stockholmi konferencia kezdettől fogva tárgyszerű, konstruktív légkörben folyna. Jensen síkraszállt az enyhülési folyamat folytatásáért, a helsinki záróokmány szellemében való kelet—nyugati párbeszéd folytatásáért, és pozitívan értékelte a madridi tanácskozás eredményes befejezését. Hangsúlyozta: Dánia érdekelt abban, hogy eredményeket érjenek el a genfi szovjet—amerikai tárgyalásokon. Az ismert NATO-álláspont alapján mindazonáltal megpróbálta igazolni a az Egyesült Államok genfi tárgyalási magatartását. Zullagin nyilatkozatot adott egy olasz magazinnak Rómából jelenti az MTI. „Az Egyesült Államokat a nyugat-európai rakétatelepítésben nemcsak katonai szempontok, hanem politikai érdekek is vezérlik, növelni kívánja szövetségeseinek ellenőrzését” — jelentette ki az Il Mondo című olasz gazdaságpolitikai magazinnak adott nyilatkozatában Vagyim Zoglagyin, az SZKP Központi Bizottsága nemzetközi, osztálya vezetőjének első helyettese. A továbbiakban rámutatott: a szovjet nép 1941 óta különösen érzékeny a háborús veszélyre, ezért Moszkva nagy súlyt helyez az ország védelmi képességének biztosítására. A világ választás előtt áll: vagy megegyezés születik Genfben és folytatódik az enyhülés, vagy rendszerbe állítják az amerikai rakétákat, és akkor a Szovjetunió válaszintézkedései elkerülhetetlenek lesznek. Arra a kérdésre, hogy van-e lehetőség egy Andropov Reagan találkozóra, Zaglagyin azt válaszolta, hogy ennek csak akkor lenne értelme, ha Reagan választási érdekein kívül más célt is szolgálna. A közel-keleti helyzetről kifejtette: a bejrúti merényletek egyértelműen bizonyítják, hogy az amerikai politika, valamint az izraeli—libanoni szerződés csődbe jutott, a Libanonba küldött nyugati négyhatalmi rendfenntartó, erő pedig kudarcot vallott. A Szovjetunió politikai megoldást sürget a Közel-Keleten. Elítéli a merényleteket, nem ért egyet a terrorizmus semmiféle formájával sem. Vagyim Zaglagyin az SZKP és az OKP kapcsolatáról szólva azt „nagyon jónak” minősítette. Hozzátette: az SZKP továbbra is folytatni kívánja az elvtársi vitát. Megjegyezte, hogy éppen ezért rövidesen Moszkvába várják az Olasz Kommunista Párt magas szintű küldöttségét. A PNOA a*, amnesztiatörvény hattír idejének meghosszabb füstit indíván rózsa Varsóból jelenti az MTI. Az amnesztiatörvény hatályának meghosszabbítását indítványozta a Lengyel Hazafias Nemzeti Újjászületési Mozgalom a lengyel parlamentnek. Mint hétfőn közölték, a PRON országos tanácsának elnöksége javasolta a szejmnek, hogy hosszabbítsa meg azt a határidőt, ameddig az amnesztiatörvény adta kedvezményekkel élhetnek azok, akik a szükségállapot idején törvénybe ütköző politikai lépéseket tettek. A júliusi amnesztia törvény értelmében nem indítanak eljárást azok ellen, akik jelentkeznek a rendőrségen, és feltárják, milyen illegális tevékenységet folytattak 1981. december 13. és 1983. július 21. között. Eddig körülbelül ötszáz személy élt ezzel a lehetőséggel. A lengyel belkereskedelmi minisztérium közleménye Varsóból jelenti az MTI. November elsejétől Lengyelországban ismét csak jegyre kapható a vaj, a margarin és a zsír. A hétfői lapokban jelent meg az erről szóló belkereskedelmi minisztériumi közlemény. Eszerint azért vált szükségessé a júniusban megszüntetett jegyrendszer ideiglenes visszaállítása e termékek esetében, mert a lakossági felvásárlás kezdte meghaladni a normális méretet, ugyanakkor a tej- és sertésfelvásárlás az évnek ebben az időszakában általában csökken. A piaci ellátás zavartalansága követeli meg az intézkedést. A jegyrendszer szerint egy felnőtt lakos fél kiló vajat, és 375 gramm margarint, zsírt vagy szalonnát vásárolhat havonta. A főzőolaj továbbra is korlátozás nélkül vásárolható. Úgynevezett nagy baromfit ezentúl jegy nélkül is lehet venni, csirkét viszont csak a húsjegyre adnak. Továbbra is érvényben marad, hogy a húsjegy felmutatásával 1 kg hús helyett 1,5 kg cukrot lehet vásárolni. (Egyébként ennyi a felnőtt adag, gyerekeknek viszont 2 kiló jár egy hónapban.) A 100 gramm csokoládé vásárlására jogosító szelvénnyel ezentúl 200 gramm csokoládéipari terméket lehet vásárolni. Lengyelország pénz- és árupiaci helyzet sok tekintetben nem a tervek szerint alakult, egyes tendenciák aggodalomra adnak okot — így összegezhető az az interjú, amelyet Leszek Urbanowicz, a Lengyel Nemzeti Bank elnökhelyettese adott a PAP lengyel hírügynökségnek. Az idei év első három negyedében az ország pénz- és árupiaci helyzete másképp alakult, mint azt az 1983-as gazdasági tervben feltételezték — mondta a lengyel bankvezető.