Magyar Nemzet, 1986. május (49. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-30 / 126. szám

4 Elismerés a nevelői munkáért Pedagógusnapi kitüntetések Pedagógusokat köszöntöttek és tüntettek ki csütörtökön — a pedagógusnap alkalmából — a Pesti Vigadóban rendezett ünnep­ségen. Az eseményen részt vett Radics Katalin, az MSZMP KB tudományos közoktatási és kul­turális osztályának vezetője is, Köpeczi Béla művelődési minisz­ter üdvözölte a ki­tűn­tetteket és méltatta a pedagógusi munka jelentőségét. A miniszter kiemelte: csak ak­kor tudunk céljaink megvalósítá­sában előrehaladni, ha az óvoda, az iskola — mint közösség — talpraáll, tudatosan és önbiza­lommal vállalja feladatait, s fel­szabadítja belső energiáit Ehhez külső támogatás is szükséges. A társadalomnak segítenie kell a nevelést és az oktatást — a tárgyi feltételek megteremtése mellett — a pedagógusok erkölcsi és anyagi megbecsülésével, az isko­la iránti bizalom kifejezésével. Olyan bizalomról van szó, amely nemcsak az intézményrendszer­nek, s általában a nevelésnek, oktatásnak szól, hanem amelyet elsősorban a jövő nemzedékei iránti felelősség táplál — han­goztatta Köpeczi Béla. Ezt követően a miniszter át­nyújtotta a kitüntetéseket. A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa kiemelkedő élet­műve elismeréseként a Magyar Népköztársaság Zászlórendje ki­tüntetést adományozta dr. Hazay István akadémikusnak, a Bu­dapesti Műszaki Egyetem Kos­­suth-díjas nyugalmazott egyetemi tanárának, a műszaki tudomány doktorának. Eredményes munkája elisme­réseként, 60. születésnapja alkal­mából a Szocialista Magyaror­szágért Érdemrend kitüntetést adományozta Nagy Lajos tan­székvezető főiskolai tanárnak, az Esztergomi Tanítóképző Főiskola főigazgatójának. A magyar nyelv,­ irodalom, kultúra lengyelországi terjeszté­sében kifejtett tevékenysége el­ismeréseként a Magyar Népköz­­társaság Csillagrendje kitünte­tést adományozta Csapláros Ist­vánnak, a Varsói Egyetem nyu­galmazott tanszékvezető egyete­mi tanárának, eredményes ok­tató-nevelő munkája,­ tudomá­nyos tevékenysége elismerése­ként ugyanezt a kitüntetést ado­mányozta: dr. Pölöskei Ferenc­nek, az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem dékánjának, tan­székvezető egyetemi tanárának.­­ Eredményes munkássága elis­meréseként, nyugállományba vo­nulása alkalmából Április Negye­dike Érdemrend kitüntetést ado­mányozta Bury Lászlónénak, a Művelődési Minisztérium óvodai csoportvezetőjének. Kiemelkedő oktató-nevelő, va­lamint oktatásszervező, irányító munkája elismeréseként a Munka Érdemrend arany fokozata ki­tüntetést adományozta dr. Kra­­tochwill Ferencnek, a Művelő­dési Minisztérium főosztályveze­tő-helyettesének. Az anyanyelvi nevelés területén kifejtett tevé­kenysége elismeréseként, 60. szü­letésnapja alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozata ki­tüntetést adományozta dr. Lo­­soncz Mihálynénak, a Kecske­méti óvónőképző Intézet nyelvi­irodalmi szakcsoport vezetőjé­nek; APÁCZAI CSERE JÁNOS-DÍJAT kapott: Dr. Báthory Zoltánná, a budapesti Arany János Általános Iskola és Gim­názium szakfelügyelője; dr. Csanda Endre, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem tanszékve­zető egyetemi tanára; dr. Dobos László, a Miskolci Gyer­mekváros igazgatója; dr. Huszár Pál, a várpalotai Thurl György Gimnázium tanára, szakfel­ügyelő; dr. Kollarik Amália, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem dé­kánja ; dr. Komlósi Sándor, a Jannus Pan­nonius Tudományegyetem főiskolai tanára; Lukin Lászlóné, a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium nyugalmazott énekta­nára; Nagy Géza, a Karosai Körzeti Álta­lános Iskola tanára; dr. Nagy Sándor, az­­Eötvös Loránd Tudományegyetem nyugalmazott egyetemi tanára; Növök Rostás László, a Mélykúti Általános Iskola tanára, megyei ve­zető szakfelügyelő; dr. Orosz László, a kecskeméti Ka­tona József Gimnázium tanára; Pirisi Jánosné, a Baranya Megyei Pedagógiai Intézet igazgatója; Révay György, a Homoki Kisegítő Foglalkoztató Iskola - és Nevelőotthon igazgatója; Schróth László, a tatai Jávorka Sándor Mezőgazdasági Szakközépis­kola igazgatója; Z. Szabó László, a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium tanára, szakfel­ügyelő. KIVÁLÓ PEDAGÓGUS kitüntető címben és jelvényben részesült: Asztalos Józsefné, a csengeri Pető­fi Sándor Általános Iskola tanítója; Bagl János, a tótkomlósi Jankó Já­nos Általános Iskola tanára, vezető szakfelügyelő; Baktay Patrícia, a Gödrei Általános Iskola tanára; Ba­logh Béla, a hajdúnánási Körösi Cso­m­a Sándor Gimnázium és Szakkö­zépiskola igazgatója; Banyó Gyula, a Celldömölki 410. Számú Ipari Szak­munkásképző Intézet szakoktatója; Barthos Béláné, a székesfehérvári Ez­redéves Általános Iskola tanára, szak­felügyelő; Báhidszki Istvánné, a bu­dapesti IV. kerületi Pozsonyi Úti Ál­talános Iskola tanára; Beke József, a kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola igazgatóhelyettese; Bella Antal, a Szabadkigyósi Mezőgazdasági és Élel­miszeripari Szakmunkásképző Intézet tanműhely vezetője; Bélák Gyuláné, a dunakeszi Körösi Csom­a Sándor Ál­talános Iskola igazgatóhelyettese; dr. Bernáth Józsefné, a pécsi Leőwey Klára Gimnázium igazgatója; Besse­nyei Lajos, a nyíregyházi Kossuth Lajos Gimnázium igazgatója; dr. Béli József, a Nagykanizsai Kőolajbányá­szati Szakközépiskola igazgatója; Bé­res Károly, a ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneiskola igazgatója; Birto­kai Antalné, a Győr-Sopron Megyei Foglalkoztató Iskola és Nevelőotthon igazgatóhelyettese; Bódi Ti­vadarné,­ a­­kiskunfélegyházi Varga Jenő Köz­­gazdasági­­Szakközépiskola tanára; Bodócs István, a salgótarjáni Bólyai János Gimnázium tanára, szakfel­ügyelő ; Bodrogi Sándor, a hódmező­vásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium tanára; Bolla Sándorné, a kiskunha­lasi Felsővárosi Általános Iskola ta­nítója; dr. Borbély Ferenc, a kecske­méti Jókai Mór Általános Iskola ta­nára; Boros Imre, a Kőteleki Általá­nos Iskola igazgatója; Borszéki Fe­­rencné, a budapesti XII. kerületi 7. Számú Összevont Óvoda vezető óvó­nője; Borsó Jánosné, a gyönki Alsó­­fokú Oktatási Intézmények Igazgató­sága igazgatója; Bujdos János, a mis­kolci 101. Számú Ipari Szakmunkás­­képző Intézet igazgatója; Bukovinsz­­ky Lászlóné, a mezőtúri 1. Számú Általános Iskola gyógypedagógiai ta­nára ; Büki Jánosné, a Boglárlellei Általános Iskola tanára; • Czárth Endréné, a veszprémi 17. Számú Napköziotthonos Óvoda veze­tő óvónője; Császi Gyula, Hajdúszo­boszlói Gönczy Pál Általános Iskola igazgatója; Csépányi Béláné, az Arlói Általános Iskola tanára; Csonka Je­­nőné, a Büki Napköziotthonos Óvoda vezető óvónője; Dankó Erzsébet, a Kurityáni Álta­lános Iskola tanára; Dobozi Istvánná, a szegedi Juhász Gyula Utcai Óvoda vezető óvónője; Dudás István, a pá­pai 304. Számú Ipari Szakmunkás­­képző intézet igazgatója; Egresits Istvánné, a győri 11. számú óvodai körzet Lehel Óvoda vezető óvónőhelyettese; Estók Károlyné, a Kállósemjéni Általános Iskola és Diákotthon tanítója; Felföldi Mihályné, a budapesti VIII. kerületi Bacsó, Béla Úti Általános Is­kola tanára,­­ szakfelügyelő; Fodor Lajos, a baktalórántházai Vári Emil­ Általános Iskola tanára; dr. Frisch Gyula, a veszprémi Megyei Pedagó­giai Intézet tanára; Gaál Dezsőné, a győri Nyúli Álta­lános Iskola tanítója; Garami László, az aszódi 2. Számú Fiúnevelő intézet tanára; Gazdag Zoltánná, a váci Gá­bor József Általános Iskola tanítója; Geiszler Józsefné, a dunaújvárosi Ró­mai városrészi I. Számú Általános Iskola tanítója; Gulácsi Tibor, a bé­késcsabai 611. Számú Ipari Szakmun­kásképző Intézet tanára; Gyöngyös Vilmos, pécsi nyugalmazott általános iskolai tanár; dr. Győriványi Sándor, a budapesti Szász Ferenc Szakmun­kásképző Iskola igazgatója; Hajdú István, a vásárosnaményi II. Rákóczi Ferenc Gimnázium tanára; dr. Halmi Lászlóné, a debreceni Er­­dey-Grúz Tibor Vegyipari Szakkö­zépiskola tanára; Harmad Istvánné, a gyáli 1. Számú Napköziotthonos Óvoda óvónője; Hágen Mária, a mis­kolci Berzeviczy Gergely Kereske­delmi és Vendéglátóipari Szakközép­­iskola tanára; Hárspatakiné Dékány Veronika, a budapesti Madách Imre Gimnázium tanára; Hegedűs Oszkár­­né, a miskolci Berzeviczy Gergely Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola igazgatója; Herczeg Jánosné, a hevesi 1. Számú Ének-ze­nei Tagozatú Általános Iskola tanára; Hégely Gábor, a szegedi Siketek Ál­­­­talános Iskolája .Nevelőotthonának­­ igazgatója; Horváth Endréné, a cse­pel Napköziotthonos Óvoda óvónője; Horváth Ferencné, a szegedi Guten­berg Utcai Általános Iskola tanítója; Imre Sándorné, a budapesti XVI. kerületi Bekecs Utcai Általános Is­kola tanítója; dr. Jakucs Lászlóné, a szegedi Ság­­vári Endre Gyakorló Gimnázium igazgatóhelyettese; dr. Jaross Kál­mánná, a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium tanára, szakfelügyelő; Kalmár János, a budapesti 51. Szá­mú Mező Imre Ruhaipari Szakmun­kásképző Intézet szakoktatója; Kap­­ronczay Zoltánná, a péceli Szemere Pál Általános Iskola tanára, szakfel­ügyelő; Kádár Lászlóné, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola igazgatóhelyette­se; Kecskés Balázsné, a budapesti IX. kerületi Hámán Kató Általános Isko­la tanára; dr. Király Gyuláné, az eg­ri 9. Számú Általános Iskola igazga­tója; Kiss Erzsébet, a Szerencsi Ál­talános Iskola tanára; Kiss Károly, a keszthelyi Vajda János Gimnázium tanára; Kis Lajos, a budapesti IX. kerületi Vendel Utcai Dolgozók Gim­náziuma nyugalmazott tanára; Kiss Miklósné, a mohácsi Park Utcai Álta­lános Iskola tanítója; Kiss Olga Fran­ciska, a Kapuvári Gimnázium vezető tanára; Kiszely Mihály, a békéscsa­bai Szlovák Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium tanára; Knausz György, a nagykanizsai Péterfy Sán­dor Általános Iskola tanára, vezető szakfelügyelő; Kocsis István, a szol­noki 605. Számú F. Bede László Ipa­ri Szakmunkásképző Intézet tanára; Kocsis Mihályné, a hadháztéglási 3. Számú Általános Iskola tanára, szak­­felügyelő; Komory Annamária, a sió­foki Perczel Mór Gépíró- és Gyorsíró Iskola szaktanára; Kondor Zsigmond, a Nyiradonyi Általános Iskola igaz­gatója; Kormos Andorné, a budapes­ti II. kerületi Fillér utcai Általános Iskola tanítója; Kothai József, a győ­ri Kazinczy Ferenc Gimnázium taná­ra; Kovács Ferenc, a bonyhádi Vö­rösmarty Mihály Általános Iskola ta­nára, szakfelügyelő; Kovács János, a miskolci Gábor Áron Kohó- és öntő­ipari Szakközépiskola tanára, szak­felügyelő; Kovács János, a nagy­do­rogi általános művelődési központ általános iskolájának igazgatóhelyet­tese; Könczöl Jánosné, a Pacsal Nap­köziotthonos óvoda vezető óvónője; László Mária, a szentesi Deák Fe­renc Utcai Általános Iskola igazgató­­helyettese; Lengyel Géza, a tatabá­nyai Árpád Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola tanára; dr. Lizák Tiborné, a budaörsi 2. számú Általá­nos Iskola igazgatója; Lóczy László, a Szederkényi Általános Iskola igaz­gatója; Lovas János, a Bodroghalmi Általános Iskola igazgatója; Lőrinci Józsefné, a lébénymiklósi 2. Számú Általános Iskola tanítója; Makra Lajosné Németh Jolán, a Röszkei Napköziotthonos óvoda óvó­nője; dr. Manhercz Károly, az ELTE Állami Balett Intézete tanszékvezető egyetemi docense; Maróti József, a budapesti XX. kerületi József Attila Általános Iskola tanára; Medgyesi László, a Fővárosi Iskolaszanatórium Általános Iskola igazgatóhelyettese; Mérei Mária, a soproni Jereván vá­rosrész 2. Számú Általános Iskola igazgatóhelyettese; dr. Mészáros Ot­­tóné, a salgótarjáni XVI. Számú Nap­köziotthonos óvoda vezető óvónője; dr. Miklós Endre, a kaposvári Tán­csics Mihály Gimnázium tanára, szak­felügyelő ; Molnár Elemér, a fehér­­gyarmati 1. Számú Ének-zene Tago­zatos Általános Iskola igazgatója; Nagy Ferencné, a Fóti Gyermekvá­ros óvodásotthona vezetője; Nagy Imre, a salgótarjáni II. Rákóczi Fe­renc Általános Iskola tanára; Nagy József, a kiskunfélegyházi József Attila Általános Iskola igazgatóhe­lyettese; dr. Nagy Lászlóné, a debre­ceni Kossuth Lajos Tudományegye­tem Gyakorló Gimnáziuma vezető tanára; Nádor Rudolfné, a Hosszú­­hetén­yi Általános Iskola tanára, szakfelügyelő; Németh Lászlóné,­ a kőszegi Kossuth Zsuzsanna Körzeti Általános Iskola tanítója; Németh Mihály, a bácsalmási Hunyadi János Gimnázium igazgatóhelyettese; Né­meti Gábor, a hatvani Bajza József Gimnázium igazgatóhelyettese; Oberczián Gézáné, a budapesti Tán­­­­csics Mihály Gimnázium igazgatóhe­lyettese; Oláh Tamás Benjáminné, a Nyíregyházi Kereskedelmi Szakkö­zépiskola és Kereskedelmi­ Vendég­látóipari Szakmunkásképző Iskola tanára; Orosz Tiborné, a budapesti viIl. kerületi Gyulai—Rákóczi Egye­sített óvoda óvónője;­­Ördögh Győző­­né, a szegedi Juhász Gyula Tanár­képző Főiskola Gyakorló Iskolája ta­nítója ; őri Józsefné, a Nagyrábéi Ál­talános Iskola igazgatója; Palotás Károlyné, a Sellyei Napkö­ziotthonos óvoda vezető óvónője; Papp Antalné, az esztergomi 2. Szá­mú Napköziotthonos óvoda vezető óvónője; Papdl Tibor, a budapesti Asztalos János Középiskolai Kollégi­um nevelőtanára; Pálmai Ferenc, a budapesti 29. Számú Április 4. Ipari Szakmunkásképző Intézet műszaki tanára; Pálos Miklósné, az ELTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium vezető tanára; Pejtsik Árpád György, a budapesti Állami Zeneiskola taná­ra, szakfelügyelő; Pintér Margit, a szolnoki Varga Katalin Gimnázium tanára; Pleszkán Frigyes, a monori József Attila Gimnázium és Közgaz­dasági Szakközépiskola tanára; Pócz Gáborné, a Szombathelyi Kisegítő Is­kola tanára, " vezető szakfelügyelő; Polák Gyuláné, a budapesti XIX. ke­rületi Berzsenyi Úti Általános Iskola tanítója, szakfelügyelő; Prohászka Béláné, a tatabányai III. Számú Új­városi Általános Iskola vezető szak­felügyelője; Pomázi Lajos, a Jászla­­dányi Általános Iskola tanítója; dr. Püski Andrásné, a békési 1. Számú Általános Iskola igazgatóhelyettese; Rapavi Kázmér, a Mélykúti Általá­nos Iskola tanára; Rézműves Jánosné, a felsőzsolcai 1. Számú Általános Is­kola tanára, megyei vezető szakfel­ügyel­ő; Rokfalusy Lászlóné, a Fővá­rosi Pedagógiai Intézet vezető szak­­felügyelője ; Salamon Ferencné, a martonvásári Beethoven Általános Művelődési Köz­pont igazgatóhelyettese; dr. Schábel Ferencné, a dunaújvárosi Petőfi Sán­dor Általános Iskola vezető szakfel­ügyelője; Schuszter Gyuláné, a ka­posvári Hámán Kató Általános Isko­la tanára; Sápi Katalin Gizella, a püspökladányi I. Számú óvoda tag­óvoda vezetője, óvodai felügyelő; Setényi Gyuláné, a kazincbarcikai Ének-zene Tagozatos Általános Isko­la igazgatóhelyettese; dr. Simonyi Alfréd­né, a váci Siketek Általános Iskolája és Nevelőotthona vezető pe­dagógusa; dr. Simonyi Miklósné, a budapesti Bercsényi Miklós Élelmi­­szeripari Szakközépiskola és Szak­munkásképző Intézet igazgatóhelyet­tese; Sipos Gyuláné, a nyíregyházi 11. Számú óvoda óvónője, óvodai fel­ügyelő ; Soproni Józsefné, a székes­­fehérvári Ybl Miklós Általános Is­­o­­la tanítója; Spolár János, a pécsi Jó­kai Úti Általános Iskola igazgatója; Strausz Györgyné, a budapesti XIX. kerületi Hungária Úti Hetes Nevelő­­otthon tanára, pedagógiai felügyelő; Susán Barnáné, a­ budapesti VI. ke­rületi Lovag Úti Általános Iskola ta­nára; Dr. Szabó Imre, a dombóvári Gő­gös Ignác Gimnázium és Kollégium tanára; Szabó Jánosné, a békéscsabai Sebes György Közgazdasági és Ke­reskedelmi Szakközépiskola tanára; dr. Szabó Károly, a balassagyarmati Dolgozók Gimnáziuma és Szakmun­kások Szakiskolája igazgatója; Szabó Zoltánná, a püspökladányi Karacs Ferenc Gimnázium és Ruhaipari Szakközépiskola tanára; Szabolcsi Istvánná, a pápai 1. Számú Általános Iskola szakfelügyelője; Szak Bálint, a békéscsabai Kemény Gábor Szak­köz­ép Iskola igazgatóhelyettese; Szath­­mári Sándor, a sárospataki Rákóczi Ferenc Gimnázium tanára; dr. Sze­­liánszky Zoltánná, a Zalaegerszegi Kisegítő Iskola igazgatója; Szilágyi Józsefné, a budapesti XVI. kerületi Arany János Utcai óvoda óvónője, óvodai felügyelő; Szipőcs Istvánná, a Monostorapáti Általános Iskola taná­ra; Szűcs Miklós, a budapesti Pesti Barnabás Szakmunkásképző Iskola és Szakközépiskola igazgatója; Tauber László, a szombathelyi Ru­das László Közgazdasági Szakközép­­iskola igazgatója; Terék Árpád, a nagykátai 223. Számú Ipari Szakmun­kásképző Intézet tanára; dr. Ternai Józsefné, a budapesti I. László Gim­názium igazgatóhelyettese; Tiiry Imréné, a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gim­názium tanára; dr. Tóth Dezsőné, a budapesti IX. kerületi Barkáts Téri Általános Iskola tanítója, szakfel­ügyelő; Tóth László, a nagykovácsi Hevesi Ákos Ne­velőotthon igazgató­ja; Tóth Lászlóné, az edelényi 1. Számú Általános Iskola tanítója; Tóthmihály Ferencné, a MÉM Hiva­tali Napköziotthona helyettes vezető­je; Török Imre, a budapesti II. ke­rületi Ady Endre Úti Általános Isko­la tanára; Uzonyi Pálné, az ebesi Arany Já­nos Általános Iskola tanítója; dr. Vancza Jánosné, a Miskolci Napköziotthonos óvoda vezető óvó­nőhelyettese; dr. Varga András, a dunaújvárosi Münnich Ferenc Gim­názium tanára; dr. Varga Ernő, az ELTE Apáczai Csere János Gyakor­ló Gimnázium vezető tanára; Varga Józsefné, az Adácsi Napköziotthonos óvoda vezető óvónője; Varga Pál, a budapesti VIII. kerületi Mosonyi Úti Kisegítő Iskola és Nevelőotthon igaz­gatója; Vastagh György, a balaton­füredi Lóczy Lajos Gimnázium taná­ra; Vámossy Gertrud, a soproni óvó­nőképző Intézet I. Számú Gyakorló óvoda gyakorlatvezető óvónője;­­Végta Ferencné, a kecskeméti Béke Téri Általános Iskola tanítója; Venczel György, a dombóvári 516. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet gya­korlati oktatásvezetője; Vígh József­né, a gyulai 3. Számú Általános Is­kola tanítója; Zatainé Répássy Györgyi, a buda­pesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola tanára; dr. Zalántai , Endréné, a bácsalmási Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Diákott­hon tanára; Zaborecz Adorjánná, a putnoki 2. Számú Általános Iskola tanára, megyei szakfelügyelő; Zemp­léni László, a dörögi­­ Erkel Ferenc Állami Zeneiskola zenetanára. * Az idei pedagógusnap alkal­mából csütörtök délelőtt a Haza­fias Népfront székházában mű­velődési minisztériumi kitünteté­seket adott át szülői munkakö­zösségi elnököknek Garamvöl­­gyi József, az országos­­ tanács titkára. A Hazafias Népfront országos titkársága javaslatára miniszteri dicséretet kapott: Bodnár Cecil, a Gemenc Volán Vállalat szoci­álpolitikai előadójának, a szek­szárdi 5. sz. Általános Iskola SZMK választmánya elnöke, Eczer Istvánná, a Ganz-MÁVAG Mátranováki Gyáregysége admi­nisztrátora; a Mátraterenyei Ál­talános Iskola SZMK választmá­nya elnöke; Ebner Józsefné, az MSZMP Karcagi Városi Bizott­sága politikai munkatársa, a kar­cagi Gábor Áron Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola SZMK választmányának elnöke; Fehér György, a Nagykőrösi Konzervgyár telepvezetője, a nagykőrösi Kossuth Lajos Általá­nos Iskola SZMK választmánya elnöke; Joó Sándor, a soproni Víz- és Csatornamű Vállalat ál­lóeszköz gazdálkodó munkatár­sa; a soproni Lackner Kristóf Általános Iskola SZMK választ­mánya elnöke; Ku­sbus József, a debreceni Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat konyhamészárosa, a debreceni Tóthfalusi Sándor Általános Iskola SZMK vezetősé­gi tagja; Mucsányi Józsefné, a Magyar Szénhidrogénipari Kuta­tó Intézet technikusa, a Szeged —Tarjánvárosi Általános Iskola SZMK választmánya tagja; Né­meth Ferencné, a SZIGMA Ke­reskedelmi Vállalatt ügyviteli technikusa, a kiskunfélegyházi Batthyány Lajos Általános Isko­la SZMK választmányi tagja; Pintérné dr. Plank Magdolna, a Komárom Városi Ügyvédi Mun­kaközösség ügyvédje, a komáro­mi Klapka György Általános Is­kola SZMK választmánya tagja; Tanárki Lászlóné, a Ságvári Endre Gép- és Híradásipari Szak­­középiskola előadója, a székesfe­hérvári József Attila Gimnázium­­ SZMK elnöke, a HNF Országos Elnöksége Pedagógiai bizottsága tagja. ♦ Csütörtökön számos állami in­tézmény, társadalmi és tömeg­szervezet is köszöntötte az okta­tás-nevelés területén dolgozókat. A mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszter a szakemberkép­zésben és a gyakorlati oktatás­ban végzett kiemelkedő munká­jáért a Nagyváthy János-emlék­­érmet adományozta a Hevesi Ál­lami Gazdaságnak, a Magyar Hűtőipari Vállalat békéscsabai gyárának és a tiszaföldvári Le­nin­ Mgtsz-nek. Nagyváthy János-emlékérmet kapott Mezei Bálint, a Debreceni Állami Gazdaság főkertésze, Pá­linkás György, a berettyóújfalui Mezőgazdasági Szakmunkáskép­ző Intézet igazgatója, Regős Ist­ván, a Somogyi Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság osztályvezető­je és dr. Vincze László, a Gödöl­lői Agrártudományi Egyetem adjunktusa. A pedagógusnap alkalmából az Elnöki Tanács a Munka Érdem­rend arany fokozatát adomá­nyozta dr. Joó Istvánnak, a MÉM Földügyi és Térképészeti Hivatala főosztályvezetőjének és dr. Pethes Györgynek, az Állat­­orvostudományi Egyetem tan­székvezető tanárának. A kitün­tetéseket és az emlékérmeket Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter nyújtot­ta át. A KISZ Központi Bizottsága székházában­ megtartott ünnep­ségen Szandtner Iván, a KISZ KB titkára, az ifjúsági mozgalom különböző kitüntetéseit nyújtot­ta át kiváló pedagógusoknak, s most első ízben adta át a Kiváló Nevelő Munkáért-díjakat. Ezt a kitüntetést, amellyel a középis­kolai diákközösségeket segítő munkát honorálják, az idén ala­pította a KISZ KB intéző bi­zottsága, és ötvenen vehették át. Az Országos Pedagógiai Inté­zetben Kiss Árpád-emlékérmet nyújtottak át kiváló pedagógiai kutatóknak és tanároknak. Az immár harmadik alkalom­mal kiosztott kitüntetésben né­gyen részesültek: Kelemen Ele­mér, a Művelődési Minisztérium főosztályvezetője, neveléstörté­nész, Kiss Árpád munkásságá­nak és hagyatékának kutatásá­ban elért eredményeiért, Gecse Ervin, az OPI munkatársa és Kerekes Béláné nyugdíjas tanár, akiknek nagy részük volt a Kiss I. Árpád által­­ kezdeményezett programozott oktatási kísérletek lebonyolításában, illetve a prog­ramozott oktatás hazai elterjesz­tésében. Emlékérmet kapott to­vábbá Neville Postlethwaite pro­fesszor, a hamburgi egyetem összehasonlító pedagógiai tan­székének vezetője, akinek jelen­tős érdemei voltak abban, hogy az OPI az utóbbi húsz évben több nemzetközi pedagógiai vizs­gálatban részt vehetett, illetve azok eredményeit hasznosíthat­ta. Az emlékérmeket Szabolcsi Miklós, az OPI főigazgatója ad­ta át. A táncház-zenekarok­ tagjainak tm kezdő muzsikusoknak kilencedik al­kalommal rendeznek országos népze­nei alkotótábort Püspökladányban, június 27. és július 7. között. A részt­vevők heg­edűn, bőgőn, tekerőn, furu­lyán, dudán és eltérőn játszhatnak, énekelni tanulnak, lennek néprajzi előadások és természetesen táncház. Az érdeklődő fiatalokat — akiknek jelentkezését május végéig levélben várja a Kölcsey Művelődési Központ — a püspökladányi kempingben és a helyi zeneiskolában helyezik el. Magyar Nemzet Péntek, 1986. május 30. Fáy András emlékezete „HOL VOLT, HOL NEM VOLT (ámbár hiszen csak itt, Magyar­­országon lehetett), valaki szent buzgalommal csinált egy hatal­mas pénzintézetet, s a mellett oly buzgalommal­­költött meséket és regényes históriákat. Mai szemmel nézve szinte hihetetlen­nek látszik. Mert a­ki ma regé­nyeket komponál, az nem fundál pénzintézeteket is, a­ki pénzin­tézeteket üt nyélbe, az nem ír regényeket Hanem abban az idő­ben összefért, sőt, voltaképpen egyet jelentett a két functio, s te­kintetes Fáy András táblabíró úr akképpen okoskodott,­­hogy a mi pénze van a magyarnak, hozza be ebbe az intézetbe (az első ha­zai takarékpénztárba), hadd ka­matozzék neki. A mi szellemi kincse pedig neki vagyon, e me­sék és regények révén szétosztja a nép közt, hadd kamatozzék a hazának." — A Bélteky-ház című ,,tanregény” 1908-as kiadásához írta Mikszáth Kálmán ezeket a sorokat. S lám, a századvég Ma­gyarországa ugyanazon csodálko­zik Fáy sokarcú életművével kapcsolatban, mint a századelőé. Most, hogy Fáy András születé­sének kétszázad­ évfordulóján — azaz már az évforduló előtt — itt-ott kezdenek feltünedezni a Fáy-emlékünn­epségeket propa­gáló hírfejek és meghívók (köz­tük egykori alma matere, a Sá­rospataki Református Kollégium mai jogutódának, a Sárospataki Rákóczi Gimnáziumnak a HNF Országos Tanácsával, a Magyar Tudományos Akadémiával, a Pénzügyminisztériummal, a Mű­velődési Minisztériummal, az OTP-vel és a Miskolci Fáy And­rás Közgazdasági Szakközépisko­lával közös ünnepségére és em­lékkiállítására), nemegyszer hall­hatjuk egy, Mikszáth 78 éve írott szavaival összecsengő ragadvány­néven emlegetni: „az ótépés”. Igen, az ótépés, azaz a Hazai Ta­karékpénztár alapítója, de ugyan­akkor „a színházas”, „a röpira­­tos”, „a nőneveldés”, „a reformá­tus egyletes” ... s még folytat­hatnám a felsorolást. Mindez azonban nincs ellentmondásban azzal, hogy Fáy elsősorban mégis­csak író volt. Az 1788-ban, a Zemplén me­gyei­ Kohányban, ötezer holdas birtokos család sarjaként szüle­tett Fáy András ugyanis nem ih­lethiányát, alkotói gyöngéit lep­lezendő vállalta a haza mindene­se szerepkört Egyszerűen arról van szó, hogy számára Horatius De arte poeticá­jának két alap­pillére, az utile (hasznos) és a dulce (gyönyörű) közül az előbbi­ volt a fontosabb. ELSŐ, 1807-BEN KIADOTT, Bokréta című miscellaniája, „fűz­fakora” verses és prózai próbálko­zásainak gyűjteménye, még vajmi keveset árul el a jogvégzett fia­talember írói képességeiből. 11 évvel késő­bb, az 1818-as Friss Bokrétában jelenik­­meg azután A különös végrendelet (eredeti­leg: testamentum!) című elbeszé­lés, a mindmáig legfrissebb, leg­időszerűbb Fáy-írások egyike. Csörgey Kálmán tanácsos fura ,pedagógiai testamentumának­ alábbi részletében egy minden kor és nemzet férfiúira és nőire érvényes bölcsesség olvasható: ,/Hiúság a nőnem egyik fő tulaj­dona, valamerre a nap fel- és le­jár; de az a férfinemé is egyik földsarktól a másikig; mindkettő csak jelenségeiben és modoraiban különbözik. Mire oktat hát benn, minket e mételynek mindkét nembeli közös volta? Kölcsönös türelemre.” A kölcsönös­ türelem, a megértés, az emberi kapcso­latok elviselhetőbbé és igazabbá tételének vágya — ez a szándék uralja Fáy András napjainkban ugyancsak haszonnal és élvezet­tel forgatható két művét, az 1820- ban megjelent Eredeti mesék és aforizmák­at, s az 1824-es Újabb eredeti mesék és aforizmák-at. „Már az ismert anyag­­is maga­dévá válhatn­k, úgy, ha ... tol­mácsként nem akarsz szót szóval , szolgai módon adni.” Fáy egyik szellemi őse, Pesti Gábor nyitja ezzel az idézettel (forrása Hora­tius!) 1536-ban megjelent ezópu­­szi fabuláit. A csaknem három­száz esztendővel későbbi utód hasonló vezérelvet követve fel­használja ugyan a világirodalom állatmeséit, Ezópusztól Lafon­ta­ine-ig, de műveinek anyagát jelentős részben saját kora visz­­szásságaiból (kritikátlan külföld­­majmolás — erről vígjátékot is irt­, kivagyiság, légvárkergetés, lustaság, erőszakos magyar ven­dégszeretet stb.) meríti, s kacag­tatva is kíméletlen önismeretet és önvizsgálatot kényszerít kor­­társaira. (De nem kevésbé ránk, hasonló vétkeket elkövető husza­dik századi honfitársaira is!) Regény­történeti szempontból nagy jelentőségű a már említett, 1831-ben megjelent A Bélteky­­ház című munkája. Ebben a tan­­családregényben két világ csap össze, a tivolnyázó, üresen ma­­gyarkodó Bélteky Mátyás, és fia, a művelt, világjárt Gyula szemé­lyében, aki igazi patrióta. A mai olvasó számára olyan A Béktegy­­ház, mintha egy szépmívű hintó minduntalan hatalmas kátyúikba ragadna, ahonnan csak kínkeser­vesen lehet kiemelni. A hintó: Fáy jellemalkotó készsége. A ká­tyúk, a cselekményt újra és újra meg-megakasztó, félrevivő „érte­kezések” és a kőkorszakian ne­hézkes, körülményes nyelvezet. Egy jellemző mondattöredék: „zenge a hanga”; magyarán: a zongoraszó.... A BÉLTEKY-HÁZ megjelené­sét követő harmincas-negyvenes évek egyre forrósodó reform­han­­gulatában Fáy András egy ideig nem írt szépirodalmi műveket; minden energiájával a­­közéleti harcokba vetette magá­t. Vitaira­tai közül a Nyílt szó az országos színház ügyében, különösen a színházigazgató személyére vo­natkozó bekezdés, akár jelenkori színházi életünk íratlan törvény­­könyvében is szerepelhetne: „a) a színházigazgató megválasztása, s ettől függ minden idve az inté­zetnek. Ne csalódjék azzal senki, hogy az igazgató háta mögé állí­tandó bármi testület foghat cél­szerűl­eg kormányozhatni egy színházat. A színházi igazgatás nem táblai, nem dikaszteriális tanácskozások alá való, folytonos és nem szaggatott felügyelés an­nak első és múlhatatlan feltétele. Egy jó­lelkű, nemzeti ügyért és nem mellékes érdekekért hevülő, tárgyhoz értő, szilárd jellemű, részrehajlatlan, gyarlóság csábjai­­tól mennyire lehet ment, fárad­hatatlan és kivitelre termett, ha­za és színészi személyzet előttit, jelleménél és feddhetetlen erköl­csénél fogva tekintetben és tisz­teletben álló, mennyire lehet, a színház dolgaiban, kivévén neta­lán annak gazdasági részét, tel­jes meghatalmazással munkáló színigazgató, reményfelett fogja egypár év alatt emelhetni az or­szágos színház ügyét; valamint ellenben gyáva, értetlen elbízot­­tan büszke, mellékes érdekekkel és gyarlóságokkal küzdő, vagy süllyedt tekintetű, végképpen alá­­süllyeszheti azt.” Tudom, ez a rövid áttekintés még „zsurnálfilológiának” is ke­vés. Egy dologra azonban talán sikerült felhívnia a figyelmet: nincs abban semmi csodálatos, ha egy íróember nem „lebeg”, ha­nem két lábbal áll a földön (van­nak, és legyenek persze ilyenek is, hiszen a realitás mellett meg­férnek az álmok!), s netán még művelni is próbálja­­azt. Úgy, mint Fáy András tette, 1864-ben véget ért, hosszú, munkás életé­ben. Megérdemli tehát, hogy az évforduló múltával se kerüljön vissza az „elfeledettek”, az „apró­betűsök”, a „futottak még”-boly­­ba taszítottak közé. Végül: ha most, 1986 májusá­nak végén, a Heti Világgazdasá­got nem nézik ki sértő álmélko­­dással egy poéta kezéből — ak­kor elmondhatjuk: valódi arany­fedezete van Fáy ünneplésének. Petrőczi Éva* (MTI) Az Országos Takarék­­pénztár székházának pénztárter­­mében — születésének 200. év­fordulója alkalmából — csütörtö­kön felavatták Fáy Andrásnak, a kiváló ,pénzügyi szakembernek, a Hazai Első Magyar Takarék­­pénztár megalapítójának bronz mellszobrát. Tisza László, az OTP vezérigazgatója méltatta a reformkor ismert polihisztorának sokoldalú — tudományos, irodal­mi, közéleti, közgazdasági — munkásságát. Számítógépek a boltban Megnyílt a Magiszter könyvüzlet Új könyvesbolt nyílt csütörtö­kön Budapesten, a Városház ut­ca 1. szám alatt, Magiszter né­ven. Az üzlet akadémiai köny­vesboltként működik, am­i azt je­lenti, hogy elsősorban a tudomá­nyos könyvek kedvelői találhat­nak itt olvasnivalót. Dr. Hazai György akadémikus, az Akadémiai Kiadó és Nyomda igazgatója, a Magyar Nemzet munkatársának kérdésére el-, mondta, hogy az új boltban nem­csak a tudományos műhelyek eredményeit publikáló kiadvá­nyok árusításával foglalkoznak. Más kiadók által forgalomba ho­zott kötetek mellett megtalálha­tók lesznek a tudományos publi­kációk korszerű kísérő termékei, a számítástechnikai eszközök is. Az üzlet első emeletén több szakvállalattal együttműködve bemutatótermet rendeztek be. Így került a könyvesboltba a Vi­deoton VT 16-os, a Számítás­­technikai Kutató Intézet és In­novációs Központ Proper 16-os számítógépe, valamint a Softin­­vest, a Számaik és az MTA Szta­­ki több berendezése. A hobbi­szintű gépeket a Primo és a Com­modore márkák képviselik. Ugyancsak újdonságnak számít, hogy az Országos­ Műszaki Infor­mációs Központ és Könyvtár kiadványai Itt lesznek kaphatók. (b. n.)

Next