Magyar Nemzet, 1992. november (55. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-28 / 281. szám

VIII Magyar Nemzet ÖN ÉS A NAPTÁR 1992. NOVEMBER 28. R­ugdossuk meg a malacos ajtaját Eladó lányok napja NEM TÉVEDÉS! András napja, november 30-a: a hajadonok, eladó lányok napja, mely babonákkal öve­zett hittel őrizte meg e nap misztikus tartalmát. A régi hitvilág a csillagok állásában találta meg a házassági orákulumoknak legjobban ked­vező napok egyikeként. Ám hogy hogyan lett Szent András a hajadonok védőszentje - akik e napot régen kemé­nyen, jámborul megböjtöl­­ték, hozzá bizalommal fo­hászkodtak csak találgat­ják. Valós azonban, hogy Szent Péter a halász­mesterséget gyakor­ló, s utóbb hittérítő útján a görögor­szági Pátréba ke­rült. Ott ke­resztre feszített öccse, Andrássól úgy juthatott e babonákban társított „házasságköz­vetítő” szerephez, hogy tudniillik Andreas jelentése görögül: férfias. Ilyen előzmények után lett e nap forrása számos népi hiedelemnek is. Nézzünk néhányat közülük emlékez­tetőül. Tiszafüreden és környékén ezen a napon a férjhez menendő lánynak meg kellett rugdosnia a ma­lacos ajtaját, s ahány röffenést szám­lált, annyi év várhatott rá a férjhez menésig. Másutt férfigatyát kellett a lány párnája alá helyezni, s aki­ről álmodott az éjszakán, az vál­hatott férjévé. Aki koplalt ezen a napon, annak segítségére sietett a népi rigmus: „Aki böjtöl András napján, / Vőlegényt lát kakáján." Ezen a napon­­ a Tiszántú­lon­­ szokás volt az ólomöntés is, mely vőlegény­találásra adha­tott módot. A hideg vízben megszilárdult ólomdarabka, ha kasza formát mutatott, úgy földműves embert, ha csizmát vagy árt, úgy cipész, a tű szabót, bekecskészítőt jelzett jöven­dő férjül. S.P. Búcsújáróhelyek­ ­ a Tourinform adattárából - Myrai Szent Miklós napja - december 6. A környező Szűzanya kegyhelye Máriapócs. Megközelítés vonattal: Budapest—Nyíregyhá­za- Nyírbátor, autóval: Debrecen-Nagykálló. Szeplőtelen fogantatás - december 8. A Palócföld búcsújáróhe­lye Mátraverebély-Szentkút. Megközelítés vonattal: Budapest-Hat­­van-Salgótarján, autóval: Budapest-Hatvan-Mátraverebély. Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepe - december 8. Mári­ának, a szorongatottak vigaszának kegyhelye Vértessomló. Megkö­zelítés vonattal: Tatabánya-Oroszlány, autóval: Tatabánya-Vértes­­somló. Nevek virágai Még három nap,, és elhagyjuk a novembert, amit az Andreák, az Andrások, End­rék és Andorok búcsúztatnak és belépünk az év utolsó, ünnepekben talán a leggaz­dagabb hónapjába, de a névnapi kö­szöntésekről most sem szabad meg­feledkeznünk. Stefánia nevet jelez 28-án, szombaton a kalendárium. E név la­tinul annyit jelent, mint virágkoszo­rú. A hazai operaszínpad joggal le­het büszke a szép hangú Moldován Stefániára, akit sok szép alakításáért szívébe zárt az operakedvelő közön­ség. E nevet viselő ismerősünknek, barátnőnknek ajándékozzunk egy cserép koszorúba nevelt zöld levelű viaszvirágot, a Hoya camosát. Trisztán nevű barátunkat, ismerő­sünket is ma köszöntjük. E kelta monda és Wagner operája főhősé­nek neve nem gyakori nálunk, de ha mégis lenne Trisztán barátunk, is­merősünk, ajándékozzuk meg há­rom szál vörös rózsával, a Tradition teahibriddel. Taksony barátunkhoz vigyük el 29-én, vasárnap jókívánságainkat. E név török-magyar eredetű. Tudjuk, hogy Taksony Géza fejedelem atyja volt, sok háború résztvevője, akit Lehl mezején csapatával együtt igencsak megkergetett az ellenség. Ajándékunk legyen egy csokor réz­­virág, a Zinnia. Noé is szerepel ma a naptárban. E bibliai név mindenki számára ismert, hisz neki köszön­hetjük, hogy bolygónk nem néptele­­nedett el a vízözön után. E héber eredetű név jelentése: nyugalom, vi­gasztalás. Noé barátunkat lepjük meg egy cserép vízifuksziával, az Impatiens wallerianával. Andrea, András nevű ismerő­sünket 30-án, hétfőn gratuláljuk meg, csak úgy, mint az Endréket és Andorokat. András görög, Endre né­met, szláv, magyar, Andor görög­magyar eredetű nevek, de jelentésük azonos, még az Andreáé is, hiába nő neve, latinul: férfias, míg a három úr férfias, bátor és természetesen férfi. Az egyház ma Szent András apos­tolra emlékezik, akit i. sz. 60. évé­ben keresztre feszített Aegens pro­­konzul. Történelmünkben is előfor­dul e név csakúgy, mint az Endre. A ma ünnepeltjei kapjanak rózsát az Aranybulla teahibridből. A decembert köszöntjük Babits Mihály December című versével: „Tél van meginti / ...mert odakint I köd van megint. / Elbuvik a / nappa­lira / az ég dugottabb ablakaiba, s hova a csillag- / állatok bújnak / nappalira: I Kos, Bak, Bika...” Melinda barátnőnket 12-én, szerdán köszöntsük. E név francia eredetű, irodalmi névalkotás, jelen­tésére nem találni utalást. Operairo­dalmunk tragikus hősnője Melinda. A magyar balettművészetben Otru­­bay Melinda neve fogalom volt. A Vivieneket is ma ünnepeljük. E név latin eredetű, jelentése: élő, eleven. Vivien Leigh angol színésznőre so­kan emlékeznek még, aki a Water­loo Bridge-ben, a Vágy villamosá­ban, az Elfújta a szélben és sok más filmben alakított még felejthetet­lent. Mind Melinda, mind Vivien barátnőnknek nyújtsunk át néhány szál királyliliomot, a Lilium regálét. Ferenc napját 3-án, csütörtökön hetedszer üljük ez évben. Ma az egyház Xavért Szent Ferencre emlé­kezik, aki pont ezen a napon 440 éve halt meg Kanton mellett, ahová hittérítőként érkezett. Ne feledkez­zünk meg zeneirodalmunk nagy alakjáról, Erkel Ferencről sem. Az Oliviákhoz is ma vigyük el jókíván­ságainkat. E latin név jelentése: olajfa. Mivel olajágat nem vihetünk, vigyünk mind a Ferenceknek, mind az Oliviáknak egy-egy csokor kínai szegfűt, a Dianthus chinensist. A Borbálákat, Barbarákat 4-én, pénteken ünnepeljük. E nevek görög, magyar eredetűek, jelentésük: aki nem tud görögül, idegen, idegen, külföldi nő, barbár. Az egyház ma Szent Borbála szűzre, vértanúra em­lékezik, akit számos foglalkozási ágak művelői választottak védő­­szentjükül. A világ minden táján sze­retik, tisztelik Borbálát, akinek alak­jához mind életében, mind halála után számos legenda fűződik. Kapja­nak az ünnepeltek egy-egy rózsa­csokrot a Barbara nevű teahibridből. -erté- Az Ön és... mellékletet szerkeszti: Rácz Judit A csillagos égbolt Téli napforduló december 21. Mi történik az égbolton 1992. november 27-e és december 25-e között? November 28-án a Nap 7 óra után 7 perc­cel kel és 15 óra 57 perckor nyugszik. A nappal időtartama mindössze 8 óra 50 perc. Egy héttel ké­sőbb, december 5-én már 7 óra 16 perckor kel a Nap Budapesten, és 8 óra 38 perccel később, 15 óra 54 perckor a lá­tóhatár alá süllyed. Az év 347. napján, 12-én, 7 óra 23 perckor emelkedik központi csillagunk a horizont fölé, majd 15 óra 53 perckor bukik a látóhatár alá. A Nap csak 8 és fél órát lesz látható az égbolton. December 19-én, fél nyolc előtt két perccel kel a Nap, majd délután négy óra előtt öt perccel nyugszik. Az év legrövidebb nappala 22-én virrad ránk, ekkor a világos napszak 8 óra 26 percig tart. Másnaptól - ahogy szokták mondani - már egy tyúklépéssel hosszabb a nappal, mint előtte. A nappal és az éjszaka közötti „harc” 21-én 15 óra 43 perckor ér véget. Ekkor kezdődik a csillagásza­ti tél, vagyis a nappalok rövidülése megáll. Ezt a napot éppen ezért a téli napforduló napjának is ne­vezik. A legrövidebb nappal egyben azt is jelenti, hogy ekkor delel a Nap a legkisebb látóhatár felet­ti magasságban az év során. Tehát csillagunk su­garainak hajlásszöge ekkor a legkisebb, vagyis a napsugarak ezen a napon melegítik a leggyengéb­ben a talajt. Az év leghidegeb hónapja ezzel ellen­tétben nem a december, hanem a január. (Az el­lentmondás hasonló a júniusi, júliusi időszakhoz, amikor is a Nap a legmagasabb látóhatár feletti magasságát éri el, mégsem a június a legmelegebb nyári hónap.) A titok nyitja az, hogy talaj melegíti fel a lég­kört, így a decemberi lehűlt felszín januárban csökkenti a januári levegő hőmérsékletét, pedig ekkor a nap sugarai már kedvezőbb szögben érik el a talajt, mint decemberben. A Hold november 28-án vékony sarlóként lát­ható a nyugati ég alján. 19 óra 53 perckor nyug­szik. Az egyre növekvő alakú égi szomszédunk december 2-án, 7 óra 17 perckor éri el az első ne­gyed fázisát. Ezen a napon éjfélig látható. 10-én, csütörtökön, 0 óra 41 perckor lesz telehold. Ezen és az ezt megelőző és követő napon égi kísérőnk nagyon magasan delel a látóhatár fölött. Ekkor ugyanazt az égi pályát írja le, ahol a Nap látható júniusban. (A Hold és a Nap járása közötti kap­csolat persze nemcsak erre az időszakra igaz.) A telehold körüli napokban a Földhöz legközelebbi égitest a nappali égen is jól látható. 16-án a Hold 20 óra 13 perckor az utolsó ne­gyed fázisát éri el. Ezen a napon 5 óra 5 perckor delel, és csak 11 óra 12­­­erckor nyugszik le. A reggeli szürkületben kelők a fogyó hold fényét csodálhatják meg. Karácsony első napján újul meg a Hold, pon­tosan 1 óra 43 perckor. Természetesen ezen a na­pon égi szomszédunk nem látható, mivel a Nap irányában helyezkedik el a Földről tekintve. December 10-én éjjel egy csodaszép termé­szeti jelenséget, egy teljes holdfogyatko­zást láthatnak. A tel­jes fogyatkozás 0 óra 7 perckor kezdődik, a közepe 0 óra 44 perc­kor, a vége pedig 1 óra 21 perckor lesz. Nem véletlen, hogy a Hold ekkor éri el a te­lehold fázisát, hiszen holdfogyatkozás csak telehold idején jöhet létre. Még sincs minden telehold idején ilyen látványos égi jelenség. Ennek az az oka, hogy a Hold pályá­ja nem esik egy síkba a Föld nap körüli pályájával, hanem a Föld pályasíkjával 5 fokos szöget zár be. Tehát a teljes holdfogyatkozás csak akkor követ­kezhet be, ha a Hold pályájának éppen azon pont­ján tartózkodik, amikor pontosan a Föld és a Nap közötti irány meghosszabbításában látható. Ekkor a Hold bemerül bolygónk árnyékkúpjába. A Hol­don látható árnyék határvonala egy körív. Ez a lát­vány vezette az ókori görög Arisztarkhoszt arra a felismerésre, hogy a Föld gömb alakú, mivel csak egy gömb vethet ennek megfelelő árnyékot. A bolygók közül a Naphoz legközelebb levő Merkúr december elején másfél órával a Nap előtt kel, a délkeleti égen figyelhető meg. A föld „nővéré­nek” tekintett Vé­nusz Mikulás napján már három órával nyugszik a Nap után. Látszó átmérője és látszó fényessége egyre növekszik. Már kisebb távcső­vel is ész­revehetjük a bolygó látszó alakját, amely egyre inkább eltér a körtől és a hónap végefelé közeledik a 60 százalé­kos megvilágítottsághoz. A narancsvörös színű Mars egyre kedvezőbb megfigyelési helyzetbe kerül. December köze­pén már nem sokkal a napnyugta után kel, az Ik­rek csillagképben látható. Látszó fényessége és látszó átmérője egyre inkább növekvő értéket mutat. A Mars kb. kétévenként kerül bolygónk­hoz közel, így érdemes kihasználni az év végi időszakot. December közepétől már távcső segít­ségével a nagyobb felszíni alakzatok is megfi­gyelhetők. A Naprendszer legnagyobb bolygóját, a Jupi­tert ismét láthatjuk a hajnali órákban, a Szűz csil­lagképben. A csodaszép Szaturnuszt még észrevehetjük a délnyugati ég alján, a Bak csillagképben. Az égi­test már oly közel jár a látóhatárhoz, hogy távcsö­­vön át a légkör intenzív mozgása miatt már csak úgy láthatjuk, mintha „víz alól” néznénk a képet. Az Uránusz és a Neptunusz már az esti szürkü­letben lévő Nyilas csillagképben tartózkodik, így felkeresésük szinte megoldhatatlan feladat. A meteorrajok közül 2-án az Északi Khi Orio­­nidák, 9-én a Delta Ariétidák, 10-én a Monocero­­tidák, 11-én a Szigma Hydridák és a Déli Khi Ori­­onidák, 14-én a Geminidák (a hónap leglátványo­sabb meteorraja), 17-én a Coma Berenicidák, 22- én pedig az Ursidák jelentkeznek maximális akti­vitással. Orha Zoltán A RÉGI RÓMAI NAPTÁR tize­dik hónapja volt december, innen ered a neve. Csillagászati megneve­zés szerint a Bak havának kezdete. Valaha a téli napforduló ünnepe esett e hó második felére, majd a kereszténység elterjedésével de­cember 25-ét Jézus születésnapjá­vá nyilvánították. A karácsonyi előkészületek már jóval korábban, az adventi időszak­kal elkezdődnek; advent első vasár­napja november 29-e. Az adventi időszak a várakozás, a reményke­dés ideje. Meghitt hangulatát a haj­nali mise, a „roráté” adja meg. A hívek a hajnali sötétségben várják a fényt, a Messiást. Több hiedelem is kapcsolódik a hajnali misékhez. Er­délyben azt tartják, hogy erre az időre be kell zárni az ajtót, ablakot, sőt az ólak ajtaját is, mert a boszor­kányok állati alakot öltve behúzód­nak a harangszó elől a házakba. Karácsonyig még sok jeles nap van az év utolsó hónapjában. Mind­járt a hó elején - december 4-én - Borbála napja. A magyar középkor legkedveltebb szentjeinek egyike volt a Kr. u.306-ban vértanúhalált halt leány. Nikodémiában élt, Ma­ximianus császár uralkodása alatt. Apja egy toronyba záratta, hogy ne jussanak hozzá a keresztény hit ta­nításai. Az okos, művelt lány ki­játszva apja szigorát, mégis megke­­resztelkedett. Apja büntetésül ki­szolgáltatta a császárnak, aki halál­ra ítélte. Kivégzésére szülőapja vál­lalkozott. Ám mielőtt ez bekövetke­zett volna, tűz szállt le a mennyből és elemésztette Borbálát. Az ábrá­zolásokon toronnyal, könyvvel és pálmaágakkal jelenik meg. A jó ha­lál patrónájának tartják. A néphagyomány szerint Bor­bála asszonyt dologtiltó nap. A bor­bálaág hajtatása országszerte elter­jedt szokás. Cseresznyefaágat tör­nek, és azt vízbe téve figyelik. Ha kihajt, akkor hamarosan férjhez megy a ház kisasszonya. A bányá­szok védőszentje is Borbála. Hazai bányászaink 1945-ig munkaszünet­tel ünnepelték. A kisázsiai Myra város püspö­két - Szent Miklóst - főleg a gyer­mekek várják. A IV. században élt szent a keleti egyházak máig leg­tiszteltebb alakja. A Mikulás elne­vezés a szlovák Miklós megfelelő­je, a köznyelvbe csak a múlt szá­zadban ment át. A gyermekeket megajándékozó öreg, szakállas Mi­kulás a falusi, értelmiség közvetíté­sével jutott el a parasztsághoz. A Dunántúlon napjainkig élő szokás, hogy Miklós napján a legények be­kormozott arccal, kifordított bundá­val, láncot csörgetve ijesztgetik a gyerekeket és a nagyobb lányokat. A Mikulás-napi ajándékozás a püspök legendájából következik, mivel a szent életű főpap ablakba tett pénzzel mentette meg a tisztáta­lan élettől egy szegény ember há­rom lányát. Kevés olyan napja van az év­nek, amelyhez annyi szokás és hie­delem kapcsolódna, mint Luca­­napjához. Termékenységvarázslás, házasság-, halál- és időjóslásra al­kalmas napnak tartják. Bizonyos munkákat tilos Luca-napkor végez­ni. Például varrni, mert akkor „be­varrják a tyúkok fenekét", és nem fognak tojni. Arra is figyelni kell, hogy a nap első látogatója férfi le­gyen, mert az asszonynép „elviszi a szerencsét”. Luca napján kezdik készíteni a „Luca-széket”, ha kará­csonyig elkészül, az éjféli misén ar­ra felállva felismerik a falu boszor­kányait. Dunántúli szokás a „kotyolás”. Fiúk látogatják meg az ismerős há­zakat, miközben mondókákat ismé­telgetnek, a háziak pedig megaján­dékozzák a „kotyolókat". A Luca­­búza hajtatása ősi természetvarázsló hagyomány. A Luca-napon csírázta­tott búzát a karácsonyi oltárra teszik. Karácsony vigíliája december 24-e. Ezen a napon kitakarítják a házakat, rendbe teszik még a jószág helyét is, hiszen vendéget várnak: Jézus Krisztus születését. Az ünnepi előkészületek is ezen a napon foly­nak, elsősorban a sütés-főzés és az ajándékok előkészítése. A karácsonyfa jelképrendszerét a kutatás még nem tisztázta végle­gesen. Biztos csak az, hogy napfor­dulati, tavaszigéző szimbólum. Ma­gyarországon Brunswick Teréz állí­tott először karácsonyfát 1824-ben, majd József nádor harmadik felesé­ge, Mária Dorottya 1826-ban. Pro­testáns szokásnak tartják, a törté­nelmi adatok szerint német eredetű. Előtte az úgynevezett termőág volt a karácsonyi dísz, amelyet almával, aranyozott dióval, hagymával éke­sítettek. A karácsonyfadíszek csak későn jelentek meg. Az 1880-as években az üvegdísz, tíz évvel ké­sőbb a lametta. A betlehemezés szokása is e naphoz kötődik. Néhány éve még minden faluban találkozhattunk betlehemesekkel. A játék központja a pásztorjáték. A jelenetek az evan­géliumi történetet követik. A pász­torok ruhája kifordított bunda. Éne­kelnek, furulyáznak, táncolnak, tré­fás szöveget mondogatnak. Karácsony napja - december 25-e - a család ünnepe. Mint min­den nagy ünnep, ez is munkatila­lommal jár. Olyannyira, hogy né­hány helyen még az edényt sem mosogatták el és a szemetet sem vitték ki. Karácsony másnapja az egyház első vértanújának, Istvánnak az ün­nepe. Legrégebbi ismert hazai ábrá­zolása a somogyvári bencés apát­ságból származik, ahol egy XI. szá­zadi domborműtöredéken a proto­­mártír megkövezése látható. A betlehemi gyermekgyilkosság emléknapja december 28-a, apró­szentek. E nap ismert szokása a vesszőzés. Különböző változatait ír­ták le. A lényege mindegyiknek az, hogy a gyermekeket vesszővel meg­­ütögetve jó egészséget kívánnak. Szilveszter az év utolsó napja. Éjjelén gombócfőzéssel, ólomöntés­sel tudakozódnak a lányok jövendő­belijük felől. A gombócokba egy­­egy férfinevet helyeznek el, és ame­lyik gombóc először jön föl a víz felszínére, az tartalmazza a jöven­dőbeli nevét. A szilveszter éjjeli zajkeltés még a török időkre nyúlik vissza. Ezzel űzték el a törököket. Bár a lármázás szokása egész Európában ismert, törökök nélkül is szokás volt. Egyes vidékeken úgy hiszik, hogy szilveszter éjjel az állatok em­beri nyelven szólalnak meg. Másutt arra vigyáznak, hogy ne maradjon száradó ruha a kötélen, mert akkor valaki a családból fel fogja magát akasztani. Az időjóslás szerint a szilveszteri északi szél hideg, a déli enyhe telet jósol. (bankó) Jeles napok Karácsony hava

Next