Magyar Nemzet, 1984. június (47. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-22 / 145. szám
VJ Schönfeld Rózsi hagyatékának sorsa Mikor született Szeder Fábián? Kertész Péter május 22-én a Magyar Nemzetben megjelent Schönfeld Rózsi hagyatéka című cikkéhez a szemtanú tárgyismeretével szólok hozzá. . . Több ízben voltam vendége a nagymarosi orvosnőnek, aki a szűrés-gondozás terén kifejtett munkásságáért Állami Díjban részesült. Második férje, Ohman Béla szobrászművész kiváló ízlésű gyűjtő volt; néhány szép, értékes darabját levitte a nagymarosi házába. A ház maga kicsi volt, de a hozzátartozó lépcsőzetesen kiépített szőlő- és gyümölcsfaterület annál nagyobb. Kertész Péter cikkéből értesültem, hogy anagymarosi tanács ott, tíz hétvégi házhelyet alakított ki. A kis házhoz ciszterna, almáskamra, és más tárolóhely csatlakozott. Schönfeld doktornő életéiben az egész ház és a hatalmas kert kiváló állapotban volt. Egy ízben jelen voltam, amikor az orvosnő segítségével több mint húsz, évtizedek óta zsákba varrt, az ő véleménye szerint értékes, keleti szőnyeget kibontottak, és újra elláttak molytalanítóval. Ritka szép és nagymenynyiségű ezüsttárgyait is módomban volt látni. Ez nem csekélység, részéről a bizalom jele volt, tekintve eléggé zárkózott és bizalmatlan természetét, főleg az utolsó éveiben. Egy csodálatos gyöngyházberakású antik szekrényre is emlékszem, amely ugyancsak műgyűjtő férje révén került a lakásba. A holland faragott sarokkanapé és nagyméretű sekrestyeszekrény szintén figyelemreméltó darabja volt a lakásnak. Az intim hangulatú hall főfalát egy hatalmas, a Hatvany családtól származó flamand falikárpit díszítette. Az Iparművészeti Múzeum — a doktornő közlése szerint — egymilliónál jóval többre becsülte; az orvosnő szerint a ház, a kert, a házhelyek és a lakásban lévő szőnyegek, bútorok és ezüstök értéke, az említett csodálatos falikárpittal együtt, húsz-huszonöt millió forintot tett ki. Lehet, hogy túlbecsülte vagyonát, de Kertész Péter cikkében megállapított két és fél milliónál feltétlenül többet ért. Vajon a flamand falikárpit hova került, látták-e azt az Iparművészeti Múzeum szakértői, a lakás néhány más értékes darabjával együtt?! Nincs kizárva, hogy a hagyaték hanyag kezelése miatt megsérült a szellőzetlen házban, .Jó lenne tudni, hogy jelenleg hol van, és mint védett darabot számontartják-e? Sokszor ültem alatta a kanapén, fogyasztottam a friss gyümölcsöt, beszélgettem a nagyon magáramaradt orvosnővel, aki utolsó másfél évtizedét a gondjaira bízott körzet lakóinak szűrés-gondozási munkájával töltötte. Reméljük, hogy végre nyugvópontra jut ez az elhanyagolt örökösödési ügy, és ezzel rendeződik a flamand falikárpit megfelelő elhelyezése is. MedveczkyJenőné ! Olcsón jót kínálunk! PÉNZT TAKARÍT MEG, ha a HASZNÁLTCIKK SZÖVETKEZET BÚTORÜZLETEIBEN VASÁRÓL.. VII., Lenin körút 41. VII. , Majakovszkij utca 13. VIII. , József utca 54. XIX., Nagykőrösi út 156. OTP-re is árusítunk! Mirovironisz(») A kőbányai sörgyár budapesti kirendeltségeire keres megbízható dolgozókat ÁRUÁTVEVŐ-KiADÓ, valamint RAKTÁRI SEGÉDMUNKÁS munkakörbe. , Fizetésen kívül természetbeni juttatás! Jelentkezni a budapesti értékesítési osztályon (Budapest VII., Huszár utca 7.), a 424-949-es telefonszámon lehet. Hogyan jelent meg Széchenyi István Blick-je? Gróf Széchenyi Béla 1858 december 9-én ismeretlenként kopogtatott be nyolcadik esztendeje száműzetésben élő Rónay Jácint bencés tanár londoni lakásának ajtaján. „Bocsánat uram, hogy felkeresem, de mások megbízásából s bizalommal jövök. Én Széchenyi Béla, Széchényi István fia vagyok. Egy kéziratot hozok, melyet szeretnék itt Londonban névtelenül kinyomtatni s ennek eszközlésére bátor vagyok önt felkérni.” Rónay készségesnek mutatkozott, de segítségét bizonyos feltételhez kötötte: „mi hazám érdekével ellenkezik, arra nem vállalkozom.” Az ifjú gróf megnyugtatta, hogy „a kézirat Magyarország érdekében, a hatalmas Bach miniszter és rendszere ellen van intézve.” A következő napokban a kéziratot a fiatal Széchenyi felolvasta. Végig meghallgatván a művet Rónay a Blick-et mint „Magyarország védelmét” üdvözölte. December 12-én, sötétedés után bérkocsiba ültek, hogy nyomdát keressenek. A nyomdásszal egyedül Rónay Jácint tárgyalt, míg Széchenyi Béla gróf a kocsiban várakozott. A nyomdász ajánlata a következő volt: „Kétezer példány, kétszáz fontsterling.” „Széchenyi beleegyezett volna az árba — írja naplójában Rónay —, de én sokalltam, s ígérem, hogy másnap teszek még egy kisérletet egy nyomdában. Beleegyezett s az ügy elintézésére teljes hatalmat adván átnyújtá a kéziratot: a jég meg volt törve, s bizalmasan közlé velem, hogy a „Blick-et” Széchenyi István írta a döblingi magányában.” A mű végül is George Barclay nyomdájában jelent meg, százötven fontsterlingért. A csupán angolul értő nyomdászok nagyon rászorultak a „megrendelő” segítségére a szedés során. Megtévesztés céljából Rónay úgy rendelkezett, hogy a hibák jegyzékét, „Errata corrigenda” közöljék a kötet végén a német nyomdászok szokása szerint, így majd a gyanakvók német nyelvterületen keresik a nyomdát. 1859. januárjában arra kérte Széchenyi Béla bátor és önzetlen bizalmasát, hogy atyját, Széchenyi Istvánt időnként tájékoztassa a nyomtatás állásáról. Rónay erre a vállalkozásra így emlékszik vissza: „Hallottam valaha oly titkos levelezésről, mely három számból áll: az első szám valamely közös megegyezéssel kitűzött könyv lapját, a második lap sorát, a harmadik a kiszemelt szót, vagy kisebb alakban írva, a betűt jelzi... egyelőre Czuczor Gergely újabban megjelent egykötetes költeményét fogadtuk el titkos közlekedési eszközül.” Így is történt. ..Ez úton közöltem néha néha eljárásom eredményét a döblingi sírba temetett élő nagy halottal . . .” 1859. február 15-én került ki a nyomdából a sárga borítású Blick. Széchenyi István ezer példányt szánt ingyen szétosztásra. A másik ezer példány árusításával RónayJácint a Williams and Norgate céget bízta meg. Hölvényi György . Ijér »r- ' 1 • " * *’ neMau !'/-i yi " ! »!•' ’ ’*'• jó hói rolók'.) Neve már nem él eléggé a művelt köztudatban, pedig a magyar tudományosság említésre méltó alakja. Megérdemli, hogy személyisége és munkásságának szelleme ne merüljön feledésbe. Főképpen azon a tájon, ahol született, annál a népcsoportunknál, melynek sajátos jegyeit elsők között fedezte fel, írta le, — kellene, hogy elevenen éljen, megmaradjon nemes eszmékért hevülő példája: a palócság között. Az elmúlt évtizedben kibocsátott Magyar Néprajzi Lexikon — mely kitűnő vállalkozás a magyar népi életmegnyilvánulások összefoglalására — a hazai etnográfia egyik úttörőjeként tartja számon. Sajnos születésének időpontját tévesen, 1794-ben jelöli meg. Hasonlóan a Benedek Marcell szerkesztette, 1965-ben kiadott Magyar Irodalmi Lexikonhoz. S ezt a téves évszámot rögzíti a Széchényi Könyvtár katalógus cédulája is: 1794—1859. Az elhalálozás dátuma pontos, a születésé azonban nem. Ez a gondatlanságból eredő elírás tehát terjed újabb lexikonainkban. Hibáztatható cselekedet, kiigazításra szorul, mert az elmúlt évtizedekben felnőtt nemzedékek, éppen e két szaklexikonból tájékozódhatnak a jeles etnográfus, nyelvész, a palóc népcsoport iránti tudományos érdeklődés felkeltőjének személye és munkássága felől. A régebbi lexikonok, kivétel nélkül, a helyes születési évszámot köztik: 1784. június 24. Tehát tíz évvel korábban született, mint ahogy azt a két újkeletű lexikon állítja. Ez a helyes évszám található a Szinyei József-féle Magyar írók élete és munkái-ban és az 1925-ben megjelent Révai Nagy Lexikonban is. Ezt az évszámot rögzíti, az érthetetlen okból, kis példányszámban kiadott. Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexikona is. De gondosabb szakírók, így Manga János, ugyancsak a helyes évszámot említi kitűnő monográfikus munkájában, a Palócföldben. A helytelen születési évszám eredetének oka, úgy vélem, egy sajtóhiba, ami véletlenül került bele Szeder Fábián életéről és tudományos munkásságáról írt, eddigi legteljesebb méltatásba. A tudós életét és tevékenységét, — lévén egyben Benedek-rendi szerzetes is — az 1916-ban kiadott A pannonhalmi Sz. Benedek-Rend története VII. kötetének 446— 464 oldala tárgyalja. Itt történt, mindjárt a 446. oldalon, a később forrásnak tekintett sajtóhiba Az életpálya további évszámaiból azonban egyértelműen kitűnik, hogy ez nyomdai hiba. A helyes évszámot közli a Tanodai Lapok 1859. decemberi számában megjelent nekrológ is. Szeder Fábián sokoldalú munkása volt a reformkorban fejlődésnek indult magyar tudományos életnek. A nyugati palócok között, a „huntyi magyarok” földjén, Csáb községben született (ma Cebovcel, egyszerű paraszt szülőktől. Iskoláit Komáromban, Érsekújvárt, Esztergomban és Pozsonyban végezte. Alapos felkészültségét, széles körű érdeklődését a kor kiváló tudóspedagógusainak, így többek között Révai Miklósnak, aki a Magyar Hírmondót is szerkesztette, és Kulcsár Istvánnak, a Hazai Tudósítások tanár-szerkesztőjének köszönhette. Tanári pályáját egykori gimnáziumában, Esztergomban kezdi, majd — a kor humán tárgyait — retorikát, poézist, esztétikát és oklevéltant tanít. Ekkor, 188-ban indítja meg az Uránia című szénirodelmi folyóiratát melylvel az Auróra mellett, a re- Sermkori «zSoirofiqtrni török«z'vrc»p lot.cVtp, rp\rcp r\ Icprv] Vnr)r*«;pl?*tba a k^r isjrrjpr-t írów»1 Ka- T T r'-fo 1-rffv TCprolvlya! és Döbrentei Gáborral, az aW.i-lim'a titkárával ox Erdé• . vir»»,1m ppgoOaik val. A Megyar Tudós Társaság 1331 — ben választja levelező tagjává. Szépirodalmi művei nem bizonyultak maradandónak. Inkább nyelvművelői és irodalompedagógiai munkássága vált a haza javára. Eredményesen munkálkodott az éledő magyar irodalom terjesztésében, oktatásában. Ösztönző hatása érvényesült barátja, Czuczor Gergely irodalmi és szótárszerkesztő tevékenységében is. Nagyszombati tanárkodása idején állítja öszsze irodalmi szemelvénygyűjteményét: Válogatott darabok néhány jeles honi munkából címen, ebben Csokonai, Révai, Berzsenyi, Fáy munkáiból közöl szemelvényeket iskolai oktatás céljából, módszertani jegyzetekkel ellátva. Kortársai könnyed, pallérozott stílusát dicsérik. „Válogatott és tiszta magyarsággal írt — méltatják a Tudományos Gyűjteményben egyik drámafordítását — ... méltó tanítványa Révainak, hogy halhatatlan tanítójának nyomdokait anyanyelvünk csinosítása körül fáradozva követi.” Az anyanyelv szeretetét nem csak tudós tanárainak köszönheti. Szülőföldjének, Csáb község parasztjainak is. Ellentétben a túlzott nyelvújítókkal, nyelvünk szókincsének gyarapítását, kifejezőképességének gazdagítását a tájszavak gyűjtésétől várta. A török hódoltság alatt visszamaradt nyelvünk fejlesztését, a modern magyar nyelv kialakítását a népnyelvre támaszkodva kívánta elérni. Szemléletét — mint később a magyar kultúra többi nagyjainak: Bartóknak, Kodálynak, Móricz Zsigmondnak — a szülőföld, az anyanyelv és a népi élet egységes szeretetének szelleme hatotta át. A szelvjárások tanulmányozása, a gyűjtőmunka vezeti vissza szülőföldjéhez, a palócság életének korai kutatásához. Tanulmányát a Tudományos Gyűjtemény 1819. évi száma közli. A nyelvi, szógyűjteményi anyagon kívül, az elsők között van, aki néprajzi adatokat közöl a palócokról: leírja lakásukat, viselkedésüket, életmódjukat, játékaikat és szokásaikat. Munkájával serkentőleg hat a magyarországi etnográfiai kutatások megindulására. S ezzel kezdetét veszi a magyar néprajzi csoportok megismerésére irányuló kutatási folyamat. Tevékenysége hagyományos részét képezi a napjainkban megújuló honismereti mozgalomnak. Valós születési adata szerint ez évben lesz születésének kétszázadik évfordulója. 1859. december 13-án, hunyt el a csallóközi Komáromfüss (Travnik) községben. Síremléke a helyi temetőben ma is áll, sírhantja mindig virágos, gondozott. Szülőfalujában azonban nevét és emlékét semmi nem őrzi. Teljesen elfeledték. Talán az évforduló kellő alkalom lehetne egy emléktábla elhelyezésére, hogy ott, helyben is emlékeztessen a szülőföld és az anyanyelvhez való hűségre. Hiszen büszke lehet reá szülőföldje. Csáb község. Hajdú D. Dénes Péntek, 1984. június 22. Sárospataki öregdiákok A baráti kör múltja mintegy százéves, találkozói hagyományosak már az 1900-as évek óta. Az 1970-es évektől vendégül láthatja a világ minden tájára szétszóródott, külföldön élőket is. Legközelebb 1984. augusztus 18—20- án, az ősi vár tövében, Sárospatakon találkozunk. Példamutatóként idézzük fel a kör századik összejövetelének műsorát, melyen Sárospatak történelmi nagyjait jelenítették meg maguk az öregdiákok és fiataljaik, egykorú jelmezekbe öltözve és eredeti vagy költött szövegekkel, melyeket Mészöly Dezső válogatott és szerkesztett, mégpedig együtt a találékony szereplőkkel. Árpádházi Szent Erzsébet, Balassi Bálint és Dobó Krisztina, Szikszai Fabricius Balázs, I. Rákóczi György, Zrínyi Ilona, Lorántffy Zsuzsánna és Comenius. Csokonai és Lillája. Fáy András, Rajka Terézia, Tompa Mihály és a többiek fölismerése a jelmezükről és a szavaik eredetiségének, vagy költött voltának meghatározása volt a nézősereg feladata. Az önkéntes száműzetésbe vonultakat, így II. Rákóczi Ferencet és Kossuth Lajost korabeli énekekkel és eredeti szövegekkel jelenítették meg. Valóságos honismereti képeskönyv, történelmi visszapillantás volt a szellemesen és frissen feltárt múlt, és rendkívül sok a megfejtés, a találgatás, hiszen a nézőtéren ott szorongott háromnégy korosztály. Ugyanis eljöttek a gyermekek, unokáin dédunokák és nagyszülők is, lelkesedni, büszkélkedni és tanulni múltat, hazaszeretetet. A Patakhoz kötődő történelmi személyek a dobogón és a rájuk csodálkozó korosztályok a zsúfolt nézőtéren együtt jelentették ezúttal a patakiak „szolidáris közösségé”-t, ahogyan Harsányi István, elnevezte a jubileumi összejövetelt. A sárospataki öregdiákok sikeres kezdeményezései közül nem egy vált haladó hagyománnyá, követendő példává. Országszerte követik tájak, városok, történelmi nagyjaik bemutatása és a határokon kívüliek vendégül látása is követőkre talál. Volly István Elhunyt Ásguthy Erzsébet A megkésve érkezett gyászhír szerint ez év január 25- én, életének 89. évében Eperjesen (Presov) elhunyt Ásguthy Erzsébet írónő. (Születési éveként a Magyar Irodalmi Lexikon — Akadémiai Kiadó, Bp. 1963 — tévesen jelöli meg az 1904-es évet. Miként Csanáa Sándor, a pozsonyi Komenský Egyetem professzora, a CSEMADOK KB HÉT című képes hetilapjának 1984. május 25-i számában közölt visszaemlékezésében írja, ennek valódi időpontja 1895. szeptember 9.) Ásguthy Erzsébet (Kissóczyezsérné) neve aharmincas években vált ismertté, versei : Prágai Magyar Hírlap, a Kassai Napló hasábjain jelentek meg, de publikált a Midapesti Hírlapban és a Színházi Életben is. 1939 és 1945 között kelet-szlovákiai szerkesztője volt a Pozsonyi Magyar Hírlapnak. Most én’orofon kötélen című első verseskötete 1935-ben Budapesten, a következő Ne kérdezd című Pozsonyban jelent meg 1941-ben. De sikeres — Budapesten, Győrben, Debrecenben is bemutatott — színdarabok (Talán, Gázmérgezés a Domb utcában) szerzője is volt. Megjelentek elbeszélései és mesekönyve (Az üres bölcső, Bp. 1942), írt hangjátékot, pantomimes , balettkompozíciót. Ásguthy Erzsébet költészetét így jellemzi Csanda Sándor Első nemzedék című Madách Kiadó, Bratislava, 1982) összefoglalójában (123— 124. oldal). .. Lírájában lesz gyakrabban a szerelmes nő szólal meg. szelíd, alázatos, finoman cizellált versekben. Tudatos költő, számos új versformát, költői kénét, bel rímeket, alliterációt komkonál, verseinek zeneisége f'igástalan ... Van"--', azonban öncélúan artsztikus, formalista versei, mel'e'ben a ritmussal, a dallammal játszik." Ásguthy Erzsébet szemében az 1980-ban elhunyt "ötör Teréz és Laczkerné Kiss Ibolya után a csehszlovákiai magyar irodalom-vb neves alakja távozott körünkből." Dr. Polgárdy Géza Gáz bonyodalmakkal A televízió egy reklámműsorában láttam a közelmúltban, hogyan kellene a Gázműveknek a főváros területén a gázkészülékek földgáz üzeműre történő átállítását elvégeznie. Ennek kapcsán kérem, engedjék meg, hogy személyes tapasztalataimat ismertessem, hogyan folyt ez a munka Budapest hatodik kerületében. A Fővárosi Gázművek idejében értesítette a lakosságot a munka elvégzésének időpontjáról. A tájékoztatásban kértek bennünket, hogy a jelzett időpontban a lakásokba történő bejutást biztosítsuk. A felhívásnak eleget tettünk. A szakemberek május nyolcadikán, a jelzett időpontban megkezdték a munkát. Valamennyi gázkészüléket lezárták, a gáztűzhely főzőlángjainak átállítását elvégezték. (A sütő állítását nem.) Ezt követően közölték, hogy a tűzhely beszabályozása és üzembe helyezése céljából egy óra körül visszajönnek. Arról is tájékoztattak, hogy jelenleg csak főzési lehetőséseket biztosítanak, a többi gázkészülék átállítását pedig pénteken (három nap múlva) végzik el. Délután háromkor érkeztek meg. A három főzőláng közül kettőt beszabályoztak. A harmadikhoz (hátsó) a tűzhely fedőlapjának megemelése lett volna szükséges, így az elmaradt.A fedőlap nem rögzített, megemelése szervet-len mozdulatot igényelt volna.) Pénteken, a megbeszélt időpontban gondoskodott az egész ház a lakásokba történő bejutásról. Nálunk a húgom volt az ügyelő* szabadságon tartózkodó. A mester megérkezi*", azonnal elpanaszolta, hogy neki milyen sokat kell dolgoznia és ezért mennyire nincs megfizetve. Majd gúnyos megjegyzést tett arra, hogy a húgom már férfizött, két gyermeket nevelő családanya. A konyhába érve a mosatlan edények láttán kijelentette:nem látszik a konyhán, hogy itt lakna valaki!** (Nem tudtunk mosogatni, mert a gáz miatt nem volt meleg víz.) A szokásos adag sértegetés után a beállította a konyhában a készüléket. A bovlert lezárta és l.K.KBa. h«»gy nem has/n'Hintó. Meg kell javíttatnunk. (Valóban így van.) A szobában, miközben tönkretette a fűtőtesteket, megkérdezte a testvéremtől! „minek ez a rohadt nagy lakás, ha nincs kihasználva !** Nem tartottuk fontosnak közölni vele, hogy jelenleg három önálló család várja a lakásban lakásproblémája megoldódását. Hétköznap létben — természetesen — mindenki a munkahelyén tartózkodott. A továbbiakban a mester közölte még azt is, hogy ő egy nap alatt többet dolgozik, mint nálunk az egész család együttvéve. Munkájuk eredményeképpen a lakásban a fűtés, a melegvízszolgáltatás teljesen megszűnt, a tűzhely pedig alig használható. Fazékban melegítettük a vizet, szerelmére van egy lavórunk, abban fürdött a család, havi 1300 Ft lakbér mellett. Mint később megtudtam, a környéken, néhány lakásban bizonyos honorárium ellenében elvégezték minden készülék átállítását. — Kérésünkre — a Gázművek újabb szakemberei kijavították a hibákat, és kiderült, hogy az átállításokat egy külön csoport végzi. Vevér Attila Ferenc Budapest Zűrzavar a névírás körül Dr. Kiszely István, a Névírásunk zűrzavarai című — június 11 án, a Vitafórumban megjelent — cikk szerzője arra kéri szerkesztőségünket, hozv a nyilvánvalóan eéndási hibából adódó lényeges hibákat, amelyek írásában voltak, a következőképpen igazítsuk ki: Ottiarában a gindzsárok és nem a rtudzsárok laknak. Kazahsztánban a kazakok és nem a kazkok élnek: az alacaluf Indiánok neve alakaluf és nem alakaul. a chibrh-eket csibesáknak írják és nevezik magyarul. Az ojibwák vagy chinewak magyar neve odzsibve és nem odzsibve. az atanaszan-okat angolul így írjuk és nem az pás c annak. végül Dél-Amerika és Peru legnagyobb nyelve a kecsu, és nem a Kecsa.