Magyar Nemzet, 1995. június (58. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-01 / 127. szám

2 Man­yar Némzet Nemzetközi élet CSÜTÖRTÖK, 1995. június 1. én FOLYTATÓDIK A BIZONYTALANSÁG a Boszniában túszként fogva tartott kéksisakosok sorsa körül, az viszont egyre bizonyosabbá válik, hogy nem várható közvetlen túszmentő katonai ak­ció. Ezt erősítették meg a NATO külügyminiszteri ülésén elhangzott állásfoglalások, s erre utalnak a tagországok fővárosából érkező jelzések. Susanna Agnelli olasz külügyminiszter szerint a túszok ki­szabadításához elsősorban tárgyalásokra van szük­ség, és ha ezek eredménytelenül végződnek, akkor kell majd a továbbiakról dönteni. Agnelli asszony azt hangsúlyozta, hogy katonai lépés sem a NATO, sem az ENSZ, sem pedig az egyes államok részéről nem várható. Azt azonban az orosz diplomácia ve­zetője is elismerte, hogy szükség van a Boszniában állomásozó ENSZ-erők megerősítésére, s azt is ki­látásba helyezte, hogy ennek érdekében az olasz lo­gisztikai támogatás mértéke is növekedhet. Hason­lóan vélekedett az ENSZ brit származású boszniai szóvivője is, aki közölte, hogy magas szinten egy­előre nem folynak tárgyalások a szerbek és a világ­­szervezet illetékesei között a túszul ejtett békefenn­tartók szabadon bocsátásáról. Garry Coward szerint nem várható a túszkérdés „nagyon gyors" megoldá­sa, s mindenkinek „a legteljesebb türelmet” kell ta­núsítania, amíg valamilyen eredmény születik. A szóvivő szerint az elmúlt napok eseményei nyomán égetően szükségessé vált az ENSZ-erők mandátu­mának átértékelése, hiszen a jelenlegi megbízatás alapján a kontinens egyszerűen nem képes teljesíte­ni feladatát. Kompromisszumos megoldást szorgal­mazott Václav Klaus cseh államfő is, aki egy rádió­­nyilatkozatban azt hangsúlyozta: a nemzetközi kö­zösségnek olyan megoldást kell találnia, amely nem valamelyik fél egyoldalú és rövid távú győzel­mét jelenti, és amelyben mindenki enged a maga ál­láspontjából. HATÁROZOTTAN ELLENEZTE a délszláv válság erőszakos megoldását Borisz Jelcin. Az orosz államfő újságíróknak nyilatkozva szerdán hangsúlyozta ugyan: az orosz békefenntartó zászló­alj szükség esetén kész bekapcsolódni a boszniai szerbek által túszul ejtett kéksisakosok kiszabadítá­sába, kiemelte ugyanakkor, hogy a kétezer amerikai tengerészgyalogos partra vezénylése semmit sem old meg, mivel a kéksisakos uiszokat a szerbek nagy területen szórták szét. Jelcin egyébként szor­galmazta a Belgrád elleni szankciók enyhítését és az összekötő csoport rendezést célzó erőfeszítései­nek folytatását. A nyilatkozatban az elnök emlékez­tetett rá, Moszkva bejelentette ugyan a NATO bé­kepartnerségi programjához történő orosz csatlako­zást, a szövetség keleti irányú bővítését ellenző orosz álláspont azonban továbbra is változatlan. NEM TANÁCSOLTA a kelet-európai reformor­szágoknak Vranitzky osztrák kancellár, hogy túlsá­gosan gyors EU-csatlakozásban reménykedjenek. Az osztrák politikus az unió keleti bővítésével fog­lalkozó bécsi szakértői tanácskozás megnyitóján el­hangzott beszédében ezzel összefüggésben két fő okot nevezett meg. Egyrészt arra hívta fel a figyel­met, hogy olyan egykori tervgazdaságokról van szó, amelyek teljesen eltérnek még a spanyol, a por­tugál és a görög struktúrától is, másrészt maga az EU is változóban van, egyre szorosabb belső össze­fonódásokat épít ki. Ezért a kancellár véleménye szerint hosszabb átmeneti időszakkal kell számolni. Ugyanakkor Vranitzky felhívta a figyelmet Auszt­ria különleges szerepére, amely nézete szerint az ország keleti-európai érdekeltségével és a térség nagyfokú ismeretével függ össze. (P. L.) Simon Peresz szerint Izrael négy év alatt kivonulna a Golanról HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Új időpontot jelölt meg Si­mon Peresz, amikor az ameri­kai PBS televíziónak arról be­szélt, hogy Izrael négy év alatt kivonulna a Golanról. Ez je­lentős engedmény, mert eddig a Rabin-kabinet ragaszkodott a fokozatosság elvéhez, s leg­alább hét-nyolc évet kért volna a stratégiai magaslat kiürítésé­hez. Az Egyesült Államokban tartózkodó Peresz persze ez al­kalommal sem jelezte, hogy miként képzelik el a Golán át­adását, szakaszosan, és főleg teljes egészében vagy bizonyos területeket megtartanának-e maguknak. A Damaszkusszal is ismertetett javaslattal szem­ben Szíria ragaszkodik az azonnali távozáshoz, de leg­alábbis másfél év alatt szeret­nék visszakapni az 1967-es há­ború után elcsatolt Golánt. Rabin ugyanakkor bizton­sági okokra hivatkozva leg­alább háromévnyi próbaidőt igyekszik kiharcolni, hogy ta­pasztalatot szerezhessenek Szí­ria valós szándékairól. Peresz is úgy véli, valójában a Golán kiürítése csak egyike a problé­máknak, s a béke természete a meghatározóbb. A tárgyalások bonyolultsá­gáról Izrael példát kaphat a pa­lesztinokkal folytatandó egyeztetésekből is, hiszen szer­dán ismét eredménytelenül szakadtak félbe a kairói meg­beszélések. Július elseje előtt tető alá szeretnék hozni a táv­közlési és munkaügyi megál­lapodást, ám mint Mohammad Rashid, Jasszer Arafat gazda­sági tanácsadója elmondta, a nézeteltéréseket most nem a biztonsági kérdések okozzák, hanem a gazdasági és kereske­delmi érdekek. A Reuter jelen­téséből is kitűnik, hogy Izrael azokat a bevételeket félti, amelyekhez eddig a Besek táv­közlési társasága révén hozzá­jutott. Dzsámil Tarafi, a pa­lesztin küldöttség vezetője hasonlóan nyilatkozott: az izra­eliek szerinte is a profitjukat féltik, ezért ragaszkodnak hoz­zá, hogy a függetlenné váló ciszjordániai területeken is az ő telekommunikációs berendezé­seiket használják. Emiatt nem engedélyezik például, hogy el­szállítsák a tel-avivi repülőtér­ről a Németországtól kapott adó-vevő készülékeket vagy hogy hasonlókat vegyenek a palesztin rendőröknek a Fran­ciaország által felajánlott egymillió dollárért. Az izraeli küldöttség vezetője, Oren Sa­­hor ellenben azt közölte, a jövő héten folytatják a megbeszélé­seket, s kormánya máris elfo­gadta, hogy a palesztin televí­zió a ciszjordániai Rámalláh­­ban, Jeruzsálemtől tíz kilomé­terre működjék. Az izraeli rádióra hivatkoz­va az AFP ugyanakkor azt je­lentette, Rabinék nem valósít­ják meg a februári merénylete­ket követő tervüket a zsidó és palesztin lakosság hermetikus elzárásáról, s elhalasztják a két népességet szigorúan elválasz­tó határvonalak megépítését. (zs. e.) ­ Az Amnesty International szerint az iráni kormányzat sú­lyosan megsérti az emberi jo­gokat, bár ezt igyekszik gondo­san titkolni a külvilág előtt. A nemzetközi szervezet szerdán Londonban nyilvánosságra ho­zott jelentésében - amelyet a DP­A ismertetett - azt állítja, hogy Iránban mindennaposak az önkényes letartóztatások, ki­végzések, ja ,megrendelésre” elkövetett gyilkosságok. Tizen­hat évvel az Iráni Iszlám Köz­társaság létrejötte után számos politikai fogolynak kell hosszú időt emberhez nem méltó kö­rülmények között börtönben töltenie, s sokuknak fogalmuk sincs arról, miért büntették meg őket - állítja a jelentés. Az iráni kormány eddig hi­vatalosan nem foglalt állást a jelentéssel kapcsolatban, az IR­NA hírügynökség viszont visszautasította az abban fog­laltakat, mondván: az emberi jogi szervezet nem bizonyította az emberi jogok megsértésére vonatkozó állításait. Az IRNA által idézett „politikai körök” állítólag úgy értékelik: az Am­nesty International az Egyesült Államok bűn­ellenes politiká­jának szellemében cselekedett, amikor jelentését megírta. Közben a Human Rights Watch/Asia nevű emberi jogi szervezet kedden bírálta Kínát, ahol megítélése szerint az embe­ri jogok fokozódó megsértése ta­pasztalható. A jelentés felhívta a hét vezető ipari államot, a G-7- et, hogy a kanadai Halifaxban június 15-17. között tartandó csúcstalálkozójukon foglalkoz­zanak a kínai emberi jogok kér­désével - jelentette az AFP. A Human Rights Watch sajnálko­zását fejezte ki, amiért a Nyugat és elsősorban az Egyesült Álla­mok az utóbbi időben kevésbé kemény magatartást tanúsít Kí­nával szemben. Az Egyesült Államok tavaly úgy határozott, többé nem köti az emberi jogok betartásához, hogy megadja a kínai termékek számára a legna­gyobb kedvezményt. A Human Rights Watch ada­tai szerint május közepe óta több mint egy tucat ellenzékit vettek őrizetbe Kínában azért, mert kormányellenes felhívásokat ír­tak alá. További tucat ellenzékit hallgattak ki a Tienanmen téri vérengzés közelgő hatodik év­fordulójával összefüggésben. ✓ Emberi jogok Ázsiában Megrótták Iránt és Kínát Csecsenföldi harcok Dudajev ellenzi a terrorakciókat (Tudósítónktól) MOSZKVA - Dzsohar Dudajev nem ért egyet azzal a javaslattal, hogy Csecsenföld határain kívülre is terjesszék ki a harci cselekményeket - jelen­tette az Interfax hírügynökség szerdán, a csecsen fegyveres erők vezérkarától szerzett in­formációra hivatkozva. Előző­leg a hírügynökség arról szá­­­­molt be, hogy helyi parancsno­kok erre szólították fel Dudaje­­vet. Moszkvai vélemények sze­rint Dudajevék korlátozott ka­tonai lehetőségei miatt valójá­ban közönséges terrorakciókról lenne szó, ám a csecsen vezető most állítólag azt szorgalmaz­za, hogy a hozzá hű egységek inkább összpontosítsák erőiket a csecsenföldi harcokra. Annál is inkább, mivel hi­vatalos orosz tájékoztatás sze­rint a kormányalakulatok a köztársaság déli részén tovább nyomulnak előre Agiszi irá­nyába, s heves összecsapások voltak Ulusz-Kert és Szer­­zseny-Jurt térségében is, vala­mint folytatódott az ingus ha­tár közelében fekvő Bamut ágyúzása. • Állítólag fennakadások van­nak az észak-kaukázusi válság­­övezetben összevont orosz had­seregcsoport üzemanyag-ellátá­sában. A védelmi és az energeti­kai minisztérium Csernomirgyin kormányfőhöz fordult, mert a hi­ány következtében a fegyveres erők és a hadiflotta egységeinél máris megszűnt a kiképzési fel­adatok végrehajtása. V. L. Szlovák-magyar ellenzéki párbeszéd POZSONY­­ Sajtótájékoz­tatót hívott össze szerdán a po­zsonyi kulturális minisztérium, amelyen kiderült, hogy a mu­ttó 58 millió koronát, amelyet a költ­ségvetésben „a nemzetiségi kul­túrák és sajtó támogatására” hagytak jóvá, úgy osztotta el a minisztérium, hogy 27,7 millió koronát két szlovák kiadónak utalt át. Ezek szlovák lapokban négynyelvű - szlovák, magyar, ukrán, német - mellékletet je­lentetnek meg a kormány politi­kájáról, törvényekről és rendele­tekről, hogy „a kisebbségek él­hessenek az információhoz való jogukkal”. Csupán a fennmara­dó 30 millió koronát osztják el a nyolc kisebbségi kulturális szer­vezet és a meglévő sajtótermé­kek között. A szlovákiai magyar sajtó így a tavalyi összegnek mindössze a 15 százalékát, a Csemadok a tavalyi támogatás­nak mindössze 18 százalékát­­ kapja meg. A minisztérium sze­rint azért, mert az elmúlt évek­ben „túltámogatták” a magyar kultúrát és sajtót, aminek példá­ul az a következménye, hogy „a szlovákiai magyarok asszimilál­tak 250 ezer cigányt”. Közben mgkezdődött a pár­beszéd a szlovákiai magyar pár­tok és a szlovák ellenzék között. Szerdán délután a Magyar Pol­gári Párt és a Moravcík vezette Demokratikus Unió vezetői ta­lálkoztak, s megállapodtak ab­ban, szakembereik tisztázzák a két liberális párt megítélését az egyéni és a kollektív jogok kér­désében, valamint a kétnyelvű oktatás hátrányairól. N. S. Hatalmi vita az ukrán parlamentben Törvény helyett alkotmányos egyezség UNGVÁR - Minden jel ar­­­­ra utal, hogy Leonyid Kucsma végleg lemondhat a hatalomról szóló alkotmányjogi törvény parlamenti elfogadásáról, jólle­het azt néhány napja a képvise­lők egyszerű szavazattöbbség­gel már jóváhagyták. Csakhogy a dokumentum jogerőre emelé­séhez kétharmados többségre lenne szükség, mivel az az ér­vényben lévő alkotmány mintegy hetven cikkelyének a felfüggesztését vonná maga után. Ám e lépés megtételét - mint az a parlament szokatlanul hosszúra nyúlt keddi ülésén új­ra bebizonyosodott - fölöttébb hiú ábránd elvárni a meglehető­sen polarizálódott törvényho­zástól. A döntéshez szükséges 300 szavazat ugyanis nyolcszo­­ri nekirugaszkodás és négy közbeiktatott kényszerszünet ellenére sem jött össze. Az el­nök és a törvényhozás közötti éles ellentét tehát továbbra is feloldhatatlan, annak ellenére, hogy a baloldalnak ma már nincs meg az az elsöprő fölé­nye, ami korábban volt A személyeskedésektől sem mentes, több alkalommal is hangzavarba fulladó vita során a kommunista és a szoci­alista frakciók önkényeskedés­sel, a néphatalom legnagyobb vívmányának tartott tanácsok felszámolásával, a jogvédő szervek kisajátításával vádol­ták meg Kucsmát. Az elnöki törvény elfogadása szerintük alkotmányos pucc­sot, a dikta­túra bevezetését, a politikai és gazdasági válság további elmé­lyítését, a társadalmi elégedet­lenség erősödését, végül pedig társadalmi robbanást váltana ki, ami az ország szuverenitá­sának és függetlenségének az elvesztéséhez vezetne. A parlament nyolc frakció­jának tagjai viszont azt hangsú­lyozták, hogy éppen a jelenlegi helyzet tartósítása jelentené az igazi veszélyt Ukrajna számá­ra. Ezt elkerülendő azzal a ja­vaslattal fordulnak az államfő­höz, hogy a kialakult politikai és alkotmányos válság meg­szüntetése érdekében az elnök és a parlamenti többséget meg­­­­jelenítő képviselők alkotmá­nyos megállapodás aláírásával emeljék jogerőre a hatalomról szóló törvényt az új alkotmány elfogadásáig terjedő időszakra. (székely) A „mérséklődő” RMDSZ is célpont Egységesülő retorika BUKAREST - Megnyug­tató volt az az aránylag nyu­godt légkör, amely megelőzte, majd mindvégig jellemezte az RMDSZ IV. kongresszusát, a Szövetségi Képviselők Taná­csát. Talán ennek is volt kö­szönhető, hogy a küldöttek, maga a testület többnyire a lé­nyegre összpontosíthatott, s olyan munkát végzett el, amelyre számtalan SZKT kép­telen volt. Hosszú és kimerítő, de megfontolt vita után sikere­sen véglegesítette a szövetség programját és alapszabályza­tát, felvázolta a követendő utat, a következő lépéseket, méghozzá oly módon, hogy messzemenően figyelembe vette mind a hazai, mind pedig a nemzetközi környezetet, adottságokat és lehetőségeket. Kimondatott, hogy az RMDSZ az erdélyi magyarság gondjait, óhajait nem a többsé­gi nemzet rovására akarja megoldani, hanem azzal együttműködve, mégpedig tiszteletben tartva az ország te­rületi egységét és szuverenitá­sát. A jelen lévő fővárosi la­pok tudósítói általában éppen a kiegyensúlyozottságot, a visszafogott hangnemet mél­tányolták, az ő fogalmazásuk­ban: a mérsékeltek győzelmét. Igaz, elhangzott néhány sze­rencsétlen megfogalmazás, néhány túlfűtött, szenvedélyes fordulat, amit ugyebár általá­ban „szeret” a sajtó, de mind­ezek csak epizódok voltak, a megfogalmazott és közzétett dokumentumokba nem kerül­tek be. A IV. kongresszus te­hát egész hangvételével, az eddiginél egyértelműbb kinyi­latkoztatásaival megnyithatja az utat a párbeszéd felé, foly­tathatja a megkezdett dialó­gust mind az ellenzéki pártok­kal, mind a fő kormánypárttal, s ezeken legalábbis annyit el­érhet, amit Románia különbö­ző nemzetközi fórumokon már aláírásával is vállalt. Mindezek után megdöb­bentő az, ahogyan a román politikai élet, a parlamenti pártok, lényegében kivétel nélkül, nekitámadtak­­ az RMDSZ-nek, eljutva addig, hogy­­ alkotmányellenesnek nyilvánították a szövetséget és betiltását követelték. Arra számítani lehetett, hogy Fu­­nar, Paunescu, C. V. Tudor és néhány csatlósuk megrendezi a maga szokásos előadását, arra viszont kevésbé, hogy hétfőn és kedden a szenátus­ban, illetve a képviselőházban nem elszigetelt dalosokat, ha­nem egy jól begyakorolt kó­rust lehet majd hallani. Ennek a nagy nekibuzdu­lásnak az is lehet az oka, hogy a választási érdekek ennyire előtérbe kerültek, de meges­het, hogy csupán egyfajta po­pulista versenyfutás kezdő­dött, amelyben mindenki megpróbál rálicitálni a másik­ra. Vagy pedig a néhai farka­sok most dobták le magukról a báránybőrt? Egyre nehezebb ugyanis immár különbséget tenni Funar, C. V. Tudor vagy a parasztpárti Dejeu retorikája között, hiszen ugyanazt han­goztatják: az RMDSZ meg­szüntetéséről? irredentizmus­ról, alkotmányellenességről, kitoloncolásról, a parlamenti immunitás megszüntetéséről és hasonló képtelenségekről szónokolnak csaknem kivétel nélkül. Össztűz alá vették tehát az RMDSZ-t, amely 1989. decemberi megalakulása óta ismét válságos pillanatokat él át, ráadásul éppen akkor, ami­kor maga is felkészült az átfo­gó, a mindent tisztázó dialó­gusra. Mindebből az derül ki, hogy Romániában nincs poli­tikai akarat a nemzetiségi kérdés rendezésére, mi több, még az eddig megadott cse­kély jogokat is visszavonnák. A romániai magyarságot szemmel láthatóan vissza sze­retnék szorítani abba a hely­zetbe vagy még rosszabbá, amelybe a diktatúra éveiben került. S hogy ezt elérjék, ah­hoz az első lépés a szövetség megszüntetése lenne. Ehhez azonban még a mintegy két­millió embert képviselő RMDSZ-nek is lesz egy-két szava, hiszen a szervezet le­tisztulva, megerősödve került ki a kongresszusból, s vezetői ennek minden bizonnyal tu­datában vannak. Gyarmatit János Nyolcvanezer áldozat Aknakonferencia Kambodzsában Ha Kambodzsában véget ér­ne a kormány és a vörös khme­rek közötti háborúskodás, akkor is legalább öt-nyolc évig eltarta­na, amíg az ország területét megtisztítanák a többmilliónyi aknától - közölték szerdán kam­bodzsai kormányforrások annak kapcsán, hogy június 2-4. kö­zött nemzetközi tanácskozást tartanak Phnompenben az aknák jelentette veszélyekről. „A taposóaknák emberre, társadalomra és gazdaságra gya­korolt hatása” címet viselő kon­ferenciára 41 országból több mint 300 résztvevőt várnak, köztük kormányképviselőket, valamint különböző nem kor­mányzati és nemzetközi szerve­zetek küldötteit - írja az AP. Ieng Mouly kambodzsai tá­jékoztatási miniszter elmondta: becslések szerint 1970 óta csak­nem 80 ezren vesztették életüket aknarobbanás miatt a délkelet­ázsiai országban. Az elmúlt há­rom évben ugyan több mint 30 ezer robbanószerkezetet szedtek fel Kambodzsában, de ez csak töredéke a még a földben rejlő mintegy 6-10 millió taposóak­nának. A Vöröskereszt adatai szerint minden 236-ik kambo­dzsai vesztette el valamelyik végtagját aknarobbanás miatt. Levélbomba-utánzat Markó Bélának Ausztriában feladott, Mar­kó Bélának, az RMDSZ vasár­nap újjáválasztott szövetségi elnökének címzett,"nyilvánvaló­­fenyegetést tartalmazó levél­bomba-utánzat érkezett szer­dán a Romániai Magyar De­mokrata Szövetség bukaresti, hivatalába - jelentette az MTI. A Román Hírszerző Szol­gálat szakértői, miután értesítet­te őket a szövetségi elnök hiva­tala, a helyszínen berendezése­ikkel nem tudták megállapítani, igazi a szerkezet vagy sem, ezért­­ egy népjeleti parkba vitték,és ott ellenőrizték. Mint kitűnt, „csu­pán” fenyegetésről van szó. A Markó Bélának címzett borítékot, amely a levélbomba­utánzat elhelyezésére szolgáló könyvet tartalmazta, a címzés szerint az Interbuch Austria adta fel május 27-én Grazban. Bukarest bírálja a Voigt-jelentést Nem akarnak kétütemű NATO-bővítést Bukarestből jelenti az MTI. A román külügyminisztérium szerdán fenntartásainak adott hangot azzal a Romániában az elmúlt napokban több politikus által is hevesen támadott jelen­téstervezettel kapcsolatban, amelyet az Észak-atlanti Köz­gyűlés elnöke, Karsten Voigt és Wachster Tamás Fidesz-képvi­­selő az ÉAK budapesti közgyű­lésén terjesztett elő, és bukares­ti megítélés szerint a NATO kétütemű bővítése mellett száll síkra. Mircea Geoana külügyi szóvivő szerint a békepartner­ség szellemének ellentmond, hogy a szerzők csak Magyaror­szágot, Lengyelországot, Cseh­országot, Szlovákiát és Szlové­niát nevezték meg azok között az országok között, amelyeknek nagyobb az esélyük arra, hogy már a közeljövőben a NATO tagjává váljanak. A szóvivő úgy fogalmazott, hogy nagyobb mértéktartás lett volna ajánla­tos a gazdasági kritériumok fel­sorolásában és osztályozásában. Geoana hangsúlyozta, hogy az ÉAK őszi washingtoni közgyűlésén a NATO megkü­lönböztetés nélküli keleti kiter­jesztése mellett foglaltak ál­lást. Olyan magas rangú ame­rikai személyiségek pedig, mint Richard Holbrooke ame­rikai külügyminiszter-helyet­tes, a közelmúltban is han­goztatták, hogy nincsenek pre­ferenciák a NATO-hoz csatla­kozni kívánó államok tekinte­tében. építkezők, kivitelezők, LAKÁSFELÚJÍTÓK FIGYELEM! Előnyös áron kínálunk: BRAMAC tetőcserepet, VELUX ablakot, SCHIEDEL kéményt, LB KNAUF vakolatot THERWOOLIN szigetelőanyagot KNAUF gipszkarton, POROTHERM tégla KÖMMERLING rendszerű műanyag ablakot és bejárti ajtót, POLYMUTAN műanyag víz-, fűtés és padlófűtés rendszert HETENTE AKCIÓS ÁRAK­­LAMBAU KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 1094 Budapest, Bokréta u. 28. Tel/Fax: 215-5237 vagy 06 26 330 723 Nyitva: hétfőtől péntekig 8-16 óráig

Next