Magyar Nemzet, 1986. augusztus (49. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-30 / 204. szám
4szombat, 1986. augusztus 30. A szeptember elsején életbe lépő sajtótörvény nem szűkíti, hanem bővíti a tájékoztatás lehetőségeit A szakértelem hiányát kifogásolja az exportfővállalkozói tevékenységben a népi ellenőrzés KÖZÉLETI HÍREK Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár és Jaakko Numminen oktatásügyi államtitkár, a Finn—Magyar Kulturális Vegyesbizottság társelnökei augusztus 28-án, csütörtökön Helsinkiben aláírták a két ország három évre (1986—89) szóló kormányközi kulturális, oktatási és tudományos együttműködési munkatervét. Horn Gyula államtitkár helsinki látogatása során megbeszélést folytatott Paavo Vyrynen külügyminiszterrel, Ake Wiktor államtitkárral, Seppo Pietinnnel, a külügyminisztérium politikai osztályának vezetőjével, valamint Jaakko Kalevalával, a köztársasági elnöki hivatal vezetőjével a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, különös tekintettel az európai biztonság és együttműködés további erősítésének lehetőségeire. Horn Gyula találkozott Arvo Aaltóval, a Finn Kommunista Párt elnökével és Matti Ahde környezetvédelmi miniszterrel, a Finn Szociáldemokrata Párt alelnökével. Burján Sándor, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója augusztus 27-től 29-ig Bukarestben tárgyalásokat folytatott Alexandra Ionescuval, az Agerpres román hírügynökség vezérigazgatójával a két hírszolgálati iroda együttműködéséről. Az MTI vezérigazgatóját fogadta Constantin Mitea, az RKP KB sajtó- és propagandaosztályának helyettes vezetője, valamint Maria Groza külügyminiszter-helyettes. A találkozókon részt vett Szüts Pál bukaresti magyar nagykövet, államtitkári rendelkezés is készült a Tájékoztatási Hivatalban. Az első, vagyis az időszaki lapalapításról szóló rendelkezés tisztázza a lap engedélyezésére és megszüntetésére, illetve szüneteltetésére vonatkozó eljárás teljes menetét. Másodikként időszerű írott jogszabállyal rendezni a helyi stúdiók. ismertebb nevükön a kábeltelevíziók működését is. Lényege az, hogy ha helyi politikai, gazdasági és kulturális igényt elégítenek ki, s biztosítottak a szükséges feltételek is, akkor nincs akadálya az alapításnak. Aharmadik, a szerkesztőségek vezetőinek jogállásával foglalkozó rendelkezés a korábbiaknál még egyértelműbben leszögezi, hogy a főszerkesztők, a felelős szerkesztők a szerkesztőségek igazi gazdái. A negyedik rendelkezés az újságíró alkalmazási feltételeiről szól, s a hivatás, a szakma gyakorlásához nélkülözhetetlen követelményeket taglalja — a színvonal, a mérce emelésének igényével. — Véleménye szerint a sajtó — most már törvény által is — kibővített mozgástere növeli-e a tájékoztatás társadalmi hasznát, közösségi felelősségérzetét? — A törvény nemcsak az alkotmányban elismert jogot — a sajtószabadságot —, hanem a népnek a tájékoztatáshoz való jogát is magábanfoglalja. Kodifikálja az újságírók jogait és kötelességeit, előírja a felvilágosítási és válaszadási kötelezettséget is. Jogi garanciákat nyújt a jól bevált sajtópolitika gyakorlásához: nem szigorít, nem szűkíti, hanem bővíti a tájékoztatás lehetőségeit. Meggyőződésem, hogy a lapok, az MTI, a rádió és a televízió szerkesztőségeinek vezetői, a rovatoknak határozott arculatot adó újságírók most még több információ birtokában végezhetik felelősségteljes munkájukat, növelhetik hitelüket az olvasók, a nézők, a hallgatók előtt. Sajtónk egy felnőtt nép felnőtt sajtója. A nyomtatott és az elektronikus sajtó műhelyeinek élén felelős szerkesztők, szakmájuk felkészült mesterei állnak. Így hát minden feltétellel rendelkezünk ahhoz, hogy a sajtótörvény széleskörűen érvényesüljön, tájékoztatásunk megfeleljen fontos társadalmi küldetésének. Véget ért a szocialista fővárosok fiataljainak találkozója (MTI) A szocialista országok fővárosai XIII. Ifjúságitalálkozója pénteken a Vígszínházban rendezett gálaműsorral ért véget. A gálaesten mondott záróbeszédében Kiss Péter, a KISZ budapesti bizottságának első titkára elmondotta: atalálkozót jó hangulat és sok munka jellemelte. A részvevők egymás életének, gondolatainak, érzéseinek megismerésével hozzájárultak népeik barátságának erősítéséhez is. A szakmai versenyek és a kulturális programok segítették a tapasztalatok kicserélését. A politikai tanácskozáson jó hasznos tudnivalókat adtak át egymásnak a küldöttek. A delegátusok egyetértettek abban, hogy fel kell hívni a világ békeszerető fiataljait, munkálkodjanak a béke megszilárdításáért. A rendezvény, zárónapján — pénteken — a küldöttségek vezetőit fogadta Jassó Mihály, az MSZMP budapesti bizottságának titkára és Szépvölgyi Zoltán, Budapest Főváros Tanácsának elnöke a budapesti pártbizottság székházában. Ezt követően a delegációk vezetői látogatást tettek a KISZ Központi Bizottságán, ahol Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára fogadta őket. Termelési nagydíj a szabadegyházi Vörös Csillagnak (MTI) A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter termelési nagydíjat adományozott a szabadegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezetnek tartósan magas színvonalú, költség- és energiatakarékos gazdálkodásáért, kiváló termelési eredményeiért, a termelés hatékonyságának folyamatos javításáért, valamint a hazai és az export árualapok bővítéséhez való hozzájárulásáért. Az oklevelet, valamint a nagydíjat — Kiss Ferenc szobrászművész Búzakalász című alkotásának kicsinyített mását — pénteken Ünnepi közgyűlésen Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára adta át Pallag Tibor tszelnöknek. Sajtónk egy felnőtt nép felnőtt sajtója Bányás Rezső államtitkár nyilatkozata. (MTI) Szeptember 1-én lép életbe az Országgyűlés által márciusban elfogadott sajtótörvény. Ennek kapcsán nyilatkozott Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. A sajtótörvényt mindenekelőtt a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének szándéka szülte. Az a tapasztalat, hogy az emberek mind jobban igénylik a haza és a világ dolgairól szóló bőséges, eligazító jellegű tájékoztatást, a szűkebb éstágabb környezetünk ,történéseiről, eseményeiről való gyors, hiteles és pontos beszámolókat. A közvélemény — mint az olvasói levelek sokasága, képviselői, tanácstagi fogadóórákon, s más alkalmakkor kinyilvánított állampolgári vélemények jelzik — egyetértéssel fogadta a sajtótörvény megszületését Rendkívül nagy nemzetközi visszhangja is volt a sajtótörvénynek. Úgyszólván minden vezető lap, rádióadás foglalkozott — persze eszmei-politikai elkötelezettsége szerint — új törvényünkkel. Nemcsak a szocialista országokban találkozhattunk sok, pozitív kommentárral, hanem másutt is, ahol adnak az írott szó hitelére. — Ön parlamenti felszólalásában sem titkolta: a paragrafusok formálódásakor, az előzetes szakmai eszmecserék során több kérdésről heves vita bontakozott ki. Véleménye szerint a végül is elfogadott törvény miként segíti majd a tájékoztatáspolitika gyakorlatának fejlődését? — Elsősorban a kormányzati szervek, az intézmények, vállalatok, azaz az informátorok felvilágosítási kötelezettségéről szólnék itt. Nem titok, hogy a törvény előkészítésekor sokan aggályoskodtak, mások őszintén aggódtak, hogy a sajtó esetleg nem korrekt módon, olyan információkat, tényeket, adatokat, álláspontokat is nyilvánosságra hoz, amelyek voltaképp valamely intézmény, szerv belső titkai, s amelyeknek közzététele itthon vagy külföldön hátrányos helyzetbe hozhatna például egy vállalatot Magától értetődő, hogy az alapvető a társadalom összérdeke, ez felette áll minden részérdeknek. De a törvény elismeri a tájékoztatás terén is a kisebb közösségek és az egyén érdekeit is. A sajtótörvény határozottan kimondja az újságírók jogát a közérdekű információk megszerzéséhez és közreadásához. A felvilágosítás megtagadására a törvény kizárólag állami és vállalati titok védelme címén ad felhatalmazást. Külön is szeretném aláhúzni, hogy nincs semmiféle indokolatlan kortárt, tilalmi lista a tájékoztatásban. Elkötelezetten, felelősséggel bármiről írhat a sajtó. Mindenkor határozottan, szigorúan fellépünk, ha az újságírót — önérdekből — megfosztják az információtól vagy félretájékoztatják, de következetesek leszünk a felelősségrevonásban akkor is, ha az újságíró szegi meg írott vagy íratlan szabályait.— A sajtótörvény nem rendelkezhet tételesen a sajtójog egy sor időszerű — ha tetszik: napi — kérdésében. Készülnek-e a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalában e témakörökben eligazító végrehajtási rendelkezések? — A sajtótörvény olyan jogokat és kötelezettségeket rögzítő alapszabály, amelynek rendelkezéseiközvetlenül és azonnal hatnak. Tartalmazza az alapvető rendelkezéseket, míg a részletszabályokat e végrehajtási rendeletek és más jogterületek rendelkezései fogalmazzák meg. A törvénnyel egyidőben, az abbankapott felhatalmazásnak megfelelően — többek között — négy Magyar Nemzet Az Eöki Tanács módosította a belkereskedelmi törvényt (MTI) Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. A testület a Minisztertanács előterjesztése alapján módosította a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény, valamint a magánkereskedelemről szóló törvényerejű rendelet egyes rendelkezéseit. A törvény korszerűsítését a megalkotása óta a gazdasági életben bekövetkezett változások — a vállalatirányítási rendszer korszerűsítése, a tevékenységi kör szabadabb meghatározása, új üzemeltetési formák bevezetése — és a magasabb szintű jogszabályok korábbi módosítása tette szükségessé. Az új jogszabály a belkereskedelem alapvető feladatául az elosztási jellegű ellátási tevékenység helyett a kereslethez igazodó árukínálat kialakítását, a kereskedelmi, a vendéglátási és az idegenforgalmi szolgáltatások bővítését határozza meg, és egyben elő kívánja segíteni a kereskedői foglalkozás jobb elismerését is. A lakosság ellátásának és vásárlási lehetőségeinek javítása érdekében a kistelepüléseken, illetve a megfelelően el nem látott területeken lehetségessé válik a magánkereskedés és a kisipari tevékenység együttes gyakorlása. Az új szabályozás a magánkereskedés kereteit is kiszélesítette. A jövőben a jogszabály által meghatározott körben, az állami és a szövetkezeti kiskereskedelem tevékenységét kiegészítve, vendéglátási, kereskedelmi és idegenforgalmi szolgáltatás is végezhető. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet hozott egyes szövetkezeti jogszabályok módosítására. Ennek célja az érdekképviselet érdemi munkáját is meghatározó vezetési-döntésirendszer fejlesztése és a választott szövetkezeti testületek irányító szerepének fokozottabb érvényre juttatása. Az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény hatályba lépésével összefüggésben az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet alkotott a Magyar Népköztársaság felsőoktatási intézményeiről. Ezen intézményrendszerben bekövetkezett változások szeptember 1-jén lépnek hatályba, s végrehajtásuk folyamatosan történik. A továbbiakban a testület kinevezésről döntött, bírákat mentett fel és választott meg, valamint más időszerű ügyekről tárgyalt. Béke hétvége Munkásnagygyűlés (MTI) A békéért és a leszerelésért folytatott harc szakszervezeti akciónapja alkalmából a béke hétvége nyitó eseményeként munkásnagygyűlést rendeztek pénteken Székesfehérvárott, a Videoton Elektronikai Vállalat oktatási és továbbképzési központjának sportcsarnokában. A fórumon jelen volt Barabás Miklós, az Országos Béketanács főtitkára is. A munkásnagygyűlés résztvevőit Kratochvil Lászlóné, a Videoton szakszervezeti bizottságának szervezőtitkára köszöntötte. Székesfehérvárott majd Baranyai Tibor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára mondott beszédet. — A legnagyobb szenvedést mindig a dolgozó embereknek okozták a háborúk — mondotta —, ők az elsőszámú áldozatai a vérontásnak, ők viselik az anyagi terheket, a munkájukkal létrehozott értékek pusztulnak el. A béke ügye elválaszthatatlan a munkásosztálytól; a munkás ember legmélyebben rejlő természetes tulajdonsága, hogy óvja azt, amit létrehozott Ebben egységre találnak a dolgozók, éljenek bárhol a világon. A KNEB megtárgyalta a komplett berendezések exportját, a balatoni építési tilalmak megsértését Az egészségügyi intézmények műszerellátottságának vizsgálatáról készített jelentést vitatta meg tegnapi ülésén a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. Az ülésen megjelent és felszólalt dr. Papp Lajos, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke, dr. Czravera Róbert, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és dr. Juszt Lajos egészségügyi miniszterhelyettes. A KNEB az előterjesztést elfogadta, és úgy döntött, hogy a Minisztertanács elé terjeszti. A KNEB elnöke tájékoztatta időszerű kérdésekről a testület tagjait, így arról, hogy a Gazdasági Bizottság megtárgyalta és jóváhagyta a komplett berendezésexport utóvizsgálatáról készített jelentést. A népi ellenőrök vizsgálati összegzésükben megállapították, hogy az 1982-ben végzett alapvizsgálat óta jelentősen javult a vállalatok ez irányú tevékenysége. A vállalati munka javulása ellenére is visszaesett azonban a komplett berendezések exportja. Ennek alapvető okát a nehezebbé vált külgazdasági helyzetben és abban találták meg a népi ellenőrök, hogy a fejlődő országokban csökkent a fizetőképes kereslet. Változatlanul sok gondot okoz az exportfővállalkozói tevékenységben a szervezési tapasztalatok és a szakértelem hiánya. Ezt követően a KNEB megtárgyalta azoknak a közérdekű jelzéseknek a vizsgálati tapasztalatait, melyek azt tették szóvá, hogy az 1983-ban a Balaton partján bevezetett építési korlátozásokat a tanácsok nem tartják meg. Sőt, esetenként a tanácsi dolgozók adnak segítséget az építési tilalmat elrendelő határozatok megkerüléséhez. A vizsgálatok igazolták a jelzések jogosságát. Ezek során jelentős számú szabálytalansággal és a rendelkezésnek tudatos megsértésével találkoztak a népi ellenőrök, akik kezdeményezték a törvényes állapot helyreállítását ésmények alapos gyanúja esetén a felelős tanácsi dolgozók felelős- s büntető feljelentést tettek, végrevonását, illetve bűnesetek- t (cs. n.) Korszerűsödik a felsőoktatási intézmények rendszere (MTI) A Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Minnnisztertanács — a felsőoktatás fejlesztési programjában és az oktatásról szóló 1985. évii I. törvény végrehajtásaként — újonnan határozta meg a felsőoktatási intézmények rendszerét, illetőleg ez egyetemek karbatagozódását. Néhány korábban önálló felsőoktatási intézmény más szervezeti keretek között, illetőleg más felsőoktatási intézmény részeként, esetenként módosult feladattal folytatja működését. Ugyanakkor az egyetemi képzési és kutatási feladatok kiteljesedése, egyes tudományágak korszerű összekapcsolásai, a pedagógusképzés fejlesztése érdekében új egyetemi karok is létrejönnek. A döntésének megfelelően a soproni és a hajdúböszörményi óvónőképző intézet a jövőben a győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola, illetőleg a Debreceni Tanítóképző Főiskola részeként folytatja működését; a Kecskeméti Óvónőképző Intézet tanítóképző főiskolává alakul, ahol — más tanítóképző főiskolához hasonlóan — óvodai pedagógusokat és általános iskolai tanítókat képeznek. A műszaki felsőoktatásban a Budapesti Műszaki Egyetemen Természetes Társadalomtudományi Kar létesül; a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem kazincbarcikai Vegyipari és Automatizálási Főiskola Karának feladatait az egyetem Gépészmérnöki Kara, illetőleg a Veszprémi Vegyipari Egyetem veszi át. Az agrárfelsőoktatásban a gödölői Agrártudományi Egyetemhez kerül a Mezőtúron működő Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskolai Kar. A gödöllői egyetem ugyanakkor Társadalomtudományi Karral bővül, az új karon folytatja tevékenységét a gyöngyösi Mezőgazdasági Főiskolai Kar. A Kertészeti Egyetem a jövőben Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemként működik, s az élelmiszeripar egyetemi bázisának megerősítése érdekében a Tartósítóipari Kar Élelmiszeripari Karrá alakul. Egyidejűleg a szegedi Élelmiszeripari Főiskola az új egyetem keretében, változatlan székhellyel Élelmiszeripari Főiskolai Karként folytatja tevékenységét. Az Állatorvostudományi Egyetem hódmezővásárhelyi Állategészségügyi Főiskolai Kara — feladatának részbeni változásával — a debreceni Agrártudományi Egyetembe integrálódik, annak Állattenyésztési Főiskolai Karaként. A kaposvári Mezőgazdasági Főiskola — feladatainak kibővítésével -- a keszthelyi Agrártudományi Egyetem egyetemi szintű képzést is adó Állattenyésztési Karaként folytatja tevékenységét. Az Orvostovábbképző Intézet elnevezése Orvostovábbképző Egyetemre változik. A szervezeti intézkedéseket 1986. szeptember 1. napjától — folyamatosan — 1987. augusztus 31-ig hajtják végre. A Művelődési Minisztérium 1986. szeptember 12-ig meghoszszabbította a pedagógusképző intézményekben az 1986—87-es tanévre meghirdetett intenzív pedagógustovábbképzés jelentkezési határidejét. Az óvónőképző intézeteket, a budapesti és a sárospatakitanítóképző főiskolákat, az ELTE általános iskolaittanárképző főiskolai kar magyar szakát és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hegedűtanára szakát kivéve minden, meghirdetett intézményben tudnak még pályázókat fogadni. Jelentkezni a megyei pedagógiai intézetekben lehet. ♦ A nem iskolarendszerű felnőttoktatás helyzetéről kezdődött országos tanácskozás pénteken az esztergomi Ipari Vezetőképző Intézetben. A kétnapos konferenciát a házigazdák az Országos Pedagógiai Intézettel, valamint a Szervezési és Vezetési Tudományos Társasággal közösen hívták össze. Szabó Imre, az Ipari Minisztérium és Drecin József, a Művelődési Minisztérium államtitkára tartott vitaindító előadást. Kitüntetések (MTI) Az Elnöki Tanács Joó Sándor rendőr alezredest, a Belügyminisztériumban végzett több évtizedes eredményes munkája elismeréséül nyugállományba vonulása alkalmából a Vörös Csillag Érdemrenddel tüntette ki. Az Elnöki Tanács Csöglei István tűzoltó alezredest több évtizedes eredményes munkája elismeréseként nyugállományba vonulása alkalmából az Április Negyedike Érdemrenddel tüntette ki. Az Elnöki Tanács dr. Csatlós Béla határőr ezredest, a Belügyminisztériumban végzett több évtizedes eredményes munkája elismeréséül nyugállományba vonulása alkalmából a Vörös Csillag Érdemrenddel tüntette ki. Kapolyi László ipari miniszter, a Művelődési Minisztérium és az ágazati szakszervezetek képviselőinek jelenlétében pénteken a minisztériumban Kiváló Munkáért kitüntetést adott át húsz népművelőnek az ipari dolgozók közművelődésének fejlesztésében végzett kiemelkedő munkájuk elismeréseként.* (MTI) A Vietnami Szocialista Köztársaság Államtanácsa a magyar-vietnami kapcsolatok elmélyítésében szerzett érdemeik elismeréseként a Vietnami Szocialista Köztársaság megalakulásának 41. évfordulója, az ország nemzeti ünnepe alkalmából kitüntetéseket adományozott magyar kollektíváknak és személyeknek. Barátság Érdemrenddel tüntették ki a Magyar—Vietnami Barátság Mezőgazdasági Termelőszövetkezet és a Csepel Művek Szerszám- és Egyedi Gépgyár kollektíváját, továbbá Deák Líviát, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnökhelyettesét, Kende Istvánt, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnökségének tagját, Sarkadi Istvánt, a Magyar Szolidaritási Bizottság Titkárságának tagját, Dér Józsefet, a Ho Si Minh Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnökét, Győri Józsefnét, a Hámán Kató általános iskola igazgatóját, Balogh Lajost, a Pataky István Művelődési Központ igazgatóját, Nagy András alezredest, a Rendőrtiszti Főiskola tanszékvezetőjét, valamint Bognár Róbertnét és Szabó Máriát, a Rendőrtiszti Főiskola tanárait. A Barátság Érdemérmet hárman vehették át. A kitüntetéseket Nguyen Lung nagykövet pénteken adta át. * A Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségén Ondrej Durej nagykövet bensőséges ünnepségen köszöntötte Jakab Róbertnét, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége főtitkárát 50. születésnapja alkalmából, és átadta a Csehszlovák Nemzetközi Kapcsolatok Társasága, Aranyérem” kitüntetését a két ország népei közötti barátság elmélyítésében kifejtett tevékenysége elismeréséül. -------A NAP------------------------------------Időszerűség-játék Be jó lenne egyszer már nem időszerű témáról s gondról írni! Olyasmiről, ami senkinek se fáj, senkit sem zavar, senkit sem bosszant. De vajon van ilyen? Töröm a fejem, és képtelen vagyok valamilyen időszerűtlen gondot kiötölni. Végigpörgetem gyorsan memóriarekeszeimet, hiába. Nem tudok olyan bajról, amely ne akadna gazdájára. Pedig de sokszor gondoltam rá, de jó lenne egyszer megírni, megszerkeszteni egy napilap teljesen időszerűtlen, tehát majdnem örökérvényű számát. Nem írni rá dátumot — napot sem, hónapot sem, de még évet sem — egy lapszámot csinálni, amely bármikor elolvasható. El lehet tenni, mint jófajta bort, és elővenni bármikor. Mondjuk egy ünnepnapon, amikor nem jelenik meg újság. Avagy olyankor, amikor szívesen olvasnánk újságot, de nem akarunk tudni a világ rossz híreiről. Lenne benne egy időszerűtlen (vagy mondjuk így: mindenkor időszerű?) vezércikk, lennének benne mindenkor (vagy bármikor? vagy semmikor?) lehetséges hírek, valószínű riportok, elképzelhető krimik — s ha az ember lapot akar olvasni és mégsem, csak előveszi a pótnapilapot, amely mindig érvényes, akár az öröknaptár, és izgatottan, kiváncsian végigolvassa. Aztán rájövök: ha sikerülne is egy ilyen, bármikor elolvasható lapot csinálni — hát csak azért, mert az olvasó beleérezné, beleolvasná, akár a sorok közé, legaktuálisabb önmagát. Mert ha nem olyan lenne ez az örök lapszám, hogy magába foglalja az örök mulandót, kevesebbet érne, mint a kofferbélésként megsárgult ócska lap. Hiába, nem tudok semmi időszerűtlent kitalálni. Mert úgy rémlik: minden, ami emberi gond és baj és öröm, örökké időszerű. Még ha vannak is lapok, amelyek mintha az ócskaságtól eleve sárgán születnének meg. DIURNUS