Magyar Nemzet, 1990. október (53. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-18 / 245. szám

4 Új törvény az ügyvédségről és a sajtóról A bírók helyzetéről novemberben tárgyal a T. Ház .­ A kormány múlt heti ülésén elfogadta a bíróságok helyzetéről készített előterjesztést és a tör­vénytervezetet — előreláthatólag novemberben — kész az Ország­­gyűlés elé terjeszteni. A bírák bé­rével, előmenetelével és az ön­­kormányzat egyes kérdéseivel kapcsolatos álláspont egyébként teljesen független bírák ez irá­nyú, egyébként teljesen jogos fel­lépésétől — hangsúlyozta dr. Bal­sai István igazságügyi miniszter a szerdai sajtótájékoztató beveze­tőjében. A miniszter szólt arról is, hogy a tervek szerint még eb­ben az évben a parlament elé ke­rül az ügyvédi törvény átfogó re­formja. Ebben többek között ala­nyi joggá válik az ügyvédi hiva­tás gyakoribál és a leendő kép­viselők választhatnak a magán­­ügyvédi, illetőleg a munkaközös­ségi forma között. A munkadíj ezentúl szabad megállapodás tár­gya lesz. A tárca vezetője a közjegyzők­kel kapcsolatban elmondta: a még ez évben terv­be vett jogsza­bályi változtatás értelmében megszűnik az állami közjegyzői intézmény. A közjegyzők munká­jukat ezentúl a bíróságoktól füg­getlenül, a régi tradíciók szerint magánközjegyzői formában gya­korolhatják. A miniszter szólt még a büntetés-végrehajtási szer­vezet átfogó reformjáról, s ki­emelte: az eddigi kvázi fegyveres jelleg helyett egyfajta sajátos, az igazságszolgáltatás szervezetébe jobban illeszkedő, közszolgálati jellegű testület lesz. Az Ügyészséggel kapcsolatban dr. Balsai István bejelentette: a kormány döntése szerint a Ma­gyar Köztársaság legfőbb ügyé­szét kérték fel arra, hogy végez­ze el a szervezet alkotmányos fe­lülvizsgálatát. Várhatóan a jövő év elején döntenek arról, hogy az ügyészség a parlamentnek vagy a kormánynak alárendelt szervezet­ként működjön. Dr. Bogdán Tibor közigazgatá­si államtitkár a közjogi jogalko­tás kérdéseit érintve, egyebek mellett elmondotta: a közeljövő kodifikációs programjának része a nemzetiségi és adatvédelmi szakombudsman jogállásának tör­vényi szabályozása, és hamaro­san beterjesztik az adatvédelmi jogszabály tervezetét is. A készülő sajtótörvényről dr. Bogdán Tibor elmondta, hogy az írott sajtó jogi szabályozása a tervek szerint igen rövid, gya­korlatilag sajtórendészeti kérdé­seket érintő törvényszövegben ölt testet, míg az elektronikus sajtó külön szabályozást igényel. Utób­bival kapcsolatban kifejtette: rengeteg technikai kérdést kell megoldani és a külföldi tapaszta­latok alapján valószínűsíthető, hogy ez a jogszabály mintegy 15- 20 év alatt, folyamatos korrekció után nyerheti el végső formáját. Dr. Isépy Tamás politikai ál­lamtitkár a jogi szakvizsga kü­szöbönálló reformjáról szólva kiemelte: 1991 szeptemberétől új­ra egységes lesz a jogi szakvizs­ga. A szakvizsga letétele a jövő­ben alanyi jog lesz, eszerint min­denki, aki rendelkezik az előírt legalább kétéves jogi gyakorlat­tal, leteheti, függetlenül attól, hogy munkaköréhez szükséges-e vagy sem. Dr. Kecskés László helyettes ál­lamtitkár a polgári törvénykönyv újrakodifikálásával kapcsolat­ban elmondta: az új kódex elké­szítése 4-5 évet vesz igénybe, de bizonyos módosításokkal nem le­het tovább várni, így október 25-én a kormány elé kerül az a törvényjavaslat, amely depoliti­­zálja a polgári törvénykönyv be­vezető rendelkezéseit, elhagy né­hány idejétmúlt alapelvet és le­hetővé teszi az állam jogalanyi­ságát. Az elképzelések szerint a jövőben az állam egy újonnan fel­állítandó szerven, a Kincstári és Jogügyi Igazgatóságon keresztül lesz perelhető. A társasági joggal kapcsolatban az államtitkár­helyettes rámutatott: az több vo­natkozásban elmaradt a valós igényektől. A sorban állást egy kormányrendelettel kívánják csökkenteni. Eszerint a késedel­mi kamat összege az eddigi 20 százalék helyett, a jövőben min­dig a jegybanki alapkamat két­szerese lesz és ettől lefelé a fe­lek nem térhetnek el. Szólt még a koncesszió intézményének be­vezetéséről és arról is, hogy a tisztességtelen verseny törvény­­javaslatának vitája során jelen­leg az a kormányálláspont ala­kult ki, hogy a verseny tisztasá­gát felügyelő hivatal mind a par­lamenttől, mind a kormánytól független, tehát bírói szerv le­gyen. D­r. Bárd Károly helyettes ál­lamtitkár a büntetőjogi kodifiká­­ció kérdésköréről szólva­­kiemel­te: a gazdasági­­büntetőjog re­formján kívül a kormány elé ke­rül a büntetőeljárási törvény módosításának javaslata, amely immár az Európa Tanács igényei­hez is közelítve, az őrizet eddigi ötnapos határidejét 72 órára szál­lítja le. Dr. Bárd Károly említést tett ezenkívül a katonai büntető­jog reformjáról, valamint arról, hogy a kegyelmi ügyek intézésé­ből a jövőben kiiktatják az igaz­ságügyi minisztériumot.­ ­kishallal Magyar Nemzet Fidesz kontra Fidesz Orbán Viktor nem jelent meg a tárgyaláson Orbán Viktor, a Fiatal Demok­raták Szövetségének frakcióveze­tője helyett Székely Attila ügy­véd jelent meg tegnap a Pesti Központi Kerületi Bíróság épüle­tében tartott tárgyaláson. A fel­peresek, Balla Judit, Győri-Mol­nár Lajos, Sándor András és Torma Beáta a jó hírnévhez való jog megtérítésének bírósági meg­állapításáért,­ az elégtételre köte­lezésért nyújtottak ide keresetet a Fidesz-vezető ellen. A­­ kereset szerint a felperese­ket a Fidesz Országos Tanácsa május 26-án egy ideiglenes bi­zottság tagjává választotta, és megbízta, készítsenek felmérést a szövetség pénzügyi, infrastruktu­rális és információs helyzetéről a június eleji kongresszusra. Orbán Viktor kongresszusi megnyitó­ be­szédében a bizottság által készí­tett anyagot „felforgató,, búj­to­ga­tó elemekből álló csoport aljas akciójának" minősítette, és kije­lentette, amennyiben ez az anyag a kongresszuson ismertetésre ke­rül, „nagy nyilvánosság előtt el­követett becsületsértés’’ miatt be­perli őket. A kongresszus más­napján a bizottság két tagja eti­kai vizsgálatot kért maga ellen. Orbán Viktor szerint azonban fe­lesleges lenne ad hoc etikai bi­­zotságot létrehozni, mert a „bű­nösök, akiknek röpirata értelmé­ben ő­­gazember, bíróság előtt kell, hogy feleljenek”. A felpere­sek ekkor levelet írtak Orbán Viktornak, felszólították, hogy 24 órán belül indítsa meg ellenük az ígért eljárást, amennyiben nem teszi meg, ők lépnek fel ellene becsületük megvédéséért. Orbán Viktor nem válaszolt, így a bi­zottság négy tagja június 5-én be­adta a keresetet.­­Balla Judit a tárgyalás kezde­tén módosította keresetüket, az elégtételen túl azt is kérte, hogy a további jogsértéstől tiltsák el az alperest. Orbán Viktor ügyvédje vitatta a kereset jogalapját, véleménye szerint az alperes nem sértette meg a felperesek személyiségi jo­gait, és a megnyitó­­beszédében az ominózus feljelentés nem hang­zott el. A bíró firtatta, hogy az alpe­res megnevezte-e, vagy körülha­tárolta esetleg megnyitó beszédé­ben, kikről beszél. Az ügyvéd szerint nyílt volt a kongresszus, a résztvevők nagy része nem tud­ta, ki a bizottság vagy a választ­mány tagja. A felperesek viszont bemutatták, hogy jelentésükön, amelyet a kongresszus résztvevői megkaptak, szerepel a bizottság tagjainak a neve. Mivel a kong­resszuson jegyzőkönyv nem ké­szült, a felperesek tanúkkal kí­vánják igazolni, hogy az őket sér­tő megjegyzések elhangzottak, és mint mondták, sikerült találni egy amatőr magnófelvételt Or­bán Viktor beszédéről. A követ­kező tárgyalási nap november 9-e lesz, Orbán Viktor ügyvédje pedig vállalta, hogy ügyfele meg fog jelenni a bíróság előtt. (kgyr) Megalakult az Európa Tanács oktatási bizottsága (MTI) Az Európa Tanács okta­tási bizottsága Budapesten tart­ja alakuló ülését. Ez is jelzi: ha­zánk nemsokára — előrelátha­tóan ez év novemberétől — az Európa Tanács tel­jes jogú tagjá­vá válhat. A Magyar Néprajzi Múzeum­ban szerdán kezdődött tanácskozás megnyitásakor And­rásf­alvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter beszédében hangsúlyozta: miután lerombol­ták azokat a falakat, drótsövé­­nyeket, amelyek elválasztották Európai országait, lehetőség nyílik arra, hogy a kelet-európai orszá­gok megismerjék és hasznosíthas­sák az európai kulturális öröksé­get. Csatlakozásuk Európához azonban nem jelenti azt, hogy egységbe olvadnak a sajátos nem­zeti értékek. Azok fenntartása közös érdek, hiszen gazdagítják az európai kultúrát. A magyar oktatási rendszer megújításáról szólva elmondta: olyan iskolarendszer kialakításán munkálkodnak, amely lehetővé teszi, hogy a magyar diákok nyu­gat-európai országokban is foly­tathassák tanulmányaikat. A fia­talok találkozása, személyes­­kap­csolata az államközi egyezmé­nyeknél jobban előmozdítja az európai együttműködést. Az Európa Tanács miniszteri bizottsága ez év májusában ha­tározott úgy, hogy átszervezi a Kulturális Együttműködési Ta­nácsot, ő megalakítja az Oktatá­si és a Kulturális Bizottságot, valamint az európai kulturális és történelmi örökségeik őrzését elő­segítő bizottságot. Határozottabb fellépés a prostitúció ellen (MTI) A rendőrség a közvéle­mény jogos igényeire és a bűn­ügyi helyzet alakulására figye­lemmel differenciált és aktív fel­lépést tervez a prostitúció ellen — mondotta dr. Dobos János ez­redes az Országos Rendőr-főka­pitányság bűnüldözési osztályá­nak vezetője a szerdán tartott sajtótájékoztatón. Ez annál is időszerűbb és indokolt, mert a prostituáltak és a velük kapcsolat­ban levők szorosan kötődnek a bűnözés más területeihez, és sa­játos szereplői a szervezett bűnö­zésnek. Dr. Dobos János a nemzetközi és a magyar gyakorlatot összeha­sonlítva utalt arra, hogy az utób­bi időben hazánkban csökkent a prostitúció elleni rendőri aktivi­tás, amelynek alapvetően a hatá­lyos jogszabályok elavultsága és ebből következően a rendőri jog­­alkalmazás elbizonytalanodása az oka. Dr. Kacziba Antal rendőrezre­­des, az ORFK bűnmegelőzési osz­tályának vezetője kiegészítésként elmondta, hogy mivel nemzetközi egyezmények is kizárják a pros­titúció törvényesítését, feltétlenül szükséges lenne új és egyértelmű jogszabályokat alkotni, s határo­kat szabni — elsősorban nem bün­tetőjogi eszközökkel — a pornóúj­­jságok és más szeméremsértő tár­gyak forgalmazásának. Gondolatok a Dana-dollárról Az Amerikai Magyar Hírlap 1990. augusztus tizedikei számá­ban Bethlen István kifejtette ab­béli nézetét, hogy három év múl­va konvertibilis lesz a forint. Dr. Bethlent személyesen nem isme­rem, ám jóslatához hozzászólnom az is bátorítást ad, hogy édesap­jával 1952 nyarán, az egyik Du­­na-parti építkezésen együtt dol­goztunk. Építettük a szocializ­must! , mint malterhordó, én mint darukezelő. Nem igen szo­rul magyarázatra, hogy ő kinek a befolyására kapta ezt a konst­ruktív munkát, én az apám kulá­­ks minősítése­­miatt. Ez még nem hozott volna létre szorosabb kap­csolatot, ám a termelés fejleszté­se érdekében kifejtett tevékeny­ségem anyagi előnyöket is jelen­tett a brigád számára. Ugyanis — hogy rövid legyek — átstruktú­­ráltam a termelékenységi muta­tókat, aminek következtében az addigi körülbelül nyolcvan-száz százalékos teljesítmény kétszáz­­hatvan százalékra ugrott fel. Te­hát a háromszorosára! Soha nem várt összeg ütötte a markunkat. A vizsgálat, amit természete­sen azonnal elrendeltek, engem igazolt. Nem volt kegyelem, azon­nal áthelyeztek a Dunai Rév Vál­lalathoz, ahol nem volt teljesít­ménynorma. Sötétkék uniformist kaptam. Pista bátyámmal utolsó alkalommal a Ferenciek terén ta­lálkoztam, így kiáltott rám: „Bandi, úgy nézel ki, mint Horthy!" A révuniformisom egyébként a harmadik volt. Az első volt a Bercsényi-tüzér, a má­sodik az ejtőernyős. Vízen, föl­dön, levegőben! Elnézést kérek az olvasótól ezért a személyes, de tanulságos epizódért. Tanulságos, mert jó tudni, hogy a „struktúra”, a szer­kezet magában kell, hogy hordja a funkciót, a célt, amiért létre­jött, különben nem hoz gyümöl­csöt, nem gazdaságos. No, de térjünk vissza eredeti té­mánkhoz, a forint három éven belüli konvertibilitásához. Ezt a feladatot a jelenlegi zavaros ál­lapotból kiindulva kellene sike­resen megoldani. Milyen is ez az állapot? A kép valahogy úgy fest, hogy Közép-Kelet-Európa — az európai ház egyik fele — vakolatlan „nyomortanya”, még ma is félelemmel teli lakókkal, míg Nyugat-Európa — ami­hez csatlakozni szándékozik az új forint — céltudatos család­jai díszes emberi otthonokban élvezik szabad életük gyümöl­cseit. Miként lehetne ezt a két szintet integrálni, hogy az elő­nyös, vagy legalábbis elfogadha­tó legyen mindkét fél számára? A válasz egyértelmű: sehogyan sem lehet. A nyomortanyák he­lyén előtte tisztes lakóházakat kell építeni... Ezt a feladatot egyetlen kis or­szág kereteiből megoldani még fokozottabb nehézséget jelentene. A környező országok helyzete azonban sokban hasonló: meg­próbálják megszüntetni a gazda­ság központi irányítását, privati­zálni az állami vállalatokat. Min­den egyes ország, amelyik szere­pet játszott a kor színpadán, nyo­morba jutott. Mindenhol tőke­hiány jelentkezik. Ebből a gazda­sági helyzetből miképpen lehetne stabilizálni a pénz értékállóságát, és elkezdeni a békeidők termelé­sét? Ezek most az alapvető kér­dések. ,,Hihetetlen az a rombo­k, amit az a végzetes rendszer okozott” — sírta bele a telefonba Ybl Miklós­­barátom, a nagy Ybl le­származottja. Ő két szép gyerme­két hozta haza a magyar tábor­ba. Én a Tudományos Akadémia meghívására, a World Future Studies Federation 11. konferen­ciáján tartottam egy előadást. Té­mám egyik pontjaként egy közös fizetőeszköz létrehozását, a Duna­­medence népeinek import—ex­port kereskedelméhez egy nem­zetközi valuta megteremtését ja­vasoltam. A közös fizetőeszközt Duna-dollárnak neveztem el. Ezt az elképzelésemet egy tekintélyes kaliforniai napilap, a The Regis­ter publikálta első alkalommal 1989­ .május ötödikén. A cikkben kifejtem, hogy Közép-Kelet- Európában a vallási, politikai és gazdasági falakat az érdekelt kor­mányok úgy tudnák a leggyor­sabban ledönteni, ha bevezetné­nek egy közös valutát. Ezt a pénz­­egységet célszerű volna arany­alapra helyezni, hogy állandó bá­zisa legyen a szereplő országok pénzügyi tranzakcióinak a világ­ban. Ez valamennyire oltalmaz­na az állandóan visszatérő inflá­ciós veszélyektől, és megfelelne a külkereskedelemben Nyugat- Európában, az Egyesült Államok­ban, vagy más területeken is. Koncepciómra reagáló levelében James Baker külügyminiszter le­szögezi, hogy egy ilyen fizetőesz­köz csak akkor segítené hatáso­san a reformokat, ha azt a sza­bad piac és nem a hajdani terv­­gazdaságok alakítanák ki, ám ő is úgy véli, ha ezek az országok nem képesek nemzetközi fizető­­eszközt kialakítani, illetve forga­lomba hozni, akkor a gazdasági reformtörekvésük is csődöt fog mondani. Nem lesznek képesek integrálódni a világggazdaságba. Elképzeléseim szerint a közös Duna-dollár megteremtése mel­lett fel kellene építeni a térség­ben egy gazdasági konföderációt a Közös Piac mintájára; létre kellene hozni a részvénytőzsdé­ket, illetve a meglévőket tovább­fejleszteni az egyéni beruházá­sok előmozdítására, továbbá jo­got kellene adni az egyéneknek részvényvásárlásra a Duna-me­­dence országaiban. Ha például csehek részvényeket vásárolhat­nának magyar vagy román üze­mekben, és viszont, akkor a tér­ségben­­hagyományosan jelen lé­vő etnikai, nemzetiségi, politikai viszályoknak, érdekellentétek­nek is el le­hetne venni az élét. A tapasztalatok azt­­mutatják, hogy a piacgazdaság rendszeré­ben a nagyobb gazdasági egysé­gek biztosabban prosperálnak, mint a kis egységek. Ugyanez igaz a pénzügyekre is. A Duna­­medence egységes földrajzi terü­let. Minden egyes tagja kis ál­lam kategóriába tartozik, valójá­ban nincs egyik sem sokkal elő­nyösebb helyzetben, mint a má­sik. A cseh koronát, a román lejt, a magyar forintot nem szükséges a belső forgalomból kizárni, de meggyőződésem, hogy a kezdeti időszakban előnyös volna egy nemzetközileg elfogadott kö­zép-európai közös valutát elfo­gadni és bevezetni. A cél persze — a forint ese­tében is — továbbra is a konver­tibilitás elérése. A mai gyenge forint értékét emelni kell és le­het azáltal, hogy a kormány ész­szerűen elidegenít állami tulajdo­nokat — földet, gyárat, szabadal­makat — forintért, annak vásár­lóértékét megalapozza és elindít párhuzamosan egy folyamatot a piaci ár eléréséhez, ami a magán­­tulajdon értékének becsléséhez is vezet. Ezek a lépések elindítják a forintot a teljes értékű nemzet­közi valutává válás útján. Amikor a „nyomortanya"’ la­kói, illetve pénzegységei elérik ezt a szintet, akkor az ECU, vagy akármilyen más pénzegység fel­válthatná majd a Duma-dollárt. Erdélyi Endre (USA) Csütörtök, 1990. október 18. Levélváltás a „tűzről" Válasz Kristóf Attilának Kedves Attila! Baj van! Éppen itt, éppen így, éppen az antiszemitizmusról kell nyilvánosan összemarakodnunk? Éppen a legtisztességesebb ha­gyományú lap, a Magyar Nem­zet hasábjain? Éppen tőlem kell féltened a magyarságot? Lehet, hogy ez a mi vitánk önmagában a kór tünete? Igyekszem nagyon röviden vá­laszolni: bárcsak neked lenne igazad a mindenben! Bárcsak a félelmet a génjeiben hordozó, évszázadok óta pogromok elől menekülő gettózsidó családi ha­gyományaim nagyíttatnák föl ben­nem a riadalmat! Bár igaz len­ne, hogy a Képes 7-ben megje­lent, szűkölő gondolataim jogosan bánthatnak téged, s minden, hozzád hasonlóan tisztességes pol­gárát közös, édes Hazánknak! De nem így áll a dolog. Azt veted a szememre, hogy „vízióvá” nagyítom a magyar an­tiszemitizmus veszélyét.'' Lehet, hogy másképpen képzeljük a szép, új Magyarországot — de nekem nem természetes állapot, ha szinte naponta élem át (köz­vetve és közvetlenül) a hétközna­pi zsidógyűlöletet. Barátnőim jönnek zokyogva, le-büdös-zsidó­­kurvázták őket a házban, ahol laknak; az utcán, ahol szóváltás­ba keveredtek. Zsidó ünnepen rendőri rohamkészültség kell a zsinagóga környékére. Gyere ve­lem a zsidó iskola elé: rendőrök állnak a kapu előtt, amikor ki­jönnek a tanulók. Óvodás gyere­kek zsidózzák le egymást. Mi kell még, hogy szabad le­gyen ordítanom? Lehet, hogy szerinted még nincs okom az aggodalomra. Le­het, hogy szerinted nem az mér­gez, ha paradicsommal dobálják a zsidókat — hanem az, hogy ezt egy újságíró szóvá teszi. Lehet, hogy téged a zsidógyűlölet ellen fölemelt szó is sért? Mindez lehet — csak éppen van egy bökkenő. Egy régebbi cikkemben már leírtam, most megismétlem: én nem félig zsi­dó és félig magyar vagyok, ha­nem egészen zsidó és egészen magyar. Az antiszemitizmus en­gem nem csupán mint zsidót sért, hanem elsősorban, mint magyart. Igazad van: a cikkem végén em­lített százezer zsidó benne van a tízmillió, itthon élő magyarban. Én is így gondoltam. Tudod, én már akkor szomorú vagyok, ha az asszimiláció lehe­tőségéről vitatkoznak szellemi nagyjaink. Fontos ez? Ameriká­ban is megbukott a „melting pot“ elmélete. Az én álmom, hogy ná­lunk mindenki fölemelt fejjel le­hessen magyar, zsidó, cigány, szerb, német — nem folytatom. Legyen egyenlő a munkában, a törvény előtt. S szombaton egyen sonkát vagy libamellet vagy ká­posztát — nemzetiségi, etnikai, vallási hagyományai szerint. Jár­jon, ha akar, saját társaságába. Látogathassa — rendőri bizton­sági intézkedések nélkül! — sa­ját templomát, iskoláit, klubjait. És ne lehessen más különbség! Ne lehessen gyalázkodó szó az, hogy zsidó, hogy cigány, hogy sváb! Attila — szerinted itt tartunk már? Azt írod, boldog vagy, hogy — az ügyészi vizsgálat szerint — nem zsidóztak a Parlamentben. Nos, mi nem tudjuk eldönteni, mi történt valójában. Egy azon­ban biztos: én még nem vagyok boldog ettől. Számomra ez a ter­mészetes, emberi lét minimuma. Talán ez közöttünk a különb­ség! Üdvözlettel: Sós Péter János Képes , Kedves Péter! Általános érveiddel teljesen egyetértek. Számomra valóban lehet, hogy az emberi lét mini­muma — legalábbis a hordóügy­ben — maga a boldogság. Csak a „tűz" szitásának vagy csitításának módjában nem ér­tünk egyet. Én csupán arra akartalak rá­bírni, hogy hagyd abba, hogy ne rendeld magadat alá ennek az iszonyatnak, hogy valamennyien Hagyjuk abba. Ezzel egyetértesz? (k. a.) Egyetértek. A kézfogásunk le­gyen példaadás. S. P. J. A háború óta először: árutőzsde Százezer elfekvő készlet keresi gazdáját A nem túl rózsás helyzetben lévő magyar vállalatok szinte dúskálnak az elfekvő készletek­ben. Hogy a gazdasági rendszer­váltás hatására-e vagy hirtelen felismert érdekből viszik a va­gyonokat lekötő, ám náluk már semmire nem használt anyago­kat, gépeket a már hagyományo­san megrendezendő marketing­börzére, azt nem tudjuk. Ám az tény, több mint százezer elfekvő készlet keresi új gazdáját — en­gedményesen — október 24—26. között az őszi marketingbörzén, a Vörösmarty utcai Magyar Bé­­lyeggyűjtők Házában. 130 válla­lat és szövetkezet másfél mil­liárd forint értékben ajánlja fel fölöslegeit. Talán ez az utolsó lehetőség a különböző cégek anyagbeszerzői­nek, hogy felkutassák azokat az autóalkatrészeket, elektromos, építő- és faanyagokat vagy szí­nesfémeket, amelyeket januártól már csak devizáért vásárolhat­nak meg. Az üzleti élet pezsdülé­­sét jelzi, hogy a háború óta elő­ször e börze keretében árutőzs­dét is indít a rendezőség. Itt — külföldi mintára — a vevő által meghatározott időpontra köthe­tők le nagyobb tételek. A köny­­nyebb áttekinthetőséget szolgál­ja, hogy a börze kínálatának nagy része Art-Pirofil számítógépes rendszerben áll az érdeklődők rendelkezésére. - r. J. - Olvassa el a Magyar Nemzet minden sorát!

Next