Magyar Nemzet, 1985. február (48. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-23 / 45. szám
Szombat, 1985. február 23. A gúla alapja Hutás Imre doktor, a gyógyulási esélyekről — Államtitkár úr! Sokat beszélünk mostanában a súlyos, halálos kimenetelű betegségekről és keveset arról, hogy miként gyógyítják őket, mit tesz az egészségügyi kormányzat a megelőzésükre. — Azért vannak olyan gyakran napirenden, hogy elkerülhessük az elkerülhetőt. Köztudomású, hogy a halálesetek több mint felét a keringési rendszer ártalmai, 26 százalékát a daganatok és 10 százalékát az erőszakos halál — jobbára balesetek — okozzák. Kezdjük a szívbetegek gyógyításával. A szívműtétek száma nőtt, 1530-at végeztünk el tavaly. A Várakozási idő három évről egy esztendőre csökkent, de az akut esetek két héten belül sorra kerülhetnek. Felkészültünk a koszorúérműtétek számának növekedésére is. Ezerötszáz szívbeteg életét hosszabbították meg a szívritmus-szabályozó készülékek. Az orvostudomány azonban arra a felismerésre jutott, amit az Egyesült Államokban végzett igen alapos kutatás is megerősített, hogy néhány fejlett tőkés országban a feltétlenül szükségesnél több szívműtétet végeznek. Nemegyszer a hatásos gyógyszerelés jobb életkilátásokat ígér. De miért próbálnám a gúlát a csúcsára állítani? Amúgy sem lehet. Az alapja pedig az egészségtelen életmód, és egyik következménye a magas vérnyomás. Ha rendszeres és korszerű a hypertónia kezelése, kevesebb az agyvérzés és a szívhalál. A koszorúérbetegségek halálozási aránya az Egyesült Államokban sem kisebb, mint nálunk, de az elhanyagolt magas vérnyomás következményeiben Magyarországon roszszabb a helyzet. A hypertóniát nálunk nem veszik komolyan. A cukorbeteg tudja, hogy naponta kétszer injekciót kell adnia magának, különben bekövetkezhet a kóma. Akinek pedig magas a vérnyomása, ha jó a közérzete önkényesen megszünteti a gyógyszerszedést vagy éppen megfeledkezik róla. Észak-Karéliában volt egy igen eredményes egészségnevelési kampány, amelynek következtében a keringési rendszer megbetegedései visszaszorultak. Szerves része volt a korszerű táplálkozási ismeretek elterjesztése, főzési tanfolyamok és olyan egészségügyi ■fogalmak, mint a vérnyomás, a magasvérnyomás betegség kezelése elengedhetetlen voltának széles körű tudatost. A korai felismerésért — ön a magas vérnyomás rendszeres és korszerű kezeléséről beszél. Van valami új gyógymód? — Vannak új, az eddiginél hatásosabb gyógyszerek és különböző gyógyszerkombinációk alkalmazhatók. — Hogyan jutnak el azok minden körzeti orvoshoz. Inkább ott szereznek tudomást róluk, ahol az integrációnak nincsenek hézagai.. . — ... és az orvos olvassa a tudományos folyóiratokat. Felfigyel a legújabb eredményekre. Ha ötévenként megtartott továbbképzési tanfolyamra vár, esztendőket veszthet. Talán az addig sikertelenül kezelt szívbetege ez idő alatt megérett a koszorúérműtétre. A gondozásban sok a tennivalónk. Ha például a körzetben számontartanák, hogy melyik nap járt utoljára a rendelőben a magasvérnyomású páciens, és a felírt gyógyszer hány napra elegendő, akkor tudnák mikor kell ismét jelentkezni a betegnek. Ha pedig aznap nem jön, értesítenék vagy kimennének hozzá. A tébécé gondozókban ezt megvalósítottuk. Szűrés? — A magas vérnyomásban szenvedő betegek, nagyon megfiatalodtak. A korai felismerésben a körzeti gyerekorvosok és az iskolaorvosok sokat segíthetnének. — Igaza van. Itt még van megoldanivalónk. — Mikor valósítható meg a magas vérnyomás megelőzése, kezdeti felismerése? Mikor vezetik be a szűrését? — Még ez évben irányelveket adunk ki a lakosság szűrésére, amelyek a keringési rendszer megbetegedéseire is vonatkoznak. Megemlíteném, hogy a Szovjetunióban egy igen ambiciózus — az egész országra, minden állampolgárra kiterjedő — szűrési, gondozási programba kezdtek. Ilyen még sehol sem volt. A többi között a balti köztársaságokban próbálták ki, és fokozatosan terjesztik el. Azt kívánják elérni, hogy rinden lakost évente kétszer megvizsgáljon az általános orvos és egyszer a sebész. A nőket pedig a nőgyógyász is. — Az előszobájában véletlenül meghallottam, hogy egy híres orvosi műszergyár embereit fogadta. Miről tárgyaltak? — Korszerű komputer tomográfok vásárlásáról. — Mit tudnak ezek? — Megtalálják a legkisebb daganatot az agyban vagy a hasüregben, amelyet elhelyezkedésük folytán az eddigi vizsgálati módszerekkel nem tudtunk kimutatni. Ezért műtéttel kellett feltárni például a koponyát, a hasüreget vagy a mellkast a diagnózishoz. A gép megtalálja a néhány milliméternyi elváltozást, ami a szív árnyékában, vagy az agyalapi mirigyben rejtőzik. — Az előző nemzedékből való tomográfok már működnek az országban, de azt hiszem, velük együtt sincs elegendő. — Meg kell tanulni azt, amit külföldön már tudnak, hogy egy ilyen drága berendezést a hét minden napján és a nap minden órájában működtessünk, s nem egyetlen, hanem több intézmény használhassa. Az egyik kolléga nemrég jött meg tanulmányútjáról. Az USA-ban egy híres klinika laboratóriumában elektromikroszkóppal dolgozott. Ez a műszer meghatározott napokon este 11-től 12 óráig volt az övé. ő váltott valakit, őt váltotta valaki., Az új komputer tomográfok munkába állítása előtt ki kell képeznünk az orvosokat, akik majd alkalmazzák és a karbantartókat is. Új sugárforrások — Máris áttértünk a daganatos megbetegedésekre. Itt milyenek a szűrés, a korai felismerés esélyei? — Egymillió nőgyógyászati rákszűrést végeztünk harmincöt éven felüli nőnél. Ily módon például a méhnyak-daganat korai stádiumában számos nőt kezelésbe vettek, akik ma már gyógyultaknak mondhatók. A VII. ötéves tervben kétmillió nőt vonunk be e szűrővizsgálatokba. — A MUOSZ egészségügyi szakosztályának a vitáján hangzott el: külföldön a tévé bemutatta, hogy a nők miként tapogassák végig mellüket megállapítandó: nem éreznek-e valami csomót, ami azelőtt nem volt. — Ha jól tudom, ez nálunk is megjelent a képernyőn, és ha kell megismételhető. A nézők talán nemcsak a megfelelő mozdulatot tanulják meg belőle, hanem ráébrednek arra is, hogy mindenki felelős saját testéért, egészségéért. Néha meglepően elhanyagolt esetekkel találkozunk.— Egy férfinak egyre szűkebb az ingnyaka, egy növekvő nyirokcsomótól. Amikor a dudor már szemmel látható, másoknak is feltűnik, akkor jelentkezik kénytelen-kelletlen az orvosnál. — Úgy hiszem, a karcinofóbia nem a rákkeltő anyagoktól, hanem éppen a diagnózistól való félelem. Holott a terápia feltételei javulnak. Új sugárforrásokat is alkalmazunk. Megérkezett az első lineáris gyorsító, amely még nincs üzemben. Debrecenben 1986-ban működésbe lép a cyklotron, amely bizonyos daganatok gyógyítására lehet alkalmas. Csodaszerek nincsenek. Azzal azonban, amit nyújtani tudunk —, ha jól élünk az adottságokkal —, több embert menthetnénk meg. Van egy jól működő programunk az Onkológiai Intézet koordinálja. Fél Magyarországon egységes módszerrel kezelik a rosszindulatú nyirokcsomómegbetegedéseket. Megállapítják, hogy milyen sejttípusú a daganat, és mi az ellene ható legjobb kezelés. Ez az elváltozás az esetek jelentős részében szinte teljesen gyógyítható. A fehérvérűség azon fajtái, amelyek ellen azelőtt az orvosnak kapitulálnia kellett, most gyerekkorban nagyobb, felnőttkorban kisebb mértékben gyógyítani tudjuk. A fiatalkorúaknál például csontvelő-átültetéssel és gyógyszeres kezeléssel érnek el sikereket. Magyarországon a tüdődaganatra figyelve is szűrjük a lakosságot. Más gazdag országokban azonban ezt ingyenesen nem végzik. A negyven éven felülieknél gyakoribb béldaganatok felismerésére pedig már kipróbáltunk egy, a — ma szokásosnál kevésbé kényelmetlen — eljárást. „Kórokozó": az alkohol — Mi a tervük, az erőszakos halálesetek csökkentésére? — Javítjuk a baleseti ellátás feltételeit. A következő tervidőszakban minden megyében lesz jól felszerelt traumatológiai osztály. Több helyen kézsebészeti részleg is létesül. Más gyógyintézményekben pedig műízület-beültetéseket végeznek majd. A megelőzésről csak annyit: a legtöbb baleset, „kórokozója” az alkohol. — Átmenetinek tekinti-e a középkorúak, a korábbinál nagyobb halálozását? — Igen. Abban látom az okát, hogy a rizikótényezők gyorsan felgyülemlettek, az ember egészségkultúrája pedig késedelmesen igazodik hozzájuk. Mesterséges környezetben élünk, amihez nehezen alkalmazkodunk. Ez is a modern világ kihívása, amire válaszolnunk kell. Egyénileg is. Például az életmód megváltoztatásával. — Tudom, e tekintetben mindannyiunknak sok a tennivalója. De ha úgy tüntetik fel a technikai civilizáció ártalmait, mint amivel szemben az ember védtelen, akkor eleve passzívvá válik. Ha pedig arra intjük, hogy óvja az egészségét, rendre azt válaszolja: előbb az orvosi ellátás javuljon meg. Ne hárítsák a társadalomra — csak úgy általában —, azt ami az orvos dolga. — Az orvos is tagja a társadalomnak. Elismerem, nélküle egészségkultúra sincs. Azt neki kell terjesztenie. Nem egy esetet, hanem a több közösségben is élő működő embert kell látnia kapcsolataival, konfliktusaival egyetemben. A sikeres egészségügyi kampány középpontjában mindig az orvos áll, ő alakítja ki a modelljét, módszereit. Kovács Judit JELMEZBÁL a Marcibányi téren Február 24-én, de 10 órától a Marcibányi téri Új Tükör Szabadidőközpontban FARSANGI JELMEZBÁLT szerveznek a gyerekeknek. A legötletesebb Walt Disney-figurákat megjelenítő gyerekek találkozhatnak a Disneyland Magyarországon tartózkodó képviselőivel. Magyar Nemzet 7 Fejlesztés vagy vészmegoldás? Eladó gyárak A hírek eleinte szokatlanul hangzottak. Az egyik dunántúli kőolajfeldolgozó vállalat megvált mind kevésbé kihasznált üzemegységétől. A jövőben itt sörgyár lesz. Gazdát cserélt a Váci úton egy szerszámgépgyár, épületeiben könyvelosztó központot rendeznek be. A nagykanizsai bútorgyár kaposvári gyáregységét bocsátotta áruba. A vásárló, a korábbi alapanyagszállító, a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság. Az új profil ezúttal ugyanaz, mint a régi: ülőgarnitúrák, hálószobabútorok, szekrénysorok. A változás „mindössze” annyi, hogy a stíl- és rusztikus lakásberendezések alapanyaga mostantól kiváló fa lesz. Az eladások okai sokfélék, és első látásra nem is mindig érthetőek. Az egyértelmű, hogy az energiafelhasználás szerkezetének átalakulásával csökken a kőolajtermékek iránti igény — készítsenek hát helyettük sört. Még az is világos, hogy a szerszámgépek gyártói korszerűbb, bonyolultabb berendezések előállítására törekedve koncentrálni igyekeznek erőiket, vállalva a nélkülözhető gyáregységek eladását is. A bútorgyárak kedvezőbb alapanyagellátásának azonban aligha az a legkedvezőbb módja, hogy a fagazdaságok váljanak egyszersmind bútorgyártókká is. Aminthogy a kötött ruházati cikkek választéka sem kizárólag úgy bővíthető, hogy az áruházak megvásárolnak egy-egy kötöttárugyárat — mint ezt a Skála tette nemrég. A választ ezekre a kérdésekre természetesen az új névtábla alatti működés eredményei adják meg; a nyereség igazolhat bármilyen furcsának látszó gazdacserét is. Hirdetés az újságban Mostanában az újsághirdetések között sem ritka az eladásra kínált gyár. December óta több ízben is találkozhattunk például egy meg nem nevezett „ipari ingatlannal”. A hirdetés szövegéből aztán kiderült, hogy Budapest tizedik kerületének egyik gyártelepéről van szó, amely csaknem tízezer négyzetméternyi területű, és két, egymástól elválasztható üzemrészből áll. Hol tart most az eladás? — kérdeztük a meghirdető, az Építőipari Innovációs Alap illetékes szakemberétől, Sugár S. Andrástól. — Bankunk és a megbízó hirdetéseire összesen harmincharmincöt jelentkező volt. Az érdeklődőknek azonban mintegy a fele csupán vételi szándékkal rendelkezett, pénzzel nem. A többiek között akadt akinek csak az egyik üzemrészre volt szüksége, jó néhányan azonban elegendő anyagi háttérrel és a teljes gyártelepre kiterjedő igénnyel érkeztek. Jelenleg ott tartunk, hogy megfelelő kölcsönös tájékoztatás után bekértük a komoly érdeklődők ajánlatait, ezeket értékelés kíséretében átadtuk a megbízónknak. A továbbiakban tőle függ, hogy elfogadja-e ezt a rangsorolást, illetve, hogy dönt-e az ajánlatok alapján, vagy versenytárgyalást rendez. Természetesen ez utóbbi lebonyolítására is vállalkoztunk. Döntés ezekben a napokban várható. A megbízó a Magyar Selyemipar Vállalat. Sokféle gazdálkodási nehézségük van, így érthetően szabadulni kívánnak a veszteséges termeléstől és a feleslegessé vált eszközöktől. A felkínált Gyömrői úti szövődéért induló árként 80 millió forintot kérnek — berendezések, felszerelések nélkül. Hogy felszerelve mennyit érne, azt nem könnyű megállapítani, mivel az itteni gépek túlnyomó része évek óta „nullára leírt” eszköz. Az Építőipari Innovációs Alap gyakorlatilag egy kisbank. Hogy kerül az újdonságok létrejöttét segítő pénzintézeti tevékenységbe gyártelepek adásvétele? — Alaptevékenységünk valóban elsősorban innovációs folyamatok banki finanszírozása, kötvénykibocsátás megszervezése, szabad vállalati források elhelyezése, alapjuttatás, gépbérlet és még sok egyéb. A gazdálkodó egységek állóeszközeinek közvetítése csupán mindezek mellett történik, és véleményünk szerint az előbbiekhez hasonlóan hasznos tevékenység. Az ilyen vállalkozásokkal ugyanis holt tőkét „élesztünk fel" olyan vállalat megbízásából, amely nem tudja kihasználni az üzemét, vagy egyéb eszközeit. Az érdeklődőknek egyébként vaskos állóeszköz-katalógust bocsátunk rendelkezésére . .. . .. amely katalógusba érdemes belelapoznunk. Nagyobbrészt gépek és berendezések szerepelnek benne: újhenger- és kotrógép, toronydaru és autóbusz, számítógép és répaszél etbrikettálő, esztergapad és könyvelőgép, kávéfőző és röntgengép, és így tovább. Legvégül az ingatlanok, amelyek hasonlóan színes képet mutatnak. Kétszáz fős munkásszálló Kazincbarcika közelében, műemlék kastély öt és fél holdas parkkal, ötven helyiséggel, központi fűtéssel; tizenkétezer négyzetméteres telek Angyalföld kellős közepén, és egy komplett munkásszálló Vácott. Hullámvölgy után A legfrissebb tétel: a budapesti Gábor Áron Gépgyár egy része. Pontosabban egy telekrész a Józsefvárosban, amelyen betoncsarnok van — benne raktár, asztalos- és lakatosműhely — és egy három,szintes irodaépület. Mindez közművekkel, gőzfűtéssel. Amikor Nemeslaki Nándorral, a gyár igazgatójával az eladás okairól beszélgettünk, alaposan vissza kellett kanyarodnunk az időben. Egészen Oetl János lakatosmester 1862-es gyáralapításáig. A látványos felfutások és az ijesztő zuhanások ugyanis akkor tájt kezdődtek a gyár életében, és tartanak mindmáig. Lakatosmunkákkal, páncélszekrényekkel, az állatkerti pálmaház vasszerkezeti munkáival kezdődött a sor. Ezt követték az öntészet mai napig látható (Duna-parti vaskorlátok) és nem látható (a régi Lánchíd egyes elemei) városszépítő darabjai. Az első néhány évtized után azonban új profil jött: a hadiipar, majd pedig — már a második világháború után — a széntüzelésű generátorok gyártása. Mire a gyár ebbe is beleélte magát, már következett az újabb váltás, amit a szénről olajra átállás okozott. Megint új szakmát kellett tanulni; a korszerűsödő mezőgazdaság szolgálatában teljes gőzzel ráálltak a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépek előállítására. A hetvenes évek végére aztán ettől is búcsúzhattak, mert munka kellett a Mezőgép vállalatoknak. Az Egyesült Izzó, mint nagy testvér, vállalkozott a megsegítésre, egy újabb vadonatúj profil, a vákumtechnikai berendezések gyártásának beindításával. A valóságban minden addiginál nagyobb visszaesés következett be. Az Izzó főként alacsony színvonalat igénylő alaptevékenységekre, alkatrészgyártásra, saját karbantartó részlegének kiszolgálására használta a gyárat. Az eszközök és az épületek leromlottak, a csalódott műszakiak és a szakképzett dolgozók közül igen sokan szétszéledtek. Ezek után lehetett önálló ismét a Gábor Áron, 1980 végén. A helyzetet jól minősíti néhány szám. A gyárat az önállósulás első percétől kezdve 44 millió forint állami adósság, 20 millió előző évről áthúzódó mérleghiány, további 20 millió kártérítés, kötbér, per alatt álló összeg terheli. Takarítással kezdték — képletesen is, meg szó szerint is. Több száz teherautó szemetet hordtak ki a gyárból, aztán hozzáláttak új profilt keresni, meg szakembereket, használható gyártóeszközöket. Az útkeresés újabb állomásait aligha érdemes részleteznünk, elégedjünk meg ezúttal is a számokkal. A tönkrement gyár az önállóvá válás után nyereséges lett. Az első évben, 1981- ben még csak 5,5 millió, majd 7,5 millió, 11 millió, tavaly pedig 15 millió volt a nyereségük. A képződött anyagiakat azonban az adósság miatt nem fordíthatják fejlesztésre, törleszteni kell az „örökséget”. Ezért gondoltak a Gábor Áron Gépgyár vezetői telepük egy részének eladására. Itt közvetlen gyártás nem folyik, a termelésben tehát nem okoz semmiféle fennakadást a leválasztás , bár a legjobban talán akkor járnának, ha valaki az ingatlan ellenében korszerű berendezéseket, fejlett technológiákat kínálna. Fejlődik a piac A józsefvárosi gyárban a dolgozókat nem érinti az eladás, senkinek sem kell emiatt munkahelyet változtatni. A Magyar Selyemipar Vállalatban a leválasztandó Gyömrői úti egységben százötvenen dolgoznak. A vállalat vezetői már jóval korábban bejelentették a döntést, beszéltek mindenkivel és munkalehetőséget kínáltak más gyáregységekben. Az előjelek szerint több mint százan selyemipari munkások maradnak. Az állóeszközök, a gyárak, üzemek, gyártó berendezések piaca tehát kifejlődőben van , ám egyúttal körvonalazódnak hátrányai is. Az ismert esetek többségében ugyanis tehát nem elsősorban az áttehát nem elsősorban az átgondolt fejlesztési stratégia részeként jönnek létre az adásvételek. Sokkal inkább valamely korábbi helytelen iparpolitikai döntés korrekciójaként, más szektorokban — például a kereskedelemben — nem megoldott gond átvállalása miatt, vagy egyszerű pénzzavar okán. Az nyilvánvaló, hogy a források hasznos irányba tereléséért sokat tehetnek a pénzintézetek — az Építőipari Innovációs Alap is, amely kétszázalékos jutalék fejében szolgáltatásként végzi ezt a munkát — és más bankok is. Népgazdaságunknak ugyanis „élő”, tehát hasznot hozó, a termelés vérkeringésébe bekapcsolt gyárakra van szüksége. Bognár Nándor Az * FELHÍVJA VÁSÁRLÓI FIGYELMÉT a következő termékeire: Korszerű, energiatakarékos, vegyes tüzelésű KAZÁNCSALÁD 23 kW-tól 180 kw-ig; MÁGNESSZELEPEK NA 50—NA 200 mérettartományban; GOLYÓSCSAPOK NA 65—NA 200 mérettartományban; AUTOMATIKUS FÜSTCSAPPANTYÚ 0 100-tól 0 200-ig. Várjuk kedves vásárlóinkat. Címünk: ENTA-TAT Tüzeléstechnikai Berendezés és Alkatrészellátó Társaság, Budapest XIII., Gyutacs utca 16. 1139. Telefon: 494-999, 296-410.