Magyar Nemzet, 1989. október (52. évfolyam, 231-256. szám)

1989-10-21 / 248. szám

Szombat, 1989. október 21. Második országos gyűlés ' ■' A Magyar Demokrata Fórum üdvözli a sarkalatos törvényeket Október 23-án a televízió élő adásban közvetíti­ a Parlament előtti megemlékezést KÖZÉLETI HÍREK Távol-keleti útjának utolsó ál­lomáshelyére, Dél-Koreába va­sárnapra várják Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettest. Szemé­lyében a két ország példátlanul gyors ütemben kiépített kapcsola­tainak történetében a legnagyobb tisztséget betöltő magyar, poli­tikus látogat a Koreai Köztársa­ságba. Medgyessy Péter Cson Szúrt miniszterelnök-helyettes meghívásának tesz eleget. A közép- és kelet-európai re­formfolyamatokról, valamint az e térség országai és Ausztria kö­zötti együttműködés új formáiról kétnapos nemzetközi szeminárium­­ kezdődött pénteken a Bécs köze­lében levő hernsteini kastélyban. Az Osztrák Külpolitikai Társaság által rendezett­ tárnácskozáson az osztrák politikai és gazdasági élet számos vezető képviselőjén kívül m magyar, szovjet, lengyel és cseh­szlovák politikai és közéleti sze­mélyiségek is részt vesznek. A szeminárium első ülésén, amely a témakör politikai oldalait vitatta meg, előadást tartott Kovács Lász­ló külügyi államtitkár, megjelent továbbá Beck Tamás kereskedel­mi miniszter és Nagy János bécsi magyar nagykövet. Horváth Ferenc ipari minisz­ter pénteken, uruguayi látogatá­sának­ befejeztével, Argentínába érkezett. Dél-amerikai­­ körútja során a miniszter a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről és nem­zetközi pénzügyi, beruházáspoliti­­kai kérdésekről tárgyal Uruguay, Argentína, Chile és Brazília ve­zetőivel. Pacsek József vezérezredes, ve­zérkari főnök, honvédelmi minisz­terhelyettes Othmar Tauschitznek, az osztrák hadsereg főszemlélőjé­nek meghívására — katonai kül­döttség élén — ötnapos, hivatalos, baráti látogatáson tartózkodott Ausztriában. A delegáció pénte­ken hazaérkezett­ ,­"U": Frans Andr­essen," az Európai­ Közösségek bizottságának külkap­­csolatokért felelős tagja pénteken hivatalában búcsúlátogatáson fo­gadta dr Németh Józsefet, Ma­gyarországnak a közösséghez akk­reditált nagykövetét. Dr. Habs­burg Ottó, az Európai Parlament Magyarországgal foglalkozó kül­döttségének­­ (képviselőcsoportjá­nak) elnöke szerdán Brüsszelben vacsorát adott a távozó nagykövet tiszteletére, nem látja értelmét a vitáknak, hogy a harang kiért szól. Meg­ítélésünk szerint mindenkiért i s csak ez lehet alapja a nemzeti megbékélésnek. Felhívunk minden jóérzésű honpolgárt, min­den demokratikus erőt, mely e hazában működik, hogy támogassa kezdeményezé­sünket­­ . Kézzel rajzolt és sokszorosított plakátokon hirdette meg Debre­cenben az Ellenzéki Kerekasztal, hogy október 22-én, 1956. október 23-ára emlékező fáklyás felvonu­lást tartanak. Lényegében azt a menetet járják végig, amelyet ama nevezetes­ napon jártak vé­gig az akkori résztvevők, a Kos­suth Egyetemtől a Belvárosig. A plakátok az Unió áruház oldalán, és a most renoválandó kis templo­mot övező deszkakerítésen jelen­tek meg. Az esti órákban ellen­zéki bál kezdődik ugyanezen a napon. Remélhetőleg csak erről lehet majd elmondani másnap, hogy Debrecenben állt a bál... (K. I.) 41 A csütörtök este már jó néhány hónapja az Értelmiségi Klubé Pécsett. Eleinte egy vállalat alag­­­sori helyiségét bérelték a tagok, később a programok előrehalad­tával valakiknek szálka lett sze­mében a közösség, s politikai okokra hivatkozva, az illetékesek felmondták a bérleti szerződést.­­Azóta a Vasutas Művelődési Köz­pont ad otthont az Értelmiségi Klub­­rendezvényeinek. A ven­dégkönyv tekintélyes listát tartal­maz: Mark Palmertől a szovjet nagykövetig, ellenzéki politiku-. .soktól Berecz Jánosig sokak ne­ve megtalálható benne. A klubta­gok 30—40 fős­ létszáma már a tízszeresére nőtt. A programok mindig az éppen aktuális témákhoz kapcsolódnak,­­október­ utolsó harmada így ter­mészetesen a,,.,33 évvel­­, ezelőtti ,^eseményeké...._AZ­ ’58-i­s forrada­lom történéseit csütörtökön egy ,egész, napos, konferencia kerete­iben ismerhették r meg az érdeklő­dök. Szabó Miklós történész öt a­­forradalomig, Király Béla, a ,Nemzetőrség volt főparancsnoka Egy vereség diadala, Tóth Tibor ^egyetemi tanár Gazdaság és re­form 1956—57, Varga László történész Munkástanácsok a for­radalomban, M. Kiss Sándor tör­ténész Az AVH tevékenysége 1956-b­an, Hegedűs B. András A Petőfi Kör, míg Rainer M. János történész Megtorlások a forrada­lom után címmel tartott korrefe­­rátumot. Az 1956 országos történéseit tag­laló előadás-sorozat után, 23-án este Pécs és Baranya '56-os ese­ményeiről rendeznek vitát. A konferencia anyagát a klub rövid időn belül könyv alakban megje­lenteti. (pauska)* (MTI) Csaknem száz hazai és külföldi művész és alkotócsoport vett részt a Történelmi Igazság­­tétel Bizottság pályázatán, ame­lyet az 1956-os forradalom vérta­núi emlékművének megalkotására hirdettek meg ez év májsában — tájékoztatta a sajtó képviselőit Ring­vár­y Rudolf, a TIB történeti szekciójának vezetője pénteken a Budapest Kiállítóteremben. El­mondta: a beküldött emlékmű­tervek — makettek, modellek, tervrajzok — és egy végleges mű, a pályázat előírásainak megfele­lően emléket állít az 1956-os for­radalom utcai harcaiban eleset­teknek, ártatlanul meggyilkoltak­nak s a forradalom után követke­zett megtorlás áldozatainak, köz­tük Nagy Imrének és mártírtár­sainak. A tervezett emlékművek beilleszkednek a Rákoskeresztúri temető 301-es parcellájának kör­nyezetébe, ahol a mártírokat an­nak idején jeltelenül elföldelték. A pályaművek többsége különbö­zik a hagyományos síremlékektől. A pályaműveket a hagyomány­tól eltérően nem művészek bírál­ják el, hanem a TIB felkérésére a szellemi élet más képviselői, köztük művészettörénészek, írók,­­ építészek. A zsűri november 3-án hozza nyilvánosságra döntését. Az­­elfogadott emlékművet a Rákos­­keresztúri köztemető 301 -es­­par­cellájánál helyezik el, a tervek szerint 1990. június 16-án, Nagy Imre és mártírtársai kivégzésé­nek évfordulóján. Valamennyi pályaművet bemu­tatják a Budapest Kiállítóterem­­ben, az október 23-án megnyíló kiállításon. Megemlékezések országszerte az 1956-os forradalomról Fáklyás felvonulás Debrecenben — Konferenciai Pécsett — Kiállítják a fővárosban az emlékmű-pályázat alkotásait­ ­Deutsck Tamás azt hangoztat­­ta az újságírók­ előtt: 'békésen* ' felszabadultan,^ belső ^pompával akarnak hétfőn 'ühnép«f­ffr,'''indg-i' őrizve méltóságteljességüket. Ki­fejtette:­ nem tartanak provoká­ciótól, de az idei esztendő nagy­szabású tüntetéseinek gyakorlati tapasztalataira építve megfelelő rendezőgárdáról gondoskod­nék, saját soraikból. Remélik, '• minden résztvevő átérzi, milyen fordulópontot jelent ez a mos­tani, Szabad ünneplés a nemzet életében, amikor végre méltó tiszteletadással lehet '56 jelentő­­­­ségére emlékezni. Sebestyén László rámutatott: mint egy óriá­si forgószínpadon, úgy fog hétfőn, az eredeti helyszíneken megele-­ venedni a történelem. Majd azon meggyőződésének adott hangot, hogy október 23-it nem lehet a nemzeti megbékélés napjaként emlegetni, hiszen a múltban,ép­pen aznap hágott a békétlenség tetőfokása, s forradalom robbant ki. Nem­ lehet nemzeti emléknap­pá sem degradálni — vélekedett. Azt hangsúlyozta:­­ez a népfelség kapja a magyar történelemben. Ezért a bizottság változatlanul ragaszkodik hozzá, hogy október 23-át nyilvánítsák nemzeti ün­neppé, munkaszüneti nappá, egyenlő rangra emelve március 15-vel és augusztus 20-val. .Zimányi Tibor, az Országház elnökével folytatott, eredményte­len tárgyalásaikról, számolt be a­­ sajtó képviselőinek. Mélységesen fájlalta, hogy nem sikerült meg­egyezésre jutniuk Szűrös Má­tyással, aki október 16-án közöl­te velük: a Parlament épületé­nek tetején levő csillag október 23-i ünnepélyes kioltását már­ megelőlegezték egy belső rendel­kezéssel; a Parlament erkélyéről pedig nem szólhatnak a hétfő es­ti ünnepi nagygyűlés szónokai a­­ néphez, mert onnan csak állam­főknek, miniszterelnököknek van joguk szózatot intézni hallgató­ságukhoz, a nem kívánnak ezzel precedenst teremteni. Zimányi ehhez annyi megjegyzést fűzött: Nagy Imre még nem volt minisz-­ terelnök, amikor 33 évvel ezelőtt , őt­­onnan hallgatták az emberek. Zimányi sérelmezte, nem politi­kai megnyilvánulásnak tekintik az általuk szervezett hétfői meg- ’ mozdulásokat, pedig az Október­­ 23. Bizottság jelenleg a legna­­gyobb, s egységes ellenzéki tömö­rülés. A hétfői nap a magyar tár­sadalom egységes és pártok fe­letti ünnepe lesz. A sajtótájékoztatón azt is el­mondták: megnyugtató eredmény­re vezettek a rendőrséggel foly­tatott egyeztető tárgyalások. A karhatalom csupán a közlekedé­si problémák elhárítása, egyes területek, felvonulási útvonalak szabaddá tétele, a forgalom előli alkalmi lezárása hárul. Megálla­podás született azonbanrmárról i­.Shogy az Psírtamehr előtt:— hz- 1 épület Védelme­z érdefékzeti 'tenitoőrsorfél, 'lesii"'áe"az etlyen­­­ruhás őrség' sapkájáról­­' ígérik —, addigra lekerül a vörös csil­lag. Volt, aki azt hangsúlyozta, még hétfőn sem késő engedélyezni,­ hogy az Országház erkélyéről be­szélhessenek a szónokok. Beje-­ lentették: a Parlament előtti es­ti, 18 órakor kezdődő nagygyű­lést a TV 1 élő, egyenes adásban közvetíti, 20 óra 45-től pedig 90 perces összefoglaló műsorban szá­molnak be a budapesti és a vi­déki megemlékezésekről. Az Ok­tóber 23. Bizottság tagjai remény­kednek az objektív tájékoztatás­ban. Az INCONNU független mű­vészeti csoport képviseletében Molnár Tamás azt tudatta az egy­begyűltekkel, hogy a 301-es par­cella kopjafáira szánt adomá­nyokból megmaradt 200 ezer fo­rintból október 23. elnevezéssel nemzetközi képzőművészeti ala­pítványt létesítenek. A díjakat évente ítélik, oda. A jelenlevő Mécs Imre­­ ezzel kapcsolatban szóvá tette : az összegyűlt­ pénzt szerinte továbbra is kopjafák ál­lítására kellene­ fordítani, hiszen országszerte sok, mártír­ sírját si­került felkelni és azonosítani. Megtudtuk még, a TIB szervezé­sében 23-án délután kiállítás nyí­lik a Budapest Galériában a. 301-es parcella emlékműve pályázatára beérkezett tervekből. Aznap dél­előtt pedig egy kivégzett felkelő, Balázs Ferenc­ újratesmetési gyász­­szertartása lesz a rákoskeresz­túri nemzeti emlékhelyen.­­ Hétfőn 13 órakor a Corvin­­közben, 14 órakor a Kilián-lakta­­nyánál, 15 órakor a Rádió, épüle­ténél­; délután kettőkor a műegye­tem előtt, négykor a Bem téren.­ 15­ óra 30-kor a Hősök terén tar­tanak megemlékezéseket, amelye­ken ismert 56-os személyiségek mondanak beszédeket. A külön­böző helyszínekről a résztvevők estére a Parlament elé vonulnak, ahol a nagygyűlés szónoka Fónay Jenő, Obersovszky Gyula, Utassó György, Wittner Mária és Rácz Sándor lesz. Este hatkor ország­szerte megszólalnak a harangok. Kérik a résztvevőket, mindenki vigyen magával egy-egy szál gyer­tyát. (kurcz)* (OS) A Magyar Szocialista Párt kispesti szervezete támogat­ja azt a kezdeményezést, hogy október 23-a legyen a nemzeti megbékélés napja. Ez alkalom­ból kezdeményezzük, hogy e na­'­pon 14.00 órakor szólaljanak meg a kispesti­ temlomok harangjai és a hívők, nem hívők gondoljanak egy percre 1956 áldozataira és mártírjaira. Az MSZP" kispesti, szervezete " Magyar Nemzet Köztársaságielnök-jelöltet állít és programot fogad el az MDF-gyűlés . A Magyar Demokrata Fórum II. országos gyűlését, természete­sen a Himnusz eléneklésével kezdték. S ha ez még bizonytala­nul, itt-ott kissé hamisan szólt is, az utána következő beszédek alatt­ átforrósodott a hangulat Egyre érezhetőbbé vált, hogy egy növek­vő magabiztosságú, letisztuló ar­culatú mozgalom­­vonul, be im­­már feltehetőleg hosszú időre a hazai, politikai életbe. A nagy nemzetközi érdeklődést is kiváltó országos gyűlést, ame­lyen megjelent az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjet­unió Magyarországon akkreditált nagykövete is. Szabad György történészprofesszor, elnökségi tag megnyitó beszéde után külföldi küldöttségek vezetői köszöntöt­ték. A Keresztény Internacioná­­lé, a lengyel Szolidaritás és a nyugatnémet CDU CSU képvise­lői után hosszan tartó lelkes tapssal fogadták a közgazdasági egyetem aulájában helyet fogla­ló küldöttek a litván­ Sajudis kül­döttségvezetőjét, aki isten áldá­sát kérte az MDF-re, és a közis­mert V-t, a győzelem jelét mu­tatta ujjával. Ezt követően Csurka István na­pirenden kívüli bejelentésével­­kezdődött az országos gyűlés ér­demi része. A sajtónak köszönhe­tően az már nem volt újság, amit először bejelentett, jelesül, hogy az MDF saját köztársasági elnök­jelöltet kíván állítani Für Lajos MDF elnökségi tag, az ELTE tör­ténészdocense személyében. In­kább újdonságnak számított az indoklás. Csurka István nem ta­gadta, hogy az MDF vezetősége még nem is oly rég Pozsgay Im­rét kívánta támogatni az állam­fői posztra. Őt változatlanul nagy­­rabecsüli­k, és elismeréssel adóz­nak azért a támogatásért, amely­­lyel hozzájárult az MDF hivata­los megalakulásához. Ám a­­köz­ben eltelt időszakban Pozsgay Imre tekintélye csorbult az egész társadalom szemében. Miközben nagy győzelmet aratott az MSZMSZ-ben a párt átalakításá­val, összefogott lejáratására a hazai és a nemzetközi kommuni­káció. Amennyiben az országos gyűlés elfogadja Für Lajos jelö­lését, módjuk lesz a magyar vá­lasztópolgároknak „a jó és a jobb között” választani. Csurka István ebben az össze­függésben méltatta azt a magyar Országgyűlést, melyne­k legitimi­tását az MDF vitatta, amiért az a háromoldalú megállapodások­nak megfelelően megszavazta a­ sarkalatos törvényeket: a lénye­gében új alkotmányt, a rendkí­vül korszerű választójogi törvényt és a pártokról szóló törvényt. Rosszallását fejezte ki viszont a Szabad Demokraták Szövetségé­nek az aláírásgyűjtő­­kampánya miatt, amellyel „népszavazást kö­vetel, hogy ne legyen népszava­zás". Igaz — mondta —, hogy az MDF is szívesebben vette volna az elnökválasztást a szabad par­lamenti választások után, most azonban éppen a máris elért ered­mények megvédése és a helyzet stabilizálása végett van szükség a köztársasági elnökre. Meggyőző­dése szerint ez szolgálja a ma­gyar nép érdekeit, a vak és kér­lelhetetlen kommunistaellenes­­séggel csak ellenségeket szerez­het a születő magyar demokrá­cia. Csurka István ezt követőleg bejelentette, hogy Biró Zoltán le­mondott ügyvezető elnöki tiszté­ről, amelyet csak ideiglenesen vállalt. Az MDF elnöksége most az alapszabály módosításával egyidejűleg új elnököt is javasol Antall József személyében, aki a nemzeti egyeztető tárgyalásokon messzemenően tanúbizonyságot tett diplomáciai és politikai tu­dásáról, rátermettségéről. A választásokat az országos gyűlés második napján, ma tart­ják meg, és vasárnap reggel je­lentik be az eredményét. Ezt követőleg Antall József az aktuális belpolitikai helyzetről szólt. Kiemelte azt, amit az Or­szággyűlés — éppen az aláírás­­gyűjtő kampány miatti rossz hangulatában — szinte észre sem vett, nevezetesen, hogy történel­mi jelentőségűt alkotott az alkot­mány módosításával és a válasz­ Sajtótájékoztató az MSZP elnökségi üléséről Nem vállalják a politikai kontinuitást (MTI) Az MSZP Elnöksége ja­vasolja október 23-a nemzeti, em­léknappá nyilvánítását, felhívja a párt tagjait és szervezett, hogy a kongresszus állásfoglalásának szellemében emlékezzenek meg a 33 éve történtekről, a barrikád mindkét oldalán elesettekről, 1956 áldozatairól. A tanácskozást kö­vetően az elnökség két tagja, Kó­sa Ferenc és Vass Csaba vállalko­zott arra, hogy a párt országos központjában találkozzon a hazai és a nemzetközi sajtó munkatár­saival. Kósa Ferenc utalt arra, hogy a régi párt reformerői januárban már kezdeményezték a történelmi megítélés megváltoztatását. Vass Csaba ehhez hozzátette: az MSZP nem vállalta fel a politikai kon­tinuitást, újraértékeli a történelmi eseményeket. November 4-e kapcsán az el­nökségi tagok utaltak az állásfog­lalásra, amely leszögezi: semmi­­lyen hatalomnak nincs joga egy nép társadalmi-politikai törekvé­seit külső katonai beavatkozással meghiúsítani, ezért a párt elhatá­rolja magát az 1956. október—no­vemberi szovjet katonai beavatko­zástól. Az MSZP megítélése sze­rint a november 4-i beavatkozás politikai hiba volt. A Szabad Európa Rádió mun­katársa úgy vélekedett, hogy ok­tóber 23-a nemzeti ünnepnappá nyilvánítása március 15-ével szembeni kijátszás lenne. Kósa Ferenc kijelentette: október 23-át helyére kell tenni, a maga valósá­gos világtörténelmi értékrendje szerint. A pártszervezetek munkahelyi jelenlétével kapcsolatos parlamen­ti döntést az elnökség tudomásul vette — hangzott el végül. December 31-ig erősíthető meg a párttagság (MTI) A Magyar Szocialista Párt alkotmányos alapokon álló párt. Ennek megfelelően az Or­szágos Elnökség tudomásul veszi az Országgyűlés által­­ a pártok működéséről és gazdálkodásáról alkotott törvényt. Megteszi a szükséges intézkedéseket a Ma­gyar Szocialista Párt törvényben előírt feltételek szerinti működé­séhez és ezek alapján történő bírósági bejegyeztetéséhez — szö­gezi le az MSZP Országos­ Elnök­ségének pénteki állásfoglalása a pártszervezés feladatairól. Ezzel együtt az állásfoglalásban az elnökség meghosszabbította az­­eredetileg október 31-éig kitűzött határidőt, és hangsúlyozta: az MSZMP volt tagjai számára min­denütt biztosítani kell annak le­hetőségét, hogy december 31-éig erősíthessék meg párttagságukat is szocialista pártban. s­ tójogi törvénnyel. Azóta lénye­gében mind a három másik kö­vetelés, amelyet az SZDSZ áru­­kapcsolással felvett az aláírás­gyűjtésbe, az Országgyűlés nem kívánja pártok működését a munkahelyeken, jogutód nélkül feloszlatta a munkásőrséget (er­ről éppen beszéde idején érkezett a hír, és az ezt köszöntő vas­taps után Csoóri Sándor javaslatára és vezetésével nyomban öttagú küldöttség ment üdvözölni dön­téséért az Országgyűlést), továb­bá várhatólag még az ülésszakon kötelezettségvállalást jelent be a kormány az MSZMP vagyoná­nak nyilvánosságra hozatalára. Antall József figyelmeztetett a politikai vákuum veszélyére, amely mindig melegágya a dik­tatúra újjászületésének. „Nekünk tisztességes politikai partnerek­re és ellenfelekre van szüksé­günk, és arra is törekednünk kell, hogy azzá váljanak" — mondot­ta. A jövő építéséhez mindenkire szükségünk van, aki hajlandó jó­vátenni a bűneit — folytatta, de hozzátette: „nagy történelmi ta­pasztalat, hogy az áldozat min­dig könnyebben bocsát meg, mint a tettes, akinek rossz a lelkiis­merete". Az áldozatokat képviselte Zi­mányi Tibor, a Recski Szövetség vezetője, aki bejelentette az or­szágos gyűlésnek, hogy a szövet­ség megállapodást kötött az MDF- fel. Ennek a sarokpillére, hogy mindkét szervezet elsődleges fon­tosságúnak tekinti a stabilitást, és úgy véli: az elmúlt évtizedek sé­relmeit mielőbb teljesen orvo­solni kell. A Recski Szövetségi er­re megfelelőnek tartja az MDF programját, épp ezért támogatja a fórumot törekvéseiben és je­löltjeit a választásokon. A gyű­lést megelőző sajtótájékoztatón Kiss Gy. Csaba szóvivő már be­jelentette, hogy hasonló megálla­podást kötött az MDF a Magyar Zsidó Kulturális Egyesülettel is. Az egyesület egyetért az MDF nemzeti, etnikai és vallási-kultu­rális kisebbségekkel kapcsolatos elgondolásaival. Tudósításunk készültekor az országos nagygyűlés első napja még nem ért véget. Hétfői szá­munkban öszefoglalót adunk a­­ vasárnap délben befejeződő ese­mény fontos részleteiről. (é. I.) Szomszédos­ országok nemzetiségeinek találkozója Sopronban (MTI) A szomszédos országok nemzetiségeinek 14. találkozója kezdődött meg pénteken Sopron­ban; az eszmecsere megrendezé­sére a szomszédos országok nem­zetiségeinek, a karintiai szlové­nek kezdeményezésére megalakult munkaközössége kérte fel hazán­kat. Az összejövetelre Ausztriából, Jugoszláviából, Olaszországból, Svájcból és az észak-dunántúli ré­gióból több mint száz vendég ér­kezett. Az említett országokban tevékenykedő nemzetiségi mozgal­mak képviselőit Franci Zwitter, a munkaközösség koordinátora, il­letve a magyarországi nemzetisé­gi szövetségek vezetői köszöntöt­ték. A megnyitót követően Her­­czeg Géza akadémikus az embe­ri jogok és a nemzeti kisebbségek védelmére fejtette ki véleményét. Majd Tabajdi Csaba, a Miniszter­tanács nemzeti és etnikai kisebb­ségi kollégiuma titkárságának ve­zetője a közép- és kelet-európai, illetve a magyarországi nemzeti etnikai kisebbségi jogokról tartott előadást. Rámutatott: Európában kevés erkölcsi és poltikai jogalap­ja van a beilleszkedésre olyan államnak, amely belső gyakorlatá­ban antidemokratikus, amely sa­ját kisebbségeivel szemben türel­metlen,­ és azok erőszakos beol­vasztására törekszik. A nemzetiségi kérdés nemzet­közi jogi összefüggésével kapcso­latban kiemelte: a magyar külpo­litika törekvése az, hogy a nemze­tiségi jogokat nemzetközi garan­ciák szavatolják. ----- A NAP —­-,--------------------------­Stratégiai szavak Minden nap le kellene írni egy igaz mondatot. Egy leg­alább holnapig igaz mondatot. Amelyet senki sem cáfolhat meg egy óra múlva. Minden nap le kellene írni egy stratégiai értékű szót. Amely netán a jövő esztendőben is megtalálható a szótár­ban, mégpedig változatlan értelemmel. E pillanatban ugyanis, úgy tetszik, csak a kötőszavak maradnak érvényben egyik hétről a másikra. Csak a betűk és a hangzók hosszú életűek. Ha nem keressük meg a mindenek ellenére tartós ténye­­inket, a hullámzások közepette is rendíthetetlen lényegün­ket, ha nem fedezzük fel mindazt, ami mindenek fölött mégis összekapcsol mindannyiunkat:­­át az időn, át a tör­ténelmen, és áthidalva összes rész- (és nemcsak rész) ellen­téteiket,­­ akkor jaj. Ha nem világos, hogy mi a kétség­telen, a mozdíthatatlan, a tagadhatatlanul igaz — akkor azt sem vesszük észre, mi a hazug. Persze, mindenki azt hiszi, igaza van. A szembenállókat azonban az igazságok nemcsak elvá­lasztják. Külön igazságaik is csak annyit érnek, amennyit egymás igazságaiból is magukba foglalnak. Az nem lehet, hogy az egymás mellé állított, egymásnak ellentmondó szavakat ne ölelje magába egyazon nyelv: e nemzet fájdalmainak, emlékeinek és reménységeinek nyelvezete. Aki csak tagadni és kitagadni tud, az csak a magáét mondja — nem az összmagyarságét, DIURNUS

Next