Magyar Nemzet, 1992. március (55. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-02 / 52. szám
HÉTFŐ, 1992. március 2. Hazai tudósítások MAGYARORSZÁG, MÁRCIUS 1. ■ A SZÉLSŐJOBBOLDALI MEGNYILVÁNULÁSOKKAL a Magyar Demokrata Fórum nem vállal semmiféle közösséget - egyebek között ezt nyilvánította ki a párt országos választmánya az elmúlt hétvégén. A szerkesztőségünkhöz eljuttatott nyilatkozatukban egyebek között leszögezik: „Az MDF, mint haladó nemzeti centrumpárt elutasít mindenfajta szélsőséget, bármelyik oldalon is jelentkezik. Ebből következően vissszautasítja egyes csoportok azon törekvéseit, amelyek az itt-ott tapasztalható jelentéktelen szélsőjobboldali megnyilvánulásokat a Fórum politikájának vagy szellemiségének "szövetségeseiként" akarják beállítani, s ezzel is ijesztővé nagyítani". Sajnálattal állapítják meg: közéletünk vitái továbbra is durva, gyakran személyeskedő hangnemben és hisztérikus légkörben zajlanak. A hangoskodó szélsőséges elemeket beteges gyanúsítgatás és bizalmatlanság jellemzi, s mindenekelőtt a másokra való odafigyelés és megértés hiánya. Március idusához közeledve javasolják: minden politikai erő vessen számot önmagával, mit tett eddig hazánk és a magyarság talpraállításáért, s mit szándékozik tenni a jövőben a nélkülözhetetlen nemzeti együttmunkálkodás megteremtéséért. Az MDF döntéshozó testülete azt is hangoztatja: pártjuk nem tör túlzott hatalomra és nem akarja lesöpörni ellenfeleit a politikai porondról. Állásfoglalásukban kiemelik: az MDF a tiszta és nyílt baloldaliságot eszmei és politikai ellenfelének tekinti. Ugyanakkor ráirányítják a figyelmet: sokan a baloldal veszélyeztetettségére hivatkoznak, miközben megpróbálják átmenteni a pártállamból származó pozícióikat. A Kereszténydemokrata Műhely Kiutak és válaszútok című villányi találkozóján Bethlen István a keresztényszociális tanokról beszélt, s egy pápai enciklikára hivatkozva élesen bírálta a liberalizmust és az SZDSZ politikáját. A KÖVETKEZŐ VÁLASZTÁSOK UTÁN a Kereszténydemokrata Néppárt ismét azzal számol, hogy helyet kap a kormánykoalícióban - jelentette ki Surján László pártelnök. Bizonyságul arra hivatkozott: több párt is úgy nyilatkozott az utóbbi időben a kereszténydemokratákról, mint természetes szövetségesről. A KDNP azonban „nem Kató, akit könnyű láncba vinni" - fogalmazott a pártelnök, arra utalván, egyes politikai erők ilyen hízelgéssel próbálják feledtetni egyházellenes megnyilvánulásaikat. Nem hagyott kétséget afelől, hogy a KDNP a koalíciós szerepvállalásra tudatosan készül, ezért dolgozzák ki még a választások előtt azokat az alapelveket, amelyekből kormánytényezőként sem engednek. Arra az álláspontra helyezkednek: a KDNP nem pragmatikus párt, nem ragaszkodik mindenáron a hatalomhoz, akár ellenzéki szerepben is jól érzi magát. Megerősítették: továbbra is az új jelszó, a higgadt határozottság jegyében kívánnak munkálkodni. " AZ IDEGENGYŰLÖLET ÉS A RASSZIZMUS minden formája ellen határozottan fel kell lépnie az SZDSZ-nek, mint liberális pártnak - mutatott rá,az országos tanács ülése után Tamás Gáspár Miklós. Úgy vélekedett: mivel az egész kelet-közép-európai térség instabil, újabb és újabb migrációs hullámok várhatóak, s ezért nem szabad megvárni, amíg a közvéleményben meggyökeresedik az a nézet, miszerint a szociális, gazdasági feszültségekért a hazánkba menekülők a felelősek. Azért veszélyes ez a szemlélet, mert az idegengyűlölet szíthatja az e térségben „hagyományos" antiszemitizmust és cigányellenességet is. A KASSAI KORMÁNYPROGRAM KÁRVALLOSAINAK találkozóján Katona Tamás külügyi államtitkár kifejtette: „Meg kell szabadulni végre a bűnös nép fogalmától. Emlékezzünk, de ne bosszúálló szándékkal, hanem azért, hogy soha többé senki ellen ne követhessék el azt, amit a felvidéki lakossággal 1945 után tettek. Most az a dolgunk, hogy garanciát találjunk a kisebbségek számára. Az út Európába nem egymás legázolásával, hanem egymással együttműködve vezet". K. B. Meghatározott politikai irányvonallal Az MDF és a baloldali értékek (MTI) Szombaton ülésezett a Magyar Demokrata Fórum országos választmánya. A testület két nyilatkozatot és egy állásfoglalást fogadott el, illetve megkezdte a belső választási rendszerének megújítását. Végig kell gondolni, melyek a baloldali értékek és érdekek, mert kiderül: ezek közül sokat az MDF is magáénak vall - tájékoztatta a sajtó képviselőit Székelyhídi Ágoston, az országos választmány ügyvezető testületének vezetője. Elmondta: az elfogadott állásfoglalás - amely a választmány idei „legjelentékenyebb megnyilatkozása” pontosan meghatározza az MDF politikai irányvonalát. Erre azért volt szükség mert a szakszervezeti törvény kapcsán sokan megpróbáltak mesterségesen zűrzavart kelteni, azzal, hogy a baloldal szétverésével rágalmazták meg a Magyar Demokrata Fórumot - hangoztatta Székelyhídi Ágoston. Az állásfoglalás aláhúzza: az MSZP és az MSZOSZ politikai egyezséget kötött és ezzel kezdődött el az a „kétarcú védekező-támadó hadakozás, amely látszólag a baloldal veszélyeztetettségét panaszolja, valójában egyszerűen a pártállamból átmentett személyes pozíciók, csoportérdekek és kapcsolatok továbbélését szolgáljaA dokumentum szerint: veszélyes ,,az általános baloldali értékek és a leplezett személyes, anyagi, hatalmi érdekek összemosása”. Az MDF döntéshozó testülete kijelenti: a tiszta és nyílt baloldaliságot eszmei és politikai ellenfelének tekinti, az „ilyen ellenfelet megillető tisztelet és lovagiasság mellett”. A választmány egyik nyilatkozatában - amelynek teljes szövegét lapunk 5. oldalán közöljük - felhívja az egész magyar társadalmat, hogy a lehető legteljesebb összefogással járuljon hozzá a világkiállítás sikeréhez. A másik szombaton elfogadott dokumentum szerint: a testület sajnálattal tapasztalja, hogy közéletünk vitái továbbra is durva, hisztérikus légkörben zajlanak. A választmány visszautassa „egyes csoportok azon törekvéseit, amelyek az itt-ott tapasztalható jelentéktelen szélsőjobboldali megnyilvánulásokat az MDF politikájának vagy szellemiségének szövetségeseként akarják beállítani, és ezzel is ijesztővé nagyítani”. A Fórum Kereszténydemokrata Műhelye Villányban Kiutak és válaszutak (MTI) Kiutak és válaszutak címmel rendezték meg Villányban a Magyar Demokrata Fórum Kereszténydemokrata Műhelyének harmadik országos találkozóját. A szombaton kezdődött kétnapos fórum mintegy nyolcvan résztvevője előtt Keresztes K. Sándor környezetvédelmi miniszter felolvasta Antall József miniszterelnök levelét, amelyben a magyar középosztály - beleértve a földművest és a munkást is -felemelkedésének fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte: mindebben az ember magára találásának vágya, az alkotás, küzdés örömének felfedezése, s nem új ideológia fogalmazódik meg. Bethlen István, az MDF parlamenti képviselője az 1891-ben kiadott Rerum Novarum-ról, XIII. Leó pápa enciklikájáról, illetve a keresztényszociális tanok jelenben is időszerű elemeiről tartott előadást. Az enciklika a proletariátus elnyomorításáért az individumot középpontba állító liberalizmust hibáztatta, amely az államnak pusztán az éjjeliőr szerepét hagyta meg, s a család védelmével nem törődött. Ez a szemlélet a mai SZDSZ-re is jellemző - mondotta a képviselő. A szocializmus viszont a közösség szerepét túlhangsúlyozva, az egyént tagadta meg. Az egyház a közösségbe ágyazott személyiség méltóságát is vissza akarja állítani jogaiba. A család több mint tagjai számának puszta összege, emberi közösség, mely magasabb értékű minőség hordozója, ezért védelmet kíván - állapította meg. Az SZDSZ és a Fidesz álláspontját bírálva kifejtette: vannak jogok, melyek nem a társadalmi szerződés termékei. Tamás Gáspár, Haraszti és Orbán csupán a törvényes úton létrejött képződmény tekintik jognak, s szemléletük a természetes törvények emberi korlátozásának veszélyét is magában rejti. A keresztényszociális tanokhoz visszatérő szociális piacgazdaság automatikusan törődik a környezetvédelemmel, a munkavállalói érdekképviselettel és a művelődéspolitikával is - fejtegette az előadó. A munkástanácsok egyesek által kérésert támogatása vagy az MSZOSZ szét nem verése nem taktikai hiba volt, hanem a keresztényszociális tanok, illetve az azokhoz közeledő protestáns szociáletika következménye - hangsúlyozta a képviselő. Az előadást követő vitában Tóth Albert református lelkész, országgyűlési képviselő kiemelte: a reformáció az ember Isten előtti személyes felelősséget hangsúlyozza. A közösséget túlhangsúlyozó marxizmusban elvesztett ember csakis Isten teremtményeként kaphatja vissza méltóságát, s mindennek a keresztény és keresztyén egyházak voltak és lesznek a letéteményesei - mondotta. Bethlen István megállapította: a nyugat-európaiakhoz viszonyítva a magyar parlament magas színvonalú munkát végez, s a magyar média tudatos hibája, hogy a közvéleményt nem figyelmeztette arra, hogy a parlament működésének lényege a vitatkozás, a polémia. Filó Katalin, a Haza és a Haladás Alapítvány igazgatója arról beszélt, az alapítványokat a kereszténydemokrata mozgalmak támogatásában már nem lehet megakadályozni törvényes jogaik gyakorlásában. Arra kérte hallgatóságát, jelezzék a szellem éhségét, hogy az alapítvány kielégíthesse az igényeket. Törvénykezési támogatást sürgetett a rádió és a tévé ügyében, mert a tömegkommunikációban is meg kell szólalni - mondta. Tiltakozást szorgalmazott a tévéből, rádióból áradó alacsony kulturális színvonalú műsorok és pornográfia ellen. A közoktatási törvénytervezetről tartott előadást az MDF Kereszténydemokrata Műhelye által Villányban rendezett kétnapos fórum vasárnapi zárónapján Kálmán Attila, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium államtitkára. Hangoztatta: az iskolákat napjainkban az anarchiától, a fegyelmezetlenségtől, a gyökértelenségtől, az ürességtől, a trágárságtól és a durvaságtól kell félteni, s az ifjúság mellékvágányra kerülését megelőzendő az iskolákat - ha nem is központi irányítással vagy drákói szigorral - meg kell fogni, hogy megállítsák a liberalizmusnak nevezett, valójában az anarchia, a gyökértelenség, a kozmopolitizmus felé csúszó oktatási rendszert. A törvénytervezet egyik újdonsága, hogy a tankötelezettség kezdetét az ötödik életévre teszi, és tizenhat éves felső korhatárig tolja ki a közismereti tárgyak oktatását. Ezzel kapcsolatban az államtitkár elmondotta: Magyarországon a tanköteles korú fiataloknak több mint a negyede szakad ki a folyamatos oktatásból, mert vagy nem végzi el az általános iskolát, vagy nem tanul tovább vagy, pedig lemorzsolódik a középszintű oktatás során. A nemzeti alaptantervről szólva Kálmán Attila elmondta: az műveltségi területenként tantárgycsoportokra bontva tartalmazza a magyar állampolgároktól elvárható közös tudást. A nemzeti alaptantervből kiindulva központi mintatantervek készülnek, melyeket a helyi tantervek kidolgozói alkotóan hasznosíthatnak. A fórumot zárószavaiban Farkas Gabriella, az MDF alelnöke hangsúlyozta: a keresztényi politizálás lényege, hogy erősítse az emberek jövőbe vetett hitét, ugyanakkor toleráns legyen a más hitűek iránt is. Surján: a KDNP nem pragmatikus párt Tudatos koalíciós szerepvállalás (MTI) Áprilisi, első kongresszusával programalkotó munkát kezd a Kereszténydemokrata Néppárt: 1993-ra elkészíti választási programját, majd ennek alapján 1994-re kidolgozza a választások után folytatandó koalíciós tárgyalások alapelveit - mondta Surján László, a KDNP első embere szombaton Budapesten a megyei és helyi szervezetek elnökei élén. A Gödöllőn megtartandó kongresszusra a párt vezetése értékelést készít arról is, mit sikerült megvalósítania a KDNP- nek az 1990-ben nyilvánosságra hozón 100 pontos programjából. Surján László a fórumon röviden visszatekinten az 1990-es választások óta eltelt időre és kiemelte: az akkor alig háromezres párt taglétszáma ez év áprilisáig várhatólag húszezerre emelkedik. A pártelnök a tagtoborzásban jelölte meg a helyi szervezetek egyik legfontosabb feladatát és erre buzdította a megjelent elnököket is abban a reményben, hogy év végéig 50 ezerre növelhető a párttagok száma. A következő választások után a KDNP azzal számol, helyet kap a kormánykoalícióban. Ennek bizonyítéka Surján László szerint az is, hogy több párt nyilatkozott az utóbbi időben a kereszténydemokratákról, mint természetes szövetségesről. A KDNP azonban „nem Kató, akit könnyű táncba vinni” fogalmazott a pártelnök, arra utalván, egyes politikai erők ilyen hízelgéssel próbálják feledtetni egyházellenes megnyilvánulásaikat. A kereszténydemokraták a koalíciós szerepvállalásra tudatosan készülnek, ezért dolgozzák ki még a választások előtt azokat az alapelveket, amelyekből kormánytényezőként sem engednek. Surján László aláhúzta azonban: a KDNP nem tartja magát pragmatikus pártnak, nem ragaszkodik mindenáron a hatalomhoz, akár ellenzéki szerepben is jól érzi magát. Tapssal többször megszakított beszédében felhívta az elnökök figyelmét a médiumok fontosságára is: a sajtót nem szidni kell, hanem együtt kell vele működni, kapcsolatot kialakítani - tanácsolta. A pártelnököt követően Ghiczy Tibor fejtette ki elképzeléseit a KDNP jövőjéről. Meggyőződése szerint a pártnak nyitott, önálló programmal rendelkező néppárttá kell válnia, ami szólni tud mindazokhoz, akik elfogadják a keresztény értékeket. A kereszténydemokrata nagygyűlés díszvendége volt az osztrák alkancellár, az Osztrák Néppárt elnöke Erhard Busek, akinek részvételét Surján László az összetartozás jeleként értékelte. Busek rövid beszédében arra hívta fel a figyelmet: Magyarország Európához való közeledése Ausztria helyzetét is alapvetően megváltoztatta. Ausztria immár nem a nyugati világ szélén, hanem Európa közepén helyezkedik el Magyarországgal együtt. Ez a tény a két ország kapcsolataihoz is új feltételeket teremt. A kereszténydemokrácia feladatairól szólva az alkancellár kiemelte: a közös, európai jövőhöz hitet, meggyőződést kell nyújtani az embereknek. Ebben a folyamatban a kereszténydemokratáknak a szemére vetett nacionalista tendenciáknak nincs helye, fogalmazott az Osztrák Néppárt elnöke. A tanácskozás végén Surján László pártelnök kitért a KDNP és a Kisgazdapárt kapcsolatára is. A helyi szervezetek vezetőinek azt tanácsolta: az önkormányzatokban tartsák fenn a baráti kapcsolatokat az FKGP tagjaival, mert a KDNP-nek nem a Kisgazdapárt ellen van kifogása, és a mostani helyzetet sem a párt, hanem a vezetés válságaként értékeli. A KDNP a jövőben sem kíván azonban a Kisgazdapárt belügyeibe beavatkozni. Surján elítélően nyilatkozott az MSZP és egyes szakszervezetek szorosabbra fűzött kapcsolatairól, és felszólította a KDNP tagjait: lépjenek be a szakszervezetekbe és vállaljanak tisztséget is. A pártelnök szerint a szakszervezeteket azon kell mérni, mit tesznek a munkahelyeken, és nem azon, hányszor tudják kivinni az embereket a Kossuth térre. A bősnagymarosi vízlépcsővel kapcsolatosan rámutatott: a magyar környezetvédőknek valószínűleg igazuk van, amikor a munkálatok leállítását követelik, ám a nemzetközi közvélemény csak akkor ismeri el a veszélyt, ha ezt nemzetközi szakértők véleménye is bizonyítja. A pártelnök szólt a KDNP és az MDF néhány helyi szervezete között tapasztalható feszültségről is. Ezekről - mint mondta - már szót váltott Für Lajossal, az MDF ügyvezető alelnökével és Antall József elnökkel is. A nézeteltérések elsimítására a két párt között vezetői szintű egyeztetésre kerül sor - mondta a KDNP elnöke, majd végezetül megerősítette: a Kereszténydemokrata Néppárt továbbra is az új jelszó, a higgadt határozottság jegyében kíván munkálkodni. Antall József fogadta Erhard Buseket Látogatás Tölgyessynél Antall József miniszterelnök, az MDF elnöke jrSabaton délután, parlamenti dolgozószobájában fogadta Erhard Busek osztrák alkancellárt, az Osztrák Néppárt elnökét, aki egynapos, nem hivatalos látogatást tett Budapesten - tájékoztatta László Balázs kormányszóvivő az MTI-t. A megbeszélésen részt vett Andreas Khol, az Európai Demokrata Unió főtitkára és Csóti György, az MDF országgyűlési képviselője, a külügyi bizottság alelnöke. A két államférfi és pártelnök kölcsönösen tájékoztatta egymást országuk belpolitikai helyzetéről és eszmecserét folytattak a két ország közvetlen környezete és Európa számos időszerű kérdéséről, így szó volt a szomszédos országokról, beleértve Bosznia-Hercegovina problémakörét, érintették a Dunával összefüggő kérdéseket, Magyarországnak és Ausztriának az EK-hoz való közeledését.* Ausztria alkancellárja szombaton látogatást tett Tölgyessy Péternél, az SZDSZ elnökénél is. Megbeszélésük során áttekintették a magyar belpolitikai helyzetet. A szabaddemokraták elnöke fájlalta a költségvetési reform elmaradását és a lassú privatizációt. A külpolitikai kérdések sorában szó esett a szomszédos országokkal tartott kapcsolatokról, különös tekintettel a jugoszláviai válság következményeire. Tölgyessy Péter kifejtette: Bosznia-Hercegovina magyar részről való elismerése az Európai Közösség döntésével összhangban történhet. Az SZDSZ Országos Tanácsának ülése Menekültügy és idegengyűlölet (MTI) Az SZDSZ nem törekszik különleges vagy kiemelt kapcsolatra egyetlen szakszervezettel sem, viszont valamennyi legitim, demokratikusan felépülő és működő érdekvédelmi szervezettel jó viszonyt kíván fenntartani - hangzott el az SZDSZ Országos Tanácsának szombati ülését követő sajtótájékoztatón. Tellér Gyula, országgyűlési képviselő rámutatott: a szabaddemokratáknak a baloldalhoz való viszonyát elsősorban a szakszervezetek vonatkozásában képviselt politikai magatartás jelzi. Az SZDSZ érdekvédelmi politikája és a szakszervezeti kérdés mellett az országos tanács tagjai megvitatták a menekültügy hazánkat érintő problémáit, különös tekintettel az idegengyűlölet napjainkban ismét tetten érhető különféle megnyilvánulásaira. Tamás Gáspár Miklós, az országos tanács elnöke ezzel kapcsolatban kifejtette: az SZDSZ-nek mint liberális pártnak következetesen és határozottan fel kell lépnie az idegengyűlölet és a rasszizmus minden formája ellen. Hozzáfűzte: mivel az egész kelet-közép-európai térség instabil, újabb és újabb migrációs hullámok várhatók, és éppen ezért nem szabad megvárni, amíg a közvéleményben meggyökeresedik az a nézet, miszerint a szociális, gazdasági feszültségekért a Magyarországra menekülők és az idegenek a felelősek. Tamás Gáspár Miklós ezt a szemléletet annál is inkább veszélyesnek ítélte, mert véleménye szerint az idegengyűlölet és a rasszizmus felerősítheti a térségben hagyományos antiszemitizmust és cigányellenességet is. A Szabad Demokraták Szövetsége egyébként kidolgozott egy magatartási kódexet, amely tartalmazza a menekültügy kezelésére vonatkozóan a párt álláspontját, és mielőbbi lépéseket szorgalmaz az idegenek jogi védelme érdekében. Göncz Árpád a szakszervezetek közötti harcokról Együttműködésük a társadalmi egység fenntartásának létkérdése” (MTI) Szorongva nézem a szakszervezetek közötti harcokat - mondotta Göncz Árpád köztársasági elnök a Munkástanácsok Országos Szövetségének szombaton Budapesten megtartott választmányi ülésén. Ezért úgy, mint az ország egyik állampolgára csak kérni tudom a munkavállalói érdekképviseleteket, keressék a megegyezés lehetőségét. Az együttműködésük a társadalmi egység fenntartásának létkérdése. A szakszervezetek a társadalmi önigazgatás egyik legfontosabb tényezői. A szakszervezeti mozgalom a demokratikus társadalom alapintézménye. Nagy hiba, hogy az azonos érdekű érdekképviseletek az egymás közti harcra fordítják energiájukat. A megmérettetést - a köztársasági elnök úgy véli - valamennyi szakszervezet fontosnak tartja. Ennek módjába nem kívánt beleszólni, a választásokról tárgyalások útján kell dönteni. Elmondotta: már részt vett az MSZOSZ és a LIGA rendezvényén is, a felszólalók ott is arról győzték meg, a tagság az akcióegységre törekszik. Az ülést a Munkástanácsok Országos Szövetsége az őszi szakszervezeti választásokra való felkészülés érdekében hívta össze, valamint azért, hogy a választásokhoz igazodva egy új alapszabályt is elfogadjanak. A szünetben tartott sajtótájékoztatón Palkovics Imre, a szövetség elnöke megerősítette, ők a szakszervezetek közötti megegyezés hívei, de amíg az alapkérdésekben nincs egyetértés, addig megállapodásról nem lehet szó. Ilyen alapkérdés a szakszervezeti vagyon megosztása. Ha a vagyonvitában meg tudnak egyezni a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségével, akkor teremtődik meg annak a lehetősége, hogy esélyegyenlősséggel indulhassanak a szakszervezeti választásokon. A Munkástanácsok Országos Szövetsége legfontosabb programjai közé sorolja a munkavállalói tulajdonszerzés, illetve a munkavállalók beleszólásának biztosítását a privatizációban. Fontos céljuk még, hogy a munkástanácsok (üzemi tanácsok) részvételi jogát minden tulajdonformában biztosítsák.