Magyar Nemzet, 1992. november (55. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-28 / 281. szám
VIII Magyar Nemzet ÖN ÉS A NAPTÁR 1992. NOVEMBER 28. Rugdossuk meg a malacos ajtaját Eladó lányok napja NEM TÉVEDÉS! András napja, november 30-a: a hajadonok, eladó lányok napja, mely babonákkal övezett hittel őrizte meg e nap misztikus tartalmát. A régi hitvilág a csillagok állásában találta meg a házassági orákulumoknak legjobban kedvező napok egyikeként. Ám hogy hogyan lett Szent András a hajadonok védőszentje - akik e napot régen keményen, jámborul megböjtölték, hozzá bizalommal fohászkodtak csak találgatják. Valós azonban, hogy Szent Péter a halászmesterséget gyakorló, s utóbb hittérítő útján a görögországi Pátréba került. Ott keresztre feszített öccse, Andrássól úgy juthatott e babonákban társított „házasságközvetítő” szerephez, hogy tudniillik Andreas jelentése görögül: férfias. Ilyen előzmények után lett e nap forrása számos népi hiedelemnek is. Nézzünk néhányat közülük emlékeztetőül. Tiszafüreden és környékén ezen a napon a férjhez menendő lánynak meg kellett rugdosnia a malacos ajtaját, s ahány röffenést számlált, annyi év várhatott rá a férjhez menésig. Másutt férfigatyát kellett a lány párnája alá helyezni, s akiről álmodott az éjszakán, az válhatott férjévé. Aki koplalt ezen a napon, annak segítségére sietett a népi rigmus: „Aki böjtöl András napján, / Vőlegényt lát kakáján." Ezen a napon a Tiszántúlon szokás volt az ólomöntés is, mely vőlegénytalálásra adhatott módot. A hideg vízben megszilárdult ólomdarabka, ha kasza formát mutatott, úgy földműves embert, ha csizmát vagy árt, úgy cipész, a tű szabót, bekecskészítőt jelzett jövendő férjül. S.P. Búcsújáróhelyek a Tourinform adattárából - Myrai Szent Miklós napja - december 6. A környező Szűzanya kegyhelye Máriapócs. Megközelítés vonattal: Budapest—Nyíregyháza- Nyírbátor, autóval: Debrecen-Nagykálló. Szeplőtelen fogantatás - december 8. A Palócföld búcsújáróhelye Mátraverebély-Szentkút. Megközelítés vonattal: Budapest-Hatvan-Salgótarján, autóval: Budapest-Hatvan-Mátraverebély. Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepe - december 8. Máriának, a szorongatottak vigaszának kegyhelye Vértessomló. Megközelítés vonattal: Tatabánya-Oroszlány, autóval: Tatabánya-Vértessomló. Nevek virágai Még három nap,, és elhagyjuk a novembert, amit az Andreák, az Andrások, Endrék és Andorok búcsúztatnak és belépünk az év utolsó, ünnepekben talán a leggazdagabb hónapjába, de a névnapi köszöntésekről most sem szabad megfeledkeznünk. Stefánia nevet jelez 28-án, szombaton a kalendárium. E név latinul annyit jelent, mint virágkoszorú. A hazai operaszínpad joggal lehet büszke a szép hangú Moldován Stefániára, akit sok szép alakításáért szívébe zárt az operakedvelő közönség. E nevet viselő ismerősünknek, barátnőnknek ajándékozzunk egy cserép koszorúba nevelt zöld levelű viaszvirágot, a Hoya camosát. Trisztán nevű barátunkat, ismerősünket is ma köszöntjük. E kelta monda és Wagner operája főhősének neve nem gyakori nálunk, de ha mégis lenne Trisztán barátunk, ismerősünk, ajándékozzuk meg három szál vörös rózsával, a Tradition teahibriddel. Taksony barátunkhoz vigyük el 29-én, vasárnap jókívánságainkat. E név török-magyar eredetű. Tudjuk, hogy Taksony Géza fejedelem atyja volt, sok háború résztvevője, akit Lehl mezején csapatával együtt igencsak megkergetett az ellenség. Ajándékunk legyen egy csokor rézvirág, a Zinnia. Noé is szerepel ma a naptárban. E bibliai név mindenki számára ismert, hisz neki köszönhetjük, hogy bolygónk nem néptelenedett el a vízözön után. E héber eredetű név jelentése: nyugalom, vigasztalás. Noé barátunkat lepjük meg egy cserép vízifuksziával, az Impatiens wallerianával. Andrea, András nevű ismerősünket 30-án, hétfőn gratuláljuk meg, csak úgy, mint az Endréket és Andorokat. András görög, Endre német, szláv, magyar, Andor görögmagyar eredetű nevek, de jelentésük azonos, még az Andreáé is, hiába nő neve, latinul: férfias, míg a három úr férfias, bátor és természetesen férfi. Az egyház ma Szent András apostolra emlékezik, akit i. sz. 60. évében keresztre feszített Aegens prokonzul. Történelmünkben is előfordul e név csakúgy, mint az Endre. A ma ünnepeltjei kapjanak rózsát az Aranybulla teahibridből. A decembert köszöntjük Babits Mihály December című versével: „Tél van meginti / ...mert odakint I köd van megint. / Elbuvik a / nappalira / az ég dugottabb ablakaiba, s hova a csillag- / állatok bújnak / nappalira: I Kos, Bak, Bika...” Melinda barátnőnket 12-én, szerdán köszöntsük. E név francia eredetű, irodalmi névalkotás, jelentésére nem találni utalást. Operairodalmunk tragikus hősnője Melinda. A magyar balettművészetben Otrubay Melinda neve fogalom volt. A Vivieneket is ma ünnepeljük. E név latin eredetű, jelentése: élő, eleven. Vivien Leigh angol színésznőre sokan emlékeznek még, aki a Waterloo Bridge-ben, a Vágy villamosában, az Elfújta a szélben és sok más filmben alakított még felejthetetlent. Mind Melinda, mind Vivien barátnőnknek nyújtsunk át néhány szál királyliliomot, a Lilium regálét. Ferenc napját 3-án, csütörtökön hetedszer üljük ez évben. Ma az egyház Xavért Szent Ferencre emlékezik, aki pont ezen a napon 440 éve halt meg Kanton mellett, ahová hittérítőként érkezett. Ne feledkezzünk meg zeneirodalmunk nagy alakjáról, Erkel Ferencről sem. Az Oliviákhoz is ma vigyük el jókívánságainkat. E latin név jelentése: olajfa. Mivel olajágat nem vihetünk, vigyünk mind a Ferenceknek, mind az Oliviáknak egy-egy csokor kínai szegfűt, a Dianthus chinensist. A Borbálákat, Barbarákat 4-én, pénteken ünnepeljük. E nevek görög, magyar eredetűek, jelentésük: aki nem tud görögül, idegen, idegen, külföldi nő, barbár. Az egyház ma Szent Borbála szűzre, vértanúra emlékezik, akit számos foglalkozási ágak művelői választottak védőszentjükül. A világ minden táján szeretik, tisztelik Borbálát, akinek alakjához mind életében, mind halála után számos legenda fűződik. Kapjanak az ünnepeltek egy-egy rózsacsokrot a Barbara nevű teahibridből. -erté- Az Ön és... mellékletet szerkeszti: Rácz Judit A csillagos égbolt Téli napforduló december 21. Mi történik az égbolton 1992. november 27-e és december 25-e között? November 28-án a Nap 7 óra után 7 perccel kel és 15 óra 57 perckor nyugszik. A nappal időtartama mindössze 8 óra 50 perc. Egy héttel később, december 5-én már 7 óra 16 perckor kel a Nap Budapesten, és 8 óra 38 perccel később, 15 óra 54 perckor a látóhatár alá süllyed. Az év 347. napján, 12-én, 7 óra 23 perckor emelkedik központi csillagunk a horizont fölé, majd 15 óra 53 perckor bukik a látóhatár alá. A Nap csak 8 és fél órát lesz látható az égbolton. December 19-én, fél nyolc előtt két perccel kel a Nap, majd délután négy óra előtt öt perccel nyugszik. Az év legrövidebb nappala 22-én virrad ránk, ekkor a világos napszak 8 óra 26 percig tart. Másnaptól - ahogy szokták mondani - már egy tyúklépéssel hosszabb a nappal, mint előtte. A nappal és az éjszaka közötti „harc” 21-én 15 óra 43 perckor ér véget. Ekkor kezdődik a csillagászati tél, vagyis a nappalok rövidülése megáll. Ezt a napot éppen ezért a téli napforduló napjának is nevezik. A legrövidebb nappal egyben azt is jelenti, hogy ekkor delel a Nap a legkisebb látóhatár feletti magasságban az év során. Tehát csillagunk sugarainak hajlásszöge ekkor a legkisebb, vagyis a napsugarak ezen a napon melegítik a leggyengébben a talajt. Az év leghidegeb hónapja ezzel ellentétben nem a december, hanem a január. (Az ellentmondás hasonló a júniusi, júliusi időszakhoz, amikor is a Nap a legmagasabb látóhatár feletti magasságát éri el, mégsem a június a legmelegebb nyári hónap.) A titok nyitja az, hogy talaj melegíti fel a légkört, így a decemberi lehűlt felszín januárban csökkenti a januári levegő hőmérsékletét, pedig ekkor a nap sugarai már kedvezőbb szögben érik el a talajt, mint decemberben. A Hold november 28-án vékony sarlóként látható a nyugati ég alján. 19 óra 53 perckor nyugszik. Az egyre növekvő alakú égi szomszédunk december 2-án, 7 óra 17 perckor éri el az első negyed fázisát. Ezen a napon éjfélig látható. 10-én, csütörtökön, 0 óra 41 perckor lesz telehold. Ezen és az ezt megelőző és követő napon égi kísérőnk nagyon magasan delel a látóhatár fölött. Ekkor ugyanazt az égi pályát írja le, ahol a Nap látható júniusban. (A Hold és a Nap járása közötti kapcsolat persze nemcsak erre az időszakra igaz.) A telehold körüli napokban a Földhöz legközelebbi égitest a nappali égen is jól látható. 16-án a Hold 20 óra 13 perckor az utolsó negyed fázisát éri el. Ezen a napon 5 óra 5 perckor delel, és csak 11 óra 12erckor nyugszik le. A reggeli szürkületben kelők a fogyó hold fényét csodálhatják meg. Karácsony első napján újul meg a Hold, pontosan 1 óra 43 perckor. Természetesen ezen a napon égi szomszédunk nem látható, mivel a Nap irányában helyezkedik el a Földről tekintve. December 10-én éjjel egy csodaszép természeti jelenséget, egy teljes holdfogyatkozást láthatnak. A teljes fogyatkozás 0 óra 7 perckor kezdődik, a közepe 0 óra 44 perckor, a vége pedig 1 óra 21 perckor lesz. Nem véletlen, hogy a Hold ekkor éri el a telehold fázisát, hiszen holdfogyatkozás csak telehold idején jöhet létre. Még sincs minden telehold idején ilyen látványos égi jelenség. Ennek az az oka, hogy a Hold pályája nem esik egy síkba a Föld nap körüli pályájával, hanem a Föld pályasíkjával 5 fokos szöget zár be. Tehát a teljes holdfogyatkozás csak akkor következhet be, ha a Hold pályájának éppen azon pontján tartózkodik, amikor pontosan a Föld és a Nap közötti irány meghosszabbításában látható. Ekkor a Hold bemerül bolygónk árnyékkúpjába. A Holdon látható árnyék határvonala egy körív. Ez a látvány vezette az ókori görög Arisztarkhoszt arra a felismerésre, hogy a Föld gömb alakú, mivel csak egy gömb vethet ennek megfelelő árnyékot. A bolygók közül a Naphoz legközelebb levő Merkúr december elején másfél órával a Nap előtt kel, a délkeleti égen figyelhető meg. A föld „nővérének” tekintett Vénusz Mikulás napján már három órával nyugszik a Nap után. Látszó átmérője és látszó fényessége egyre növekszik. Már kisebb távcsővel is észrevehetjük a bolygó látszó alakját, amely egyre inkább eltér a körtől és a hónap végefelé közeledik a 60 százalékos megvilágítottsághoz. A narancsvörös színű Mars egyre kedvezőbb megfigyelési helyzetbe kerül. December közepén már nem sokkal a napnyugta után kel, az Ikrek csillagképben látható. Látszó fényessége és látszó átmérője egyre inkább növekvő értéket mutat. A Mars kb. kétévenként kerül bolygónkhoz közel, így érdemes kihasználni az év végi időszakot. December közepétől már távcső segítségével a nagyobb felszíni alakzatok is megfigyelhetők. A Naprendszer legnagyobb bolygóját, a Jupitert ismét láthatjuk a hajnali órákban, a Szűz csillagképben. A csodaszép Szaturnuszt még észrevehetjük a délnyugati ég alján, a Bak csillagképben. Az égitest már oly közel jár a látóhatárhoz, hogy távcsövön át a légkör intenzív mozgása miatt már csak úgy láthatjuk, mintha „víz alól” néznénk a képet. Az Uránusz és a Neptunusz már az esti szürkületben lévő Nyilas csillagképben tartózkodik, így felkeresésük szinte megoldhatatlan feladat. A meteorrajok közül 2-án az Északi Khi Orionidák, 9-én a Delta Ariétidák, 10-én a Monocerotidák, 11-én a Szigma Hydridák és a Déli Khi Orionidák, 14-én a Geminidák (a hónap leglátványosabb meteorraja), 17-én a Coma Berenicidák, 22- én pedig az Ursidák jelentkeznek maximális aktivitással. Orha Zoltán A RÉGI RÓMAI NAPTÁR tizedik hónapja volt december, innen ered a neve. Csillagászati megnevezés szerint a Bak havának kezdete. Valaha a téli napforduló ünnepe esett e hó második felére, majd a kereszténység elterjedésével december 25-ét Jézus születésnapjává nyilvánították. A karácsonyi előkészületek már jóval korábban, az adventi időszakkal elkezdődnek; advent első vasárnapja november 29-e. Az adventi időszak a várakozás, a reménykedés ideje. Meghitt hangulatát a hajnali mise, a „roráté” adja meg. A hívek a hajnali sötétségben várják a fényt, a Messiást. Több hiedelem is kapcsolódik a hajnali misékhez. Erdélyben azt tartják, hogy erre az időre be kell zárni az ajtót, ablakot, sőt az ólak ajtaját is, mert a boszorkányok állati alakot öltve behúzódnak a harangszó elől a házakba. Karácsonyig még sok jeles nap van az év utolsó hónapjában. Mindjárt a hó elején - december 4-én - Borbála napja. A magyar középkor legkedveltebb szentjeinek egyike volt a Kr. u.306-ban vértanúhalált halt leány. Nikodémiában élt, Maximianus császár uralkodása alatt. Apja egy toronyba záratta, hogy ne jussanak hozzá a keresztény hit tanításai. Az okos, művelt lány kijátszva apja szigorát, mégis megkeresztelkedett. Apja büntetésül kiszolgáltatta a császárnak, aki halálra ítélte. Kivégzésére szülőapja vállalkozott. Ám mielőtt ez bekövetkezett volna, tűz szállt le a mennyből és elemésztette Borbálát. Az ábrázolásokon toronnyal, könyvvel és pálmaágakkal jelenik meg. A jó halál patrónájának tartják. A néphagyomány szerint Borbála asszonyt dologtiltó nap. A borbálaág hajtatása országszerte elterjedt szokás. Cseresznyefaágat törnek, és azt vízbe téve figyelik. Ha kihajt, akkor hamarosan férjhez megy a ház kisasszonya. A bányászok védőszentje is Borbála. Hazai bányászaink 1945-ig munkaszünettel ünnepelték. A kisázsiai Myra város püspökét - Szent Miklóst - főleg a gyermekek várják. A IV. században élt szent a keleti egyházak máig legtiszteltebb alakja. A Mikulás elnevezés a szlovák Miklós megfelelője, a köznyelvbe csak a múlt században ment át. A gyermekeket megajándékozó öreg, szakállas Mikulás a falusi, értelmiség közvetítésével jutott el a parasztsághoz. A Dunántúlon napjainkig élő szokás, hogy Miklós napján a legények bekormozott arccal, kifordított bundával, láncot csörgetve ijesztgetik a gyerekeket és a nagyobb lányokat. A Mikulás-napi ajándékozás a püspök legendájából következik, mivel a szent életű főpap ablakba tett pénzzel mentette meg a tisztátalan élettől egy szegény ember három lányát. Kevés olyan napja van az évnek, amelyhez annyi szokás és hiedelem kapcsolódna, mint Lucanapjához. Termékenységvarázslás, házasság-, halál- és időjóslásra alkalmas napnak tartják. Bizonyos munkákat tilos Luca-napkor végezni. Például varrni, mert akkor „bevarrják a tyúkok fenekét", és nem fognak tojni. Arra is figyelni kell, hogy a nap első látogatója férfi legyen, mert az asszonynép „elviszi a szerencsét”. Luca napján kezdik készíteni a „Luca-széket”, ha karácsonyig elkészül, az éjféli misén arra felállva felismerik a falu boszorkányait. Dunántúli szokás a „kotyolás”. Fiúk látogatják meg az ismerős házakat, miközben mondókákat ismételgetnek, a háziak pedig megajándékozzák a „kotyolókat". A Lucabúza hajtatása ősi természetvarázsló hagyomány. A Luca-napon csíráztatott búzát a karácsonyi oltárra teszik. Karácsony vigíliája december 24-e. Ezen a napon kitakarítják a házakat, rendbe teszik még a jószág helyét is, hiszen vendéget várnak: Jézus Krisztus születését. Az ünnepi előkészületek is ezen a napon folynak, elsősorban a sütés-főzés és az ajándékok előkészítése. A karácsonyfa jelképrendszerét a kutatás még nem tisztázta véglegesen. Biztos csak az, hogy napfordulati, tavaszigéző szimbólum. Magyarországon Brunswick Teréz állított először karácsonyfát 1824-ben, majd József nádor harmadik felesége, Mária Dorottya 1826-ban. Protestáns szokásnak tartják, a történelmi adatok szerint német eredetű. Előtte az úgynevezett termőág volt a karácsonyi dísz, amelyet almával, aranyozott dióval, hagymával ékesítettek. A karácsonyfadíszek csak későn jelentek meg. Az 1880-as években az üvegdísz, tíz évvel később a lametta. A betlehemezés szokása is e naphoz kötődik. Néhány éve még minden faluban találkozhattunk betlehemesekkel. A játék központja a pásztorjáték. A jelenetek az evangéliumi történetet követik. A pásztorok ruhája kifordított bunda. Énekelnek, furulyáznak, táncolnak, tréfás szöveget mondogatnak. Karácsony napja - december 25-e - a család ünnepe. Mint minden nagy ünnep, ez is munkatilalommal jár. Olyannyira, hogy néhány helyen még az edényt sem mosogatták el és a szemetet sem vitték ki. Karácsony másnapja az egyház első vértanújának, Istvánnak az ünnepe. Legrégebbi ismert hazai ábrázolása a somogyvári bencés apátságból származik, ahol egy XI. századi domborműtöredéken a protomártír megkövezése látható. A betlehemi gyermekgyilkosság emléknapja december 28-a, aprószentek. E nap ismert szokása a vesszőzés. Különböző változatait írták le. A lényege mindegyiknek az, hogy a gyermekeket vesszővel megütögetve jó egészséget kívánnak. Szilveszter az év utolsó napja. Éjjelén gombócfőzéssel, ólomöntéssel tudakozódnak a lányok jövendőbelijük felől. A gombócokba egyegy férfinevet helyeznek el, és amelyik gombóc először jön föl a víz felszínére, az tartalmazza a jövendőbeli nevét. A szilveszter éjjeli zajkeltés még a török időkre nyúlik vissza. Ezzel űzték el a törököket. Bár a lármázás szokása egész Európában ismert, törökök nélkül is szokás volt. Egyes vidékeken úgy hiszik, hogy szilveszter éjjel az állatok emberi nyelven szólalnak meg. Másutt arra vigyáznak, hogy ne maradjon száradó ruha a kötélen, mert akkor valaki a családból fel fogja magát akasztani. Az időjóslás szerint a szilveszteri északi szél hideg, a déli enyhe telet jósol. (bankó) Jeles napok Karácsony hava