Magyar Nemzet, 1993. augusztus (56. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-18 / 192. szám

8 Magyar fenzel A kertmozik programja (A Tourinform ajánlatából) ALSÓÖRS (este 8-kor): A dupla­­ kölyök (színes, szinkro­nizált amerikai akcióvígjáték). BALATONAKALI (este 9-kor): Hanna-palinta (színes szinkronizált francia filmvíg­játék). BALATONAKARATTYA (este 9-kor): Drágám, a kölyök (marha) nagy lett (színes ameri­kai filmvígjáték). (este 11-kor): A Sárkány - Bruce Lee élete (szí­nes amerikai­­akciófilm). BALATONALMÁDI (este 9-kor): Tisztességtelen ajánlat (színes, szinkronizált amerikai film). BALATONBOGLÁR (este 8- kor): Az örömapa (színes ame­rikai film). BALATONFENYVES (es­te 9-kor): A dupla­­ kölyök (szí­nes, szinkronizált amerikai akci­óvígjáték). BALATONFÖLDVÁR (este fél 9-kor és fél 11-kor): Apácashow (színes amerikai filmvígjáték). BALATONFÜRED (este 9- kor): A terror iskolája (színes, szinkronizált amerikai akció­film). BALATONFÜZFŐ (este 9- kor): Függő játszma (színes, szinkronizált amerikai akció­film). BALATONKENESE (este 7-kor): Egy asszony illata (szí­nes, szinkronizált amerikai film). BALATONLELLE (este 9- kor): Facérok (színes amerikai film). (este 11-kor): Hiába futsz (színes amerikai film). BALATONMÁRIA (este fél 8-kor): Több mint testőr (szí­nes amerikai film). BALATONSZÁRSZÓ (es­te 9-kor): Úszó erőd (színes ame­rikai film). BALATONSZEMES (este 9-kor): A terror iskolája (színes amerikai akciófilm). KILIÁNTELEP (este 9- kor): Élő pajzs (színes amerikai akciófilm). RÉVFÜLÖP (este 9-kor): Drágám, a kölyök (marha) nagy lett (színes amerikai filmvígjáték). SIÓFOK (este fél 9-kor): Veszett kutya és Glória (színes amerikai film). VONYARCVASHEGY (este 9-kor): Mondvacsinált hős (színes amerikai film). ZAMÁRDI, KERTMOZI (este fél 9-kor). Nincs bocsánat (színes amerikai film). (este fél 11-kor) Trespass (színes ameri­kai akciófilm). Rendezvények Térzene: este 6-kor Fonyó­don, a hajókikötőben. A Talentum rajkózenekar és tánckar folklórestje: 9-kor Siófokon, a Dél-balatoni Kultu­rális Központban. PA-DÖ-DÖ-koncert: este 9- kor Balatonfenyvesen, a stadi­onban. A Sió tévé műsora Műsorkezdés: 19 óra - Hírek - Nachrichten - Időjárás-jelentés - Közlekedési hírek - Rendőrségi hírek - Mese - Helybéliek fóruma - Szolgáltatóműsor (orvos, tele­fon: 84/312-704) Divella-receptek - Környezetünk néprajz­a - Játék -19.45 Kiköpött apja (olasz film­vígjáték, 95 perc) - Finom zenék - Játék - 22.00 A nap vendége -22.30 A holdfény ékszerei (fran­cia film, 88 perc, főszereplő: Bri­gitte Bardot) - Játék - 0.45 Hírek, Nachrichten -1.00 Műsorzárás A víz hőfoka: 24 °C Balaton SZERDA, 1993. augusztus 18. „Mert Fonyódnak varázsa van...” Kilencvenmillió forintot fordítanak csatornázásra Aki Fonyódra akar lejutni gépkocsin, az szerdán és szom­baton el ne induljon, mert úgy­sem ér oda időben. Forgalmi dugóba kerül és, Szemestől már csak lépésben haladhat. Szerdán és szombaton tartják a városban a messze vidéken ismert és hí­res „bolhapiacot”, amelyen több ezer vásárló kínálja színesnél színesebb portékáját. Ez a jel­legzetesen balatoni ízű bazársor vonza Fonyódra a Balatonnál üdülő vendégeket, főleg a kül­földieket. Lehet itt mindent kapni, alkutól hangos a piac fes­tői környéke, amely ilyenkor igazi perzsa vásárhoz hasonlít. Persze nemcsak erről neve­zetes Fonyód, amely már a népvándorlás idején is lakott hely volt, s valamikor, Szent László király idejében „Funol­­di” néven ismerték. Itt állt a zsombékos, nádas mocsár kö­zepén valaha a törökverő Ma­gyar Bálint kapitány vára is. Ma a festői szépségű táj a Balaton-part egyik legvonzóbb üdülőhelye, a környék kultúr­­központja, a Helikon nevű köl­tői találkozók házigazdája, képzőművészeti kiállítások ál­landó színhelye, horgászok pa­radicsoma. Aki a múltra kiván­csi, láthatja még a „Fácános” erdőben a régi cölöpvár sánca­it, a régi építészet ereklyének beillő maradványait, de aki szórakozni, pihenni akar, az is otthon érzi magát Fonyódon, amelynek Sipos-dombjáról ta­lán az ország legszebb panorá­mája tárul a szem elé.­­Talán furcsán hangzik, de nálunk az a két dolog hátráltat­ja a város fejlődését, ami eddig legjobban elősegítette: a vasút és a 7-es főút - panaszolja Hor­váth Gábor polgármester. — Hogy megmagyarázzam: valaha a „déli vasút” megépíté­se gyorsította meg a vidék fejlő­dését, ennek köszönhető az ide­genforgalom is. De ma már ez a vasútvonal két részre osztja, va­­lósággal kettészeli a tájat, s ezáltal akadályává vált a továb­bi fejlődésnek. De egyébként is elmarasztalólag kell szólnom a vasútról, amely állam az állam­ban. Hiába kérjük, nem tartja rendben a pályát, a fonyódi ál­lomás akár a szemétdomb. A rendező pályaudvar környékén halomban a hulladék, a kosz. Ilyen környezettel nem lehet idegenforgalmat fejleszteni. A másik gát a 7-es főút. Korsze­rűtlenné vált. Meg kell építeni sürgősen az autópályát. Fonyód négy esztendővel ezelőtt kapott városi rangot, je­lenleg 5200 állandó lakosa van, de ilyenkor nyáron 20-25 ezer ember nyüzsög itt, piaci napo­kon még ennél is több. - Régebben - folytatja a polgármester - Siófoktól dé­lebbre már csak a kisebb pénzű emberek vásároltak telket. A ’60-as években olcsó területe­ket parcellázták, hozzánk főleg Kanizsáról, Kaposvárról, Keszthelyről, Pécsről jöttek az érdeklődök, hogy itt építsék fel nyaralójukat. Talán ezért nincs kifejlődve még Fonyódon a für­dővárosok nemes hagyománya. — Milyen az önkormányzat kapcsolata az üdülőtelep tulaj­donosaival? Ez ma mindenütt égető kérdés a Balaton mentén. Sok esetben ettől függ a telepü­lés további fejlődése is.­­ Kapcsolatuk szinte napról napra javul. Nemcsak mint Fo­nyód polgármestere mondom ezt, hanem mint a Balaton-szö­­vetség társelnöke és a Balatoni Regionális Tanács alelnöke is. A helyi fürdőegyesülettel meg­beszélve mindig közösen lé­pünk, s ez erősíti az üdülőöve­zettel való kapcsolatát az ön­­kormányzatnak. A lakosság egyre nagyobb számban vesz részt a település mindennapi életében. Mondhatnám: sikerült cselekvésre ösztönözni a fürdő­telepek lakosságát, elegendő egy szó, s máris mellénk állnak, segítenek, ahol erre szükség van. És egyre több dologban van rá szükség, mert fejleszteni akarjuk a strandokat, tervezzük Fonyódi igét csatornázását, ami 90 millió forintba kerül az idén. Jövőre pedig további 30 millót költünk rá. De őszintén el kell mondanom, nálunk is vannak olyan fürdőtelepek, ahol a für­dőegyesület kivonja magát az együttműködésből. Azon a te­rületen nincs is fejlődés.­­ Ha a lakossággal szoros és jó a kapcsolat, akkor nyilván a pártokkal is harmonikus az összhang. - Őszinte legyek? Nem egé­szen így áll a helyzet. Mi min­den összejövetelünkre, tanács­kozásunkra küldünk a pártoknak meghívót, s nagyon szeretnénk, ha jelen lennének a döntéshoza­taloknál, mert ez a mi munkán­kat is megkönnyítené. Sajnos a pártok nem küldik el megbízot­taikat. Hiányzik részükről az együttműködés készsége... - Milyen volt az idei nyár? - Azt hiszem, nem lehet rá panasza senkinek. Fonyód is­ megtelt. A vendégek kilencven százaléka Németországból ér­kezett, de a hazai érdeklődés is rendkívüli volt, különösen au­gusztus közepén. Sokan nem is találtak­ már maguknak megfe­lelő szállást, továbbmentek Fenyvesre és Máriafürdőre. Es­ténként azonban visszatérnek hozzánk, Fonyódra, szórakozni, vacsorázni. Mert Fonyódnak el­lenállhatatlan varázsa van... (L 8.) A város egyik nevezetessége a román stílusban épült római katolikus templom Illusztráció Siófokhoz Az első villatulajdonosok A Balaton déli partján 1861-ben indult meg a vonat­közlekedés és ezzel kezdődött a partrész fejlődése. Siófok für­dőhely fejlődése pedig az­zal kapott nagyobb lendü­letet, hogy a Glatz Henrik (1844-1905) nagyvállalkozó, a Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt. alapítója irányításával 1891- ben alakult Siófok Balatonfürdő Részvénytársaság megvásárolt a Veszprémi Káptalantól 60 hold kiterjedésű kopár parti sá­vot és ezt feltöltötte, csatornáz­­tatta, parkosította, vízvezeték-­­kel látta el. A tengeri fürdők mintájára megépített a parton két nagyszállót, a Siót és a Hul­lámot. Ezek a korabeli útikalauz szerint „a hygéné és a kényelem legrafináltabb kívánalmait is tö­kéletesen kielégítik”. A siófoki fürdőfejlesztés - beletartozva a dél-balatoni für­dőkultúra általános fejlődésébe - magával hozta a siófoki mű­velődésügy fellendülését, illet­ve művelődésügyünk kétarcúvá válását. A kérdés történetének jeles kutatója, Kanyar József szerint a fürdőtelepek idényjel­legű művelődési élete, szolgál­tatásai a reformkortól kezdődő­en mindjobban elváltak a Bala­ton környéki települések törzs­lakosságának művelődésétől. Siófokon talán még szembetű­nőbb volt ez az elkülönülés, mint másutt. Például olyan vo­natkozásban, hogy felkeltené a képzőművészek és a művészek érdkelődését Siófok iránt. En­nek köszönhető, hogy már az 1880-as években Siófokon ,festőtelep” is létesült. Glatz Henrik hagyatékából került 1980-ban Siófok város tulajdonába, s a napokban méltó helyére, a Kálmán Imre Múze­umba az a tabló, amelynek alap­ján rekonstruálni lehetett, kik voltak azok a festők, akiknek a század végén villája volt Siófo­kon, s akik a nyári hónapokat itt töltötték és itt dolgoztak. „A Siófoki tengeri fürdő melletti villák” című 110x80 cm méretű képsor szinte film­szerű elevenséggel örökíti meg a fürdőtelep megszületését és életét. A Siófokon nyaraló ,fes­­tészek” villái mellett láthatjuk még a Magyar Tenger feliratú fürdőházat, a fürdőtelep feltöl­tési munkálatait, a Sió és Hul­lám Szállók építését, végül a gamászai löszpart festését. Bennünket a tabló önérté­kén, képzőművészeti-grafikai szépségén m­i főként azok a raj­zok érdekelhetnek, amelyek a Siófokon nyaraló művészek vil­láit ábrázolják. Az első villatu­lajdonosok döntő többsége ugyanis festőművész volt: Than Mór, Vágó Pál (1888), Feledi- Flesch Tivadar (Zichy Mihály veje) (1889), Tölgyessy Artúr (1890) villái sorakoztak a mai Batthyány utcában, közülük az első három villa ma is áll. Saj­nos az évente itt töltött idősza­koknak 1919 után nem volt foly­tatása és így nem tudták megvet­ni annak a ma is hiányzó és tár­sadalmi igényként jelentkező képtárnak az alapját, amelyre Siófok régtől fogva hivatott. Ha jelen századunkban to­vább is épült, fejlődött Siófok, érdemes lett volna az Országos Műemléki Felügyelőségnek a város e patinás épületeit „levéde­ni”, nem is beszélve a Jókai, Krúdy, Karinthy emlékét őrző épületekről vagy Kálmán Imre és dr. Révész Géza (nemzetközi hírű pszichológusprofesszor) szülőházáról, mivel ezek sorra­­rendre kimaradtak minden So­mogy megyei műemlékkel fog­lalkozó kiadványból. Úgy ér­zem, az alapítókat, többek között Glatz Henrik emlékét tisztelnénk meg vele, akiknek a messze jö­vőbe tekintő, lelkes áldozatkész­sége megállás nélküli fejlesztés­re, újabb és újabb beruházásra sarkallt. Legjobban bizonyítja ezt, hogy a fürdőtelepen 1959-ig nem is épült nagyobb szálloda, csak a villasorok épületei alakul­tak át lassan-lassan megannyi szükségpanzióvá. Malyikó Sebestyén József Dr. Themholfer Lajos orvosprofesszor 1897-ben épült villája, jelenleg a Petőfi sétány 4. sz. épülete Lámpák Az emberi figyelmetlenségnek nincs határa. (Azt mond­ják: a butaságnak se!) Hogy mennyire nem figyelünk még a magunk hasznát szolgáló rendeletekre se, azt ékesen bizonyít­ja a legutolsó kresz-intézkedés a kötelező lámpa­gyújtásról. Nyilván minden autós hallotta, nagyobb része el is olvasta: „áttanulmányozta", ahogy mondani szokás. S aztán egy kis dörmögéssel meggyújtotta a gépkocsi tompított fényét, hogy nekivágjon az M7-esnek. Sok száz fénylő bogárszem világít, de hasztalanul és értelmetlenül. Nézzük csak, mit mond a rendelkezés? „Autóúton és la­kott területen kívül a forgalomban részt vevő gépkocsi tompí­tott fényszóróit nappal és jó látási viszonyok között is be kell kapcsolni." (44 § 8. bek.) Tehát: lakott területeken és a sztrádán nem kell bekap­csolni. Ez világos. Csakhogy mégsem világos, mert itt is lám­pával közlekednek még ma is az autósok. (Száz közül ha kettő nem!) Pedig hát a józan értelem is az ellenkezőjét diktálja: mi értelme van a lámpának, hiszen a fény azért kell, hogy a szem­ben jövő jármű észlelje már távolabbról a közeledő gépkocsi­kat. De a sztrádán minek? Hiszen ott nem jön velünk semmi szembe, a szembeforgalom egy másik sávon zajlik. „Minek a vakoknak a fény?" - kiáltott fel ezt látva az egyik gépkocsivezető, elfelejtkezve arról, hogy ő is lámpával közlekedik. Hozzátehetném: Minek a süketeknek a rendelet, még ha oly világos is minden szava? (is) Nosztalgiavonatok A múlttal a jelenbe A MÁV Nosztalgia Kft. az idén is közlekedteti öreg — nyolcvan-száz éves — vonatait a Balaton partján. Az egyik szerelvény — most, augusztus közepétől „szüreti járatnak” mondják — Keszthelyről indul és oda is tér vissza. A nosztal­giavonat indulási ideje Keszthelyről: 11 óra 45 perc; Bada­csonytomajból 15 óra 40 perckor indul vissza. A vonat — va­sárnap és hétfő kivételével — mindennap közlekedik. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem pályázatot hirdet doktori képzésben való részvételre A Gödöllői Agrártudományi Egyetem pályázatot hirdet tudományos (PhD) fokozat megszerzésére felkészítő hároméves doktori képzésben való rész­vételre. A doktori képzésre felvett jelöltek számára a felsőoktatási törvény nappali tagozatos hallgatói jogviszonyt és ösztöndíjat biztosít. A képzés az országos ideiglenes akkreditációs bizottság által előzetesen jóváhagyott, illetve benyújtott alábbi témakörökben a doktori programok vezetőinek irányításával folyik. - Növényökológia-ökofiziológia - Mezőgazdasági biotechnológia biológiai alapjai - Környezetgazdálkodás talajtani és agrokémiai alapjai - Mezőgazdasági környezeti mikrobiológia és talajbiotechnológia - Növénynemesítés biológiai alapjainak fejlesztése - Növényvédelem biológiai alapjai - Fenntartható szántóföldi növénytermesztési rendszerek - Állattenyésztés biológiai alapjai - Agrárenergetika és környezetgazdálkodás - Mezőgazdasági gépészet alapjai - Agrárvállalkozás menedzsment - Az élelmiszer-gazdaság makroökonómiája A képzés az egyes programok tanterveiben meghatározott kötelező és szabadon választott tantárgyak elméleti előadásainak lehallgatásából, az előírt gyakorlatok elvégzéséből és a vizsgák sikeres letételéből áll. A képzést doktori szigorlat zárja. A szigorlat letétele után benyújtható az egyéni kutatómunkára alapozott tudományos dolgozat, amelynek a vizsgabizottság előtti, nyilvános megvédését követően az egyetemi doktori tanács dönt a tudományos (PhD) fokozat odaítéléséről. A tudományos képzésre pályázhatnak a választott témakör jellegétől függően egyetemi oklevéllel rendelkező agrármérnökök, kertészmérnökök, biológusok, vegyészek, gépészmérnökök, villamosmérnökök, közgazdászok, indokolt esetben egyéb egyetemi diplomával rendelkező személyek, akik legalább jó rendű egyetemi diplomával és legalább egy idegen nyelvből középfokú (C) vagy ennek megfelelő nyelvvizsgával rendelkeznek. A pályázatokat az egyetem rektorához címezve a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Tudományos Továbbképzési Intézetéhez kell benyújtani (2103 Gödöllő, Páter Károly utca 1. Tel: (28) 310-980, fax: (28) 310-804). A pályázatok beadásának határideje: 1993. szeptember 15. A pályázathoz csatolni kell: - a szakmai önéletrajzot, - a leckekönyvet és egyetemi oklevelet, - a nyelvtudást igazoló bizonyítványt, - a szakmai publikációk jegyzékét,­­ a választott doktori program tématervét, - a választott témakörben kiemelkedő szakemberek ajánlásait. A felvételi vizsgákra 1993. szeptember 20-25. között kerül sor. A felvételi vizsgák pontos helyéről és időpontjáról később értesítjük a pályázókat. Gödöllő, 1993. augusztus 14. Dr. Kocsis Károly s. k. rektor

Next