Magyar Nemzet, 1991. december (54. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-02 / 282. szám

4 Masn­emzet Hazai tudósítások HÉTFŐ, 1991. december 1. Gosztonyi Péter 60 éves Egyike a sorsszerű számkivetettséget önként vállaló, a politikai emigrá­ció kenyerét morzsoló szellemi elit azon kiemelkedő képviselőinek, akiknek máig sem sikerült kellőképpen kifejeznünk hálánkat és köszönetünket, mindazért, amit álhatatos magatartásukkal, elszántságukkal képviseltek. A szenvedést, a hányattatást is vállalva, az ország határain kívül ébren tartot­ták a magyarság felszabadításának, a haza szuverenitása visszaszerzésének ügyét, bátran kiáltván a magyar progresszióért s ahol tudták, egyengették annak útját, szervezték a haladás kibontakozásának lehetőségét, soha nem adván fel a reményt, hogy a történelme során mindig inkább (bal)sorsú nem­zet jövője kedvezőbb fordulatot vesz, s békésebb medret talál a túlélés szá­­■ mára megfogyatkozott nemzetünk. Évtizedekig ez a nyugati emigráció je­lentette az egyetlen olyan nyilvánosságot, amely szabadon fejezhette ki vé­leményét a Magyarországon uralkodott diktatórikus közállapotokról. S tette ezt mindmáig könyveivel, a (had)történész igazságkereső, szemet hunyni nem hajlandó, elkötelezett felelősségével, a semleges Svájcban második ha­zára, az elmélyült alkotómunkához nyugodt körülményekre lelt Gosztonyi Péter, aki ma tölti be hatvanadik születésnapját. Majd három évtizede az egyetemi státusba sorolt svájci kelet-európai könyvtár igazgatója. Köztudott róla: az 1956-os forradalom és szabadság­­harc idején az események egyik gyújtópontjában, a Kilián-laktanyában szol­gált alhadnagyként, a mártírsorsú Maléter Pál közvetlen közelében. Amikor 24 évesen, 56 telén elhagyni kényszerült szülőföldjét, kicsit megfutamo­­dásnak érezte, de hát volt alkalma megismerni a marxizmus-leninizmust, s tudta, a győzelemre kerültek bosszút fognak állni. Lelkiismereti kötelességé­nek tartotta, ne menjen Amerikába, Európában maradván tanuljon, s - ha er­re egyszer mód nyílik - kintről segítse hazája boldogulását. Azt szokta mon­dani, nem ő találta meg az utat, az út találta meg őt Egy semleges, polgári demokrata országba vezette a sors, ahol alkalma nyílt befejezni tanulmánya­it s megtalálni életcélját Nem tagadja, igen nagy örömet sőt elégtételt je­lentett számára, hogy a honvédelmi miniszter nemrégiben - rehabilitáció­ként - előléptette tartalékos alezredessé (amikor teheti, viseli is egyenruhá­ját), október 23-án pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjé­vel tünteték ki munkássága elismeréseként Első írásai - 1955-ben - a Magyar Nemzetben láttak napvilágot Azóta több mint húsz könyve jelent meg, s kutatási eredményei idehaza is mértéka­dónak számítanak. Magyarországon eddig hat műve került a könyvesboltok­ba. Tevékenysége két legfontosabb területe a H. világháború magyar vonat­kozásainak politikamentes kutatása, Horthy Miklós szerepének tisztázása (életrajza ma is hiánypótló, egyedi vállalkozás), valamint az 56-os forrada­lom eseményeinek felderítése, elemzése, az összefüggések feltárása, világ­­történelmi jelentőségének meghatározása. Történészi hitvallása: Magyaror­szág helyét a Duna-medencében történelmi múltunk tükrében kell bemutat­ni. Úgy kell munkálkodni, hogy gyűlölet nélkül tanuljuk meg ismerni szom­szédainkat, s betartani az együttélés szabályait, mert különben sem a Nyu­gat, sem a Kelet nem segít bennünket Mondja, a múlt rengeteg fehér foltja vár még megkérdőjelezhetetlen hitelességgű tisztázásra. De ezekhez elen­gedhetetlen a szovjet levéltárak megnyitása. A jövő feladatának tekinti 56- on kívül például az 1939 és 43 közötti magyar történelem kellő mélységű feltárását, kiigazítandó az elmúlt évtizedek pártpolitikától, irányelvektől ter­hes kutatási tévútjait. (k. b.) Civil Mozgalmak Nemzetközi Szervezete A polgárság javára kifejtett társadalmi kontroll Kétkamarás parlamentet szeret­nének a magyar civil mozgalmak - jelentette ki Varga Csaba, a Polgári Mozgalom a Köztársaságért elnöke azon a nemzetközi konferencián,­ amelyet egyes európai polgári kö­zösségek részvételével rendeztek szombaton, Budapesten. Elképzelé­­­se szerint az egyik kamara a politi­kai pártoké lenne, míg a másik a társadalmi, gazdasági tömörülése­ké, a szakszervezeteké és az egyhá­zaké. A tizenhárom európai ország húsz szervezete azért tanácskozott hazánkban, hogy mihamarabb mega­lakuljon a Civil Mozgalmak Nemzet­közi Szervezete. Ez arra törekszik, hogy tevékenységét lehetőleg az ENSZ elismerésével folytathassa, el­érendőnek tartja a nemzetközi és a nemzeti elismerést, kedvező kapcso­latokat kíván kiépíteni a különböző médiákkal. Mint a Béke Szállóban megtar­tott sajtótájékoztatón kiderült: bár a civil mozgalmak, szerveződések egy-egy társadalmi csoport vagy réteg érdekvédelmét is ellátják, legfőbb célkitűzésük mégis a sza­bad polgárság javára kifejtett társa­dalmi kontroll. Elhangzott: a nem­zetközi szervezetekbe tömörülés indoka az, hogy a polgári demokrá­ciákban e szervezetek hatékonysá­gát gyengíti az a körülmény, hogy sokszor hiányzik az erők összefo­gása, valamint a nemzetközi együttműködés és annak erkölcsi, a kormányokra, közvéleményre ki­fejtett hatása. Telefon az életért December 1-től Kaposváron is beindult az SOS Élet Telefonszolgá­lat. A krízishelyzetbe jutott, az ön­­gyilkosság gondolatával foglalkozó embertársaink fordulhatnak ehhez a segítséghez a 82/17-300-as telefo­non, az év minden napján, este 7-től reggel 7-ig. A szolgáltatás ingyenes. A vonal másik oldalán speciáli­san erre a munkára kiképzett szak­emberek, többnyire orvosok, pszi­chológusok, családgondozók jelent­keznek be, s igyekeznek tanácsaikkal átsegíteni a rászorulókat a nehéz helyzetben. A beszélgetés teljes ti­toktartás mellett zajlik, a szolgálat tagjai anonimok, s helye sem nyilvá­nos. Az odafordulók is - belátásuk szerint - megőrizhetik névtelenségü­ket. A több éves előkészítő munka és a tizenkét hetes felkészítő tanfolyam után 36 munkatárssal vágtak bele a munkába a kaposváriak. 1964-ben Oxfordban jött létre az IFOTES, a Telefonszolgálatok Nem­zetközi Szervezete, mely azóta genfi székhelyén dolgozza fel s terjeszti a világ különböző városaiban felhal­mozódó tapasztalatokat. Magyaror­szágon 1971-ben Debrecenben jött létre az első ilyen intézmény, amit a budapesti követett 1974-ben. Ma már a legtöbb nagyvárosban működik.­­ Szinte lehetetlen egzakt módon kimutatni az SOS Éset Telefonszolgá­lat hatását. Az viszont bizonyos, hogy a legtöbb helyről a hívások folyama­tos sokszorozódásáról érkeznek hírek. A kaposvári Családsegítő Központot a pozitív megfontolások mellett az is ösztönözte, hogy az ország különböző szolgálatait már sokszor keresték meg kaposvári hívek, akik hiányolták vá­rosukból ezt az intézményt (krajczár) Az ADAMUS Rt. 1992. január 17-én 14 órakor a székhelyén­­ (1113 Budapest, Badacsony u. 7.) közgyűlést tart. A részvényeseket szeretettel várjuk. Négypárti vita Helyünk Európában Magyarország nem értékelődött le a Nyugat szemében a Kelet-Euró­pában az elmúlt két évben végbe­ment változások nyomán - jelentette ki Bába Iván azon a péntek esti vitán, amelyet Helyünk Kelet-Európában címmel rendezett a Szegfű Klub a Külügyminisztérium főosztályveze­tője, valamint az Országgyűlés Kül­ügyi Bizottságának három tagja, He­gedűs István, Kovács László és Szent-Iványi István részvételével. A szomszédos országokban élő magyar kisebbség problémáit törté­nelmi alapokon, a sérelmekre való hivatkozással nem lehet megoldani — hangsúlyozta Bába Iván -, csakis a nemzetközi szervezeteken keresztül. Hazánk a rendszerváltás óta számos külpolitikai sikert könyvelhet el, s bár lényeges változások következtek be a térségben, az európai demokrati­kus értékek keletebbre kerülésével szerepünk nem csökken - állította. Magyarország EK-beli társult tagsá­ga kapcsán jogrendszerünkben, gaz­dasági szabályozóinkban sok minden változni fog a jövőben, s nehezen megszerzett szuverenitásunk egy ré­széről is le kell majd mondanunk. Félő - mondta -, hogy a lakosság lel­kileg nincs erre felkészülve. Hegedűs István a FIDESZ képvi­seletében közölte, hogy a kisebbsé­gek védelmében fontos eszköz lehet­ne, ha a nyugati közvélemény figyel­mét sikerülne felhívni a sorozatos jogsértésekre. Romániával szemben erőpolitikát nem lehet alkalmazni - szögezte le -, hisz aduink nem lévén, úgysem tesz nekünk engedményt, in­kább összeurópai kereteken belül kell megoldást keresni. Az európai integrációs kérdésekről úgy vélte, Magyarország számára még csak ez­után jön a neheze, s egyben sürgette, bontsák le napi cselekvési tervekre a felzárkózási programot. Kovács László M­SZP-képviselő szerint tudomásul kell venni, hazánk már nem megkülönböztetett úttörő­­szerepet játszó ország, a Nyugat az egész kelet-európai térség integráló­dását szorgalmazza. A kisebbségi kérdést - hangsúlyozta - nem lehet kétoldalú tárgyalások útján rendezni, Romániára nem tudjuk rákényszerí­teni akaratunkat Hazánk Közös Pi­­ac­i társulása kapcsán úgy véleke­dett, Európa egyesülése előtt még sok akadály van, s ezek nehezebben omlanak le, mint a berlini fal. Szent-Iványi István SZDSZ-kép­­viselő óvott attól, nehogy optikai csalódás vezessen félre minket ha­zánk Európában betöltött szerepe megítélésekor. Kis ország vagyunk, s a Kádár-rendszer alatt - leggyengébb láncszem lévén - tényleges nagysá­gunknál fontosabb szerepet játszot­tunk. Elmúlt ez a külpolitikai helyzet - ma egyik legfontosabb feladatunk: egészséges nemzeti öntudatot szem­beállítani a Kelet-Európában pusztí­tó nacionalista barbarizmussal. Nem hivatás- vagy küldetéstudatot kell plántálnunk - figyelmeztetett -, nem­zeti büszkeségünket prosperáló gaz­daságra kellene a jövőben alapozni. cs. n. é. Jövőre MSZDP-kongresszus (MTI) Fegyelmi bizottság ala­kításáról döntött a Magyarországi Szociáldemokrata Párt választmá­nya szombati ülésén. Az ezt követő sajtótájékoztatón elmondták: a bi­zottság tizenöt napon belül meg­kezdi a felfüggesztett pártelnök, Petrasovits Anna ügyének kivizs­gálását, amelynek egy része rend­őrségi hatáskörbe tartozik - vélik, és emiatt már hétfőn a Belügymi­nisztériumhoz és a Legfőbb Ügyészséghez fognak fordulni. A választmányi ülésen - amelyre egyébként a vasas szak­­szervezet jóvoltából a szakszerve­zet Ifjúsági Házában került sor, mivel a párt Dohány utcai székhá­zából az elnökséget Petrasovits Anna és hívei kizárták - a választ­mány megfogalmazta: a felfüg­gesztett elnökkel ellentétben tudo­másul veszik a Szocialista Interna­­cionálé határozatát. Eszerint ugyanis a nemzetközi szervezet 1992 májusáig felfüggesztette az MSZDP tagságát, kifogásolva a magyarországi pártban uralkodó anarchikus állapotokat. A november 26-27. között Chi­lében megtartott tanácsülésen megfogalmazták: a szervezet java­solja, hogy az MSZDP jövő év ta­vaszáig tartson pártkongresszust, amely újból megteremti a magyar­­országi szociáldemokrácia egy­­sé­gét. Az MSZDP országos választ­mánya ezzel egyetértett, és egyút­tal 1992. április 24-26-ra kitűzte a kongresszus időpontját. A Szocia­lista Internacionálé bizottság ki­küldését tervezi, amely formai se­gítséget nyújt majd a kongresszus előkészítéséhez. Vöröskereszt-Vörös Félhold Tanácskozás a menekültügyről (MTI) Véget ért a Vöröskereszt és a Vörös Félhold nemzetközi moz­galmának küldött tanácsa és ezzel szombaton befejeződött a mozgalom egyhetes budapesti rendezvénysoro­zata. A küldöttek tanácskozását nem­zetközi konferencia követte volna, ez a kormányok politikai vitája miatt el­maradt. Az állandó bizottság döntése a nemzeti társaságok delegációinak ülésén is szóba került. A felszólalások egyértelműen alátámasztották a hatá­rozatot, ugyanakkor komolyan felme­rült a kérdés: mi a teendő, hogy ilyen helyzet még egyszer ne forduljon elő. Az e problémát érintő vita során a fel­szólalások egységesek voltak abban, hogy nem szabad többé elhalasztani egy olyan nemzetközi konferenciát, amely az egyetlen olyan fórum, ahol a „humanitáriusok” és a „politikusok” párbeszédet folytathatnak. A delegá­tusok ezért egy olyan munkacsoport felállításáról határoztak, amelynek feladata lesz megvizsgálni a mozga­lom jövőjét, és megtalálni azokat a megoldásokat, amelyekkel lehetővé válik a konferencia megrendezése. A küldöttgyűlés talán legfonto­sabb határozatait a menekültek kérdé­sében hozta. Felhívták a figyelmet ar­ra, hogy a világon közel 17 millió me­nekült él, és a menekültkérdés Ma­gyarországon is élő probléma. Fontos döntés tehát, hogy a Vöröskereszt és­­ Vörös Félhold mozgalom ezentúl erő­teljesebben harcol a menekültek joga­inak érvényesítéséért. Ugyanakkor hangoztatták: fokozottabb fgyelmet kell fordítani a menekülés okainak felderítésére, illetve felszámolására is. A magyarországi helyszín ugyanak­kor e problémán belül is a jugoszláv konfliktust állította előtérbe. Ezzel kapcsolatban a küldöttgyű­lés Szívek Békessége címmel felhívást tett közzé. Ebben a delegátusok taná­csa teljes támogatásáról biztosítja a ju­goszláv, a bosznia-hercegovinai, a croatiai, a macedón, a montenegrói, a szerbiai és a szlovéniai vöröskeresztet, amelyek deklarációban foglaltak állást az emberi jogok védelme mellett. A küldöttgyűlés felszólította to­vábbá azokat a hatóságokat és szer­vezeteket, akik részesei lehetnek a jugoszláv konfliktus megoldásának, hogy mielőbb teremtsék meg a lehe­tőségeket a nyilvános párbeszédre. A menekültprobléma mellett a tanácskozás fókuszában állt a konf­liktusok áldozatainak megsegítése is. A küldöttek felhívták a ügyeimet a konfliktusok és az éhezés összefüg­gésére. Felszólították a harcban álló felek ügyeimet: az éheztetést ne használják fel fegyverként A delegátusok tanácsa elfogadta a mozgalom emblémájának használa­tára vonatkozó jogi szabályozás fe­lülvizsgálatát is, amelyet jóváhagyás­ra a genfi egyezmény valamennyi tagállamának megküld. Az új Sza­bályzat ragaszkodik az embléma vé­delmi és jelzésjellegű használatának szigorú szétválasztásához. A védelmi használat az orvosi és a vallási sze­mélyzet, valamint a berendezések megjelölésére szolgál, akiket fegyve­res konfliktus esetén tiszteletben kell tartani. A jelzésjellegű használat arra szolgál, hogy bizonyos személyek és tárgyak mozgalomhoz tartozását mu­tassa. A használat e két módját sem­miképpen sem szabad összekeverni. Elbocsátások a Recomixnél (MTI) Mintegy 200 dolgozójától vált meg december 1-jével a szombat­­helyi Recomix Elektronika Vállalat. Az egy-két éve még az ország 100 leg­jobb vállalata között jegyzett cég ren­delésállománya a keleti és a hazai piac­vesztés következtében mintegy 50 szá­zalékkal csökkent, így a jelenlegi 1200 fős létszám indokolatlanul magas volt - nyilatkozta Ikladi Péter igazgató. A híradástechnikai alkatrészeket, ellenállásokat, kondenzátorokat gyártó vállalat pénzügyi nehézségeit elsősorban az okozta, hogy a nagy hazai elektronikai vállalatok, például a Videoton, az Orion és a BHG kész­termékeibe - televíziókba, számító­gépekbe - beépített alkatrészek iránti igény az említett cégek piacvesztése következtében jelentősen visszaesett. Pályázat bíráknak Dr. Balsai István igazságügymi­niszter 1991. december 1-jei ha­tállyal pályázatot hirdet a 19 megyei bíróságba Fővárosi Bíróság, vala­mint a Pesti Központi Kerületi Bíró­ság elnöki állásaira. Ezekre a vezetői állásokra azok a hivatalban lévő bírák pályázhat­nak, akiknek legalább ötéves bírói gyakorlatuk van, függetlenül jelen­legi beosztásuktól és működési he­lyüktől. A pályázati kérelmeket az igaz­ságügyminiszterhez kell benyújtani, 1991. december 30-ig. A kinevezésekre - az elbírálást követően — várhatóan 1992. február 1-jei hatállyal kerül sor. Ezt követően történik majd újabb pályázati kiírás a fenti hatósá­gok elnökhelyettesei, kollégiumve­zetői, valamint a helyi bíróságok ve­zetői állásaira.. . HÍREK A VÉDTELENEK mellett mindig ki kell állnunk, valamint azokért is, akik ki­sebbségben vannak és a jogaikat megpróbálják megvonni. - mondta Fodor Gábor országgyűlési képvise­lő azon a szombati békenagygyűlé­­sen, amelyet a Fidesz szervezett a jugoszláviai polgárháború ellen a fővárosban. Fodor Gábor kijelentet­te, „a szabadság egészen furcsa helyzetet hozott régiónkban: minda­­zok a szörnyűségek, amelyeket lefoj­tottak a különböző diktatúrák, fel­színre törtek és ezért népek estek egymás torkának­ Olyan társadal­mat kell megteremteni, ahol minden­ki maga választhatja meg az azo­nosságát és senkire sem erőltetnek rá állami szinten, hatalmi szóval semmiféle vallást, ideológiát vagy hovatartozást". A GAZDASÁGI KABINET pénteki ülé­sén megtárgyalta a regionális vál­sághelyzetek kezelésére alkalmas gyógymódokat és úgy döntött, hogy egy szakágazatok szerint felosztott úgynevezett interminiszteriális cso­port január 1-ig kidolgozza azokat az intézkedési lehetőségeket és cso­magterveket, amelyek elősegítik egy regionális válságkezelő program megvalósítását - jelentette be Kupa Mihály szombati miskolci sajtótájé­koztatóján. Ezt követően a pénzügy­­miniszter arról szólt, hogy a Hegyal­ja gazdasági-társadalmi fejlesztési lehetőségeinek feltárása - mint a sze­rencsi 11. sz. választókörzet ország­­gyűlési képviselője - Új Távlatok né­ven alapítványt hozott létre. Mint el­mondta, az alapítvány céljaira fela­jánlotta egy havi képviselői fizetését, és a továbbiakban minden hónap­ban átutalja képviselői bérét az ala­pítvány egyszámlájára. JAN CARNOGURSKY szlovák kor­mányfő, aki a bős-nagymarosi víz­lépcsőrendszerrel kapcsolatos kor­mányközi tárgyalások harmadik for­dulóján a Cseh és Szlovák Szövetség­i Köztársaság küldöttségét vezeti h­étfőn kezdi meg tárgyalásait Buda­­esten. A tárgyalásokkal kapcsolat­on Király Miklós kormányfőtaná­csos elmondta, hogy Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter - a magyar tárgyalódelegáció vezetője - a szak­mai-tudományos problémákkal foglal­kozó közös bizottság létrehozásáról, a váteszre váró szak­­­ai kérdések­­ listájának összeállításáról kíván tár­gyalni cseh-szlovák partnerével. TILTAKOZÓ NAGYGYŰLÉST SZERVE­ZETT a Nyugdíjasok Országos Ka­marája szombaton. A fővárosi Láng Művelődési Központban a résztvevők hangoztatták: a kormánynak kötele­zettségei vannak a nyugdíjasokkal szemben. Követelték, hogy emeljék meg a nyugdíjakat még ebben az évben. A nagygyűlésen elhangzott:­­1992 januárjától törvény garantálja valamennyi nyugdíj folyamatos érték­­állóságát és a Parlament kötelezze a kormányt, hogy kezdje meg a régi nyugdíjak értékének hozzáigazítását az új nyugdíjakhoz. A résztvevők til­takoztak a nyugdíjak közvetlen vagy közvetett adóztatása ellen, valamint a nyugdíjasok létszámarányos képvi­seletét követelték a társadalombizto­sítási önkormányzatokban és az Ér­dekegyeztető Tanácsban. AZ MDF Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei választmánya szerint a pártnak mértékadó, mértéktartó politikát kell folytatnia a jövőben. Olyan szervezet­ként kell működnie, amely megfelel egy európai értelemben vett klasszikus néppárt formáinak. A Magyar Demok­rata Fórum tagsága rendkívül széles, szociális, társadalmi skálán mozog, ezért a pártnak olyan szervezeti rend­szerben kell működnie, ahol e tagság megtalálja a helyét - jelentette ki Fur­­mann Imre, az MDF alelnöke a vá­lasztmány szombati, a párt december 14-15-én sorra kerülő országos gyű­lését előkészíteni hivatott ülését követő sajtótájékoztatóján. A FEGYVERES ERŐK kiegészítésére 7700 fiatal vonult be katonai szolgá­latának teljesítésére, közülük 3300 fi­atalember a határőrség állományába került - közölte a Honvédelmi Mi­nisztérium Sajtóosztálya. A behívás alkalmával - lelkiismereti okokra va­ló hivatkozással - polgári szolgálat iránti kérelmet ketten nyújtottak be, 36-an pedig megtagadták mindenne­mű szolgálat teljesítését. Eddig isme­retlen okok miatt 98-an nem jelentek meg a bevonulási helyen. A szolgá­latot megtagadókkal szemben az el­járást megindították. A HM Sajtóosztály tájékoztatása sze­rint a most bevonult fiatalok ünne­pélyes katonai eskütételére a honvéd­­ségnél, illetve a határőrségnél de­cember 14-én kerül sor. A bevonult fiatalok levélben fogják tájékoztatni hozzátartozóikat a látogatások lehet­séges idejéről.

Next