Magyar Nemzet, 1987. június (50. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-30 / 152. szám
Ám: 1.80 forint Magar Nemzet A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA II KÖNYVTÁR» PLi 2?« ■edd 1»87. Június 30. L. évfairm 132. szám ) /I re vonaluk Az újságolvasó állampolgár elégedetten dőlhet hátra a karosszékében. A környezetvédelem ügye nálunk alapvetően rendben van. Lehetnek persze nehézségek, itt-ott, de a lényeg az, hogyezek nem felejtődnek el, az illetékesek tudnak róla és amint a lehetőségek meglesznek, megoldják valamenynyit. Jól lemérhető volt mindez a Parlament múlt heti, nyári ülésszakán is. A két nap alatt három tárgykörben tanácskoztak a képviselők. Az események menetét nyomon követő újságolvasó helyeslően nyugtázhatta, hogy a költségvetés vitája mily őszinteséggel tárta a közvélemény elé gazdálkodásunk eredményeinek mérséklődését, a költségvetés negyvenhétmilliárdos hiányától a társadalombiztosítási kiadásoknak a tervezettet egymilliárddal meghaladó túllépéséig. Hozzá is szólt ehhez a tárgykörhöz, vagy hat képviselő. Aztán következett a Büntetőtörvénykönyvet és a büntető eljárási törvényt módosító törvényjavaslat vitája. Nem kisebb jelentőségű változtatások szerepeltek e javaslatok sorában, mint a munkakerülés elleni hatásosabb fellépés, a korrupcióval szembeni küzdelem, a közélet tisztaságának megóvása és még jónéhány igencsak időszerűnek minősíthető témakör. Ehhez is hozzászóltak ketten. Igaz, a költségvetés ügyében később a szavazásnál tizenkilencen, az igazságügyi törvényjavaslatok ügyében pedig negyvennégyen voltak, akik nem szavaztak igennel, dehát ezek a számok önmagukban nem sokat jelentenek. .Hanem a környezetvédelemmel — ott egészen más volt a helyzet. Már az államtitkár beszámolóját többször megtapsolták, és a későbbiekben nem kevesebb, mint tizennyolc képviselő hallatta a hangját kétszer, háromszor annyian, int az előző témáknál együttvéve. Sorakoztak a figyelemfelkeltő példák, sugárzott a föld, a víz, a levegő védelmének, tisztántartásának fontossága. Az elsöprő méretűegyetértést jól tükrözte az államtitkár válaszát követő szavazás: egyetlen ellenszavazat sem akadt, tartózkodás is csupán egy. Ha az átlagos újságolvasó állampolgár felül tud emelkedni a környezetvédelem ügyének ily módon deklaráltatok látványos elismeréséből fakadó elégedettségén,, egy csöppet azért elgondolkozhat a dolgok menetén. Tudjuk, az ügyeknek fontossági sorrendjét adni többnyire önkényes foglalatosság. " , A legkevésbé sem szándékozom a parlamenti képviselők szakmai felkészültségét, vagy aktivitását elemezni, hiszen e néhány külsődleges ismérv erre semmiképp nem alkalmas — az azonban nyilvánvaló, hogy környezetünk védelmében egyértelműbbek az arcvonalak, mint bárhol másutt. .Mindenki élni akar, egészségesen, árnyalatnyi véleménydifferenciák legfeljebb a károk okainak minősítésében Nincs könnyű helyzetben például az a borsodi képviselő, akielmondta: kettős szorításban vergődik. Iparvidéken élő és dolgozó választópolgárai ugyanis nyelik a port, meg a szénmonoxidot, másrészt pedig sújtja őket a vállalatukra kirótt évi tizenkét-húszmilliós bírság eredménycsökkentő hatása. De hát honnan vegyenek a jelenlegi időszakban a bányászati-kohászati vállalatok négyszáz-ötszáz millió forintot tisztító berendezésekre? A példa azért is tanulságos, mert megtalálható benne a legjelentősebb, alapvető egyetértési tényező: a pénzhiány. Innen aztán már minden légy,szerű. Ismerjük a problémákat, fel is sorolunk közülük néhányat; egyetértünk a fontosságukban, de hát sajnos nincs a megoldásukhoz anyagi fedezet. Az újságolvasó állampolgár nem jár messze következtetésével a valóságtól, ha úgy vélekedik: ezért sikeredtek oly’ egybehangzóra a vélekedések, azért nyilvánult meg oly’ széleskörű egyetértés a kormányzat és a Tisztelt Ház között. Ez az a közös nevező, amely tökéletes összhangot teremt. És itt kapcsolódik a környezetvédelem témaköre a „nagy egészhez”, a költségvetéshez, büntető törvényeinkhez és a társadalmi-gazdasági élet megannyi időszerű feladatához. Könnyedén felidézhetünk fejből is néhány környezetet háborító rendellenességet, szenvedélyesen követelhetjük például a Trabantok, Wartburgok leparancsolását az utakról — követelték is a honatyák — az összefüggésekről azonban nem lehet elfeledkeznünk. A személyautópark elavultságáról, a pótlás nehézségeiről sem, és a gazdálkodás megújításának többi halaszthatatlan feladatáról sem. Ezért rejt veszélyeket az „úgysincs rá pénz” mindent elfedő, takarómondata, ezért elfogadhatatlan a pénzhiány elemzés, felelősség-megállapítás és határozott intézkedés nélküli tudomásulvétele. A parlamenti ülésszak arra is szemléletes példákat hozott, mennyire összetett feladat a nyilvánosság, a demokratikus fórum színe előtt munkálkodni a köz érdekében. Igaz, helyenként kísért még a beidegződött felszólalási reflex a képviselők között is, amely mintegy kötelezővé teszi a hibák általánosságban történő említése után a szűkebb környezet gazdálkodási sikereinek felsorolását, majd befejezésként az előterjesztés lelkes támogatását. Akadt tehát ilyen is, de hallhattunk jó néhány felelős, felkészült vélekedést és pontosan, szabályszerűen fogalmazott javaslatot is. A hozzászólások témakörök szerint aránytalan megoszlására tehát van magyarázat: súlyosabb ügyeikben nehezebb, nagyobb felkészültséget követelő munka a felszólalás — és nem ritka a zavar sema Ház szabályainak értelmezése körül. Meglehet némely észrevételek, javaslataik svem minden esetben illeszkednek a jelenlegi szabályok által előírt mechanizmusba, ám nem biztos, hogy kizárólag az „újítóknak”, az útkeresőknek kell változtatni véleménynyilvánításuk formáján. A parlamenti ülésszakot megelőzően jónéhány népfront-fórumon — főként a gazdaságpolitikai munkabizottság ülésein — tartottak vitát gazdaságunk folyamatban lévő átalakulásának legsürgetőbb tennivalóiról. Ezeken is megfigyelhető volt a döntések előkészítését kísérő növekvő társadalmi aktivitás, de az is, hogy ez az aktivitás nem mindig találja meg a megfelelő csatornát. Kihasználása pedig létfontosságú, hiszen már a klasszikusok megállapították, hogy a kollektívan hozott döntéseknek sokkal nagyobb az esélyük a megvalósulásra, mint a szűk körben kialakított utasításoknak. És erre most nagy szükségünk van: a nemzet csak úgy kerülhet ki a jelenlegi nehéz helyzetéből, ha a nehézségek gépies ismételgetése helyett az anyagi erőforrások felkutatásán kívül felhasználja a demokratikus közéletből nyerhető energiatöbbletet is. Bognár Nándor Kompromissumkeresés Szöulban Engedményekre kényszerül a dél-koreai elnök Éles agrárvita a közös piaci csúcsértekezleten A külpolitikai helyzet A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐ TANÁCSÁNAK ülésszaka hétfőn megnyílt a moszkvai Kremlben. Elsőként a küldöttek változásokat fogadtak el az elnökség összetételében, majd Rizskov miniszterelnök előterjesztésében a múlt heti központi bizottsági ülésen elfogadott javaslatokat tekintették át, a népgazdaság irányításának átalakításáról, valamint az állami vállalatokról. Az elnökség az ülésszak elé terjesztette azt a törvénytervezetet is, amely az állami élet fontos kérdéseinek össznépi vitára bocsátását írja elő. A küldöttek ugyancsak döntenek a két ház jogi bizottságai által kidolgozott javaslatról, mely a vezető beosztású személyek, állampolgárok jogait sértő cselekedeteinek megfellebbezését és bírósági döntését szabályozza. A JAPÁN CSÁSZÁR fogadta a négynapos hivatalos tokiói látogatáson tartózkodó Wojciech Jaruzelskit. A lengyel politikus, aki vasárnap érkezett a japán fővárosba, első alkalommal jár a távol-keleti országban. Megbeszélésein Nakaszone kormányfővel világpolitikai témákon kívül főleg a kétoldalú gazdasági kapcsolatok élénkítése szerepel. A lengyel fél elsősorban az autóipari együttműködés feltételeit szeretné tisztázni. Japán konzorciumok csak állami hitelgaranciák mellett mutatnak hajlandóságot ilyen jellegű, akár többszáz millió dollárt is kitevő beruházásokra. A tokiói kormány a kívánt biztosítékok megadásának érdekében, a jelenlegi csúcstalálkozót felhasználva, a lengyel gazdaság helyzetéről akar reális képet kapni. A japán óriáscégek üzleti politikáját ez ügyben befolyásolhatja az a legutóbbi kimutatás, hogy májusban autóból 16,2 százalékkal kevesebbet tudtak eladni, mint egy hónappal korábban. Változatlanul az érdeklődés homlokterében áll a demokratikus kibontakozás irányába elmozdult szöuli helyzet.. A dél-koreai kormányzó Demokratikus Igazságpárt elnöke sajtóértekezleten jelentette be a választási rendszer reformját, közvetlen elnökválasztást és más demokratikus változásokat. Ro Te Vu nyolcpontos javaslatában indítványozta, a politikai foglyok szabadon bocsátását, a sajtószabadság biztosítását, az emberi jogok tiszteletben tartását, valamint kampányt ígért a korrupció és az erőszak ellen. A politikus, aki a kormánypárt elnökjelöltje is, lemondással fenyegetőzött, amennyiben Csen Ta Hvan elnök megvétózná az elképzeléseket. Az elnök szóvivője azonban közölte, hogy rövidesen hivatalos jóváhagyást kap a reformtervezet. Megfigyelők szerint a demokratikus fordulat oka elsősorban abban keresendő, hogy az 1988-as olimpiai játékok olyan össznemzeti ügyet jelentenek, különösképpen a Szöulra irányuló nemzetközi figyelem következtében — amely kockázatossá tenne egy katonai megoldást. HADÜZENETTEL FELÉRŐ LÉPÉSNEK minősítette az Iráni Forradalmi Gárda haditengerészeti parancsnoka az újabb amerikai flottafelvonulást az Öbölben. Rafszandzsani, a parlament elnöke szerint is Washington katonai jelenlétének erősödése fegyveres konfliktushoz vezethet. Schultz külügyminiszter ugyanakkor támogatásáról biztosította azt a tervet, amelynek keretében egy újabb amerikai flottaegységet vezényelnek a Perzsa-öbölbe a kuvaiti olajszállító hajók védelmére. Az iráni hadsereg főparancsnoka figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy amennyiben hadihajói megközelítik az Öböl felső szakaszán az iraki—iráni frontot, az övezet háborús területté válik Washington számára. Hamenei kormányfő pedig azt jelezte, hogy újabb erőket küldenek a Hormuzi-szoroshoz. Bejrúti értékelés szerint az amerikai— iráni szópárbaj drasztikus lépésre ösztönözheti a libanoni szélsőséges csoportokat, ami akár egy nyílt iráni—szíriai konfliktushoz is vezethet. Ezt siettetheti a szíriai—amerikai kapcsolatok javítására küldendő különleges elnöki megbízott. Aközeledés egyik ki nem mondott célja Szíria „leválasztása" lehet szövetségeséről, Iránról. Az Öböl-háborúban Teheránt támogató másik arab szövetséges, Líbia is előkelő helyen szerepel a legfrissebb nemzetközi jelentésekben.Tripoli pánarab törekvéseinek jegyében ezúttal Algériával kötne, a tervek szerint novemberben, államszövetséget. Moamer el-Kadhafi líbiai vezető erről tárgyalt meglepetésszerű látogatásán — a nyugati megfigyelők szerint kevésbé lelkes — algériai vezetőkkel. (T. J.) számításba a szocialista faktor növekvő szerepét nem teszi lehetővé a termelési és a társadalmi folyamatok egyesítését. Az átépítés alapjának nevezte a szónok az állami vállalatok (egyesülések) törvénytervezetét amelynek végleges jóváhagyását kérte a küldöttektől. Az első ilyen jellegű szovjet törvénytervezet középpontjában az az elképzelés áll — fejtette ki a szónok, hogy a népgazdasági mechanizmus a dolgozói kollektíváknak olyan termelési és társadalmi feltételeit a növekedés olyan ösztönzőit teremtse meg, amelyek a vállalatokat legfőbb feladatuk teljesítésére ösztönözték, minden lehető módon kielégíteni a népgazdasági és a lakossági fogyasztást a szükséges termékkel amelyeket a lehető legkisebb ráfordítással állítanak elő. A termelési és társadalmi fejlődés szoros összefüggésbe kerül a tevékenység eredményességével, s ennek érdekében új gazdasági kategóriát vezetnek be: az önálló elszámolás alapján álló szerződéseket. „Ez válik a munkabér és az anyagi ösztönzés, a vállalati fejlesztési, tudományos és technikai, társadalmi fejlesztési alap meghatározó forrásává”. Rizskov rámutatott, hogy az önelszámolás gyökeres változtatásokat követel a vállalati tervezésben is. A tervfeladatok önálló kidolgozásával a vállalat az ötéves gazdasági és szociális fejlődését is meghatározza. Kötik majd ugyan a termelőegységeket az állami megrendelések, amelyek azonban nem foglalják le a teljes termelői kapacitásukat, csak a legfontosabb termékfajtáikat veszik számításba. A fennmaradó részt önállóan, a felhasználókkal való közvetlen gazdasági kapcsolat alapján tölthetik ki. Megszabadulnak a vállalatok a fentről szabályozott tudományostechnikai fejlesztési tervezéstől. Ugyanakkor előtérbe kerül a két, illetve szükség és igény esetén a három-négy műszakra való áttérés követelménye. Érdekeltség a külgazdaságban „Az állami külgazdasági tevékenység mély átépítésével" kapcsolatban Rizskov kifejtette, hogy a vállalatok bekapcsolódásával e szférába kidolgozták azt az ösztönző rendszert is, amely érdekeltté teszi a kollektívákat és meghatározza a felelősségük mértékét a külföldi partnerekkel folytatott kapcsolatok fejlesztésében. A széles termelési kooperáció, nemzetközi egyesülések és szervezetek, közös vállalatok alapítása a cél. „Természetesen a külgazdasági kapcsolatokban a KGST-tagállamoknak kell elsőbbséget biztosítani.” A kormányfő a törvény legfontosabb, elvi jelentőségeként emelte ki, hogy a vállalati tevékenység átalakítása elválaszthatatlanul összefonódik a demokratizálás széles körű fejlesztésével, s a szocialista önirányítás alapelveire támaszkodik. A brigádvezetőtől a vezérigazgatóig terjed a kollektíva választási szabadsága. Ezen az alapon megőresződik a vállalatok egyszemélyi vezetése, de létrehozzák a munkáskollektívák tanácsait, mint a dolgozók érdekeinek, akaratának képviseletét. Rizskov részletesen szólt az új típusú, óriási állami termelési egyesülések jelentőségéről, amelyekben üzemek és gyárak mellett tudományos intézetek, szállítási és értékesítési cégek is helyet kaphatnak. Ezzel egy időben kezdetét veszi az össz-szövetségi ipari egyesülések felszámolása, amelyek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Az ágazati irányítás átszervezésével együtt a szövetségi minisztériumok tevékenysége is megváltozik, összhangban a vállalati jogok kiszélesítésével. Kettőjük kapcsolatát a gazdasági eszközökkel történő irányításnak kell jellemeznie, hangsúlyozta a szovjet miniszterelnök. Alapvetően megváltozik a területi irányítás eddigi elmélete és gyakorlata is, a helyi tervezés például minden, a területhez tartozó egyesülésre kiterjed, függetlenül, hogy azok mely hatósággal vannak alárendelve. A helyi költségvetésbe fizetik be a vállalatok nyereségeik meghatározott részét, a munka és természeti források használata címen. A bankrendszer átszervezése A hosszú távú népgazdasági tervezés alapja az új feltételek között a tizenöt évre szóló gazdasági és társadalmi fejlesztési koncepció. Minőségileg változik viszont az ötéves tervek kidolgozásának folyamata. A központi bizottság és a minisztertanács szükségesnek tartják, hogy 1991-től eltekintsenek az éves tervek megerősítésétől. A veszteséges vállalatokról szólva a kormányfő kijelentette hogy amennyiben hiábavalónak bizonyulnak az erőfeszítések a gazdasági helyzetük normalizálására úgy fel kell számolni őket. „Emellett, minden dolgozónak feltétlenül biztosítani kell a munkahelyet.” A bankrendszer átszervezésével kapcsolatban Rizskov elmondta, hogy elkészült a javaslat hat önálló bank létrehozására. Átszervezések lesznek az állami statisztikai rendszerben is. Rizskov rendkívül fontos feladatnak nevezte, hogy „rövidített határidő alatt” változtassák át” az SZKP KB júniusi plénumán jóváhagyott forradalmi gazdaságirányítás átépítési programot reálisan működő rendszerré". A kormányfői előterjesztés után megkezdődött a vállalati törvénytervezet vitája. Nyikolaj Maszlennyikov a parlamenti tervezési-költségvetési bizottság elnöke első hozzászólóként kifejtette, hogy az állandó bizottság áttekintette és egészében jóváhagyta a tervezetet, ugyanakkor célszerűnek tart néhány kiegészítést, mint vállalati ösztönzési alap létrehozását a területi sajátosságok figyelembevételével. Felhívta a figyelmet arra is, hogy pontosítani kell a vállalat teljes felelősségének feltételeit a tevékenysége eredményességéért Liaszicskin sajtóértekezlete A gazdasági reform jelentőségéről és szükségességéről beszélt tegnap a sajtóközpontban Gennagyij Liszicskin is. Az ismert közgazdász már évekkel korábban is szót emelt a piaci törvények figyelembe vétele miatt a szocialista gazdaságban, s most is ebből a szempontból értékelte az új gazdaságirányítás fontosságát Részletesen szólt az árreform szükségességéről is. Több mint furcsának nevezte a mezőgazdasági termékek évi, körülbelül ötvenmilliárd rubeles dotációját Ugyanakkor utalt arra, hogy ezek leépítése szerinte szakaszosan mehet csak végbe, és nem mechanikusan. Nemcsak az árak csökkentéséről vagy növeléséről van szó, hanem az árképzés új megközelítéséről, hogy azok ne a különböző állami bizottságokban alakuljanak ki, hanem a földeken és az üzemekben. Utalt arra, hogy a bürokratikus korlátok leépítésével a mezőgazdasági termelés növekedése például csökkentőleg hathat az árakra. A mezőgazdaság kapcsán elmondta. A spanyol király hazánkba látogat Németh Károlynak, az Elnöki Sásra hazánkba érkezik János Tanács elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos látogaó Károly Spanyolország királya. Tudósítónk telexe Ilizskov előterjesztette a vállalati törvénytervezetet Moszkva, június 29. Tegnap a Kremlben megkezdődött a Legfelső Tanács kétnaposra tervezett ülésszaka, amelynek első napján a küldöttek az állami vállalatokról (egyesülésekről) hozandó törvény tervezetét vitatták meg. Az ülésszak személyi kérdésekben is döntött a Legfelső Tanács elnökségében, így felmentette tagjai sorából Gyínmuhamed Kunajev korábbi kazah első titkárt és Midhat Sakirovot, a baskír területi pártbizottság volt első titkárát. Nyikolaj Szljunykov, KB-titkár és a Politikai Bizottság tagja felmentését kérte az elnökségben betöltött tisztségéből, helyére a küldöttek Jefrem Szokolov belorusz első titkárt választották, s bekerült az elnökségbe Gennagyij Kolbin kazah első titkár is. A Legfelső Tanács elnökségének elnökhelyettesévé Rafik Nyisanovot, az üzbég törvényhozás új elnökét választották. Az irányítási átépítésre A küldöttek előtt Nyikolaj Rizskov, a Minisztertanács elnöke ismertette a népgazdaság irányításának tervezett átépítését, peresztrojkáját Felszólalásában rámutatott hogy ennek szüksé-l gességét a gazdasági pangást előidéző jelenlegi irányítási rendszer indokolja, amely nem veszi