Magyar Nemzet, 1993. április (56. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-08 / 82. szám

Üzleti kalauz MAGYAR NEMZET IVCSÜTÖRTÖK, 1993. ÁPRILIS 8. Cégekről röviden A Renault csoport elnök-vezér­­igazgatója, Louis Schweitzer közzé­tette a csoport 1992. évi tevékenységé­nek eredményét. A Renault forgalma 1992- ben 179,4 milliárd francia frank volt, ez 1991-hez képest 8,1 százalékos emelkedés. A forgalom 52,3 százaléka Franciaországon kívül bonyolódott. Ennél is jelentősebb az emelkedés az adózás utáni nyereséget tekintve, amely az 1991-es redménynél 84,5 százalék­kal (!) nagyobb, 5,7 milliárd frank. Az autóipar tavalyi összehasonlításában ez kiemelkedően jó eredmény. Értékesíté­si szempontból a tavalyi év a legjobb 1983 óta: 2 094 774 Renault személy­­gépkocsi, haszon- és ipari jármű talált vevőre a világ országaiban 1992-ben (6,7 százalékos növekedés). A sze­mélygépkocsik európai piacán a Renault 10,6 százalékos részesedést ért el, túlteljesítve ezzel a már tavaly elért célkitűzését, a 10 százalékot. A siker a dinamikus választék megújításnak, az elismerten jó minőségű új modellek be­vezetésének köszönhető. 1992-ben került piacra a Lafranc, a megújult Renault 19 és a Párizsi Autószalonon már bemutatkozott a Twingo is. A mo­dellek 1992-es európai eladási rangso­rában a Clio a 4., a Renault 19 pedig a 7. helyet foglalja el. A kishaszonjármű­­vek (max. 5 tonna) piaca 1 százalékkal visszaesett Európában 1992-ben. A Renault megtartotta vezető helyét, 17,8 százalék részesedést ért el. Az Iveco multinacionális válla­latcsoport 1992 után másodszor nyer­te el a megtisztelő Az év tehergépko­csija címet. A kitüntető cím az 1993- as évre érvényes, amelyet a vállalat részéről Giancarlo Boschetti vett át január 13-án Brüsszelben. Iveco az 1993- as kitüntetést újszerű és sokol­dalú EuroTech tehergépkocsi-család­jáért nyerte el, amely több száz válto­zatban készül, kezdve a kéttengelyes, 16-17 tonnás gépkocsitól egészen a 44 tonnás, többtengelyes kombiná­cióig, beleértve az építőiparban alkal­mazott, speciális konstrukciójú jár­műcsaládot is. Az Iveco már 1992- ben is elnyerte ezt a kitüntető címet EuroCargo gyártmányáért, amely a 6-15 tonnás kategóriába tartozik. „Hozzák be a világot a­ Vállalkozó önkormányzatok? A konferencia résztvevői meglehetősen ve­gyes képest festettek arról, hogy végeredmény­ben milyen is az önkormányzatok viszonya a vállalkozásokhoz, illetve milyennek kellene en­nek lennie, amiől meglehetősen zavaros kap­csolatrendszerre lehet következtetni. Az elő­adók és a hozzászólók a legkülönfélébb szem­pontból közelítették meg a kérdést. Jóllehet a konferencia fő célkitűzése vélhetően az volt, hogy feltérképezzék: miként segítik az önkor­mányzatok a területükön működő vállalkozáso­kat, illetve a támogatás különféle módjaira ösz­­tökéljék az önkormányzatokat, többen magának a testületnek a vállalkozási tevékenységét hang­súlyozták, olykor (feltehetőleg a fogalmak kü­lönféle értelmezése következtében) vegyítve ezt magával a vagyongazdálkodási tevékenységgel. Kényszer szülte megoldás Mindezek ellenére a konkrét példáknak kö­szönhetően a konferencia végére körvonalazó­dott a kívánatos modell képe. Egységes véle­mény alakult ki abban, hogy nem szerencsés, ha maguk az önkormányzatok vállalkoznak, de Ma­gyarországon sok esetben rákényszerülnek erre a foglalkoztatási gondok, az infrastrukturális problémák, az információ és a forráshiány kö­vetkeztében. A telefonhiány kiküszöbölése vé­gett például nagyon sok helyen kénytelenek saját erős megoldásra vállalkozni, ami mellett ráadá­sul kemény harcokat kell vívniuk a Matávn is. Különösen hátrányos a kistelepülések helyzete, ezeken a területeken erősen érződik a nagyváro­sok elszívó hatása, az itt élők általában kimarad­nak a különféle országos programokból, nem jutnak el hozzájuk a kedvezményes hitelkon­strukciók. Bizonyos szempontból tehát vállal­kozniuk kell az önkormányzatoknak, ami viszont gyakorta az alaptevékenység rovására történik. S hogy mit kell felölelnie az önkormányza­ti vállalkozástámogatási rendszernek, érdemes felidézni az egyik résztvevő találó hozzászólá­sát: „egy ilyen modellnek a fő feladata, hogy hozza be a világot". Amivel lényegében azt kí­vánta érzékeltetni, hogy egyrészt rá kell irányí­tani a figyelmet a környező nagyvilágra, más­részt a helyi sajátosságokat fel kell tárni, nem lehet automatikusan másolni a külföldi példá­kat. Ugyanakkor elvetni sem szabad a különfé­le külföldi tanulmányokat, hiszen mint utaltak rá, ha első látásra nem is tűnnek ezek a szakvé­lemények hasznosíthatnak, évekkel később már nemegyszer kiderült, hogy bizony volt igazságtartalmuk. Átfogó koncepciót kell ki­alakítaniuk az önkormányzatoknak, ami ma még általában hiányzik, így azt lehet mondani, hogy csak esetlegesen vállalkozásbarátok. Tisztázatlan tulajdonviszonyok Hogy mi lehet az oka a koncepciótlanságnak, arra az egyik budapesti önkormányzat képviselő­je mutatott rá. Mint kifejtette, a vállalkozók álta­lában hasznosítható területet, üzlethelyiséget kérnek a polgármesteri hivatalokban. Az önkor­mányzatok helyzetét pedig nehezíti, hogy egye­lőre tisztázatlanok a tulajdonviszonyok, még nem készültek el önkormányzati szinten a vagyonpo­litikai irányelvek, így nem tudják, hogy pontosan milyen tulajdonnal is rendelkeznek, és milyen céllal lenne célszerű a rendelkezésre álló ingatla­nokat hasznosítani. 1994 nyaráig kell az önkor­mányzatoknak felmérni és felértékelni a vagyo­nukat, ezután lehet elkülöníteni azt a részt, amit vállalkozásra szánnak, és el kell dönteniük, hogy ők maguk vállalkozzanak, valamilyen gazdasági társaságba szánjanak be, vagy egyéb úton hasz­nosítsák ezeket a vagyontárgyakat. Minőségi vál­tozás tehát addig nem következik be a felszólaló szerint, amíg el nem dől a vita, hogy vállalkozás­­barát legyen az önkormányzat vagy sem, amit sa­ját maguknak kell eldönteniük. Másrészt ma még az önkormányzatok nem tudják kezelni, céljaik mellé állítani a különféle gazdasági érdekképvi­seleteket, márpedig amíg nem valósul meg ez az együttműködés, addig aligha lehet beszélni vállalkozásbarát környezetről. Szükséges, hogy összefogjanak az önkormányzatok a különféle helyi intézményekkel, bankokkal. Ami a konkrét feladatokat illeti, megfogal­mazódott a konferencián, hogy az önkormány­zatok elsősorban a tanácsadói szolgáltatás meg­szervezésével, az oktatás, a képzés felvállalásá­val tudják segíteni a vállalkozásokat, amiben nagy szerepe lehet a vállalkozói irodák hálózatá­nak kialakításának. Amit különböző módon tá­mogathatnak, akár úgy, hogy irodát bocsátanak ebből a célból a vállalkozók rendelkezésére, akár úgy, hogy maguk hozzák létre. A lényeg az - amire többen felhívták a figyelmet -, hogy le­gyen olyan hely, ahova a - főleg kezdő - vállal­kozók betérhetnek akár csak beszélgetni is. A tanácsadással kapcsolatban szinte min­denütt felmerül az a dilemma, hogy ingyenes le­gyen vagy sem, miért, mennyit kelljen fizetni. Nincs még kialakult rendszere ennek az üzletág­nak Magyarországon, de az elmondásokból arra lehet következtetni, hogy vegyes gyakorlatot alkalmaznak. Debrecenben például 1992 no­vemberében alakult amerikai támogatással egy Small Business Development Center, ahol a szolgáltatások jó része ingyenes - mondta az iro­da vezetője -, s az oktatásért is csak egy jelképes összeget, óránként 50 forintos díjat kérnek. Ha­sonló tanácsadó szolgáltatás működik Vas me­gyében, ahol - mint Németh Zsolt, Vasvár pol­gármestere kiemelte - még az üzleti tervet is in­gyen készítik el. A polgármester véleménye sze­rint vannak előnyei és hátrányai is a nonprofit alapon működő szolgáltatásoknak. Ezek a szer­vezetek rugalmasabbak, komplexeben tudják kezelni a problémákat, ugyanakkor általában kisebb hatékonysággal működnek, nehezebben tudnak anyagi támogatáshoz hozzájutni. És nem utolsósorban figyelembe kell venni a nonprofit szervezetek hatását a piac egyéb szereplőire is. A munkanélküliség ellen A képzéssel, átképzéssel kapcsolatban ér­demes megjegyezni a konferencián megfogal­mazott azt az ajánlást, hogy nem célravezető az a törekvés, ha a munkanélküliség problémáját mindenáron vállalkozásra neveléssel akarják megoldani, hiszen nem lehet mindenkiből vál­lalkozót faragni. Fontos a munkanélküliség ke­zelése, és természetesen a munkanélküliekből is válhatnak sikeres vállalkozók, de a foglal­koztatási nehézségekből eredő gondokat ugyan­úgy enyhítheti, ha a már működő kisvállalko­zók kapnak támogatást, akik viszont ezzel egy­re több munkanélkülit képesek alkalmazni. Aj­kán például helyi foglalkoztatási alapot hoztak létre, amiből 100 ezer forint kamatmentes hitelt kapnak azok, akik munkanélkülieket foglalkoz­tatnak. Itt egyébként egy iparterület kialakítá­sára készül az önkormányzat, amelyben ingyen kapnának területet a vállalkozni szándékozók. Sokat tehet például az önkormányzat a vál­lalkozókért azzal, hogy helyi garanciaalapok létrehozását kezdeményezi, segíti. Erre hoztak fel példát Debrecenből, ahol a helyi ipartestület szervezett, hosszas előkészítő­ munka során vállalkozói baráti kört a garanciális problémák megoldására. Egerben pedig az önkormányzat tervezi garanciaalap létrehozását úgy, hogy a szabadon értékesíthető ingatlan­okat, földterü­letet valamelyik bank rendelkezésére bocsátaná hitel vagy valamilyen pénzügyi alap fejében. Fest Piroska Maguk az önkormányzatok vállalkozzanak, vállalkozásokba szánjanak be, avagy vállalkozásokat támogassanak? Egyáltalán hogyan fest egy vállalkozás­­barát környezet? Mi nehezíti az önkormányzatok részéről ennek a kialakítását? Mégis milyen támogatási formákat valósítanak meg, ezt a vagyongazdálkodás mely formái teszik lehetővé, s milyen közönségkapcsolatok biztosítják azt, hogy ezek a vállalkozássegítő formák valóban létező szükségleteket elégítsenek ki? Ezeket a kérdéseket taglalták elsősorban az ország különböző területein műkö­dő önkormányzatok képviselői, illetve vállalkozók a múlt héten a SEED Kisvál­­lalkozás-fejlesztési Alapítvány szervezésében, a japán Sasakawa Peace Founda­tion támogatásával megrendezett egynapos konferencián Budapesten. Mint Sol­tész Anikó, a SEED ügyvezető igazgatója bevezetőjében kifejtette, a vállalko­zástámogatásnak különféle rendszerei működnek Magyarországon, de az ön­­kormányzati vállalkozástámogatásban még nem alakult ki olyan háló, amely a megyék, régiók egészét lefedné. Ebből is kiindulva szervezték ebben a körben a konferenciát. Sajnálatos módon azonban, miközben több száz önkormányzatot kértek fel előzetesen levélben, hogy adjanak tájékoztatást, mit tesznek a vállal­kozásbarát környezet kialakítása érdekében, csekély visszajelzést kaptak. A Szigetvári Állami Gazdaság nyilvános, egyfordulós pályázat keretében történő értékesítésre meghirdeti a kezelése alatt álló állami tulajdonban lévő sertéstelepet A pályázatokat 5 példányban, zárt, feladó nélküli borítékban az eredeti példány megjelölésével kell eljuttatni az alábbi címre: *7900 Szigetvár, József A. u. 16. Az ajánlati kötöttség időtartama: 60 nap. Az ajánlatok beérkezésének határideje: 1993. IV. 30.16 óra. Az ÁVÜ és kiíró fenntartja a jogot, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa. A pályázat benyújtásának feltétele az eljárási rendet is tartalmazó részletes pályázati anyag átvétele a fent megjelölt címen. A meghirdetéssel egyidejűleg az ingatlan főbb adatairól és jellemzőiről információ­­ beszerezhető: Szigetvári Állami Gazdaság 7900 Szigetvár, József A. u. 16. Pesti Géza, tel.: 73/12-700, 12-812, 11-514 MM........................-...........................r^^wrnn^|M1w^^^n^win|)Wr||l1|(|>.í)f|)|)|||tt. ELSŐ AMERIKAI-MAGYAR BIZTOSÍTÓ RT. fő részvényese az AMERICAN INTERNATIONAL GROUP (AIG) a világ egyik vezető nemzetközi biztosítási társasága. A világ több, mint 130 országában - köztük Magyarországon is - nyújt ügyfeleinek különféle biztosítási ás pénzügyi szolgáltatásokat. Ismerkedjen meg Ön is szolgáltatásainkkal a biztosítások. Balogh« VAGYON-, FELELŐSSÉG- » Gábor MÉDI ÉS EGYÉB BIZTOSÍTÁSOK­­ 267-1075 (tűz- és elemi káreseményelre szóló biztosítás, általános felelősségbiztosítás belföldi szállítmánybiztosítás, géptörés-biztosítás, nemzetközi szállítmánybiztosítás, termékfelelősségbiztosítás) SZOLGÁLTATÁSOK AMERIKAI Í­­ÉLET-, NYUGDÍJ-, BALESETBIZTOSÍTÁSOK egyéni és csoportformában is. A világ bármely részén érvényes SZÍNVONALON 4HÍDD □ ! CSOPORTOS UTAZÁSI BIZTOSÍTÁSOK 1083 Budapest, Szigetvári u. 7. RÉSZLETES FELVILÁGOSÍTÁS: Vállalati biztosítások: Tibonaky 267-1091 Egyéni élet­biztosítások: Száva György 267-1075 Baleset­és csoport- ­ Pál­yázó A Kecskemét Vagyonkezelő Részvénytársaság, mint az Állami Vagyonügynökség bizományosa, ismételten pályázatot hirdet az alábbi, önállóan működő kft.-ékben lévő Pécsi Fuvarozó és Szolgáltató vállalat (ÉPFU-SPED) tulajdonát képező üzletrészek egészben vagy részeiben történő megvásárlására. NÉV Törzstőke ÉPFU-SPED Kőröshegyi ÉPFU Kft. 23 750 89,8 (ÉFS) (üzletrész, %) ÉPFÉNY Kft., Pécs 6650 82,8 ÉPFU-SPED Kft., Zalaegerszeg 42 180 72,2 ÉPFU-SZER Kft., Pécs 29 210 84,2 Pécsi ÉPFU Kft. 86 780 80,0 ÉPÜZEM Kft., Pécs 35 040 85,8 Mohácsi ÉPFU Kft. 29 300 85,3 AUTOUMO Kft., Pécs 17 530 82,4 Nagyharsányi ÉPFU Kft. 32 650 91,2 NEOLIT Kft. 68 820 82,7 Az értékesítendő üzletrész vételárának öt százalékát mint privatizációs költséget egy­idejű teljesítéssel készpénzben kell megfizetni. FORMAI KÖVETELMÉNY A pályázati ajánlatokat írásban, zárt, feladó nélküli. .Pályázat ÉPFU-SPED* megjelölésű borítékban kell eljuttatni a Kecskemét Vagyonkezelő Részvénytársaság (6000 Kecskemét, Nagykőrösi út 30. Pf. 260) címre. A BENYÚJTANDÓ PÁLYÁZATNAK TART­­ULAZNIA KELL a pályázó által felajánlott vételár összegszerűségét, az arra vonatkozó fizetési garanciákat, a fizetés módját és határidejét. A PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSÁNAK HATÁRIDEJE: 1903. április 23-án 12 óráig beérkezőleg. A PÁLYÁZAT ELBÍRÁLÁSA A pályázatok felbontása a benyújtási határidőt követően, közjegyző jelenlétében történik. A pályázatokat 1993. május 8-ig elbíráljuk és minden pályázót írásban kiértesítünk 1993. május 24-ig. Érdeklődésre Marton Ferenc vállalkozási igazgató ad tájékoztatást Kecskemét, Nagykőrösi út 30. sz. alatt vagy a (76) 481 -532-es telefonon és a (76) 481 -642-es telefaxon. 094 Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázatot hirdet a közszolgáltatást ellátó közüzemi vállalatok (Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat, Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat, Pécsi Távfűtő Vállalat, Pécsi Vízmű Vállalat, Pécsi Ingatlankezelő Vállalat) Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése által elfogadott átalakítási koncepció alapján történő­­ vagyonértékelésre; - a koncepció részletes kidolgozására, s az ennek megfelelő szervezeti rendszer kialakítására, mind gazdasági, mind jogi szempontból;­­ az elfogadott részletes átszervezési program alapján a pályázat nyertese megbízást kaphat az átszervezés lebonyolítására. A pályázaton az ajánlathoz csatolt referenciákkal és megfelelő gyakorlattal rendelkező pályázó vehet részt. A pályázaton kérjük feltüntetni a megvalósításban részt vevő szakemberek névsorát és képzettségét is. A részletes pályázati kiírás átvehető Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal városfejlesztési és üzemeltetési iroda titkárságán (Pécs, Széchenyi tér 1. II. emelet 63.) 1993. április 30-ig. A pályázat benyújtásának határideje 1993. május 15. A benyújtott pályázatok elbírálásának határideje: 1993. május 30.

Next