Magyar Nemzet, 1994. június (57. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-24 / 146. szám

8 Magyar Uros Gazdaság PÉNTEK, 1994. június 24. „Vissza akartuk vonni az utalványrendszert, de...” Az IKM helyettes államtitkára a HTO körüli bonyodalmakról Vegyes fogadtatásra ta­lált, am­ikor tavaly az Ipa­ri és Kereskedelmi Mi­nisztérium elrendelte, hogy 1993. május 1-jétől csak háztartásitüzelőolaj- utalvány birtokában lehet HTO-t vásárolni. A la­kosság és az önkormány­zatok jegyzői felesleges tehernek, előkészítetlen, átgondolatlan intézkedés­nek minősítették ezt, míg a HTO- és gázolajforgal­mazással foglalkozó cé­gek örültek, abban bízva, hogy fellendül a gázolaj­­forgalmuk. A költségve­tés szintén nagy reménye­ket fűzött az új intézkedé­sekhez: miközben az utal­ványok bevezetésével járó költségeket mintegy 300 millióra becsülték, 15-20 milliárd forintos többlet­­bevételre számítottak. Az új szabályozást azzal in­dokolták, hogy rendkívül elsza­porodtak a HTO-val való visszaélések: miközben a jog­szabályok szerint csak a lakáso­kat lehetett háztartási tüzelőolaj­jal fűteni, egyre többen használ­ták a HTO-t a kisiparban, fólia­sátrak fűtésére, s az utóbbi idő­ben már megjelentek az olaj­maffiák is. Mindenesetre tény: a HTO-utalványok igénylése s el­juttatása a lakossághoz megle­hetősen döcögősen indult, s még ma sem zökkenőmentes ez a fo­lyamat. Egy év elteltével ho­gyan értékelik a jogszabályalko­tók az új intézkedést? Érdemes volt-e e népszerűtlen szabályo­zást bevezetni? Beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket? - er­ről kérdeztük Szűcs Istvánt, az Ipari és Kereskedelmi Miniszté­rium helyettes államtitkárát. - Több korm­ányszintíj ren­delet készült az elmúlt években a háztartásitüzelőolaj-fogyasztás, illetve -forgalmazás szabályozá­sára. Az alapvető problémát az jelenti, hogy a motorikus gázola­jat és a HTO-t nagyjából ugyan­azokra a célokra lehet felhasz­nálni, bár az utóbbi távolról sem olyan jó (különösen télen nem), mint a motorikus célú gázolaj. Ugyanakkor az árukban lénye­ges különbség mutatkozik, mi­vel a gázolajat fogyasztási adó, forgalmi adó, környezetvédelmi termékdíj és útalap is terheli - szögezte le Szűcs István. - így míg a HTO litere napjainkban 25-28 forint körül alakul, a mo­torikus gázolajé 60-65 forint. Buktatás kérdés­ ­ Vagyis nem véletlen, hogy az utalványrendszer bevezeté­sét követően nemcsak a lakos­ság, de a vállalkozók is tiltakoz­tak az új előírások ellen... - Hozzá kell tenni: teljesen alaptalanul, hiszen a jogszabá­lyok mindig tiltották, hogy la­kások fűtésén kívül más célra használják fel a HTO-t. Más kérdés, hogy az árkülönbözetet mindig kihasználták. Először a „kisstílű vagányok játszották ki a jogszabályokat": motorikus célra használták fel a HTO-t, ál­talában a kisiparban a termelés­hez, illetve fóliasátrak s egyéb üzemi és nem üzemi létesítmé­nyek fűtésére. Az utóbbi időben pedig már megjelentek az olaj­maffiák is, akik egy-egy szállít­mányon 60-80 millió forintot nyertek. Miután kezdett elhatal­masodni a HTO motorikus célú felhasználása, a kormány beve­zette a motorrongáló adalék al­kalmazását - ami ellen egyéb­ként mint országgyűlési képvi­selő annak idején határozottan tiltakoztam -, ennek használata azonban nem vált be. - Ezért született meg az utalványrendszer gondolata? - Két lehetőség kínálkozott: felmerült, hogy emeljük meg a HTO árát is a motorikus gázola­jéval azonosra. De egyrészt ez igazságtalan lett volna, hiszen az utóbbi sokkal jobb minőségű termék, másrészt adódott a kö­vetkező dilemma: hogyan lehet a lakosságnak visszajuttatni a tá­mogatást. Őszintén be kell val­lani, hogy ennek nem találtuk meg a módját. Azokkal az idős személyekkel (és nem csekély a számuk), akiket annak idején a Mekalor-program keretében rá­beszéltek arra, hogy olajjal fűt­­senek, és ezen azóta már nem tudtak változtatni, kellett volna kifizettetni a literenkénti 60 fo­rintos árat, azzal, hogy majd hó­napokkal később visszakapják a literenkénti 40 forintot. Egyálta­lán képtelenség felmérni, hogy valójában kik jogosultak erre. Többször megvizsgáltuk a kér­dést, volt, amikor a pénzügymi­niszter már a rendeletet is ki akarta adni az árak egy szintre emeléséről. Felelősséggel me­rem nyilatkozni, hogy ez a kor­mány éppen a szociális érzé­kenysége miatt nem találta meg annak az­onód­ját, hogy a jogos visszaigénylők hogyan kapják vissza a pénzüket, s morálisan nem tudták felvállalni azt, hogy ezt az összeget ők előlegezzék meg. Több országgyűlési képvi­selő és miniszter is megbukott már ezzel a kérdéssel.­­ Vagyis egyetlen járható útként maradt a HTO-utalvá­nyok kibocsátása? - Nem. Az árak nivellálása mellett lehetséges módszerként kínálkozott a visszaélések megfékezésére az ellenőrzések fokozása mind a motorikus cé­lú felhasználásnál, mind a kis­iparban, illetve a nagyiparban. Az írásos, halálos fenyegetések ellenére is ez az út bizonyult a leghatékonyabbnak. - Őszintén szólva nem iga­zán énem: ahhoz, hogy szigorú ellenőrzéseket folytassanak, mi­ért volt szükség a jóhiszemű la­kosságra terheket róni? Az el­lenőrzéseket már régen fokozni lehetett volna az utalványrend­szer bevezetésétől függetlenül... - Mind a kettőre szükség volt. Én tavaly január elsején kezdtem el foglalkozni a témá­val az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban. Akkor már előrehaladott állapotban volt a rendszer kidolgozása. A ne­vemhez az ellenőrzések fűződ­nek, azt tartottam fontosabb­nak. Vissza akartuk vonni az utalványrendszert, de mint em­lítettem, nem tudtuk megvaló­sítani az árak kiegyenlítését, sőt az ellenőrzéseket sem olyan hatékonyan, ahogyan kellett volna. Ehhez több pénzre lett volna szükség.­­ Végül is ön szerint a jövő­ben is célszerű fenntartani azt, hogy a lakosság csak utalvány­ra vásárolhat HTO-t?­­ Nem igazán vált be az utalványrendszer, hiszen nem­egyszer azok is kértek és kaptak HTO-utalványokat, akik már régen bevezették a gázt. Kisstílű emberek mindig vannak. Libe­rális volt a kormányrendelet, hi­szen önbevallás alapján tette le­hetővé az utalványigénylést. A bizalom elvén alapult. Azért is a helyi jegyzők hatáskörébe utal­tuk az engedélykérelmek továb­bítását, mivel ők általában is­merik a lakosaik körülményeit.­­ A jegyzők elmondásából ítélve viszont nagyon kis tele­pülésnek kell lennie annak, ahol tudják, ki mivel fűt... - A gond az, hogy ők auto­matikusan továbbították a ké­relmeket. Hibás minták a benzinkutaknál­ ­ Ugyanakkor ennek sem volt csekély a költségvonzata, hiszen több mint 300 ezer en­gedélykérelmet küldtek tovább, aminek csak a postaköltsége kö­rülbelül 10 millió forint. Összes­ségében milyen kiadással járt a HTO-utalványok bevezetése, s­ ezzel szemben mennyi többletbe­vételt siker­ült elérni?!­­ Azt nem lehet pontosan megmondani, hogy a költségve­tésbe befolyó­ többletbevételől­ mennyi köszönhető a HTO-val kapcsolatos új szabályoknak. De ha csak abból indulunk ki, hogy az idén az első negyedév­ben 91 százalékkal (140 ezer tonnával) nőtt az országban a gázolaj-felhasználás az előző év azonos időszakához képest, s ugyanakkor a HTO-értékesítés 62 százalékkal (200 ezer tonná­val) csökkent, akkor ez önma­gában 12 milliárd forintos több­letbevételt jelent. Ehhez hozzá kell számítani a kiszabott bünte­téseket is. Az ORFK-nál ismere­teim szerint 200 fölött van a büntetőeljárások száma, s ha fi­gyelembe vesszük, hogy az egy­millió forint feletti csalás esik a büntetőeljárás kategóriájába, ak­kor 15 milliárd forint feletti összeg már biztosan nem maradt a szabálysértők zsebében. - Feltűnő viszont, hogy az elmúlt néhány hónapban állító­lag ismét nőtt az országban a HTO-fogyasztás, holott túl va­gyunk a fűtési szezonon! - Elképzelhető, hogy gya­rapodnak a visszaélések, hi­szen télen összetételénél fogva kevésbé lehet motorikus célra felhasználni a HTO-t, ezért le­het, hogy a készleteket elraktá­rozták, s ezek most kerülnek elő. Ezért is fogtuk vissza a hi­deg beköszönte előtt az ellen­őrzéseket és erősítjük meg eze­ket tavasszal.­­ Összességében tehát a számokból ítélve beváltak a benzinkutas vállalkozásoknak a reményei, hogy fellendül a gázolajforgalom, hiszen folya­matosan panaszkodtak, hogy 1993-ban 1992-höz viszonyítva az 70 százalékkal visszaesett. Kissé furcsának tetszik ugyan­akkor, hogy miközben lényegé­ben a szigorítások a benzinku­tasok javát szolgálták, az ellen­őrzések tapasztalatai azt mu­tatják, hogy körükben is elég sok a visszaélés. Mit mutatnak az ellenőrzések eredményei?­­ Egy év alatt 9 ellenőrzés keretében hétszáz benzinkutat vizsgáltak a szakemberek, s en­nek során 900 mintát vettek. Az első négy ellenőrzésnél csak a gázolajat, azt követően már a benzint is vizsgálták, hiszen ott is megjelentek a hamisítások. Az eredmény megdöbbentő pél­dául a tekintetben, hogy az ápri­lisban ellenőrzött 80 töltőállo­másból egy neves nyugati ben­zinkútnál négy hibás mintát ta­láltunk. Ezeknél célvizsgálatot rendeltem el, ám annak az ered­ménye is ugyanezt mutatta. A tapasztalatok arra utalnak, hogy az állami és a vegyes tulajdonú kutaknál általában betartják a szabályokat. A visszaélések többsége a magántulajdonban lévő maszek kutaknál fordul elő. Ezekből összesen 1400- 1500 van az országban a köz­utak szélén, de sok azon tée­­szeknek és állami gazdaságok­nak is a száma, amelyek saját magukat szolgálják ki feketén.­­ Visszaélések tehát tovább­ra is vannak. Jóllehet tavaly a márkaszervizek is ostromolták az IKM-et, hogy megszüntetik a gépkocsik után vállalt garanci­át, mivel a dízeladagolót nagyon gyorsan tönkreteszi a HTO. Tud olyanról, hogy ezt megtették vol­na vagy meg akarnák tenni?­­ Sokan gondolkoztak raj­ta, de információim szerint senki nem vonult ki a piacról. Nincs megoldás? - Az ellenőrzések szabálya­in nem kellene változtatni? Hi­szen miközben a büntetések rendkívül szigorúak, a jelenlegi jogszabályok mellett könnyen előfordulhat, hogy ártatlanokat büntetnek. Közúti ellenőrzések során hallottam például, hogy a teherautó-sofőrök arra hivat­koztak: kölcsönkapták a jármű­vet, s nem tudhatják, hogy abba előzőleg mit tankoltak. De kár­­,melyik magánszeméllyel előfor­dulhat, hogy - miközben ő ma­ga sem tud róla - HTO-t talál­nak a tankjában... - Alapvetően nem ez a jel­lemző. A későbbi problémák elkerülése végett hívjuk fel mindenkinek a figyelmét, hogy kérjen számlát a benzinkutak­nál, akkor is, ha ott maguktól nem adnak. - Sovány vigasz a magán­­személynek, ha bemutatja a számlát a vám- és pénzügyőrség közúti ellenőrzésben részt vevő szakemberének, ő nem fog elro­hanni a több száz kilométerre lévő benzinkúthoz ellenőrizni...­­ Valahogy a végére kell járni a visszaéléseknek. A gond az, hogy vannak „csaló embe­rek”, akik miatt esetleg mások­nak kell „bűnhődniük". Olykor egyszerűen kivédhetetlenek az általuk bevetett taktikák. Nem­egyszer előfordult például, hogy mire az ellenőrök kimen­tek egy benzinkúthoz, addigra már el is adták a terméket.­­ Ugyanakkor magukat ár­tatlannak tartó, gázolaj-, illetve HTO-forgalmazással foglalkozó vállalkozók arra panaszkodnak, hogy tőlük várja el a kormány annak a megoldását, amit a kor­mány maga sem tudott megolda­ni. Nevezetesen nyilvántartást kell vezetniük minden vevőjük­ről, s előfordult például, hogy az APEH-ellenőrzés utánanézve a lakcímnyilvántartóban a nyil­vántartásnak nem találta valós­nak ezeket a neveket és címeket. Kérdés, hogy a HTO-t értékesítő vállalkozó felelősségre vonha­tó-e azért, ha neki hamis címe­ket diktáltak be. Jogosult-e arra, hogy minden vevőjétől elkérje a személyi igazolványt, de ha igen­is, akkor sincs rá garancia, hogy az valós... - Mint már említettem, amíg vannak csalók, addig nem lehet kiküszöbölni, hogy időn­ként ne bűnhődjenek az ártatla­nok is. De az utóbbiak érdeké­ben teszünk erőfeszítéseket a visszaélések kiküszöbölésére. - Végül is ön szerint mi hoz­hat végleges, igazságos megol­dást a HTO-forgalmazásban? - A probléma igazából csak akkor fog megszűnni, ha senki nem fűt már háztartási tü­zelőolajjal... Füst Piroska Fábry János rajza A BKV fejlesztési programja Hosszabb lesz a fővárosi villamoshálózat Szanálásra, aluljáróra nincs pénz. Ahol a csővezetékeket cse­rélik, a nagykörúti villamos­körgyűrű jelenleg leginkább a vakondtúráshoz hasonlít, azonban ezek a munkálatok már elengedhetetlenül szüksé­gesek voltak. Akárcsak a jelent és a távlatokat érintő villamos­hálózat-fejlesztés, amelyről Bősze Sándor, a BKV forga­lomfejlesztési osztályának ve­zetője tájékoztatta lapunkat. A körgyűrűk sokat segíthetnek 1995 közepére készül el az 1-es villamos Kerepesi utat a Salgótarjáni úttal összekötő újabb szakasza, ezzel a máso­dik körgyűrű 1,3 kilométerrel hosszabbodik. Innen azonban nem tudják folyamatosan to­vábbvinni a pályát, mert a va­súti sínek miatt ehhez több százméteres aluljáró megépí­tésére, valamint lakóépületek szanálására lenne szükség. Er­re pedig jelenleg nincs pénze a fővárosnak. Ellenben a másik oldalról úgy vezetik az 1-es villamost tovább, a lágymá­nyosi híd úgy épül meg, hogy a villamosvezetékeket, vá­gányalapokat előre beépítik. Az eredeti tervben az szere­pelt, hogy a híd átadásával együtt elkészül a sín is, és megindul a villamosközleke­dés, de ez már valószínűleg nem valósul meg. A további tervek szerint a második kör­gyűrűt a lágymányosi hídtól (a Budafoki úttól) haladva az új Könyves Kálmán körút Üllői utat keresztező szakaszáig építik meg. Ezt még az expo megnyitásáig szeretnék átad­ni. Az 1-es villamos budai végpontja is csak ideiglenes — akárcsak a Salgótarjáni úti az Etele teret jelölték meg végállomásnak, de csak az ez­redforduló utánra tervezik ki­építését. Ez a főváros második olyan körgyűrűje lesz a nagy­körúti után, ahol kizárólag villamos szállítja az utasokat. A beruházás már csak azért is figyelmet érdemel, mivel az elmúlt évtizedekben a villa­moshálózatot visszafejlesztet­ték: a húszas években a vonal hossza 386 kilométer volt, ma csupán 170 kilométer. A jár­művek száma is felére csök­kent, jelenleg 920 villamos közlekedik a fővárosban. Az első körgyűrű hossza 8,5 kilométer. A második kör­gyűrű jelenleg már átadott sza­kasza nyolc kilométer, a végle­ges sínpálya azonban 18-20 ki­lométert tesz ki, a Bécsi utat az Etele térrel összekötő szaka­szon. Terveznek egy harmadik körgyűrűt is, igaz, csak az ez­redforduló utánra, 25 kilomé­tert átívelő szakaszon. Erre leg­inkább azért van szükség - hangsúlyozta Bősze Sándor -, mert az Örs vezér tere jelenleg a végállomás szerepét tölti be, de rendkívül fontos egy olyan villamospálya építése, ami az utasokat keresztülviszi rajta. Ez a harmadik körgyűrű Zuglót Albertfalvával kapcsolja össze a távlati elképzelések szerint. Autók ellen - szegély Számos olyan vonalsza­kasz létezik már, ahol a villa­mos gyorsabb, mint ·■& -a többi, közúti jármű. Gond viszont, hogy sok útvonalszakaszon az autók is használják a villamos­pályát. Ezért a Nagykörút- Oktogon-Jászai Mari téri sza­kaszon egy 12 centiméter ma­gas szegélyt építettek. A cső­cserével egyidejűleg tovább folytatják a védőrendszer épí­tését is, a Blaha Lujza térig. Ott azonban már nem az eddigi „kerítésszerű” formát, hanem egy szebb megoldást alkal­maznak. Egymás mellé he­lyezve kilenc centiméter ma­gasságú, kör alakú „kőgombo­­cokat" készítenek, ami várha­tóan ugyanúgy távol tartja majd az autókat a villamospá­lyától, mint az eddig alkalma­zott magasabb, merevebb sze­gély. Fűvel borított pálya Átépítik a 2-es villamos Pe­tőfi tér és Eötvös tér közötti­­ viadukt - szakaszát is az év má­sodik felében. A 800 méter hosszú rész költsége egymilliárd forint lesz. A csere azért szüksé­ges, mert itt annyira elhasználó­dott a sínpálya alatti oszloprend­szer, hogy a villamosok jelenleg itt tíz kilométeres „sebességgel” haladnak. Újszerű lesz Budapest történetében, hogy ezt a részt fű­vel borítják. Nálunk elég furcsá­nak tűnhet, azonban Nyugaton e „ zöld” megoldásnak komoly hagyománya és kidolgozott technológiája van. Meghosszab­bítják a 19-es villamos pályáját is. Az eddigi útvonalból leágaz­va, a Gellért tértől a Műegyete­mi rakpart irányába folytatódik a vonalszakasz a Petőfi hídig, amely alatt „átbújtatva” alakít­ják ki a végállom­ást. (koncz) Legközelebb még közelebb Westel 900 mobiltelefon rendszer. Sokak élete már elképzelhetetlen nélküle. A Westel 900 szabadságot, biztonságot, minőségi szolgáltatást nyújt az Eurofon tulajdonosoknak. Mert nemzetközi tapasztalatát ötvözi a magyar szakértelemmel és a piac kitűnő ismeretével. Mert tudja, hogy önnek - mint leendő vásárlójának - mennyire fontos az ország egészének mielőbbi csatlakozása a rendszerhez. A Westel 900 gyors hálózatfejlesztésének köszönhetően Budapest és a Balaton után, az M1-es és az M7-es autópályák teljes hosszában, sőt, június végére az ország valamennyi megyeszékhelyén igénybe vehető az Eurofon szolgáltatás. És már nemcsak Magyarországon! A Westel 900 barangolási szerződést kötött Svájc, Németország, Svédország és Dánia GSM szolgáltatóival. A nyár folyamán tovább nő azon európai országok száma, ahol használhatják készüléküket a Westel 900 előfizetői. Az Eurofon szolgáltatással kapcsolatos kérdéseire készséggel ad választ a Westel 900 Ügyfélszolgálata a 265-9210-es vagy a (06-30) 30-31-00 telefonon. Amennyiben az értékesítésre vonatkozóan szeretne felvilágosítást kapni, kérjük, hívja a Telemarketing szolgálatot a 265-90-90-es számon! Már több, mint 30 helyen juthat készülékhez és Eurofon kártyához: Haui 900 mintaboltok: BUDAPEST, V. Petőfi Sándor U. 12. · XI. Kaposvár u. 1-7. · KECSKEMÉT, Kossuth tér 3. · NYÍREGYHÁZA, Rákóczi út 60., valamint a Főváros, a megyeszékhelyek és a Balaton környéke kijelölt Fotex, Keravill, Qublért és Westel Rádiótelefon Kft. üzleteiben. Westel 900. A kapcsolat.

Next