Magyar Nemzet, 1993. augusztus (56. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-23 / 195. szám

8 Masar Nemzet A kertmozik programja (A Tourinform ajánlatából) ALSÓÖRS (este 8-kor) Halhatatlan szerelem (szí­nes amerikai film). BALATONAKALI (este 9 kor) Apácashow (színes ameri­kai filmvígjáték). BALATONAKARATTYA (este 9-kor) Tisztességtelen aján­lat (színes, szinkronizált ameri­kai film). BALATONALMÁDI (este 9-kor) A terror iskolája (színes, szinkronizált amerikai akció­­film). BALATONBOGLÁR (este 8-kor) Egy asszony illata (színes, szinkronizált amerikai film). BALATONFENYVES (es­te fél 9-kor) Éjféli bunyó (színes amerikai akciófilm). BALATONFÜRED (este 9- kor) Hiába futsz (színes, feliratos amerikai akciófilm). BALATONFŰZFD (este 9- kor) Úszó erőd (színes amerikai kommandósfilm). BALATONKENESE (este 7-kor) Függő játszma (színes, szinkronizált amerikai akció­film). BALATONLELLE (este 9- kor) Banya csak egy van (színes amerikai film). BALATONMÁRIA (este fél 8-kor) Drágám, a kölyök (marha) nagy lett (színes, szink­ronizált amerikai film). BALATONSZÁRSZÓ (es­te 9-kor) Tisztességtelen ajánlat (színes, szinkronizált amerikai film). BALATONSZEMES (este 9-kor) Nincs bocsánat (színes amerikai film). FONYÓD, AUTÓSMOZI Az örömapa (színes amerikai film). KILIÁNTELEP (este 9-kor) Hanta-palinta (színes, szinkroni­zált francia filmvígjáték). NOSZTORI AUTÓSMO­ZI (este 9-kor) Fehér sivatag (színes amerikai krimi). RÉVFÜLÖP (este 9-kor) Az utolsó mohikán (színes amerikai film). ZAMÁRDI, KERTMOZI (este fél 9-kor) 1492 -A paradi­csom meghódítása (színes an­gol-francia film). Rendezvények Strandröplabda-bajnok­ság: délelőtt 9 órakor Zánkán, a gyermeküdülő-centrumban. Duatlonverseny (úszás, futás): délután 4 órakor Zán­kán, a gyermeküdülő-centrum­ban. Gulyás Mária zongora- és Szabadi Vilmos hegedűestje: Keszthelyen a Festetics-kas­­télyban, este 8 órakor. Északi part Idegenforgalmi egyesület alakult Megalakult a Magyar Tu­risztikai Egyesület Veszprém megyei tagozata, amely elsőd­legesen a Balaton északi part­jának idegenforgalmi, vendég­látó-szakembereit, vállalkozóit tömöríti - jelenti az MTI. Az alapító tagok a Balatontourist, a Hotel Annabella, a badacso­nyi Halászkert, a füredi Hordó csárda, a Balaton Alapítvány képviselői, illetve tulajdonosai. Az alakuló ülésen elhatá­rozták: minden lehetséges fóru­mon a Balaton vizének védel­méért, környezetének megóvá­sáért lépnek fel, segítik a tópart nevezetességeinek széles körű megismertetését és az eddigi­nél hatékonyabb információs hálózat kialakítását. A víz hőfoka: 24 °. Balaton HÉTFŐ, 1993. augusztus 23. Táj­romboló bányák a Káli-medencében Évtizedek óta bántóan ter­jeszkedik két bánya a Káli­medence szélén. Az egyik fi­nom fehér homokot termel ki, a másik vörös követ. Mind­kettő megszüntetéséért hosz­­szadalmas, ám hiábavaló harc folyt már a nyolcvanas évek­ben, amikor egyáltalán szóvá tehették a környezet rombolá­sát. A homokbányaügy akkor azzal ért véget, hogy straté­giai érdekek fűződnek hozzá; az ország egyik legkereset­tebb homoklelőhelye a Sal­­föld határában levő, a kiter­melt anyagot Balatonfűzfőn lövedékgyártáshoz használják föl. A bányatavak viszont parttalanul nőnek, évről évre váltakozó helyen amolyan kis tengerszemek alakulnak ki, mellettük pedig ott magasod­nak a meddőhegyek. Nem jobb a helyzet Bala­­tonrendes fölött sem, bár a kő­bánya esetében ott azért elér­ték, hogy a robbantásoktól meg kell kímélniük a tó felőli panorámát. A vékony gerinc azt az illúziót kelti, hogy min­den rendben van, s a hetvenes úttól néhány száz méterre be kell menni a Káli-medence széléig, hogy előtáruljon a si­ralmas kép. Többemeletnyi fal meredezik ott, körülötte a letarolt erdő mutatja a terjesz­kedés jövőbeli irányát. A kő­bányászat megszüntetéséről először a hetvenes években volt szó, akkor haladékot kap­tak, mint ahogy a nyolcvanas évek közepén is. Lapunk is megírta akkor, hogy a kilenc­venes évekre le kell állniuk, de addig is mérsékelni kell a robbantások erejét. Előzőleg a környék lakói panaszolták, hogy a detonációtól megre­pednek a házfalak, betörnek az ablaküvegek. Mint kide­rült, az előírtnál sokkalta na­gyobb hatású anyagot hasz­náltak a robbantásokhoz. Az­után csönd lett, a szó valódi értelmében is. Kevesebbet és kisebb hanghatással termelték a követ, ám e csend elfedte azt is, hogy közben német tulaj­donba ment át az uzsai válla­lat, amely ma Bazalt Középkő Kőbányák Kft. néven dolgo­zik tovább. Az ügyvezető igazgató, Horváth József a privatizálásról elmondta, az ÁVÜ egy csomagban adta el a hat bányát, s az új tulajdonos fönntartja magának a jogot, hogy ott termeljen is. Elsősorban a vízügynek szállítanak vörös követ part­védelemhez, építéshez a pál­­kövei uszálykikötőből. S mi­vel télen a tó befagy, csak ta­vasztól őszig robbantanak, a korábbi évi nyolcvanezer tonna helyett csupán tizenöt­húsz tonnát marnak ki a hegyből Balatonrendes fö­lött. Az igazgató szerint ők fölajánlottak bazaltot is, de azt a hagyományokra hivat­kozva nem fogadja el a víz­ügy. A bánya sorsáról viszont úgy nyilatkozott: törvény írja elő a természeti kincsek kiak­názását, s mindegy, ki teszi azt meg. A kérdésre, hogy az országos műszaki felügyelet tudja-e, milyen mértékben terjeszkednek, Horváth Jó­zsef azt állította, majdnem havonta ellenőrzik őket, s nem lépik át az engedélye­zett határokat. A Balaton fej­lesztésével és környezeté­vel foglalkozó szakembere­ket azonban sikerült meglep­ni az információval, hogy a balatonrendesi bányát már két éve eladták külföldiek­nek. Sem a regionális tanács társelnöke, Tarján Lászlóné államtitkár, sem a kollégái nem hallottak róla, mint ahogy új volt a hír a Balaton Alapítványnak is. A tulajdonos, tájvédelem ide vagy oda, robbantani fog Balatonrendesen, ahol a ki­mart föld mellett százméter­nyire nagy felületű szemét­­tároló is holttá tette az egy­kor szép hegyoldalt. A követ fejtők pedig már fogyasztják a két létesítmény közötti keskeny földdarabot is, amely valaha az erdészet útja volt. A kiirtott tölgy- és égerfák helyén bozót csúfítja a képet, s mivel mindenki birtokon belül érzi magát, remény sincs, hogy a közeli években, esetleg évtizedekben ép kör­nyezet legyen ott, ahol világ­­örökségként szeretnék meg­óvni a földet. (zeigovile) Szabályozásáról először a rómaiak gondoskodtak Tizennyolcezer éves a tó Százezrek hűsölnek a forró nyári napokon a Balaton part­ján, megmártóznak simogató, lágy vizében, ülnek parti náda­sai mögött horgásztattal a ke­zükben, várják a zsákmányt. Szól a zene, teraszokon szóra­koznak, bárokban táncolnak. Csodálatos és megigéző a táj, az ember nem tud szabadulni varázsától. Badacsony, Tihany, Földvár, Füred, Siófok és kör­nyéke, a Keszthelyi-öböl mind­mind egy-egy gyöngyszeme a vidéknek. Mi magyar tengernek ne­vezzük: üdülőket, nyári lakó­kat, pazar szállodákat építet­tünk a partjára. A XX. század elején még alig volt itt emberi település, csak az állandóan itt élők kis falvai lapultak meg a tó mellett. Amikor azonban megépült a vasút a tó déli olda­lán, majd megjelentek az első személyszállító hajók is a vi­zén, hirtelen megkezdődött a fejlődés és azóta is tart. Ami­kor pedig az északi oldalon is megépítették a vasutat, fellen­dült a turistaforgalom. Persze, akkor még nem ilyen arányokról beszéltek, mint ez a mostani, mindent el­söprő turistaidény, amely ven­dégek ezreit mozgatja és az ország egyik legjelentősebb bevételi forrásává vált. A zsú­foltság azonban mélyrehatóan megváltoztatta a tavat és kör­nyékét. Az infrastruktúra ki­építése nem tartott lépést a ven­dégek számának szaporodásá­val, s ennek tudható be a vízmi­nőség romlása is. A tudósok szerint már a tó kialakulása előtt is éltek embe­rek e vidéken. Megemlítik a könyvek, hogy a Csopak hatá­rában feltárt 20-30 ezer eszten­dős bányából elkőkerült bizo­nyítékok valószínűvé teszik, hogy az ott talált vörös agyag­réteget felhasználták cserép­edényeik díszítésére, és ehhez szerszámokat a már kihalt óriá­si gímszarvas agancsából és csontjaiból készítettek. Közismert tény: Magyaror­szág területét sok millió évvel ezelőtt, a földtani harmadkor­­ban a Pannon-tenger borította. Ennek partját ma is megtalál­­­juk a Káli-medence peremén. A Pannon-tengerben élő álla­tok maradványai is fellelhetők az üledékrétegben, különösen Tihany környékén. Az egykori tenger egyik leszármazottja a gazda, amelynek ősei a sekély beltenger állandó lakói voltak. A mai tó medencéje akkor alakult ki, amikor a vetődések mentén feltört bazaltláva vég­leg megszilárdult. Eleinte több kisebb tó keletkezett egymás mellett, később ezek egyesül­tek, így jött létre a Balaton 18 ezer esztendővel ezelőtt. (Zso­­lyomi B. virágporvizsgálatai szerint 20-25 ezer évvel ezelőtt alakult ki a mai tómedence, írta egyik tanulmányában Pálfy Jó­zsef). Az édesvízi üledékréte­gekben talált pollenszemekből az is megállapítható: a tó kiala­kulása idején hűvös, száraz időjárás uralkodott hazánkban - írja egyik tanulmányában Entz Béla, aki évtizedeket töl­tött el a Balaton környékének tanulmányozásával. Az időjárás kedvezett az ősember számára, azért telepe­dett meg a Balaton környékén (már ötezer évvel ezelőtt tűz­követ bányásztak elődeink a sümegi Mogyorós dombon). Abban az időben jóval maga­sabb volt a Balaton vízszintje, legalább hét méterrel haladta meg a mait. S természetes, hogy Tihany is, meg Szigliget is, de még Fonyód is és a Szent György-hegy csak szigetként állt ki a víztengerből. A terület legalacsonyabb pontja Siófok­nál volt. Magas vízálláskor itt átbukott a víz. A tó szabályozásáról elő­ször a rómaiak gondoskodtak, kétezer évvel ezelőtt, újabban pedig a Sió-csatorna révén végzik el ezt a munkát. Az ál­landósult vízszint hatással van a természet átalakítására és egyben védi a parti települé­seket. (Illés) MTI-fotó : Váraljai János Siófoki szállodasor Német vendégből volt a legtöbb Az idén honnan jött a leg­több vendégük? - állítottunk be az Európa Szálló igazgatójához a kérdéssel. - Az idén is a német vendé­gek vezettek - mondja Csorba Ottó. - A volt keletnémet rész­ről érkező németek. Akik egy része már jól ismeri a Balatont, az itteni lehetőségeket. Akik ré­gen kis Trabanton érkeztek, most márkás kocsikon furikáz­nak, de egyelőre még nem te­kingetnek a Bahamák felé. A volt nyugatnémet területek régi lakói közül egyre kevesebb a vendégünk. Persze jönnek fran­ciák, belgák, hollandok is. Csak a szocialista tábor országai maradtak el, alig akad cseh vagy szlovák, kevés a lengyel, bolgár. Az utazási irodák egy- és kéthetes turnusokat szervez­nek hozzánk Nyugatról. Az idén a mi szállónk, amely 138 szobás (és 12 apartmanja van) hetvenszázalékos telítettséggel üzemelt, ami jó eredménynek számít. Hasonló volt a kihasz­náltsága más szállodának is itt a siófoki szállodasoron. Elmond­hatom: a nyugati vendégek na­gyon jól érzik itt magukat. Sze­retik a magyar konyhát, imád­ják a Balaton simogató vizét. Olyan programokkal várjuk a vendéget, amilyenre más orszá­gokban ritkán van példa. Kirán­dulásokat szervezünk, hajóuta­­kat, lehetőség kínálkozik vízi­sportolásra, vitorlázásra, ma­gyar csárdalátogatásra, borkós­tolóra, mindent megkap a ven­dég, amit szeme-szája kíván. Sok az éjszakai látványosság is, jók a magyar zenekarok. Egyet hiányolnak sokan: a vízisít. De hát nálunk tilos a motorcsónak használata. Ha ezt a tilalmat felfüggesztenék, több, jól fizető vendég érkezne hozzánk. Per­sze ez ne legyen vendégcsalo­gató szempont, a víz tisztasága , ennél sokkal fontosabb követel­mény. tv A bóvli és a giccs ellen A Balatoni Gazdasági Kamara a minőségi turizmusért A Balatoni Gazdasági Ka­mara 1989 őszén alakult. A tu­rizmusban érdekelt szerveze­teket, gazdálkodó egységeket tömöríti a Balaton környékén, megyehatároktól függetlenül.­­ Nem zavaró, hogy elneve­zésük, a kamara szó sem fedi pontosan a tevékenységüket? - kérdezzük Csabai Tamástól, a Veszprémben székelő Balatoni Gazdasági Kamara elnökétől. - Ha a kamarai törvény majd úgy rendelkezik, hogy a nevet kizárólag kereskedelmi - ipari-agrár-kézműves - kama­rák használhatják, akkor a mi nevünk is megváltozik. De a feladataink és céljaink nem változnak, továbbra is szükség lesz egy terület érdekképvise­letére. - Mennyire volt eredmé­nyes az eddigi munkájuk? - Létrehoztunk egy etikai kódexet és egy védjegyrend­szert. A kamara feliratával és emblémájával ellátott, öntapa­dós címkét ragaszthatnak az áruikra, a cégtábláikra, a szám­láikra mindazok, akik megfe­lelnek a kamara által meghatá­rozott minőségnek. Sajnos nem nagyon terjedt el a védjegy­­módszer, de ez olyan alap, ami­re építeni lehet. Ezzel a minő­ség folyamatos ellenőrzését is biztosítani lehet. A Balaton mellett is sok a bóvli, a giccses áru. Azáltal, hogy tagjaink a minőséget produkálják, remél­hetőleg kiszorítják a silány ter­mékeket a piacról. Rendet aka­runk teremteni a Balaton kör­nyékén. Az idén eljutottunk odáig, hogy a tóparttal rendel­kező három megye rendőrfő­kapitányával együttműködési szerződést írtunk alá. A lénye­ge az, hogy a kamara tagjai vál­lalják mindazt a pluszt - lehe­tőségeiktől függően -, hogy tá­mogassák a rendőrség munká­ját a közrend, a közbiztonság javítása érdekében.­­ Van-e hosszú távú kon­cepciójuk, amihez igazodni tudnak? - Tudatosítani akarjuk, hogy mit akarunk, milyen irányban kívánunk fejleszteni. Ezt a világon mindenhol így csinálják. Karintiában például, ahol a tó nem is Balaton nagy­ságú, mégis van közép- és hosszú távú koncepciójuk, és aszerint tevékenykednek. Az évi költségvetésük azonban több, mint Magyarországon az éves országpropagandára szánt pénz. - Véleménye szerint ki a Balaton gazdája? - A Balatonnak mindenki a gazdája. Ma például az állam­polgár beír az önkormányzat­nak, hogy micsoda disznóság az, hogy a polgármester pocsé­kolja a pénzt, az árok partja pe­dig nincs lekaszálva, pedig az idő alatt, amíg a levelet megír­ja, le is tudná kaszálni a füvet. Tehát mindenki a maga terüle­tén legyen gazda. Mindenkinek tenni kell a Balatonért ahhoz, hogy hosszú távon profitálni tudjunk belőle. Nemcsak fölül­ről kell várni a rendelkezést és a pénzt. Ha állami segítséget nem kapunk, akkor legalább adják ide azt a pénzt, ami itt termelődött meg. Az itt élők jobban tudják, hogy azt mire kellene költeni. Nem szabadna, hogy jó kezdeményezések zá­tonyra fussanak a hivatalok és minisztériumok útvesztőiben. A vízminőség miatt sem csak siránkozni kellene. A Balaton körüli körcsatornát már régen meg lehetett volna építeni. Sok helyütt már megépült a csa­torna, ott a szennyvíztisztítás megoldódott. De még sok tó­parti településen a nyaralók és az állandó lakosok nem tud­nak rákötni a csatornára, mert nincs. Akkor most kire kell mutogatni? (csonka) ÁLLAMI VAGYONÜGYNÖKSÉG RÉSZVÉNYÁTVÁLTÁSI FELHÍVÁS Az ÁVÜ Igazgatótanácsa elfogadta, hogy a Zalakerámia Rt. állami tulajdonban levő részvényeinek egy részét az Állam­i Vagyonügynökség kárpótlási jegyre cserélheti. A döntés alapján az Állami Vagyonügynökség felhívást tesz közzé a tulajdonában levő 46 880 darab, 46 880 000 Ft névértékű Zalakerámia Rt. részvény kárpótlási jegyek ellenében törénő jegyzésére. A jegyzés kezdő időpontja: 1993. augusztus 30. (hétfő). A jegyzés záró időpontja: 1993. szeptember 3. (péntek). A jegyzési időszak egy alkalommal legfeljebb két héttel meghosszabbítható, illetve amennyiben az összes rendelkezésre álló részvényt lejegyezték, a jegyzés szeptember 3-a előtt is lezárható. A jegyzésre kizárólag a saját jogon kárpótoltak jogosultak. A jogosultságot az eredet kárpótlási határozattal, a kárpótlási jegy átadás-átvételi jegyzőkönyvével lehet igazolni, személyi igazolvány bemutatása mellett. Egy személy egyszerre csak egy határozattal jegyezhet, ez a kikötés vonatkozik a meghatalmazottakra is - egyszerre csak egy megbízó részére jegyezhet a meghatalmazott­­, maximum 80 darab kárpótlási jegy felhasználásával. Allokáció szabályai: Túljegyzés esetén először minden jegyző három részvényt kap. Amennyiben ezután is marad elosztható részvény, megvizsgálják, hogy lehet-e további három darab részvényt kiosztani. Ez a folyamat ismétlődik (három részvényenkénti ugrással) mindaddig, amíg marad kiosztható részvény. Amennyiben a fennmaradó részvények száma már nem tenné lehetővé a három további részvény kiosztását, az allokáció során fennmaradó részvényeket a kerekítés szabályait alkalmazva fogják elosztani. A Zalakerámia Rt. részvények kárpótlási jegyre történő jegyzése során a 2:3 átváltási arányt kell figyelembe venni, azaz 3 db 1000 forint névértékű részvényért 2 db 1000 forint címletértékű kárpótlási jegyet kell átadni. Az Állam­ Értékpapír Felügyelet döntése értelmében a kárpótlási jegy részvényjegyzésideje alatt a részvények becserélési árfolyama változatlan. Az átváltásra kerülő részvények szavazati jogot megtestesítő törzsrészvények. A részvények per-, igény- és tehermentesek. 1993. évi osztalékrészvényt tartalmaznak. A részvényjegyzők a megkapott részvényekről letéti igazolást kapnak. Amennyiben valamely részvénytulajdonos a részvényeket az értéktárból ki kívánja váltani, az ezzel kapcsolatos költségeket köteles megfizetni. A részvények jegyzésére rendelkezésre álló idő alatt az alábbi helyeken lehet jegyezni: Creditanstalt Értékpapír Rt. Budapest, V. ker. Nagysándor József utca 10. Budapest Értékpapír és Befektetési Rt. Budapest, V. ker. Deák F. u. 5. valamint a Budapest Bank kijelölt vidéki igazgatóságain és fiókjaiban: Veszprém, Brusznyai Á. út 26. Szeged, Klauzál tér 4. Miskolc, Mindszent tér 4. Zalaegerszeg, Kossuth út 2. Székesfehérvár, Bástya utca 8. Pécs, Búza tér 6. Kecskemét, Dobó krt. 13-15. Nyíregyháza, Bessenyei tér 17. Tatabánya, Szent Borbála tér 6. További információ a Budapest Értékpapír és Befektetési Rt., további a Creditanstalt Értékpapír Rt. központjában kapható.

Next