Magyar Nemzet, 1993. augusztus (56. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-23 / 195. szám
8 Masar Nemzet A kertmozik programja (A Tourinform ajánlatából) ALSÓÖRS (este 8-kor) Halhatatlan szerelem (színes amerikai film). BALATONAKALI (este 9 kor) Apácashow (színes amerikai filmvígjáték). BALATONAKARATTYA (este 9-kor) Tisztességtelen ajánlat (színes, szinkronizált amerikai film). BALATONALMÁDI (este 9-kor) A terror iskolája (színes, szinkronizált amerikai akciófilm). BALATONBOGLÁR (este 8-kor) Egy asszony illata (színes, szinkronizált amerikai film). BALATONFENYVES (este fél 9-kor) Éjféli bunyó (színes amerikai akciófilm). BALATONFÜRED (este 9- kor) Hiába futsz (színes, feliratos amerikai akciófilm). BALATONFŰZFD (este 9- kor) Úszó erőd (színes amerikai kommandósfilm). BALATONKENESE (este 7-kor) Függő játszma (színes, szinkronizált amerikai akciófilm). BALATONLELLE (este 9- kor) Banya csak egy van (színes amerikai film). BALATONMÁRIA (este fél 8-kor) Drágám, a kölyök (marha) nagy lett (színes, szinkronizált amerikai film). BALATONSZÁRSZÓ (este 9-kor) Tisztességtelen ajánlat (színes, szinkronizált amerikai film). BALATONSZEMES (este 9-kor) Nincs bocsánat (színes amerikai film). FONYÓD, AUTÓSMOZI Az örömapa (színes amerikai film). KILIÁNTELEP (este 9-kor) Hanta-palinta (színes, szinkronizált francia filmvígjáték). NOSZTORI AUTÓSMOZI (este 9-kor) Fehér sivatag (színes amerikai krimi). RÉVFÜLÖP (este 9-kor) Az utolsó mohikán (színes amerikai film). ZAMÁRDI, KERTMOZI (este fél 9-kor) 1492 -A paradicsom meghódítása (színes angol-francia film). Rendezvények Strandröplabda-bajnokság: délelőtt 9 órakor Zánkán, a gyermeküdülő-centrumban. Duatlonverseny (úszás, futás): délután 4 órakor Zánkán, a gyermeküdülő-centrumban. Gulyás Mária zongora- és Szabadi Vilmos hegedűestje: Keszthelyen a Festetics-kastélyban, este 8 órakor. Északi part Idegenforgalmi egyesület alakult Megalakult a Magyar Turisztikai Egyesület Veszprém megyei tagozata, amely elsődlegesen a Balaton északi partjának idegenforgalmi, vendéglátó-szakembereit, vállalkozóit tömöríti - jelenti az MTI. Az alapító tagok a Balatontourist, a Hotel Annabella, a badacsonyi Halászkert, a füredi Hordó csárda, a Balaton Alapítvány képviselői, illetve tulajdonosai. Az alakuló ülésen elhatározták: minden lehetséges fórumon a Balaton vizének védelméért, környezetének megóvásáért lépnek fel, segítik a tópart nevezetességeinek széles körű megismertetését és az eddiginél hatékonyabb információs hálózat kialakítását. A víz hőfoka: 24 °. Balaton HÉTFŐ, 1993. augusztus 23. Tájromboló bányák a Káli-medencében Évtizedek óta bántóan terjeszkedik két bánya a Kálimedence szélén. Az egyik finom fehér homokot termel ki, a másik vörös követ. Mindkettő megszüntetéséért hoszszadalmas, ám hiábavaló harc folyt már a nyolcvanas években, amikor egyáltalán szóvá tehették a környezet rombolását. A homokbányaügy akkor azzal ért véget, hogy stratégiai érdekek fűződnek hozzá; az ország egyik legkeresettebb homoklelőhelye a Salföld határában levő, a kitermelt anyagot Balatonfűzfőn lövedékgyártáshoz használják föl. A bányatavak viszont parttalanul nőnek, évről évre váltakozó helyen amolyan kis tengerszemek alakulnak ki, mellettük pedig ott magasodnak a meddőhegyek. Nem jobb a helyzet Balatonrendes fölött sem, bár a kőbánya esetében ott azért elérték, hogy a robbantásoktól meg kell kímélniük a tó felőli panorámát. A vékony gerinc azt az illúziót kelti, hogy minden rendben van, s a hetvenes úttól néhány száz méterre be kell menni a Káli-medence széléig, hogy előtáruljon a siralmas kép. Többemeletnyi fal meredezik ott, körülötte a letarolt erdő mutatja a terjeszkedés jövőbeli irányát. A kőbányászat megszüntetéséről először a hetvenes években volt szó, akkor haladékot kaptak, mint ahogy a nyolcvanas évek közepén is. Lapunk is megírta akkor, hogy a kilencvenes évekre le kell állniuk, de addig is mérsékelni kell a robbantások erejét. Előzőleg a környék lakói panaszolták, hogy a detonációtól megrepednek a házfalak, betörnek az ablaküvegek. Mint kiderült, az előírtnál sokkalta nagyobb hatású anyagot használtak a robbantásokhoz. Azután csönd lett, a szó valódi értelmében is. Kevesebbet és kisebb hanghatással termelték a követ, ám e csend elfedte azt is, hogy közben német tulajdonba ment át az uzsai vállalat, amely ma Bazalt Középkő Kőbányák Kft. néven dolgozik tovább. Az ügyvezető igazgató, Horváth József a privatizálásról elmondta, az ÁVÜ egy csomagban adta el a hat bányát, s az új tulajdonos fönntartja magának a jogot, hogy ott termeljen is. Elsősorban a vízügynek szállítanak vörös követ partvédelemhez, építéshez a pálkövei uszálykikötőből. S mivel télen a tó befagy, csak tavasztól őszig robbantanak, a korábbi évi nyolcvanezer tonna helyett csupán tizenöthúsz tonnát marnak ki a hegyből Balatonrendes fölött. Az igazgató szerint ők fölajánlottak bazaltot is, de azt a hagyományokra hivatkozva nem fogadja el a vízügy. A bánya sorsáról viszont úgy nyilatkozott: törvény írja elő a természeti kincsek kiaknázását, s mindegy, ki teszi azt meg. A kérdésre, hogy az országos műszaki felügyelet tudja-e, milyen mértékben terjeszkednek, Horváth József azt állította, majdnem havonta ellenőrzik őket, s nem lépik át az engedélyezett határokat. A Balaton fejlesztésével és környezetével foglalkozó szakembereket azonban sikerült meglepni az információval, hogy a balatonrendesi bányát már két éve eladták külföldieknek. Sem a regionális tanács társelnöke, Tarján Lászlóné államtitkár, sem a kollégái nem hallottak róla, mint ahogy új volt a hír a Balaton Alapítványnak is. A tulajdonos, tájvédelem ide vagy oda, robbantani fog Balatonrendesen, ahol a kimart föld mellett százméternyire nagy felületű szeméttároló is holttá tette az egykor szép hegyoldalt. A követ fejtők pedig már fogyasztják a két létesítmény közötti keskeny földdarabot is, amely valaha az erdészet útja volt. A kiirtott tölgy- és égerfák helyén bozót csúfítja a képet, s mivel mindenki birtokon belül érzi magát, remény sincs, hogy a közeli években, esetleg évtizedekben ép környezet legyen ott, ahol világörökségként szeretnék megóvni a földet. (zeigovile) Szabályozásáról először a rómaiak gondoskodtak Tizennyolcezer éves a tó Százezrek hűsölnek a forró nyári napokon a Balaton partján, megmártóznak simogató, lágy vizében, ülnek parti nádasai mögött horgásztattal a kezükben, várják a zsákmányt. Szól a zene, teraszokon szórakoznak, bárokban táncolnak. Csodálatos és megigéző a táj, az ember nem tud szabadulni varázsától. Badacsony, Tihany, Földvár, Füred, Siófok és környéke, a Keszthelyi-öböl mindmind egy-egy gyöngyszeme a vidéknek. Mi magyar tengernek nevezzük: üdülőket, nyári lakókat, pazar szállodákat építettünk a partjára. A XX. század elején még alig volt itt emberi település, csak az állandóan itt élők kis falvai lapultak meg a tó mellett. Amikor azonban megépült a vasút a tó déli oldalán, majd megjelentek az első személyszállító hajók is a vizén, hirtelen megkezdődött a fejlődés és azóta is tart. Amikor pedig az északi oldalon is megépítették a vasutat, fellendült a turistaforgalom. Persze, akkor még nem ilyen arányokról beszéltek, mint ez a mostani, mindent elsöprő turistaidény, amely vendégek ezreit mozgatja és az ország egyik legjelentősebb bevételi forrásává vált. A zsúfoltság azonban mélyrehatóan megváltoztatta a tavat és környékét. Az infrastruktúra kiépítése nem tartott lépést a vendégek számának szaporodásával, s ennek tudható be a vízminőség romlása is. A tudósok szerint már a tó kialakulása előtt is éltek emberek e vidéken. Megemlítik a könyvek, hogy a Csopak határában feltárt 20-30 ezer esztendős bányából elkőkerült bizonyítékok valószínűvé teszik, hogy az ott talált vörös agyagréteget felhasználták cserépedényeik díszítésére, és ehhez szerszámokat a már kihalt óriási gímszarvas agancsából és csontjaiból készítettek. Közismert tény: Magyarország területét sok millió évvel ezelőtt, a földtani harmadkorban a Pannon-tenger borította. Ennek partját ma is megtaláljuk a Káli-medence peremén. A Pannon-tengerben élő állatok maradványai is fellelhetők az üledékrétegben, különösen Tihany környékén. Az egykori tenger egyik leszármazottja a gazda, amelynek ősei a sekély beltenger állandó lakói voltak. A mai tó medencéje akkor alakult ki, amikor a vetődések mentén feltört bazaltláva végleg megszilárdult. Eleinte több kisebb tó keletkezett egymás mellett, később ezek egyesültek, így jött létre a Balaton 18 ezer esztendővel ezelőtt. (Zsolyomi B. virágporvizsgálatai szerint 20-25 ezer évvel ezelőtt alakult ki a mai tómedence, írta egyik tanulmányában Pálfy József). Az édesvízi üledékrétegekben talált pollenszemekből az is megállapítható: a tó kialakulása idején hűvös, száraz időjárás uralkodott hazánkban - írja egyik tanulmányában Entz Béla, aki évtizedeket töltött el a Balaton környékének tanulmányozásával. Az időjárás kedvezett az ősember számára, azért telepedett meg a Balaton környékén (már ötezer évvel ezelőtt tűzkövet bányásztak elődeink a sümegi Mogyorós dombon). Abban az időben jóval magasabb volt a Balaton vízszintje, legalább hét méterrel haladta meg a mait. S természetes, hogy Tihany is, meg Szigliget is, de még Fonyód is és a Szent György-hegy csak szigetként állt ki a víztengerből. A terület legalacsonyabb pontja Siófoknál volt. Magas vízálláskor itt átbukott a víz. A tó szabályozásáról először a rómaiak gondoskodtak, kétezer évvel ezelőtt, újabban pedig a Sió-csatorna révén végzik el ezt a munkát. Az állandósult vízszint hatással van a természet átalakítására és egyben védi a parti településeket. (Illés) MTI-fotó : Váraljai János Siófoki szállodasor Német vendégből volt a legtöbb Az idén honnan jött a legtöbb vendégük? - állítottunk be az Európa Szálló igazgatójához a kérdéssel. - Az idén is a német vendégek vezettek - mondja Csorba Ottó. - A volt keletnémet részről érkező németek. Akik egy része már jól ismeri a Balatont, az itteni lehetőségeket. Akik régen kis Trabanton érkeztek, most márkás kocsikon furikáznak, de egyelőre még nem tekingetnek a Bahamák felé. A volt nyugatnémet területek régi lakói közül egyre kevesebb a vendégünk. Persze jönnek franciák, belgák, hollandok is. Csak a szocialista tábor országai maradtak el, alig akad cseh vagy szlovák, kevés a lengyel, bolgár. Az utazási irodák egy- és kéthetes turnusokat szerveznek hozzánk Nyugatról. Az idén a mi szállónk, amely 138 szobás (és 12 apartmanja van) hetvenszázalékos telítettséggel üzemelt, ami jó eredménynek számít. Hasonló volt a kihasználtsága más szállodának is itt a siófoki szállodasoron. Elmondhatom: a nyugati vendégek nagyon jól érzik itt magukat. Szeretik a magyar konyhát, imádják a Balaton simogató vizét. Olyan programokkal várjuk a vendéget, amilyenre más országokban ritkán van példa. Kirándulásokat szervezünk, hajóutakat, lehetőség kínálkozik vízisportolásra, vitorlázásra, magyar csárdalátogatásra, borkóstolóra, mindent megkap a vendég, amit szeme-szája kíván. Sok az éjszakai látványosság is, jók a magyar zenekarok. Egyet hiányolnak sokan: a vízisít. De hát nálunk tilos a motorcsónak használata. Ha ezt a tilalmat felfüggesztenék, több, jól fizető vendég érkezne hozzánk. Persze ez ne legyen vendégcsalogató szempont, a víz tisztasága , ennél sokkal fontosabb követelmény. tv A bóvli és a giccs ellen A Balatoni Gazdasági Kamara a minőségi turizmusért A Balatoni Gazdasági Kamara 1989 őszén alakult. A turizmusban érdekelt szervezeteket, gazdálkodó egységeket tömöríti a Balaton környékén, megyehatároktól függetlenül. Nem zavaró, hogy elnevezésük, a kamara szó sem fedi pontosan a tevékenységüket? - kérdezzük Csabai Tamástól, a Veszprémben székelő Balatoni Gazdasági Kamara elnökétől. - Ha a kamarai törvény majd úgy rendelkezik, hogy a nevet kizárólag kereskedelmi - ipari-agrár-kézműves - kamarák használhatják, akkor a mi nevünk is megváltozik. De a feladataink és céljaink nem változnak, továbbra is szükség lesz egy terület érdekképviseletére. - Mennyire volt eredményes az eddigi munkájuk? - Létrehoztunk egy etikai kódexet és egy védjegyrendszert. A kamara feliratával és emblémájával ellátott, öntapadós címkét ragaszthatnak az áruikra, a cégtábláikra, a számláikra mindazok, akik megfelelnek a kamara által meghatározott minőségnek. Sajnos nem nagyon terjedt el a védjegymódszer, de ez olyan alap, amire építeni lehet. Ezzel a minőség folyamatos ellenőrzését is biztosítani lehet. A Balaton mellett is sok a bóvli, a giccses áru. Azáltal, hogy tagjaink a minőséget produkálják, remélhetőleg kiszorítják a silány termékeket a piacról. Rendet akarunk teremteni a Balaton környékén. Az idén eljutottunk odáig, hogy a tóparttal rendelkező három megye rendőrfőkapitányával együttműködési szerződést írtunk alá. A lényege az, hogy a kamara tagjai vállalják mindazt a pluszt - lehetőségeiktől függően -, hogy támogassák a rendőrség munkáját a közrend, a közbiztonság javítása érdekében. Van-e hosszú távú koncepciójuk, amihez igazodni tudnak? - Tudatosítani akarjuk, hogy mit akarunk, milyen irányban kívánunk fejleszteni. Ezt a világon mindenhol így csinálják. Karintiában például, ahol a tó nem is Balaton nagyságú, mégis van közép- és hosszú távú koncepciójuk, és aszerint tevékenykednek. Az évi költségvetésük azonban több, mint Magyarországon az éves országpropagandára szánt pénz. - Véleménye szerint ki a Balaton gazdája? - A Balatonnak mindenki a gazdája. Ma például az állampolgár beír az önkormányzatnak, hogy micsoda disznóság az, hogy a polgármester pocsékolja a pénzt, az árok partja pedig nincs lekaszálva, pedig az idő alatt, amíg a levelet megírja, le is tudná kaszálni a füvet. Tehát mindenki a maga területén legyen gazda. Mindenkinek tenni kell a Balatonért ahhoz, hogy hosszú távon profitálni tudjunk belőle. Nemcsak fölülről kell várni a rendelkezést és a pénzt. Ha állami segítséget nem kapunk, akkor legalább adják ide azt a pénzt, ami itt termelődött meg. Az itt élők jobban tudják, hogy azt mire kellene költeni. Nem szabadna, hogy jó kezdeményezések zátonyra fussanak a hivatalok és minisztériumok útvesztőiben. A vízminőség miatt sem csak siránkozni kellene. A Balaton körüli körcsatornát már régen meg lehetett volna építeni. Sok helyütt már megépült a csatorna, ott a szennyvíztisztítás megoldódott. De még sok tóparti településen a nyaralók és az állandó lakosok nem tudnak rákötni a csatornára, mert nincs. Akkor most kire kell mutogatni? (csonka) ÁLLAMI VAGYONÜGYNÖKSÉG RÉSZVÉNYÁTVÁLTÁSI FELHÍVÁS Az ÁVÜ Igazgatótanácsa elfogadta, hogy a Zalakerámia Rt. állami tulajdonban levő részvényeinek egy részét az Állami Vagyonügynökség kárpótlási jegyre cserélheti. A döntés alapján az Állami Vagyonügynökség felhívást tesz közzé a tulajdonában levő 46 880 darab, 46 880 000 Ft névértékű Zalakerámia Rt. részvény kárpótlási jegyek ellenében törénő jegyzésére. A jegyzés kezdő időpontja: 1993. augusztus 30. (hétfő). A jegyzés záró időpontja: 1993. szeptember 3. (péntek). A jegyzési időszak egy alkalommal legfeljebb két héttel meghosszabbítható, illetve amennyiben az összes rendelkezésre álló részvényt lejegyezték, a jegyzés szeptember 3-a előtt is lezárható. A jegyzésre kizárólag a saját jogon kárpótoltak jogosultak. A jogosultságot az eredet kárpótlási határozattal, a kárpótlási jegy átadás-átvételi jegyzőkönyvével lehet igazolni, személyi igazolvány bemutatása mellett. Egy személy egyszerre csak egy határozattal jegyezhet, ez a kikötés vonatkozik a meghatalmazottakra is - egyszerre csak egy megbízó részére jegyezhet a meghatalmazott, maximum 80 darab kárpótlási jegy felhasználásával. Allokáció szabályai: Túljegyzés esetén először minden jegyző három részvényt kap. Amennyiben ezután is marad elosztható részvény, megvizsgálják, hogy lehet-e további három darab részvényt kiosztani. Ez a folyamat ismétlődik (három részvényenkénti ugrással) mindaddig, amíg marad kiosztható részvény. Amennyiben a fennmaradó részvények száma már nem tenné lehetővé a három további részvény kiosztását, az allokáció során fennmaradó részvényeket a kerekítés szabályait alkalmazva fogják elosztani. A Zalakerámia Rt. részvények kárpótlási jegyre történő jegyzése során a 2:3 átváltási arányt kell figyelembe venni, azaz 3 db 1000 forint névértékű részvényért 2 db 1000 forint címletértékű kárpótlási jegyet kell átadni. Az Állam Értékpapír Felügyelet döntése értelmében a kárpótlási jegy részvényjegyzésideje alatt a részvények becserélési árfolyama változatlan. Az átváltásra kerülő részvények szavazati jogot megtestesítő törzsrészvények. A részvények per-, igény- és tehermentesek. 1993. évi osztalékrészvényt tartalmaznak. A részvényjegyzők a megkapott részvényekről letéti igazolást kapnak. Amennyiben valamely részvénytulajdonos a részvényeket az értéktárból ki kívánja váltani, az ezzel kapcsolatos költségeket köteles megfizetni. A részvények jegyzésére rendelkezésre álló idő alatt az alábbi helyeken lehet jegyezni: Creditanstalt Értékpapír Rt. Budapest, V. ker. Nagysándor József utca 10. Budapest Értékpapír és Befektetési Rt. Budapest, V. ker. Deák F. u. 5. valamint a Budapest Bank kijelölt vidéki igazgatóságain és fiókjaiban: Veszprém, Brusznyai Á. út 26. Szeged, Klauzál tér 4. Miskolc, Mindszent tér 4. Zalaegerszeg, Kossuth út 2. Székesfehérvár, Bástya utca 8. Pécs, Búza tér 6. Kecskemét, Dobó krt. 13-15. Nyíregyháza, Bessenyei tér 17. Tatabánya, Szent Borbála tér 6. További információ a Budapest Értékpapír és Befektetési Rt., további a Creditanstalt Értékpapír Rt. központjában kapható.