Magyar Nemzet, 1992. március (55. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-14 / 63. szám

ON ÉS A TUDNIVALÓK 1992. MÁRCIUS 14. II Magyar Nemzet Március 15-i kerékpáros emléktúra Az isaszegi csata 143. évforduló­ján kerékpáros emléktúra indul. Találkozóhely 1.: A Budai Ská­la Áruház parkolójában 8 óra 30 perctől. Indulás: 9 órakor. Útvonal: Bartók Béla út-Karinthy F. út—Irinyi J. u.-Petőfi híd-Soroksári út-Haller u.-Mező I. út-Elnök u.-Kismartoni út-Népliget-Kőbányai út-Kőrösi Cs. S. u.-Jászberényi út-Pesti út rákoskeresztúri elágazás. Itt találko­zó kb. 9.40 órakor, a másik irányból érkezőkkel az önkormányzat parko­lóban. *­ Találkozóhely 2.: Az Örs vezér téri Skála Prizma mellett, a benzin­kút után 9 órától. Indulás: 9.15 óra­kor. Útvonal: Kerepesi út-Keresztúri u.-Pesti út-XVI. ker.-i önkormány­zat parkoló. Indulás: kb. 9.45 órakor a Péce­­li úton. Pécel-Isaszeg Honvédem­lékműnél 12 órakor koszorúzási ün­nepséget tart az isaszegi önkormány­zat.­­■ Tudnivalók: főrendezők: a BTSSZ-BTK-Budai Motoros Klub, ők látják el a túra útbiztosítását a BRFK közrendvédelmi egysége se­gítségével. Útközben egészségügyi és műszaki biztosítást adnak a rende­zők. Nem verseny! A gyerekeket, is­kolai csoportokat szakképzett, kerék­páros túravezetők kísérik vissza, amennyiben az indulási helyen ezt kérik! Javasolt a réteges öltözködés, szél- vagy esőjackie, gumiragasztó, pumpa, elemózsia, a kulacsba víz vagy citromos tea. Mennyit ér a kárpótlási jegy? Dr. Sepsey Tamás, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke a következő észrevételeket juttatta el szerkesztőségünkhöz: A Magyar Nemzet 1992. február 29-i számban Π. oldalon (B) szignó­val „Mennyit ér a kárpótlási jegy” címmel jelent meg egy tájékoztató, amelyben az általam elmondottakat félreérthető módon jegyezték le az ötödik kérdésre adott választ illetően. A helyes válasz a következő: Akik jogosultak lettek volna földjáradékra, de a szövetkezet azt részükre nem fizette, azok öt évre visszamenőleg érvényesíthetik igényüket. A kárpótlásra jogosultak részére a szövekezet nem fizetett földjára­dékot, hisz a szövetkezet a földtu­lajdont szerezte meg, ezért a kárpót­lásra jogosultak részére csak a kár­pótlási jegy jár. ·*­j/ Üzletközpont Érden Vár a PARA! NEM BABONÁSAK az érdi PARA üzletközpont üzemeltetői: pénteken, tizenharmadikán tartották az ünnepélyes megnyitót, így teg­naptól már vendégeket fogad az öt­­venezres város legújabb, s egyben legnagyobb bevásárlóközpontja. Eddig főleg rangos teniszverse­nyek rendezésével hívta fel magára a figyelmet az 1989-ben alakult PARA Szabadidőközpont Kft. - a sporttelep, a teniszcsarnok, a fitnesscentrum és a kis szálloda mellé most csatlakozik az üzletközpont is. ■■■ ■■ A háromszintes épület földszint­jén 1290 négyzetméteres területen az élelmiszer-nagyáruház tegnap nyi­totta meg kapuit­­ az M7 autópályá­tól a Dunáig több mint tíz kilométe­ren át nyújtózó város északi területe­inek kereskedelmi központjává avat­va az emeleti szinten 17 kis bolttal, pizzériával, sörözővel már hónapok óta működő üzletházat. Készen áll (s az önkormányzat használatbavételi engedélyére vár) a 2400 négyzetmé­teres fedett, s a hasonló területen el­helyezkedő szabad piac, mely mel­lett csaknem félezer gépkocsi számá­ra létesült parkolóhely. ,A teniszcsarnok éjjel-nappal üzemel, az élelmiszer-áruház fél hét­től este nyolcig tart nyitva. Több lá­bon akarunk állni, sok szolgáltatást nyújtunk. Azt szeretnénk, ha­ Érdről és a környékről egyre többen­ hallgat­­nán­ak a hívó szavunkra, sportolók és háziasszonyok, kereskedők és üzlet­emberek szívesen látott vendégek. Mindenkit vár a PÁRA!" - mondta a pénteki sajtótájékoztatón Rajner Lászlóné ügyvezető igazgató. Építkezőknek A tetőfedésekről Otthonteremtőknek szóló rövid cikkeink csak egy-egy részkérdést érint­hetnek, ezért javasoljuk, hogy feltétlenül időben for­duljanak jogászhoz és épí­tészhez, ha építkezni óhaj­tanak. Olvasóink ingyenes építészeti tanácsadást ve­hetnek igénybe csütörtö­kön 17-től 19 óráig a Re­al Bútorker 8. sz. elemcs­­útor-boltjában, a Bp. VI., Teréz krt. 22. szám alatt. A többi építőanyaghoz hasonló­­an a tetőfedés anyagának ki-­­ tk választása is nagy dilemma. Természetesen erről is elsősorban az építész dönt, mert a környezet és a választott tetőforma, a szerkezet függvényében s széles választék kö­zül nem minden jöhet szóba. Tehát itt sem tudunk egy „leg­­jobb”-at ajánlani, mert a sok szem­pont alapján az adott helyzethez iga­zodóan a tervező fog dönteni. Az égetett agyagcserepek között ma már többféle mintázatú és felületű kapható. Némelyikhez olyan kiegé­szítő elemeket is gyártanak, amelyek feleslegessé teszik a bádogozás egy részét. A betoncserepek rendszere még több korszerű különleges kiegé­szítőt tartalmaz. Az eternit pala is mind több for­mában és színben kapható, eddig is széles körben alkalmazták. Bitumenes zsindelyt ma már többféle gyártmányút lehet kapni. Bármilyen tetőformát követni lehet vele és alig igényel bádogos munkát. A bitumenes hullámlemez ma még újdonság, de - szó­ szerint - érde­kes színfoltjai lesznek hamarosan az ezzel fedett épületek településeinknek. Van még egy fedési mód, amelyet eddig is használtak, de elterjedése a külföldi gyártmányok megjelenésé­nek lesz majd köszönhető. A hor­ganylemezről van szó. A „kas” Rt. a közelmúltban egész napos tetőfedő­szigetelő szakmai napján a világ leg­nagyobb cinklemezgyártója próbálta meggyőzni a szakembereket arról, hogy ez a legjobb tetőfedő anyag. Nem egyszerű a döntés, amit az is jól mutat, hogy ezt követően egy mű­egyetemi építésztanár a pikkelyes fe­dést, a cserepet dicsérte. Az általa ter­vezett lakóházak tucatjain mutatta be, hogy egyszerű tetőformákkal - akár ívesen is - a környezethez idomuló kellemes épületek emelhetők. Elret­tentésül szánta a tetősíkot megtörő, , k­utyaólakkal" - szerinte „szénabedo­bó ablakokkal” - szabdalt tetejű sor­házak fotóit, mert ő legfeljebb ferde sí­kú ablakot tud elképzelni a tetőkön. Lám, még a szakemberek vélemé­nye is különböző, merthogy a neki nem tetsző házsor ilyen formai előírá­sait, sőt az éppen vetített épületek ter­veit is ugyanazon egyetem egy másik tanszékének építészei készítették... (vogl) Kezdetét véve a hazai autógyártás Egy kis Opel-történelem... Fél évszázad után ismét, de most már nagyüzemi módszerekkel sze­mélyautó készül Magyarországon. A közép-kelet-európai országok közül mi voltunk az egyetlenek, ahol az el­múlt négy évtizedben nem készítettek személyautót, sőt sorvadni kezdett a teherkocsik és az autóbuszok gyártá­sa is. Az 1938-as X. Jubileumi Autóki­­állításon a Városligetben mutattak be a Ford licence alapján gyártott MÁ­­VAG-Ford személyautókat. Néhány száz V 8-ast és Eiffel típusú személyau­tót állítottak össze elsősorban taxik céljára. Szót érdemelnek még a Mé­­ray-gyártotta elsőkerék-meghajtó sós Adlerek, amelyek kisteherautóként a Gázműveknél és a Postánál közle­kedtek. Ezután több mint 50 évig semmi személyautó... Majd elérkezett 1992. március 13-ika...A General Motors új magyarországi gyára Szentgotthárdon megkezdi napjaink egyik­­legkorszerűbb személykocsijának az Opel Astrának a sorozatgyártását. Az Astra ősét, a Ka­­dettet az 1936-os berlini olimpián mutatták be, majd 1938-ban megkezdték a sorozatgyártását. A nagy népszerűségnek örvendő kadettet többször korszerűsítették, még napjainkban is gyártják egyes típusváltozatait, eddig több mint 10 millió talált gazdára világszerte. Az Opel Kadett nyom­dokain haladva, felhasználva jó tulajdonságait, öt­vözve napjaink korszerű járműtechnikájával. Az Astrát 5 féle­­ 3,5,4 ajtós limousin, 5 ajtós kombi és cabrio (nyitott) - karosszériával és 8 motorvál­tozatban - 1,4,1,6,1,8,1,0 literes benzin és 1,7 li­teres dízel - gyártják Európa 6 országában - Né­metország, Anglia, Spanyolország, Portugália, Belgium és március 13-tól Magyarország - éven­ként több mint 800 ezer darabot. A 7 gyárban órán­ként 250 Astra gördül le a szerelőszalagokról, de a termelési kapacitás tovább bővíthető. Az Astra si­kere sokat segít a General Motors amerikai anya­gyárának kritikus gazdasági helyzetén. A napok­ban került nyilvánosságra, hogy az elkövetkező négy évben a General Motors 21 gyárát zárja be az Egyesült Államokban és Kanadában, 18 százalék­kal, kb. 70 ezer emberrel csökkentve a munkáslét­számot. Ez a lépés a General Motorsnak kb. 5 mil­liárd dollár megtakarítást eredményez 1995-re. Minden nagyobb autógyár kialakítja a raktár nélküli termelést. Lényege, hogy az egyes alkatré­szeket szállító kamionok szinte percnyi pontossággal érkeznek a szerelőszalagok betápláló pontjaihoz. A rendszer velejárója, hogy mind több kitűnő minősé­gű alkatrészt külső cégek fejlesztenek és gyártanak. Egy személyautóban 250-300 iparág, illetve üzem terméke realizálódik és így egészséges szívóhatást fejt ki az egész ipara, legyen az textilgyár vagy üveghuta. Ha sikerül a hazai iparnak olcsó, az Euro­­norma előírásainak megfelelő alkatrészt gyártania, akkor helyet kaphatnak az Opel Astrákban, esetleg a Suzuki Switeken is. De a többi európai autógyár is felfigyelhet ránk, ha az olcsó, jó minőségű alkatré­szek megfelelnek az ő igényeinek is. Tehát március 13-a nem csak a hazai személyautó-gyártás kezdete, hanem egy olyan folyamat elindítója lehet, amely ki­hat az egész magyar ipar fejlődésére. Az Astra hazai - végleges - ára még nem ismert, viszont Németországban széles-spektrumot foglal el a 21­ ezres alaptípustól a 36 ezer márkás 16 szelepes, 150 lóerős GSI változatáig. Még a legkisebb, az 1,4 literes motorral szerelt 3 ajtós változata is csende­sebb, kényelmesebb utazást biztosít mint őse, a Ka­dett. Belseje kissé tágasabb, tervezői szerint maga­sabbak lettek az emberek és egy korszerű kocsinak ehhez is kell alkalmazkodnia. A legnagyobb, a 2 lite­res motorral szerelt GSZ már nagyobb figyelmet ér­demel. A 217 kilométeres legnagyobb óránkénti se­besség még a szervokormány és a blokkolásgátló mellett is nagyobb felkészültséget igényel. Az oszt­rák autóklub tessdorfi továbbképző központjában el­mondották az oktatók, hogy aki valami volt KGST eredetű autóról átül egy korszerűbb típusra, mondjuk az Astrára, jól teszi, ha részt vesz náluk egy egyna­pos tanfolyamon, és megtanulja a korszerű vezetés alapfogalmait, mert a régi ismeretekkel felelőtlenség beülni egy nagyobb képességű új típusba. Szentgott­hárdon készül majd az Astra kombi változata, a Ca­­ravan is. Ez valóban egy igazi családi kocsi, de jó hasznát vehetik a nagy rakodóterének a kiskereske­dők és iparosok is. A Kombi Astra 1,4-es, 1,6-os és 1,8-as benzinmotorokkal és 1,7-es dízel erőforrással kerül forgalomba. Különösen az utóbbi keltett nagy meglepetést a könnyen induló, csendes járású kisfo­­gyasztású dízelmotorjával. Valamennyi motor kata­lizátorral kerül forgalomba és megfelelnek a legszi­gorúbb környezetvédelmi előírásoknak is. Nagyon vártuk ezt a napot. Remélhetőleg elin­dult egy folyamat, amely a régi idők nagy autós­múltjával rendelkező hazai ipart szerves részévé teszi a világ autóiparának. Tamás György A genfi autókiállításon mutatták be az Astra Irmischer Le Mans típusváltozatát. Kényelmét, külső-belső esztétikumát tovább növelték A TOURINFORM AJÁNLATÁBÓL Búcsújárás, zarándoklat, kegyhelyek A ZARÁNDOKLAT legősibb színhelye a Szentföld volt. Jézus földi életének szánhelyére jutva kérték, várték az esendők, a bűnükön a feloldozást. A magyar földön is átvezető zarándokot (Győr-Székesfe­­hérvár-Tolna-Belgaád) engedelmét Szent István király érdemének te­kintik. Π. Géza király alapította a magyar zarándokok védelmére a Szent István királyról elnevezett ispotályos kanonok rendet, mely egy ideig Jeruzsálemben és a török hódoltságig itthon működött. A szent­földi (majd később a római­ zarándoklatokban és a keresztesháborúk­­ban részt vett elődeink útján számos ereklye, kegytárgy került honunk­ba. Az ezen tárgyakat befogadó, őrző templomok vonzása, tisztelete megnőtt, tömegesen keresik fel az utazók. Olasz és spanyol földön ala­kult ki talán legmélyebben a szenthelyek és az ereklyék tisztelete. A jobbára a névadóhoz vagy egy-egy eseményhez fűződő zarándoklatok növelték a hely, az ünnep és a tiszteletadás jelentőségét. Legendák, his­tóriák keltek szárnyra e helyek csodatévő jelentőségéről. A bűnbánat, a hit ösztönzőéről adtak hozzá. A búcsújáró helyek ünnepségei ezek u­­tán összekötődtek a „búcsú" közkeletűvé vált járulékaival, az ellátás, a kegytárgy- és ajándékárusítás, az ájtatosság és a feloldozás utáni viga­lom, a szórakozás eseményeivel. Ez alkalommal a márciusi búcsúk színhelyeivel és időpontjai­val ismerkedhetnek meg olvasóink. Szent Patrik ünnepe - Március 17. A vérrel verítékező szűzanya búcsújáró helye: Győr. Megközelítés vonattal: Budapest-Győr. Megközelítés autó­val: M1-es autópálya. Fő búcsú - Március 17. A vérrel verítékező szűzanya búcsújáró helye, Győr. Megközelítés vonattal: Budapest-Győr. Megközelítés autóval: Mi-s au­tópálya. Szent József napja - Március 19. A Kőrös-völgy népének Nádi Boldogasszony kegyhelye, Gyula. Megközelítés vonattal: Budapest-Békéscsa­­ba-Gyula. Megközelítés autóval: Budapest-Kecskemét-Gyula. Gyümölcsoltó Boldogasszony - Március 25. Esztergomvári Boldogasszony, Esztergom. Megközelítés vonattal: Budapest-Esztergom. Megközelítés autó­val: 10-es főút dorogi elágazásig. Gyümölcsoltó Boldogasszony - Március 25. A vérrel verítékező szűzanya búcsújáróhelye, Győr. Megközelítés vonattal: Budapest-Győr. Megközelítés autó­val: M1-es autópálya. Gyümölcsoltó Boldogasszony - Március 25. A rózsafezér királynéjának kegyhelye, Máriaké­­ménd. Megközelítés autóval: Pécs-Máriakéménd. Gyümölcsoltó Boldogasszony - Március 25. A környező sziszanya kegyelete, Máriapócs. Megközelítés vonattal: Budapest-Nyíregyháza-Nyírbátor. Megkö­zelítés autóval: Debrecen-Nagykálló. Gyümölcsoltó Boldogasszony - Március 25. A Palócföld búcsújáróhelye, Mátravere­­bély-Szentkút. Megközelítés vonattal: Budapest-Hatvan-Salgótar­­ján. Megközelítés autóval: Budapest-Hatvan-Mátraverebély. Gyümölcsoltó Boldogasszony . — Március 25. Máriának, a szorongatottak vigaszának kegyhe­lye, Vértessomló. Megközelítés vonattal: Tatabánya-Oroszlány. Megközelítés autóval: Tatabánya-Vértessomló. Astrák seregszemléje a bécsi világbemutatón Szentgotthárdon is készül az Astra Caraván Az Opel dudenhofeni kutatóintézetében vizsgáztatták az Astrát. A képen a különböző utakon és sebességnél mérik a kocsi külső zajosságái Jeles napok Zsákban hozzák a meleget A A MARCIUS a tavasz vá­„W .ijm. ^ hónapja. Az év legje­ilfe&wSll kisebb időjárási regulái közül a Sándor-, József- rlmni Benedek-napi hiede-I íj H ! í I­ lem a legismertebb, ifj njf I ■ Egyébként e hónapban két * Jfjf Józsefet is ünnepel a ke­resztény világ. Az egyik­­ Arimathiai József - névünnepe március 17-­ére esik. János evangélista szerint ő gondoskodott Jézus te­metéséről és ő fogta fel a Megváltó kibuggyanó vé­rét egy kehelybe, amikor Longinus római százados lándzsájával átdöfte az oldalát. Ezzel a Grál-legen­­da hőse lett, mivel a Grál eredetileg egy tálat jelen­tett, amiből Jézus az Utolsó Vacsorán megkínálta tanítványait. Arimathiai József ebben a tálban fogta föl Jézus vérét. A legenda szerint a Grál jáspisból készült. Jézus feltámadása után angyalok tartották ég és föld között, majd az úgynevezett templomos lovagok őrizetébe került. A Grálról szóló, Wolfram von Eschenbach Parsifal-eposzát Richard Wagner dolgozta fel csodálatos operájában. Arimathiai József tisztelete a pálos szerzetesek között vált elterjedtté. A másik József ünnepét 19-én ülik meg. Ő volt a názáreti ács, Mária jegyese, Jézus gondviselője. Tiszteletét a ferences szerzetesek szorgalmazták. 1479-ben IV. Sixtus pápa teszi hivatalos ünneppé e napot. A Habsburg-ház már a XVII. századtól pat­­rónusának tekintette Józsefet. Lipót császár későn érkező fiúgyermekének ezt a nevet adta, így gyor­san terjedő névdivatot vezetett be. Elsősorban kato­likusok kereszteltek erre a névre, ezért a ma sokat emlegetett szlavóniai Kórógy református lakói csak „ Jóska bácsi” néven emlegették a bevándorolt ka­tolikusokat. Máig egyik leggyakoribb keresztne­vünk. Mivel a názáreti József ács volt, patrónusa a favágóknak, asztalosoknak, koporsókészítőknek, ácsoknak sőt általában a munkásságnak. Hozzá fo­hászkodnak az árvák, a házasság sikeréért és a csa­ládok boldogulásáért imádkozó hívek is. A kis Jé­zussal a karján ábrázolják, másik kezében liliom, ácsszerszámok, pálmaág vagy kizöldült bot látható. A hagyomány szerint a tavasz első napjának ünnepe. A madarak ezen a napon szólalnak meg, mert „Szent József kiosztotta nekik a sípot”. A Jó­­zsef-napi rossz idő sok halottat jósol az év hátrale­vő részében. Másutt úgy tartják, hogy „amilyen az idő József-napkor, olyan lesz Péter Pálkor és szé­nahordáskor". Göcsejben ekkor hajtották ki a marhákat először a legelőre és a méheket is e na­pon „reptették” ki. Dunaszerdahelyen az iparosok ünnepe volt, amikor céhes zászlókkal vonultak föl. Sándor napja március 18-a; kevesebb termés- és időjóslás kötődik e naphoz, mint József napjához. A zab, az árpa és a bab vetőnapjaként tartják számon. Benedek a tavaszi napéjegyenlőség idejére, 21-ére esik. Országszerte ismert időjóslás szerint „Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a mele­get". A bukovinai székelyek szerint ha dörög az ég Benedek napján, akkor száraz nyár várható. A hagy­ma duggatásának napja is. Az úgynevezett „benede­­ki hagymát" a marhák felfúvódásának gyógyítására használták. Göcsejben fokhagymát és zsírt szenteltet­tek Benedek-napon, majd ezt a szentelményt görcs, hasogatás, elmebetegség gyógyítására használták. Szent Benedek a róla elnevezett szerzetesrend alapítója. A bencések előkelő helyet vívtak ki ma­guknak a magyarok keresztény hitre való térítésé­ben és a nyugati műveltség elterjesztésében. Hazai legrégebbi monostoruk a pannonhalmi Szent Már­ton hegyen épült meg az Árpád-korban. Gyümölcsoltó Boldogasszony március 25-e. Az Érdy-kódexben „Asszonyunk Szűz Máriának szeplőtelen foganatja” néven szerepel. A katolikus egyházban az angyali üdvözlet napja, vagyis Má­ria Szentlélektől való fogantatásának ünnepe. Fe­rences hagyomány szerint, aki ezen a napon ezer üdvözléggel elimádkozik, teljesül a kívánsága. A néphagyományban a gyümölcsfák oltásának, szemzésének napja. Göcseji néphit szerint az e na­pon oltott fát nem szabad letörni, mert vér folyik belőle; aki mégis megteszi, az megvakul. Az időjá­rási regula e napról sem hiányzik: „Gyümölcsoltó hidege téli hónapnak megölője”. Ha megszólalnak a békák, akkor még negyven napig hideg lesz. (hankó)

Next