Magyar Nemzet, 1987. szeptember (50. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-07 / 210. szám

8 Program híján az utcákon... Művelődési házak — üresen Az elmúlt évtizedekben jó okunk volt büszkélkedni azzal, hogy — sok millióért — sorra nyílnak nálunk a művelődési há­zak. De vajon milyen progra­mokat kínálnak ezek az intéz­mények ma a kikapcsolódni vá­gyó tizenéveseknek? Tegnap dél­előtt erre próbáltam választ ke­resni. A válaszok talán a ten­nivalókat is sejtetik, mert mi­közben ezek az intézmények hét­végeken többny­ire üresek, a prog­ramszegénység miatt leginkább veszélyeztetett tizenévesek cso­portokba verődve lődörögnek az utcákon, gyülekeznek a tereken, s különféle heccekkel ütik el sza­bad idejüket. Elsőként alig valamivel kilenc óra után az Erzsébetvárosi Mű­velődési Házban még zárva volt a kapu. Csupán egy fára kifüg­gesztett cetli jelezte, hogy 7-én gyermektanfolyamok kezdődnek. A Józsefvárosi Művelődési Ház­ba is hiába csengettem. A be­járat melletti táblán egyetlen programot sem ajánlottak az er­re tévedőknek. Miközben vára­koztam, egy atyafi­ú szeme alatti kék folt arról árulkodott, ahol ő forgolódott, ott nem érvekkel osztják fiz igazságot — igazított útba. — Ide bizony hiába is csen­get, odaát lehet szórakozni a bökött mutató ujjával a sarki kocsma irányába, ahol egy tíz év körüli kisfiú heccelte nagy vidá­­man az útjelző táblához kötö­zött kutyát. Egy korábbi ígéret jutott eszembe, amikor a Dési Huber Művelődési Házba indultam, ahol a nyár elején a nagycsaládosok klubjának megalakulásakor még azzal bíztatott a felettébb csi­nos és lelkes népművelő, hogy vasárnaponként játszóházat, s különféle programokat szervez a nagy családokban élő gyerekek­nek. Az idők azonban gyorsan változnak. A népművelőnő újab­ban felszolgálónő egy kisvárosi vendéglőben, legalább kétszer annyi jövedelemért. Ezt Patak­falvi László gondnoktól tudom, aki az ifjabb nemzedék hétvé­gi programjáról elmondja, hogy sokfélével próbálkoztak — nem sok eredménnyel. A hétfői taní­tási napok miatt a vasárnap esti rockkoncerteket újabban szomba­ton rendezik. — Hétvégi műsoraink iránt — mondja a gondnok — csak az úgynevezett bokorprogramok ide­jén volt érdeklődés, amikor az­­ iskolákkal közösen szerveztük a bábelőadások és a filmek közön­ségét. Egyébként hiába is pla­­kátolunk ki bármit, a szülők nem veszik a fáradtságot, hogy eljöjjenek a gyerekekkel. Ne fe­ledje, az itt élők még hét vé­gén­ is dolgoznak, vagy elzárkóz­nak a világ elől. Ezért aztán még azoknak a programjainknak a sikere sem garantált, amelye­ken neves előadóművészek lép­nek fel. Korántsem biztos, hogy száznál többet el tudunk adni a nyolcvanforintos jegyekből, mert ma már mindenki meggondolja, mire költi a pénzét. Úgy ter­vezzük, hogy jövő hónaptól pén­teken rendezzük a koncerteket, mert azok sikere a legbiztosabb, nekünk magunknak kell megter­melni a működésünk anyagi fel­tételeit. A kispesti Ifjú Gárda Műve­lődési Ház pénztárosa és köny­velője Nagyné Dombai Erzsébet viszont sikeres munkáról számol be. Szinte egyszuszra sorolja a többnyire hétköznapra tervezett programokat. Így a népi tánco­sokat karatézókat, a balettoz­­ni tanulókat, a profi táncosi pá­lyáról ábrándozó Fabulon tánc­kar tagjait, a nyelvtanfolyamok hallgatóit. De mint szavaiból ki­derült, azért a hétvégékre is ma­rad lehetőség a szórakozásra.­­ A jövő hónap elejétől min­den szombaton öttől­ nyolcig a ti­nidiszkó rendezvényeit kereshe­tik fel a fiatalok. Ez a legnép­szerűbb programjaink egyike, es­te nyolctól éjjel kettőig pedig a nosztalgiadiszkóra eljön leg­alább hatvan-nyolcvan 18—45 kö­zötti ember. Vasárnap délelőtt a bélyeggyűjtők élhetnek szenvedé­lyüknek, és a fővárosban egye­dül nálunk csereberélhetnek — kizárólag engedélyezett filmeket — a videózás szerelmesei. Dél­után háromtól hétig pedig két-, tagú zenekar szórakoztatja a nyugdíjasokat. Neves művészeket, nemigen merünk hívni, mert any­­nyit kérnek, hogy még a száz forintért eladott jegyek után sem lehet nyereséges egy-egy előadás. Azt hiszem, a tizenéveseket kel­lene jobb programokkal a mű­velődési házba édesgetni. Úgy tervezzük, ennek a korosztály­nak filmklubot nyitunk, mert er­re a rétegre lehet a mozival hat­ni. A XVIII. kerületi Havanna kö­zösségi Házban még zárt ajtó­kat találok. Csengetés után nyit ajtót Kiss Károlyné, a gyermek­­programok szervezője. — Még nem kezdődött meg igazán az idény a művelődési házban — mondja. — Az e hét végi érdektelenségnek az is az oka, hogy a nyáron elszoktak a vendégek a közösségi háztól. Ezen a hétvégén még nem is kínálnak az egyetlen szombati diszkón kívül más programot a fiataloknak. A közeljövőben már újfent mentálhigiéniás előadó várja majd a hétvégéken a ti­zenéveseket, akik közül megleh­e­pően sokan kérnek tanácsot egyé­ni konfliktusaik feloldására. Ez is jelzi, hogy az eddiginél job­ban, kell figyelnünk erre a nemzedékre. (cs. n. 1.) Sikeres városvédő táborok A püspökladányi búcsúztatóval befejeződtek az idei városvédő ifjúsági táborok. Tizenöt telepü­lésen szervezték meg őket a helyi város-község­védő és szépítő egye­sületek, a szövetség és a KISZ KB támogatásával. Az elgondo­lás néhány évvel ezelőtt az Esz­tergom Barátainak Egyesületétől és a szegedi egyesülettől szárma­zott. Az ötletet az adta, hogy fal­­vainkban, városainkban igen sok, apró, összességében mégis jelen­tős feladat vár elvégzésre, mely­re az arra illetékes szervezetek­nek nem jut energiájuk. Mind­emellett ez a táborozási forma egyszerű, olcsó és igen hatásos, hisz az esetek többségében hely­béli gyerekeknek nem kell költ­séges szállásról, egész napos prog­ramról gondoskodni. A táborozó fiatalok Esztergom­ban például az értékes fa- és vaskapuk, korlátok konzerválásá­val, rozsdátlanításával foglalkoz­tak. Salgótarjánban az egyesü­let alakulásával párhuzamosan szervezték meg a városvédő ifjú­sági tábort, míg Jászberényben épp a tábor adta az ötletet az egyesület megszervezéséhez. Az idei tizenöt tábor sikeréhez az is hozzájárult, hogy az egyesületek időben egyeztették a tennivaló­kat, a tanácsi és más vállalatok pedig kijelölték a megfelelő mun­katerületeket, s a vezetők tartal­mas szabadidő programról­­ is gondoskodtak.. (s. m.) Századok, félszázadok... SZEPTEMBER 7., 1487.: Mátyás ki­rály kiváltságlevelet adományozott az augusztus 17-én elfoglalt Bécsúj­hely városának. SZEPTEMBER 7., 1939.: A rendőr­ség lefoglalta a Magyarországi Szo­ciáldemokrata Párt titkárságán a Szo­ciáldemokrata Füzetek 19. számaként megjelent Mit akar a szociáldemok­rata? című röpiratot, amely a párt programját és követeléseit ismertet­te. SZEPTEMBER 10., 1337.: I. Károly magyar király békét kötött az osztrák hercegekkel. A szerződő felek meg­ígérték, hogy egymás hűtlen alatt­valóit ne­­ védelmezik. A háború előzménye: két évvel előbb a vi­segrádi királytalálkozón szövetséget kötött I. Károly magyar, 111. Kázmér lengyel és János cseh király; a szö­vetség szabályozta az országok kö­zötti kereskedelmi, és más jellegű kapcsolatokat. A szerződéssel elége­detlen II. Albert és Ottó osztrák her­cegek szövetkeztek I. Károly ellen­ségeivel, a Kőszegi és Babonic csa­ládokkal. János cseh király elfoglal­ta az osztrák hercegek­ észak-ausztriai területeit. Ezután hadba szállt a her­cegekkel III. Kázmér lengyel király, majd I. Károly is. Károly visszafog­lalta a Mura-közt, leverte a kő­szegieket és a többi lázadót, majd békét kötött a hercegekkel. SZEPTEMBER 12., 1487.: Meghalt az ország nádora, Szapolyai Imre. Má­tyás király azonban nem töltötte be a megüresedett méltóságot, hanem a nádor bírói teendőinek ellátásával kincstartóját, Orbán egri püspököt bízta meg, aki a tisztséget öt éven át (haláláig) viselte. (Korabeli forrásokból összeállította: Balogh Ágnes) A színházak heti műsora Madách Színház: H: Macskák (8) Vígszínház: P: Szó. V: Nyomorul­tak (7, P: bemutató) Jövő H: csó­­kos asszony (7). Pesti Színház: Szó: Veszedelmes viszonyok (7) — V: Jövő H: Fekvő­támasz (7, V: VII. béri. 1. ea., Jövő H: 1. béri.­1. ea.,) Fővárosi Operettszínház: H: Fekete­szárú cseresznye (du. fél 6 és este fél 9) — Jövő H: Ami körül a világ forog (du. fél 6 és este 9) József Attila Színház: P: Szó: Jövő H: Nem fizetünk, nem fizetünk (7. P: Nyilvános főpróba. Szó: Premier 1 Jövő H: Al. bérlet) — V: Me­zítláb a parkban (7). Jurta Színház: P: Jövő H:­ Weöres: A kétfejű fenevad (de. 11: nyilvános főpróba — Jövő H: bemutatói: 7) — Szó: Évadnyitó gálaműsor (7). Állami Bábszínház a Jókai téren: K, Sze, Cs, P: Hófehérke és a hét törpe (de. 10) — Szó, V: Hupikék Péter (du. fél 3, V: de. fél 10 és fél 12) — a Népköztársaság útján: K, Sze, Cs, P: Hüvelyk Matyi (du. 3) — Szó, V: Misi mókus vándor­­úton (du. 4, V: de. 11 is!) . Budapest Kongresszusi Központ: H: Kocsis Zoltán zongoraestje (8) — K: A Magyar Állami Hangversenyzene­kar hangversenye (8) — P: A Liszt Ferenc Kamarazenekar hangversenye (fél 8). Mátyás-templom: P: Baróti István orgonaestje (8). Liszt Ferenc kamaraterem: Szó: Ránki Dezső és Klukon Edit hang­versenye (de. 11). Szereposztás és rövid tartalom a Pesti Műsorban található! Magyar Nemzet Európa legjobb motorcsónakosai vetélkedtek Három arany a Dunán A víz nem hűvös, viszont pisz­kos. A versenyzőket e két jel­ző teljesen hidegen hagyja. Nem lubickolni jöttek, s a halászlé­hez sem a folyóból mennek, ők hajóban ülnek és száguldanak. Az a dolguk, hogy minél gyor­sabban haladjanak. Ha pedig bo­rulnak, s beleesnek a vízbe, min­den jobban érdekli őket a víz hőfokánál és tisztaságánál. A víz nagyon kemény. Ha száznyolcvan kilométeres sebes­ség mellett kiesik valaki a csó­nakból, olyan, mintha betonra es­ne. A szolgálatkész szervezőbi­zottság jóvoltából magam is víz­re szállok. Félni nem félek, a pilóta, öreg tengeri, akarom ír­ni, dunai medvének tetszik, biz­tosan irányítja a járművet. Sza­bad, nem szabad, mindegy, be­leteszem a kezem a motor kel­tette vízsugár útjába. Mehetünk vagy ötvennel. Az igazi papu­csok száguldásához képest ez csi­gatempó. Mégis: fájdalom nyi­lalt a karomba. A víz nemcsak kemény, erős is. Nem irigylem a motorcsónak-versenyzőket. Nem is kell őket irigyelni. Amit az utóbbi, időben elértek, az tiszteletre méltó. Amilyen kö­rülmények között elérték és el­í­­érik a sikereket, az is. Köztu­dott, a motorcsónakozás az egyik legbalesetveszélyesebb sportág. Ám ez a hajósokat nem foglal­koztatja. Nem szabad, hogy fog­­lalkoztassa. Ráadásul a magya­rok motorjai és hajói nem a leg­jobbak. Ennek ellenére, nem túl­zás: Európa bámulja eredmé­nyeit. A hét vége után minden bizonnyal jócskán emelkedett a magyar motorcsónak-versenyzők ázsiója. Vajon milyen érzés lehet úgy hajóba szállni , kénytelen va­gyok hajót írni, hiszen a piló­ták erre nagyon kényesek, ők hajóba és nem csónakba ülnek, avagy fekszenek, még akkor is, ha a sportág nevében utóbbi sze­repel —, hogy nem érdekes a szereplés. Nem, mert e viadal­tól függetlenül már bizonyos, ki­nek a nyakába akasztják az Eu­rópa-bajnoki aranyérmet. Volen-­ tér László (a legilletékesebb a válaszadásra, hiszen)­ ő vitte vég­hez a bravúrt: a Forma 500-as kategóriában három verseny után behozhatatlan előnyre tett szert.. . Nem rossz érzés, de a buda­pesti közönségnek tartozom annyi­val, hogy itt is gyorsan menjek. Tehát, egyáltalában, nem mind­egy, már csak a presztízs miatt sem, hányadik leszek. A pénzdíjas Forma 500 na­gyon népszerű, mindenki arra ké­szül, hogy a vasárnapi utolsó fu­tamok után Volentért ünnepli. Ám az események másként ala­kulnak. Másként, mivel a mo­torcsónakversenyeken sohasem egy kategória küzdelmeit rende­zik meg. Mindez a nézők érde­kében történik. A szünetek, ne szünetek legyenek. A szervezők — a Lapkiadó SE, a magyar szö­vetséggel együtt — több szám nemzetközi viadala és magyar bajnoki verseny mellett az O 700- as géposztály Európa-bajnoksá­­gát is megrendezik. S ez a hajóosztály lesz a két nap fénypontja a Margit-sziget melletti budai Duna-ágban. Mert Csepregi György fantasztikusan versenyez. Nem jó szó, hogy áll­va hagyja a mezőnyt, hiszen na­gyon is gyorsan halad, s a töb­biek sem cammognak. De még­is: az első két futamban úgy nyer, ahogy akar. Kormos György, a csapat másik tagja sem rossz, így a leglelkesebbek már előre ünnepelnek. Három aranyérem lesz vasárnap délután. Ám, a jó­zanabbak szerint, várjuk még meg a vasárnap délelőttöt. A vasárnap délelőttöt, amikor a harmadik futamban kiderül, nem­csak Csepregi van a világon. A sorozatos bukásairól ismert cseh­szlovák Jovanovsky tréfálja meg a magyarokat, s győz. Egysze­riben izgalmas, ami egyáltalában nem tetszett annak. Ha az utol­­­só futamban is a csehszlovák a leggyorsabb, akkor ő az EB-első, mert igaz, hogy mindketten két­­két győzelmet szereztek, de az értékelésben csak három futam számít, s a legjobb időt Imra­­novsky érte el. Csepregi nyugodtnak tűnik. Pe­dig, bizonyosan nem az. Hiszen még sohasem nyert egyéni Eu­­rópa-bajnokságot, s most, hazai közönség előtt pont az utolsó fu­tamban is meg kell mutatnia, mit tud. Megmutatja. Mintha egy he­lyett három motort szerelt vol­na a hajótestre, mintha a töb­biek ósdi gépekkel versenyezné­nek. Egy kör után hatalmas az előnye. Csak az a kérdés, hogy megtartja-e. S ez egyáltalában nem­ akadémikus kérdés, hiszen a technikai sportágakban az utol­só métereken is történhet kel­lemetlenség. Nem történik. Csep­regi nyer­t összetettben Imra­­novsky a második, Kormos a harmadik­­, mikor a stélre lép, Volentét már várja, a követke­ző pillanatban mindketten a víz­ben. Nem érdekli őket a hőfo­ka és a tisztasága. Dr. Kovács Ferenc szövetségi kapitány sem ússza meg, pontosabban úsznia kell, hogy kiérjen a partra. Ta­nítványai, nagy-nagy örömükben, őt sem kímélik. De mit szár mit az, hogy nincs száraz ruhája, hogy Volentér utolsó futamát csuromvizesen kell megnéznie. Nyert Csepregi, múlt heti világ­­bajnoki címéhez Európa-bajno­­ki elsőséget szerzett a csapat. S jön Volentér. Aki presztízs­ből, dacból, mindegy miből, mi­ért remekel. Győz. Nem vélet­lenül Európa legjobbja a Forma 500-ban. S hogy teljes legyen az öröm: Kormos ebben a hajóosz­tályban, összesítésben a második,­­Csepregi, annak ellenére, hogy az első futamban szétmegy , ha­történt pedig, hogy Czink (Bp. Honvéd) bukott Alpárral, s a ló gerincét törte. Mindenesetre a szövetség elnöksége a verseny végén állást foglalt: a világbaj­nokság szintjétől távol álló öt­tusázóknak a jövőben könnyebb pálya dukál. És, ha már a lovaknál tartunk. Különleges ünnepség színhelye volt a lovarda. Andalúziát bú­csúztatták el, aki tíz esztendeig szolgálta az öttusát, s ezután a lótenyésztés szolgája lesz. Ked­velt csemegéit — almát, körtét, kockacukrot — adták át neki ju­talmul, a jól végzett munka ju­talmául. Jója­, feladja a versenyt, harma­dik. Úgy tetszik, a többiek nem bírták a feszültséget. S ami a veszélyességet illeti: a két nap során a legnagyobbat a Forma 500-as viadal második futamá­ban az osztrák Gabauer bukja. Mentő viszi kórházba, hajója a felismerhetetlenségig összetörik, neki csak a csuklója bánja. So­kak szerint ez semmiség, köny­­nyen megúszta. Minden nézőpont kérdése... Őri B. Péter Ami azonban a lényeg: lo­vaglásban Martinék nyert (1070­ ponttal), Farkas és Molnár Gá­bor (1070—1070 pont) előtt. A bajnoki sorrend pedig: 1. Marti­nék János (Bp. Honvéd) 5387 p., 2. Farkas Zsolt (Bp. Honvéd) 5266, 3. Mizsér Attila (VI. Dózsa) 5248, 4. Molnár Gábor (Bp. Hon­véd) 5229, 5. Balaska Zsolt (VI. Dózsa) 5216, 6. Dobi Lajos (Cse­pel) 5186. És a történeti hűség kedvéért mindenképpen idekívánkozik: fia győzelme után még egy torta is előkerült Martinék-anyuka Szatyrából Hizlal-e a palacsinta? Martinek János az öttusabajnok Ismerelt háziasszonyokat, akik képtelenek csupán egy-két ada­got főzni, ha odaállnak a tűzhely mellé, a legkevesebb öt-hat éhes szájban gondolkoznak. A hozzá­értők szerint sok embernek köny­­nyebb főzni, mint kevésnek, ám higgyék el nem kis feladat rend­szeresen finom falatokkal trak­­tálni egy egész sportágat. Persze meglehet ez csak a kí­vülállónak lecke. Akinek szoká­sa, hogy­­verseny cél-verseny­re jószívvel kínálja a főztjét a sportolóknak, s a sport körül szorgoskodóknak, az nem gon­dolkodik számokban. Neki csak az a fontos, hogy akit csak meg­kínál, megnyalja a tíz ujját a kóstoló után. Az öttusa elfogadottan embert­­próbáló sportág, így érthetően csúcsteljesítménynek könyvelhet­jük Martinék­ anyuka produkció­ját is. Mert palacsintái, amelyek­kel valamennyi versenyen meg­jelenik, ahol immáron világbaj­nok fia, Martinek János elindul, fogalommá váltak az ötusázók­­nál. Ez nagy dicséret, mert aki erre a sportágra adja a fejét, az nem veti meg a finomságokat, s nincs szüksége étvágygerjesztőre. A palacsinták vasárnap délelőtt a Nemzeti Lovardában is ott la­­­pultak Martinék­ anyuka táskájá­ban — igaz nem sokáig. Aki a testsúlyára gondolva elhárította­­ a kínálást, rögtön meggyőzetett: „Ami jótesik, az nem hizlal...” A túrós palacsinták készítője ez­úttal is jószível és jókedvvel kínálta főztjét, ám a jókedve fél tizen­egy körül lett teljes. Ekkor­ra vált bizonyossá, hogy 1987- ben Martinek János az öttusa­bajnoka Magyarországom Nagy versenyen lett első a Bp. Honvéd ifjú öttusázója. Az előz­mények most már szinte érdek­telenek, legyen elég annyi, hogy a lovaglás előtt még Fábián Lász­ló állt az élen, négy pont volt az előnye Martinékkel szemben, ám még a 6. helyen álló Mizsérnek is csupán 91 pont volt a hátrá­nya. 91 pont lovaglásban pedig szinte semmi... Főként most, amikor a világbajnokságon volt pályát varázsolták vissza a Nem­zeti Lovardában, mondván, hogy akik nem volta­k kint Moulins­­ben, azok is érezzenek egy kis vb-hangulatot, így aztán könnyű­nek éppen nem volt nevezhető az indulók előtt álló feladat. Persze, hogy kinek, mi a köny­­nyű és mi a nehéz, az csak a vé­gén derült ki. A számot és a baj­nokságot egyaránt megnyerő Martinéknek aligha lehetnek rossz emlékei, az ezüstérmes Far­kas Zsoltnak sincs oka a panasz­ra, akárcsak Balaska Zsoltnak, akinek­ ez a pálya (és persze pro­dukciója) biztosította, hogy Dobi Lajossal,­­ Demeter Józseffel és Martinékkel együtt ott legyen Nyugat-Berlinben az öttusázók első Európa-bajnokságán. Fábián Lászlónak persze­­más a véleménye. Amikor felült Tü­csök nyergébe az volt a helyzet, hogy, ha szintidőn belül végez, s csak egy verőhibája van, meg­védi bajnoki címét. Tücsök más­ként gondolta. Ellenszegült, ki­tört, vert , s végül Fábián Lász­ló úgy jött le a pályáról, hogy az első tízbe se került be. Hogy lát­szott rajta, nem éppen boldog, azt aligha kell részletesen ecse­telni. Mizsér Attila jól lovagolt, s feljött a harmadik helyre. Még­sem volt elégedett: „A világbaj­nokság után nem számítottam kiemelkedő teljesítményre, de nagyon bánt, hogy a technikai számokban — főként lövészet­ben és lovaglásban — sokat hi­báztam. Edzettem és rendesen Moulins után is, csak valahogy képtelen voltam teljesen ráhan­golódni a versenyre .. A „világbajnoki" pálya főként a mezőny második felének­­oko­zott­ sok gondot. Súlyos hibák, három nullpontos teljesítmény, s egy ló elpusztulása tette emlé­kezetessé a napot ebben a körben.­­ Malonyai Péter Labdarúgó NB II Már a Szolnok sem veretlen A labdarúgó NB II 7. fordu­lójában a Szolnok Salgótarjánban kikapott, így elvesztette veretlen­ségét. Meglepetésre a Veszprém Egerben, a Dunaújváros pedig a Czabán Samu téren győzött. Salgótarján—Szolnok 1—0 (1—0). Salgótarján, 3000 néző, ve­zette: Nagy II. Gól: Kiss Gy. Dunaújváros—Bp. Volán 2—1 (1—1). Czabán Samu tér, 1000 né­ző, vezette: Roxin. Gólok: Varga, Farkas (öngól), illetve Hídvégi. Ajka—Ózd.. 1—0­­. (0—0). Ajka, 1600 néző, vezette: Vágner. Gól: Nagy. Kecskemét—Kazincbarcika 1—0 (0—0). Kecskemét, 2500 néző, ve­zette: Mester. Gól: Rácz. Komló—Nyíregyháza 4—1 (2—0). Komló, 2000 néző, vezette: Vuk­­man. Gólok: Réfi (2, egyet 11-es­ből), Varga, Dárdai, illetve Gere. Szeged—Szekszárd 3—4 (0—0). Szeged, 1500 néző,­ vezette: Sza­bó J. Gólok: Varga, Gruborovics (11-esből) Kovács, illetve Márkus. Diósgyőr—Csepel 1—0 (0—0). Diósgyőr, 3300, vezette: Puhl. Gól: Lengyel. Nagykanizsa—Mer­pond 0—0. Nagykanizsa, 800 néző, vezette: Ádám M. Veszprém—Eger 2—1 (1—1). Eger, 1200 néző, vezette: Lója. Gólok: Onhausz, Gáspár (11-es­­ből), illetve Lászó. Ganz-MÁVAG—ill. ker. TTVE 1—1 (0—0). Kőbányai út, 300 né­ző, vezette: Szekeres. Gólok: Dé­­kány illetve Lukács. Az NB II állása (0—1) és Bulgáriától (1—4) is ki­kapott, most viszont az új edző, Piski Elemér irányításával, fölé­nyesen, 7—1-re győzött Bulgária ellen. A gólokat Kálmán (3), Ki­rály (2 — egyet 11-esből), Tóth­né Báder szerezte. A négytagú csoportban Magyarország a har­madik, a következő mérkőzésre itthon, október 20-án, Hollandia ellen kerül sor.­­ 4. DÉTÁRI GÓLT RÚGOTT, csa­pata, az Eintracht Frankfurt már 2— 0-ra vezetett a Bayern Mün­chen ellen Münchenben, a Bayern mégis fordított, s 3—2-re győzött, szünet után nyolc perc alatt for­dítva az eredményen. A DPA- hírügynökség nem említi meg Détári Lajost a jók között. A Bundesliga 7. fordulójának további eredményei: Dortmund— Köln 1—2, Leverku­sen—Werder Bremen 1—3, Stuttgart—Schalke 4—0, Uerdingen—Hannover 1—0, Homburg—Nürnberg 0—4 és Mannheim—­Mönchengladbach 0—3. Az állás: 1. Werder Bremen 12 pont, 2. 1. FC Köln 11 p, 3. Mön­chengladbach 11 p. 4 AZ AUSTRIA WIEN hátránya már öt pont a Rapiddal szemben az osztrák bajnokság 10. forduló­ja után. Az Austria idegenben 3— 3-ra végzett a Mödlinggel (Nyilasi egy gólt rúgott), a Rapid viszont biztosan nyert az Austria Klagenfurt ellen (3—0). További eredmények: LASK—FC Tirol 0—2, Admira Wacker—VOEST Linz 2—0, Vienna—Grazer AK 2—1, Sturm Graz—Wiener SC 2—2. Az élcsoport: 1. Rapid 19 p, 2­­­Austria Wien 14 p, 3. Admira 12 p. 41 ÁTHIDALÓ MEGOLDÁS szü­letett Brazíliában, ahol a bajnok­ság válsága veszélyeztette a fut­ballt. Mint ismeretes, a legjobb tizenhárom csapat külön baj­nokságot kívánt létrehozni, mondván, hogy túl sok csa­pat vesz részt a pontvadászatban, s a meccsek érdekesebbek lenné­nek, ha csak egymással mérkőz­nének meg. Nos, az ügyben megoldás szü­letett. A bajnokság, amely szom­baton rajtol majd, továbbra is két csoportos lesz, ám a „tizen­hármak” azonos csoportba kerül­tek. A létszám még mindig figye­lemre méltó: 32 együttes alkotja az első osztályt. 1.Szolnok7 5 1 115- 811­ 2.Komló7 4 2 116- 910 3—4. Ózd7 4 2 110- 510 Csepel7 5 2 210- 510 5.Bp. Volán7 4 1 2 9- 79 6.Salgótarján7 3 2 211- 98 7.Diósgyőr7 4 1 3 9- 78 8.Veszprém7 3 2 2 8- 68 9.Kecskemét7 4 3 7- 88 10.Dunaújváros7 3 1 3 8- 67 11.III. ker. TTVE7 1 5 1 9- 97 12. Szeged7 3 1 3 7- 77 13.Ajka7 2 2 3 8- 86 14.Nyíregyháza7 2 2 3 8-116 15.Metripond7 2 1 4 10-135 16.Szekszárd7 2 1 4 6-105 17. Eger7 1 3 3 9-155 18.Ganz-MAVAG7 1 2 4 8- 94 19.Kazincbarcika7 1 1 5 3- 83 20.Nagykanizsa7 1 1 5 3-143 Csapatot hirdettek Szerdán a magyar labdarúgó­­válogatott Glasgow-ban, Skócia ellen, az olimpiai csapat pedig Örebróban Svédország ellen ját­szik. A szakvezetők — Garami József és Kovács Ferenc — már csapatot hirdettek. Eszerint a már Glasgow-ban levő A-csapat így áll fel: Disztl P. — Csuhay, Torna, Péter — Sál­lai, Garaba, Bognár Gy., Cseh vagy Keller — Mészáros, Kovács K., Hajszán. Az olimpiai selejtezőn kezdő tizenegy: Zsiborás — Herédi, Disztl L., Balog T.— Preszeller — Kovács E., Bites, Lippai, Fitos — Plotár, Vincze I. Hét ifigól EB-selejtezőt játszott a Kőbá­nyai úton a magyar ifjúsági lab­darúgó-válogatott. Az együttes korábban idegenben Albániától Hétfő, 1987. szeptember 7. Totóeredmények 1. Dortmund— 1. FC Köln végeredmény 8 8. Bayer Leverkusen-Werder Bremen t 3. VfB Stuttgart—Schalke 04 I 4. Bayer Uerdingen—Hannover 9€ 1 5. FC Homburg—Nürnberg 2 8. Waldhof Mannheim— B. Mönchengladbach' t 7. Bayern München-Eintracht Frankfurt 1 8. Fortuna Köln—Oberhausen 2 9. Offenbach—Ulm l 10. Bayreuth—Osnabrück 2 11. Bielefeld—Wattenscheid y 12. Düsseldorf—St. Pauli x 13. Freiburg—Saarbrücken x 14. Meppen—Darmstadt x 15. Remscheid-Stuttgarter Kickers x 18. Dortmund—1. FC Köln I. félidő x

Next