Magyar Nemzet, 1993. június (56. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-17 / 139. szám

A Madar Nemzet A kertmozik műsora (A Tourinform ajánlata) BALATON­­BOGLÁR 19-én este 8-kor Trespass (színes amerikai akciófilm). BALATON­­FENYVES 17-én: Bu­meráng (színes, szinkronizált amerikai film); 18-án Semmit a szemnek (színes amerikai film); 19-én Kőbunkó (színes amerikai filmvígjáték); 20-án Játékszerek (színes, szinkronizált amerikai film); BALATONFÖLDVÁR (este fél 9 órakor); 17-én: A szerelem fészkei (szí­nes, kanadai-francia-német film); 18—19-én: Micsoda nő ez a férfi! (színes, szinkronizált angol film); 20-án: Fene­gyerekek (színes, szinkronizált amerikai akcióvígjáték). BALATONLELLE 17-én este 9- kor: Kampókéz (színes, szinkronizált amerikai horrorfilm). BALATONMÁRIA (este fél 8- kor) 17-én: Fenegyerekek (színes, szinkronizált amerikai akcióvígjáték); 18-19-én: Oroszlánszív (színes ameri­kai film); 20-án Őrjítő vágy (színes amerikai film). BALATONSZÁRSZÓ (este 9- kor), 18-19-én: Külvárosi kommandó (színes, szinkronizált amerikai akció­­sci-fi); 20-án Több mint testőr (színes amerikai film). BALATONSZEMES (este 9-kor), 18- 19-én: Több mint testőr (színes ame­rikai film); 20-án: Külvárosi kommandó (színes, szinkronizált amerikai akció­­sci-fi). FONYÓD, AUTÓSMOZI 17-18- án: Mint a tűz (színes amerikai film); 19- 20-án: Egy becsületbeli ügy (színes, szinkronizált amerikai film). FONYÓD, KERTMOZI 18-án: Fortress (színes, szinkronizált amerikai sci-fi); 19-én: Öböl-akció (színes, szink­ronizált amerikai akciófilm). siófok'i’t&é-f-M­­it-é­r Mátír futsz (színes amerikai film); 18-19-én: Halálos fegyver -3. (színes amerikai­film); 20-án: Bumerang (színes, szinkro­nizált amerikai filmvígjáték). SIÓFOK, TEREMMOZI (előadá­sok kezdete hétköznap este 7 órakor, va­sár- és ünnepnap délután 5 órakor és es­te 7 órakor); 17-én: Micsoda csapat (szí­nes amerikai film); 18—19-én: Őrjítő vágy (színes amerikai film); 20-án: Mi­csoda nő ez a férfi! (színes, szinkronizált angol film). ZAMÁRDI, AUTÓSMOZI 17-én: Őrjítő vágy (színes amerikai film); 18- án: Micsoda csapat (színes amerikai film); 19-20-án: Több mint testőr (szí­nes amerikai film). ZAMÁRDI, KERTMOZI (este 9- kor); 17-én: Ébredező Káin (színes, amerikai psycho-thriller); 18-19-én: Az utolsó mohikán (színes amerikai film); 20- án: Komputerkémek (színes amerikai krimi). Kiállítások __ A paraszti életmód használati tárgyai és fő­­­berendezései, csato-1»*^ rásmesterség: Veszp-Fe­rém, Bakonyi Ház . V* 1 ^------ (Erzsébet sétány 3.). A népi vallásosság barokk emlékei Zala megyében: Keszthely, Balatoni Múzeum. Élő népművészet a Nyugat-Dunán­­túlon: Siófok, Dél-balatoni Kulturális Központ, galéria. Képzőművészek balatonföldvári nyári tárlata: Balatonföldvár, városháza nagyterme. Egry József festőművész állandó emlékkiállítása: Badacsony, Egry Jó­­zsef-emlékmúzeum (Egry József sétány 52.). Helytörténeti kiállítás: Badacsony, Szegedy Róza-ház. Csutorásmesterség: Balatonfüred, Jókai-villa (Honvéd u. 1.). Takácsház, rézművesműhely: Nagyvázsony, Szabadtéri Néprajzi Mú­zeum (Bercsényi u. 21.). Halászcéhház: Tihany, Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Batthyányi u. 20.) Parasztgazda háza. Tihany, Szabad­téri Néprajzi Múzeum (Batthyány u. 20.) Rendezvények Balaton Kupa ökölvívóverseny, június Siófokon, nemzetközi 17-től 20-ig A víz hőfoka: 20 °C Balaton CSÜTÖRTÖK, 1993. június 17. A klub Tihany volt az „első fecske” Befektetőkre, ötletekre vár a tóparti idegenforgalom Elmentek a Kanári-szigetekre, ahol 12 órás videofilmet készítettek arról, hogy az ottani klubokban mi­ként szórakoztatják a vendégeket. Azután itthon elemezték, értékelték a látottakat és megvalósították. Ter­mészetesen nem ugyanazt, nem ugyanúgy, de amit már mások má­sutt kitaláltak, sőt sikerre vittek nem kellett újra felfedezni. Azt mindenképpen megtanul­ták, mi különbözteti meg a klubot a nyaralóteleptől. A Club Tihanyban már ötven­féle programot kínálnak, német anyanyelvű és néme­tül jól beszélő animátoro­­kat, szervezőket, játékmes­tereket alkalmaznak. A ven­dégek megtanulhatják, ho­gyan készül a gulyás és a halászlé, van itt reggeli tor­na és vízi aerobic, gyalogtú­ra és vetélkedő kerékpárral, kártyával, kinek-kinek a kedve szerint. Az uszoda és a teniszpálya alapkövetelmény- és a ráadás! Ez az ami igazi családisas hangulatot kelt. Időnként fellépnek a Club Tihany alkalmazottai, dalol a szakács, táncol a telefonos kis­asszony és a szobalány... - Az ilyen zárt klubbokba a nyi­tott lelkű emberek jönnek, akik kö­zösségben kívánnak szórakozni. Saj­nos azonban egyre inkább devalváló­dik ez a fogalom itt a Balaton partján. Klubnak nevezi magát több olyan üdülő is, amelyben még azt sem tud­ják, mit is takar igazán ez a kifejezés. Az a külföldi pedig, aki egyszer már járt például a Robinson Club-láncok valamelyikében valahol a világon, pontosan tudja, hogy mit szeretne, csak éppen nem azt kapja, így még a mi hitelünket is rontják azok, akik ér­­dekéttlek­ü­l'’használják é£t a ne­fét~ magyarázza Gömbös Sándor, a Cl­ub­­ Tihany vezérigazgatója.­ ■ - Nem ez az egyetlen elnevezés, ami gyakran hamisan cseng - hábo­­rog. Csárda ma már a kocsma, az italbolt, holott meg kelene kérdezni a külföldi vendéget, mit is vár ő egy igazi csárdától. Kellemes cigányze­nét, magyaros ételeket, táncot és a hangulathoz élő berendezést. Jó vol­na, ha az Országos Idegenforgalmi Hivatal vagy a minisztérium megha­tározná - éppen az idegenforgalom védelmében —, melyik egységek használhatják a klub vagy a csárda elnevezést. Mindez csak a beszélgetés beme­­legítője volt Tihanyban, ahol a Bala­­ton-parti idegenforgalom „első fecs­kéje” próbálgatta szárnyait a ’80-as évek derekán. A kezdet felidézése most igencsak aktuális, hiszen a tó­part legnagyobb egységei külföldi tőkére, esetleg szakértőkre és új üze­meltetési formára, ötletekre várnak. - Nem hiszem, hogy csak a külföl­di szakember tudja megújítani a szál­lodákat, üdülőtelepeket. Nálunk a szállodaszakmában egyébként igen sok jól képzett szakember van, vegyük csak a szakácsokat, nincs olyan eszten­dő, amikor ne kapna Oscar-díjat ma­gyar. Nem fogadom el, hogy korábban minden igazgató korlátolt pártember volt. Nem vitatom, előfordult, de nem a szállodaiparban. Itt az igazgató köz­vetlenül a vendéggel találkozik, direkt a megmérettetés. Egy vegyes vállalat európai szintű működtetése - gondo­lom - azért nem kis erőpróba a ma­gyar szakembernek. Ön hogy kezdte Tihanyban? - Az építkezések közepébe csöp­pentem. Akkor itt már minden eldőlt, a méretek és az is, hogy téli-nyári üzemeltetésre rendezkedünk be. Már nem lehetett ezen változtatn, így ma is viseljük a szakmai átgondolatlan­ság terheit. Télen olaj és villanyfű­­téssel temperáljuk a bungallokat. Ha nem ezt tesszük, hanem víztelení­tünk, olyan mérvű korrózióra lehet számítani, hogy attól összeomlik az egész hálózat. Ha én építem a Club Tihayt, akkor nem lett volna négy konyha sem, hanem csak egy köz­ös­ponti. De hát ez készültek a tulajdo­­­nosök, a három osztrák egy dán cég ,és a m­agyarok­­akaratából. .A terület egyébként a HungarHotelsé volt, hozzá csatlakozott a Komplex Kül­kereskedelmi Vállalat, valamint egy építőipari vállalat, amely közben tönkrement, tulajdonrészét átvette a Kereskedelmi és Hitelbank. A kül­földi tőkearány 10 százalék. Túl nagyra sikeredett a klub, 160 bunga­ló, 330 személyes szálloda. Hiba volt az is, hogy nem széles körű piackuta­tás alapján építették fel azt, amire konkrét igény van. A dán és osztrák tulajdonos magában az építkezésben volt érdekelt, a hasznot elsősorban abból akarta kivenni, miközben bi­zonygatta, hogy már az első évben nyereséges lesz a vállalkozás. A pi­ackutatások tükrében igyekeztem megmutatni a valós képet a tulajdo­­nosoknak kijózanítani őket. - Milyen volt az a valós kép? - Először is kimondtam: ez ne egy szálloda legyen a többi között. Itt klubnak kell lenni! Ez pedig új stílust is jelentett, amit ki kellett alakítani és kínálni, megismertetni külföldön is. Az ilyen klubban ugyanis másként élnek, pihennek az emberek, mint egy szállodában. Másutt ez már is­mert üdülési forma, csak nálunk volt új. Ahhoz viszont idő kellett, amíg ez kialakult és amíg megismerték kül­földön. Kaptunk is bírálatot eleget. Türelmetlen volt a tulajdo­nos, az újságok pedig egy­re azt feszegették, kell-e egyáltalán a Club Tihany.­gesek vagyunk. Tavaly, márciustól novemberig hetvenszázalékos volt a te­lítettség. - Mi volt a legnagyobb tanulság az ön számára, amit a balatoni vállalkozók figyelmébe ajánl? - Az idegenforgalom­ban nagyon fontos, hogy hosszú távra fektessenek be. Innen nem lehet a pénzt egy év alatt kivenni. Aki szállodát épít, annak tudnia kell, legalább öt év szükséges ahhoz, hogy hozzon is valamit, igaz, utána 50 évig fizet még, ha karbantartják. Nem tartom jónak, hogy egyre jön a kalandortőke, amely csak ki akarja zsigerelni az idegenforgalmat, nem pedig befektetni. Ez előbb-utób­b le­­zülléshez vezet. Itt a Balatonnál kü­lönben sem a számszerű növekedés ma már a cél, hanem a minőségi. Külföldi tőke kellene az infrastruktú­ra fejlesztéshez, mert az siralmas itt Tihanyban is. - Tihanyt gyöngyszemként emle­getik, ezek szerint csak messziről az? - Lépjen ki a Club Tihany kapu­ján, ott lát egy új éttermet, amelyet az önkormányzat engedélyezett, pél­dául WC nélkül. Vagy sétáljon el es­te awóióige KivMgítatlari­a gídt^-^ gödrös utakon botorkál a kedves vendégvSzabályozQ hkeMőne'*zl'áru­r­­­sítók letelepedését is. Tavaly itt való­ságos „kosarasháború” volt a parton. Sokan, túl sokan kínálták a portékát és a mindennapos veszekedések nem nyújtottak felemelő élményt. - Hogyan lehetne kiszűrni a Bala­­ton-parton a kalandortőkét? - Először is referenciát kell kérni. Nemrégen járt nálam egy olasz pro­fesszor. Két órán át ecsetelte tihanyi elképzeléseit, álmait. Beszélt már óri­ási méretű golfpályáról, a vidék teljes átalakításáról is. Akkor szóltam: Pro­fesszor úr, kérem a referenciákat! Az­óta nem láttam. A másik pedig a szer­ződés. Ebben pontosan meg kell fo­galmazni, hogy mi történjék. Milyen értékben fektet be a leendő bérlő vagy tulajdonos és a hasznot kiviszi-e az országból vagy visszaforgatja. Ezek ugyan evidenciák, de el sem tudja képzelni, milyen átgondolatlan szer­ződésekről lehet időnként hallani! Barta Éva Most három éve nyeresé­ Hattyúkaland Ma már mindennapi látvány a Balaton vizén a hattyúcsapat, meghonoso­dott nálunk ez a szép madár. Télen is hű marad hozzánk, s tavasszal fészket rakva itt költi ki tojásait. Egyesek már-már sokallják is a hattyúk számát, s ol­vastam olyan elképzelésekről, hogy korlátozni kellene számukat, vagyis meg­akadályozni továbbszaporodásukat. A hattyúk megszokták már a tóparti nyüzsgést, elfogatták a vendégek szerény gondoskodását, kedveskedését, a vízbe szórt száraz kenyér- és kiflidarabkákat. Barátságot kötöttek kisebb hú­gukkal, a sirályokkal, elnézőek, ha a vadkacsák olykor háborgatják csendjü­ket, amikor az anyakacsa hápogva elvonul mellettük kicsinyeivel. Nem mindennapi kalandom volt a minap Széplakon egy hattyúval. Kóstol­gattam a tavaszi széltől fodrozó vizet, bele-belemártogatva a lábam az Ezüst­parton, amikor megláttam a hullámtörő kőgátnál egy kis zöld szigeten a to­jáson ülő hattyút. Oda rakott fészket, mert ott óvta a gát a túlpartról érkező szelektől. Hímje vigyázott rá, árgus tekintettel forgatta a fejét, s mindenkit gyanúsan végigmért. Nem sejtve a veszélyt, elindultam a sekély vízben, s utam a tojásán ülő hattyú mellett vezetett el. Amikor néhány méterre voltam tőle, hirtelen erős ütést éreztem a hátamon, ugyanabban a pillanatban egy rikoltó hang sivított a fülembe. Megtántorodtam, meg is ijedtem. A hím hattyú rontott rám, a tojáson ülő párját féltve, védve. A parton állók nevetve figyelték a jelenetet, ebből sejtettem, nem én va­gyok az első, akit megtámadott a madár, hogy nyugalmat biztosítson a tojáson ülő párjának. Minek nevezzem ezt a madárösztönt? Hűségnek? Szeretetnek? Családi harmóniának? Lovagias kiállásnak? Méltányolni és tűnődni fölötte csak teg­nap kezdtem, egy baráti összejövetelen. Kívülállóként kerültem a társaságba, amelyben túlsúlyban voltak a nők. A háziasszonnyal csevegtünk egy sarokban, s tőle hallottam, hogy minden harmadik , vendég elvált a férjétől. Hogy melyik fél hibájából, azt nem tudom. Nem is érdekes Azóta egyre többször gondolok a széplaki hattyúkalandra. A hőségre. (Illés) Kik jönnek? A legtöbb turista tavaly Romániából érkezett hazánkba, így a Bala­­ton-partra is, leszorítva a képzeletbeli dobogó legfelső fokáról a német nyelvű vendégeket. Az idegenforgalom szerte a világon húzó ágazat: munkahelyeket teremt, a vendég vásárol, éjszakára szállást bérel, szórakozik, sportol, kirándul. Ma­gyarországon azonban a turisták bő egyharmada e szolgáltatásokra nem tart igényt Csak átutazik. S a futóvendég is kevesebb, mint akár két esztendeje volt Vagy a kereskedelmi szálláshelyek helyett egyre többen szállnak meg al­kalmi ismerősnél,,feketén", amiből az államnak nem képződik adóbevétele, összességében az idegenforgalmat idén új adók is sújtják. Ezek ellen­­tételezéseként az állam szinte semmit nem tesz. Hazánk az idegenforga­lomból származó bevételeit tekintve a 47. a világon. Ezen érdemes elgon­dolkodni, hiszen a látogatottságot tekintve 5. Magyarország a sorban! Ez egyértelműen jelzi a tennivalókat. Biztató, hogy a magánszféra újabb pozíciókat készül elfoglalni az ide­genforgalomban. Mind több, sok millió forintos beruházást igénylő panzió, étterem, borozó, kemping épül, a tulajdonosok maguk próbálnak kapcso­latokat találni a legjobb pékhez, a henteshez, a leendő vendéghez, a fejlesz­­tésben részt venni akaró tőkeerős cégekhez, hogy továbbélésüket biztosítsák. Sokáig beszéltek ebben az országban minőségi turizmusról, hogy az majd megváltást hoz Mindez sokak képzetében kevesebb, de vastagabb pénztárává vendéget idézett föl A kevesebb „bejött", a többi nem. A most kezdődő szezon első Balaton-parti vendégeit végigmustrálva úgy tű­­nik, az idén sem azok jönnek, akiket olyannyira várunk. Mert a minőséget legelőbb környezetünkben és magunkban kell meg­alapoznunk. C. A. . Jogászszemmel Mi a fizetővendéglátás? Magyarországon a fizetővendéglátók száma mintegy ne­­gyedmilió. A fize­tővendéglátók több­ségükben a nagyvá­rosokban és az üdülőterületeken mű­ködnek, így a Balaton körüli települé­seken több mint negyvenezren folytat­nak ilyen tevékenységet. A fizetőven­déglátók népes táborának nincs átfo­gó érdekképviselete, sokirányú gond­jaikkal szervezetten senki nem foglal­kozik, pedig aki fizetővendéglátó te­vékenységet folytat, számos polgári, közigazgatási és adójogi problémával­ találja magát szembe. Nekik próbá­lunk hát most segíteni. Fontos, hogy mindenki tisztában legyen bizonyos fogalmakkal, így például azzal: mi nevezhető fizető­vendéglátásnak? A fizetővendéglátás lakásnak, üdülőnek (azok egy részének) és a hozzájuk tartozó más helyiségeknek, területnek bizonyos időtartamra szó­ló bérbeadását jelenti (bel- és külföl­di) vendégek elszállásolása céljából. Fizetővendéglátásnak minősül az az eset is, ha gazdálkodószervezet (álla­mi vállalat, más állami gazdálkodó­­szerv, szövetkezet, gazdasági társa­ság, egyes jogi személyek vállalata, leányvállalat, pénzintézet, vízgazdál­kodási társulat) dolgozói elhelyezé­sére bérel szálláshelyet. A fizetővendéglátó tevékenység engedélyhez kötött, engedélyezése a tevékenység gyakorlásának helye szerint illetékes jegyző (körjegyző) feladata. Fizetővendéglátás keretében csak olyan helyiségek hasznosíthatók, amelyeknek alapterülete eléri ágyan­ként a hat, pótágyanként a három négyzetmétert. Üdülőterületen a mi­nimális alapterület kiszámításánál­­ : az épü­let halljának, előszobájának alapterü­­­­lete is ‘figyelembe''vehető,­­­de ágyan­ként így is legalább három négyzet­méternek kell meglenni a hálófülké­ben. További minimális feltételek még: a szobák külön bejáratúak le­gyenek (ne egymásból nyíljanak) és biztosított legyen hozzájuk kapcsoló­dóan (nem feltétlenül az épületen be­lül) a WC-használat és a vízvétel. A fizetővendéglátó tevékenység folytatható közvetítő (idegenforgalmi profilú gazdálkodószervezet) közbeik­tatásával vagy anélkül. (Az utóbbi esetben a­­szálláshasznosítás minden teendője a fizetővendéglátóra hárul.) A fizetővendéglátás keretében hasznosí­tott szálláshelyet (5 évenként) csak ak­kor kell osztályba sorolni, ha a fizető­vendéglátó közvetítőt vesz igénybe. Ezzel szemben minden fizetővendég­látó kötelessége a szálláshely igénybe­vételi díjának jól látható helyen való kifüggesztése. Elmulasztása szabály-­ sértési felelősségre vonással járhat! Dr. Takács Antal Ferrer János rajza Túrák nosztalgiahajóval A Balatoni Hajó­zási Kft. progra­mokat kínál a ha­józást, kirándulást kedvelőknek: SIÓFOKRÓL Kéktó-túra Egész napos kirándulás Zánká­­ra, az ifjúsági központba. A hajóút alatt üdítőitalt szolgálnak fel az uta­soknak. A vendégek a hajóról meg­csodálhatják Tihanyt és az északi part festői panorámáját, valamint megismerkedhetnek a kiránduló­­hely nevezetességeivel. Ebéd a Ré­tes csárdában. Indulások: Siófokról, minden hétfőn 9 óra 30 perckor. Részvételi díj felnőtteknek: 3100 Ft, gyerekeknek: 2500 Ft. Badacsony-túra Egész napos kirándulás nosztal­giahajóval, a festői szépségű, első­sorban zamatos borairól nevezetes Badacsonyba. A hajón üdítőitalt szolgálnak fel. Program: ebéd egy hangulatos, cigányzenés étteremben, borkóstoló, múzeumok megtekinté­se, Bormúzeum, Szegedi Róza Iro­dalmi Múzeum, Kisfaludy kilátó. In­dulások: Siófokról, minden hétfőn 9 óra 30 perckor. Részvételi díj fel­nőtteknek: 3100 Ft; gyerekeknek: 2500 Ft. BALATONFÜREDRŐL Borkóstolótúra Egy felejthetetlen élményt nyújtó egész napos hajókirándulás, a száz­éves nosztalgiahajóval, a legismer­tebb balatoni bortermő vidékre, Bada­csonyba. A hajóút alatt a vendégek ré­szére italt szolgálnak fel. Ebéd egy ci­gányzenés parti csárdában. Továbbá borkóstoló, Szegedi Róza Múzeum, Kisfaludy-ház, Bormúzeum megte­kintése. Indulások: Balatonfüredről minden csütörtökön 9 óra 30 perckor. Részvételi díj felnőtteknek: 3100 Ft, gyermekek: 2500 Ft FONYÓDRÓL Keszthely-túra Egész napos hajóút a reprezenta­tív kivitelű nosztalgiahajóval, Keszt­helyre. A programban a Festetics­­kastély megtekintése, illetve város­nézés is szerepel. Ebéd egy hangula­tos étteremben. Indulások: Fonyód­ról, minden csütörtökön 9 óra 30 perckor. Részvételi díj felnőtteknek: 2600 Ft, gyermekeknek: 1900 Ft. Jelez a riasztó A Balaton déli partján is csak száz­milliókban mérhető az a kár, amit tol­vajok, betörők okoznak évente. Teg­nap Ferenczi László, Somogy főkapi­tánya nyitotta meg a Dél-balatoni Kul­turális Központban azt a vagyonvédel­mi kiállítást, melyen a legmodernebb riasztó- és pénzszállító berendezéseket mutatták be. - Ma már kevés a lakat, a vasrács, hogy útját állja a betörőknek - mondta Ferenczi László. - Nagyon fontosnak tartom a szervezett fellépést, mert a rendőrségnek óriási energiáit köti le a vagyon elleni bűncselekmények felde­rítése. Tavaly 16 ezer bűncselekményt követtek el a megyében, s ezek 81 szá­zaléka vagyon ellen irányult. Az idei statisztika tíz százalékkal kevesebb bűncselekményt mutat, de ezen belül az arányok megmaradtak. A siófoki rendőrök munkájának köszönhetően számos banda áthelyezte működési te­vékenységét az északi partra. De a megelőzésre is nagy gondot fordítanak a Balaton fővárosában. A kapitánysá­gon pedig már működik egy számító­gép, amely azonnal jelzi, ha a riasztó­­rendszerrel biztosított, s a kapitányság­gal összekapcsolt bármelyik vendéglő­ben, magánháznál vagy pénzintézetnél illetéktelen behatolás történt. (la­vi)

Next