Magyar Nemzet, 1987. szeptember (50. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-19 / 221. szám

Szombat, 1987. szeptember 19. Vádemelés Zalaegerszegen Hova tűnt a ZTE négymillió forintja? A Zala Megyei Főügyészség vá­dat emelt a Zalaegerszegi TE há­rom volt vezetője ellen a Zala me­gyei bíróságnál. A tavaly decem­berben elrendelt és a közelmúlt­ban befejeződött nyomozás által feltárt bizonyítékok alapján az első rendű Prenner László és a másodrendű Molnár József ter­heltet mint társtetteseket különö­sen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével, foly­tatólagosan elkövetett magánok­irat-hamisítás vétségével, vala­mint a gazdasági ellenőrzés meg­hiúsításának vétségével vádolják. A harmadrendű Sípos László ter­heltet folytatólagosan elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével, mint bűnsegédet, és folytatólagosan el­követett magánokirat-hamisítás vétségével, mint társtettest vádol­ja a főügyészség. Molnár József a ZTE elnöke, Prenner László az egyesület gaz­dasági osztályvezetője, Sipos Lász­ló pedig a kosárlabda szakosztály technikai vezetője volt. Irányítá­suk alatt 1983-tól 1986 végéig a ZTE-nél több, mint 4 millió forint költségvetési hiány keletkezett. A vádirat szerint a volt egyesületi vezetők 1983-tól rendszeresen megszegték a gazdálkodásra vo­natkozó előírásokat, az évi költ­ségvetésben meghatározott pénz­ügyi kerethez képest minden esz­tendőben jelentős többletfelhasz­nálást engedélyeztek. A költség­­vetési túllépések miatt az egye­sület fedezethiánnyal zárt. Ez el­sősorban abból keletkezett, hogy a labdarúgók személyi ösztönzé­sére vonatkozó szabályokat nem tartották be. Mintegy 7,8 millió forinttal több anyagi juttatásban részesítették a játékosokat a meg­engedettnél. Növelte a klub ki­adásait, hogy a sportolók átigazo­lása során szerződésen felüli jog­ellenes kifizetések történtek, jog­talan bérkiegészítésekre, más, el nem számolható költségek fedezé­sére, s egyéb többletjuttatásokra mintegy 810 ezer forintot fordí­tottak. Ezeket a kiadásokat fiktív számlákkal fedezték. A sportolók jövedelmének ki­egészítésére úgy kerestek „legális” lehetőséget, hogy azok hozzátar­tozóit fiktíven alkalmazták. Bú­torokat, egyéb lakberendezési tár­gyakat vásároltak, majd selejte­zéssel ezeket a sportolók tulajdo­nába adták. Ilyen módon további mintegy félmillió forint vagyoni hátrányt okoztak az egyesületnek. Mindezt azért tehették, mert a ZTE-nél a számviteli és pénzügyi előírások nem érvényesültek, a bizonylati fegyelmet megsértették, a nyilvántartások hiányosak, sza­bálytalanok, gyakran ellenőrizhe­tetlenek voltak. Dana és Emil: 65 közös születésnap a Zatopek-családban Ma, szombaton ünnepli 65. szü­letésnapját az atlétika — de ta­lán az egész sport — történeté­nek legeredményesebb kettőse, a csehszlovák Zátopek házaspár. Emil és Dana nemcsak egy na­pon, 1922. szeptember 19-én szüle­tett (a férj csupán néhány­­órá­val előbb), de a sors szeszélye folytán harminc­­évvel később, 1952. július 24-én egyszerre nyer­tek olimpiai bajnokságot is, Emil 5 ezer méteren, Dana gerelyhají­tásban. Házasságkötésük után — 1948- ban esküdtek örök hűséget — pá­lyafutásuk meredeken emelkedett felfelé. Em­il még abban az évben olimpiai bajnokságot nyert 10 ezer méteren, majd négy esztendővel később Helsinkiben egyedülálló bravúrt hajtott végre: győzött 5 és 10 ezer­­­éteren, valamint a maratoni futásban. Hét esztendő alatt, 1949. és 1955. között 18 vi­lágcsúcsot javított, három EB- aranyat is nyert. Dana a helsinki arany után az 1960. évi római olimpián — 38 évesen — még egy ezüstöt szerzett, s 1954-ben és 1958-ban az Európa-bajnokságon sem talált legyőzőre. — Emil már nem foglalkozik sporttal, én viszont nem szakad­tam el a gerelyhajítástól — mond­ta a feleség. — A Dukla Prahában edzősködöm. A foglalkozások ide­jére Emilt „kitiltottam” a­ pályá­ról. Állandóan táncosokat,,,ostto­­gat, pedig fogalma­,sincs a gerely­­hajításról. A futás még mindig nagy szerepet játszik életében, éle­tünkben. Hetente két alkalommal közösen rójuk a kilométereket a Mlada Boleslaw-i erdőben. Technikai sportok Magyarok az európai utakon Hajrájához közeledik az idei autós ralli Európa-bajnokság. A Ferjáncz Attila, Tandari János kettős eddig hét erőpróbán indult, és az egyaránt kettes szorzójú Ba­rum, Rajd Polski, Skoda és Heb­­rosz ralli megnyerésével 4X40, azaz 160 pontot szerzett. Ferján­­ezék ezzel a negyedik helyen áll­nak, 18 ponttal lemaradva a je­lenlegi bronzérmes lengyel Koper, Ceboris duótól. A kétszeres Európa-bajnoki bronzérmes magyar páros legkö­zelebb szeptember 25—27. között a Rothmans—Ciprus raliin szere­pel. A verseny négyes szorzójú, így a­ legjobb 80 pontot gyűjt. Fer­­jánezék először indulnak ezen a viadalon. Az esélyesek közé sorol­ják őket, ennek egyik jele, hogy az egyes rajtszámot kapták. — A Rothmans—Ciprus ralli után két versenyen, Spanyolor­szágban és Ausztriában állunk rajthoz. Szeretnénk tovább gya­rapítani pontjaink számát. Cé­lunk változatlan: az Európa-baj­noki végső értékelésnél megsze­rezni az első öt hely valamelyikét — mondta Ferjáncz Attila. ★ Cserkuti József és Móczár Péter Cefaluban az autós hegyi Európa­­bajnokság újabb erőpróbáján vesz részt. Maggioréban az autócross EB vasárnapi futamán a magyar színeket Nagy­ Sándor, Hellinger Gusztáv, Őz László, Nébik Fe­renc és Szabó András képviseli. Az autós hegyi Alpok Duna Kupán Kriegladhban Klink János, Bar­ka Zoltán, Kiss Dezső, Takács Péter és Tóth János próbál sze­rencsét. A bolgár tengerparton, Albenán rendezik az autós gyor­sasági Béke és Barátság Kupa újabb versenyét. Rajthoz áll Oroszlán László, Tarró István, Szigetvári Mátyás, Kurcz Árpád és Kálmándy-Papp László. . Harmati Árpád, Szabó János, Nagy László, Juhász Károly és Ju­hos Árpád Hockenheimben nem­zetközi gyorsasági motoros viada­lon indul. Frohburgban a moto­ros gyorsasági BEK-n Lovasi Ist­ván, Hagymási Lajos, Csősz At­tila, Mala László, Sinkó György, Sztrés Zoltán, Tibori Péter és Stefka Gábor bizonyíthat. A sa­lakmotorosok közül Adorján Zol­tán és Tihanyi Sándor Pardubi­­cében, Balogh János és Petriko­­vics­ József Rovnóban, Gyepes Barnabás és Kádái Sándor pedig egy bolgár körversenyen szerepel. Vasárnap 13 órakor Piliscséven rendezik az országos­ motocross bajnokság újabb versenyét. Tenisz OB Fiatalok a Hosszú programja volt pénte­ken a margitszigeti teniszsta­dion teljes műsorát megtekinteni szándékozó szurkolónak , an­nak ellenére, hogy az elődöntők a vártnál gyorsabban befejeződ­tek. Különösen illik ez a meg­jegyzés a nők küzdelmeire, hi­szen a betegség után visszatérő Rózsavölgyi Éva (D. Dózsa) röp­ke negyven perc alatt verte a 14 esztendős Schmitt Grétát (Bp. Honvéd), a másik ágon pedig ta­valyi „bronzleány”, a még most is csak 15 éves Csurgó Virág (Bp. Spartacus) 48 perc alatt lép­te le az újpesti Darvas Kata­lint. Mindkét finalista csupán egyetlen játékot engedélyezett ellenfelének. A szombat kora­délutáni döntő mindenesetre ér­dekes csatát ígér az évek óta a hazai élmezőnyben levő labda­biztos Rózsavölgyi, s a hónapról­­hónapra sokat fejlődő dinamikus Csurgó között. A férfiaknál — Csurgó példá­ját követve — Lányi András (N­JTK-VM) lépett egy lépcsőfok­kal előrébb: tavaly harmadik volt, az idén bejutott a vasár­napi döntőbe. A legutóbbi baj­nokságban ezüstérmet nyert Csé­­pai Ferenc csak megszorítani tud­ta, játszmát nem sikerült rabol­nia, 12 évvel fiatalabb klubtár­sától, aki végül 6:4, 7:6, 7:6 ará­nyú győzelemmel zárta a mérkő­zést. A centerpályán a két évvel ezelőtti ifjúsági bajnok Vágó László (MTK-VM) tulajdonkép­pen csak az első játszmában ta­lált komoly ellenállásra. Püski döntőkben Ottó (Bp. Honvéd) esélyesebb volt ugyan, de nem tudott élni a kínálkozó lehetőséggel, így Vágó 7:5, 6:3, 6:2 arányban nyert. A Senior Kupa sorsa tehát az MTK­­VM fiataljainak „magánügye” lett: a Lányi—Vágó összecsapá­son tisztázódik az 1987. évi ma­gyar bajnok kiléte. Egy biztos: noha a címvédő Markovits Lász­ló meglepetésre már a sorozat elején elbúcsúzott, a tinédzserek térhódítása tovább tart, hiszen az idén is húsz éven aluli bajnoka lesz a magyar teniszsportnak. Párosban a férfiaknál Sparta­­cus-döntőt láthat szombaton a szigeti stadion közönsége, hiszen az elődöntőben Köves G. és Markovits két mérkőzéslabdát hárítva nyert a Püski, Szikszay A. duó ellen, míg a másik ágon a Kiss, Cuti kettős (a Csépai, Lá­nyi duó ellenében) szintén nagy csata, háromjátszmás mérkőzés után az utolsó, rövidített játék megnyerésével biztosította helyét a fináléban. A vasárnapi páros­döntők programja: Szikszay R. Csurgó (Bp. Spartacus)—Túri, Noszály A. (MTK-VM, Bp. Hon­véd) a nők viadalán, valamint Markovits, Csurgó—Szikszay A., Szikszay R. (mind Bp. Spartacus) a vegyes párosban. A döntők programjának felsorolásából ki­tűnik: a „kis” Csurgó Virág le­het a „nagyok" versenyének hő­se, hiszen mindhárom verseny­számban a győzelem kapujáig jutott a felnőttek magyar bajnok­ságán. (a. s.) A KARAVÁN HALAD Viszolygok mostanság attól, hogy a magyar labdarúgásról ír­jak. Nem tudok újat mondani. Elkezdtem sorolni a sirámait va­lamikor a hatvanas évek vége tá­ján s azóta csupán annyi történt a mi kis futballunkban, hogy minden, ami akkor rossz volt, fo­kozatosan­ még rosszabb lett. Bár­mit írok, csak önmagamat ismé­telhetem­ Amikor a­­magyar válogatott első ízben nem tudta kivívni a világbajnoki döntőbe jutás jogát, amikor Marseille-ben elpáholták a mieinket a csehszlovákok, azt hittük, hogy ez már a vég. Ennél lejjebb nem lehet süllyedni. Ma viszont azt mondom, hogy bár lennének olyan játékosaink, mint akkor voltak. Mészöly, Göröcs, Kocsis Lajos, Fazekas, Bene, Far­kas és hasonló kvalitású labda­rúgók futballoztak Marseille-ben , ők még szégyellni is tudták a kudarcot. Az évek során mind kisebb ké­pességű játékosok kerültek a vá­logatottja, s igazán nem a nosz­talgia szól belőlem, amikor azt ál­lítom, hogy a hatvanas, hetvenes évek sokat szidott focistái tudás­­ban, sportemberi tartásban jóval különbek voltak a jelenlegieknél. A legutóbbi Skóciában és Svéd­országban fölvonult labdarúgók közül mostanság mutatott pro­dukciójával senki nem kerülhe­tett volna be a régebbi válogatott csapatokba. Évtizedek óta csúszik lefelé a lejtőn a magyar labdarúgás. A romlást megakadályozandó so­sem került különb ötlet a teríték­re, mint az, hogy jobban meg kell fizetni a játékosokat, mert azért a pénzért, amit kapnak, igazán nem lehet különbül futballozni. A maiakat nemcsak összegsze­rűen, hanem értékében is sok­kal busásabban fizetik meg, mint az elődöket. Úgy tetszik, negyven esztendő óta mindinkább fordított arányban áll a jövedelem és a teljesítmény. Mennél többet jut­tatnak futballistáinknak, annál silányabb, amit nyújtanak érte. Puskás és társai közel nem éltek olyan nagyvonalúan, mint kései utódaik. Akkor egy olyan mécs­esért, mint amilyen volt egy he­te a Haladás—FTC mérkőzés, nem osztottak szét 105 000, illetve 60 000 forintot a csapat tagjai között. Osztottak volna büntetést. Nemcsak akkor, hanem még jó­val később is. A hetvenes évek­ben még a bundameccsek is lát­ványosabbak, izgalmasabbak vol­tak, mint a manapság kiválónak minősített bajnoki összecsapások. Hogy meddig terjed futballis­táink tudása, arról átfogó képet adott a szerdai kupaforduló. A té­vé bemutatta mind a négy nem­zetközileg rangsorolt csapatunkat. Csupa szürke, jellegtelen magyar futballista mozgott a pályákon. Még a két győztes együttesünk eredménye is inkább vereségnek könyvelhető el. Előfordulhat, sőt még valószínűsíthető is, hogy mind a négy csapatunk már az első fordulóban kiesik. Ha nincs a Videoton két évvel ezelőtti si­kere, a magyar klubegyüttesek a ciprusiakkal, a máltaiakkal állná­nak egy sorban az európai rang­listán. A közönség megérezte, mit vár­hat szerdán. Bukarestben két­szer annyian voltak kíváncsiak a Steaua játékára, mint minálunk összesen a három mérkőzésre. Igaz, a bajnoki meccsekre egyelő­re többen járnak, mint tavaly, de tartok tőle, hogy a néző megint­­csak elszokik a futballtól. Pedig egyre nagyobb pénzeket ölnek be­le a klubok a labdarúgásba, a ret­tenetesen nagy deficitnek a többi sportág látja kárát, haszna vi­szont csak a játékosnak és az ed­zőnek van. Nem is kicsiny. Nincs miniszter, aki ne cserélne velük jövedelmet. Nem az a bajom valójában, hogy sokat keresnek a futballis­táink. Bennem él a tisztelet az extra teljesítmények iránt, jelent­kezzenek azok az élet bármely te­rületén. Soha el nem irigyelném Kállai Ferenc rózsadombi villá­ját, Rubik Ernő milliós bevételét és a többi kivételes egyéniség jö­vedelmét. Ők­ először adtak — so­kat —, aztán kaptak. Megérde­melten sokat. A labdarúgókkal éppen az a bajom, hogy anyagi, társadalmi elismeretségük révén joggal hihetik, hogy ez csupán ellenértéke mindannak, amit nyújtanak. Elégedettek lehetnek önmagukkal, mert érdemtelenül aligha­ jutalmaznák őket. Nekik nem kell semmit másként ten­niük, mint ahogyan eddig csinál­tak mindent, hiszen, ha elégedet­lenek lennének velük, miért dí­jaznák őket ennyire magasan. Mi az ördögnek igyekezzenek jobban futballozni, ha ezért a produk­cióért is jóval többet kapnak, mint kapott labdarúgó valaha eb­ben az országban. Nyilván azért — vélhetik —, mert különbül ját­szanak, mint játszott Bozsik, Al­bert, Mészöly, Nyilasi. Ráadásul azzal is tisztában van a labda­rúgó, hogy ha kétszer annyit nyújt holnap, mint ma, akkor sem lesz több a pénze. Egyetlen egy valami ambicio­nálja a játékost: az, hogy külföld­re szerződhessen. Mert ugyebár, ott dollárban, márkában, schil­­li­ngben, frankban fizetnek s a keresetből nem Ladát, hanem Opelt, nem Videoton tévét, hanem Grundig masinát lehet vásárol­ni, videóval. Amint kijut külföld­re, azonnal nyilatkozik arról, hogy ott bizony nem lehet elké­­nyelmeskedni az edzést, ott ke­gyetlen verseny folyik a csapatba kerülésért. Détári elmondta, hogy idehaza rápihent volna a világ­­válogatottban sorra kerülő mér­kőzésére, Frankfurtban viszont még az előző napon is teljes testi és lelki erejével kellett küzdenie. Itthon miért nem kell?! Mi­lyen ez a magyar futballvilág, amelyben akkor is kolbászból fonják a kerítést, amikor a kö­zönség már hideglelést kap a produkciótól. Miért nem követel ellenértéket a klub a kifizetett pénzekért, miért érezheti magát nélkülözhetetlennek minálunk a nemtörődöm, az unott futballista? Miért áll ki az edző, a klubve­zető a játékosért, a csapatért, amikor a tévénéző milliók előtt járatja le az egyesületet és miért csak annyi hallatszik ki az MLSZ irodáiból, hogy ejnye-ejnye, avagy irgum-burgum ... Ugye. Kedves Olvasó, nem mondtam semmi újat. Ilyesmiket leírtam már húsz éve, tíz éve és tavaly is. A kutya ugat, a kara­ván halad. Hogy nem előre, ha­nem visszafelé, az már teljesen másodlagos. Zsolt Róbert Magyar Nemzet SPORTNAPLÓ Both József segít Garaminak. A ma­gyar labdarúgó-válogatott az idén négy hivatalos országok közötti mér­kőzést játszik a megbízott szövetségi kapitány, Garami József irányításá­val, aki ideiglenes megbízatása ide­jére edzőnek Both Józsefet, az NB III-as BVSC trénerét kérte fel. Bárdos György áll az élen a né­gyesfogathajtók országos bajnokságán, az első versenyszám, a díj hajtás után. Szombaton a mara­ton hajtásra, vasárnap az akadályhajtásra kerül sor Szilvásváradon. i Szombati ügetőversenyek 1. Kaukázus*: «-1 Greewood — Már­­cs. — Jenci­­gi 2.. Jazzm­arin — Karlo frost — ' Ritterstern — Játszi. — 3. Házas — Lándzsarózsa — Jinks ' — Intéző. — 4. Lennert — Opricsnyik — Lázálom ’— Lecke. — 5. Ideális — Len­ke — Lívia — Fölény. — 6. Opricsnyik — Karlo Frost *­ Jazz­man — Játszi. — 7. Mars! — Kapos­­- Iparművész — Ellenkező. — 8. Akrobat — Látszat. — Landfried — Mágnás. — 9. Khan — Kabinet — Farmer II. — Kánon. — 16. Lódulj! — Komika — Lucullus — Montana. — 11. Jánoshegy — Lexikon — Modell — Mira. Vasárnapi galoppversenyek 1. Borocska — Mosel — Bolondos — Szu­amit. — 2. Garabonciás — Gamba — Johannita — Rojtos. — 3. Mustár — Sophocles — Kopja — Te­­réza. — 4. Dakota — Tuti — Kertelő .— Alpine. — 5. Quincy — Bubi — Quagga — Achát. — 6. Pikáns — Midway — Kedvenc — Amita. — 7. Tündér .— Mistress — Aszkéta — Délidő. — 8. Hűtlen — Cinzano — Mammon — Acheron. — 9. Kobalt — Wind — Goszpodár — Dugó. — 10. Magzat — Natalja — Rétor — Baj­társ: Koch Ágnes ezüstérmes­ Nobuya­­maban (Japán) az ötödik felnőtt gyepsí világbajnokságon a soproni Koch Ágnes szuper óriás műlesik­lásban ezüstérmet szerzett. Megváltoztatta az eredeti sorrendet, a zsűri, s technikai hiba miat pont­levonással büntette a várnai ritmi­kus sportgimnasztikai világbajnoksá­gon szereplő magyar együttest. A Dormány, Gyepesei, Beregi, Lukács, Pásztor, Kondor összetételű kéziszer­­csapat a hatodik helyről a tizedikre csúszott vissza, s így­ nem jutott a nyolcas döntőbe.­­ Jól lovagoltak a magyar fiatalok a junior öttusázók világbajnokságán. A szöuli versenyen Csernok László és Sárfalvi Péter egyaránt totó. Ka­locsai László 918 pontot én e. Csa­patban az NSZK vezet 2956 ponttal, Magyarországnak­ 2938 pontja varrás ezzel második. Hétvégi sportműsor Szeptember 19., szombat. Evezés: Nosztalgia Kupa, Szent­endre, 16.30. Lovassport: Négyesfogathajtó OB, Szilvásvárad. 10. Tenisz: Országos bajnokság a Se­nior Kupáért, döntők, Margitsziget, 13.30. Szeptember 20., vasárnap. Kézilabda: VÁÉV-Bramac—Maccabi (izraeli) férfi BEK, Veszprém. 18. Labdarúgás: Bp. Volán—Szolnok Dunaújváros—Csepel, Salgótarján— Hódm­ező­vásárhelyi Diósgyőr—Vesz­prém, Nagykanizsa—Ózd, Eger—Szek­­szárd, Ajka—III. kerület TTVE, Sze­ged—Kazincbarcika, Ganz-MÁVAG— Nyíregyháza, Kecskemét—Komló (mind 16 órától). Lovassport: Négyesfogathajtó OB, Szilvásvárad, 10. Súlyemelés: Országos női bajnok­ság, Elem u. 17. Tenisz: Országos bajnokság a Se­nior Kupáért, döntők, Margitsziget, 13.30. KIÁLLÍTÁSOK ADY EMLÉKMÚZEUM (V., Veres Pál­­né II 4—6.). ARANY SAS PATIKAMÚZEUM (I., Tárnok u. 8.): Gyógyszerészet a re­neszánsz és a barokk korában. AQUINCUMI MÚZEUM (III­, Szent­endrei út 139.). BAJOR GIZI SZÍNÉSZMÚZEUM (XII., Stromfeld A. u. 16.). (Ny: K, Cs: 15—19-ig, Szó, V: 11—18-ig). BARTÓK BÉLA EMLÉKHÁZ (II, Csa­lán út 29.): Bartók Béla életútja — A Magyar Posta bélyegei Bartók Bé­láról. BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM (I., Szent György tér 2.): Régészeti ásatások Budapesten — Budapest két évezrede — A középkori Buda kirá­lyi várpalotája és gótikus szobrai (áll. kiáll.) — Fejezetek a képes­­levelezőlap történetéből IV. 1920— 1938. (zár. 20-án) — Zsigmond és kora a művészetben 1387—1437. (idősz. kiáll.) EVANGÉLIKUS ORSZÁGOS MÚZEUM (V., Deák F. tér 4.): Evangélikusság a magyar kultúrában — Petőfi- és Kossuth-relikviák — Eperjesi már­tírok emlékezete. FÜRDŐ MÚZEUM (III., Flórián tér). GÜL BABA TÜRBE (II., Mecset u. 14.). HADTÖRTÉNETI MÚZEUM (L. Tóth A. sétány 40.). A magyarországi feu­dalizmus korának hadtörténeti emlé­kei — Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc — Az Osztrák—Ma­gyar Monarchia és az első világhábo­rú — A Magyar Tanácsköztársaság forradalmi honvédő háborúja — Ma­gyarország a két világháború között és a második világháborúban — Ha­zánk felszabadítása — A Néphadse­reg megalakulása és fejlődése — A kézifegyverek története (áll. kiáll.) — A Magyar Néphadsereg egyenru­hái 1945—1965 — Magyar képzőmű­vészek rajzai az első világháború­ról (idősz. kiáll.) (Ny: 9— 17-ig, V: 10—18-ig, H: zárva!). HOPP FERENC KELET-ÁZSIAI MŰ­VÉSZETI MÚZEUM (VI., Népköz­­társaság útja 103.). India és Hát­­só-India művészete (áll. kiáll.) — Távol-keleti kerámia (idősz. kiáll.). HERKULES VILLA (III. Meggyfa u 19—21.). (Ny. H. kiv. 10— 14-ig, Sza V. 10—18-ig.). IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM (IX., Ül­lői út 33—37.). Művészet és mester­ség (áll. kiáll.) — Bécsi porcelán (idősz. kiáll.) JÓKAI EMLÉKMÚZEUM (XII., Költő u. 21.). (Ny. II. kiv. 10—14-ig.). JÓZSEF ATTILA EMLÉKSZOBA (IX., Gát u. 3.). KASSÁK EMLÉKMÚZEUM (III., Fő tér 1.). „Hommage a Kassák** — Kassák Lajos irodalmi és képzőmű­vészeti munkássága. A KMP MEGALAKULÁSÁNAK EM­LÉKMÚZEUMA (XIII., Visegrádi u. 15.). (Iy. V. kiv. 10—17-ig.). KISCELLI MÚZEUM (III., Kiscelli út 108.). Az „Arany Oroszlán "-patika — Pest-budai nyomdák a XVIII— XIX. sz.-ban (áll. kiáll.) — Bútorok a muzeum gyűjteményéből 1790—1850 — Pest-budai városképek a XIX. sz.­­ból (idősz. kiáll.). KÖZÉPKORI ZSIDÓ IMAHÁZ (I., Tán­csics u. 26.). (Ny. H. kiv. 10— 14-ig, Szó. V: 10—18-ig). KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM (XIV., Vá­rosligeti krt. 11.). — A vasút törté­nete a lóvasúttól 1945-ig — A mai vasút — A hajózás története — A folyók szabályozása — Út- és hídépítés története a rómaiaktól napjainkig — A fogatolt jármű­vektől a gépjárművekig — Az autó és a motor — Városi közlekedés (áll. kiáll.) — 100 éves a MÁV Tiszt­képző és Továbbképző Intézet (idősz., kiáll). LAKÁSMÚZEUM (111., Fő tér 1.) : Kun Zsigmond néprajzi gyűjteményéből rendezett kiáll. (Ny: H. kiv. 14—18- ig. Szó, V. 10—18-ig.). LISZT FERENC EMLÉKMÚZEUM (VI., Vörösmarty u. 35.). (Ny: H—P-ig 12 —17-ig, Szó: 9—13-ig, V. zárva!). MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI MÚ­ZEUM (VII., Kazinczy u. 21.): Az erősáramú elektronika történetéből (áll. kiáll.) (Ny: V. H. kiv. 11-17- ig.). MAGYAR KERESKEDELMI ÉS VEN­DÉGLÁTÓIPARI MÚZEUM (I., For­tuna u. 4.): A magyar kereskedelem századunk első felében — A cukrász­ipar története Magyarországon (áll. kiáll.).­­ MAGYAR MUNKÁSMOZGALMI MÚ­ZEUM (Budavári Palota A. ép.): A magyarországi munkásmozgalom története (áll. kiáll.) — (Ny. na­ponta 10—18-ig. Cs. 12—20-ig). MAGYAR NEMZETI GALÉRIA (Buda­vári Palota B, C, D ép.): Magyaror­szági művészet a XI—XX. sz.-ig. Későreneszánsz és barokk művészet 1550—1800-ig — Későgótikus szár­nyasoltárok — Középkori kőtár — Gótikus faszobrok és táblaképek a XIV—XV. sz.-ban — Munkácsy Mi­hály és Paál László művészete — Szinyei Merse Pál művészete — XIX. sz.-i magyar festészet — a XX. sz.-i festészet és szobrászat (áll. kiáll.). — A hónap műtárgya: Kisfaludy Károly: Osszián. 1820-as évek. MAGYAR NEMZETI MUZEUM (VIIL. Múzeum krt. 14—16.). Magyarország története az őskortól a honfoglalá­sig — Magyarország története a hon­foglalástól 1849-ig — Magyar koro­názási jelvények (áll. kiáll.) — Ki­egyezés 1867. (idősz. kiáll.). MATYÁS-TEMPLOM (I., Szenthárom­ság tér). Egyházmű­vészeti gyűjte­mény (Ny. mindennap 9— 19-ig). MEZOGAZDASÁGI MUZEUM (XIV., Vajdahunyad vár). A háziállatok ki­alakulása — A honfoglaló magyarok és a kora Árpád-kor háziállatai — A sertéstenyésztés története — A szarvasmarha-tenyésztés története — A lótenyésztés története — A magyar baromfitenyésztés története — A juhtenyésztés története — Az erő­gép története — Vadászat és vadgaz­dálkodás — Természetvédelem — A magyar halászat története (áll. ki­áll.) — A Magyar Mezőgazdaság diákszemmel c. kiáll. (Ny: H. kiv. 10— 17-ig, V: 10—18-ig). MOLNÁR C. PÁL GYŰJTEMÉNY (XI., Ménesi út 65. Ny: K. Sze. Cs. 15— 18-ig.) MTA ZENETÖRTÉNETI MÚZEUM (I., Táncsics u. 7.): A zeneélet és a hang­szeres kultúra emlékei Magyarorszá­gon (áll. kiáll.) — Bartók műhelyé­ben (idősz. kiáll.) (Ny. K. kir. 10— 18-ig. H. 16—21-ig). NAGYTÉTÉNYI KASTÉLY MÚZEU­M (XXII., Csókási P. u. 9—11.): Euró­pai bútorok a XV—XVII. sz.-ban — . Magyar bútorművészet a xvm. sz.­­ban — Kályha és kályhacsempe — Római lapidárium (áll. kiáll.) — Kaukázusi és türkmén szőnyegek (idősz. kiáll.). NÉPRAJZI MÚZEUM (V., Kossuth L. tér 12.): Az Őstársadalmaktól a ci­vilizációkig (áll. kiáll.) — Népművé­szet, hagyományok, újítások — Könyvtárunk nemzetközi kapcsola­tai — Magyar népi kerámiák. Élet­mód és kultúra a felvilágosodás kori Magyarországon (idősz. kiáll.). NYUGAT IRODALMI MÚZEUM (XII., Városmajor u. 48 B). Nyugat-emlék­­kiáll. (áll. kiáll.) — Karinthy Fri­­gyes-emlékkiáll. (idősz. kiáll.) (Ny. H. kir. 14—18-ig. ÓBUDAI HELYTÖRTÉNETI MÚZEUM (III., Fő tér l.): Egy születő város­rész múltjából — Békásmegyer. Tó­biás Simon kádármester műhelye — Uj szerzeményeinkből kicsiknek és nagyoknak (Ny. H. kiv. 14—18-ig, Szó, V. 10— 18-ig). ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR (Budavári Palota F. ép.): „Éj­ bás­tyák sora omlott*'. A felvilágosodás korának szellemi kincsei és ritka­sága (Ny. V. kir. 10—18-ig). ÖNTÖDEI MÚZEUM (II., Bem J. u. 20.). PETŐFI CSARNOK: Repüléstörténeti és űrhajózási áll. kiáll. (A Közleke­dési Múzeum kiállítása). PETŐFI IRODALMI MÚZEUM (V., Károlyi M. u. 16.). Petőfi és kora kiáll. — Jókai Mór relikviái — Dé­­ry Tibor dolgozószobája — Móricz Zsigmond dolgozószobája — Radnóti­ Miklós-emlékkiáll. — Móricz Zsig­­mond-kiáll. — József Attila-kiáll. — Gábor Andor-emlékszoba (áll. kiáll.) — Károlyi-emlékszobák (a Károlyi­emlékszobák nyitva tartása: K—P- ig: 10— 14-ig, Szó: V: 14—18-ig). —A múzeum kiadványaiból HL kiáll. A reformáció korának alkotásai Goethe műgyűjteményéből. (zár. 27-én) (idősz. kiáll.). POSTAMÚZEUM (VI., Népköztársaság útja 3.). Posta­- és távközléstörténeti kiáll. RÁTH GYÖRGY MÚZEUM: (VL. Gor­kij fasor 12.): Kína—Japán (áll. kiáll.) SEMMELWEIS ORVOSTÖRTÉNETI MÚZEUM (I., Apród u. 1—3.): Képek a gyógyítás múltjából (áll. kiáll.) — Pénzek és érmek a XVIII. századi Magyarországon (idősz. kiáll.). SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM (XTII* Hősök tere): Régi képtár — Modern képtár — Egyiptomi kiáll. — Antik kiáll. — A XX. sz. művészete (áll. kiáll.) — Bélyegképek; grafikai kiáll. (zár. 25-én) — a modern gyűjtemény új szerzeményei 1982— 87. (idősz. kiáll.) — • A hónap mű­tárgya: Jankó Dénes és Jankó Dé­­nesné adománya a Szépművészeti Múzeumnak. TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM (kiállításai a Nemzeti Múzeum épü­letében: Vill., Muzeum krt. 14—16.): Az ásványok világa — A földtörténet emlékei Magyarországon — Az őslé­nyek világa — Magyarország állat­világa (áll. kiáll.) — A Hal­ley-üstö­kös nyomában (idősz. kiáll.). TEXTIL- ÉS RUHAIPARI MÚZEUM (XIII., Gogol u. 9—11.): 100 éves­ a hazai kötő-hurkoló ipar. TŰZOLTÓMÚZEUM (X., Martinovics tér 12.): A tűzvédelem fejlődése (áll. kiáll.) (Ny. 9—16-ig, ünnepnap: 9— 13-ig). VASARELY MÚZEUM (Zichy-kastély, III., Korvin Ottó tér). ★ BUDAPEST GALÉRIA VARGA IMRE GYŰJTEMÉNYE (III., Laktanya u. 7.). BUDAPEST GALÉRIA KIÁLLITOHÁ­­ZA (TIL, Lajos u. 158.): Pátzay Pál áll. kiáll. — Önarcképek *70—87. c. kiáll. BUDAPEST KIÁLLITÓTEREM: (V., Szabadsajtó út 5.) „Vendégek” c. kiáll. (zár. 20-án) BM­­K 20-AS PAVILON (H. kapu): Bak Imre, Kelemen Károly és Mulasics László kiáll. CSONTVÁRY TEREM: Élesdy István festőm, kiáll. DOROTTYA UTCAI KIÁLLÍTÓTE­­REM: Jan Norman szobrász (Dánia) kiáll. DUNA GAL­ERIA: Szentendrei pilla­natok. ERNST MÚZEUM: Hencze Tamás festő kiáll. FÉNYES ADOLF TEREM (VII., Rákó­czi út 30.): Magyarországi tetová­lások c. kiáll. JÓZSEFV­ÁROSI KIÁLLÍTÓTEREM: Türk Péter képzőműv. kiál. MŰCSARNOK (Hősök tere): VII. Bu­dapesti Nemzetközi Kisplasztikai kiáll. 1987. PATAKY GALÉRIA (X., Pataky tér 714.): Bolgár fotóművészeti kiáll. — Szta­n­ka Zonkova fotó kiáll. VIGADÓ GALÉRIA: „Ünnep c. kol­lektív iparművészeti kiáll. (zár: 27-én) A múzeumok és kiállítótermek általá­ban 10—18 óráig látogathatók, hétfőn zárva vannak. Az ettől eltérő nyitva tartásokat külön jelezzük! Középfokú rendezői tanfolyamot indít amatőr színjátszó csapattok ve­zetői számára 1988. februárjától az Országos Közművelődési Központ. A tanfolyam két és fél éves, s féléven­ként két-, háromnapos budapesti konzultációt, elméleti és gyakorlati vizsgát, valamint összesen két nyá­ri, nyolcnapos vidéki bentlakásos tanfolyamot foglal magában. A je­lentkezés feltétele: érettségi vizsga és több éves színjátszócsoport-vezetői gyakorlat. Jelentkezni december 5-ig írásban lehet, a legfontosabb adatok feltüntetésével. Cím: Országos Köz­művelődési Központ, Módszertani In­tézet — drámai osztály, Budapest, 1251 1. kerület, Corvin tér 8. szám. — Buddhista ünnepek Japánban címmel hangzik el előadás szeptem­ber 22-én, kedden du. 5 órakor a Pos­tás Művelődési Központban. (VI., Benczúr u. 27.) — A Zenebarátok köre szeptember 23-án, szerdán 5 órától tartja össze­jövetelét a Kispesti Munkásotthon Művelődési Házában. 13

Next