Magyar Nemzet, 1992. május (55. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-02 / 103. szám
Munka, munkás, munkásság Az ország helyzete című összeállításunk a 6. oldalon Mai Nemzet Szombati mellékletünkben Torino - a Cinquecento jegyében Mit rejtenek a Szépművészeti Múzeum raktárai? Új játékunk: a szaháló Ára: 1I.,50 Ft ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR SZOMBAT, 1992. május 2., LV. évfolyam, 103. szám Kié a XXI. század? írta:Pethő Tibor elkabilyázni az egyes évszázadokat - ez a törekvés inkább jellemző a politikusokra, mint a történészekre, így alakultak ki a jellemző európai sztereotípiák. A XIX. századot a britek, a XVIII-at a franciák gazdasági és politikai túlsúlyával szokták illetni, de még inkább a magatartás és életforma uralkodó jellegével. Míg korábban az Német-római Birodalom jelentete a meghatározó erőt Európában, addig a harmincéves háborút követően a német befolyás - beleértve a Habsburg Birodalmat is - csak időszakonként érvényesült, de nem vált kontineretális mércévé. Sok mindennel lehetne finomítani az egyes évszázadok színösszetételét, így kimutatni a spanyol, a török, majp" az orosz hatásokat, illetve a « balance of power", az erőegyensúly szabályozó elvének működését. A nemzeti vonásoktól eltekintve azonban a világ többi része európai vonzáskörbe, sőt függőségbe került, akár a gyarmatbirodalmakat, akár a távol-keleiai befolyást vizsgáljuk. A XX* század gyökeresen átalakította a világ addigi rendszernEgyrészt, mert a németség két S$f%vír/világháborúval megkísér^eWkira megszerezni az európai jü\'j&'c gyújt lmat, másrészt, mert a á^csüttözi viszonyok alakítása m|r hKSább az Egyesült Államok kea^PHerült. A XX. századot ma már joggal amerikainak minősítik, még akkor is, ha több mint négy évtizeden keresztül fennállt a bipoláris világ, az atomelrettentés egyensúlya, a hidegháború fagyosabb, majd enyhültebbszakasza. A jelenlegi bajok és bizonytalanságok - minden elfogultság nélkül - visszavezethetők az első világháború végén és a Párizs környéki békeértekezleteken uralkodó szemléletre, illetve az ott elkövetett hibákra. Arra a nehezen értelmezhető ellentmondásra gondolunk elsősorban, amely a nemzetek önrendelkezési jogának elve és az újonnan létrehozott soknemzetiségű államok gyakorlata között mindmáig fennáll. Az Osztrák-Magyar Monarchiát és persze Magyarországot az önrendelkezési jog részrehajló alkalmazásával szétrobbantották és ezzel párhuzamosan létrehozták a soknemzetiségű Csehszlovákiát, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot és a kétszeresére növelt Romániát. A cári Oroszország is részeire esett volna szét, ha a bolsevik forradalom és a polgárháborúban győztes Vörös Hadsereg katonai erővel nem egyesíti újra egyetlen államban a nemzetiségi területeket. A Török Birodalom szétdarabolásánál hasonló végeredmény született, elegendő itt Irak példájára hivatkozni, ahol a kurdokat és a síita muzulmánokat terelték egy akolba. Ma ott tartunk, hogy az egykori Szovjetunió és Jugoszlávia felbomlásával legalább húsz törékeny nemzetállam jött létre, és ugrásszerűen megszaporodott a nemzetközi intézmények taglétszáma az Egyesült Nemzetekben éppúgy, mint a Világbankban, a Nemzetközi Valutaalapban, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben. A jelenlegi állapot sokkal inkább hasonlít valami „új világrendellenességre", mint az Öböl-háborút követően bejelentett „új világrendre". A katonai hatalom tekintetében egyközpontú világ így váltolitikailag és gazdaságilag átványozottabban multipolárissá. Félő, hogy a sok ingatag állam, akárcsak a 60-as évek antikolonialista hulláma által függetlenné vált volt gyarmati országok, képtelen lesz megállni a saját lábán, s állandó bizonytalansági tényező marad. Márpedig a világ a XX. század végén egyedülálló lehetőséget kapott a békés és a virágzó jövő megteremtésére. Japán 1930-as, Kína elleni támadása óta 1990-ig, amikor a Szovjetunió kivonult a közép-kelet-európai országokból, mindig háborúban vagy az állandó háborús fenyegetettség állapotában élt. Alapvető átalakulás indult meg tehát az évezred utoló évtizedében, amit a nemzetközi közvélemény épp oly kevéssé tud követni, mint az egyes kormányok. És ez mélységesen elgondolkodtató. A világ az Egyesült Államokra tekint, és várja a rendező erő politikai és gazdasági intézkedéseit, vagy legalábbis elképzeléseit. Amerika pedig az „új világrend" megteremtésében megállt a félúton. Ennek oka a választási év, ami mindig lefékezi Washington aktivitását, és a közvélemény érzékelhető befelé fordulása. A győzelem ellenére Irak ügye továbbra is megoldatlan, az agresszort ugyan megfenyítették, de helyén hagyták. Ez a magyarázata a balkáni politika következetlenségeinek és annak az egymásra mutogatásnak,,ami tapasztalható az Egyesült Államok, az ENSZ és az Európai Közösség viszonylatában. Intézményesített biztonsági rendszer hiányában az új független országok nemzeti-nemzetiségi ellentétei bármikor fegyveres összetűzésben robbanhatnak ki. Az eddigi példákat ismerjük Boszniától Afganisztánig. Európában az ismétlődő felhívásokon és gazdasági szankciókon túl a valóban határozott és célirányos összefogás még késik. A NATO-t jogi és jogosítványkötöttségek miatt erre nem lehet - és nem is akarják - igénybe venni. Ez derült ki a szervezet magas rangú képviselőinek budapesti nyilatkozataiból. Közeledve az ezredfordulóhoz, mind szélesebb körben megindult annak vizsgálata: kié is lesz a XXI. század. A Washington Post hasábjain Lester C. Taurow, a Massachusetts Institute of Technology tanára (legújabb könyvét washingtoni tudósítónk ismerteti) elsősorban gazdasági oldalról tekintette át a kérdést, és arra a meglepő következtetésre jutott, hogy a jövő század nem az Egyesült Államoké, nem Japáné, hanem Európáé lesz. De ehhez - teszi hozzá - Európának a helyes lépéseket kell megtennie. Melyekre gondol? Az Európai Közösségnek valóban egységes gazdasággá kell válnia, amely majd magába olvasztja a kontinens többi részét, így olyan termékeny gazdasági alap jön létre, amelyhez nagyságban és hatékonyságban egyetlen más térség sem hasonlítható. Európa nagy előnye, hogy lakosai iskolázottak, sőt magasan képzettek, emellett Németország a világ harmadik termelő és kereskedő hatalma, a FÁK pedig birtokosa a csúcstudománynak és a szinte kimeríthetetlen természeti erőforrásoknak. Persze az amerikai tudós szerint is Nyugat- Európának jelentősen támogatnia kell Közép- és Kelet-Európa országait és félre kell tolni a régi határ- és etnikai torzsalkodást. Reménykedjünk a jóslat beteljesülésében. Kételkedő nemzeti természetünknek megfelelően mindenesetre készítsük el a magyar szcenáriót erre az esetre, de nem árt több változatot is kidolgozni. Pokollá változott az Angyalok Városa Vandál vérengzés Los Angelesben. (Tudósítónktól) WASHINGTON - Hadiállapot van Amerika második legnagyobb városában, s a vandalizmus veszélyesen terjed más metropolisok néger negyedeiben. A pusztítók, fosztogatók a feketét verő fehér rendőrök felmentése miatti országos felháborodást használják ürügynek. A néger vezetőkkel tanácskozó Bush elnök szövetségi csapatokkal és vizsgálattal próbál úrrá lenni a kaotikus állapotokon. Két óra sem telt bele a verdikt elhangzása után, és egy fiatal teherautó-sofőrt kicibáltak volánja mellől, s ütötték, rúgták, súlyos tárgyakat vagdostak hozzá. Feketék a fehérek. Kísértetiesen hasonlóan elborzasztó videofelvételt téve lehetővé, mint esztendeje, amikor botokkal vertek agyba-főbe fehérek egy feketét. Ők persze rendőrök voltak, s a néger megrögzött bűnöző, amint gyaníthatóan azok a suhancok is, akik szerdán, helyi idő szerint délután öt tájban rászabadították a poklot Los Angelesre, az Angyalok Városára. Oktalanul így álltak faji bosszút a valóban ártatlan, útjukba kerülőkön, amiért egy elővárosi esküdtszék ártatlannak minősítette a négerverő közegeket. Igazi tragédiához illően, végzetes vakságok sorozatával és faji elvakultságok logikájával rohant bele immár egész Amerika feledni vélt közelmúltjába. A lavinát lezúdító hógolyót alighanem az a szövetségi bíró hajította el, aki Los Angelesből a nyolcvan kilométerre lévő és majdnem színfehér elővárost jelölte ki a négerverő rendőrök perének színhelyéül, a ma tragikomikusan hangzó indokkal, hogy a metropolis politikailag túl ingatag. Simi Valley azonban nemcsak a Reagan-emlékkönyvtárnak otthona, hanem jó néhány nyugdíjas rendőrnek is. S bár a tizenkét (hat férfi, hat nő) esküdt közé közülük egy sem került, de valamelyikőjüknek az öccse igen, s szomszédja, barátja nyilván jó néhánynak. Lévén Simi Valley lakóinak alig egy százaléka fekete, nem csoda, ha abból még egy sem került be az esküdtszékbe. Vagyis olyan emberek mondták ki szerdán a négy közeget egy híján minden vádpontban felmentő verdiktjüket (és abban az egyben is magukat döntésképtelennek nyilvánítva), akik gyaníthatóan veszedelmes dzsungelként tekintenek Los Angeles szűrések lakta (és valóban veszélyes) belvárosára. S ami a fő: a rendőrséget megvédendő védelmezőnek tartva. Tévedett tehát a vádhatóság, ha azt hitte, a világot bejárt amatőr videofelvétel önmagáért beszél, aki azt megnézi, az nem mentheti fel a tavaly tavasszal gyorshajtás miatt elkapott, majd agyba-főbe vert Rodney King ütlegelőit. Még a rendőrök egyike is társaira vallott, mert ő már a tett színhelyén hasztalan próbálta fékezni a nekivadult kollégáit , tanúként egy Los Angeles-i főrendőr is túlzottnak minősítette a bevetett erőt tehát immár erőszakot Járőrkocsik magnói rögzítették, hogy Powel „gorillaként”, a négerek rendőrkörökben használatos gúnynevén emlegette jelentésében Kinget Az ügyvédek azonban a jelek szerint jobban ismerték a terepet és a lelkeket. Az esküdtek ma megvallják, eleinte őket is felháborította (mint Bush elnöktől kezdve mindenkit) a 81 másodperces videofelvétel. (Folytatás a 3. oldalon) (C. & W. Syndicate) Viták az EK-ban az új Jugoszláviáról HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Bosznia egyes vidékein változatlan hevességgel folytatódnak az összecsapások. Közben a portugáliai Guimaraesben az Európai Közösség tagállamainak külügyminiszterei nem hivatalos tárgyalásokat kezdtek és szombatra halasztották a vitát az utódállamok elismeréséről és a bosznia-hercegovinai polgárháború befejezéséről. A boszniai területvédelem közlése szerint a Foca környéki muzulmán falvakban a közelmúltban kegyetlen vérengzést hajtottak végre a szerb milicisták és a katonai alakulatok. A falvakban temetetlennül hevernek a holttestek, a fiatalabbakat a hadsereg elhurcolta, az idősebbeket a helyszínen lekaszabolták. A boszniai hírügynökség úgy tudja, hogy a jugoszláv hadsereg a Drina mentén szerb Krajinát akar kialakítani, s a jelek szerint a muzulmán lakosság elüldözésére, fizikai felszámolására törekszik. A Szarajevó birtoklásáért folyó harcok - vélhetőleg az EK külügyminiszteri értekezletével összefüggésben - lecsillapodtak, pénteken már a második napja tartón az átmeneti fegyvernyugvás. Ám Mosztar ágyúzása s a környező települések támadása továbbra sem szünetelt, s a jugoszláv hadsereg péntekre virradóra is több szlavóniai és az Adria tengerpartján fekvő horvátországi várost támadott. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet helsinki nyilatkozatát, amely nyíltan az úgynevezett jugoszláv néphadsereget és a szerb szabad csapatokat vádolja a boszniai háború folytatásáért. Zágrábban részben a horvát delegáció sikeres diplomáciai tevékenységének tudják be. Továbbá úgy értesültek, hogy a deklarációt az amerikai küldöttség javaslatára fogadták el. A belgrádi hírmagyarázók, miközben részrehajlónak minősítik a nyilatkozatot, azt is megállapítják, hogy annak hangneme kevésbé éles, mint a két héttel ezelőtti. A Helsinkiben tartózkodó jugoszláv küldöttség mindenesetre nyilatkozatban utasította vissza a szövetségi hadsereget és az általa támogatott félkatonai csoportokat illető bírálatokat, mondván, hogy azok „egyáltalán nem a Bosznia-Hercegovinában uralkodó állapotokat tükrözik”. Zágrábi jólértesült körök szerint az EK pénteken kezdődött kétnapos miniszteri tanácskozása előtt nem volt egyetértés a Szerbiával szemben foganatosítandó szankciók ügyében. Németország ugyanis a határozott lépések híve, míg Franciaország a Belgráddal való dialógust szorgalmazza. Az MTI római tudósítója is úgy értesült, hogy olasz részről hajlanak a szerb montenegrói államalakulat „folyamatos és utódállam jellege” elismerésére, s nem tartják helyesnek Szerbia elszigetelését. A szerbbarát irányzatot pedig Görögország képviseli a legmarkánsabban az EK-n belül. Micotakisz görög kormányfő csütörtökön este rövid látogatást tett Belgrádban. Még odautazása előtti sajtóértekezletén kijelentette: Athén Jugoszlávia kontinuitása mellett száll síkra, s reméli, hogy Portugáliában nem marad egyedül ezzel a nézetével. (lambert) Megosztott május 1. Mindkét ligetben nagyszerű Bármely hivatásos demonstrációszervező megirigyelhette volna azt a tömeget, amely részt vett a május elsejei összejöveteleken. A tavalyi, kissé megcsappant érdeklődés után - nem kis részben a kitűnő időnek is köszönhetően - a Városligetben szinte lehetetlen volt közlekedni az óriási tömegtől, de szép számmal látogattak ki érdeklődők a Népligetbe is. Sokakat vonzottak a politikai viták, gyűlések, de többnyire a szórakozás, a vásár, a szabad levegő, s nem utolsósorban a sör és a virsli volt a csábító erő. Bár az immár negyedik alkalommal két helyszínen szervezett majális egy sajátos megosztottságot mutat, az efölötti öröm vagy bánat mellett megállapítható, hogy a pluralizmus kifejezetten jót tett május elsejének is. A Népligetben körülbelül harminc, a Városligetben ennél is több szervezet önállóan, csak a saját direktívái alapján szervezett program- és egyéb kínálatával ritkán látható kavalkádot teremtett, ahol a sokszor homlokegyenest ellenkező nézetek és ízlések békésen simultak bele a zsibvásár teremtette harmóniába. Megvolt természetesen a politikai „átjárás” is a két helyszín között, hiszen ahogy láthattuk például Kósáné Kovács Magda szocialista képviselőnőt és kék MSZP-zászlót lengető számos napfürdőzőt a Planetáriumnál, úgy nem lepett meg senkit a Petőfi Csarnok körül sétálgató, Liga feliratú baseballsapkások vagy az MSZOSZ- sátorban hevesen vitázó Őry Csaba jelenléte sem. Ezen az ünnepen nem kerülhető meg a felvonulásműfaja”. Míg korábban az volt a jellemző változás, hogy az ünneplésnek ez a formája elmaradt, az idén erre is sor került: egy tavalyi háromszáz fős kísérletből hagyományt próbálva teremteni, mintegy ezer szocialista vonult végig a Vörösmarty tértől az Andrássy úton a ligetig. (További tudósításaink a 4. oldalon) Nőtt a tekintélyünk a pénzvilágban (MTI) Az adósságválságban lévő országokat továbbra is támogatja a Világbank, azoknak, amelyek pontosan fizetnek, kedvezményes hiteleket is nyújt — mondotta Kupa Mihály pénteken a Ferihegyi repülőtéren tartott sajtótájékoztatóján. A pénzügyminiszter Washingtonból érkezett haza. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank vezetőtestületeinek tanácskozásán vett részt Az előbbiekhez hozzátette azt is: a Valutaalap és a Világbank azokat a gazdasági fejlesztéseket részesíti előnyben, amelyek fokozottan figyelembe veszik a környezetvédelmi szempontokat A Világbank készen áll a magyarországi infrastrukturális beruházások finanszírozására, viszont ehhez megfelelően kidolgozott tervek szükségesek. Mint Kupa Mihály elmondta, a fejlett országok pénzügyi vezetői és vezető közgazdászai a mostani tanácskozáson ismét kifejtették abbéli véleményüket, hogy a közép-kelet-európai térség legfejlettebb országa Magyarország. (Folytatás a 9. oldalon) BELFÖLDÖN Ma demonstráció a vízlépcső ellen 5. oldal Magyarország - koraszülött jóléti állam 9. oldal A határon túli magyar színházak fesztiválja 11. oldal KÜLFÖLDÖN Dienstbier a magyar szerződés megkötését elsődlegesnek tartja 2. oldal „Eredeti demokrácia Erdélyben” 3. oldal Nacionalizmus és nemzettudat 6. oldal Koldusbotra jut a borok királya 7. oldal Kolumbusszal Amerikába, 1492 9. oldal Hétfői mellékletünk, a AIDASAft tartalmából: A kárpótlási jegyek tőzsdei bevezetése 102 forintos percekben a Magyar Nemzeti Múzeum gazdasági igazgatója Bácskai Tamás rovata: Beszéljük meg. Bennfentesek mindenhol vannak Peter Zelnik nyilatkozik a tőzsdei kereskedelemről Tőzsdelexikon Autóárak - autópiac Békéscsabai ingatlanpiaci körkép Könyvaukciók és műkereskedelem