Magyar Nemzet, 1984. június (47. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-22 / 145. szám

VJ Schönfeld Rózsi hagyatékának sorsa Mikor született Szeder Fábián? Kertész Péter május 22-én a Magyar Nemzetben megje­lent Schönfeld Rózsi hagya­­ték­a című cikkéhez a szem­tanú tárgyismeretével szólok hozzá. . . Több ízben voltam vendé­ge a nagymarosi orvosnőnek, ak­i a szűrés-gondozás terén kifejtett munkásságáért Ál­lami Díjban részesült. Máso­dik férje, Ohman Béla szob­rászművész kiváló ízlésű gyűjtő volt; néhány szép, ér­tékes darabját levitte a nagy­marosi házába. A ház maga kicsi volt, de a hozzátartozó lépcsőzetesen kiépített sző­lő- és gyümölcsfaterület an­nál nagyobb. Kertész Péter cikkéből értesültem, hogy a­­nagymarosi tanács ott, tíz hétvégi házhelyet alakított ki. A kis házhoz ciszterna, almás­kamra, és más tároló­hely csatlakozott. Schönfeld doktornő életé­iben az egész ház és a hatal­mas kert kiváló állapotban volt. Egy ízben jelen voltam, amikor az orvosnő segítsé­gével több mint húsz, évtize­dek óta zsákba varrt, az ő véleménye szerint értékes, kelet­i szőnyeget kibontottak, és újra elláttak molytalanító­­val. Ritka szép és nagymeny­­nyiségű ezüsttárgyait is mó­domban volt látni. Ez nem csekélység, részéről a biza­lom jele volt, tekintve eléggé zárkózott és bizalmatlan ter­mészetét, főleg az utolsó évei­ben. Egy csodálatos gyöngy­­házberakású antik szekrény­re is emlékszem, amely ugyancsak műgyűjtő férje ré­vén került a lakásba. A hol­land faragott sarokkanapé és nagyméretű sekrestyeszek­rény szintén figyelemreméltó darabja volt a lakásnak. Az intim hangulatú hall főfalát egy hatalmas, a Hat­vany családtól származó fla­mand falikárpit díszítette. Az Iparművészeti Múzeum — a doktornő közlése szerint — egymilliónál jóval többre be­csülte; az orvosnő szerint a ház, a kert, a házhelyek és a lakásban lévő szőnyegek, bú­torok és ezüstök értéke, az említett csodálatos falikár­­pittal együtt, húsz-huszonöt millió forintot tett ki. Lehet, hogy túlbecsülte vagyonát, de Kertész Péter cikkében megállapított két és fél mil­liónál feltétlenül többet ért. Vajon a flamand falikár­pit hova került, látták-e azt az Iparművészeti Múzeum szakértői, a lakás néhány más értékes darabjával együtt?! Nincs kizárva, hogy a hagyaték hanyag kezelése miatt megsérült a szellőzet­­len házban, .Jó lenne tudni, hogy jelenleg hol van, és mint védett darabot számon­­tart­ják-e? Sokszor ültem alatta a kanapén, fogyasztot­tam a friss gyümölcsöt, be­szélgettem a nagyon magára­­maradt orvosnővel, aki utol­só másfél évtizedét a gond­jaira bízott körzet lakóinak szűrés-gondozási munkájával töltötte. Reméljük, hogy végre nyugvópontra jut ez az elha­nyagolt örökösödési ügy, és ezzel rendeződik a flamand falikárpit megfelelő elhelye­zése is. Medveczky­­Jenőné ! Olcsón­­ jót kínálunk! PÉNZT TAKARÍT MEG, ha a HASZN­ÁLTCIKK SZÖVETKEZET BÚTORÜZLETEIBEN VASÁRÓL.. VII., Lenin körút 41. VII. , Majakovszkij utca 13.­­ VIII. , József utca 54. XIX., Nagykőrösi út 156. OTP-re is árusítunk! Mirovir­­onisz(») A kőbányai sörgyár budapesti kirendeltségeire keres megbízható dolgozókat ÁRUÁTVEVŐ-Ki­ADÓ, valamint RAKTÁRI SEGÉDMUNKÁS munkakörbe. , Fizetésen kívül természetbeni juttatás! Jelentkezni a budapesti értékesítési osztályon (Budapest VII., Huszár utca 7.), a 424-949-es telefonszámon lehet. ­ Hogyan jelent meg Széchenyi István Blick-je? Gróf Széchenyi Béla 1858 december 9-én ismeretlenként kopogtatott be nyolcadik esz­tendeje száműzetésben élő Ró­nay Jácint bencés tanár lon­doni lakásának ajtaján. „Bocsánat uram, hogy fel­keresem, de mások megbízásá­ból s bizalommal jövök. Én Széchenyi Béla, Széchényi István fia vagyok. Egy kézira­tot hozok, melyet szeretnék itt Londonban névtelenül ki­nyomtatni s ennek eszközlésé­re bátor vagyok önt felkér­ni.” Rónay készségesnek mutat­kozott, de segítségét bizonyos feltételhez kötötte: „mi ha­zám érdekével ellenkezik, arra nem vállalkozom.” Az ifjú gróf megnyugtatta, hogy „a kézirat Magyarország érdeké­ben, a hatalmas Bach minisz­ter és rendszere ellen van in­tézve.” A következő napokban a kéziratot a fiatal Széchenyi felolvasta. Végig meghallgat­ván a művet Rónay a Blick-et mint „Magyarország védelmét” üdvözölte. December 12-én, sötétedés után bérkocsiba ültek, hogy nyomdát keressenek. A nyom­dásszal egyedül Rónay Jácint tárgyalt, míg Széchenyi Béla gróf a kocsiban várako­zott. A nyomdász ajánlata a következő volt: „Kétezer pél­dány, kétszáz fontsterling.” „Széchenyi beleegyezett vol­na az árba — írja naplójában Rónay —, de én sokalltam, s ígérem, hogy másnap teszek még egy kisérletet egy nyom­dában. Beleegyezett s az ügy elintézésére teljes hatalmat adván átnyújtá a kéziratot: a jég meg volt törve, s bizalma­san közlé velem, hogy a „Blick-et” Széchenyi István írta a döblingi magányában.” A mű végül is George Barc­lay nyomdájában jelent meg, százötven fontsterlingért. A csupán angolul értő nyomdá­szok nagyon rászorultak a „megrendelő” segítségére a szedés során. Megtévesztés céljából Rónay úgy rendelkezett, hogy a hi­bák jegyzékét, „Errata corri­­genda” közöljék a kötet vé­gén a német nyomdászok szo­kása szerint, így majd a gya­nakvók német nyelvterületen keresik a nyomdát. 1859. januárjában arra kér­te Széchenyi Béla bátor és ön­zetlen bizalmasát, hogy aty­ját, Széchenyi Istvánt időn­ként tájékoztassa a nyomta­tás állásáról. Rónay erre a vállalkozásra így emlékszik vissza: „Hallot­tam valaha oly titkos levele­zésről, mely három számból áll: az első szám valamely kö­zös megegyezéssel kitűzött könyv lapját, a második lap sorát, a harmadik a kiszemelt szót, vagy kisebb alakban ír­va, a betűt jelzi... egyelőre Czuczor Gergely újabban megjelent egykötetes költemé­nyét fogadtuk el titkos közle­kedési eszközül.” Így is történt. ..Ez úton kö­zöltem néha néha eljárásom eredményét a döblingi sírba temetett élő nagy halottal . . .” 1859. február 15-én került ki a nyomdából a sárga borí­tású Blick. Széchenyi István ezer példányt szánt ingy­en szétosztásra. A másik ezer példány árusításával Rónay­­Jácint a Williams and Nor­­gate céget bízta meg. Hölvén­yi György . Ijér »r- ' 1 • " * *’ neMau !'/-i yi " ! »!•' ’ ’*'• jó hói rolók'.) Neve már nem él eléggé a művelt köztudatban, pedig a magyar tudományosság emlí­tésre méltó alakja. Megérdem­li, hogy személyisége és mun­kásságának szelleme ne me­rüljön feledésbe. Főképpen azon a tájon, ahol született, annál a népcsoportunknál, melynek sajátos jegyeit elsők között fedezte fel, írta le, — kellene, hogy elevenen éljen, megmaradjon nemes esz­mékért hevülő példája: a pa­­lócság között. Az elmúlt évtizedben kibo­csátott Magyar Néprajzi Le­xikon — mely kitűnő vállal­kozás a magyar népi életmeg­nyilvánulások összefoglalásá­ra — a hazai etnográfia egyik úttörőjeként tartja számon. Sajnos születésének időpont­­já­t tévesen, 1794-ben jelöli meg. Hasonlóan a Benedek Marcell szerkesztette, 1965-ben kiadott­ Magyar Irodalmi Le­xikonhoz. S ezt­ a téves évszá­mot rögzíti a Széchényi Könyv­tár katalógus cédulája is: 1794—1859. Az elhalálozás dá­tuma pontos, a születésé azon­ban nem. Ez a gondatlanság­ból eredő elírás tehát terjed újabb lexikonainkban. Hibáz­tatható cselekedet, kiigazítás­ra szorul, mert az elmúlt évti­zedekben felnőtt nemzedékek, éppen e két szaklexikonból tájékozódhatnak a jeles etnog­ráfus, nyelvész, a palóc nép­csoport iránti tudományos ér­deklődés felkeltőjének szemé­lye és munkássága felől. A ré­gebbi lexikonok, kivétel nél­kül, a helyes születési évszá­­mot köztik: 1784. június 24. Tehát tíz évvel korábban szü­letett, mint ahogy azt a két újkeletű lexikon állítja. Ez a helyes évszám található a Szi­­nyei József-féle Magyar­ írók élete és munkái-ban és az 1925-ben megjelent Révai Nagy Lexikonban is. Ezt az évszá­mot rögzíti, az érthetetlen okból, kis példányszámban kiadott. Magyar irodalmi ha­gyományok szlovákiai lexiko­na is. De gondosabb szakírók, így Manga János, ugyancsak a helyes évszámot említi ki­tűnő monográfikus munkájá­ban, a Palócföld­ben. A hely­telen születési évszám erede­tének oka, úgy vélem, egy saj­tóhiba, ami véletlenül került bele Szeder Fábián életéről és tudományos munkásságáról írt, eddigi legteljesebb mélta­tásba. A tudós életét és tevé­kenységét, — lévén egyben Benedek-rendi szerzetes is — az 1916-ban kiadott A pannon­halmi Sz. Benedek-Rend tör­ténete VI­I. kötetének 446— 464 oldala tárgyalja. Itt tör­tént, mindjárt a 446. oldalon, a később forrásnak tekintett sajtóhiba Az életpálya továb­bi évszámaiból azonban egy­értelműen kitűnik, hogy ez nyomdai hiba. A helyes év­számot közli a Tanodai Lapok 1859. decemberi számában megjelent nekrológ is. Szeder Fábián sokoldalú munkása volt a reformkorban fejlődésnek indult magyar tu­dományos életnek. A nyuga­ti palócok között, a „huntyi magyarok” földjén, Csáb köz­ségben született (ma Cebovcel, egyszerű paraszt szülőktől. Is­koláit Komáromban, Érsek­újvárt, Esztergomban és Po­zsonyban végezte. Alapos fel­készültségét, széles körű ér­deklődését a kor kiváló tudós­pedagógusainak, így többek között Révai Miklósnak, aki a Magyar Hírmondót is szer­kesztette, és Kulcsár István­nak, a Hazai Tudósítások ta­nár-szerkesztőjének köszönhet­te. Tanári pályáját egykori gimnáziumában, Eszt­ergom­­ban kezdi, majd — a kor hu­mán tárgyait — retorikát, poézist, esztétikát és oklevél­tant tanít. Ekkor, 18­­8-ban in­­dítja meg az Uránia című szénirodelmi folyóiratát mely­­lvel az Auróra mellett, a re- Sermkori «zSoirofiqtrni török­«z­'vrc»p lot.cVtp, rp\rcp r\ Icprv] Vnr)r*«;pl?*t­­ba a k^r isjrrjpr-t írów»1 Ka- T­ T r'-fo 1-rffv TCprolv­lya! és Döbrentei Gáborral, az aW.i-lim'a titkárával ox Erdé­­• . vir»»,­1m ppgoOaik val. A Megyar Tudós Társaság 1331 — ben választja levelező tagjá­vá. Szépirodalmi művei nem bizony­­ultak maradandónak. Inkább nyelvművelői és iro­dalom­pedagógiai munkássá­ga vált a haza javára. Ered­ményesen munkálkodott az éledő magyar irodalom ter­jesztésében, oktatásában. Ösz­tönző hatása érvényesült ba­rátja, Czuczor Gergely irodal­mi és szótárszerkesztő tevé­kenységében is. Nagyszombati tanárkodása idején állítja ösz­­sze irodalmi szemelvénygyűj­teményét: Válogatott darabok néhány jeles honi munkából címen, ebben Csokonai, Révai, Berzsenyi, Fáy munkáiból kö­zöl szemelvényeket iskolai ok­tatás céljából, módszertani jegyzetekkel ellátva. Kortár­sai könnyed, pallérozott stílu­sát dicsérik. „Válogatott és tiszta magyarsággal írt — mél­tatják a Tudományos Gyűj­teményben egyik drámafordí­tását — ... méltó tanítványa Révainak, hogy halhatatlan tanítójának nyomdokait anya­nyelvünk csinosítása körül fáradozva követi.” Az anya­nyelv szeretetét nem csak tu­dós tanárainak köszönheti. Szülőföldjének, Csáb község parasztjainak is. Ellentétben a túlzott nyelvújítókkal, nyel­vünk szókincsének gyarapítá­sát, kifejezőképességének gaz­dagítását a tájszavak gyűjté­sétől várta. A török hódoltság alatt visszamaradt nyelvünk fejlesztését, a modern magyar nyelv kialakítását a népnyelv­re támaszkodva kívánta elér­ni. Szemléletét — mint később a magyar kultúra többi nagy­jainak: Bartóknak, Kodály­nak, Móricz Zsigmondnak — a szülőföld, az anyanyelv és a népi élet egységes szeretetének szelleme hatotta át. A sz­elv­­járások tanulmányozása, a gyűjtőmunka vezeti vissza szülőföldjéhez, a palócság életének korai kutatásához. Tanulmányát a Tudományos Gyűjtemény 1819. évi száma közli. A nyelvi, szógyűjtemé­nyi anyagon kívül, az elsők között van, aki néprajzi ada­tokat közöl a palócokról: le­írja lakásukat, viselkedésüket, életmódjukat, játékaikat és szokásaikat. Munkájával ser­kentőleg hat a magyarorszá­gi etnográfiai kutatások meg­indulására. S ezzel kezdetét veszi a magyar néprajzi cso­portok megismerésére irányu­ló kutatási folyamat. Tevé­kenysége hagyományos részét képezi a napjainkban megúju­ló honismereti mozgalomnak. Valós születési adata szerint ez évben lesz születésének két­­századik évfordulója. 1859. de­cember 13-án, hunyt el a csal­lóközi Komáromfüss (Trav­­nik) községben. Síremléke a helyi temetőben ma is áll, sír­hantja mindig virágos, gon­dozott. Szülőfalujában azon­ban nevét és emlékét semmi nem őrzi. Teljesen elfeledték. Talán az évforduló kellő al­kalom lehetne egy emléktáb­la elhelyezésére, hogy ott, helyben is emlékeztessen a szülőföld és az anyanyelvhez való hűségre. Hiszen büszke lehet reá szülőföldje. Csáb község. Hajdú D. Dénes Péntek, 1984. június 22. Sárospataki öregdiákok A baráti kör múltja mint­egy százéves, találkozói ha­gyományosak már az 1900-as évek óta. Az 1970-es évektől vendégül láthatja a világ minden tájára szétszóródott, külföldön élőket is. Legköze­lebb 1984. augusztus 18—20- án, az ősi vár tövében, Sá­rospatakon találkozunk. Példamutatóként idézzük fel a kör századik összejöve­telének műsorát, melyen Sá­rospatak történelmi nagyjait jelenítették meg maguk az öregdiákok és fiataljaik, egy­korú jelmezekbe öltözve és eredeti vagy költött szöve­gekkel, melyeket Mészöly Dezső válogatott és szerkesz­tett, mégpedig együtt a talá­lékony szereplőkkel. Árpádházi Szent Erzsébet, Balassi Bálint és Dobó Krisz­tina, Szikszai Fabricius Ba­lázs, I. Rákóczi György, Zrí­nyi Ilona, Lorántffy Zsu­­zsánna és Comenius. Csoko­nai és Lillája. Fáy András, Rajka Terézia, Tompa Mi­hály és a többiek fölismeré­se a jelmezükről és a szavaik eredetiségének, vagy költött voltának meghatározása volt a nézősereg feladata. Az ön­kéntes száműzetésbe vonulta­kat, így II. Rákóczi Feren­cet és Kossuth Lajost kora­beli énekekkel és eredeti szö­vegekkel jelenítették meg. Valóságos honismereti ké­peskönyv, történelmi vissza­pillantás volt a szellemesen és frissen feltárt múlt, és rendkívül sok a megfejtés, a találgatás, hiszen a nézőté­ren ott szorongott három­négy korosztály. Ugyanis el­jöttek a gyermekek, unokáin dédunokák és nagyszülők is, lelkesedni, büszkélkedni és­­ tanulni múltat, hazasze­­retetet. A Patakhoz kötődő történel­mi személyek a do­bogón és a rájuk csodálko­zó korosztályok a zsúfolt né­zőtéren együtt jelentették ez­úttal a patakiak „szolidáris közösségé”-t, ahogyan Har­­sányi István, elnevezte a ju­bileumi összejövetelt. A sárospataki öregdiákok sikeres kezdeményezései kö­zül nem egy vált haladó ha­gyománnyá, követendő pél­dává. Országszerte követik tájak, városok, történelmi nagy­jaik bemutatása és a határokon kívüliek vendégül látása is követőkre talál. Volly István Elhunyt Ásguthy Erzsébet A megkésve érkezett gyász­hír szerint ez év január 25- én, életének 89. évében Eper­jesen (Presov) elhunyt Ás­guthy Erzsébet írónő. (Szüle­tési éveként a Magyar Iro­dalmi Lexikon — Akadémiai Kiadó, Bp. 1963 — tévesen jelöli meg az 1904-e­s évet. Miként Csanáa Sándor, a po­zsonyi Komenský Egyetem professzora, a CSEMADOK KB HÉT című képes hetilap­jának 1984. május 25-i szá­mában közölt visszaemléke­zésében írja, ennek­ valódi időpontja 1895. szeptember 9.) Ásguthy Erzsébet (Kissóczy­ezsérné) neve a­­harmincas években vált ismertté, versei : Prágai Magyar Hírlap, a Kassai Napló hasábjain je­lentek meg, de publikált a M­i­da­pesti Hírlapban és a Színházi Életben is. 1939 és 1945 között kelet-szlovákiai szerkesztője volt a Pozsonyi Magyar Hírlapnak. Most én­­’­orofo­n kötélen című első verseskötete 1935-ben Buda­pesten, a következő Ne kér­dezd című Pozsonyban­ jelent meg 1941-ben. De sikeres — Budapesten, Győrben, Deb­recenben is bemutatott — színdarabok (Talán, Gázmér­gezés a Domb utcában) szer­zője is volt. Megjelentek el­beszélései és mesekönyve (Az üres bölcső, Bp. 1942), írt hangjátékot, pantomim­es , balettkompozíciót. Ásguthy Erzsébet költésze­tét így jellemzi Csanda Sán­dor Első nemzedék című Madách Kiadó, Bratislava, 1982) összefoglalójában (123— 124. oldal). .. Lírájában lesz gyakrabban a szerelmes nő szólal meg. szelíd, alázatos, finoman cizellált versekben. Tudatos költő, számos új versformát, költői kénét, bel­­­ rímeket, alliterációt kom­­­konál, verseinek zeneisége f'igástalan ... Van"--', azon­ban öncélúan artsztikus, for­malista versei, mel'e'ben a ritmussal, a dallammal ját­szik." Ásguthy Erzsébet szemé­ben az 1980-ban elhunyt "ötör Teréz és Laczkerné Kiss Ibolya után a cseh­szlovákiai magyar irodalom­­-vb neves alakja távozott körünkből." Dr. Polgárdy Géza Gáz­­ bonyodalmakkal A televízió egy­ reklámműso­­rában láttam a közelmúltban, ho­gyan kellene a Gázműveknek a főváros területén a gázkészülékek földgáz üzeműre történő átállítá­sát elvégeznie. Ennek kapcsán ké­rem, engedjék meg, hogy szemé­lyes tapasztalataimat ismertes­sem, hogyan folyt ez a munka Budapest hatodik kerületében. A Fővárosi Gázművek idejében értesítette a lakosságot a munka elvégzésének időpontjáról. A tá­jékoztatásban kértek bennünket, hogy a jelzett időpontban a la­kásokba történő bejutást biztosít­suk. A felhívásnak eleget tettünk. A szakemberek május nyolcadi­kán, a jelzett időpontban meg­kezdték a munkát. Valamennyi gázkészüléket lezárták, a gáztűz­hely főzőlángjainak átállítását el­végezték. (A sütő állítását nem.) Ezt követően közölték, hogy a tűzhely beszabályozása és üzembe helyezése céljából egy óra körül visszajönnek. Arról is tájékoztat­tak, hogy jelenleg csak főzési le­­het­ősés­eket biztosítanak, a többi gázkészülék átállítását pedig pén­­teken (három nap múlva) végzik el. Délután háromkor érkeztek meg. A három főzőláng közül kettőt beszabályoztak. A harmadik­hoz (hátsó) a tűzhely fedőlapjá­­nak megemelése lett volna szüksé­ges, így az elmaradt.­­A fedőlap nem rögzített, megemelése szervet-­len mozdulatot igényelt volna.) Pénteken, a megbeszélt időpont­ban gond­oskodott az egész ház a lakásokba történő bejutásról. Ná­lunk a húgom volt az ügyelő* szabadságon tartózkodó. A mes­ter megérkezi*", azonnal elpana­­szolta, hogy neki milyen sokat kell dolgoznia és ezért mennyire nincs megfizetve. Majd gúnyos megjegyzést tett arra, hogy a húgom már fér­fizött, két gyerme­ket nevelő családanya. A konyhá­ba érve a mosatlan edények lát­tán kijelentette:­­nem látszik a konyhán, hogy itt lakna valaki!** (Nem tudtunk mosogatni, mert a gáz miatt nem volt meleg víz.) A szokásos adag sértegetés után a beállította a konyhában a készüléket. A bovlert lezárta és l.­K­.KBa. h«»gy nem has/n'Hintó. Meg kell javíttatnunk. (Valóban így van.) A szobában, miközben tönkretette a fűtőtesteket, meg­kérdezte a testvéremtől! „minek ez a rohadt nagy lakás, ha nincs ki­használva !** Nem tartottuk fon­tosnak közölni vele, hogy jelen­leg három önálló család várja a lakásban lakásproblémája megol­dódását. Hétköznap létben — ter­mészetesen — mindenki a munka­helyén tartózkodott. A továbbiakban a mester közöl­te még azt is, hogy ő egy nap alatt többet dolgozik, mint nálunk az egész család együttvéve. Mun­kájuk eredményeképpen a la­kásban a fűtés, a melegvízszolgál­­tatás teljesen megszűnt, a tűzhely pedig alig használható. Fazékban melegítettük a vizet, szerelm­ére van egy lavórunk, abban fürdött a család, havi 1300 Ft lakbér mellett. Mint később megtudtam, a környéken, néhány lakásban bizonyos honorárium ellenében elvégezték minden készülék átál­lítását. — Kérésünkre — a Gáz­művek újabb szakemberei kija­vították a hibákat, és kiderült, hogy az átállításokat egy külön csoport végzi. Vevér Attila Ferenc Budapest ­ Zűrzavar a névírás körül Dr. Kiszely István, a Névírá­sunk zűrzavarai című — június 11­ án, a Vitafórumban megjelent — cikk szerzője arra kéri szer­kesztőségünket, h­ozv a nyilván­­valóan eénd­ási hibából adódó lé­nyeges hibákat, amelyek írásá­ban voltak, a következőképpen igazítsuk ki: Ottiaráb­an a gind­­zsárok és nem a rtudzsárok lak­nak. Kazahsztánban a kazakok és nem a kazkok élnek: az ala­­caluf Indiánok neve alakaluf és nem alakaul. a chibrh-eket csib­­esáknak írják és nevezik magya­­rul. Az ojibwák vagy chinewak magyar neve odzsibve és nem od­­zsibve. az atanaszan-okat ango­lul így írjuk és nem az pás c an­nak. végül Dél-Amerika és Pe­ru legnagyobb nyelve a kecsu, és nem a Kecsa.

Next