Magyar Nemzet, 1993. július (56. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-16 / 164. szám

A Magyar Nemzet Balatoni hírek A víz hőfoka: 17 °C A kertmozik műsora (A Tourinform ajánlatából) BALATON­­AKALI (este 9 órakor) 16- án, pénteken: Egy becsület­beli ügy (szí­nes amerikai film). BALATONAKA­RATTYA (este 9 és 11 óra­kor) 16-án: Öböl-akció (szí­nes, szinkronizált amerikai akciófilm). BALATONALMÁDI (este 9 órakor) 16-án: Életben maradtak (színes amerikai filmdráma). BALATONBOGLÁR (este 8 órakor) 16-án: Volt egyszer egy gyilkosság (szí­nes, szinkronizált amerikai bűnügyi filmvígjáték). BALATONFENYVES (este 9 órakor) 16-án: Bambi (Walt Disney színes, szinkro­nizált amerikai rajzfilmje). BALATONFÖLDVÁR (este fél 9 órakor) 16-án: Több mint testőr (színes amerikai film). (este fél 11 órakor) A tanú teste - Madonna (színes amerikai-német film). BALATONFÜRED (este 9 órakor) 16-án: Drágám, a kölyök (marha) nagy lett... (színes amerikai filmvígjá­­ték). BALATONFŰZFŐ (este fél 10 órakor) 16-án: Fene­gyerekek (színes, szinkroni­zált amerikai akcióvígjáték). BALATONLELLE (este 9 órakor) 16-án: Hanta-palin­­ta (színes, szinkronizált fran­cia filmvígjáték). (este 11 óra­kor) A dupla­­ kölyök (színes, szinkronizált amerikai akció­vígjáték). BALATONMÁRIA (este fél 8 órakor) 16-án: Öböl-ak­ció (színes, szinkronizált amerikai akciófilm). BALATONSZÁRSZÓ (este 9 órakor) 16-án: Semmit a szemnek (színes amerikai film). BALATONSZEMES (es­te 9 órakor) 16-án: Kőbunkó (színes amerikai filmvígjá­­ték). FONYÓD, AUTÓSMO­ZI 16-án: Az örömapa (színes amerikai film). FONYÓD, KERTMOZI 16-án: Úszó erőd (színes ame­rikai film). HÉVÍZ, AUTÓSMOZI (este 9 órakor) 16-án: Játék­szerek (színes amerikai film). KÁPTALANFÜRED­­KOCSI-TÓ (este 9 órakor) 16-án: Huncutka (színes ame­rikai film). KILIÁNTELEP (este 9 órakor) 16-án: Hanta-palinta (színes, szinkronizált francia filmvígjáték). RÉVFÜLÖP (este 9 óra­kor) 16-án: Kőbunkó (színes amerikai filmvígjáték). SIÓFOK (este 9 és 11 órakor) 16-án: Tisztességtelen ajánlat (színes, szinkronizált amerikai film). VONYARCVASHEGY (este 9 órakor) 16-án: Twin Peaks (színes amerikai film). ZALAKAROS (este 9 órakor) 16-án: Éjféli bunyó (színes amerikai film). ZAMÁRDI, AUTÓS­MOZI (este fél 10 órakor) 16- án: Mondvacsinált hős (színes amerikai film). ZAMÁRDI, KERTMO­ZI (este 9 órakor) 16-án: Az utolsó mohikán (színes ameri­kai film); 16-án­ (este 11 óra­kor) Őrjítő vágy (színes ame­rikai film). Balaton ΡΕΝΤΕΚ, 1993. július 16. Balaton-felvidéki Nemzeti Örökségpark Mi a „kor”-szerű? Egy úgynevezett „vitacik­ket” már közöltünk a természe­­tes területek ellen irányuló be­építési dühről. Nézzünk most példaként meg egyet közelebb­ről. Tehát Örvényes, ahol a he­lyi önkormányzat, de főként a Sport Üdülőfalu Kft. (Bp. Sas­hegyi út 20.) nagy értékű léte­sítményt terveztetett és terjesz­tett elő, mely nagyvonalú el­képzelés elakadt a természet­­védelmi szakhatóságnál. Szabó István ügyvezető igazgató ek­kor egyenesen a KTM-hez for­dult, és a politikai államtitkár segítségét kérte. (Miért nem az Országos Természetvédelmi Hivatalhoz? - kérdezhetnénk.) Érdemes belepillantani ebbe a „homályosan felkínárzó" szö­vegbe: „Tisztelt Politikai Ál­lamtitkár Asszony! Hivatkozva személyes megbeszélésünkre, kérem szíves támogatását a Közép-dunántúli Természetvé­delmi Hivatalban elakadt szak­­hatósági állásfoglalásnak ki­alakításához... A Sport Üdü­lőfalu Kft. mint megrendelő, tájékoztatást kért a KDT Víz­ügyi Igazgatóság siófoki kiren­deltségétől, hogy hol tart a ter­vezett vízi létesítmények en­gedélyezése. A kirendeltségtől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az engedélyezést nem tudták folyamatba tenni, mert az önök szakhatósági állásfoglalását a jegyzőkönyvben rögzített határ­időig nem kapták meg. A ka­pott tájékoztatást elfogadni nem áll módunkban, tekintettel arra, hogy cégünk a tervezésre tetemes pénzt fordított, és nem szólva egyéb, a sportcentrum megvalósításának elhúzódásá­ból származó anyagi veszte­ségről...” stb. stb. Milyen létesítményről is van szó? Egy ISO hajó befoga­dását biztosító kikötőről, egy 0,5 hektárnyi­­ sziget­ kialakí­tású, a strandról. Nádirtás, fe­nékkotrás, iszaplerakás — totá­­­­­is „tájbatenyerelés". Ennél sokkal érdekesebb és főként súlyosabb a válasz, amit a természetvédelmi hatóság igenis megküldött a kft.-nek: „A Balaton iránt megnyilvánu­ló és a közvetlen vízpartokat érintő építési kedv, mely a ter­mészetes területek felé irányul, olyan méreteket ölt, amely a Balaton jövője szempontjából megengedhetetlen. A környe­zet- és természetvédelem felé a társadalmi elvárások megnöve­kedtek, mely remélhetőleg a természet védelmében tett erő­feszítéseinket segíti elő. A mel­lékelt környezeti és botanikai tanulmányok nem támogatják az önök beruházási elképzelé­seit. Az építési tevékenységgel érintett vízparti területet pár száz méter választja el a foko­zottan védett Bozsai-öböltől. A vitorláskikötőnek kiszemelt horgászbejáró mellett a nád minősége az emberi használat következtében romolhatott ilyen mértékben. A új vízi léte­sítmények kialakítása olyan mennyiségű zagyanyag kieme­lését tenné szükségessé, mely­nek elhelyezésére nincs lehető­ség. ..” (Dr. SondeVerich Im­re, a Közép-dunántúli Természetvé­delmi Igazgatóság vezetője) Dr. Szabó István, a Pannon Tudományegyetem professzo­rának szakvéleményéből: „A balatoni nádasok valós értéke­lése az 1984-85-ös kategóriák­kal nem végezhető el. A nádas­kategóriák megállapításakor vízügyi és nádgazdasági szak­emberek kívánságára kifejezet­ten műszaki-gazdasági szem­pontok érvényesültek. Vízügyi és Üdülőterületi, idegenforgal­mi beruházások, közigazgatási területbővítések nádaskategó­­ria-változásokkal automatiku­san nem indokolhatók. Ugyan­is a parti és vízi zonáció min­den elemének, még a pusztuló nádasnak is van ökológiai szerepe. A balatoni fejlesztési programok nem valósíthatók meg egyes közigazgatási terü­letekre elszigetelten, a Balaton egészét kell tekinteni. Mi tehát a „kor"-szerű? Jó ideje már annak, hogy a világ­nagypolitikában a természet óvásának témája meghatározó súllyal van jelen. Újabban - gyanús árulkodó jel - a kö­zönségsikerre apelláló film­gyártásban is vezérmotívum e témakör. Az új „all'ground" szupersztár, Jean-Claude van Damme is golfpályaépítő maf­fiák ellen bunyózik, melyek alantas módszerekkel sajátít­ják ki a kisemberek területeit, s melynek „pénzeszsákja” visszataszítóbb figura, mint a szovjet háborús filmekben a német tábornokok. És ezzel mindent megmondtam. (Alsó-, Felső- és Kisdörgi­­cse. Bár kissé sűrűn vannak ezek a Dörgicsék, valamiképp mégis feltűnésmentesen simulnak bele a táj hullámzásába. Ami feltűnő: két pompás és nemes rom, két késő román-kora gót marad­vány, egy kéthajós templomé meg egy különös-különös toro­nyé. A köveket színes zuzmók fonják be s takarják, az élet apró remekei, az időmarta kövek en­nélfogva nem a romlás leheletét árasztják. A templom fala mellett temető, éppen sírt ásnak nagy kínnal, mert a csákány szinte visszaugrik az agyagból, s a kila­pátolt földkupac mellett piramist alkotnak a kibányászott kődara­bok. Elnézek a sírkeresztek felett, és akkor meglátom a távolban felnyúló, szürke árnyékot. Aztán ott állok előtte. Kö­zépkori házak alapjai fehéred­nek elő a fűből, hátam mögött fenyves neszez. Zúg is, motoz is, suhog is, akárha valamit közöl­ni akarna a közönyösen hallga­tó világgal, a tótükör kékeszöld fényével, esetleg velünk, nem tudom. A tornyot nézem megkö­vülten. Hosszában meghasadt, mint valami perzselt hasáb, oly komor és ismétlem, oly különös az egész. Valami őrült magyar álmodhatta és emelhette ide, tán valahol Normandiában lá­tott hasonlót, esetleg északabb­ra, és a látomás nem hagyta nyugton. A gondolat, amit su­gall, nem is lehet más: amiről mi álmodozunk, az életünket té­ve fel a megvédésére, három­­öt-nyolcszáz év múltán meg­­lesz-e még? Élni fog, vagy né­ma, holt pocsétává válik? Ál­lok, tépelődöm és borzongok is, mert mögöttem a fenyves egyre erősebben, egyre fenyegetőb­ben zúg. Aztán egyszer csak történik valami. A napkorong a torony mögé ér, kozmikus pá­lyán gurulván lefelé. Az ablak­­nyílásokból vakító fénynyalá­bok lövellnek ki, a rom néhány pillanatra életre kel, mint vala­mi bűvös kristály. A lélegzet el­áll tőle. És körül felvonulnak az árnyak. Itt vannak körül, kik le­hetnek, pogány táltosok vagy kelta druidák, miért kísértenek? -nem tudom. Egyet tudok: itt kell marad­ni, és tenni, amit az élet paran­csol.) Baróti Szabolcs „Miért szeretem a Balatont?” Német turisták vallomása a tájról, a vendéglátásról és a szórakozási lehetőségekről Az idei szezon „nehezen” indult, a várva várt külföldi turisták csak július elejére ér­keztek meg, bármennyire is kedvező volt a júniusi időjárás. De nemigen „tolakodtak” a belföldi vendégek sem. Amióta a kedvezmé­nyes üdültetés megszűnt, drága a pihenés, nem mindenki engedheti meg magának. A Balaton mentén minden településen kint virítanak már tavasz óta a táblák: „Zimmer frei!’’ Sokan azért építkeztek, re­­nováltatták házukat, mert az üdültetés jó jövedelmet biztosított a nyári hónapokban. Amikor az NDK megszűnt, és a két német állam egyesült, sokan azt jósolták, befel­legzett a német turistáskodásnak. Nem kell már ide jönniök az NDK polgárainak, hogy találkozzanak rokonaikkal (akik többnyire állták a nyaralás költségeit is). Valóban érezhető volt egy ideig a né­met turisták számának csökkenése, de ma már újra sok német rendszámú gépkocsi áll a tóparti szállodák parkolójában. Érkez­nek újra a német vendégek, s van közöttük sok olyan, aki már nem először tölti nálunk nyári szabadságát. Sokaktól hallottam, hogy szeretik a Balatont, jól érzik magukat nálunk. Bizonyára érdekel bennünket, magya­rokat, hogy miért szeretik nagy tavunkat a németek, mi tetszik nálunk, mi vonzza őket hozzánk? Erről érdeklődtünk több német vendégnél. - Én mindjárt a legelején bevallom, hogy Magyarországról kitelepített német család tagja vagyok - kezdte vallomását K. Herzog nyugdíjas Schwetzingenből - Én „haza”­jövök ide, s nagyon jól érzem itt ma­gam. Amikor még Budakeszin laktunk, sose jutottam el a Balatonra, nem is gondoltam rá. Németországban egyre többször éreztem vá­gyakozást, hogy lássam végre. Hoztam a fia­mat is, jött a feleségem, béreltünk egy villát Széplakon, három hetet töltöttünk ott, bejár­tuk az egész környéket, voltunk Tihanyban is. Azóta a fiam is eljár ide, ha ideje engedi, annyira megszerette. A mi szemünkben nincs csodálatosabb táj sehol a világon. Min­denkinek ajánlom, ismerőseim közül azóta is többen Magyarországon töltik a nyarat... G. Wolf fogorvos Essenből szinte fel­lelkesedik, amikor szóba hozom a Bala­tont. - Én gyakran jártam a Balaton mentén, de soha nem álltam meg. Budapesten eset­leg eltöltöttem egy-egy napot. Mentünk le Jugoszláviába, az Adriára. Történt egyszer, hogy nem volt merszünk tovább menni, már akkor háborús volt a hangulat, lőttek, kitört a viszály a Balkánon. Kényszerűség­ből itt maradtunk. Teljesen tájékozatlanok voltunk, csak úgy találomra megálltunk Balatonföldváron. Megszálltunk. Másnap körülnéztünk a strandon. Hát annál kelle­mesebbet el nem tudok képzelni. Kárpótolt bennünket az elmaradt tengeri útért. Azóta is odajárunk minden évben. Szeretem a vi­torlázást, s erre van itt bőven alkalmam. Át­hajózok a túlsó partra, csodás a Badacsony­­vidéki táj, csodásak a borok. Mit mondjak még? Megszerettem nagyon Magyarorszá­got, a magyarokat és a Balatont. - Hogy miért szeretem a Balatont? - te­kint rám Stefan Wirz Stuttgartból, aki az idén nyáron jubilál, most tizedszer nyaral nálunk a családjával. - Talán azt kellene mondanom, hogy azért, mert a magyarokat kedvelem. De persze sok más is közrejátszik abban, hogy itt mindig jól érzem magam. Autószerelő vagyok. Az én szerény jövedel­mem elegendő, hogy itt jól éljek. Persze el­mehetnék máshová is, Spanyolországba, Olaszországba vagy valamelyik lármás, za­jos tengeri fürdőhelyre, de nekem ez a nyu­galom tetszik. Meg az emberek közvetlensé­ge. Rendszerint egy kis villát kérnek, s reg­gel, amikor megjelenek az utcán, mindenki ismerősként üdvözöl, előre köszön. Ugyan­úgy az üzletben is, ahová vásárolni járok. A koszt kitűnő, szeretem a magyar konyhát, meg is híztunk itt három hét alatt. A Balaton simogató vize utolérhetetlen. Mit mondjak még?­­ De azért itt se minden fenékig tejfel, ahogy mifelénk mondani szokták. Kritikai észrevétele nem akad? - kérdezzük a né­met vendéget. - Hát, hogy is mondjam - ráncolja a homlokát. - Bizonyos dolgokon azért érde­mes lenne változtatni. -Például? - Hát például a tópart tisztasága oly­kor... Elhallgat. Látni rajta, hogy nem akar rosszat mondani, de aztán a nógatásra csak kiböki. - Olykor bizony sok a szemét, s vannak részek, amelyek a gazdátlanság benyomá­sát keltik a vendégben... Aztán a vendég­lőkben néha elég lassú a kiszolgálás. Azt is tapasztaltam, de csak kétszer, hogy többet számláztak. Rögtön szóvá tettem, s bocsá­natot kértek. Tévedés. Ez az, ahol nem sza­bad tévedni. Én nem vettem a szívemre, azért is nem akartam erről szólni... Ludwig Kirst achafenburgi építész nem ennyire tartózkodó. - Én is visszatérek kétévenként a tó partjára. Szeretnek itt a gyerekek, mélyen bemehetnek, nem kell őket féltenünk. A kis Thomas itt tanult meg úszni tavaly. De azért tenni kellene valamit, hogy a maszek gyümölcskereskedők túlzott árait letörjék. Kétszer olyan magasak ezek az árak, mint a budapestiek. Nem túlzás ez? Nincs kelle­metlenebb érzés egy külföldi számára, mint az, ha úgy érzi, hogy becsapták. Re­mélem, nem ért félre? - Dehogy! (1.) Tehermentesítés Százmilliárd Zamárditól Letenyéig Siófok városközpontja már hosszú évek óta a terhelhető­ségénél nagyobb forgalmat bonyolít le. Tizenöt esztendeje készült alternatív közlekedési lehetőség az új sió-híd megépí­tése után, de a fejlesztés nem jelentett hatékony megoldást a két, településről is kivezető szakasz elkészülte nélkül. A na­pokban 156 millió forintos beruházással elkészült a nyugati kivezető út. A cél az, hogy­­ az eddigihez hasonló összefo­gással­­ 1995 nyári szezonra elkészüljön a tehermentesítő út keleti kivezető része is. Várhatóan 460 millióba fog kerülni a berházás, melynek felét a város állja, a fennmaradó összeget pedig az útalapból biztosítják. A többi Balaton-parti településen nem terveznek hasonló megoldásokat, mert az elképzelések szerint a tehermentesítést az M7-es továbbfolytatásával oldják meg. A tervezők jó ideje meghúzták már a térképen a nyomvonalakat. Három is ké­szült, s mivel a tapasztalatok szerint a legtöbb autós 10-20 ki­lométereket utazik a parton, a tóhoz legközelebbi út venné le leginkább a terheket a települések főutcáiról. Kőröshegy és Földvár azonban vitázik, illetve azt szeretnék, hogy ne a két (korábban egy) település között, hanem azokon túl, a Bala­tontól távolabb kezdjék majd meg a munkát az építők. A Trieszttől Kijevig vezető sztráda részeként, koncesszió­ban készül majd el az út, melyhez a pályázatot a minisztérium még idén szeptemberben szeretné kiírni. Zamárdi és Letenye között várhatóan 100 milliárd forint körüli összeget fog fel­emészteni a vállalkozás. A használatért pedig az autósoknak fizetniük kell. A díj mértékét - igaz, egyeztető tárgyalásokat követően - a kivitelező fogja meghatározni. (b. a.) Mennyibe kerül Sátor- és lakókocsihely díjai a kempingekben A Balaton déli partján a Sio­­tour 18 kempingben, 5 nyaraló­telepen, 3 szállodában, ezenkí­vül fogadókban, turistaszálak­­ban, fizetővendészolgálati szo­bákban kínál helyeket. Naponta összesen 24 ezer vendég elhe­lyezését képes a cég megoldani saját kempingjeiben, szállodái­ban és további 9 ezer vendéget tud elszállásolni fizetővendég­látó-hálózatában, így a Siotour az országos férőhely-kapacitás 12 százalékával, az összes ba­latoni kereskedelmi szállás­helyforgalom 30 százalékával gazdálkodik. A főszezonban - mely a Siotour megjelölése szerint VI. 20-tól VII. 15-ig és Vili. 21 ,­VHL 31-ig tart - a sátoroz­ni vágyók 202 forintért tudnak sátorhelyet bérelni, a normál lakókocsihely ára 323 forint, az extra box pedig 485 forint, a személyenkénti szállásdíj pe­dig 202 forint. A csúcsszezon­ban - amely július 16-tól au­gusztus 20-ig tart - a sátorhely 232, a lakókocsi 371 forintba kerül. Ennél vannak olcsóbb és drágább helyek is, a kemping­kategóriájától függően. Siófok-Sóstón található a kétcsillagos Ifjúság kemping, melynek árai kedvezőbbek az Aranyparthoz viszonyítva, így a sátorhely ára 153 forint, a normál lakókocsihely ára 256, az extra box 397, a személyen­kénti szállásdíj pedig 153 fo­rint. Hasonlóak az árak Fo­­nyód-Bélatelepen, a Napsugár nyaralótelepen a kempingben. Az Ifjúság kempingben egy négytagú magyar család a fő­szezonban naponta 532 forin­tért tud sátorozni, ami egy hét­re 3724 forintot jelent. Ezen az áron felül az üdülőhelyi díj összege értendő meg a máso­dik naptól, személyenként és naponta 60-80­ forint. A csúcs­szezonban ezek az árak 10-15 százalékkal magasabbak. Fő- és csúcsszezonban is 300-500 forintért már közvet­len vízparti elhelyezést tud biz­tosítani a Siotour jó színvonalú faházakban, fogadókban. (A fogadókat régebben motelnek hívták.) Balatonkeresztúron a Bél- Mátyás turistaszállóban, vala­mint az egyes Balaton-parti kempingben a helyszínen is je­lentkezhetnek előzetes hely­kérés nélkül kisebb csoportok, családok szállás igénybevéte­lére, de az elhelyezésen kívül bárhol reggelit vagy egyéb szolgáltatást, kirándulóprogra­mot is igénybe lehet venni. (k. r.) A Sió tévé műsora Műsorkezdés: 18 óra - Hí­rek - Nachrichten - Időjárás-je­lentés - Közlekedési hírek - Rendőrségi hírek - Mese - Helybéliek fóruma - Szolgáltató műsor (orvos, telefon: 84/312- 704) - Klip-mix - Divella-re­ceptek - Játék - B. Tóth László műsora - Finom zenék - 22.00 A nap vendége - 22.30 Testi kapcsolatok (amerikai film, fő­szereplő: Jack Nicholson, 98’) - 00.05 Játék - 0.45 Hírek, Nach­richten -1.00 Műsorzárás A Co-Nexus Gazdálkodási és Pénzügyi Tanácsadó Rt. - mint az ÁVÜ bizományosa az egyszerűsített privatizációs eljárás keretén belül - közli: Az Ipari Szerelvény és Gépgyár Kft. állam­i tulajdonban lévő üzleti^^^%.^^^^^clére tenderbontásán megállapítást A kiíró C^^^^^^^^^lyázatot lezártnak nyilvánítja. CONEXUS RX

Next