Magyar Nemzet, 1992. március (55. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-02 / 52. szám
Tavaszi virág Régi, kedves ismerősként köszönti az ember a három betűt: BTF - a Budapesti Tavaszi Fesztivál rövidítését, meg a hozzá tartozó kis jelvényt, a nemzetiszínű, stilizilált virágot. Hiszen amit ezek jelölnek: a nemzetközi érdeklődésre számító márciusi művészeti seregszemle a „puha diktatúrának" azon kitalációi közé sorolható, amelyekhez jó emlékei fűződnek szinte mindenkinek. Magyarország gazdag művészetű és nagy művészetpártoló hagyományokra visszatekintő fővárosa ugyanis kitárta kapuit Európa felé s az európaiak előtt. Most pedig külön öröm, hogy gazdasági s társadalmi nehézségei ellenére ismét kinyílhatott a piros-fehér-zöld virág: ismét megrendezi a főváros a művészet tavaszi szemléjét, mintegy átlátva, hogy az általános recesszió, Budapest megannyi kormányozhatósági nehézsége sem söpörheti félre sem a művészetpártolást, sem a jó hagyományt. Akik a '92-es Budapesti Tavaszi Fesztiválra igent mondtak, és annak - talán minden eddiginél gazdagabb - programjáról gondoskodtak, azt a „nyugati módit" követték, amely másutt évtizedek óta s ma is gyakorlat: a hanyatlással, gazdasági visszaeséssel fordított arányban működtetik a kultúrát. Tudva tudják ugyanis, hogy a felpezsdített művészeti élet közvetlenül is és közvetve is kedvezően befolyásolhatja a gazdasági életet. „Pénzt hoz a házhoz", vagy ha azt nem is, a kiegyensúlyozottság, a gondtalanság látszatát kelti, s ezáltal bizalmat ébreszt a tőketulajdonosokban, beruházókban, vállalkozókban. Az idei tavaszi fesztivál programja (melyről részletesen ma számolnak be a sajtó képviselőinek a rendezők) csakugyan leleményes és örvendetes. A minden tekintetben internacionális művészeti ágak kapták benne a fő szerepet, a tánc és a komolyzene. E „vidékeken" ugyanis tolmács és kisebbrendűségi érzés nélkül is elboldogul bárki, még ha Kelet-Európából érkezik is március második felében Budapestre. A kortárs táncművészet nemzetközi szemléje a triennáléjelleggel megrendezett Interbalett '92 például feltehetőleg az egész világ szakmai figyelmét felénk fordítja, s miközben az Angol Nemzeti Balett játékát, a Lyoni Operabalett előadását vagy az amerikai kortárs táncművészet csúcsát képviselő Paul Taylor táncegyüttes technikáját szemléli majd a közönség, fölismerhető lesz talán, hogy a magyar balett sincs „lépéshátrányban" a világ legnevesebb együtteseihez képest. Az operaelőadások, a koncertek is hasonló „fölfedezést" sugalmazhatnak a külföldiek és a hazaiak számára egyaránt. Nehéz persze eldönteni, melyik a fontosabb e kétféle hatás és felismerés közül: az önbizalom-injekció idehaza vagy a magyar művészet méltó híre a nagyvilágban? Valószínű, hogy mindkettőre szükségünk van, és éppen most van szükségünk rá, a megerősödés érdekében. Mint ahogyan a művészeti élet és az önértékelés megerősödése érdekében fontos az is, hogy a Budapesti Tavaszi Fesztivál szervezői természetes nyereségvágyukat félretéve gondoskodtak arról, hogy azokhoz is eljussanak a fesztiválnapok világhírűrangú előadásai, akik majd holnap építgetik a magyar művészetet. Kedvezményes jegyeket kapnak a diákok, tanáraikkal egyetemben. Művészeti továbbképzés és „mesterkurzus" is egyúttal a BTF, készülődés a következő évezred Budapesti Tavaszi Fesztiváljaira. S ez, kérem, akárhogyan nézzük is, bölcs belátásról tanúskodik. A jelképes világ az életrevalóság és az élni akarás fényes bizonyítékát adja. Végre. Lőcsei Gabriella Magyar Nmet Ara: 11,50 Ft ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR HÉTFŐ, 1992. március 2., LV. évfolyam, 52. szám Akár bíróság előtt is Gorbacsov kész megvédeni a peresztrojkát (Tudósítónktól) MOSZKVA - „Ha kell a társadalomnak, hát legyen bírósági tárgyalás!" - jelentette ki a Komszomolszkaja Pravdának adott interjújában Mihail Gorbacsov, aki az őt ért vádak és megalapozatlan gyanúsítgatások ellenére vallja, hogy a peresztrojka nagyon nehéz, de elkerülhetetlen vállalkozás volt. Az egykori szovjet elnök a szombaton közölt beszélgetés során egyebek közt arról panaszkodott, hogy „ostoba helyzetben” érzi magát: a revansisták mint demokratát akarják leleplezni, a radikálisok pedig mint konzervatív pártfunkcionáriust ítélik el, majdhogynem ugyanokat az érveket felhasználva. Gorbacsov kifejtette: a „vereséget szenvedett reakció” nem mondott le arról, hogy visszaforgassa a történelem kerekét, s megkezdte a reformok értelmi szerzőinek a lejáratását. A fejére szórt vádakkal kapcsolatban Gorbacsov - tőle kissé szokatlanul emocionális stílusban - közölte, hogy nem fél a bíróságtól sem. Határozottan elutasította, hogy bárki is egy lapon említse a legutóbbi moszkvai tüntetések egységes országát, egységes hadsereget követelő résztvevőivel. Épp ellenkezőleg, Gorbacsov ismét hangsúlyozta, hogy míg Jelcin és csapata kitart a reformok mellett, semmiképp sem hajlandó ellenzéki szerepet játszani. Nem ezt a célt szolgálja az elnöksége alatt alakuló alapítvány sem - húzta alá az exállamfő, aki szerint erre vonatkozóan biztosítékot adott Borisz Jelcinnek is. Gorbacsov cáfolta a róla széles körben terjedő pletykákat: sem Kaliforniában, sem Genfben, sem Tibetben nincs villája; nincsenek nyugati bankszámlái; és ami a legfontosabb, nem óhajt külföldre menekülni. „Bár sokan szeretnék, hogy ne jöjjek vissza, ez sohasem fordulhat elő” - fogadkozott Gorbacsov a Komszomolszkaja Pravdában. Annak a véleményének is hangot adott, hogy nincs helye a „szociális revansnak”, ám az sem vehetné rá a távozásra, ha mégis bekövetkeznék valami hasonló. (vnda) Cavaco Silva budapesti eszmecseréi Az EK a portugál elnökség időszakában dolgozza ki a kibővítés stratégiáját . A VALÓSÁG nem oly szép talán, mint vártuk, de sok álom vált valóra a közelmúltban - emlékeztette Antall József azokat, akik szerint teljes jogú tagságunk az EK-ban 1995 és 2000 között csupán álom lenne. A magyar miniszterelnök portugál kollégájával, Cavaco Silvával közösen tartott sajtóértekezletén bizakodva szólt arról, hogy az ezredfordulóig megvalósul a teljes tagság, míg vendége diplomatikusan azt hangoztatta: hazájának nincs elvi kifogása belépésünk ellen, s támogatja is azt egy távolabbi időpontban. Cavaco Silva, aki egyébként az EK soros elnöke, elárulta azt is, hogy júniusban a tanács napirendjére tűzi az új feltételekkel kapcsolatos stratégiáját, s ezt követően Magyarország is többet tudhat majd a távlatokról. AZ EURÓPAI KONFÖDERÁCIÓT szorgalmazta Francois Mitterrand egy párizsi találkozón, aki szerint ennek létrehozása jelentős mértékben segíthetné a nemzetiségi konfliktusok veszélyeinek a felszámolását. A francia elnök az eddigiekhez képest kissé módosította korábbi javaslatait, azt fejtegetvén: félreértették elgondolásait azok, akik szerint a konföderációt a közös piaci tagság valamiféle alternatívájának vagy éppen előszobájának szánná Közép-, és Kelet-Európa országai számára. Ám megismételte azt a véleményét, hogy ezek az országok még jó ideig nem alkalmasak I A KÜLPOLITIKAI HELYZET az EK-tagságra, mivel „most formálódó gazdaságuk nem bírná el azt a versenyt, amely a határok megnyitásával rájuk zúdulna". ■ EGYBECSENGENEK lényegében a francia államfő szavai egyes, ma is befolyásos amerikai politikusok véleményével. Zbigniew Brzezinski egy Olaszországban tartott eszmecserén - amelynek társelnöke Jeszenszky Géza volt - óvott a vízió, a kívánalmak, valamint a valóság összecserélésétől. Figyelmeztetett a gazdasági átállás óriási szociális terheire, amelyek kellő megközelítés hiányában anarchiát idézhetnek elő, s jó esetben is húsz évre becsülte, amíg Magyarország elérheti a szomszédos Ausztria és általában Nyugat-Európa fejlettségi szintjét. Ugyanakkor sürgette, hogy a nyugati támogatás a működő tőke áramlása formájában tovább gyorsítsa a visegrádi hármak fejlődését. Henry Kissinger pedig az amerikai szenátus külügyi bizottsága előtt ugyancsak azt hangoztatta, h hogy e három országnak elsőbbséget kell adni a támogatásban, mert itt remény van a sikerre. S veszélyesnek minősítette, hogy Amerikában csökkent az érdeklődés a közép-európai demokráciák iránt, mert így a senki földje alakul ki a NATO és a volt Szovjetunió között, s ha ott visszafordulnak a változások, az örvény ezen országokat is lehúzhatja. 91 A VISEGRÁDI HÁRMAK együttes esélyeiről szólt Antall József az ezredfordulós EK-tagság kapcsán, de Varsóban egyesek máris úgy érzik, mintha leszakadtak volna Csehszlovákiától és Magyarországtól. Artur Balázs lengyel tárca nélküli miniszter Brüsszelben az EK-nál, majd Bonnban tett látogatásáról például azzal a benyomással tért vissza Varsóba, hogy romlott Lengyelország megítélése európai partnereinél, amelyek immár komolyan elvárják a lengyel politikai helyzet stabilizálódását. A Zycie Warszawy napilap szerzője pedig budapesti benyomásairól szólva megemlítette: a magyarok attól tartanak, hogy a túl szoros együttműködés Lengyelországgal késleltetheti Európába vezető útjukat. A cikkíró véleménye szerint sok tekintetben ugyan a lengyelek valamivel előbbre vannak a magyaroknál, de gondolkodásmódjukban és a politikai elit színvonalát tekintve lemaradtak. Példaként említődik, hogy Budapest már döntött az európai betagozódásáról és ezt a stratégiát következetesen meg is valósítja, míg a lengyelek között még mindig nem szűnik a vita arról, hogy nekik kell-e csatlakozniuk a Nyugathoz, avagy annak Lengyelországhoz. (L. G. J.j Német lapértesülés Szovjet atomtudósokat toboroz Irak Irak több mint ötven atomtudóst toborzott a volt Szovjetunióból - közölte vasárnap a Dresdner Morgenpost című német lap. Az újság munkatársai a berlini Schönefeld repülőtéren találkoztak két atomszakértővel, akik éppen úton voltak egy Bagdad-közeli katonai intézménybe. Jegor Belouszov, a lézertechnika szakértője és Viktor Bakunyin, a nukláris robbanófejek specialistája elmondta, hogy havi 10 000 dolláros fizetéssel öt évre szóló szerződést írtak alá az irakiakkal. Belouszov, az uráli Arzamasz-16 zárt városban dolgozott, míg Bakunyin Dnyepropetrovszk mellett, egy atombombákat gyártó katonai üzemben. (Havi fizetésük 50 dollárt tett ki.) A szakértők az interjúban annak a reményüknek adtak hangot, hogy Irakban is a szakterületükön folytathatják munkájukat. A két orosz tudós elmondta továbbá, hogy nem csak Irak akar a volt Szovjetunióból szakértőkre szert tenni. Szavaik szerint a moszkvai repülőtéren találkoztak néhány, a hadiiparban dolgozó kollegájukkal, akik éppen Izraelbe tartottak. Londonból jelenti az MTI. Douglas Hurd brit külügyminiszter vasárnap nem zárta ki az Irak elleni katonai lépések felújítását. A BBC tévének adott nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy Irak szándékosan halogatja a fegyverzetének megsemmisítésére vonatkozó ENSZ-határozatok megvalósítását. A brit külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Bagdadnak alá kell vetnie magát az ENSZ-döntéseknek. Leszögezte: nem szabad megengedni, hogy Irak fenyegetést jelentsen a szomszédos államok számára. Irak elutasítja bizonyos rakétáinak a felszámolását, azzal érvelve, hogy tömegpusztító fegyvereinek megsemmisítésével már teljesítette az Öböl-háborút lezáró tűzszüneti megállapodásban foglaltakat. Az atomhatalmak be-, a harmadik világ kidugaszolja a nulkeáris ___________________szellem palackját. (Az IHT rajza) Két ajtó két nagyobb térség felé Antall József és Cavaco Silva sajtóértekezlete (Munkatársunktól) Magyarország jogos igénye, hogy az Európai Közösség teljes jogú tagjává legyen egy távolabbi időpontban, és Portugália semmiféle elvi kifogást nem emel ez ellen. Ez volt az egyik lényeges tétel, amelyet Anibal Cavaco Silva portugál miniszterelnök magyarországi látogatásának második napján, az Antall Józseffel közösen tartott nemzetközi sajtóértekezleten kifejtett. Egy nappal a társulási kapcsolatunk felvétele előtt a két kormányfő tanácskozásainak és az újságírók előtt tett nyilatkozatainak ez volt egyik fő témája. A vendég - aki jelenleg az Európai Közösség soros elnöke - közölte: júniusban a tanács napirendjére tűzi az új felvételekkel kapcsolatos stratégiát, s akkor Magyarország is többet fog majd tudni e távlatokról. Az Európai Közösség (régebben mint Közös Piacról beszéltünk róla) nyitott azok előtt, akik eleget tesznek a követelményeknek: stabil, demokratikus belső rendszert és piacgazdaságot hoznak létre. Portugália támogatja Magyarországot, hogy minél előbb elérje célját. Antall József egyebek között leszögezte: Magyarország stabil, szilárd, kiszámítható tagja kíván lenni az európai népek családjának. Bízunk abban, hogy 1995 és 2000 között létrejön teljes tagságunk. Ehhez szükséges, hogy a nyugatiak rendezzék bizonyos belső problémáikat, mi pedig megteremtsük ennek hazai feltételeit. Lehet, hogy mások a felvételt tekintve még előttünk vannak (Silva egyik válaszában megemlítette Ausztriát, Svédországot és Finnországot), de a visegrádi hármaknak jó esélyük van arra, hogy az ezredfordulóig révbe jussanak - fejezte ki meggyőződését a magyar kormányfő. Kiszélesítve e témát a vendéglátó rámutatott: nemcsak Magyarországnak és e térség más államainak érdeke, hogy ezen a tájon stabilitás uralkodjék, a nyugatiaknak is. Ha Kelet-Közép-Európa nem szilárd, akkor hosszabb távon ez veszélyeztetheti a földrész nyugati felét is. A másik témakör, amelyet érintettek a két ország sorsfordulóinak hasonlósága, a földrajzi távolság és eltérő helyzetük ellenére is. Portugália is átélt egy diktatúrát, majd baloldali tervgazdasági szándékú korszakot. Mindketten megtanulták, mondotta Antall József, hogy lehetnek ugyan viták, belső nehézségek, de nincs jobb rendszer, mint a parlamenti demokrácia és a piacgazdaság. Ami a kétoldalú kapcsolatokat illeti, kereskedelmi forgalmunk igen alacsony, a most aláírt szerződés is azt kívánja elősegíteni, hogy a portugál beruházók minél többen jelenjenek meg a magyar piacon. Egymás felfedezésének érdekes jelensége, hogy mindkét kormány egy-egy nagyobb térség felé vezető kapunak tekinti a másikat. Magyarország jól megismerte a volt szocialista piacot, s így tanácsokat, tájékoztatást tud nyújtani, mintegy támpontot a Nyugat felől érkező érdeklődő vállalkozóknak. Mi pedig Afrika déli része felé nyílókapunak” tekintjük Portugáliát a volt gyarmataival fennálló kapcsolatai révén. A sajtótájékoztató végén még egyszer visszatértek a teljes jogú tagságra: egy újságíró megkérdezte ,"sem álom-e" az 1995-2000. évi dátum? Antall József erre azt válaszolta, a közelmúltban sok olyasmi valósult meg, amit sokan nem hittek volna: megszűnt a Varsói Szerződés és a KGST, kivonultak a szovjet csapatok. Sok álom vált valóra, ha ma a valóság nem is olyan szép, mint vártuk. T.L A BÁRKA egyszerűen egy újfajta családi életet jelent, amelynek közepén, a szívében a sérült személy van, és minden az ő jólétéhez igazodik. A Bárka „esztelensége” az, hogy időt „pocsékol” azokra, akik sohasem lesznek olyanok, mint a többi ember, akik nem termelékenyek, akik minden jel szerint haszontalanok. (Boros István: A magány mélyén lakik a titok - 7. oldal) A FELÜLMÚLHATATLAN KLASSZIKUST tisztelte benne az utókor, és méltán ott van a helye a legnagyobbak között, összefoglalóként és kísérletezőként, a nemzeti hibák ostorozói és a nemzeti erények fölmutatói között. (175 éve született Arany János - összeállításunk a 9. oldalon) MA AZ EXPO NEM CÉL, HANEM ESZKÖZ - hangsúlyozza Baráth Etele munkatársunknak, Komor Vilmának adott interjújában lapunk 5. oldalán, hozzátéve: a vállalkozókat olyan helyzetbe kell hozni, hogy a privatizációs folyamatban magyar kézbe kerüljön a lehetőségek túlnyomó része. A „REFORMKOMMUNISTÁK" ÖTVENHATBAN játszott és a forradalommal kapcsolatos szerepének lejáratása végett az össztűz ma arra irányul, hogy kétségbe vonják a forradalom előkészítésében játszott szerepüket. (Szabó Miklós: Új mítosz a Gólyavárból - 6. oldal) ■ NEMZETKÖZI ÉLET 2. OLDALI HAZAI TUDÓSÍTÁSOK 3-4. OLDALI ORSZÁGJÁRÁS 5. OLDAL ■ NÉZŐPONT 6. OLDAL I RIPORT-INTERJÚ 7. OLDAL ■ KULTÚRA 9. OLDAL ■ NAPI KRÓNIKA 10. OLDALI GAZDASÁG 11. OLDAL I SPORT 12-13. OLDALI MŰSOROK-T.SZERK. 14. OLDALI INFORMÁCIÓK 16. OLDAL