Magyar Nemzet, 1985. december (48. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-16 / 294. szám

Tetőpontjához közeledik a karácsonyi vásár Megindult a tömegközlekedés a Szabadság hídon KÖZÉLETI HÍREK Losonczi Fál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Isza bin Szalman al-Kalifa sejket, Bahrein Állam emírjét, országa nemzeti ünnepe alkalmából. Az MSZMP Központi Bizottsá­gának meghívására december 10. és II. között látogatást tett ha­zánkban az Arab Újjászületés Szocialista Pártjának küldöttsé­ge, Szaad Kaszim Hammudinak, a párt nemzeti vezetősége külügyi osztálya vezetőjének, a nemzet­­gyűlés külügyi bizottsága elnö­kének vezetésével. A küldöttség, amelyet fogadott Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, az Or­­szággyűlés külügyi bizottságának elnöke, tárgyalt Kótai Gézával, az MSZMP KB tagjával, a KB külügyi osztályának vezetőjével, Gyürke Józseffel, a KB kül­ügyi osztályának helyettes ve­zetőjével. Az iraki vendégek megbeszélést folytattak Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes­sel és találkoztak Megyeri Ká­rollyal, a Magyar Újságírók Or­szágos Szövetségének főtitkárá­val. A delegáció vasárnap el­utazott Budapestről. A vendége­ket a Ferihegyi repülőtéren Gyürke József búcsúztatta. Je­len volt Afif Issa Al-Rawi, az Iraki Köztársaság budapesti nagykövete. Szombaton hazaérkezett Pá­rizsból Köpeczi Béla művelődési miniszter, aki részt vett a Paris III. (Új Sorbonne) Egyetemen lé­tesített Egyetemközi Hungaroló­giai Központ megnyitásán. Kint­tartózkodása során kormány­közi egyezményt írt alá a Francia Köztársaság közok­tatási miniszterével, Jean- Pierre Chevenervent-nal, és tár­gyalásokat folytatott vele, vala­mint Jack Lang kulturális mi­niszterrel a két ország kulturális, oktatási és tudományos együtt­működéséről. sére számítanak az ünnepek előtt A fővárosiban csaknem három­száz helyen árusítanak élőhalat, e­bből 60—80 idényjellegű árusí­tóhely. A vidéki városokban is december 17-től kapható lesz többfajta hal. Bár a kereskede­lem felkészült arra, hogy közvet­lenül az ünnepeiket megelőző napon lesz a legélénkebb a forgalom, érdemes már korábban megvásárolni az élőhalat hiszen megtisztítva, előkészítve hosszú ideig friss marad a mélyhűtőben. A választékot bővítik a tengeri fagyasztott halkészítmények. A tonhal néven közismert fagyasz­tott tengeri halak közül a leg­kedveltebb a lazac és a hék, fő­ként azért mert nincs bennük szálka. A fagyasztott natúr ten­geri halakból, panírozott készít­ményekből, halrúdból, keszegből a Halért a tavalyihoz hasonlóan összesen mintegy száz tonnát kí­nál az idén karácsony előtt. Új­donság a mélyfagyasztott halász­lésűrítmény, amely többféle hal­ból készül. Ebből a vállalat több tonnát gyártat, s elsősorban a fővárosban hozza forgalomba. A mélyfagyasztott hallésűrítmény húszdekás polietilén csomagolás­ban kapható. Csillagszóró van... Az idei utolsó szállítmányt is átadták megrendelőinek hazánk egyetlen ,,csillagszórógyárában­­, a Bőlyi Áfész kisüzemében. A hagyományos, a figurális és az illatosított csillagszórókból csak­nem harmincmillió darabot állí­tottak elő a közelmúltban üzem­be helyezett új berendezések se­gítségével. A korszerűsített gyár­tás garantálja, hogy a­­ karácsony­est elengedhetetlen kellékei könnyen meggyulladjanak és egyenletesen szórják a fehéren izzó apró szikrák ezreit. Nemzetközi pénzügyi tanácskozás Tímár Mátyás hazaérkezett Bázelből A Nemzetközi Fizetések Bank­ja (BIS) Bázelban megtartotta szokásos évi tanácskozását, ame­lyen részt vett a Magyar Nem­zeti Bank küldöttsége is Tímár Mátyás elnök vezetésével. A meg­beszélésen ott voltak a BIS ve­zetőségének tagjai és a részvé­nyes szocialista bankok elnökei. A Nemzetközi Fizetések Bankjá­nak vezetősége — amelyben a legnagyobb nyugat-európai or­szágok jegybankjainak vezetői foglalnak helyet — tájékoztatást adott a nemzetközi pénzügyi helyzet időszerű kérdéseiről. A tanácskozáson számos hozzászó­lás hangzott el a szocialista or­szágok részéről; felszólalt Timár Mátyás is. A Magyar Nemzeti Bank elnö­ke svájci tartózkodása idején megbeszélést folytatott Pierre Lanquetin-nel, a Svájci Nemzeti Bank elnökével és prof. Ale­xandre Lamfalussyval, a BIS ve­zérigazgatójával. Svájci programját befejezve Tímár Mátyás útban hazafelé megállt Bécsben, s Itt tárgyalt dr. Stephan Korennel, az Osztrák Nemzeti Bank elnökével, vala­mint dr. Hannes Androsch-sal, a Creditanstalt Bankverein elnök­vezérigazgatójával. Tímár Má­tyás Bécsben ellátogatott a ma­gyar érdekeltségű Central We­chsel- und Creditbankhoz is. A Magyar Nemzeti Bank kül­döttsége hazaérkezett. Konferencia Bukarestben A nyolc Duna menti ország a vízszennyeződés ellen Szombaton hazaérkezett Buka­restből a magyar vízügyi küldött­ség, amely Kovács Antal állam­titkárnak, az Országos Vízügyi Hivatal elnökének vezetésével december 10. és 13. között részt vett a román fővárosban rende­zett Duna-konferencián. A ta­nácskozáson a nyolc Duna menti ország: Ausztria, Bulgária, Cseh­szlovákia, Jugoszlávia, Magyar­­ország, az NSZK, Románia és a Szovjetunió kormányainak kép­viselői nyilatkozatot fogadtak el, amely szerint együttműködnek a dunai vízgazdálkodásban, külö­nösen a vízszennyeződés elleni védekezésben, továbbá a Duna vízgazdálkodási mérlegének ki­dolgozásában és az árvízvédeke­zésben. A feladatok végrehajtá­sára intézkedési programot dol­­gozik ki. A magyar kormány ne­vében Kovács Antal írta alá a nyilatkozatot. Dr. Losonci András a MIOK új elnöke A Magyar Izraeliták Országos Képviseletének választói teljes ülésén vasárnap a MIOK elnöké­vé választották dr. Losonci Andrást, a Szeretetkórház és Be­tegotthon igazgató főorvosát, a Budapesti Izraelita Hitközség el­nökét. Az ünnepi ülésen jelen volt és felszólalt Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyház­ügyi Hivatal elnöke. Személyautók: jövő ősztől Villamosok, buszok után mától a gyalogosok is átkelhetnek Több mint két hónapos kény­szerű szünet után vasárnap reg­gel ismét megindult a tömegköz­lekedési járművek forgalma a Szabadság hídon. A reggeli órák­tól újból eredeti útvonalukon, menetrend szerint közlekedtek a 47-es és a 49-es villamosok — a Deák tér és a Varga Jenő tér, il­letve a Deák tér és a Kelenföldi pályaudvar között —, valamint az 1-es jelzésű autóbusz járatai a Kacsóh Pongrác út és a Ke­lenföldi pályaudvar között. A gyalogosok hétfőtől kelhetnek át a hídon. A személyautó-forga­lom a felújítási munkák befeje­zését követően, várhatóan a jövő év őszétől indulhat meg a Sza­badság hídon. Még a hiánycikkek is kaphatóak Nagy forgalom az üzletekben Az ezüstvasárnapot és az azt megelőző szombatot is kihasznál­ták a fővárosiak az ünnepek előt­ti bevásárlásra: a nyitva tartó üzletekben, áruházakban minde­nütt nagy volt a forgalom. A BKV is felkészült a vásárlók e rohamára, különösen a Belváros­ban és a bevásárlóközpontok környékén volt szükség a járatok sűrítésére. A legtöbb vevőt ugyanis a több részlegből álló nagyáruházak kínálata vonzotta. A helybelieken kívül sok vidéki és külföldi is ezen a hétvégén vásárolta meg karácsonyi aján­dékát. A Corvin Áruház például 17,5 millió forint forgalmat ért el a két napon. A hagyományos ajándékok mellett, mint ami­lyen a férfiing, a nyakkendő, a női fehérnemű, sokan vettek ed­dig hiánycikknek számító, ám most kapható zsebrádiót, auto­mata kenyérpirítót. Zsúfolt volt a budai Skála Szö­vetkezeti Nagyáruház is. Szom­baton mintegy 20 millió forint értékű áru talált vevőre. A Csepel Áruház ugyancsak bőséges választékkal várta ve­vőit. Különösen nagy sikere volt a csecsemőruházati cikkeknek, a­­ meleg papucsoknak, az ágyne­­műknek és sok fogyott a legutóbb érkezett különleges indiai női táskákból. Elegendő halat ígér a kereskedelem Kedden kezdődik a karácsonyi halvásár. A legnagyobb forgal­mazó, a Halért a tavalyihoz ha­sonlóan mintegy ezer tonna pon­tyot szállít a kereskedelemnek, ezen felül igény szerint busát, ki­sebb mennyiségben különleges halfajtákat, például harcsát, pisztrángot is. Budapesten és­­ környékén az idén is az elmúlt évihez hasonló mennyiségű, mintegy 80 tonna hal értékesité- Magyar Nemzet Két bánya már 1986-ot •­ Vasárnap is leszálltak Borsodban A Mátraaljai Szénbányák Vál­lalat dolgozói két héttel az év vége előtt teljesítették hatodik ötéves tervüket Az öt évre ter­vezett 14,2 milliárd forinttal szem­ben mostanáig 17 milliárd forint árbevételt értek el. A többlet zömmel abból származik, hogy rendszeresen a tervezettnél jobb minőségű szenet szolgáltattak a Gagarin Hőerőmű fűtéséhez. Az ötéves tervciklusban a visontai külszíni bányászok eddig mint­egy 35 millió tonna szenet hoztak felszínre, s ennek minősége a ter­vezett 1500 kalóriával szemben átlagosan elérte az 1552 kalóriát. Teljesítették a háztartási tüzelő­anyag-ellátás érdekében tett ter­ven felüli vállalásukat is. Vasárnapra teljesítette 1985. évi tervét a Veszprémi Szénbá­nyák Vállalat. Az idei követel­mény 3 millió 750 ezer tonna szén kitermelése volt, december vé­géig előreláthatóan még mintegy 150 ezer tonna szenet hoznak felszínre. A megnövekedett szén­igények miatt a Veszprémi Szén­bányák már 19 megyébe szállítja a tüzelőanyagot, eddig 825 ezer tonna szenet adott át a belkeres­kedelemnek. Ez 160 ezer tonnával több a tervezettnél. * A vasárnapot is munkával töl­tötte a Borsodi Szénbányák lyu­­kóbányai, mákvölgyi, farkaslyuki, putnoki, szuhavölgyi és bükkaljai üzemének mintegy háromezer dolgozója. A hat bánya többségé­ben három műszakot tartottak, s mind a három műszakban kima­gaslóan jó teljesítményt értek el. A lakosság által is keresett bor­sodi szénből 11 ezer 200 tonnát küldtek a felszínre. A szenet már a délutáni órákban el is szállítot­ták a kelet- és dél-magyarországi TÜZÉP-telepekre és a hőerőmű­vekbe. Rakodási csúcs és vagonhiány a vasútnál Rakodási csúcs volt a hét vé­gén a vasutakon. Vasárnap a MÁV Miskolci Igazgatóságánál 1810 vasúti kocsi kirakodására számí­tottak, azonban a vállalatok már a délutáni órákig jóval többet raktak ki. Ennek köszönhető, hogy az e napra kért valamennyi ko­csiigényt ki tudta elégíteni a mis­kolci vasúti igazgatóság. A szállíttató vállalatok ezeröt­száz vagont igényeltek, s ezt meg is kapták. A nagyüzemek a bel­földre és exportra szánt kohászati termékeiket, műanyagokat, mű­trágyát és kőolajipari termékei­ket indították útnak megrende­lőikhez. Zavartalan volt a répa­vonatok érkezése a hatvani, selypi és szerencsi cukorgyárakba, ahol már befejező szakaszához érke­zett az idei cukorrépa-termés fel­dolgozása. A MÁV Szegedi Igazgatóságá­n­ak területén szintén a vége felé közeledik a cukorrépa szállítása. A tervezett egymillió százezer tonna répából már egymillió negy­venezer tonnát eljuttattak a fel­dolgozó üzemekbe, így előrelát­hatóan a tavalyinál több héttel előbb, még karácsony előtt befe­jeződik e területen a cukorrépa­­szállítás. A szegedi vasúti igazgatóságtól kapott tájékoztatás szerint a vál­lalatok többsége példásan meg­szervezte a neki érkező áruk hét­végi kirakását Sajnos még így sem tudtak minden igényt kielé­gíteni, kétszázzal kevesebb vagon állt rendelkezésre mint amit a vállalatok a hét végén kértek. Földgáz A Csongrád megyei Derek­­egyházát is bekapcsolták az or­szágos földgázvezeték-hálózatba. Ezzel a dél-alföldi gázszolgáltató vállalat teljesítette hatodik öt­éves tervét, amely újabb telepü­lés vezetékes gázellátásának megoldását irányozta elő. A vál­lalat működési területéhez tarto­zó Bács, Békés és Csongrád me­gyékben ezzel összesen 82-re emelkedett a földgázellátásban részesülő helységek száma.­ ­ önerőből A községek közül elsősorban ott nyílt lehetőség a gázbekötés­re, ahol a tsz-ek, állami gazdasá­gok, a legtöbbször egymással összefogva vállalták a település határáig a vezetéképítést, amely­re azután az egyéni fogyasztók is csatlakoztak. A legtöbb helyen a lakosság maga ásta ki az utcai vezetékek ár­át, fizette a veze­ték­­ költségét. Növeli kivitelét a húsipar Szombaton Gyulán tanácsko­zásra ültek össze az Állatforgal­­mi és Húsipari Tröszt területén dolgozó szocialista brigádok ve­zetői. A vitaindító előadást Faludi Endre vezérigazgató tartotta. Többek között azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt öt év kitűnő eredményeire építve a következő esztendőkben a húsiparnak évente 1,4—1,6 százalékkal kell növelnie a termelését, az ex­portnak pedig 15 százalékkal kell meghaladnia öt év múlva a jelen­legi szintet. A vitaindítót követő szekció­ülések felszólalói többek között a vállalati gazdasági munkakö­zösségek és a szocialista brigád­mozgalom kapcsolataival, a fiatal szakemberekkel való foglalkozás kérdéseivel, s szinte minden esetben a minőség javításának lehetőségeivel foglalkoztak. Rubens, Dürer, Picasso Kiállítás Szombathelyen a Thyssen-Bornemisza-gyűjteményből A luganói Thyssen—Bornemi­­sza-gyűjtemény XV —XX. századi remekműveiből nyílt kiállítás szombaton a Szombathelyi Kép­tárban. A szinte páratlanul gaz­dag anyag budapestit követő szom­bathelyi bemutatásának okai kö­zött, a megnyitón elmondták azt is, hogy a híres gyűjtemény alap­ját a mai tulajdonos magyar származású apja a Szombathely közelében lévő Rohoncon vetette meg. A február 9-ig megtekinthe­tő bemutatón ott látható, többek között, Jan van Eyck és Bellini Angyali üdvözlete, Dürer A ti­zenkét éves Jézus az Írástudók között és Jacques Düret Jézus születése című alkotása, továbbá Rubens, Fra Angelico, Picasso és több más régi és mai művész re­mekműve. Hétfő, 1985. december 16. Meghalt Oláh István A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa, a Magyar Népköztársaság Honvé­delmi Minisztériuma mély megrendüléssel és fájdalommal tudatja, hogy Oláh István elvtárs, hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a ma­gyar munkásmozgalom kiemelkedő személyisége 1985. december 15-én elhunyt. Temetésének megszervezésére bizottság alakult. Oláh István 1926. december 16- án, sokgyermekes parasztcsalád­ban született; Nádudvaron. A szü­lői ház forradalmi szellemű ne­velésének hatására közvetlenül a felszabadulást követően aktív tag­ja lett a Magyar Kommunista Pártnak. A debreceni ideiglenes nemzeti kormány 1944. december 23-i felhívására az elsők között önként jelentkezett, az akkor szerveződő új­­ demokratikus had­seregbe. Az a szándék vezette őt is, mint azt a sok ezer haladó gon­dolkodású magyar embert, akik a fegyveres harc vállalásával is kifejezték: a magyar nép legjobb­jai szembe fordulnak a hitleri Németországgal, a rájuk kénysze­­rített idegen elnyomás kiszolgá­lóival, a hazaáruló és népellenes politikával. Ifjúkori döntése élet­re szóló volt, végleg elkötelezte magát a demokratikus átalakulás, a szocializmus ügye, a haza fegy­veres szolgálata mellett. 1945 ta­vaszán a szovjet hadsereg oldalán alakulatával ausztriai hadműve­leti területre vonult. Hazatérve folytatta a katonai szolgálat miatt megszakított tanulmányait. 1947- ben a debreceni tanítóképzőben tanítói képesítést szerzett. Felis­merve és megértve a néphatalom védelmének fontosságát, a párt megbízásából 1947-ben útja ismét a néphadseregbe vezetett. 1947— 49 között a Kossuth Akadémia hallgatója lett, ahol kitűnt kima­gasló képességeivel. 1949-ben had­nagyként avatták tisztté. Egész életét végigkísérte a tár­sadalom- és a hadtudományok iránti nagyfokú érdeklődés. 1952- ben elvégezte a Honvéd Akadé­mia magasabb parancsnoki tan­folyamát. 1964-ben a Szovjetunió­ Olyan katonatiszt volt, aki tud­ta, hogy a katonák nevelésében, a kiképzésben, legjobb eredményt személyes példamutatással lehet elérni, legyen szó harcászati gya­korlatról, haditechnikai ismere­tek elsajátításáról vagy erkölcsi normákról. Emlékszem, magas rangú külföldi katonai delegáció kísérőjeként, váratlanul megjelent az egyik Zala megyei gyakorló­téren, ahol az újoncok első éles­­mfvészetüket hajtották végre. A vendégek az egyik kiskatona mö­gött álltak, azt figyelték, akinek azonban a céltáblája sehogysem akart lebukni, vagyis nem találta el. Lámpaláz? Vagy elállítódott a fegyver irányzéka? Mivel ez utóbbira is gondolni lehetett. Oláh István azonnal meg akart győ­ződni, hogyan hord a fegyver. Főtiszti egyenruhájában belefe­küdt a poros lövészgödörbe és a kiskatona fegyverével lőtt. A cél­pont nyomban lebukott. A fülemben csengenek még azok a szavai is, amikor ez év szeptemberében honvédelmi tudó­sítók társaságában a csapatok harckészültségéről, a tisztek, a parancsnokok helytállásáról be­szélt. „A mi hivatásunk elképzel­hetetlen elkötelezettség nélkül, s nap mint nap követel áldozatvál­lalásokat is. A parancsnokok rendszerint nehéz körülmények között végzik kiképző munkáju­kat, de jó katonákat nevelnek. Hadseregünk egységei megfele­lően felszereltek, képesek a rájuk bízott feladatokat megoldani. Mégis azt mondom, az a jó politi­kai légkör, közérzet, amely át­hatja ma társadalmunkat, a vé­delmi potenciál tekintetében felér a legkorszerűbb fegyverekkel...- ban a fegyveres erők vezérkari akadémiáján magas szintű kato­nai ismeretekre tett szert. Kima­gasló vezetői adottságát képessé tették arra, hogy a Magyar Nép­hadsereg fejlesztésének és korsze­rűsítésének nagy feladatait, a honvédelmi minisztérium számos vezető posztján, közöttük több mint 12 évig a vezérkar főnöke­ként, az utóbbi egy évben pedig mint honvédelmi miniszter, ered­ményesen oldja meg. Szívelégtelenség miatt bekövet­kezett hirtelen halálával nagy veszteség érte a magyar forra­dalmi munkásmozgalmat, és nép­hadseregünket. Oláh István része­se volt a párt honvédelmi politi­kája formálásának, gyakorlati megvalósításának. Katonai fel­adatait minden beosztásában ál­dozatkészen, a szocialista hazáért, a nemzetért érzett felelősséggel, példamutató kommunista elköte­lezettséggel látta el. Hivatásának teljesítése mellett nagy aktivitás­sal vette ki részét a közéletből is. Több mint egy évtizede tagja az MSZMP Központi Bizottságának, alelnöke a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének. Oláh István igaz hazafiként és internacionalistaként elévülhetet­len érdemeket szerzett a magyar— szovjet barátság erősítésében, a varsói szerződés hadseregei kö­zötti fegyverbarátság elmélyítésé­ben. Eredményes munkájának elis­meréseként magas hazai és kül­földi kitüntetésekben részesült. Megkapta többek között a Mun­kás-Paraszt Hatalomért Emlékér­met, és a Szocialista Magyar­­országért Érdemrendet. Mindig azt hangsúlyozta tiszt­társai, beosztottai előtt, hogy soha ne tévesszék szem elől az embert a maga vágyaival, gond­jaival, s minden erejével arra tö­rekedett, hogy a kiképző munká­ból, a laktanyai életből végérvé­nyesen száműzzék az embert megalázó, a futási őrmestereket idéző módszereket. Már minisz­terhelyettesi beosztásában is arra törekedett, hogy szoros kapcsolat alakuljon ki a néphadsereg, az iskola, a KISZ, a népfront és más szervezetek között, hogy még si­keresebb legyen az emberformá­lás, s fiataljainkban plántálhassák a hazaszeretet, az internaciona­lizmus érzését. Örömmel beszélt közéleti emberek előtt nemrégi­ben arról is, milyen jó hatása van annak, hogy újabban nemcsak a Himnusznak, az Internacionálé­­nak, de a Szózatnak és más, a nemzeti érzületekre ható versnek, éneknek, művészeti alkotásnak is helyt adnak a katonai ünnepsé­geken, parádékon. Határozott, erélyes katona volt, de intézkedésein mindig átsütött a humánum, mások vágyainak, gondjainak az átérzése. Sok terv, elképzelés formálódott benne arra, hogyan lehetne tovább tökélete­síteni a kiképzőmunkát, s úgy ja­vítani, a kor színvonalán tartani a csapatok anyagi, technikai el­a­lázottságát, hogy az az országnak szükségesnél nagyobb teher­tételt ne jelentsen. A sors mind­ebben megakadályozta. Tábornok­­társaira, a minisztériumban és az egységeknél szolgáló sok barát­jára és neveltjére vár a feladat, hogy emlékét nemes törekvései valóra váltásával ápolják. (k—ü) ------A NAP----------------------------------­Életképesség Tudjuk: minél kevesebb mozgó része van egy szerkezet­nek, annál hosszabb életű. A társadalom viszont annál életképesebb, minél mozgékonyabbak — szellemben, cse­lekvésben — az alkotó elemei. Az emberek nem nyomta­tott áramkörök. Beidegződéseinknél erősebb a kíváncsisá­gunk, a keresésünk, az önmódosító készségünk. Érzelmek­ből nem tehetünk ugyan mestervizsgát, nem doktorálha­tunk — de tudjuk, érzelmi sivárságban legkorszerűbb szakismereteink is elválnak, kiürülnek. Gépek nélkül már nem mozdulhatnánk — de gépies mozgásban agyonkap­nánk. A népfront tanácskozása azt is jelezte, hogy a magyar társadalom eleven, kritikus és érzékeny; erős a törekvé­se a tényekhez gyorsan és tárgyilagosan igazodó önvezér­lésre — de tényértékűnek fogja fel a közérzet, a kedv, a hangulat olykor nehezen megfogalmazható anyagát. Föl­dolgozza magában, ha néha késéssel is, a világ adatait — a világét, amelybe beletartozik, összevet és továbbgondol — ha nem gondolkodik is mindig hangosan. Önnön hiba­kereső műszere igyekszik lenni, és kimunkálja érzelmi stratégiáját is: az értékek szeretetét. A jövőt, mint féltőn óvott munkadarabot, mint a munka tárgyát, legfőbb nemzeti vagyonának tekinti: féltő megmunkálása szelle­mi önállóságot, okos szövetkezést igényel, és barátokat, és békét. Különös a nyelv. Azt mondjuk: féltés — és nincsen a szóban félelem. DIURNUS

Next