Magyar Nemzet, 1989. június (52. évfolyam, 126-151. szám)

1989-06-10 / 134. szám

Szombat, 1980. június 10. A Legfőbb Ügyészség törvényesség! 'n­' óvást emelt Nagy Imre és társai ügyében S külügyminisztériumi okiratok a jugoszláv kormánynak adott 1956-os biztosítékokról KÖZÉLETI HÍREK Elutazott Budapestről az Ores­tes Quercia Sao Paoló-i kormány­zó által vezetett brazil delegáció, amely Beck Tamás kereskedel­mi­­ miniszter meghívására tar­tózkodott Magyarországon. A kor­mányzót fogadta Sarlós István, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke, és Bényi József külügymi­niszter-helyettes. Faruk Kaddumi, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet Végre­hajtó Bizottságának tagja, a poli­tikai osztály vezetője, átutazóban június 29-én Budapestre érkezett. A palesztin vezetővel megbeszé­lést folytatott Somogyi Ferenc kü­lügy­minisztériumi államtitkár és Rinyi József külügyminiszter­­helyettes. A huszadik század egyik leg­nevesebb protestáns teológusa, a Keresztyén Békekonferencia első elnöke, a­ cseh Josef Hromadka születésének századik évforduló­ja alkalmából nemzetközi szim­póziumot tartottak Prágában. Ezen Hromadka teológiai öröksé­ge a Keresztyén Békekonferen­cia számára címmel előadást tar­tott Tóth Károly, a magyarorszá­gi református egyház Duna-mel­léki református egyházkerületé­nek püspöke, a prágai székhelyű Keresztyén Békekonferencia el­nöke. A Hromadka-évforduló al­kalmából a csehszlovák, protes­táns, illetve ortodox teológiai fa­kultások díszdoktorokat avattak. Tóth Károlyt a prágai Husz Já­nos teológiai fakultás részesítette ebben a kitüntetésben, velük szemben múltbeli cseleke­deteikért semmiféle megtorlást nem­ szándékozik alkalmazni. Ezeket a személyeket tehát a nemzetközi jogon alapuló szemé­lyes mentesség illette meg, amely az akkor hatályos jog — a bün­tető törvénykönyv általános ré­széről szóló 1950. évi II. törvény — 7. paragrafusának helyes ér­telmezése szerint büntethetősé­gük akadálya volt. 8. Losonczy Géza ügyében a bíróság nem hozott ítéletet, mert ő 1957. december 21. napján, te­hát még a nyomozás befejezése előtt meghalt. A büntetőeljárás vele szemben is alaptalan és tör­­vénysértő volt. Ennek tényét a törvényességi óvás benyújtásá­val egyidejűleg a Legfőbb Ügyész­ség külön határozatban állapítot­ta meg. -4t Nagy Imre kaposvári em­léktáblájának avatása ügyé­ben csütörtök este végleges meg­állapodás született a városi ér­dekegyeztető fórum ülésén. A Fidesz helyi csoportjának kezde­ményezésére, s a szülőváros va­lamennyi politikai-társadalmi szervezetének támogatásával megrendezendő ünnepségre a Nagy Imre és sorstársainak bu­dapesti temetését megelőző na­pon, június 15-én délután fél hat órakor kerül sor. Kopjafát állított az El­lenzéki Kerekasztal pénteken­ Sze­geden, az Aradi Vértanúk eserén. Rajta tábla hirdeti: Az­ 1956-os forradalom, a szabadságharc és az azt követő megtorlás áldoza­tai emlékének! A mintegy 300 főnyi hallgató­ság előtt Vágvölgyi László, a Szociáldemokrata Párt tagja idéz­te fel a szegedi véres, tragikus eseményeket. Majd az Ellenzéki Kerekasztal nevében Raffay Er­nő szólt az egybegyűltekhez. Nagy Imre és társai temetése — mondotta többek közt —, egyben olyan korszakváltás jelképe is, amelyben kifejeződik, hogy a ma emberének óhaja nem az leszá­molás, hanem a törvényes elszá­molás. A temetés egy nagy­ poli­tikai tapasztalatról adhat tanúbi­zonyságot, mert csak akkor lesz új Magyarország, ha nem ismét­lődik meg az 1956-os tragédia. Ezután felhívást olvasott föl, amelyben kérte a város­ lakossá­gát, hogy június 16-án, fél 1 óra­kor gyülekezzenek a Széchenyi téren, s néhány percig emlékez­zenek a szegedi áldozatokra. Itt dördült ugyanis sortűz, amelynek halálos áldozata is volt. Mind­ezek ellenére — hangzott a fel­hívás — június 16-a legyen a nemzeti megbékélés­­napja.­­ A résztvevők végezetül elénekelték a Szózatot. Németh Miklós a főváros XV. kerületében (MTI) Németh Miklós, a Mi­nisztertanács elnöke pénteken a főváros­­ XV. kerületével ismer­kedett. A miniszterelnököt Szabó István, a kerület tanácselnöke fo­gadta, s rövid ismertetőt tartott a kerület társadalmi életéről és gazdasági fejlődésének eredmé­nyeiről,­­gondjairól. Németh Mik­lós a­­ látogatás során megtekin­tette az újpalotai vásárcsarnokot, ellátogatott a Frankovics Mihály Általános Iskolába, majd aktíva­­ülésein találkozott a kerületi köz­életi személyiségeivel. • * A közlemény szópaneljei is­merősek, évtizedesek. A módszer is. A magas rangú elvtárs láto­gatást tesz. Előtte felkészülés, for­gatókönyv, összetartás. Utána elé­gedettség — itt mosolygott, ott helyeslően bólintott — vagy ép­pen szorongás, mert­ másutt meg kissé összeráncolta homlokát a körbeudvarolt vendég. De, a­­ lé­nyeg, a legfontosabb: a látogatás meghatározó. Igazolja, legitirpál­­ja a helyi vezetőket, ráadásul a meghívott ilyenkor az élettel ta­lálkozik.. Valóban? Esetünkben­­az élet egy darabja a szép, új tanácshá­za, a kerület fejlődéséről szóló beszámolónak méltó környezet. Ám ha a vendég véletlenül ma­ga ülne autója kormányánál, s csak egyszer kanyarodna rosszul, máris tengelyig süppedne a sár­ba. Egy vásárcsarnokot is meg­­lehet persze tekinteni kísérőkkel, felhajtással — ám aki meg is akarja ismerni, az funkcionáriu­sok helyett inkább szatyorral in­duljon útnak. (Állítólag vannak Európában uralkodók, akik így tesznek.) S persze feltétlenül hasznos a találkozás a minden­féle közéleti személyiségekkel, ám aki a valósággal szeretne szembenézni, annak nem biztos, hogy rendő­rmotoros által felve­zetett fekete kocsikból álló kon­vojjal kell érkeznie. Egyáltalán: miért esemény az, ha a magyar kormány feje egyébiránt moz­gásában­ nem, korlátozott főváro­o­si polgár — Budáról egy pesti pe­remkerületbe „látogat"’. Még* nem járt arra soha? Ami­­semm­i:­rbaj,­­ a közlemény szópaneljei ismerősek, évtizede­sek, csakúgy, mint a módszer. Megszoktuk már. Csak minek aki­kor változásról beszélni? Íve. b.) Sorozatosan és súlyosan szegték meg az akkor hatályos Büntető Perrendtartás rendelkezéseit . J Losonczy Géza ügyében is alaptalan és törvénysértő volt az eljárás (MTI) A Legfőbb Ügyészség befejezte a Nagy Imre és társai ellen folytatott büntetőügy ren­delkezésébe álló iratanyagának vizsgálatát. A Magyar Népköz­társaság­­legfőbb ügyésze Nagy Imre, dr. Donáth Ferenc, Cimes Miklós, Tildy Zoltán, Maléter Pál, Kopácsi Sándor, dr. Szilágyi József, dr. Jánosi Ferenc és Vá­sárhelyi Miklós javára a Ma­gyar Népköztársaság­ Legfelsőbb Bíróságinak Elnökségi Tanácsa előtt törvényességi óvást­ emelt, amelyben' a törvénysértő ítéleti rendelkezések hatályon kívül he­lyezését , és az ártatlanul elítél­tek 'felmentését indítványozza. A feltárt tények és adatok ér­tékelése­­ a­­ következő lényegi megállapításokra adnak alapot: 1. Az iif£vben eljáró hatóságok sorozatosan és súlyosan szegték meg az­­akkor hatályos büntető perrendtartás garanciális rendel­kezéseit,­ különösen az eljárás alá vont­­személyek szabadságának és védekezési jogának törvény­­sértő korlátozásával. 2. Az eljárás egyoldalúan fő­leg a terhelőnek vélt adatok összegyűjtésére és felhasználásá­ra korlátozódott, a bűnösség cá­folására alkalmas bizonyítékok beszerzését­ elmulasztották, vagy azokat nem­ a súlyuknak és jelen­tőségüknek megfelelően vették fi­gyelembe. . 3. A nyomozás ügyészi felügye­lete során a törvénysértések és mulasztások megakadályozására intézkedés nem történt, a vád­emelés pedig megalapozatlan és törvénysértő volt. 4. Az eljárás bírósági szakaszá­ban súlyosan megsértették a Leg­felsőbb Bíróság Népbírósági Ta­nácsának­ megalakításakor is irányadó perjogi szabályokat, a tárgyalás­­folyamán pedig a nyil­vánosság és a közvetlenség elvét is. 5. Az ítélet megalapozatlan, mert a­­ mentőkörülményekre vo­natkozó indokolt bizonyítási ké­relmek elutasítása miatt az­ ügy nincs kellően felderítve, számos ténymegállapítás hiányos, ellenté­tes az iratok tartalmával, illetve ír bíróság egyes tényekből más tényekre helytelenül következte­tett. 6. A büntetőeljárás szabályai­nak súlyos megsértése és a véde­kezési jog korlátozásával is ösz­­szefüggő megalapozatlanság az eljárás megismétlését nem­ teszi szükségessé, mert az ítélet így sem tartalmaz olyan megállapí­tást, amely, megfelelne az akkor hatályos büntető jogszabályok ál­tal meghatározott bármilyen bűn­cselekmény ismérveinek. A bíró­ság tehát az anyagi büntetőjog szabályait is megszegte, amikor helytelen jogi indoklással bűnös­séget állapított meg és büntetést szabott ki.. 7. Az eljáró hatóságok nem tu­lajdonítottak jelentőséget az ügy egyik­­ lényeges nemzetközi jogi vonatkozásának sem. Azok az el­járás alá vont személyek, akik 1956. november 4-ét követően a budapesti, jugoszláv nagykövet­ség épületében tartózkodtak, vé­dekezésül arra is hivatkoztak, hogy személyi biztonságukat kor­mányközi egyezmények garantál­ták. Már ekkor elegendő adat utal arra, hogy ez az állítás meg­felelhet a valóságnak. Ennek el­lenére a büntetőügyben eljáró hatóságok kísérletet sem tettek­ a büntethetőség szempontjából alapvető fontosságú dokumentu­mok­­beszerzésére, hanem az em­lített — meg nem cáfolt — vé­dekezést indoklás nélkül figyel­men kívül hagyták. A Magyar Népköztársaság Kül­ügyminisztériuma által a Legfőbb Ügyészség részére most átadott és a törvényességi óváshoz csatolt okiratok azonban megerősítik, hogy a jugoszláv kormány javas­latára a magyar kormány 1956 novemberében írásbeli biztosíté­­kot adott a budapesti jugoszláv nagykövetségen tartózkodó Nagy Imrének és társainak személyi biztonságáról,­ és leszögezte, hogy Magyar Nemzet A Demisz nem vesz (MTI) A Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (Demisz) Szö­vetségi Tanácsa is részt vesz a nemzeti kerekasztal-tárgyaláso­kon a független, sem az MSZMP- hez, sem az Ellenzéki Kerekasz­talhoz közvetlenül nem csatlako­zó politikai, társadalmi szervezet részt a temetésen tek között. A delegáció vezetője Nagy Imre, a Demisz elnöke­ lesz. Nem vesznek részt — mint szer­vezet — Nagy Imre és társai te­metésén. Egyebek között ezekben a kérdésekben döntött pénteki ülésén a Demisz Szövetségi Ta­nácsa. Csaknem teljes az 1956-os kivégzettek névsora (MTI) Az­ Igazságügyi é­­Minisz-­ térium és a Történelmi Igazságal­tétel Bizottság képviselői­ lénye-, gében már befejezték az 1956-os népfelkelésben való részvételért kivégzett személyek névsorának egyeztetését. Ismeretes, hogy a névsort Nagy Imre és mártírtár­sainak temetésén, a 301-es parcel­lában rendezendő családi, vallá­si­ és kegyeleti szertartáson olvas­sa majd fel Mensáros László szín­művész.­­ Rainer M. János, az­ igazság­­tétel bizottság szakértője, az MTI munkatársának elmondta, hogy az Igazságügyi Minisztérium által a múlt hónapban közzétett listát pontosították. Az abban szereplő * 277 névtől, 2?5 fog . ^ijt^hgzpm­.' • Jelenleg ez a­ névsor az, am­elyi­j­rój jteijes eg^^enijjsiTOnyjthftjg,­­s hogy­­ olyan személyek­ nevét tar­talmazza, akik az 1956-os esemé­nyeket követő megtorlás áldoza­­­­­tai siettek. A szakértő hozzáfűzte, hogy más listákon szereplő neve­ket is egyeztettek, de ezek egy ré­széről kiderült, hogy­ háborús búr nőkért végezték ki őket 1959-­60- ban. Nem valószínű,­­hogy a jú­nius 16-i temetésig a­­megtorlás további áldozatainak nevével bő­vülne a lista. Ugyanakkor az egyeztetés folytatódik majd, m­ert mindkét fél véleménye az, h­ogy a névsor még nem teljes. Országgyűlési küldöttség Tengizben A lehető legkisebb ráfizetéssel befejezni az építkezést (MTI) Pénteken a tengízi épít­kezéssel, valamint a beruházást kiegészítő létesítményeivel ismer­kedett az Országgyűlés ipari bi­zottságának küldöttsége. Dudla József (Borsod-Abaúj-Zemplén­, az ipari bizottság titkára, az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén megyei bizottságának első titká­ra. Az államközi megállapodás szükségessége nem vitatható, a nagyságrendje és az elszámolás körülményei igen, de én úgy lá­tom, nem elsősorban a magyar félen múlott, hogy e beruházás rubelkitermelési mutatója rend­kívül rossz. Itt­­is a KGST-orszá­gok közötti elszámolási szisztéma káros következményeit szenved­jük, s ezen az ipari bizottság saj­nos nem tud változtatni. Minket is az­­foglalkoztat, hogyan lehet az építkezést a lehető legkevesebb ráfizetéssel befejezni, hogy a szerződés szerint járó földgáz­­mennyiséget az elkövetkező 20 évben megkapjuk. Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar), a Tiszántúli Gázszolgáltató Vál­lalat vezérigazgatója: A legutób­bi parlamenti ülésen Fekete Já­nos arról beszélt, hogy Magyar­­országnak ebben a gazdasági helyzetben egyszerre három ilyen nagyberuházást, mint Bős— Nagymaros, Jamburg—Tengíz és Paks, nem szabadott v­olna fel­vállalni. E megállapítással egyet­értek, azzal a határozott meggyő­ződéssel, hogy a felsoroltak kö­zül a­­ jamburgi egyezmény tel­jesítésére feltétlenül szükség van, mert a hazai földgázszük­séglet kielégítését szolgáló évi kétmilliárd köbméter földgáz mással nem pótolható. A mi dolgunk itt az volt, hogy a helyszínen a valósággal szem­besítsük korábbi aggályainkat. Nos ezek egy része eloszlott, más része nem. Az utóbbiak között elsősorban azt kell említenem, hogy az érvényben levő állam­közi szerződésben tisztázatlan kérdések vannak, s e problémák mielőbbi rendezése a kormány feladata, ha kell, az államközi szerződés — nemzetközi jog ál­tal elfogadott — módosításával. Morvai László­­ (Budapest), az Olajipari Fővállalkozó és Terve­ző Vállalat létesítményi főmér­nöke: Az a pénzügyi, államközi szerződési rendszer, amelynek alapján végezzük ezt a kivitele­zést, egyértelműen hátrányos szá­munkra. A kivitelező vállalatok különféle taktikai manőverekkel csökkentik­­ a veszteséget­, teljes mértékben azonban nem­ tudják felszámolni. Arról győzött­ meg a látogatás, hogy ezt a munkát be­csülettel be kell fejezni, a to­vábbiakat illetően pedig javasol­­ni­ fogom: az itteni fővállalkozó­nak adjunk szabad kezet, hogy vállalkozhasson. A kormányközi megállapodás­­ba valamilyen módon bec­súszott, már korrigálhatatlan hibák ha­tását csak úgy lehet csőkkéríte­­ni, ha rentábilissá tesszük az itt termelt létesítményeket, a kor­szerű infrastruktúrával ellátott lakótábort, a kiegészítő ipari bá­zist. Szabó Imre, ipari minisztériu­mi államtitkár: A jamburgi meg­állapodás sokkal szorosabban ösz­­szefügg energiapolitikai koncep-­ ciónkkal, mint Nagymaros, amellyel kapcsolatban már az in­dulásnál nyilvánvaló volt, hogy csak energiahatékonyságból a „legrózsásabb” számítások sze­rint is mindössze 60 százaléko­san térül meg. A tengízi építke­zéssel lényegében magyar hitel­­nyújtás történik, hogy a Szovjet-­­ uniótól húsz évig gáztöbbletszáll­ A népfront szövetségese lehet a Demokratikus Magyarországért Mozgalomnak Kukora­i István a közjogi jogosítványokról A népfrontmozgalom megújítá­sát tűzte célul a nemrég megvá­lasztott ügyvezető­ elnökség. En­nek során hozott elhatározásai, állásfoglalásai nem találkoznak mindenki tetszésével. Kukoreli István, az ügyvezető elnökség el­nöke néhány ilyen kérdésről nyi­latkozott lapunknak. — A­ Barcs Sándorhoz intézett felhívás kapcsán felmerült, hogy melyek a népfront jogosítványai az országos listával kapcsolatban? — A népfront megújítása so­rán újraértelmezzük a különbö­ző funkcióinkat, s megválunk a formális közjogi jogosítványaink­tól. Ugyanakkor ha már a nép­front­­ jelölte az országos listán megválasztott képviselőket, fele­lősséggel tartozik tevékenységü­kért A választójogi törvény mó­dosításának legutóbbi társadal­mi vitájában nagy ellenszenv nyilvánult meg az országos lis­tával kapcsolatban. A Barcs-ügy megtárgyalásakor végiggondoltuk, hogy ezzel lavinát indítunk el, mert sokak neve felmerül, akik­nek a további kép­viselősködését az emberek megkérdőjelezik. Elvekről van azonban szó, arról, hogy ha a politikának, a politi­kusoknak nincs erkölcsi hitelük, akkor nem számíthatnak társa­dalmi elfogadottságra. Ezért vál­laltuk az alulról, jelen esetben a IX. kerületi népfronttól jövő kezdeményezés közvetítését. Barcs Sándor vitatta, hogy milyen ala­pon indítványoz ilyet a­ IX. ke­rületi népfront, amikor­ semmi köze a kerülethez. Azon,” az ala­pon, , hogy az országos listán in­dulókról minden állampolgárnak joga a véleményformálás.­. Azt is megkérdezte a televízióban ne­kem címezve,, hogy vann-e joga az ügyvezető elnökségnek er­re. For­málisan ez a jog valóban az Or­szágos Tanácsot illeti, de ezzel a joggal nem kívánunk élni. Elkö­teleztük viszont magunkat az alulról jövő kezdeményezés köz­­ Vetítése-m­ellett, gz,t,tpkj*ácsttltiik ! Barcs Sándornak. Nem ,bosszú­-­ rój, személyes ellenszenvről­­van « szó», én, például szetmély-jszerlik, fiftatelerp...Barcs Sándor»’ sport« publicisztikai munkásságát. A középnemzedék sokszor értetle­nül..nézi a feje fölött folyó vá­daskodásokat, csatározásokat, ez­­ nem a ,mi ügyünk, ettől elhatá­roljuk magunkat. Kinek-kinek az­ előéletét, a viselt dolgait tisztáz­zák az­­érintettek. Még egyszer mondom,­­elvekről van szó, a meg­újulás hitelességéről. Bancs Sán­dor azt is kifogásolta, hogy ta, mák Ϊ sík lelet,­ mármint őt nem hall­: i­gatták meg. Miután az elnökség­­nem­­ ítélőszék, visszás lett­­volna, ha az ülésünkre hívjuk meg, hogy fejtse ki az álláspontját. Leve­lünket még a közzététel előtt megkapta, véleményét pedig a nyilvánosság előtt több ízben is kifejthette. — Térjünk át arra a témára, hogy milyen a viszonya a nép­frontnak az újonnan létrejött Demokratikus Magyarországért mozga­lomhoz ? — Sokan félreértik e szervező­dés célját. Ez nem ellennépfront. Egyszerűen arról van szó, hogy kevés ma az integráló tényező. Ez a mozgalom a progresszív erők összefogására szerveződött. Az MSZMP megújulását célozza, mi­vel a párton belül különféle erők szerveződnek, s nem mindegy, miyen bázis áll mögöttük. Zöm­mel párttagok, főként a reform­körök képviselői hozták létre ezt a mozgalmat, amelynek a nép­front szövetségese lehet. A re­­form­gondolkodók ugyanis jelen­leg szétszórva, nem egy tábor­ban találhatók, összefogásuk fon­tos volna. A népfront azért is egyetérthet e mozgalom céljaival, mert ő maga is a szélsőségek és az erőszak alkalmazása ellen van, s küzd az elitista megoldások el­len. ■ — Aktuális a harmadik kérdés is: részt vesz-e a népfront a nem­zeti kerekasztal-tárgyalásokon? •­ Változatlanul az az állás­pontunk, hogy önálló politikai erők legyenek jelen ezeken a megbeszéléseken. A hatalom— ellenzék szembeállítását erőlte­­tettnek érezzük. A csendes több­séget is képviselni kell. Szemére vetik a népfrontnak, hogy a ko­rábbi hatalmi struktúra része, el­felejtik azonban, hogy milyen változások zajlottak le az utób­bi időben. A népfrontválasztások igazolják, hogy ezrek akarnak a mozgalom révén részt venni a közéletben. Nem kívánnak sem­milyen pártnak sem a tagjai len­ni, pedig ma már nem a nép­front az egyetlen lehetőség, a kényszerből vállalt keret számuk­ra a politizálásra. Úgy érzem, ezeknek a tömegeknek meg kell adni a lehetőséget, hogy a nép­frontot választhassák. Mondják azt is, hogy az infrastruktúránk­­ leadásával, Vagyonunk megosztá- I sáVal* mutálisok­­ szándékaih­o­z, őszintekiggV Önállóságunk való­­­­disagát.' Efey­­­sot." vidéki város- I b’áfv a 'nlpfrontszikhaza népí ház­­kérút helyet ad alternatív szerv­­­vezeteknek. Az igaz, hogy a να­á­lasztások előtt felmérhető erejük arányában minden szervezetet­­ megfelelő helyzetbe kell hozni, ez­­ azonban a kormányzat kötelessé- i­ge . . — Közeleg június 16., Nagy Imre és társai temetésének nap­ja. —Mi a népfront álláspontja? — A népfrontmozgalmat erős szálak fűzik Nagy Imréhez, aki­k­nejt a mozgalom egyik alapítója­ként kifejtett gondolataival azo­nosulni tudunk. Ismert Rákosival folytatott vitája is a népfront mibenlétéről. Ezért is kívánunk részt venni a temetésen, elítélve azt a politikai gyilkosságot, amelynek Nagy Imréék áldozatai lettek. . . (s. i.) m­ lítást kapjunk.-" Minden számítá­sunk­­azt mutatja, hogy tíz év alatt megtérül a beruházás, a követ­kező tíz évre pedig vásárlási ga­ranciánk van. Kétségtelen, lehe­tett volna olyan beruházást is találni, amely 3—4 év alatt meg­térül és jóval többet fizetne visz­sza. Szerződést azonban mindig két fél köt, s a másiknak is van­nak érdekei, nehézségei Ezt kénytelenek voltünk figyelembe venni, különösen azért, mert a múltban úgy alakult, hogy a ma­gyar energiaellátás túlságosan is egyetlen piacra épült. I/ MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal megállapodása (MTI) Az MSZMP és az Ellen­zéki Kerekasztal szakértői meg-­­állapodtak az érdemi politikai tárgyalások­ megkezdéséről. Esze­rint a tárgyalásokon három egyenrangú "fél vesz részt, az El­lenzéki Kerekasztal, a Magyar Szocialista Munkáspárt, valamint az alábbi társadalmi szervezetek és mozgalmak: a Baloldali Alter­natíva Egyesülés, a Hazafias Nép­front, a Magyar Demokratikus If­­­júsági Szövetség, a Magyar El­­lenállók, Antifasiszták Szövetsé­ge, a Magyar Nők Országos Ta­nácsa, a Münnich Ferenc Társa­ság és,­ a Szakszervezetek Orszá­­gos Tanácsa közös delegációja. A tárgyalásokról szóló dokumentu­mot­­— amelyet a megállapodást követően az érdemi tárgyalófelek szakértői kézjegyükkel láttak el — az érintettek június 10-én ír­ják alá. Washington gazdasági könnyítéseket tervez hazánk számára (MTI) A washingtoni, törvényho­zás a kormány­­egyetértésével vár­hatóan,úgy dönt, hogy megadják az állami biztosítékokat a magyar­­országi amerikai beruházásokhoz, és, megadják a legnagyobb ked­vezményes kereskedelmi elbánást az eddigi évenkénti hosszabbítás helyett öt évre, ízt közölte pénte­ken az MTI­ tudósítójával Donald Hasfurther, az Egyesült Államok Kerekedelmi Kamarájának nem­zetközi igazgatója.,. Hasfurther elmondotta­: a poli­tikai légkör megváltozásával ezút­tal nem lesz akadálya annak,, hogy Magyarországra is kiterjessze te­vékenységét az OPIG, a külföldi amerikai beruházásokat támogató és szavatoló állami intézmény. Az amerikai kormány már tavaly ja­vasolta, hogy az OPIC magyar vonatkozásban is működhessék, ám ez akkor, az amerikai ,szak­­szervezeti szövetség, az AFLACIO ellenállásán meghiúsult, i Άζ.amerikai kamarai vezető is­meretei szerint hamarosan sor ke­rül arra is, hogy kiterjesszék Ma­gyarországra az úgynevezett álta­lános vámkedvezményt. Ez je­lenti, hogy bizonyos áruk, árucso­portok (a legnagyobb kedvezmé­nyen túlmenően) a jelenleginél előnyösebb vámokkal kerülhetnek be az amerikai piacra. Egyébként mint az OPIC, mind pedig a legnagyobb kedvezményes elbánás­, ügye körül ,az eltelt he­tekben megélénkült a munka az amerikai kormányapparátusban és a törvényhozásban. A jövő hé­ten az illetékes kongresszusi bi­zottságok vizsgálják tovább a kér­déseket, amelyekben végül a kép­viselőház, illetve a szenátus dönt. Egy mértékadó, republikánus kép­viselő elmondotta: bízik abban, hogy a Lengyelországnak és Ma­gyarországnak nyújtandó, lénye­gében nagyrészt hasonló gazdasá­gi-kereskedelmi könnyítések cso­magtervét különösebb gond nél­kül elfogadja majd a törvényho­zás.­­

Next