Magyar Nemzet, 1986. szeptember (49. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-26 / 227. szám
Péntek, 1986. szeptember 26. Ki és mi volt régebben a „fizikus ? "Mostanában kezdték vetíteni a tévében a brazil Bernardo Quimaraes (1825—1884) „A Escrava Isaura” (Isaura, a rabszolganő, 1857) című regényéből készült, magyarul Rabszolgasorának keresztelt filmsorozatot Nem célom általában véleményt mondani a filmről, egy meglehetősen súlyos félreértésre — félreérthetőségre — azonban szeretném felhívni a figyelmet A regény egyik alakja, a rabszolgagyűlölő ültetvényes és „comendador" mihaszna, iskoláival nehezen boldoguló fia, Leoncino Franciaországba megy, hogy ott szerezzen diplomát A fiú távollétében is, hazatérte után is több ízben szóba kerül az állítólag megszerzett fizikusi diploma. Gondolom, a legtöbb ember nyugodtan aludni tért s nem csinált magának gondot abból, valójában milyen diplomát is szerzett — ha szerzett — a tékozló fiú. Pedig nemeis félreértésnek volt a fültanúja. Rövidre fogva: a fizika mint önálló tudomány, s a mai értelemben vett fizikus fogalma csak a 19. század második felében alakult ki. Korábban az egyetemen nem volt fizikai tanszék, s a gyakorlatban nem volt senki, akinek fizikus lett volna a foglalkozása. Addig, az ókori görögségtől kezdve, a fizika (mint görög neve: fisziszi természet is mutatja) a természetről szóló tudomány egészét jelentette (beleértve az emberi testet is). Következésképpen — ha koronként más és más mértékben is — beletartozott elsősorban a ma téma ,tika, a filozófia, a csillagászat, de a földrajzi, földtani ismeretek s (a középkortól kezdve) természetesen a teológia meg az orvostudomány is. Ebből érthető, hogy a fizikát Angliában ma is Természetfilozófiának (Natural philosophy) hívják. Newton korszakalkotó fizikai munkája a „Philosophiae Naturalis Principia Mathemathica” (A természetfilozófia matematikai alapelvei, 1677) címet viseli. (Újabban „fizika” jelentésben egyre általánosabb a physics.) Aki tehát a 19. sz. második feléig, végéig „fizikus” volt, az többnyire a fent említett tudományokat tanulta a régi egyetemeken. Egy olasz értelmező szótár (a Zingareti-féle) még 1940 —41-ben is azt mondja, hogy az egyetem fizikai fakultásán fizikát, a természettudományokat és a matematikát tanulják (afféle TTK tehát). De még korábban tanulták az egyetemen az orvostudományt is, és utána a végzett hallgató tetszése szerint választotta meg, hogy a tanult tudományok közül melyiket gyakorolja vagy tanítsa. Hogy csak hazai földön maradjunk: „fizikus" volt az egyházi író, szótáríró, orvos Pápai Páriz Ferenc (1649—1716), az volt Csokonai két földije és mestere: a teológiát, orvostudományt tanult, matematikát és fizikát tanító s orvosi gyakorlatot folytató Hatvani István (1718—1786), a természettudós, költő, műfordító, nyelvész és városi orvos Földi János (1755 —IBM). A 18. század végén, a 19. század első felében aztán — bár a „fizikus” elnevezés továbbra is élt az orvostudomány és orvosi gyakorlat területén —, érdekes szétválás következik be. A fizikus „orvos" jelentése mellett (az angol nyelv kivételével) megjelenik a hazai eredetű Arzt, medico, médecin stb., mely egyes nyelvekben kiszorítja a „fizikus"-t, más nyelvekben (így a számunkra különösen fontos németben) a „physicus" az egyik vonalon „hatósági, városi, megyei orvos” lesz, a másik vonalon pedig — a chirurgus, a sebész ellentéteként — a természetes eszközökkel, módokkal (gyógyfüvek, mozgás, víz) gyógyító „belgyógyász", ami aztán később keveredik a sebésszel és az általános orvossal. A már említett olasz értelmező szótár a fizikus szónak még a következő jelentéseit ismeri: 1. belgyógyász (szemben a sebésszel); 2. természetfilozófus, 3. orvos (medico). Az egyik legjobb angol—francia szótár az angol pspsician-t (mely a francia physidén átvétele) minden megszorítás nélkül az egyetemes jelentésű médecin-nel fordítja. Érdekességként megemlítem, hogy aMagyar Nyelv Értelmező Szótárának 1960-ban megjelent II. kötete (831. 1.) — igaz, „elavult" minősítéssel — még feltünteti a fizikusnak „orvos" jelentését, a szemléltető példában (Mikszáth alapján) „megyei fizikust" emleget Nagyobb formátumú, történetileg is kitekintő spanyol vagy portugál szótárhoz nem tudtam ugyan hozzájutni, de bizonyosra vehető, hogy a múlt századi brazil író által használt szó (valószínűleg: physico), melyet a magyar szinkron „fizikus"-nak fordított, tévedés. A regény idején (v. ö. Mikszáth példáját) a fizikus még nem önállósult abban a jelentésben, hogyfizikával foglalkozó, fizikát tanító tanár, fizikával foglalkozó tudós", hanem vagy hatósági, városi orvost vagy belgyógyászt jelentett. A fizikának és a testnek, illetve az orvoslásnak, orvostudománynak etimológiai és lényegi összetartozásáról a legtöbb európai nyelvben számos szó tanúskodik napjainkban is. De ennek tanúi a magyarban is olyan (többnyire idegenből kölcsönzött) szavaink, mint fizikum, fiziológia, fiziagnómia, a tréfás fizimiska, aztán a fizikalmak olyan kapcsolatai, mint fizikai munka, dolgozó, fizikai (testi) fájdalmak, megkírkózták fizikailag ( testileg) is stb. Martinkó András Köszönet a segítségért A hírközlő eszközök segítségével nemcsak kedves falunk, hanem az egész ország értesült arról, hogy hároméves kisfiúnk, Istvánka, 1986. szeptember 16-án délelőtt egy óvodai helyi kirándulás alkalmával elveszett a csoportból. Az első percekben még nem is gondolta senki, hogy ez az esemény milyen nehéz órákat szerez nekünk, a gyermek szüleinek, rokonságának, és az óvoda dolgozóinak. Istvánka eltűnése után valóban szinte „hadművelet” indult a gyermekért. Az óvoda dolgozói, majd az iskola felsős tanulói, tanáraik vezetésével a gyermek felkutatására indultak a kirándulás színhelye mellett levő erdőben. A Magyar Néphadsereg helyi alakulata, közkatonák és tisztek egyaránt, a szentendrei Rendőr-főkapitányság állománya, a szentendrei Katonai Főiskola hallgatói, falunk lakói, egyre nagyobb izgalommal keresték velünk gyermekünket. Egész délután és éjjel sikertelen volt a kutatás. Sajnáljuk, hogy az egyre fokozódó izgalomban a nyugtalanság egyesekben, egy kicsit bennünk is elmarasztaló, ítélkező kérdéseket váltott ki. Az egész 4)aTA-a keresőkhöz n én reggel szinte megdöbbentő számú segítőkész ember csatlakozott. Újabb rendőrök, katonák, határőrök, munkásőrök, szovjet katonák, a környező falvak emberei, erdészeti dolgozók, egészségügyiek, hírközlő szervek — szinte felsorolni sem tudjuk őket ■— megfeszített munkája hála Istennek eredménnyel járt. Bár ezt az összefogást a sajtó, a rádió és a televízió megemlítette, mi most nem az esemény krónikája miatt ismételjük meg újra, hanem valamennyiüknek őszinte köszönetünket szeretnénk ezúton tolmácsolni. Ez a számunkra és úgy éreztük, mások számára is fájdalmas esemény — kisgyermekünk 30 órás elvesztése — az emberi összefogás nagyszerű példáját is megmutatta. Tudjuk, hogy nemcsak a keresésbe bekapcsolódott emberek, hanem rajtuk kívül nagyon sokan éreztek velünk együtt nyugtalanságunkban, hiszszük, hogy örömünkben is társaink lettek. Glück szülök Ackermann Kálmán plébános Piuisszentkereszt Egy rajztanárnő emléke Száz éve, (1886. szeptember 16-án) született Budapesten Biczó Hana. A képzőművészetek iránti tehetségét festőművész-illusztrátor édesapjától, a Barcsay utcai Főgimnázium rajztanárától örökölte. Az 1906/7-es tanévben — egyetlen nőhallgatóként — beiratkozott a Képzőművészeti Főiskolára, s itt 1911-ben szerzett rajztanári oklevelet Fábián Gyula festőművész-tanár és ifjúsági író feleségeként előbb Sárváron a polgári iskolában, majd Szombathelyen a leánygimnáziumban tanított Mint művész elsősorban finom rézkarcaival vívott ki magának elismerést továbbá beszédes illusztrációival Ezeket férje ifjúsági regényeihez készítette. Fábiánná Biczó Ilona a magyar nőtársadalomnak ahhoz az úttörő nemzedékéhez tartozott, amely a századforduló után — zajos mozgalmak nélkül, de igen határozottan helyet kért magának az addig szinte csak férfiaknak fenntartott pályákon, amely a családanya örök sorsa mellett és azon túl igényelte és megvalósította egy választott hivatás magas színvonalú művelését is. F. P. Magyar Nemzet SPORT AENOC-közgyűlés Budapesten Csütörtökön délelőtt a Duna Intercontinental Szállóban megkezdődött az Európai Nemzeti Olimpiai Bizottságok Szervezete, az AENOC 16. közgyűlése. Deák Gábor államtitkár, az ÁISH és a MOB elnöke köszöntötte Juan Antonio Samaranchot, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökét aki meghívottként vesz részt a tanácskozásokon . Üdvözölte a jelenlevő 32 európai olimpiai bizottság képviselőjét, Franco Carrarót, az AENOC elnökét Arien Vanden Eedét, a szervezet főtitkárát s az AENOC Végrehajtó Bizottsága tagjait. Deák Gábor megnyitó beszédében először azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon az olimpiai eszme mindig szerves része volt a közgondolkodásnak. Emlékeztetett arra, hogy az 1895-ben alakult Magyar Olimpiai Bizottság kezdettől jó kapcsolatot alakított ki a NOB-bal, s ez a jó együttműködés napjainkra is jellemző. Magyarországon az olimpiai bajnokokat széles körű társadalmi megbecsülés, szeretet veszi körül úgy tekintik őket, mint az ország diplomatáit, akik tevékenységükkel elősegítik a népek közötti barátságot, közeledést és jobb megértést. Az AISH és a MOB elnöke megemlékezett dr. Kemény Ferencről és dr. Mező Ferencről, a magyar olimpiai mozgalom jeles alakjairól s arról, hogy Mező Ferenc az olimpiai mozgalmat gazdagító életművének folytatását jelentette a Magyar Olimpiai Akadémia elmúlt évi megalakulása. Elmondta, hogy Magyarország lehetőségeihezmérten aktívan részt vesz a Nemzeti Olimpiai Bizottságok Szövetsége, az ANOC munkájában, képviselői jelen voltak a szervezet Los Angeles-i, mexikói, illetve ez év áprilisi szöuli ülésén is. Az ANOC demokratikus fórum a NOB 161 tagországa számára, minden egyes nemzet kifejtheti véleményes nézetét azolimpiai mozgalomról ismertethe- Iti saját problémáit — hangsúlyozta Deák Gábor, majd arról beszélt, hogy az ANOC és annak kontinentális szervezetei az olimpiai mozgalom egyik alappillérének tekinthetők. Megnyitó beszédét a magyar sportvezető a következőkkel zárta: — A jelenlegi, feszültségekkel teli világban az olimpiai mozgalomnak egyedülálló lehetősége van abban, hogy pozitív befolyást gyakoroljon a világpolitikára, a béke megőrzésére. Ebben a NOB, az egyes nemzetközi sportági szövetségek mellett jelentős, a jövőben remélhetően még tovább növekvő szerepe van és lehet az egyes nemzeti olimpiai bizottságokat képviselői szervezeteknek. — Közel másfél év múlva a XV. téli, 1988 szeptemberében pedig a XXIV. nyári olimpia megrendezésére kerül sor. A legutóbbi két problémákkal teli nyári olimpia után az újabb helyszín számos nehézséget okoz. A magunk részéről támogatjuk a Koreai NDK javaslatát, az olimpia közös megrendezésére. Reméljük, a hátralevő időben születő döntés lehetővé teszi, hogy az olimpiai család teljes köre, mind a 161 tagország, azonos feltételekkel részt vehessen a nyári játékokon. Ezen óhajunkat erősítette meg a Magyar Olimpiai Bizottság e hét elején tartott ülésén, amikor leszögezte: sportolóink a magyar sportmozgalom hagyományaihoz híven, az olimpiai eszme szellemében készüljenek a következő játékokra." Végezetül Deák Gábor sikeres tanácskozási tartalmas vitát kívánt az AENOC közgyűlés résztvevőinek. Az AISH és a MOB elnöke után Franco Carraro szólalt fel. Elmondta: a magyar házigazdák jól készítették elő a közgyűlést, a résztvevőket baráti légkör veszi körül. Üdvözölte a Magyar Olimpiai Bizottságot, annak új vezetőségét, majd elismeréssel beszélt Magyarországnak az olimpiai mozgalomban kifejtett tevékenységéről. Örömmel üdvözölte a MOB bejelentését hogy a magyar sportolók készülnek a soron következő játékokra, s szereplésükért jelentős áldozatokat hoz az ország. Köszönetet mondott Buda Istvánnak, a MOB volt elnökének, aki nyolc éven keresztül töltötte be tisztségét. Ugyancsak köszönetet mondott J. A. Samaranchnak, aki szöuli látogatása és e hét végi havannai utazása előtt, fárasztó program közben is kötelességének érezte, hogy részt vegyen az európai olimpiai „csúcson". Az AENOC elnöke után a NOB elnöke emelkedett szólásra. J. A. Samaranch felhívta a figyelmet a NOB és az AENOC közötti együttműködés fontosságára. Kiemelte, hogy a két szervezet ereje éppen egységében van. Samaranch elnök azt is hangsúlyozta, hogy a sport az egyik legszélesebb társadalmi mozgalom az emberek életében, s ezen belül az olimpia jelentősége egyre növekvő. A sport azonban egyre nehezebben követhető tempóban gyorsan változik. A problémák megoldásához együttműködésre, közös gondolkodásra és cselekvésre van szükség. J. A. Samaranch arra kérte a közgyűlés résztvevőit hogy építsenek ki jó kapcsolatot kormányukkal, országuk vezetőivel, mert azok támogatása és megértése nélkül szinte megoldhatatlan a sport fejlesztése. Ezúttal is szólt arról,hogy a kormányoknak tiszteletben kell tartaniuk a nemzeti olimpiai bizottságok függetlenségét Beszédét a NOB elnöke azzal zárta, hogy Európa továbbra is a legfontosabb kontinens az olimpiai mozgalomban. Itt tevékenykednek a legerősebb nemzeti olimpiai bizottságok. Éppen ez indokolja, hogy az öreg kontinensnek minden más földrésznél nagyobb aktivitást kell mutatni az olimpiai szolidaritásban, főleg a harmadik világ országainak támogatásában. A NOB elnöke is elismeréssel emlékezett meg a magyar olimpiai mozgalomról, minden tagjának sok sikert kívánt. Csütörtökön délben Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke fogadta az Európai Nemzeti Olimpiai Bizottságok Szervezete, az AENOC budapesti közgyűlésének résztvevőit A fogadáson részt vett J. A. Samaranch, a NOB elnöke, Franco Carraro, az AENOC elnöke, valamint Deák Gábor államtitkár, az AISH és a MOB elnöke. Trautmann Rezső pohárköszöntője után J. A. Samaranch mondott köszönetet az Európai Nemzeti Olimpiai Bizottságok Szervezete 16. közgyűlésének budapesti megrendezéséért. Fogadás a Parlamentben Samaranch: Optimistább vagyok, mint bármikor Juan Antonio Samaranch, az Európai Nemzeti Olimpiai Bizottságok Szervezetének csütörtöki ülését követően sajtóértekezletet tartott az Intercontinental Szállóban. Elmondta, hogy NOB-elnöki minőségében már hetedszer jár Budapesten. Most az olimpiai bizottságok tanácskozása hozta ide. Örömmel állapította meg, hogy a tárgyalásokra a barátság és az együttműködés szelleme a jellemző. Alkalma volt találkozni Deák Gáborral, az újonnan alakult AISH elnökével és meghívta őt Lausanne-ba, a NOB székhelyére. Samaranch Szöulból, a NOB végrehajtó bizottságának üléséről érkezett Budapestre és mindjárt beszámolt legfrissebb tapasztalatairól. Dicsérte az olimpiai előkészületeket majd szólt arról, hogy az Észak- és Dél-Korea közötti tárgyalások meglehetősen előrehaladtak, bár a megegyezés még távol van. Az elnök azonban bízik a sikerben. Reméli, hogy az érdekeltek megértik, mennyire történelmi jelentőségű a NOB javaslata, hiszen ez túlmegy az Olimpiai Charta előírásain. (Az olimpiai játékok rendezési jogát nem országnak, hanem városnak ítélik oda, a NOB mégis azt javasolta, hogy a KNDK is legyen részese a rendezésnek, ott bonyolítsák le az asztalitenisz és az íjász versenyeket, a KNDK-n át vezessen az országúti kerékpáros bajnokság útvonala és az országban kerüljön sor néhány olimpiai labdarúgó-mérkőzésre.) Samaranch elnök ezután az újságírók kérdéseire válaszol Az első kérdés: Vajon Samaranch úr a megválasztásakor, vagy pedig most látja-e derűlátóbban az olimpiai mozgalom helyzetét? Válasz: — Optimistább vagyok, mint bármikor. Derűlátásom indokául elegendő azt mondani, hogy októberben Lausanne-ban 13 jelentkező város közül választják ki az 1992. évi téli és nyári játékok színhelyét Ez a kivételesen nagy vállalkozási kedv az olimpiai mozgalom igen nagy sikerét jelzi. Kérdés: Marat Cramov, a Szovjetunió sportjának legfelső vezetője szerdai sajtóértekezletén kijelentette, hogy bár fenntartásaik vannak az 1988. évi játékok színhelyével kapcsolatosan, az olimpiát nem bojkottálják és nem negligálják. Elképzelhető tehát hogy ismét teljes olimpiát rendeznek? Válasz: — Utoljára 1972-ben volt együtt az olimpiai család. Azóta 161-re növekedett a NOB tagországainak száma és bízom benne, hogy 1988-ban újra összegyűlik a teljes olimpiai család. Örülök Marat Gramov kijelentésének, csak most értesültem róla, s hiszem, hogy a szocialista országok ott lesznek az 1988. évi játékokon. Képviselőik részt vettek a Szöulban rendezett világversenyeken és ott voltak áprilisban a Nemzeti Olimpiai Bizottságok tanácskozásán. Kérdés: Az európai nemzeti olimpiai bizottságok tanácskozásán elhangzott a javaslat hogy 1992 után, ne ugyanabban az évben rendezzék a téli és nyári olimpiát, hanem a páros esztendőkben felváltva kerüljön rájuk sor. Vagyis 1994-ben legyen téli, 1996-ban nyári olimpia. Mi erről az elnök véleménye? Válasz: — Csak most ismerkedtem meg az elképzeléssel és korai lenne végleges álláspontot kialakítani. Az biztos, hogy megfontolásra méltó az ötlet, de alaposan meg kell vizsgálni, milyen következményekkel járna és természetesen meg kell hallgatni a téli olimpiai sportágak képviselőinek véleményét Úgy hiszem, a NOB legközelebbi tanácskozásán feltétlenül érdemben is tárgyalni kell erről a nagy jelentőségű javaslatról A sajtóértekezlet nem tartott hosszú ideig, mert Juan Antonio Samaranchnak Marat Gramoval volt megbeszélése. Ma reggel pedig az elnök továbbrepült, úticélja Havanna. (zsolt) Kérdőjelek Leningrádban : Karpov kiegyenlített Három játszana és teljesen megváltozott a helyzet a Leningrádban folyó világbajnoki páros mérkőzésen. Karpov háromszor nyert, s így öt partival a befejezés előtt 9,6:9,5-re alakult a mérkőzés állása. A szakemberek értetlenül állmaik az események láttán, hogy Kaszparov, hárompontos előnye birtokában, miért nem igyekezett ugyanazt a „kibekkelő” taktikát követni, amely az első páros mérkőzésen Karpov 3:0-ás vezetése után tökéletesen bevált. Előfordult már korábbi világbajnoki páros mérkőzésen, hogy az egyik fél hárompontos előnyét az ellenfél négy egymásután következő játszmában kiegyenlítette, sőt — a Botvinnik—Szmiszlov 1934. évi mérkőzésről van szó — utána még egy nyeréssel megtoldotta, de az a küzdelem első periódusában történt, s nem akkor, amikor a „célszalag” mér kőzes volt. * Mi történt Kaszparoval azon kívül, amit már tudunk, hogy a 18. játszmában erőszakolta a nyerést, s lépésismétlés helyett tovább próbálkozott bonyolítani, amíg végül is vesztő állásba került? Most a páros mérkőzés állása döntetlen, s ez még azt jelenti, hogy Kaszparov megtartja címét, de nem kétséges, hogy a három egymásutáni vereség miatt lélektani hátrányba került. A versenysakkozók ismerik az ilyen szituációt: egy szinte biztosnak látszó győzelem hirtelen vereséggé alakul. Ekkor, majdnem minden esetben olyan károsodást szenved a versenyző önbizalma, hogy ugyanazon a sakkeseményen már képtelen egyensúlyba kerülni. Kérdés, vajon Kaszparov képes lesz-e ebből a hullámvölgyből kikerülni? Grünfeld-védelem Karpov Kaszparov 19. játszma 1. dl Hf€ 2. dg6. Hc3 dS 4. HA Fg7 S. Vb1 dc4, 6. Veit 9—0 7. 6 4 Ha6 A 13. és 17. játszmában a Szmiszlov elgondolást 7. — Fg4-et alkalmazta Kaszparov. A 17. játszma alakulásával — érthető — nem volt elégedett, ezért keres valami mást. 8. Fe2 cS 9. d$ e8 10. 0—0 ed5. 0. ed6: FA 12. Ff4 Bet 13. Badl Hét 14. Hb5 Vf87! Egy nagyon kockázatos minőségáldozattal kapcsolatos. Figyelemre méltó volt 14. — g5!?, majd Fd7: Fb5: csere, és HdO, biztosítva a d-gyalog blokálását. u. raj HMTt A minőség áldozat jobb formájának látszik IS. — Fdl 16. Fe$ Bei: 16. Hd HdSi 17. HcS: Bég: 18. VdS: Vktt A huszár elugrására vbS következik, mert a Bea védtelen. U. Bdelt Vb« Most meg s kötés miatt nem 16 a huszárelugrás. 20. Hdl Va« 21. Veit Anyagi előnye birtokában érthetően egyszerűsít. 21. — ve«. 22. He«: Fel A sötét bástya nem hagyhatja el az e-vonalat, mert arra sötét g«-gyel tisztet veszít. 23. Hd2t Fd2. I«. Fd2. FdT 2S. Ff« FbS 2«. 12! g5 A bonyolítási szándék nem sokra vezet, de az is igaz, hogy 26. — Fi: még rosszabb 27. Kit ! Hfg 26. BeB : He8: 29. FeS 16 30. d6 miatt. 27. FgS: Ffl: 21. Kfl: Hdt 2«. Fe7t He« 30. FeS: Bd 30. — Bel:t 31. Kel : b6 32. d6! azonnal nyerne. 31. Best fS 32. Bts bg 33. Fd« He7 3«. Ff«: BdS: 30. BgSt Bgs: 30. FgS: HcS 31. Ke2 K17 3B. Kd3 KeS 39. Ke« HeSt 39. Kd« HcSt és világos borítékolta «1. lépését. A gyalog többlet, az összekötött gyalogok, s a fűtő jobb hatékonysága két oldalon levő gyalogok esetén biztos világos győzelmet ígér. Kaszparovnak sem volt kétsége, hogy a játszmát megmenteni nem tudja, ezért azt a függőnapon nem is folytatta, hanem játék nélkül feladta. A huszadik játszmát a kiírás szerint ma bonyolítják le. Kaszparov vezeti a világos bábokat. Szabó László 7 EMBER és AUTÓ Uniform A látogató jár-kel a vásárvárosban, és igyekszik minél többet „lefényképezni’* ,magában. Persze, ki-ki érdeklődési köre szerint Aki például az autókra kíváncsi, meglehetősen furcsa fölfedezésekre tehet szert , mert társadalmunkban a gépkocsi egyre inkább használati eszközzé válik (ha fogyasztásivá még nem is), szinte magától értetődő, hogy a látogatók zöme arra is feleletet szeretne kapni, hogy a közeljövőben milyen járművek megvásárlására nyílik lehetőség. Nos, az ismert szocialista autógyárak tulajdonképpen esztendők óta ugyanazzal a kínálattal jelentkeznek. Pedig hát az elmúlt évek során mind többször és többször felröppent a hír a Volkswagen-motorokkal szerelt, négyütemű Wartburgokról (csakhogy ahhoz vadonatúj karosszéria kialakítására is szükség van, hiszen a mai „dobozba” anakronizmus volna beépíteni), az orrmotoros Skodákról (amelyek modellje elkészült ugyan már, de pénz hiányában a bemutatása még várat magára, s ezért egyelőre hétpecsétes gyári titok), az egészen megváltozott Moszkvicsokról és Zaporozsecről már nem is beszélve. Mindössze két újdonság lát. gépkocsi Átvételi SORSZÁMOK 1186. SZEPTEMBER 25. Trabant Hycomat Limousin: 835; Trabant Hycomat Combi: 218; Trabant Limousin: 4701 (Bp.), 4164 (D.), 3867 (Gy.); Trabant Combi: 813 (Bp.), 275 (D.), 368 (Gy.); Wartburg Standard: 388 (Bp.), 229 (D.), 244 (Gy.); Wartburg Special: 612 (Bp.), 237 (D.), 780 (Gy.); Wartburg Special (tolótető): 6853; Wartburg Tourist: 653 (Bp.), 526 (D.), 432 (Gy.); Skoda 105: 10 708 (Bp.), 8563 (D.), 8536 (Gy.); Skoda 120 : 21 341 (BP.), 12 128(D.), 15 290 (Gy.); Skoda 120 GLS: 4468; Lada 1200: 44 813 (BP.), 31 040 (D.), 14 511 (Gy.); Lada 1300: 17 812 (Bp.), 13 663 (D.), 8016 (Gy.); Lada 1100: 14 982 (Bp.), 10 997 (D.), 4910 (Gy.); Lada Combi: 7964 (Bp.), 4276 (D.); Moszkvics: 14 363; Polski Fiat 120 : 20 990 (Bp.), 10 219 (Gy.); Polski Fiat 1500: 5410; Dacia: 43 170 (Bp.), 609 (D.), 879 (Gy.; Dacia Combi: 263 (Bp.), 243 (Bp.), 229 (Gy.). Zastava: 13 700. (Bp. * Budapest, D. Gy. ■( Győr) Debrecen, * I ható a vásáron a szocialista autó-s ipar kínálatából; a Citroen-licenc alapján gyártott román Cleuthoni tesztelése — annak ellenére, hogy már hosszabb ideje szó volt a szállításokról is — még csak a közelmúltban fejeződött be) és a Lada Szamara. ■ Ez utóbbi egyébként — noha vannak némi esztétikai fenntartásaink vele kapcsolatban; ezekről majd később — valóban rendkivívül igényes kivitelű, s végre valódi frontáttörést hozott a szocialista gépkocsik kialakításában. Frontáttörést — méghozzá a szó szoros értelmében. S lám, milyent a sors iróniája: ez az új, sokak által várva-várt autó meglehetősen érdekes társaságba kerül a vásáron. Közvetlen tőszomszédságában található a Nissan, a Mitsubishi, szembe vele az Opel. Nos, ami a látogató számára a tüzetesebb vizsgálat nyomán azonmód kitetszik: ezeknek a járműveknek egyre inkább uniformizálódik a képük. Szinte alig találni némi különbséget a külső kiképzés, a front kialakítása között. A Szamara egyedül abban emelkedik ki — ismét a szó szoros értemében —, hogy kissé túlságosan is magasra sikeredett (mellesleg a kerékméretek ezt nem teszik indokolttá: öt-tíz centiméterrel közelebb kerülhetne a kocsiszekrény a földhöz, s akkor már valamivel kecsesebb volna), és a hűtőrács is valamelyest otrombább, mint a társaké. Ugyanakkor föltűnő például, hogy a BMW és a Mercedes tartja — jóllehet vonalai ugyancsak lekerekítettek — már-már klaszszikussá vált formáját. Vajon mi ennek a jelenségnek az oka? Az új típusok már szinte kivétel nélkül számítógépes modellezés alapján készülnek, komputerek rajzolják meg azt az optimális formát amely a szélcsatornában a legmegfelelőbb tulajdonságokkal rendelkezik. A tervezők feladata aztán csupán annyiból áll, hogy az egyéni elképzeléseikkel úgy öltöztessék föl a vázat hogy az a lehető legkevesebbet veszítsen jó tulajdonságaiból. Ez a módszer vezet el azután ahhoz, hogy a kocsik zöme egyre inkább hasonlítani kezd egymáshoz. A már említett BMW képviselői erre az észrevételünkre azt a választ adták, hogy maguk is tapasztalták a jelenséget, s úgy döntöttek: egy magára valamit adó autó nem veszítheti el a saját arculatát. Természetesen ők is sokat foglalkoznak a fogyasztás csökkentésével, a légellenállás minél kisebbé tételével — ám ez a törekvésük nem mehet a már kialakult és megszokott kép rovására. Ilyen igényekkel várjuk az új szocialista autókínálat megjelenését amely — mint hírlik — talán már nem várat olyan túlságosan sokat magára. (gyalag)