Magyar Nemzet, 1995. augusztus (58. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-01 / 178. szám

4 Masi ar Whizps Hazai tudósítások KEDD, 1995. augusztus 1. Négy helyen kezdenek kutatófúrásokat Versengenek a települések az atomhulladékért (Folytatás az I. oldalról) Kováts Balázs, a PA Rt. tájékoztatási irodájának vezetője elmondta: több település önkormányzata már jelezte, hogy hajlandóak minden kutatómunkát engedélyezni a területükön. Az igennel válaszolók közül a szakemberek négy helyszínt választanak ki, ahol a kutatómunkák megkezdődnek. A tájékoztatási vezető attól azonban elzárkózott, hogy megnevezze azokat a községeket, amelyek szívesen elköteleznék magukat a tároló megépítése mellett. A „verseny” kiírói azt tartják: minden önkormányzatnak belügye, hogy nyilvánosságra hozza -e szándékát. Információink szerint az ófalui botrány óta alapvetően megváltozott az önkormányzati vezetők véleménye: szinte versenyeznek a „hulladéktemetőért”. A falugyűléseken már nem ilyen egyértelmű a helyzet, bár a vezetők igyekeznek meggyőzni a helyi lakosokat: a hulladéklerakó jelenléte azt eredményezi, hogy jó közútja lesz a falunak, a víz- és szennyvízhálózat is elérhető lesz, a telefonhálózat biztosan kiépül, és munkahelyek is teremtődnek. Szabó József, a PA Rt. vezérigazgatója elismeri: a települések felajánlásai mögött valóban vannak anyagi megfontolások. A végleges helyszínt egyébként nem az atomerőmű szakemberei választják ki, hanem az említett nemzeti célprojekt tanácsadói. Több településen a hét végén is - így a Tolna megyei Németkéren — tartott a közvélemény-kutatás. A sárszentlőrinci képviselő-testület úgy döntött, hogy támogatják a kutatást, s az ügyben aláírást is gyűjtöttek. Hetesi Károly, a falu polgármestere döntésük hátteréről a következőket mondta: „Tudjuk, valószínűleg a környéken épül a tárolás és ezért számunkra mindegy, hogy itt van vagy a szomszéd faluban. Az viszont a mi falunknak hozna komolyabb bevételt, ha mellettünk döntenének a kutatók. Minden egyes köbméter hulladékért 20 ezer forint járna, ezen felül a beruházás költsége után is bizonyos százalékot kapnánk: a beruházás háromtól kilencmilliárd forintig terjedhet, aminek még a morzsája is nagy pénz egy ilyen kis falunak.” (huber) Civil szervezetek az alkotmányozásról Nem értik a sietséget A civil szervezetek szerint nincsen alkotmányozási kényszerhelyzet, ezért nem értik annak a sietségnek az okát, amellyel egyes politikai erők viszonylag rövid határidőn belül szeretnék lezárni az alkotmányozási folyamatot - jelentette ki Mészáros Vilmos, a Független Jogász Fórum elnöke hét civil szervezet véleményét tolmácsolva egy hétfői, budapesti sajtótájékoztatón. Közölte: a Civil Parlament, a Független Jogász Fórum, a Magyar Adófizetők Országos Szövetsége, az Országos Gazdaszövetség, a Társadalmi Egyesülések Szövetsége, a Társadalmi Érdekegyeztető Tanács, valamint a Társadalmi Kamara szükségesnek tartja, hogy az alkotmányozási folyamatban a lehető legszélesebb társadalmi konszenzus valósuljon meg. Ezért a társadalom feje felett megkötött paktumként értékeli azt a korábbi megegyezést, amelyet öt parlamenti párt kötött e kérdésben - hangoztatta Mészáros Vilmos. A társadalmi szervezetek már korábban levelet juttattak el Gál Zoltánhoz, az Országgyűlés elnökéhez, valamint Göncz Árpád köztársasági elnökhöz, amelyben egy olyan ad hoc bizottság létrehozására tettek javaslatot, amelynek révén a társadalmi szervezetek is jobban bekapcsolódhatnának az új alaptörvény előkészítésének munkálataiba. Erre a levélre még sem Gál Zoltántól, sem Göncz Árpádtól nem érkezett válasz - közölte a Független Jogász Fórum elnöke. Elmondta azt is, hogy e szervezetek célja egyebek mellett bekapcsolódni a törvényhozási munkába. Ennek érdekében a Független Jogász Fórum szakértőinek segítségével őszre kidolgozzák szakmai javaslataikat - közli MTI. Az Országgyűlés elnöke július 21-én kelt levelében tájékoztatta Mészáros Vilmost az Országgyűlés alkotmányelőkészítő bizottsága álláspontjáról a társadalmi szervezetek alkotmányozásban való részvételének lehetőségeit illetően. A levél aláírása és postázása viszont — a házelnök balesete miatt - csak július 27-én történt meg. Remélhetően a címzett a levelet azóta kézhez is kapta. A házelnök levele leszögezi: az alkotmány-előkészítés szervezeti és eljárási kereteit a házszabály határozza meg. Ezek a szabályok nem teszik lehetővé, hogy a társadalmi szervezetek képviselői szavazati joggal részt vegyenek az alkotmány-előkészítő bizottság munkájában. Az alkotmány-előkészítő bizottság feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a társadalmi szervezetek ügyelemmel kísérhessék az alkotmányozás folyamatát, és álláspontjukról az előkészítést végző állami szerveket tájékoztassák. „A társadalmi szervezetek közreműködésének konkrét formáit illetően az alkotmány-előkészítő bizottság csak érdemi működésének megkezdése után tud végleges álláspontot kialakítani, amelyről tájékoztatni fogom” - fejeződik be Gál Zoltán levele. Tiltakozó ukrán autósok Már csak Lónyánál van határblokád Folytatódik az ukrán autósblokád, de az már csak a lónyai határátkelőt értinti. Krisán Attila ezredes, a határőrség szóvivője hétfőn délelőtt az MTI-nek elmondta, hogy reggel fél kilenckor ukrán oldalon mintegy 50 autó torlaszolta el a lónyai határátkelőhöz vezető utat Ezért a helyi forgalom számára a barabási és a beregsurányi határállomás igénybevételét ajánlja a határőrség. Lónyánál az elmúlt héten szerdán kezdődött a határblokád, és azóta lényegében átjárhatatlan az átkelő. Az ukrán autósok továbbra is azért zárják el az utat hogy ily módon tiltakozzanak a magyar vámszigorítások miatt. A pénzügyőrök ugyanis szigorúan ellenőrzik az ukrán autósok által Magyarországra hozott üzemanyag mennyiségét Európa Dunacseppje Mohácson Célhoz ért hétfőn este az Európa összekötését szimbolizáló Dunacsepp műalkotás befutott Duna menti városokat érintő hajóútjának utolsó állomására, a mohácsi kikötőbe. A hajót, amelyre fából és fémből építette a tíz méter magas, harminc méter hosszú szobrot az alkotó Helmut Lutz, tavaly Beuronból, a Dima-forrás közeléből indították útnak. A magyarországi városokban német nyelvű zenés színdarabbal és kötéltánnos-produkcióval tették emlékezetesebbé a mű bemutatását, aminek célja az európai kulturális csere támogatása volt (ECO-fotó) Beiktatták az új nógrádi főkapitányt A katonás fegyelem híve Szakmai berkekben ,,kemény fiúnak" ismerik Gergényi Péter rendőr alezredest, Nógrád megye új főkapitányát, akinek megbízatása tegnap kezdődött, s várhatóan év végéig tart. Elterjedt, hogy „rendet csinálni” jön Nógrádba, miután elődje, Rafael Károly felmentését kéne két, a közelmúltban bekövetkezett rendőri túlkapás miatt, melynek során egy fiatalember életét vesztette. - A bűnügyi helyzetet tekintve jó mutatókkal rendelkező rendőrséget vettem át - mondotta lapunk érdeklődésére -, ami az előző főkapitány úr munkáját dicséri. Az én feladatom egyszerű: vezetni a rendőr-főkapitányságot. Válaszaiból kiderült, hogy parancsra érkezett Nógrádba, mindössze negyven másodpercet meditált az ORFK vezetőjének felkérésén. Pályafutása során sok beosztást betöltőn már, de nem tekinti magát egyfajta jokernek. Húsz évet töltön a renden pályán, legutolsó civil beosztású főelenőr-helyettes volt egy középvállalatnál. A tegnap reggeli állománygyűlésen három dolgot ígért kollégáinak: munkát, sok munkát és embertelenül sok munkát. Tájékozódása után az általa támasztott követelményeket kőkeményen számon kéri majd, még akkor is, ha ismerjük a jelenlegi rendőrfizetéseket, s a nagyfokú leterheltséget, hiszen mint mondotta: „Én sem kapok csodaüzetéseket, én is bérből és fizetésből élek. Nekem nincs vagyonom, végül is mi mindannyian felesküdtünk. Amit a törvények biztosítanak és kötelezővé tesznek, azt meg kell csinálnunk! Ez a hivatásunk.” Gergényi főkapitány azt viszont még nem tudta megmondani, hogy Salgótarjánba települ-e, de azt előrevetítette, hogy igyekszik majd sok időt a megyében tölteni. Arra a kérdésre, hogy kezdeményezi-e a jelenleg megbízásos alapon működő bűnügyi helyettese véglegesítését, így válaszolt: „Meglátjuk, ettől független dolog, hogy mindennél előbbre való a munka. Meg kell fogni a bűnözőt, meg kell előzni a bűncselekményeket, erősíteni kell a lakosság biztonságtudatát, hogyha fütyül, tudja, öt percen belül ott a rendőr. Reagálóképesség! Ennyire egyszerű... Rendőr legyen az utcán, minél kisebb adminisztratív állomány, nincs ebben semmi feleség, kitalálták már száz éve. Egyébként kiváló helyettesekkel áldott meg a sors, jó a szakmai munka, az ORFK vezetője is elismerően nyilatkozott erről a megyéről." Az elődje lemondása okaként felhozott túlkapásokkal kapcsolatban nem kívánt nyilatkozni a főkapitány, az esetek megoldását az ügyészi nyomozó hivataltól várja. Azt azonban hozzátette, hogy a rendőri intézkedések keménysége relatív. Csak a törvényes, fegyelmezett, keményen intézkedő és eredményes rendőr lehet a jövőben a mérvadó. Gergényi Péter végezetül elmondta, hogy rendőri pályafutása során tizenhét évet töltött el Pest megyében, illetve Budapesten, megbízottként vezette a Hajdú-Bihar megyei főkapitányságot. Bárhová vezényelték is, mindenhol a katonás fegyelem híve volt, s ez így lesz Nógrádban is - hangoztatta. Hozzátette viszont, hogy lehetőségeihez ménen adni is szeretne munkatársainak. „Erőszakos jellem vagyok, oda szoktam ülni a pénzügyi felső vezetés küszöbére, s addig üldögélek ott, amíg valamit nem kapunk" - vázolta taktikáját Első munkanapján máris eredményes elfogással lepték meg új főkapitányukat a nógrádi rendőrök. Jó ideje érkeztek már a hírek két, megkülönböztető villogóval felszerelt gépkocsiról, melyek utasai rendőrnek adták ki magukat, s gépkocsikat leállítva bírságolták a vezetőket. Egyelőre csak annyit tudni, hogy egy Suzukiről és egy Peugeot-ról van szó. A rendőrség kéri azokat, akiket az utóbbi időben nem egészen szabályosan igazoltattak a közutakon, jelentkezzenek a Salgótarjáni Városi Rendőrkapitányságon, hiszen beszámolóik érdekes adalékul szolgálhatnak az ügy lezárásához. (németül) Adósságtörlesztés Orosz hadifelszerelések Magyarországnak Még az idén mintegy 150 millió amerikai dollár értékű orosz fegyverzethez, illetve alkatrészekhez jut a honvédség és a határőrség a korábban Magyarországgal szemben felhalmozódott orosz adósság törlesztéseként Erről az elmúlt héten egy Moszkvában járt magyar szakértői delegáció eredményes tárgyalásain született megállapodás. Háber Péter, a Honvédelmi Minisztérium katonai főosztályának vezetője hétfőn az MTI érdeklődésére elmondta: a már létrejött konkrét egyezség 132 millió dollár értékű hadifelszerelés ez évi szállítására vonatkozik, de még az ősszel további 18 millió dollár értékben várható egyezménykötés. A honvédség így még ebben az esztendőben többek között 97 darab BTR-80 típusú páncélozott szállító harcjárműhöz, 20 darab rakétaindító állványhoz jut rakétákkal együtt. Ezenkívül hajtóművek érkeznek a MIG-29-es vadászgépekhez, valamint repülőtéri berendezések is. A határőrség szintén ebben az évben csaknem 70 BTR-80- as járművet, valamint számos egyéb felszerelést, így például éjjeli látókészülékeket kap. Oroszország a még fennálló 900 millió dolláros adósságából 320 millió dollárt törleszt hadifelszerelések szállításával. Ebből 240 millió dollárnyi eszköz jut a honvédségnek és 80 millió a határőrségnek. Az idén még nem kihasznált keretet minden bizonnyal 1996-ban törleszti az orosz partner. Háber Péter egyúttal arra is felhívta a ügyeimet, hogy térségünkben Magyarországgal szemben a legelőrehaladottabb az orosz adósságtörlesztés. Digitális telefonközpont a Zemplénben Heves után Borsod is bekapcsolódott a távhívásba Korszerű telefonközpontot avattak fel tegnap a zempléni Karcsa községben. Ezzel megszűnt Borsod-Abaúj-Zemplén megye utolsó kézi kapcsolású telefonközpontja. Az első kézi kapcsolású (manuális) telefonközpontot a Miskolci Távközlési Igazgatóság területén 1888. december 15-én adták át Miskolcon, kezdetben huszonhárom előfizetője és két nyilvános állomása volt. Tegnap viszont Korcsán megszűnt a megye utolsó manuális telefonközpontja, amelynek kapacitása száz állomás, és a bekapcsolt állomások száma kilencvenhét darab. A Matáv Rt. miskolci igazgatósága egyébként Borsod- Abaúj-Zemplén és Heves megye területén, valamint „Kecskemét és Cegléd távközlési primer körzeteiben biztosítja a lakosság, a közületek és a gazdálkodó szervezetek részére a távközlési szolgáltatásokat, összesen 520 településen, másfél millió lakos számára. Ezzel a mostani lépéssel lezárult a távbeszélő-hálózat fejlesztésének egy évszázados korszaka. Különösen az elmúlt négy év hozott jelentősebb változást a távbeszélő-hálózat fejlődésében. Az miskolci igazgatóság területén 1990 és 1995 között megháromszorozódott a távbeszélőközpontok kapacitása és a bekapcsolt távbeszélő-előzetők száma. Még nagyobb a változás a technikai színvonal emelkedésében. A karcsai új digitális kihelyezett fokozat tegnapi üzembe helyezése után már csak automata távbeszélőközpontok üzemelnek a térségben, ezeknek is csaknem a fele digitális rendszerű. A karcsai Matáv-ünnepségen Sztahura László, a Matáv Rt. miskolci igazgatóságának vezetője ötórainál jelentette, be,, hogy a szerencsi körzetben "-" Taktaharkánytól Hollóházáig - a beruházás összege elérte a 3,4 milliárd forintot, és ezzel 81 zempléni település kapcsolódhatott be a távhívásba, közülük 44 községben van már kihelyezett automata telefonközpont. A digitális központokat a szerencsi körzeten belül 220 kilométer optikai kábel köti össze. A karcsai 480 állomás kapacitású központ működésével a Matáv hosszú távú fejlesztési programjának első fázisa fejeződött be. Jelenleg Zemplénben 9600 telefon-előzetőt tartanak nyilván, ez év december 31-ig még további 10400 készüléket kapcsolnak be. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében összesen jelenleg mintegy 140 ezer telefontulajdonos van. A karcsai új automata központról kapcsolódhat be ezután a távhívásba Pácin és Karos lakossága is. A három zempléni településen most egyébként mindössze 73 telefon-előzető van, számuk a továbbiakban 340-re bővülhet . A Matáv fejlesztése azonban érzékenyen érintette a postát, hiszen jó néhány postai alkalmazott állása szűnt meg ezekben a hetekben. Mostantól kezdve ugyanis az automata központ látja el a munkájukat. (b. gy*) Pilis Szándékos erdőtűz? Összesítették a múlt pénteki, Pilisszentiván közelében pusztító erdőtűz nyomán keletkezett károkat, összesen 11,4 hektárnyi értékes erdő vált a lángok martalékává. A kár az eddigi felmérések szerint 30 millió forint. A rendőrség vizsgálatai szerint a tűz keletkezését nagy valószínűséggel szándékosság idézte elő. Kemencében sütik a fejedelmi étkeket Királyi szakácsokat vár nagyszakácsi Miután Zsigmond király nemesi címet adományozott udvara legkiválóbb írmestereinek, a Somogy vármegyei Nagyszakácsi környékén földhöz is juttatta a nyugalomba vonuló szakácsait. Zsigmond példáját utódai is követték. Innen a somogyi falucska neve, amely immár harmadjára rendezi meg a királyi szakácsok versenyét Az első viadalon még csak 5-6 mesterszakács állt a falu főtere mellé épített kemencékhez, tavaly viszont már tucatnyian sereglettek össze az országból, a hét végi szakácsversenyen pedig már másfél tucatnyi konyhaművész méri össze erejét a Marcali közeli falucskában. A helybéli hagyományőrzők szigorú feltételeket szabnak a versenyzők számára. Eszerint csak kemencében készülhetnek a királyi eledelek, a legkülönfélébb vadételek és a hozzájuk illő köretek. Úgy hírlik, egy különleges méretű kemencét is építtetett az egyik versenyző, aki egy egész disznót fog megsütni. Emellett fácán, fogoly, falt, őz, szarvas, bárány, malac és ökör sül majd a szépen sorjázó kemencékben. Tavaly eljött a királyi szakácsok versenyére a falu híres szülötte, Krénusz L. József is New Yorkból, aki a világhírű Metropolitan Opera nagy tekintélyű nézőtéri felügyelője, így hát rendkívül boldog volt, hogy ő vásárolhatta meg az 1993-as verseny győztesének különleges pecsenyetálát, amelyből állítólag Krénusz L. József csaknem tizenöt rokona lakott jól. Bizonyára idén is lesznek híres vendégei a királyi szakácsok viadalának, ám a versenyt szervezők most nem ezért drukkolnak, hanem azért, hogy rendezvényüknek híre menjen a határainkon túl is, és jövőre akár az angol királynő vagy valamelyik híres maharadzsa szakácsa is kemence mellé álljon Nagyszakácsiban. (gulyás)