Magyar Nemzet, 1991. február (54. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-01 / 27. szám
Péntek, 1991. február 1. HAZAI MILLÓ BŐS KÉPŰ TEHENEK ÁLLDOGÁLTAK a teherautók platóján a Parlament előtt, csütörtökön. A tejdemonstrációnak természetesen nem ők voltak az egyetlen — sőt még csak nem is a fő —, szereplői, a tiltakozó akciónak, ahol a szónokok nyomatékkel hangsúlyozták megmozdulásuk nem politikai jellegét. Hangoztatták, hogy készek áldozatokra is a válság megoldásáért, de a kormány ne tekintse az élelmiszer-gazdaságot olyan fejőstehénnek, amit nem kell gondozni. Aligha az illő hasonlat, vagy a „Tej, élet, erős szegénység” tartalmú feliratok hatására, de az illetékes miniszter már bejelentette: a jövő hét elején tárgyalóasztalhoz ül a termelők képviselőivel, ahol az egyelőre függőben levő, vitás ügyeket rendezhetik. A minisztérium munkatársai szerint a kereskedőknek nem kell megvárniuk a szombatot, amikor megjelenhet a Magyar Közlöny, és benne a tej egy forinttal csökkentett, maximált ára, hanem már előbb is huszonegy forintért mérhetik a 2,8 százalék zsírtartalmú tejet. A TEJ ÜDÍTŐ KIVÉTEL, a sok árucikk között, amelyeknek viszont egyre csak fölfelé megy az áruk. Nem halt a meglepetés erejével, mert már korábban bejelentették, mégsem kellemes a hír, hogy jelentősen drágul az áram, a propán-butángáz. Február elsejétől nyolcvan százalékkal drágábban szállítja utasait tisztaságban és kényelemben még mindig a világszínvonalat jócskán alulmúló kocsijain a Magyar Államvasutak, és az olykor egymásba vagy egy másikba kapcsolódó telefonvonalakon is öt forintot kóstál egy perc az eddigi kettő helyett. A létminimum alatt élők száma pedig — akár új, akár régi metódussal számolják — sehogyan sem akar fogyni... A FÖLDKÉRDÉS VÁLTOZATLANUL MEGOSZTJA a lakosságot, állítják a reprivatizációt szorgalmazók. A pártokat kétségtelenül szembeállítja a kárpótlási törvény beterjesztett tervezete. A szabad demokraták a tulajdoni viszonyok mielőbbi tisztázását sürgetik, ám nem értik, miért nem tisztázták előzetesen a koalíció pártjai egymás közötti nézeteltéréseiket. A fiatal demokraták a vagyon szétosztását múltbéli szempontok alapján igazságtalannak vélik, a kárpótlást szerintük csak a társadalmi békével és a gazdasági hatékonysággal összhangban szabad megvalósítani. A törvénytervezet megítélésük szerint nem ezekre az elvekre épül. A szocialisták is a mihamarabbi túljutást szeretnék ezen a problémán, de óvnak a kárpótlás spekulációs mellékhatásaitól. A koalíció két, ebben a kérdésben egymással nehezen szót értő pártja, közül, a kisgazdák továbbra is elfogadhatatlannak mondják a javaslatot, s nem látják be, miért ne lehetne visszaadni elvett flődjeiket volt tulajdonosaiknak. Az MDF országos elnöksége állásfoglalást adott ki tegnap. Ebben emlékeztetnek 1989. októberi programjukra, amely szerint mindenki kapja vissza jogtalanul elvett földjét, aki annak megművelésére vagy megműveltetésére vállalkozik. A frakció figyelmébe ajánlja az elnökség ezen alapelv mellett az alkotmányosság és a törvényesség, valamint a magyar mezőgazdaság folyamatos teljesítőképességének szempontjait. A hétfőn folytatódó parlamenti vitában kiderül, mit is jelentenek ezek a véleményeik a gyakorlatban. (I. J.) A kormány elengedi a szénimportot terhelő vámot Társadalombiztosítási kedvezmény, a bányászoknak (MTI) A kormány csütörtöki ülésén a többi között foglalkozott a tejtermelők tiltakozó akciójával, döntött az 50 millió márkás német szénsegély felhasználásáról, a bányászokat megillető társadalombiztosítási kedvezményekről, valamint a korábbi rendszerhez kötődő társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásával kapcsolatos intézkedésről. László Balázs kormányszóvivő a televízió, a rádió és az MTI képviselőit tájékoztatva elmondotta, hogy csütörtökön a Parlament előtt felvonuló tiltakozó tejtermelők képviselői három petíciót nyújtottak át Gergátz Elemér földművelésügyi miniszternek. (Tudósításunk a demonsrációról az 5. oldalon.) A követelések lényegében már elavultak, hiszen a miniszter szerdán beszámolt az ez ügyben hozott kormányzati intézkedésekről. A tüntetők ezzel egyet is értettek, csupán azt igényelték, hogy rövid időn belül részletesebb egyeztetésre kerüljön sor. Ebben létrejött a megállapodás, az egyeztetést a következő napokban megtartják. Januárban a német és a magyar kormány között létrejött megállapodás alapján hazánk 50 millió márka segélyt kap, amelyet a szénimport bővítésére fordítanak. Erre azért van szükség, mert a lakossági kereslet jelentősen növekedett, és hazai termelésből, valamint importból eddig nehezen sikerült kielégíteni az igényeket. A segélyből 350 ezer tonna szén érkezik hamarosan az országba, amelynek 10 százaléka kiváló minőségű fekete kőszén lesz, de vásárolnak hagyományos kőszenet, illetve barnaszenet is. Mivel jelenleg igen magasak a szénárak a külpiacokon, így a segélyből megvásárolt energiahordozó hazai ára is lényegesen borsosabb lenne, mint az egyébként Magyarországon kapható más szeneké. Ezért a kormány úgy határozott, hogy elengedi a szénimportot terhelő vámot, illetve egyéb illetékeket, sőt ezen felül bizonyos összegekkel is támogatja a fogyasztói árat. Így a segélyből importált szén, a fűtőértéket figyelembe véve hasonló árkategóriába fog tartozni, mint a Magyarországon árusított, mázsánként 500 forintba kerülő, Lengyelországból importált kőszén. Az értékesítésből befolyó árbevételt vállalkozási alapba gyűjtik össze, és ebből energiaracionalizálást szolgáló fejlesztéseket kívánnak finanszírozni. Eredetileg úgy kalkuláltak, hogy az alapba mintegy 2,5 milliárd forint kerül, ám a szén támogatása miatt ez az összeg kisebb lesz, csupán kétmilliárd forint. A kormány döntött a bányászokat megillető társadalombiztosítási kedvezményeikről is. Ezekben már eddig is részesültek, ám jogilag hiányzott az egységes szabályozás. A kormány döntése alapján azokat a bányászokat, akiknek munkaviszonya bányabezárás miatt szűnt meg, de előzőleg 10 évet föld alatti munkahelyen, vagy 15 évet egyéb munkahelyen töltöttek a bányánál, a következő kedvezmények illetik meg: korkedvezményes nyugdíjazás, s amennyiben munkaképességüknek legalább 50 százalékát elvesztették, rokkantsági nyugdíj. Sokan vannak, akik korábban más munkahelyet választottak, ám előzőleg huzamosabb időt föld alatti munkahelyen töltöttek. Nekik megadatik az a lehetőség, hogy nyugdíjba menetelükkor a bányavállalatnál, tehát az előző munkahelyükön elért átlagkereset alapján számítsák ki nyugellátásukat. Végül a testület foglalkozott az elmúlt rendszerhez kötődő társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásával. Az érintett szervezeteknek január 31-ig kellett számot adniuk vagyonuk sorsáról. Az Állami Számvevőszék azonban több szervezet elszámolását elfogadhatatlannak tartotta. Ezért a kormány ez ügyben új törvényjavaslatot készít, amelyben arra kötelezi a szervezeteket, hogy a hiányzó adatokat pótolják a vagyonelszámolásban. Addig is megvonják költségvetési támogatásukat, s azt a kedvezményt, hogy az ingatlanok használati jogát ingyenesen élvezhetik. A törvény természetesen akkor lép életbe, amikor azt a parlament elfogadja. Megvitatta a kormány a pénzügyiminiszter előterjesztésében az egzisztenciahitelről szóló rendeletet is. A testület megbízta a gazdasági kabinetet, hogy pontosítsa a rendelet szövegét. A kabinet már pénteken ülést tart, így várhatóan kisebb pontosítás után a privatizáció felgyorsítását szolgáló egzisztenciahitelből már a következő hetekben megkezdhetik a kölcsönök folyósítását. Magyar Nemzet Mától drágább a villamos energia, a PB-gáz, a távközlés és a vasúti személyszállítás Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium az alábbi közleményt juttatta el az MTI-hez, az energiahordozók fogyasztói árának emelésével kapcsolatban. „A kormány korábbi döntése alapján 1991. február 1-jétől megváltozik a lakosság részére szolgáltatott villamos energia és a propán-bután gáz ára. Az árváltozások mértéke a következő: A lakosság részére szolgáltatott villamos energia fogyasztói ára átlagosan 50 százalékkal emelkedik. A háztartási célra felhasznált nappali villamos energia ára kilowattóránként 3,70 forintra, az éjszakai villamos energia ára kilowattóránként 1,90 forintra növekszik. Az új villamosenergia-árak 1991. február 1-jétől érvényesek, de alkalmazásukra az 1991. április 1. után leolvasott villamosenergia-fogyasztás számlázásánál kerül sor. Ez azt jelenti, hogy a lakosság első ízben az 1991. június 1-jét követően kézhez kapott számla kiegyenlítésekor fizet az új tarifa szerint. Az öt kilogrammnál nagyobb kiszerelésű propán-bután gázkeverék ára átlagosan 80 százalékkal növekszik. Ennek megfelelően a 11, 5 kilogrammos töltési súlyú palackba töltött gázkeverék legmagasabb cseretelepi ára a téli szezonban 247,30 forintra, a nyári szezonban 182,90 forintra emelkedik. A 23 kilogrammos töltési súlyú palackba töltött gázkeverék legmagasabb cseretelepi ára a téli szezonban 494,00 forintra, a nyári szezonban pedig 305,80 forintra változik. Az árak alkalmazása szempontjából téli szezon alatt az október 10.—április 15. közötti, nyári szezon alatt az április 10.— október 15. közötti időszakot kell érteni. Az új árak 1991. február 1. üzemkezdettől érvényesek.” Mint ismeretes, február 1-jétől megemelkednek a távközlési szolgáltatások, valamint a belföldi vasúti személyszállítási tarifái. A távközlés átlagosan 45 százalékkal, a vasúti közlekedés pedig átlagosan 80 százalékkal drágul. A Magyar Távközlési Vállalat csütörtöki tájékoztatása szerint, a február elsejével életbe lépő hatósági árváltozások a helyi és a távolsági beszélgetések mellett az előfizetői díjat is érintik. Az előfizetési díjak összegét a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium a következők szerint változtatja meg: magánelőfizetőknél, ha a távbeszélő készüléket a szolgáltató adja, főállomás esetében az előfizetési díj 120 forintról 270 forintra, ikerállomás esetében pedig 100 forintról 240 forintra emelkedik. Ha a távbeszélő készülék az előfizető tulajdona, főállomásnál 100 forintról 250 forintra, ikerállomásnál 80 forintról 220 forintra emelkedik az előfizetési díj. A közületi főállomásoknál a készülék tulajdonjogától függően 220, illetve 240 forintról 400, illetve 420 forintra változnak a díjaik. Fontos tudnivaló azonban, hogy az alapdíjak emelésével egyidejűleg a gépi központba kapcsolt magánelőfizetők a felemelt alapdíj ellenében 100 forintig ingyen telefonálhatnak. A 3 perces helyi telefonbeszélgetés 2 forintos díja 5 forintra, a távhívóforgalom díja pedig átlagosan 40 százalékkal emelkedik. A kézikapcsolású távolsági beszélgetések díja azonos lesz a távhívódíjakkal, viszont megszűnik a munkanapokon 8 és 14 óra között alkalmazott háromszoros díjú csúcsforgalmi tarifa. A nemzetközi díjak körében a forint leértékelése miatt emelkedik az európai államokba és a mediterrántérség országaiba irányuló beszélgetések díja. A szomszédos országokba percenként 3 forinttal a többi országba pedig 10 forinttal emelkedik a tarifa. Nem változik viszont a tengerentúli országokba irányuló beszélgetések díja. A táviratdíjaknál a távirat első öt szavának minimális díja 30-ról 50 forintra, minden további ötszavas szócsoport díja pedig 10- ről 15 forintra növekszik. A Magyar Államvasutak február 1-jétől új egységes belföldi díjszabást léptet életbe. A tarifák átlagosan 80 százalékkal emelkednek. Az áremelkedés egyik oka az, hogy a MÁV-nak nyújtott állami támogatás a tavalyi 11 százalékról az idén tovább csökken, a vasút pedig nem tudja a növekvő terheket egyedül magára vállalni — tájékoztatták az MTI-t a MÁV illetékesei. Megalakult a nemzeti és etnikai kisebbségek kerekasztala (MTI) Hazai kisebbségi szervezetek megalakították a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Kerekasztalát. A konzultatív, érdekegyeztető fórum célja, hogy elősegítse a kisebbségek sorsát alapvetően érintő törvény megszületését. Ezzel is szeretnék megszüntetni azt a gyakorlatot, hogy róluk nélkülük döntsenek. Az Amalipe Cigány Kultúra- és Hagyományőrző Egyesület, a Magyarországi Horvátiak Szövetsége, a Magyarországi Németek Szövetssége, a Magyarországi Roma Parlament, a Magyarországi Románok Szövetsége, a Magyarországi Szlovákok Szövetsége, a Magyarországi Szlovének Szövetsége, a Phralipe Független Cigány Szervezet, és a Szerb Demokratikus Szövetség képviselői áttekintették a kisebbségi jogok szabályozásának, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvénytervezetek kidolgozásának eddigi folyamatát. A jogszabály-előkészítés jelenlegi szakaszában nem látnak garanciát arra, hogy a kisebbségek kulturális, anyanyelvi, érdekvédelmi és képviseleti igényei — a többségi nemzet érdekeivel összhangban — megfelelő kielégítést nyerjenek. Megítélésük szerint azok a törvénytervezetek, amelyeket ez ideig a kisebbségi szervezetekhez véleményezésre eljuttattak, figyelmen kívül hagyták a kisebbségek bizonyos elemi érdekeit, nem tartalmazzák a kisebbségi jogok érvényesülésének legfontosabb garanciáit. Úgyszintén nem rögzítették a kisebbségiek legitim képviseletét a helyi és országos szervekben, helyi és országos önkormányzataik létrehozásának és működtetésének módját, közhatalmi jogosítványaik körét. A kisebbségek számára létfontosságú tömegkommunikációs, kulturális, anyanyelvi és oktatási alapintézmények létrehozásával és működtetésével kapcsolatos követelményeket és jogokat sem foglaltak a törvénytervezetbe. Nem rögzítették a kisebbségek problémáinak kezelését szolgáló állami intézmények létrehozására és működésére vonatkozó előírásokat — állapították meg a nemzetiségi szervezetek képviselői. Úgy vélték, a szabályozás helyenként sértő, diszkriminatív, a kisebbségeikkel szembeni jogvesztést is kilátásba helyezi, amennyiben nem fogadnák el a jogszabályalkotók feltételeit. Szóvá tették azt is, hogy a tervezetek nem tartalmazzák a kisebbségi jogok érvényesülésének anyagi biztosítékait. Szocialisták a privatizációról A privatizáció aktuális kérdéseiről tartanak megbeszélést ma délután az MSZP Köztársaság téri székházában. A vitavezetőtől, Nyers Rezsőtől kérdeztük, hogy mi a találkozó elsődleges célja, s várhatóan milyen témák kerülnek terítékre. A politikai rendszerváltás menetéből logikusan következik — kezdi a szocialista párt országgyűlési képviselője, gazdasági szakértője —, hogy a parlamenti pártoknak kötelességük komplex módon foglalkozniuk a privatizációval, társadalomfilozófiai, gazdaságpolitikai, jogi és etikai szempontból állást kell foglalniuk ebben a kérdésben. Ez a vita reményeink szerint segítheti frakciónkat a véleménye megfogalmazásában és az országgyűlési munkájában. A találkozón részt vesznek a szocialista párton belüli áramlatok — a szociáldemokrata, a baloldali értékeket valló demokratikus, a szociáliberális — képviselői, s az eltérő megközelítésű nézetek szintéziséből alakíthatja ki pártunk az álláspontját. A tervek szerint számos fontos és érdekes témáról esik majd szó. Ezek közül néhány: a privatizációs folyamatban a társadalmi erők szabad működéséből származó, illetve a központi irányítással elérendő privatizáció egymáshoz való viszonya, a két módszer szerepe, hangsúlya; az önkormányzati és a dolgozói tulajdon szempontjainak érvényesítése a privatizáció során; a külföldi és a hazai tőke részvétele; a privatizáció összefüggése más törvényekkel (például kárpótlási, szövetkezeti, föld); a privatizáció módszerei. (abc) Az MDFállásfoglalása Földkérdésben az alkotmányosság és törvényesség mérvadó A Magyar Demokrata Fórum 1989 októberében nyilvánossgra hozott programjában úgy foglalt állást a földkérdésről, hogy kapja vissza a jogtalanul elvett földjét mindenki, aki annak megművelésére vagy saját jogon való megműveltetésére vállalkozik. Erre az alapelvre épült az MDF 1990. tavaszi választási programja, amelyet az 1990. decemberi IV. országos gyűlés is megerősített. Az MDF országos elnöksége 1991. január 30-i ülésén külön is felhívta az MDF parlamenti frakciójának a figyelmét: a koalíciós pártokkal folytatandó tárgyalásokon és a kárpótlási törvény parlamenti vitájában ezt az alapelvet, valamint az alkotmányosságot és a törvényességet tekintse irányadónak. Ugyanakkor a frakció tartsa szem előtt azok érdekét is, akiket a földosztás nem juttatott földhöz, de földművelésből élnek és csak olyan megoldáshoz adja jóváhagyását, amely a magyar mezőgazdaság folyamatos teljesítőképességét, ezzel az ország élelmiszer-ellátását is biztosítani tudja. A Magyar Demokrata Fórum Országos Elnökségnek nyilatkozata. A KSH tájékoztatója is létminimums-számítási módszert dolgoznak ki . Az infláció számítását tekintve a fejlett nyugat-európai országok színvonalán állunk — jelentette ki dr. Vukovich György, a Központi StatisztikaiHivatal csütörtöki sajtótájékoztatóján. Ennek fényében kevéssé érthető, hogy a létminimum ’98-as adatainak ’90-esre vetítésekor az életszínvonal-mérő statisztikai osztály szakemberei miért alkalmaznak 28 százalékos inflációs szorzót. Megtudtuk, hogy az új számítási módszer kidolgozása folyamatban van. Mint azt Horváth Zoltánné osztályvezető elmondta, az átlagos lét- és társadalmi minimummal kapcsolatos kalkulációkat összehasonlítják az Újpesti Családsegítő Központ vizsgálatainak eredményeivel. Ez a szervezet az utóbbi években végzett, a valóságos viszonyokból kiinduló számításai révén szerzett nevet a szakmában, bizalmat a lakosság körében. A KSH létminimum számítása szerint egy családban, ahol két aktív kereső felnőtt és két eltartott van, egy személy alapmegélhetéséhez szükséges összeg 3700 forint, a társadalmi minimum összege pedig 4470 forint volt. A ’90-es adatokhoz, mint említettük, a 28 százalékos inflációt veszik alapul a statisztikai intézet munkatársai. — A létminimum a vegetáláshoz elegendő anyagiakat jelenti — mondta Horváth Zoltánná, de óvakodott attól, hogy bármiféle adatot nyújtson arra vonatkozóan, hogy mennyien tengődenek ezen a szinten. Salamin Pálnét, a hivatal egyik szakemberét arról kérdeztük, hogyan történik a háztartások fenntartásához szükséges pénzösszeg kiszámítása. A KSH minimumszámítási eredményeit érdemes az Újpesti Családsegítő Központ családtípu Mint elmondta, az alapfogyasztás kiszámításakor a KSH azt vizsgálja, mik a fogyasztói szokásaik a létminimum közelében élő ebereknek. A Táplálkozástudományi Intézet határozza meg egy egészséges ember napi tápanyagszükségletét és annak összetételét. Természetesen a kimutatásokat még le kell fordítani az érthetőség kedvéért — ahogy a sajtótájékoztatón elhangzott, túróscsuszára és bablevesre —, hiszen csak így lehet valós képet alkotni. Nyilvánvaló az is, hogy a számítások a beszerezhető olcsóbb áruféleségeket, így vitaminok esetében valószínűleg nem a kivit, hanem a céklát veszik alapul. Az úgynevezett élelmiszerkosárba az eddigi 15 helyett 250- féle olcsó, de egészséges tápanyagokat tartalmazó cikk kerül. A sajtótájékoztatón bejelentették, hogy a KSH 1991-től új módszerrel kísérli meg nyomon követni a kiskereskedelmi forgalom alakulását. Tekintettel arra, hogy az országban a százezret közelítő számú bolt és vendéglátóhely rendszeres, havonkénti teljes körű megfigyelése gyakorlatilag lehetetlen, csak minden hatodik üzletet vonnak be a megfigyelésbe, légy úgynevezett reprezentatív mintafelvételre alapozott adatgyűjtés segítségével. A közel 15 ezer üzletet postai úton kérik fel az adatszolgáltatásra. 1990-ben hat százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom. Ez vonatkozik az élelmiszerekre, az élvezeti cikkekre, a ruházati és a vegyes iparcikkekre és a vendéglátásra egyaránt. A hazai vásárlóerő szűkülését a nemzetközi idegenforgalomban érkező 37 millió külföldi vásárlásai sem ellensúlyozták, sokra lebontott, 1991. január 27-i létminimum-számításával összehasonlítani. Az MO vonalvezetése ellentétes a környezeti érdekekkel A Voks Humana Mozgalom a természeti, környezeti érdekekkel ellentétesnek tartja a XVIII. kerületi Péterhalmi parkerdőn átvezető, nagy forgalmú MO-ás útvonal tervét. Ökológiai válsággal fenyegető korunkban alapvetően fontos természeti értékeink megóvása, így az is, hogy a fővárosban még fellelhető parkerdők védelmet kapjanak, háborítatlanul fejlődhessenek. Nyilatkozat A Magyar Nemzet 1991. január 29-i számának a Belügyminisztérium problémáival foglalkozó cikke olyan valótlan és félrevezető híradást tartalmazott, amelyet nem lehet kiigazítás nélkül hagyni. Eszerint a belügyminiszter úr hivatalának irattárába, a sok kérelmező helyett, csak egyvalakinek ad kutatási engedélyt: „Királyi” (így!) Tibornak, akiért az Akadémia elnöke garanciát vállalt. A valóságban az történt, hogy a miniszter úr az Akadémiától segítséget kért a beérkező kutatási elképzelések szakmai elbírálásához. Mivel az Akadémiának van egy olyan külön elnöki bizottsága, amely a miniszterelnök úr felkérésére alakult, abból a célból, hogy utolsó évtizedeink történetének átfogó, tudományos igényű, szervezeti feltárásával foglalkozzék, a segítségnyújtás leghelyesebb módjának az látszott, hogy ez a jelenkortörténeti bizottság, illetve — közelebbről — annak egyik munkabizottsága vizsgálja meg azokat a kutatási elképzeléseket, amelyeket a belügyminiszter úr szakmai véleményezésre megküld. Erre fel is kértük a bizottság elnökét, Király Tibor akadémikust, egyetemi tanárt, akinek köztiszteletben álló és feddhetetlen személyisége, a bizottság többi, neves szakmai képviselőjével együtt, valóban biztosíték ennek az ügynek felelősségteljes intézésére is. A bizottság fő feladata azonban továbbra is saját kutatásainak folytatása marad, amelyeket természetesen nem elnöke végez majd egy személyben és személyesen, és amelyek zavartalan lebonyolítása érdekében a kormány biztosítja a felelős megbízottak betekintését minden szükséges forrásanyagba. Komoly és felelősségteljes ügyeikről van szó. Ilyennek kell — kellene — lennie a róluk szóló híradásnak is. Kosáry Domokos, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke * A BM sajtótitkárság közleménye: Felhívjuk az érdekeltek figyelmét, hogy kutatási kérelmekkel változatlanul a Belügyminisztériumhoz kell fordulni. A belügyminiszter a Király Tibor akadémikus vezette Jelenkori Történeti Bizottság véleményét megismerve gyakorolja a 118/1989. (XI. 22.) MT rendeletben meghatározott jogát és engedélyez kutatásokat a kutatási korlátozás alá vont anyagokban. 3 család típus családtagok létminimuma eszesen egy IS . Egyedülálló nő 9659 Ft nyugdíjas nő 7726 Ft férfi 9677 Ft nyugdíjas férfi 7741 Ft Anya+1 gyerek 7876 Ft-t-6509 Ft Házaspár 9876 Ft 17894 Ft Nyugdíjas házaspár 6301 Ft+6315 Ft Házaspár+1 gyerek 7367 Ft-f 7385 Ft+6006 Ft Anya+2 gyerek 7367 Ft+2X 6000 Ft Házaspár+2 gyerek 7177 Ft+7195 Ft+1X 5816 Ft Házaspár+3 gyerek 7047 Ft+7065 Ft+3X 6680 Ft 0059 Ft 7726 Ft 9677 Ft 7741 Ft 14 385 Ft 15 770 Ft 32 616 Ft 20 752 Ft 10 367 Ft 25 992 Ft 31 152 Ft 9659 Ft 7726 Ft 9677 Ft 7741 Ft 7192 Ft 789$ Ft 6308 Ft 6917 Ft 6456 Ft 6498 Ft 6230 Ft Míg 1990 utolsó negyedévében a létminimum árszínvonal-növekedése csupán 2,3 százalékos volt, a januári áremeléseket joggal nevezhetjük már-már sokkolónak. Január első hetében a létminimum 38 forinttal, vagyis 0,6 százalékkal, majd a következő héten 317 forinttal, azaz 5,1 százalékkal növekedett. Ugyanakkor a január 14-i kormánykommüniké bejelentette a közlekedés, telefon és energiaköltség növekedését, amely a fent közölt létminimumban még nem szerepel. Tudnunk kell, hogy csupán az energiaárak növekedése tudható be a fogyasztási ártámogatások csökkentésének, a létminimumban szereplő további növekedés kimondottan az inflációnaktulajdonítható. A költségvetésben szereplő 3,5 százalékos fogyasztói ártámogatás kivonása a létminimum ez év végére várható összegéhez képest további 14 százalékos növekedést eredményezhet a létminimum szintjén — állítják az Újpesti Családsegítő Központ szakemberei. (halter)