Magyar Nemzet, 1992. április (55. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-01 / 78. szám
Válságstáb Vészhelyzetben a mentőszolgálat, nehéz körülmények között minden budapesti kórház, tüntetés az egészségügyiek béremeléséért - az ember csak kapkodja a fejét a hírek hallatán. Minden bajunk közül a legsúlyosabb, hogy nem vagyunk egészségesek, s a betegség réme nemcsak fájdalmaink, tehetetlenségérzetünk miatt nyomaszt minket, de mindannyiunk előtt felrémlik a magyar egészségügy állapota is. A kórházak, ahol a kevésbé betegeket használják ápolónőnek, az ambulanciák, ahol törött lábbal órákat kell várnunk, míg sorra kerülünk. A várva várt politikai változások nem hoztak, s persze nem is hozhattak gyors javulást ezen a téren. Az egészségügy az elmúlt évtizedekben a költségvetési „aprópénz" maradványain próbált tengődni, és ez - lássuk be - alaposan meg is érződik rajta. Csakhogy a várt piacgazdaságban az emberek hirtelen kezdik úgy érezni, igényük keresletük lenne európai színvonalú orvosi ellátásra, tömegszállás helyett otthonos kórházakra, mosolygós „doktor bácsira" és nővérkékre. Legalább akkora a keresletük, mint Omo mosóporra, Whiskas macskaeledelre vagy Milka húsvéti nyúlra. Amíg ez utóbbiak elől lassan menekülni sem tudunk, az előbbiben megmaradt, sőt súlyosbodott, mert tudatosodott a hiány. Annál is inkább, mert érthetetlen, hova tűnik az a bűvös számmá vált 54 százalék, ha sem a nyugdíjakon, sem az egészségügy állapotán nem látzik. Igaz, hol van az megírva, hogy éppen Magyarországon kell az államnak kivonulnia ebből, magára hagyva az elnyomorodott nyugdíjrendszert és az egészségügyet? Hiszen jól látható, ha az idősek esetében a feszültség csökkenthető is átmenetileg a nyugdíjak emelésével, az egészségügy gondjai nemhogy enyhülnének, de tovább nőnek az inflációtól húsz százalékkal elmaradó dologi költségemelés hatására. Ilyen körülmények között a tisztiorvosi hálózat vezetője ugyan szép célként elmondhatta tegnapi sajtótájékoztatóján: azt szeretnék, ha az évszázad végére Magyarországon kevesebb ember halna meg, mint amennyi születik, de épeszű ember ezen csak keserűen mosolyog. Magyarország a világ országai között kilencedik az ezer lakosra jutó halálozást tekintve, s ebben leginkább csak a volt szocialista országok járnak „előttünk". A férfiak szív- és érrendszeri megbetegedése ennél is tragikusabb, nálunk még Ukrajna, Lengyelország és Jugoszlávia is kedvezőbb helyzetben van! Holott egy megelőzőgondozórendszer kialakításával jelentősen csökkenteni lehetne a megbetegedések számát. Mindez ersze pénzbe, nagyon sok pénze kerülne, és mint tudjuk, ebből igen nagy hiány van minálunk, így nemhogy statisztikai javulásról nem beszélhetünk, de riadtan vehetjük észre, újra itt van a rém, a szegények betegsége, a tüdőbaj. Mert a tbc nem nézi a rendszerváltást. A tüdőbaj nem törődik a pártpolitikával, a dühös olvasói levelekkel („lám ez is nem az átkosban, hanem most tör elő, kezdő demokráciánk idején"). Sőt a tuberkulózis terjedésének kedvez, ha a sajtó művének, szenzációhajhászásnak tekintik, mondván: mégiscsak illetlen dolog éppen Magyarországon jelentkeznie négy évvel a világkiállítás előtt, amikor környezetünk, a falvak, városok, az ország tisztaságáért kellene mozgalmat indítanunk! Ezek után - úgy vélem - az a szomorú szenzáció, hogy az országos tisztiorvosi szolgálat válságstábot hozott létre a tbc további terjedésének megakadályozására. Élő Anita Magyar tad Ára: 11,50 Ft ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR SZERDA, 1992. április 1., LV. évfolyam, 78. szám A tatárok és a lázongó csecsenek nélkül Aláírták az orosz föderációs szerződést • MOZGALMAS NAPJA VOLT KEDDEN EURÓPÁNAK. A válságövezetektől a földrész „nyugalmas“ nyugati feléig izgalmas események hívták föl magukra a figyelmet. Moszkvában, a Kremlben aláírták az oroszországi föderációs szerződést, de a rendkívül ünnepélyes alkalomra nem érkezett a fővárosba Tatárföld és a Csecsen Köztársaság képviselője. A szerződés aláírásának nagy jelentősége van Oroszország nemzetközi elismertsége szempontjából, mert csak egy stabil, egységes állam képes befolyásolni a világpolitikai folyamatokat, s mint Kozirjev külügyminiszter az Expresso című portugál hetilapnak kifejtette: Oroszország nem mond le a világban játszott szerepéről. Közben azonban Csecsenföldön a Dudajev elnökkel szemben álló erők megrohamozták a rádió és televízió épületét, s a helyzet kezd hasonlítani a grúziaira, ahol a felkelők elkergették Gamszahurdiát. Mindezen fejlemények azonban nem zavarták az Egyesült Államok kormányát abban, hogy a külügyi szóvivő két új programot hirdessen meg, amelyek megakadályoz A KÜLPOLITIKAI HELYZET hatják a hadiiparban dolgozó volt szovjet tudósok kiáramlását a Nyugattal szemben barátságtalan országba. A NÉMETORSZÁGBAN TARTÓZKODÓ LENGYEL ELNÖK tárgyalásait rendkívül nagy figyelem kíséri, ami azt jelzi, hogy Bonn kiemelten kezeli Varsót a keletközép-európai régióban. Walesa szerette volna elérni, hogy Németország újabb tíz százalékot, azaz egymilliárd márkát engedjen el a lengyel tartozásokból, de a válasz nemleges volt, mert a Kohl-- kormányzat attól fél, hogy beleegyezése esetén más államok is tartozásuk elengedését kérnék. Igaz, másfél hónappal ezelőtt Bonn már eltörölte a német állammal szemben fennálló lengyel adósságok felét, több mint 4,5 milliárd márkát. PÁRIZSBAN MÁR KEDD ESTÉRE VÁRTÁK, hogy Mitterrand elnök bejelenti a kormányváltozást, de Cresson kormányfő Hannoverbe utazott, hogy Kohl kancellárral együtt részt vegyen a vásár megnyitásán. Tény azonban, hogy a miniszterelnök kedden többször is tárgyalt az elnökkel, s megfigyelők azt gyanították, beadta a lemondását. E belpolitikai feszültség hátterében az húzódik meg, hogy a szocialisták katasztrofálisan visszaestek a helyhatósági választásokon. ■ SZAVAZÁSRA KÉSZÜL E HÉT VÉGÉN OLASZORSZÁG IS, s várható, hogy Itália politikai térképe teljesen átalakul. Ezt sejteti Cossiga köztársasági elnöknek az a nyilatkozata, hogy nincs többé indoka annak, hogy a volt kommunistákat kizárják a kormányból. Kijelentette, kész megbízást adni olyan kormányalakításra, amelyben a Baloldali Demokrata Párt is részt vesz. Hasonlóan foglalt állást Bettino Craxi, a kormányfői hivatalra pályázó szocialista pártvezér is, aki kifejtette: nem nyugtalanítja, hogy a francia szocialisták súlyos választási vereséget szenvedtek. Elismerte azonban, hogy kommunista rendszerek bukása megnehezítette a nyugat-európai demokratikus baloldal helyzetét. (B. M.) ENSZ-szankciók Líbia ellen Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden szankciókat határozott el Líbia ellen. A szankciók célja, hogy ily módon kényszerítsék Líbiát a PanAm Légitársaság utasszállító repülőgépe ellen elkövetett merénylettel gyanúsított líbiai titkosügynökök kiadatására. A határozat április 15-én lép életbe, így Líbia kéthetes haladékot kapott. A Biztonsági Tanács tizenöt tagja közül tízen (köztük Magyarország) szavaztak a határozat mellett, míg öt tagország, köztük Kína tartózkodott a szavazástól. A határozat betiltja a Líbiába irányuló légi forgalmat és fegyverszállítást. (A témával foglalkozó cikkünk a 2. oldalon.) A Vjesnik értesülése Szerb-horvát csúcs Washingtonban ÚJVIDÉK - Brüsszelben ma „őrségváltás”: befejeződik a nemzetközi Bosznia-értekezlet, s megkezdődik a Jugoszlávia-értekezlet, amelyre lord Carrington ismét csak a hatokat hívta meg. A boszniai vezetők megállapodtak abban, hogy munkacsoportot alakítanak, amely elkészíti a köztársaság (újabb) politikai térképét. (Folytatás a 3. oldalon) Jelcin az (Tudósítónktól) _ MOSZKVA - Ünnepélyes külnök közepette írták alá , a Kremlben az oroszországi köztársaságok, területek és körzetek képviselői a másfél éve készülő föderatív szerződést, s közben Csecsen- Inausföld parlamentje rendkívüli állapotot hirdetett ki, miután a Dzsahar Dudajev elnök függetlenségi politikájával elégedetlen ellenzéki csoport erőszakkal próbálta meg átvenni a hatalmat. Oroszország történelmének „kritikus pillanatáról” beszélt a kremlbeli ceremóniát megnyitva Borisz Jelcin, aki szerint a föderáció központjának és alanyainak hatásköreit szétválasztó dokumentum elfogadásával megszűnt a földrésznyi ország széthullásának a veszélye. „Az egységes Oroszország volt, van és lesz” - jelentette ki az elnök, rámutatva arra, hogy ezentúl az orosz államiság alapját a köztáraságok és régiók szabadsága, reális jogosítványaik alapját a köztársaságok és régiók szabadsága, reális jogosítványaik képezik. Jelcin emlékeztetett arra, hogy a föderatív szerződés az új alkotmány szerves része lesz, és ezáltal megakadályozza a központi bürokratikus struktúrák újjáéledését, ám egyidejűleg véget vet a káosznak és a fejetlenségnek is. Jelcin felhívta a figyelmet arra, hogy a korszakos jelentőségű megállapodás „az érdekek ésszerű egyensúlyán” nyugszik. A civilizált együttélés normái felé tett lépésként értékelte befejezésül az orosz elnök a föderatív szerződést, amelyet végül Tatársztánon és Csecsen-Ingusföldön kívül valamennyi korábbi autonóm köztársaság vezetője ellátott kézjegyével. Borisz Jelcin és különösen Ruszlan Haszbulatov parlamenti elnök örömét azonban némiképp elrontotta az a körülmény, hogy Szergej Sahraj éppen a jeles napra időzítette a miniszterelnök-helyettesi tisztről való lemondásának a bejelentését. (Folytatás a 3. oldalon) Ünnepi tűzijáték orosz egységet éltette Magyar tiltakozás a görög kamionblokád miatt Újabb kétezer engedélyt kaphatnak Mint ismeretes, a hét végén ismét lezárták a görög kamionosok országuk három határállomását, tiltakozva amiatt, hogy elfogyott az a 6 ezer ingyenes tranzitengedély, amelynek kiadásában még tavaly állapodtak meg a hazánkkal. A tegnapi híradások szerint a görögök arapját az váltotta ki, hogy ígérete ellenére a magyar közlekedési tárca még mindig nem adta ki a januári kamionblokádot követően ajánlott 4 ezer, ugyancsak adómentes tranzitengedélyt. Várhelyi András, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium szóvivője lapunk kérdésére elmondta, hogy ezek a hírek féligazságon alapulnak. Arról van ugyanis szó, hogy valóban megállapodtak a 6 ezres kvóta feletti újabb 4 ezer adómentes görög tranzitengedélyről, a szóbeli megállapodást követően viszont a görögök újabb feltételeket szabtak. Mivel ezek súlyosan sértették volna hazánk érdekeit, a magyar fél nem hajlandó a diktátumba belemenni. A KHVM szóvivője elmondta, hogy kedden jegyzékkel fordultak a görög szállítási minisztériumhoz és az Európai Közösség brüsszeli bizottságához, a Külügyminisztérium pedig tegnap délután bekérette a budapesti görög nagykövetet is, akinek tiltakozó jegyzéket adtak át. A délutáni órákban az a hír érkezett, hogy a görög miniszterelnök kapcsolatba lépett a sztrájkolókkal, s ígéretet kapott tőlük, hogy feloldják a blokádot. Ezt követően született az a döntés a KHVM-nél, hogy amennyiben a vesztegzár azonnal megszűnik, a görög kamionosok feltétel nélkül újabb 2 ezer adómentes tranzitengedélyt kapnak a már említett 4 ezres kvótából. Az újabb engedélyek értéke egyébként megközelítené a 200 millió forintot. A késő délutáni órákban a közlekedési tárca ennek ellenére továbbra is a blokád fennállásáról tájékoztatta lapunkat. A hírek szerint mintegy 50 magyar teherautó, illetve kamion állt ekkor vesztegzár alatt, s a görögök csak a romlandó árut szállító járműveket engedték tovább. Időközben olyan információk láttak napvilágot, hogy a magyar fuvarozók kártalanításért a fuvarozók érdekképviseleti szerveivel együttesen kárigényt nyújtanak be a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, valamint a Pénzügyminisztérium ellen. Kárigényük nemcsak a pár héttel ezelőtti görög vámossztrájk és a jelenlegi blokád miatt bekövetkezett többletköltségüket fogja tartalmazni, hanem az ez év eleje óta őket ért összes hátrányos intézkedés - többek között a súlyadó, valamint a zöld kártya bevezetésével összefüggő különvizsga miatti pluszkiadásokat is. Ezzel kapcsolatban a szóvivő kijelentette: ismerik ugyan a kárigényről szóló hírek hátterét, tudják, hogy a fuvarozók súlyos gazdasági helyzetbe kerültek, mégsem tudnak velük, illetve érdekvédelmi szerveikkel egyetérteni. Figyelmük most a kamionblokád fejleményeire irányul, a kárigényről szóló hírekre egyelőre nem kívánnak reagálni. Várhelyi András végezetül elmondta, hogy véleménye szerint a magyar fuvarozók és érdekvédelmi szervezeteik a kárigények felemlegetésével nyomást akarnak gyakorolni az ország érdekét következetesen képviselő közlekedési tárcára. Pató Zsuzsa Vámjaink amerikai vádlistán (Tudósítónktól) WASHINGTON - Piacnyitási erőfeszítéseinek eredményeit és változatlanul meglévő gondjait tudatvan évi jelentésében a törvényhozásnak a Dosi-kormány először tette kifogás tárgyává a közép-európai hármak egyes kereskedelmi korlátait. A Carla Hills világkereskedelmi főmegbízott hivatala által közzétett anyag a tavalyi 36-hoz képest idén 43 országot részesít ilyen-olyan szemrehányásban, s a hét „újoncból” három kelet-európai, négy latinamerikai. Ez nemcsak Furulyás Ferenc követ, kereskedelmi képviselőnk, hanem a The Wall Street Journal szerint is felfogható egyfelől kedvezőbb besorolásnak: immár Csehszlovákiát, Lengyelországot és hazánkat is piacgazdasági országnak tekintik, tehát olyannak, amelyben nem központi tervezéssel, hanem az e rendszernek megfelelő eszközökkel igyekszik a kormány alakítani a kereskedelmet. Ekként tulajdonképpen a kifogások is felfoghatók egyfajta dicséretnek, a lap szavaival annak, hogy ezek a közép-európaiak „gazdaságilag eléggé stabillá váltak az Egyesült Államok többi partneréhez hasonló megítéléshez.” (Folytatás a 3. oldalon) MA ÚJRA TÁMAD A TBC Az elmúlt évtizedekben ritka tuberkulózist az orvosok sem ismerik fel mindig, s félrekezelik a betegeket. (Információnk az 5. oldalon) A MÚLT KRITIKAI FELTÁRÁSÁNAK elmaradása elgondolkodtató, mert a politikai feladatok, az érdekstruktúrák csak az előző korszak kritikai elemzésével határozhatók meg. (Szabó Miklós: A megbukott „lex” utóélete - 6. oldal) „VÉGTELEN" FILM A BALATONRÓL A katasztrófahelyzet elhárításához is hozzájárulhat az a hatrészes filmsorozat, amely feltérképezi a tó környezetét, állat- és növényvilágát. (Baróti Szabolcs: Finisbe érkezett a megszállottak mozija -7. oldal) CSÖKKENT KINTLÉVŐSÉGÜNK a fejlődő országokban, van, akit olajban fizet, de ismertek más tranzakciók is a törlesztésre. (Kuczik Andrea: Nincsenek behajthatatlan tartozások - 8. oldal) ÉVSZÁZADOK LÁDÁKBAN Tizenkétezer darabból áll az a ritka könyv- és kéziratgyűjtemény, amely a zsidó hitélet, mitológiai képzetek és tudományos megfigyelések sokaságát bontja ki a sorokból. Mi lesz a lubovicsi Schneerson-gyűjtemény viszontagságos sorsa? (Szilágyi Péter cikke a 10. oldalon) PER KEZDŐDHET a Brassói Lapok ellen, nem fogadta el a főszerkesztőt az újvidéki Magyar Szó, teljesen átrendeződött az orosz sajtó. (Kelet-európai médiakörkép - 11. oldal) A csütörtöki 1 relapun Nemzetggazdaság EXPOFÓRUM mellékletének tartalmából Kerekasztal-beszélgetés a budapesti világkiállítással foglalkozó szervezetek, a vállalkozók és a vállalatok érdekképviseleti szerveinek vezetőivel Interjú Marschall Miklós főpolgármester-helyettessel Az 1855-ös párizsi világkiállítás érdekességei Készülődés a Balaton partján Summary in English ÁLLANDÓ ROVATAINK ■ NEMZETKÖZI ÉLET 2-3. OLDAL ■ HAZAI TUDÓSÍTÁSOK 4-5. OLDAL ■ NÉZŐPONT 6. OLDAL ■ RIPORT-INTERJÚ 7. OLDALI GAZDASÁG 8-9. OLDAL ■ KULTÚRA 10. OLDAL ■ EURÓPA 11. OLDAL ■ NAPI KRÓNIKA 12. OLDAL B SPORT 13. OLDAL ■ MŰSOROK, TISZTELT SZERKESZTŐSÉG 14. OLDAL ■ INFORMÁCIÓK, RENDŐRSÉGI HÍREK 16. OLDAL