Magyar Nemzet, 1989. november (52. évfolyam, 257-282. szám)
1989-11-01 / 257. szám
Ára: 4,80 forintMagyar Nemzet maf Szerda 1989. november 1. L1I. évfolyam 257. szám Népszavazáson méretnek meg november 26-án tíz aláírásgyűjtők a T. Ház osztja a kormány álláspontját: Nagymarosnál ne épüljön fel a gát Csak a két történelmi címer közül választunk január 7-én — Indulatos eszmecsere az indítványokról — Hagelmayer István lett a Számvevőszék elnöke Ne legyen csúcsra járatás Bősnél — Aggódás a Szigetközért —Javasolják az 1977-es államközi szerződés módosítását — Átfogó területrendezési terv készül A Duna elterelése a párizsi békeszerződés megsértése lenne PARLAMENTI ÖSSZEFOGLALÓ AHOGY ez már egy választási ciklus vége felé lenni szokott, az interpellációk idejéreúj erőre kaptak a képviselők. Legalábbis azok, akik a valós politikai kérdések helyett szűkebb pátriájuk bajait emelték a parlamenti eszmecsere rangjára. S az így kivívott közéleti szerepléssel tanúbizonyságát adták a választói érdekek képviselőházi megjelenítésének és jutottak ezáltal újabb bizalomhoz lakókörnyezetükben. Igaz, másokat nemigen érdekeltek a valójában helyben is eldönthető ügyek. Így aztán megeshet, hogy az interpellációval megszólított miniszter iránt érzett rokon-, vagy ellenszenv határozta meg, melyik honatya nyomta meg az „igen”-t, melyik a „nem”-et, és ki a tartózkodást jelentő gombot. Nekik állásfoglalásuk mindenképpen becsületükre válik, mert az eredményjelző tábla újabban rendre leleplezi azokat, akiknek jelenlétéből még csak a tartózkodásra sem futja. Mert az igazoltan távol levő képviselőkön kívül mindig akad egy-két tucatnyi honatya, aki úgy van jelen a Tisztelt Házban, mintha ott sem lenne. Így múlt el csendes nyugalomban a délelőtt, s így költötték el ebédjüket a képviselők, hogy aztán mozgalmas délután köszöntsön a képviselőkre. EBÉD után aztán nyomban dönteniük kellett a honatyáknak számos fontos kérdésről. Így arról, hogy a szabad demokraták előterjesztésével ellentétben mégiscsak javaslatot tettek az Állami Számvevőszék elnökének és két elnökhelyettesének személyére. S kizárólag a honatyák emlékezőtehetsége az oka annak, hogy az adóreform atyjának kikiáltott pénzügyi szakember listára kerülését eleve elvetették. Ezúttal sem maradt el a szokott huzavona a népszavazás kiírásáról. Értelmezési vita folyt arról, az aláírásgyűjtő-íven feltett kérdésen kívül szerepeljen-e szavazás mikéntjére eligazítást adó kiegészítés? A szabad választás pusztán politikai kategória vagy értelmezhető jogi fogalom-* ként is? Hangos viták, lehurrogások és a szokásos intolerancia jellemezte a vitát az eltérő megnyilvánulásokat. S feltűnően nagy üdvrivalgás köszöntötte azt a képviselői felvetést, mely szerint a saját szerepük növelésére fordított kétszázmilliót — ha az aláírásgyűjtők feltételezését a népszavazás nem igazolja- vonják le a kezdeményező párt állami támogatásából... Végül minden eldőlt: egy hónapon belül népszavazáson méretnek meg az aláírásgyűjtők, januárban pedig csak a két történelmi címer közül választhatunk, s kísérelhetünk meg köztársasági elnököt választani. VÍZVÁLASZTÓNAK is nevezhető a Bős—Nagymaros kérdés újbóli napirendre tűzése, hiszen a tavaly októberi, már-már botrányos állva szavazás után a képviselők mostani állásfoglalásából akár az kiderülhetett: ki volt hajlandó tudomásul venni az elmúlt esztendő során végbement változásokat, ki képes követni a választók jelentős hányadának igényeit, és ki kötődik ma is a korábbi uralmi viszonyokhoz. Sőt, az is felvetődött: nem lehet, hogy a „mű” építése körüli kötélhúzásnak ne legyenek személyi követelményei. A T. Ház végül is elfogadta a kormány javaslatát, amelyet eme testület különben csaknem egyhangúlag hozott meg: csak a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter védi meg a gátat. A többiek — most már parlamenti támogatással —, inkább bontanák. A válasszal a képviselő egyetértett, s az Országgyűlés is elfogadta. A szeptember 26-án kezdődött ülésszakon Técsy László (Szabolcs-Szatmár m., 19. vk.) interpellált a miniszterelnökhöz annak érdekében, hogy a mezőgazdasági ágazatban 1990. január 1-jétől oldják fel a keresetszabályozást. A kormány megbízásából az interpellációra a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter válaszolt, azt azonban sem a képviselő, sem a parlament nem fogadta el. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának és a minisztériumnak a véleménye szerint annak, hogy a mezőgazdasági jövedelmek elmaradtak a többi ágazatétól, nem a keresetszabályozás az oka. Ha azonban indokolt a mezőgazdaság kiemelése a keresetszabályozásból, ez csak a vállalkozási nyereségadóról szóló törvény módosításakor válik lehetségessé. Az interpelláló képviselő a választ kizárólag azzal a megkötéssel fogadta el, hogy a mezőgazdasági keresetszabályozás megszűnése kerüljön be az adótörvénytervezetbe. A választ az Országgyűlés elutasította. Bozsó Jánosné (Tolna m., 7. vk.) és Debreczeni József (Bács- Kiskun m., 3. vk.) a szeptemberi ülésszakon Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszterhez interpelláltak a megüresedett vagy részben kihasznált, illetve a szovjet csapatok által kiürített kecskeméti laktanyák hasznosítása érdekében. Az Interpellációkat tárgyaló honvédelmi bizottság megítélése szerint egyébként ez a kérdéskör nem parlamenti, hanem kormányzati és helyi intézkedéseket igényel. Mindezekre tekintettel Horváth Lajos azt javasolta Bozsó János Hénak és az Országgyűlésnek,, hogy értsen egyet a bizottság jelentésével, illetve a plénum a kormány döntésétől függően határozzon arról: a további vizsgálattal melyik bizottságot bízza meg. A javaslattal a képviselőnő egyetértett. A másik interpelláló, Debreczeni József viszont ezt nem tehette, hiszen a pont tárgyalásakor nem volt a teremben. Tornai Endre (Veszprém m., 11. vk.) a szeptemberi ülésszakon Békesi László pénzügyminiszterhez interpellált annak érdekében, hogy a lakossági borforgalmi adót 1990-re szüntessék meg. Az interpellációra adott pénzügyminiszteri választ akkor sem a képviselő, sem az Országgyűlés nem fogadta el, ezért a parlament elnöke további vizsgálat céljából kiadta a terv- és költségvetési bizottságnak, amely részletes vita után a következő döntést hozta: „1990-ben a jelenlegi adónemek fenntartása indokait, mert ha a mai adószerkezetből a borforgalmi adó ellentételezés nélkül kiesne, úgy a bort értékesítő mezőgazdasági kistermelők — évi 2 millió forint árbevételig — lényegében adó nélkülivé válnának. Az interpelláló képviselő kijelentette: a választ csak megjegyzéssel fogadja el. Konkrét ígéretet kér arra: a borforgalmi adó 1990-ben szűnjön meg, ugyanis ez az 1989-es év adója. Az Országgyűlés a bizottság jelentését fogadta el. A második nap Az előzetes várakozástól eltérően Interpellációk tárgyalásával folytatta munkáját kedden az Országgyűlés októberi ülésszaka. A napirend megváltoztatására azért volt szükség, mert a plenáris ülés megkezdése előtt — reggel 9 órakor — a terv- és költségvetési, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság még nem tudta befejezni az előző napon elhangzott, a népszavazás elrendeléséhez kapcsolódó módosító indítványok megvitatását. Így az ülésszak soros elnöke, Horváth Lajos — a korábban már bevált gyakorlat szerint és az idővel való takarékosságot szem előtt tartva — rendelte el az interpellációk tárgyalását a bizottságok munkájának befejeztéig, illetve jelentéseik elkészültéig. Újra tárgyalt ügyek Elsőként azokról a korábban benyújtott interpellációkról határozott a plénum, amelyeket jóváhagyás hiányában a testület újratárgyalásra visszautalt az illetékes bizottságoknak. Így a szeptember 26-ánkezdődött ülésszakon Tollár József (Zala m., 6. vk.) interpellált Nagykanizsa város és környéke vízdíjának rendezése ügyében a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhez. A miniszter — a házszabály adta lehetőséggel élve — írásban válaszolt a képviselőnek. Az abban foglaltak szerint a kialakult díjaránytalanságok a lakossági ivóvíz- és csatornadíjak rendezésével megszüntethetők. A minisztérium támogatja, hogy egységes lakossági díjat alkalmazzanak. A miniszter írásos válaszát mind az interpelláló képviselő, mind az Országgyűlés elfogadta. A június 27-i ülésszakon Vass Józsefné (Békés m. 15. vk.) a mezőgazdasági termények, az állatok és állati termékek termelői árának emelését indítványozta. Az Interpellációra adott választ sem akkor, sem pedig a szeptemberi ülésszakon nem fogadta el a képviselő, illetve a parlament. Az Országos Árhivatal elnökének, a kereskedelmi miniszternek, az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának előterjesztését végül is a terv- és költségvetési bizottság vizsgálta. Ennek alapján az a döntés született, hogy az Országos Árhivatal az érintett tárcákkal kialakított előzetes egyeztetés alapján a jövő évi termésre új gabonaárakat állapított meg. Ez addig érvényes, amíg az ártörvényt az Országgyűlés meg nem tárgyalja. Ennek várható időpontja jövő év eleje. 1 INTERPELLÁCIÓK A T. Ház a továbbiakban is az „előrehozott” napirendhez tartotta magát, az interpellációk következtek. Könnyítsék meg az örökbefogadást ÁRVAI LÁSZLÓNÉ (Heves, m., 1. vk.) a családjogi törvény módosítása tárgyában interpellált az igazságügy-miniszterhez. A képviselőnő példaként említette, hogy a törvény kedvezőtlen hatásaként drasztikusan csökkent az örökbe fogadott gyermekek száma. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter válaszában elismerte, hogy a családjogi törvény valóban rosszul sikerült, s több szempontból is módosításra szorul. A kormány hamarosan beterjeszti a módosító javaslatot az Országgyűlés elé, így ezt a Ház még az idén megvitathatja. A miniszter válaszát az interpelláló képviselő is és az Országgyűlés is elfogadta. Jóvátételt sürgetnek a hatvani internáltak NAGY JÓZSEFNÉ (Heves m., 9. vk.) a miniszterelnökhöz intézett interpellációt a hatvani internáltak rehabilitációjának ügyében. Egy kiprovokált tüntetésben való részvétel miatt 1950-ben letartóztattak 44 hatvani vasutast. A férfiakat a recski táborba küldték kényszermunkára, az asszonyokat és a gyerekeket pedig Hortobágyra telepítették ki. Az elmúlt csaknem négy évtized nem volt elegendő, hogy ügyüket megfelelő módon rendezzék, ezért kérte a képviselőnő, hogy részükre az erkölcsi, politikai rehabilitáció mellett anyagi jóvátételt is nyújtsanak. A kormány nevében Kulcsár Kálmán elmondta, hogy a jelenlegi kormány kötelezettséget vállalt az igazságtalan ítéletek semmissé tételére, s az ezzel kapcsolatos rehabilitációra, az anyagi jóvátételre. Ám ez nem történhet egyik napról a másikra, figyelembe kell venni az ország teherbíró képességét is. A képviselőnő elfogadta a miniszter válaszát és az Országgyűlés is egyetértett azzal. Nem vonják el a pénzt a gyermeküdültetéstől PAPP ELEMÉR (Zala m. 4. vk.) a gyermek- és ifjúsági üdültetés preferálása tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez. Megdöbbenve értesültem róla — mondotta —, hogy a költségvetési koncepcióban a körzeti, területi feladatok között nem preferált a gyermek- és ifjúsági üdültetés. Békesi László pénzügyminiszter válaszában hangsúlyozta: az 1990-es költségvetés most készül, s ebben szó sincs arról, hogy elvonnák a támogatást a gyermekes ifjúsági üdültetéstől. Az viszont igaz — ismerte el —, hogy az államháztartás nehézségei miatt várhatóan nem nőhet e preferencia összege. A képviselő és az Országgyűlés egyaránt elfogadta a választ. Négyszázmillió forint a kiemelt üdülőkörzeteknek FENYVESI HENRIK (Somogy m., 7. vk.) a pénzügyminiszterhez interpellált a fizetővendéglátásról szóló minisztertanácsi, illetve pénzügyminiszteri rendelet módosítása tárgyában. Elégedetlen a gyógy- és üdülőhelyi díjak mostani helyzetével, s azzal, hogy a fizetővendéglátásból származó jövedelmeknek csak nagyon kis hányada marad a helyi tanácsaiknál. Szerinte a személyi jövedelemadó-rendszert is módosítani kellene, mivel a Balatonkörnyéki kereskedelmi és vendéglátó egységek kezelői többnyire lakóhelyükön adóznak, s így az ál-