Magyar Nemzet, 1987. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-21 / 68. szám

Szombat, 1987. március 21. SPORT Bayern—Real a BEK-elődöntő­ben! Kapunyitás kettős rangadóval Kettős rangadóval folytatódik az I. osztályú labdarúgó bajnok­ság: a Népstadion tavaszi kapu­nyitásának szombati programjá­ban előbb a tavasszal még száz százalékos D. Dózsa méri össze erejét a Vasas együttesével, majd az egygólos győzelmeikkel csend­ben felzárkózó Bp. Honvéd vias­kodik a Ferencvárossal. A dél­után három órakor kezdődő 180 perces fut­ball-előadás résztvevői közül szinte mindannyian saját győzelemre esküsznek, csupán Kisteleki István, a Vasas meste­re fogalmazott úgy, hogy inkább a vetélytárs az­ esélyesebb. Annyi bizonyos, hogy az O. Dózsa (má­sodik helyezett) jelenlegi 26 pontja több biztatást adhat a Göröcs János vezette újpesti le­génység számára, s ha netán az MTK-VM „kisiklana” Egerben, akkor könnyen elképzelhető, hogy a lila-fehérek élre vágnak. A Ferencváros—Bp. Honvéd ta­lálkozó előtt pedig az a külön tét, hogy Dalnoki Jenő csapata (21 pontos) megelőzi-e a kispes­tieket, akik 22 pontjukkal jelen­leg a negyedik helyen tanyáz­nak?* Bayern München—Real Mad­rid csúcstalálkozó a BEK-elődön­tőben! Az európai kupaküzdel­mek pénteki genfi sorsolásán kétségtelenül a nyugatnémet és a­­­spanyol bajnok összetalálkozá­sa­ keltette a legnagyobb szenzá­ciót. A másik ágon a szovjet Di­namo Kijev és a portugál FC Porto viaskodik. KEK-elődön­­tők: Zaragoza (spanyol),Ajax Amszterdam (holland) és Bor­deaux ' s (francia)—Lokomotiv Leipzig (NDK). — Az UEFA Ku­pában: Göteborg (svéd)—Tirol (osztrák) és Dundee United (skót)—Borussia Mönchenglad­­bach (NSZK). Az április 8-i első mérkőzések visszavágója április 22-én lesz. Olimpiai méretű Universiade Zágrábban Zágráb a legkitűnőbb feltéte­leket teremti meg az idén július­ban sorra kerülő nyári Univer­­siadénak — ezt bizonyította az a film, amit pénteken a jugoszláv nagykövetség fogadásán mutat­tak be, a BNV­A-pavilonjában. Milovan Zidar nagykövet beve­zető szavai után Vjekoszláv Ju­­rasz, a főiskolás világjátékot szervező bizottságának elnöke ismertette az előkészületeket Szavaiból kiderült, hogy valóság­gal olimpiai méretű lesz a zág­rábi Universiade. Eddig már 102 ország jelentkezett, de várhatóan 115 ország képviselteti magát, mintegy 7000 sportolóval, sport­funkcionáriussal. Két egyetemi sportközpontban helyezik el a­ részvevőket. A közel egymillió lakosú Zág­rábban 12 sportágban versenyez­nek majd a világ legjobb főisko­lás sportolói. A már eddig meg­lévő stadionok, csarnokok, uszo­dák, versenypályák mellé újab­bak is épültek, így nemrég ké­szült el egy­ fedett és egy szabad­téri uszoda, illetve két csarnok. Zágrábban úgy vélik, hogy nem­csak létszámában emlékeztet majd az Universiade az olimpiá­ra, hanem a versenyek színvona­lában is, hiszen világklasszisok fémjelzik az egyes sportágakat. SPORTNAPLÓ Törlések a totóban. A hét végi, 12. heti tippszedvényk­or, törölték a Ham­burg-Dortmund, a Blau Weiss—Stutt­gart és a Freiburg—Darmstadt találko­zókat. A 4—6. sorszám alatti összecsa­pások helyett a Lecce—Pescara, a Sam benedettese—Pisa és a Lanerossi— Bologna pótmérkőzések léptek elő fő­­mérkőzéssé, így +1 nyeremény ezen a héten nem lesz. , Berniek két góljával, az AS Roma 2—1 (1—1) arányban legyőzte Argentína vi­­lágbajnok labdarúgó-együttesét, mely­ben ezúttal­­nem szerepelt­ a szuper­sztár Maradona. A rotterdami teniszverseny második fordulójában a múlt heti Davis Kupa­­hősö­k egymás elleni csatájában az iz­raeli Mansdorf 7:5, 6:2 arányban le­győzte a spanyol Sanchezt. További érdekes eredmények: Hooper (ameri­kai)—Ny­ström (svéd) 6:4, 6:4, Mecir (csehszlovák) —F­orget (francia) 7:5, 7:5. Amatőr teniszverseny Keszthelyen. A Helikon szálló csarnokának Bol­tex­­borítású pályáin április 3—5. között a férfipárosok számára rendeznek via­dalt. Nevezés április 2-ig a helyszí­nen (Bal­aton-part 5., telefon: H-330), vagy a Da­tour budapesti irodájában, a Martineius téren. A rendezők 999 fo­rintért kedvezményes félpanziós ellá­tást biztosítanak a szállóban. A versenyeket 14 órakor kezdik. Százszázalékos teljesítménnyel nyer­te a junior jégk­ororogoz­ók c-csoportos világbajnokságát a holland válogatott. A második helyen Magyarország vég­zett. Jégkorongvereség. A felnőtt koron­­gozók C-csoportos világbajnokságán, Koppenhágában Jugoszlávia 6:2 (2:1, 2:0, 2:1) arányban győzött Magyaror­szág ellen. Magyar győzelemmel kezdődött Győ­rött a Coop­tourist Kupa nemzetközi női kézilabda torna. Válogatottunk 26:14 (13:6) arányban győzött Bulgária­­el­len. A másik találkozó:­ Ausztria— NSZK 23:20 (12:111). Szombati ügetőversenyek 1. Komika — Lakó — Lucullu­s — Lámpás. — 2. Látnok­­— Lujzika — Idol — Laterna. — 3. Kobzos — Her­­bária — Darling — Glaszé. — 4. Justus — Konszern — Gesztus­— Hippologus. — 5. Mirtusz — Milán — Mogorva — Murza. — 6. Jegy — Közlegény — Ke­resztapa — Jánosbogár. — 7. Halan­dzsa — iparművész — Kontraszt — Jódal. — 8. Melinda — Magdaléna — Matróna — Mozembik. — 9. Miksa — Lívia — Mangrove — Marsall. — 10. Sinks — Leányika — Favicc — Gabin. SOK, SOK PÉNZ Pár sorban jelentettük nemrég, hogy a következő évtized mind­három labdarúgó-világ­bajnoksá­­gának televíziós közvetítési jogát már most megvásárolta egy konzorcium. Joseph Blatter, FIFA-főtitkár a zürichi Sport című lapban részletesen is­mertette a szerződést, amely csaknem kétéves tárgyalás­­sorozat után jött létre. Ötven sűrűn gépelt oldalon foglalták össze a megállapodást. Eszerint a konzorcium tagjai — a nyugat­­európai tévétársaságaikat egyesí­tő EBU, a szocialista országok tévészervezete, az OIRT, a latin­­amerikai OTI, az ázsiai ABU, az afrikai URTNA és az arab or­szágok szervezete, az ASBU — a maguk területén kizárólagos jo­got kapnak az 1990., az 1994. és az 1998. évi labdarúgó vb közve­títésére. Mindezért fizetnek 220 millió dollárt. A soron következő világbajnokságért 58,2-t, az 1994. éviért 71,2-t, az 1998. éviért 90,6- ot vagyis már most gondosan számolnak az áremelkedésekkel, a pénz értékének csökkenésével. A jogdíj 39 százalékát fizetik a nyugat-európaiak, a szocialista országokra a költségek 12 száza­léka jut. (A mexikói vb-döntő teljes jogdíja 31,7 millió dollár volt.) Csupán azért soroltam fel az adatokat, hogy képet adjak róla, milyen alapos tárgyalásokra és mekkora pénzekre van szükség egy nagy sportesemény közvetí­tési jogának odaítélésekor. Fo­rintban kifejezve több, mint 17 milliárdra! S ehhez az összeghez jön még a világbajnokságonként legalább 60—70 millió dolláros — forintban számolva 2,8—3,3 milliárdos — költség a közvetíté­sek gyakorlati lebonyolítására. A magántársaságoktól kapha­tott volna még több pénzt is a FIFA, mégsem volt hajlandó el­fogadni az ajánlatukat, mert semmi biztosítékot nem látott arra, hogy a magánkézben lévő adók révén az egész világ végig­nézhesse a vbo-t Márpedig a pénz mellett a futball népszerű­sítése is fontos a FIFA-nak. A nemzetközi szövetség a tévébevé­telek 70 százalékát a döntőn részvevő országok között osztja el. Az adott összeg feltehetően nö­vekszik, mert rövidesen megszü­letik a megállapodás egy észak­amerikai tévétársaság és a FIFA között Egészen bizonyos tehát, hogy nemcsak rentábilis, hanem nyereséges lesz a 90-es évek há­rom világbajnoksága és felette tisztes haszonhoz jutnak majd a nemzetközi szövetségek is. Elsősorban a televíziónak kö­szönhető, hogy 1984-ben, először az olimpiák történetében, a játé­kok bevitelei jócskán meghalad­ták a kiadásokat. Az ABC társa­ság 225 millió dollárt fizetett a jogdíjért, jövőre pedig az NBC minimálisan 300 milliót tesz le Szöulban. Ezerszer annyit, mint amennyibe került 1960-ban a ró­mai olimpia közvetítése! Tokió 320 000 dollárt, München 7,5 milliót, Montreal 25 milliót ért meg az NBC-nek, illetve az ABC- nek. Döbbenetesen nagy pénze­ket ad egy amerikai tévéhálózat a kizárólagos jogért, de még így is nyer az üzleten. Az Egyesült Államokban ugyanis az adott műsor nézettsége szabja meg a közben sugárzott reklámok árát. Az olimpia pedig a lakosság te­kintélyes részét érdekli. Az ABC társaság a Los Angeles-i döntők idején egyetlen percért félmillió dollárt kasszírozott! Nyilvánvaló, hogy annál haté­konyabb reklám, mennél na­gyobb rétegekhez jut el. A nagy sporteseményeknek egyre nagyobb a nézettségük, tehát mind többet lehet kérni a közvetítések idején sugárzott reklámokért. Emiatt magasabb jogdíjat kapnak a szervezők, sőt nagy összegekhez jutnak saját szerződéseik révén, a stadionokban, a csarnokokban elhelyezett hirdetések ellenérté­keként Az úgynevezett közönségspor­tok a nyugati világban azért fejlődtek ugrásszerűen, mert a tévéközvetítések révén egyszeri­ben kialakult a kellő anyagi bá­zisuk. Nem a jogdíj a meghatáro­zó. A Forma–1-es autós világ­­bajnoki futamok szervezői jelké­pes, ezer dollár körüli összegért járulnak hozzá a közvetítésekhez. Nekik nem ez a bevétel a fontos, hanem az, hogy minél több or­szágban lássák a versenyeket. Mert egy százmilliós közönség előtt lezajló futam horribilis reklámbevételt hoz. Az is megéri a cégeknek, hogy szponzoráljanak egyes csapatokat. A FB1-tven kü­lönösen a cigarettagyárak érde­keltek. Ők ugyanis nem hirdet­hetnek a televízióban, viszont például a Marlboro, a Goltanes, a West, vagy az idén már a Camel cég hirdetései is másfél-két órán át szinte egyfolytában ott varrnak majd félszáz ország nézőközönsé­gének szeme előtt. A népszerű sportok nagy ver­senyeit öt kontinensen közvetíti a televízió. Nincs olyan cége a föld­kerekségnek, ahasly reklámper­cekben meg tudná vásárolni azt a lehetőséget, hogy Melbourne­­től és Tokiótól egészen Moszkvá­ig, Washingtonig föltűnjenek a tévében a hirdetései. A sport vi­szont eljuttatja a reklámot az egész világra. Persze hogy szinte tülekednek a cégek, valóságos reklám árverést lehet csapni egy­­egy nagyjelentőségű sportese­mény alkalmából. Mind több szponzor is jelentkezik. Klubo­kat, csapatokat, versenyzőket tá­mogatnak, nem akármilyen pén­zekkel. Egy világhírű labdarúgó csapat, amely sűrűn szerepel te­levízióban, dollármilliókat kér azért, hogy valamelyik gyár emb­lémáját rátegye a mezekre. Ér­demes megfigyelni, hogy a síver­­senyeken a célba érő síző máris kapja le a lécét és mutatja a ka­merának a márkáját. Nem in­gyen. Teniszben az egész sport­ágnak is van szponzora. A Na­bisco amerikai élelmiszeripari konszern 25 millió dollárt fize­tett azért, hogy a Grand Prix so­rozat az ő neve alatt fusson. Évente sok milliárd dollár jut a sportnak és a sportolónak. De a nagy cégek csakis ott vállalnak szponzori szerepet, ahol ez nekik megéri. Az üzlet nem ismer jó­tékonykodást Egy gyár akkor fi­zet ha hasznot remél. A népszerű sportokat illetve azok sztárcsa­patait nagy egyéniségeit feltétle­nül érdemes támogatni, mert az ő révükön a gyár neve ott sze­repel a televízióban, a világlapok hasábjain. A pénz révén fejlőd­tek ugrásszerűen a közönség­­sportok és kezdenek elszürkülni azoknak a sportágaknak a verse­nyei, amelyeknek kevés a néző­jük, s amelyeket az érdeklődés hiánya miatt nem karol fel a te­levízió és a sajtó. A szerény hazai sportköltség­vetésre támaszkodva felette ne­héz állni a versenyt a dollármil­liókkal megtámogatott nyugati­akkal. Futballban, kosárlabdá­ban, atlétikában, jégkorongozás­­ban, teniszben és több más nép­szerű sportágban mind nagyobbá válik a hátrányunk a világhoz képest. Nálunk is persze próbál­nak építeni a klubok, a sportszö­vetségek a szponzorokra, de hát idehaza mások a nagyságrendek. Olyan csapatunk, versenyzői egyéniségünk nincs, akinek a ré­vén az egész világra kiterjedő reklámra lehetne számítani. A Puma cég megvásárolta reklám­­hordozónak Beckert és Navrati­­lovát; a cég tulajdonosai szerint a két teniszezőnek jelentős sze­repe volt abban, hogy tíz eszten­dő alatt meghúszszorozódott a forgalom. Nekünk nincs Becke­­rünk és Navratilovánk, marad tehát a hazai piacra szóló hirde­tés. A vállalatok, a gyárak egy ré­sze reklám címén tulajdonkép­pen burkolt támogatást nyújt a kluboknak. Kevés az olyan cég minálunk, amely a piaci verseny­­képesség érdekében támaszkodik hirdetésekre. Ők hajlandók je­lentősebb tornákat is szponzo­rálni, de érthetően főként akkor, ha nevük, termékük a televízió­ban is szerepel. Nem egy cég fel­tételül szabta, hogy csak akkor fedezi a rendezés költségeit, ha a tévé is jelen lesz a versenyen Eleinte lett is ebből néhány konf­liktus. A Magyar Televízió kije­lentette, hogy csak akkor haj­landó közreműködni ebben a reklámtevékenységben, ha a szponzoráló cég neki is fizet. Megtörtént például egy vívóver­­seny alkalmából, — ha jól em­lékszem, a Caola Kupa létrehí­vásakor fordult elő —, hogy a tévéműsorban és az adásban is csak nemzetközi versenyről esett szó, a márkanév nem hangzott el — mert a cég nem volt hajlandó külön is fizetni. A tévé azóta már módosította az álláspontját, figyelembe veszi a sport érdeke­it, és nem kér külön pénzt a ver­senyek szponzoraitól. A támogatók azonban még így sem tolonganak. Kevés az olyan cég minálunk, amelyik a jelenle­ginél sokszorta nagyobb és bő­vebb termékmennyiséget kíván­na a piacra zúdítani; örül, ha a legszükségesebb igényeket ki tudja elégíteni. A hiánypótlás nem igényel reklámot A néhány valóban mozgékony vállalat mel­lett a többiek reklámtevékenysé­ge a sportban inkább adomány­­jellegű, és tart addig, amíg van rá pénz. Minálunk nem lehet perspektivikusan építeni a válla­latok reklámtevékenységére, még a közönségsportok is csak esetle­gesen számíthatnak rá. Ma van hirdetésbevétel, holnap talán nincs. Félő, hogy helyette sincs semmi. Zsolt Róbert Magyar Nemzet ítélet a Benkő-ü­gyben A bundát nem a sikkasztott pénzből vásárolták Nagy port vert fel egy sikkasz­tási ügy Szentesen. Az eset annak köszönheti az iránta megnyilvá­nuló érdeklődését, hogy az első rendű vádlott, Benkő István a szentesi székhelyű megyei Csa­torna és Vízmű Vállalat oktatója 14 évig társadalmi munkában a Szentesi Vízmű sportegyesület elnökhelyettese volt. Amikor a különösen nagy kárt okozó csa­lás és más bűntett miatt a vizs­gálat megindult ellene, az egyik hetilapban úgy nyilatkozott, hogy az elsikkasztott pénz egy részét sportcélra, a vízilabda mérkő­zések eredményeinek befolyáso­lására adta. Szegeden, a Csongrád megyei bíróságon dr. Exterde Tibor ta­nácsa előtt a nagyszabású per már január végén megkezdődött.­­Bebizonyosodott: Benkő hivatali kötelessége volt a különböző tan­folyamok szervezése, lebonyolí­tása, pénzügyeinek intézése. Emellett foglalkozott a vízmű dolgozóinak külföldi társasuta­zásainak megszervezésével is. E megbízatások során követte el a bűncselekményeket, ugyanis a neki befizetett utazási előlegből 300 ezer forintot elsikkasztott. A tanfolyam szervezéseknél külön­böző manőverekkel elérte, hogy a hallgatók lényegesen magasabb díjakat fizettek be a szükséges összegnél. A többletösszeget a helyi IBUSZ segítségével leemel­te a számláról, mintha az utazá­si iroda a hallgatóknak étkezést és szállást is biztosított volna. Különböző manipulációkkal 1,4 millió forintot sikkasztott össze­sen. Benkő István nem tagadta, hogy sikkasztott, bár vitatta a zsebre tett összeg nagyságát és azzal védekezett, hogy a pénz egy részét fordította „csak” saját céljaira. Mintegy 300 ezer forin­tot a Szentesi Vízmű OB I-es ví­zilabdacsapat vezetőinek rendel­kezésére bocsátotta, akik — Ben­kő szerint — a pénzt sportcélok­ra, rendezvények finanszírozásá­ra, vacsorák adására, bírók aján­dékozására és bundamérkőzések, pontok megvételére költötték. A tárgyalás során igazolást nyert, hogy voltak bundák. Ám a mécs­esek megvételére felhasznált ösz­­szeget nem­­­Berikőtől, nem a­­sportkörtől kapták — a játéko­sok dobták össze a bundapénzt. Meghallgattak sportolókat és az egykori edzőt, Tóth Gyulát is. Ő tanúként elmondta, hogy szemé­lyesen tárgyalt Horkai György­­gyel 1978-ban, aki 50 ezer forin­tot kért, hogy a Szentes—BVSC meccsen a hazaiak a két pontot megkapják. A játékosok, s szak­osztályvezető is tudott erről a bundáról. Egy másik bunda 1979- ben volt, amikor a Bp. Sparta­cus csapataival mérkőztek, akkor három játékost vettek meg 15 ezer forintért Mindkét esetben a sportolók adták össze a forinto­kat. Nem nyert bizonyítást, hogy a mérkőzések megvásárlására fordított összeget a vádlott biz­tosította volna. A bíróság meg­állapította, Benkő István és a vízilabda szakosztály között kor­rupt kapcsolat nem állt fenn. Dr. Exterde Tibor tanácsa teg­nap, pénteken Benkő Istvánt a nagy értékben elkövetett sik­kasztás miatt két év hat hónapi börtönre és 917 ezer forint kárté­rítésre ítélte. Két évre a köz­ügyektől eltiltotta. (Az ügynek több szereplője volt, közülük ket­tőt a vád alól felmentettek. A másodrendű vádlottat, Loydl Pé­tert, a Megyei Vízmű Vállalat volt gazdasági igazgatóhelyette­sét hűtlen kezelés miatt 13 ezer forint büntetésre és 142 ezer fo­rint kártérítésre kötelezték.­ Az ítélet nem jogerős. Az elsőrendű vádlott és védője enyhítésért, a másodrendű vádlott felmentésért fellebbezett, az ügyész háromna­pi gondolkodási időt tart fenn. A nem mindennapi ügy végső summázata: a vízilabda szakosz­tály nem került a vádlottak pad­jára. Ám bármennyire is elévül­nek öt év után büntetőjogilag bizonyos cselekmények, a szente­tett vízilabda azért szeplős lett, függetlenül a Benkő-ügytől. A bíróság befejezte munkáját, a sporthatóságok fegyelmi vizsgá­lata most következhet... Halász Miklós* A szegedi tárgyalássorozattal párhuzamosan a Szentesi Városi Bíróság előtt is zajlott egy per, melyben Kozák János és Kiss Ottó vízilabdaedzők magánvád­lóként tettek feljelentést Benkő István és Horváth György ellen — a Magyar Ifjúság 1986 decem­berében megjelent egyik riport­jában leírtak miatt A bíróság nagy nyilvánosság előtt elköve­tett rágalmazás vétsége miatt Horváth Györgyöt hat hónap, Benkő Istvánt négy hónap fog­házban eltöltendő szabadság­­vesztéssel sújtotta, ám a büntetés végrehajtását mindkét esetben két év próbaidőre felfüggesztette. Karate VK Pénteken a Budapest Sport­­csarnokban megkezdődött a II. IBUSZ Karate Világ Kupa küz­delemsorozata. A férfi forma­­gyakorlatok során Szénási nem került a legjobb nyolc közé, győ­zött a japán Szakamoto. Az egyes súlycsoportok versenyein a női -1­­60 kg-os kategóriában Farkas, a férfi 80 kg-ban Nánai, a nehézsúlyban Miskolczi egy­aránt elbúcsúzott a selejtezők­ben. A nők formagyakorlat-csa­patversenyén a magyar váloga­tott hatodik lett, a B-csapat a hetedik helyen végzett (aranyér­mes: Olaszország). KIÁLLÍTÁSOK ADY EMLÉKMÚZEUM (V­, Veres Pál­­né u. 4—6.) ARANY SAS PATIKAMÚZEUM (L. Tárnok u. 8.): Gyógyszerészet a re­neszánsz és a barokk korában. BAJOR GIZI SZÍNÉSZMÚZEUM (XII., Stromfeld A. u. 16.): (Ny. K, Cs: 15— 19-ig, Szó, V: 11—18­%). BARTÓK BÉLA-EMLÉKHÁZ (II., Csa­lán út 29.): Bartók-emlékkiáll. — Bartók-ábrázolások magyar bélye­geken (idősz. kiáll.). BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM (I., Szent György tér 2.): Régészeti ásatások Budapesten — Budapest két évezrede — A középkori Buda királyi várpalotája és gótikus szob­ra­ (ál. kiáll). — Műemléki fürdő­épületek (idősz. kiáll.). EVANGÉLIKUS ORSZÁGOS MÚ­ZEUM (V., Deák F. tér 4.): Evan­gélikusság a magyar kultúrában — Petőfi- és Kossuth-relikviák — Eperjesi mártírok emlékezete. HADTÖRTÉNETI MÚZEUM (I., Tóth A. sétány 40.): A magyarországi feudalizmus korának hadtörténeti emlékei — Az 1848—49-es forrada­lom és szabadságharc — Az Oszt­rák-Magyar Monarchia és az első világháború — A Magyar Tanács­­köztársaság forradalmi honvédő há­borúja — Magyarország a két világ­háború között és a második világ­háborúban — Hazánk felszabadítása — A Néphadsereg megalakulása és fejlődése — A kézifegyverek törté­nete (ál. kiáll.) — A Magyar Nép­hadsereg egyenruhái 1945—1865 — Magyar képzőművészek rajzai az első világháborúról (idősz. kiáll.) (Ny. 9— 17-ig, V. 10— 18-ig.). HOPP FERENC KELET-ÁZSIAI MŰ­VÉSZETI MÚZEUM (VI., Népköz­­társaság útja 103.): India és Hátsó- India művészete (áll. kiáll.) — Tá­vol-keleti kerámia (idősz. kiáll.). IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM* (IX., Ül­lői út 33—27.): Művészet és mester­ség (ál. kiáll.) — A magyar Art Deco lakásművészet — Régi bécsi porcelán — Orosz iparművészet a XVIII— XIX. sz.-ban (idősz. kiáll.). JÓKAI EMLÉKMÚZEUM (XII, Köl­tő u. 21.): (Ny. H. kir. 10—14-ig.) JÓZSEF ATTILA-EMLÉKSZOBA (IX., Gát U. 3.) KASSÁK-EMLÉKMÚZEUM (III., Fő tér 1.): „Hommage a Kassák** — Kassák Lajos irodalmi és képző­művészeti munkássága. A KMP MEGALAKULÁSÁNAK EM­LÉKMÚZEUMA (XIII., Visegrádi u. 15.): (Ny. V. kir. 10— 17-ig). KISCELLI MÚZEUM (IL. Kiscelli út 108.): Az „Arany Oroszlán ’’-patika — Pest-budai nyomdák a XVIII— XIX. sz.-ban (áll. kiáll.) — Búto­rok a múzeum gyűjteményéből 1790—1850 — Pest-­budai városképek a XIX. sz.-ból (Ny. 10—16-ig). KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM: Zárva! LAKÁSMÚZEUM (HL, Fő tér 4.): Kun Zsigmond néprajzi gyűjteményéből rendezett kiáll. (Ny: H. kiv. 14—18- ig, Szó: V: 10—18-ig). LISZT FERENC EMLÉKMÚZEUM (VL, Vörösmarty u. 25.). (Ny: H— P-ig 12—17-ig. Szó: 9— 12-ig, V: zár­va!). MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI MÚ­ZEUM (VII., Kazinczy u. 21.): Az erősáramú elektronika történetéből (áll. kiáll.) (Ny. V. H. kiv. 11—17- ig.). MAGYAR KERESKEDELMI ÉS VEN­­DÉGLÁTÓIPARI MÚZEUM (L. For­tuna u. 4.): A magyar kereskedelem századunk első felében — A cuk­rászipar története Magyarországon (áll. kiálL). MAGYAR MUNKÁSMOZGALMI MÚ­ZEUM (Budavári Palota A. ép.). A magyarországi munkásmozgalom története — Szakoktatás, szakkép­zés a fővárosban (áll. kiálL) — In­diánt tolláról . .. (Amazónia toll­­művészete) — Négy tavasz ifjúsága (idősz. kiáll.) — A hónap műtár­gya: Szabó Zsuzsanna szerelmesle­velei katonakedveséhez 1904—1905. MAGYAR NEMZETI GALÉRIA (Buda­vári Palota B. C. D. ép.): Magyar­­országi művészet a XI—XX. sz--ig. Későreneszánsz és barokk művé­szet 1550—1800-ig — Későgótikus szárnyasoltárok — Középkori kőtár — Gótikus faszobrok és táblaképek a XIV—XV. sz.-ban — Munkácsy Mihály és Paál László művészete — A XX. sz.-i festészet és szobrászat — Magyarországi művészet a XIX— XX. sz.-ig (áll. kiálL) — A mad­ridi Amerikai Múzeum kincsei — Kassák Lajos életműkiáll — Demján József grafikus (USA) kiáll. (nyit. 24-én) (idősz. kiáll.). MAGYAR NEMZETI MÚZEUM (VIII., Múzeum krt. 14—16.). Magyarország népeinek története az őskortól a honfoglalásig — Magyarország tör­ténete a honfoglalástól 1848-ig — Magyar koronázási jelvények (ál. kiáll.) — A török elleni hadjáratok és Buda visszafoglalásának érmei — Őskori szobrok Lepensid Vic­­ről (jugoszláv vendégklád.) (nyit.­­11-én). (idősz. kiáll). MÁTYÁS-TEMPLOM (L. Szenthárom­ság tér): Egyházművészeti gyűjte­mény (Ny. mindennap 8—18-ig). MEZŐGAZDASÁGI MÚZEUM (XIV., Vajdahunyad­ vár): A háziállatok kialakulása — A honfoglaló magya­rok és a kora Árpád-k­or háziálla­tai — A sertéstenyésztés története — A szarvasmarha-tenyésztés törté­nete — A lótenyésztés története — A magyar baromfitenyésztés törté­nete — A juhtenyésztés története — Az erőgép története — Vadászat és vadgazdálkodás — Természetvéde­lem — A magyar halászat története (áll. kiáll) — 90 éves a Mezőgaz­dasági Múzeum — Találkozás a ter­mészettel — kollektív fotó kiáll (idősz. kiáll.). (Ny. HL kiv. 18—47- ig, V. 11­—18-ig). MTA ZENETÖRTÉNETI MÚZEUM (L. Táncsics M. u. 7.): A zeneélet és a hangszeres kultúra emlékei Ma­gyarországon (áll. kiáll) (Ny. K. ■kyv. 10—18-ig, H. 16—21-ig). — Bar­tók műhelyében (idősz. kiáll.) (nyit. 27-én). NAGYTÉTÉNYI KASTÉLYMÚZEUM (XXII., Csókás) P. u. 8—II.). Euró­pai bútorok a XV—XVIL sz.-ban — Magyar bútorművészet a XVIIL sz.­­ban — Kályha és kályhacsempe — Római lapidárium (áll. kiálL) — Kaukázusi és türkmén szőnyegek (Idősz. kiálL). NÉPRAJZI MÚZEUM (V., Kossuth L. tér 12.): Az őstársadaln­ak­tól a ci­vilizációkig (álL. kiálL) — Restaurá­torok munkáiból — Népművészet, hagyományok, újítások — Polgár Endre fényképeiből — Könyvtárunk nemzetközi kapcsolatai — Remek­művek Palmyrából — szíriai ven­dégük) áll. (zár. 29-én) (idősz. kiáll.). NYUGAT IRODALMI MÚZEUM (XIL. Városmajor u. 48/b.). Nyugat-emlék­­kiáll (áll. kiáll.) — Tóth Árpád­­em­lék­kiáll. (idősz. kiáll) (Ny. 14— 18-ig.). ÓBUDAI HELYTÖRTÉNETI MÚZEUM (IIL, Fő tér 1.): Egy születő város­rész múltjából — Békásmegyer. Tó­biás Simon kádármester műhelye — Új szerzeményeinkből kicsiknek és nagyoknak (Ny. H. kiv. 14—18-ig. Szó, V. 10—18-ig.). ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR (Budavári Palota, F. ép.): Az esz­perantó könyv Magyarországon (Ny. naponta 18—18-ig, V. zárva!). ÖNTÖDEI MÚZEUM (II, Bem J. u. 20.): ______ PETŐFI IRODALMI MÚZEUM (V., Károlyi M. u. 18.): Petőfi és kora kiáll — Jókai Mór relikviái — Déry Tibor dolgozószobája — Móricz zsig­­m­ond dolgozószobája — Radnóti Miklós-emlékkiáll. — Móricz Zsig­­mo­nd-kiáll. — József Attila-kiáll — Gábor Andor-emlékszoba (áll. ki­áll) — Károlyi-emlékszobák (a Ká­rolyi-emlékszobák nyitva tartása: — K— P-ig: 10— 14-ig. Szó, V: 14— 18-ig) — A múzeum kiadványaiból IIL kiáll. — A reneszánsz és barokk kora (1550—1758) — 28 éves az Élet és Irodalom (idősz. kiáll) POSTAMÚZEUM (VL. Népköztársa­­ság útja 3.): Posta- és távközléstör­téneti kiáll SEMMELWEIS ORVOSTÖRTÉNETI MÚZEUM (L. Apród u. 1—2.): Ké­pek a gyógyítás múltjából (áll. ki­áll.) — Magyar orvosok régi fény­képeken — Éremművészet és medi­cina. a 80 éves Borsos Miklós élet­művében (idősz. kiálL) (Ny. 10.30— 18-ig.). SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM (XIV., Hősök tere): Régi képtár — Modern képtár — Egyiptomi kiáll. — Antik kiálL (álL kiálL) — Az európai gra­fika hatszáz éve (idősz. kiálL) — A hónap műtárgya: Francesco Rus­tic­: Salome. TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM (kiállításai a Nemzeti Múzeum épü­letében: VHL, Múzeum krt. 14—18.): Az ásványok világa — A földtörté­net emlékei Magyarországon — Az őslények világa — Magyarország állatvilága (álL kiálL) — A Hal­­ley-üstökös nyomában (idősz. ki­álL). TEXTIL- ÉS RUHAIPARI MÚZEUM (Xm., Gogol u. 8—11.): 100 éves a hazai kötő­hurkolóipar. TŰZOLTÓMÚZEUM (X., Martinovics tér 12.): A tűzvédelem fejlődése (áll. kiálL) (Ny: 9—16-ig, ünnepnap: 9— 13-ig).* BUDAPEST GALÉRIA VARGA IMRE GYŰJTEMÉNYE (HI., Laktanya u. 7.). BUDAPEST GALÉRIA KIÁLLÍTÓHÁ­ZA (IL. Lajos u. 158.): Pátzay Pál áö. kiáll. — Károlyi Zsigmond kiág. (záz: 22-én). BUDAPEST KIÁLLÍTÓT­EREM (V. Szabadsajtó út 5.): Grafikák az ES- ben — Paul Alm­ássy fotóm. kiáll (nyit: 24-én). DUNA GALÉRIA: Fiatal text&tervezők kiáll. DOROTTYA UTCAI KIÁLLÍTOTE­­REM: Rolf Nitsch kiáll ERNST MÚZEUM: Vecsési Sándor ki­áll. FÉNYES ADOLF TEREM: Schnagl Gábor kiáll GULÁCSY GALÉRIA: Fejér Csaba festő és Szabó Iván szobrász kiáll. JÓZSEFVÁROSI KIÁLLÍTOTEREM : Kiadványok a Kassák-centenárium­ra. MŰCSARNOK: Béresi Zsuzsa kiáll . Kortárs magyar képzőművészet — Csehszlovák fotóművészet. MOLNÁR C. PÁL GYŰJTEMÉNY (XL, Ménesi út 65.). (Ny. K. Sze, Cs: IS—18-ig. V: 10— 13-ig). ÓBUDAI PINCEGALÉRIA: Prutkay Péter kiáll (zár: 28-én). STUDIO GALÉRIA: Cseszlay György szobrász­­all. VÁRSZÍNHÁZ GALÉRIÁJA: Nagydi­­jasok c. kiálL VIGADÓ GALÉRIA: Borbereki Ko­vács Zoltán szobrász kiáll. — Oskar Kokoschka kiáll. A múzeumok és kiállitót­ermek általá­ban 18—18 óráig látogathatók, hétfőn zárva vannak. Az ettől eltérő nyitva tartásokat külön jelezzük! — Ötnapos könyvfesztivált rendez a Tavaszi Fesztivál idején a Könyvérté­­tkesítő Vállatot március 23-tól a Váci úti Könyvesházban. Hétfőn Szentpál Mónika és Vitai Ildikó verses-zenés mondókéin lesz a műsor gyerekeknek, kedden Dinnyés József énekel és gi­tározik, s dedikálja lemezeit, szerdán Darányi Ferenc ..Visszaigéző** című kötetének bemutatóján vehetnek részt az érdeklődők. Csütörtökön Sebő Fe­renc és Karsai Zsigmond műsorára várják a népzene kedvelőit, pénteken pedig „Bródy János majdnem minden dalszövege” című könyvét dedikálja a szerző. — A Nemzeti Színház igazgatósága közti, hogy március 22-én, vasárnap Bubik István megbetegedése miatt a Várszínházban a Tartuffe előadása délelőtt és este elmarad- A jegyek a váltás helyén visszaválthatók.­­ Gyermektalálkozót rendelnek fo­gyatékos gyermekek és barátaik részé­re vasárnap délelőtt 0 órakor a Ker­tészeti Egyetem klubjában. (XI., Villá­nyi út 35.) A program­ban fellépnek művészek, kézművesek, hírességek. Belépő agy virágnős. 13

Next