Magyar Nemzet, 1994. június (57. évfolyam, 126-151. szám)
1994-06-24 / 146. szám
8 Magyar Uros Gazdaság PÉNTEK, 1994. június 24. „Vissza akartuk vonni az utalványrendszert, de...” Az IKM helyettes államtitkára a HTO körüli bonyodalmakról Vegyes fogadtatásra talált, amikor tavaly az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium elrendelte, hogy 1993. május 1-jétől csak háztartásitüzelőolaj- utalvány birtokában lehet HTO-t vásárolni. A lakosság és az önkormányzatok jegyzői felesleges tehernek, előkészítetlen, átgondolatlan intézkedésnek minősítették ezt, míg a HTO- és gázolajforgalmazással foglalkozó cégek örültek, abban bízva, hogy fellendül a gázolajforgalmuk. A költségvetés szintén nagy reményeket fűzött az új intézkedésekhez: miközben az utalványok bevezetésével járó költségeket mintegy 300 millióra becsülték, 15-20 milliárd forintos többletbevételre számítottak. Az új szabályozást azzal indokolták, hogy rendkívül elszaporodtak a HTO-val való visszaélések: miközben a jogszabályok szerint csak a lakásokat lehetett háztartási tüzelőolajjal fűteni, egyre többen használták a HTO-t a kisiparban, fóliasátrak fűtésére, s az utóbbi időben már megjelentek az olajmaffiák is. Mindenesetre tény: a HTO-utalványok igénylése s eljuttatása a lakossághoz meglehetősen döcögősen indult, s még ma sem zökkenőmentes ez a folyamat. Egy év elteltével hogyan értékelik a jogszabályalkotók az új intézkedést? Érdemes volt-e e népszerűtlen szabályozást bevezetni? Beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket? - erről kérdeztük Szűcs Istvánt, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkárát. - Több kormányszintíj rendelet készült az elmúlt években a háztartásitüzelőolaj-fogyasztás, illetve -forgalmazás szabályozására. Az alapvető problémát az jelenti, hogy a motorikus gázolajat és a HTO-t nagyjából ugyanazokra a célokra lehet felhasználni, bár az utóbbi távolról sem olyan jó (különösen télen nem), mint a motorikus célú gázolaj. Ugyanakkor az árukban lényeges különbség mutatkozik, mivel a gázolajat fogyasztási adó, forgalmi adó, környezetvédelmi termékdíj és útalap is terheli - szögezte le Szűcs István. - így míg a HTO litere napjainkban 25-28 forint körül alakul, a motorikus gázolajé 60-65 forint. Buktatás kérdés Vagyis nem véletlen, hogy az utalványrendszer bevezetését követően nemcsak a lakosság, de a vállalkozók is tiltakoztak az új előírások ellen... - Hozzá kell tenni: teljesen alaptalanul, hiszen a jogszabályok mindig tiltották, hogy lakások fűtésén kívül más célra használják fel a HTO-t. Más kérdés, hogy az árkülönbözetet mindig kihasználták. Először a „kisstílű vagányok játszották ki a jogszabályokat": motorikus célra használták fel a HTO-t, általában a kisiparban a termeléshez, illetve fóliasátrak s egyéb üzemi és nem üzemi létesítmények fűtésére. Az utóbbi időben pedig már megjelentek az olajmaffiák is, akik egy-egy szállítmányon 60-80 millió forintot nyertek. Miután kezdett elhatalmasodni a HTO motorikus célú felhasználása, a kormány bevezette a motorrongáló adalék alkalmazását - ami ellen egyébként mint országgyűlési képviselő annak idején határozottan tiltakoztam -, ennek használata azonban nem vált be. - Ezért született meg az utalványrendszer gondolata? - Két lehetőség kínálkozott: felmerült, hogy emeljük meg a HTO árát is a motorikus gázolajéval azonosra. De egyrészt ez igazságtalan lett volna, hiszen az utóbbi sokkal jobb minőségű termék, másrészt adódott a következő dilemma: hogyan lehet a lakosságnak visszajuttatni a támogatást. Őszintén be kell vallani, hogy ennek nem találtuk meg a módját. Azokkal az idős személyekkel (és nem csekély a számuk), akiket annak idején a Mekalor-program keretében rábeszéltek arra, hogy olajjal fűtsenek, és ezen azóta már nem tudtak változtatni, kellett volna kifizettetni a literenkénti 60 forintos árat, azzal, hogy majd hónapokkal később visszakapják a literenkénti 40 forintot. Egyáltalán képtelenség felmérni, hogy valójában kik jogosultak erre. Többször megvizsgáltuk a kérdést, volt, amikor a pénzügyminiszter már a rendeletet is ki akarta adni az árak egy szintre emeléséről. Felelősséggel merem nyilatkozni, hogy ez a kormány éppen a szociális érzékenysége miatt nem találta meg annak azonódját, hogy a jogos visszaigénylők hogyan kapják vissza a pénzüket, s morálisan nem tudták felvállalni azt, hogy ezt az összeget ők előlegezzék meg. Több országgyűlési képviselő és miniszter is megbukott már ezzel a kérdéssel. Vagyis egyetlen járható útként maradt a HTO-utalványok kibocsátása? - Nem. Az árak nivellálása mellett lehetséges módszerként kínálkozott a visszaélések megfékezésére az ellenőrzések fokozása mind a motorikus célú felhasználásnál, mind a kisiparban, illetve a nagyiparban. Az írásos, halálos fenyegetések ellenére is ez az út bizonyult a leghatékonyabbnak. - Őszintén szólva nem igazán énem: ahhoz, hogy szigorú ellenőrzéseket folytassanak, miért volt szükség a jóhiszemű lakosságra terheket róni? Az ellenőrzéseket már régen fokozni lehetett volna az utalványrendszer bevezetésétől függetlenül... - Mind a kettőre szükség volt. Én tavaly január elsején kezdtem el foglalkozni a témával az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban. Akkor már előrehaladott állapotban volt a rendszer kidolgozása. A nevemhez az ellenőrzések fűződnek, azt tartottam fontosabbnak. Vissza akartuk vonni az utalványrendszert, de mint említettem, nem tudtuk megvalósítani az árak kiegyenlítését, sőt az ellenőrzéseket sem olyan hatékonyan, ahogyan kellett volna. Ehhez több pénzre lett volna szükség. Végül is ön szerint a jövőben is célszerű fenntartani azt, hogy a lakosság csak utalványra vásárolhat HTO-t? Nem igazán vált be az utalványrendszer, hiszen nemegyszer azok is kértek és kaptak HTO-utalványokat, akik már régen bevezették a gázt. Kisstílű emberek mindig vannak. Liberális volt a kormányrendelet, hiszen önbevallás alapján tette lehetővé az utalványigénylést. A bizalom elvén alapult. Azért is a helyi jegyzők hatáskörébe utaltuk az engedélykérelmek továbbítását, mivel ők általában ismerik a lakosaik körülményeit. A jegyzők elmondásából ítélve viszont nagyon kis településnek kell lennie annak, ahol tudják, ki mivel fűt... - A gond az, hogy ők automatikusan továbbították a kérelmeket. Hibás minták a benzinkutaknál Ugyanakkor ennek sem volt csekély a költségvonzata, hiszen több mint 300 ezer engedélykérelmet küldtek tovább, aminek csak a postaköltsége körülbelül 10 millió forint. Összességében milyen kiadással járt a HTO-utalványok bevezetése, s ezzel szemben mennyi többletbevételt sikerült elérni?! Azt nem lehet pontosan megmondani, hogy a költségvetésbe befolyó többletbevételől mennyi köszönhető a HTO-val kapcsolatos új szabályoknak. De ha csak abból indulunk ki, hogy az idén az első negyedévben 91 százalékkal (140 ezer tonnával) nőtt az országban a gázolaj-felhasználás az előző év azonos időszakához képest, s ugyanakkor a HTO-értékesítés 62 százalékkal (200 ezer tonnával) csökkent, akkor ez önmagában 12 milliárd forintos többletbevételt jelent. Ehhez hozzá kell számítani a kiszabott büntetéseket is. Az ORFK-nál ismereteim szerint 200 fölött van a büntetőeljárások száma, s ha figyelembe vesszük, hogy az egymillió forint feletti csalás esik a büntetőeljárás kategóriájába, akkor 15 milliárd forint feletti összeg már biztosan nem maradt a szabálysértők zsebében. - Feltűnő viszont, hogy az elmúlt néhány hónapban állítólag ismét nőtt az országban a HTO-fogyasztás, holott túl vagyunk a fűtési szezonon! - Elképzelhető, hogy gyarapodnak a visszaélések, hiszen télen összetételénél fogva kevésbé lehet motorikus célra felhasználni a HTO-t, ezért lehet, hogy a készleteket elraktározták, s ezek most kerülnek elő. Ezért is fogtuk vissza a hideg beköszönte előtt az ellenőrzéseket és erősítjük meg ezeket tavasszal. Összességében tehát a számokból ítélve beváltak a benzinkutas vállalkozásoknak a reményei, hogy fellendül a gázolajforgalom, hiszen folyamatosan panaszkodtak, hogy 1993-ban 1992-höz viszonyítva az 70 százalékkal visszaesett. Kissé furcsának tetszik ugyanakkor, hogy miközben lényegében a szigorítások a benzinkutasok javát szolgálták, az ellenőrzések tapasztalatai azt mutatják, hogy körükben is elég sok a visszaélés. Mit mutatnak az ellenőrzések eredményei? Egy év alatt 9 ellenőrzés keretében hétszáz benzinkutat vizsgáltak a szakemberek, s ennek során 900 mintát vettek. Az első négy ellenőrzésnél csak a gázolajat, azt követően már a benzint is vizsgálták, hiszen ott is megjelentek a hamisítások. Az eredmény megdöbbentő például a tekintetben, hogy az áprilisban ellenőrzött 80 töltőállomásból egy neves nyugati benzinkútnál négy hibás mintát találtunk. Ezeknél célvizsgálatot rendeltem el, ám annak az eredménye is ugyanezt mutatta. A tapasztalatok arra utalnak, hogy az állami és a vegyes tulajdonú kutaknál általában betartják a szabályokat. A visszaélések többsége a magántulajdonban lévő maszek kutaknál fordul elő. Ezekből összesen 1400- 1500 van az országban a közutak szélén, de sok azon téeszeknek és állami gazdaságoknak is a száma, amelyek saját magukat szolgálják ki feketén. Visszaélések tehát továbbra is vannak. Jóllehet tavaly a márkaszervizek is ostromolták az IKM-et, hogy megszüntetik a gépkocsik után vállalt garanciát, mivel a dízeladagolót nagyon gyorsan tönkreteszi a HTO. Tud olyanról, hogy ezt megtették volna vagy meg akarnák tenni? Sokan gondolkoztak rajta, de információim szerint senki nem vonult ki a piacról. Nincs megoldás? - Az ellenőrzések szabályain nem kellene változtatni? Hiszen miközben a büntetések rendkívül szigorúak, a jelenlegi jogszabályok mellett könnyen előfordulhat, hogy ártatlanokat büntetnek. Közúti ellenőrzések során hallottam például, hogy a teherautó-sofőrök arra hivatkoztak: kölcsönkapták a járművet, s nem tudhatják, hogy abba előzőleg mit tankoltak. De kár,melyik magánszeméllyel előfordulhat, hogy - miközben ő maga sem tud róla - HTO-t találnak a tankjában... - Alapvetően nem ez a jellemző. A későbbi problémák elkerülése végett hívjuk fel mindenkinek a figyelmét, hogy kérjen számlát a benzinkutaknál, akkor is, ha ott maguktól nem adnak. - Sovány vigasz a magánszemélynek, ha bemutatja a számlát a vám- és pénzügyőrség közúti ellenőrzésben részt vevő szakemberének, ő nem fog elrohanni a több száz kilométerre lévő benzinkúthoz ellenőrizni... Valahogy a végére kell járni a visszaéléseknek. A gond az, hogy vannak „csaló emberek”, akik miatt esetleg másoknak kell „bűnhődniük". Olykor egyszerűen kivédhetetlenek az általuk bevetett taktikák. Nemegyszer előfordult például, hogy mire az ellenőrök kimentek egy benzinkúthoz, addigra már el is adták a terméket. Ugyanakkor magukat ártatlannak tartó, gázolaj-, illetve HTO-forgalmazással foglalkozó vállalkozók arra panaszkodnak, hogy tőlük várja el a kormány annak a megoldását, amit a kormány maga sem tudott megoldani. Nevezetesen nyilvántartást kell vezetniük minden vevőjükről, s előfordult például, hogy az APEH-ellenőrzés utánanézve a lakcímnyilvántartóban a nyilvántartásnak nem találta valósnak ezeket a neveket és címeket. Kérdés, hogy a HTO-t értékesítő vállalkozó felelősségre vonható-e azért, ha neki hamis címeket diktáltak be. Jogosult-e arra, hogy minden vevőjétől elkérje a személyi igazolványt, de ha igenis, akkor sincs rá garancia, hogy az valós... - Mint már említettem, amíg vannak csalók, addig nem lehet kiküszöbölni, hogy időnként ne bűnhődjenek az ártatlanok is. De az utóbbiak érdekében teszünk erőfeszítéseket a visszaélések kiküszöbölésére. - Végül is ön szerint mi hozhat végleges, igazságos megoldást a HTO-forgalmazásban? - A probléma igazából csak akkor fog megszűnni, ha senki nem fűt már háztartási tüzelőolajjal... Füst Piroska Fábry János rajza A BKV fejlesztési programja Hosszabb lesz a fővárosi villamoshálózat Szanálásra, aluljáróra nincs pénz. Ahol a csővezetékeket cserélik, a nagykörúti villamoskörgyűrű jelenleg leginkább a vakondtúráshoz hasonlít, azonban ezek a munkálatok már elengedhetetlenül szükségesek voltak. Akárcsak a jelent és a távlatokat érintő villamoshálózat-fejlesztés, amelyről Bősze Sándor, a BKV forgalomfejlesztési osztályának vezetője tájékoztatta lapunkat. A körgyűrűk sokat segíthetnek 1995 közepére készül el az 1-es villamos Kerepesi utat a Salgótarjáni úttal összekötő újabb szakasza, ezzel a második körgyűrű 1,3 kilométerrel hosszabbodik. Innen azonban nem tudják folyamatosan továbbvinni a pályát, mert a vasúti sínek miatt ehhez több százméteres aluljáró megépítésére, valamint lakóépületek szanálására lenne szükség. Erre pedig jelenleg nincs pénze a fővárosnak. Ellenben a másik oldalról úgy vezetik az 1-es villamost tovább, a lágymányosi híd úgy épül meg, hogy a villamosvezetékeket, vágányalapokat előre beépítik. Az eredeti tervben az szerepelt, hogy a híd átadásával együtt elkészül a sín is, és megindul a villamosközlekedés, de ez már valószínűleg nem valósul meg. A további tervek szerint a második körgyűrűt a lágymányosi hídtól (a Budafoki úttól) haladva az új Könyves Kálmán körút Üllői utat keresztező szakaszáig építik meg. Ezt még az expo megnyitásáig szeretnék átadni. Az 1-es villamos budai végpontja is csak ideiglenes — akárcsak a Salgótarjáni úti az Etele teret jelölték meg végállomásnak, de csak az ezredforduló utánra tervezik kiépítését. Ez a főváros második olyan körgyűrűje lesz a nagykörúti után, ahol kizárólag villamos szállítja az utasokat. A beruházás már csak azért is figyelmet érdemel, mivel az elmúlt évtizedekben a villamoshálózatot visszafejlesztették: a húszas években a vonal hossza 386 kilométer volt, ma csupán 170 kilométer. A járművek száma is felére csökkent, jelenleg 920 villamos közlekedik a fővárosban. Az első körgyűrű hossza 8,5 kilométer. A második körgyűrű jelenleg már átadott szakasza nyolc kilométer, a végleges sínpálya azonban 18-20 kilométert tesz ki, a Bécsi utat az Etele térrel összekötő szakaszon. Terveznek egy harmadik körgyűrűt is, igaz, csak az ezredforduló utánra, 25 kilométert átívelő szakaszon. Erre leginkább azért van szükség - hangsúlyozta Bősze Sándor -, mert az Örs vezér tere jelenleg a végállomás szerepét tölti be, de rendkívül fontos egy olyan villamospálya építése, ami az utasokat keresztülviszi rajta. Ez a harmadik körgyűrű Zuglót Albertfalvával kapcsolja össze a távlati elképzelések szerint. Autók ellen - szegély Számos olyan vonalszakasz létezik már, ahol a villamos gyorsabb, mint ·■& -a többi, közúti jármű. Gond viszont, hogy sok útvonalszakaszon az autók is használják a villamospályát. Ezért a Nagykörút- Oktogon-Jászai Mari téri szakaszon egy 12 centiméter magas szegélyt építettek. A csőcserével egyidejűleg tovább folytatják a védőrendszer építését is, a Blaha Lujza térig. Ott azonban már nem az eddigi „kerítésszerű” formát, hanem egy szebb megoldást alkalmaznak. Egymás mellé helyezve kilenc centiméter magasságú, kör alakú „kőgombocokat" készítenek, ami várhatóan ugyanúgy távol tartja majd az autókat a villamospályától, mint az eddig alkalmazott magasabb, merevebb szegély. Fűvel borított pálya Átépítik a 2-es villamos Petőfi tér és Eötvös tér közötti viadukt - szakaszát is az év második felében. A 800 méter hosszú rész költsége egymilliárd forint lesz. A csere azért szükséges, mert itt annyira elhasználódott a sínpálya alatti oszloprendszer, hogy a villamosok jelenleg itt tíz kilométeres „sebességgel” haladnak. Újszerű lesz Budapest történetében, hogy ezt a részt fűvel borítják. Nálunk elég furcsának tűnhet, azonban Nyugaton e „ zöld” megoldásnak komoly hagyománya és kidolgozott technológiája van. Meghosszabbítják a 19-es villamos pályáját is. Az eddigi útvonalból leágazva, a Gellért tértől a Műegyetemi rakpart irányába folytatódik a vonalszakasz a Petőfi hídig, amely alatt „átbújtatva” alakítják ki a végállomást. (koncz) Legközelebb még közelebb Westel 900 mobiltelefon rendszer. Sokak élete már elképzelhetetlen nélküle. A Westel 900 szabadságot, biztonságot, minőségi szolgáltatást nyújt az Eurofon tulajdonosoknak. Mert nemzetközi tapasztalatát ötvözi a magyar szakértelemmel és a piac kitűnő ismeretével. Mert tudja, hogy önnek - mint leendő vásárlójának - mennyire fontos az ország egészének mielőbbi csatlakozása a rendszerhez. A Westel 900 gyors hálózatfejlesztésének köszönhetően Budapest és a Balaton után, az M1-es és az M7-es autópályák teljes hosszában, sőt, június végére az ország valamennyi megyeszékhelyén igénybe vehető az Eurofon szolgáltatás. És már nemcsak Magyarországon! A Westel 900 barangolási szerződést kötött Svájc, Németország, Svédország és Dánia GSM szolgáltatóival. A nyár folyamán tovább nő azon európai országok száma, ahol használhatják készüléküket a Westel 900 előfizetői. Az Eurofon szolgáltatással kapcsolatos kérdéseire készséggel ad választ a Westel 900 Ügyfélszolgálata a 265-9210-es vagy a (06-30) 30-31-00 telefonon. Amennyiben az értékesítésre vonatkozóan szeretne felvilágosítást kapni, kérjük, hívja a Telemarketing szolgálatot a 265-90-90-es számon! Már több, mint 30 helyen juthat készülékhez és Eurofon kártyához: Haui 900 mintaboltok: BUDAPEST, V. Petőfi Sándor U. 12. · XI. Kaposvár u. 1-7. · KECSKEMÉT, Kossuth tér 3. · NYÍREGYHÁZA, Rákóczi út 60., valamint a Főváros, a megyeszékhelyek és a Balaton környéke kijelölt Fotex, Keravill, Qublért és Westel Rádiótelefon Kft. üzleteiben. Westel 900. A kapcsolat.