Magyar Nemzet, 1995. november (58. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-01 / 256. szám
Az alaplistás orvosságok termelői ára 27 százalékkal nő Januártól gyógyszeráremelés Januártól ismét jelentős gyógyszeráremelésre számíthatunk. Egyelőre csak a termelői árváltozások nagysága ismert, az úgynevezett alaplistás gyógyszereknél ez mintegy 27 százalékos lehet Az Egészségbiztosítási Önkormányzat elnöksége hétfői ülésén úgy döntött, hogy hetvenmilliárd forintos gyógyszerkeretet tervez a következő évre. Ez az Országos Egészségbiztosítási Pénztár gyógyszerészeti főosztályának munkatársa, Balázsné Molnár Borbála szerint megegyezik az idei összeggel, vagyis az inflációt és a forintleértékeléseket egyáltalán nem veszik figyelembe. A szakértő úgy érzékeltette ezt: ez azt jelenti, mintha az idén csak 58 milliárd forint állt volna ere a célra rendelkezésre. A következő évben emiatt éppen azoknak a gyógyszereknek az ára emelkedik a legnagyobb mértékben, amelyeket a krónikus és az idősebb betegek szednek. Az úgynevezett alaplistás orvosságok ára év közben nem emelkedhetett, ezért ezeknél a készítményeknél egyszerre érvényesítik az egész évi forintleértékelést Emiatt várhatóan 27 százalékkal nő januárban átlagosan az alaplistán lévő készítmények termelői ára. Az importkészítmények átlagosan közel húsz százalékkal drágulnak. A biztosítottak számára ezek a számok több okból is módosulhatnak. Egyrészt azért, mert a Népjóléti Minisztérium az Egészségbiztosítási Önkormányzatnál ötmilliárd forinttal magasabb gyógyszerkeretet lát feltétlenül szükségesnek. Amennyiben a parlament ezt fogadná el, a drágulás mértéke kisebb lenne. Másrészt a termelői árakat a támogatási százalékok jelentősen módosíthatják. Az egészségbiztosító egyelőre nem döntött arról, jövőre milyen módon korrigálja a gyógyszertámogatási rendszert Az biztosnak látszik, hogy az alaplista megmarad, és 1995-ben csupán egyszer, januárban nőnének a gyógyszerárak. Szakértők szerint a 70 milliárd forintos keretből csak akkor tud kijönni a biztosító, ha jelentősen csökkentené, illetve több gyógyszernél megszüntetné a tb-támogatást (é. n.) Az adatvédelmi biztos a lottóügyről Felelős a Szerencsejáték Rt. és az Objektív is A Szerencsejáték Rt. munkatársai nem tartották be a saját szabályzatukat az Objektív című tévéműsor készítői pedig szakmai és technikai hibák sorozatát követték el. így fordulhatott elő, hogy október 8-án az eddigi legnagyobb hazai lottónyeremény mit sem sejtő tulajdonosai az éjszaka becsöngető tévésektől tudták meg szerencséjüket, kilétük pedig a riport alapján azonosítható lett Ezt állapította meg az a vizsgálat amelyet a nagy vihart kavart ügyben az adatvédelmi biztos hivatala indított és amelynek eredményéről Majtényi László ombudsman kedden tájékoztatta a sajtó képviselőit. Majtényi László elmondta, hogy a Szerencsejáték Rt. belső vizsgálata semmilyen mulasztást nem tárt fel, a televíziónál pedig nem is indult vizsgálat Az adatvédelmi biztos tehát vállalt tiszténél fogva - ha úgy tetszik, az érdekeltek és az érintettek helyett - tárt fel bizonyos visszásságokat, és tett olyan ajánlásokat, amelyek a jövőben megkönnyíthetik a személyiségi jogok tiszteletben tartását és megóvhatnak hasonló kínos esetektől. Javasolja, hogy a lottószelvényről töröljék az információs önrendelkezési jogot sértő, a részvételi szabályzattal is ellentétes, érvénytelen és megtévesztő hozzájáruló nyilatkozatot. A játékos nevét és címét - ha ez a rovat megmarad - az ellenőrző szelvényre nyomtassák, így titkosságuk még jobban megvédhető. Körültekintően szabályozni kell, hogy mikor lehet jelen a sajtó, a meglevő szabályokat pedig be kell tartani. A közszolgálati televíziózásban különös figyelmet kell fordítani az információszabadság és a személyes adatok védelmének kölcsönös érvényesülésére. Az átlagember magánszféráját nagyobb tisztelet kell hogy övezze, mint a közszereplőkét A polgárok személyes adatai és a hír konfliktusában a magánélet védelméé az elsőbbség. Az ajánlásokra az érintett szervezetek vezetői haminc napon belül kötelesek észrevételt tenni. Válaszaik megfogalmazásakor remélhetőleg nem presztízsérdekek vezetik majd őket, hanem az a szándék, hogy a maguk területén segítsék a polgárok személyiségi jogainak érvényesülését, hogy meggondolatlanságból, hanyagságból, szenzációkergetésből senki ne hozza őket, életüket, biztonságukat veszélyeztető helyzetbe - mondta Majtényi László, J. I. A Szerencsejáték Rt. Majtényi László sajtótájékoztatójával egy időben kapta meg az adatvédelmi biztos sokszínű jogértelmezését tartalmazó ajánlását, így annak részletes elemzésére még nem volt mód. Annyi azonban már most is elmondható, hogy a Szerencsejáték Rt a társaságra vonatkozó megállapítások közül sok mindennel egyetért, azok többékevésbé tükrözik a cég gondolkodásmódját. Ezt Kürti István, a Szerencsejáték Rt. osztályvezetője jelentette ki az MTI-nek nyilatkozva. Kürti Tamás új, korábban általuk nem ismert információnak nevezte az adatvédelmi biztos megállapítását, miszerint az Objektív vágatlan kazettáján hosszú másodpercekig látszik, és a felfordított szelvényen jól elolvasható a nyertesek címe és neve. A kérdésre, hogy elrendelnek-e a társaságnál újabb - munkatársaik felelősségét firtató - vizsgálatot, Kürti Tamás kijelentette: bár kérték, eddig még nem kapták meg az Objektív szerkesztőségétől a vágatlan felvételt tartalmazó kazettát, de annak megtekintését követően levonják majd a szükséges következtetéseket. Szavai szerint csak az adatvédelmi biztos által kezdeményezett vizsgálat eredményének részletes elemzése után tudnak válaszolni arra, hogy valóban téves volt-e az rt. sajtóközleménye, amely szerint „a szelvény hátlapján lévő nyilatkozat kitöltésével a fogadó felhatalmazást adott a Szerencsejáték Rt.-nek a személyének a nyilvánosságra hozatalára”. Megítélése szerint az rt-nek joga lett volna a nyertes nevének és címének megjelentetésére, de ezzel a felhatalmazással a társaság nem kívánt élni. Allah hívei Mekka felé néznek Menekültsírok a somogyi temetőkben A délszláv háború muzulmán üldözöttei már megismerték a keresztény vallás szokásait, mert hiszen a menekülttáborokban együtt élnek a katolikus horvátokkal és a vajdasági magyarokkal. Temetkezési kultúrájuk viszont az iszlám középkorba visszanyúló, fényűzés nélküli temetkezési kultuszát őrzi, s bár ugyanúgy tisztelik halottaikat, mint a korábbi évszázadokban, a csütörtökönkénti temetőlátogatásról már le kellett mondaniuk. Allah gyermekeit úgy temetik el, hogy miután a holttestet megmosták, különféle ruhadarabokkal körülcsavarják, és egy deszkalapra erősítve, koporsó nélkül rézsútosan helyezik a sírba. Az elhunyt teste kelet felé, arca Mekka irányába néz. A nagyatádi menekülttábornak négy év alatt száztizenegy halottja volt. A tábor megnyitását követő két évben a magyar és a horvát ajkú halottak voltak többen, a bosnyák menekülthullám kezdete óta viszont a boszniaiak körében gyakoribb az elhalálozás. A dél-somogyi kisváros bodvicai temetőjében külön parcellát alakítottak ki a menekültsírok számára. A horvátok és a magyarok sírjára egyszerű fakereszt került, a muzulmánok földi maradványait pajzs alakú fejfa jelöli. Márványból készült síremléket itt hiába is keresnénk, a csaknem száz földkupac közül csak kettőt-hármat szegélyez betonkeret. Ottjártunkkor a harmincéves Telebar Iván, a nagyatádi tábor eszéki illetőségű lakója nővéreivel együtt szépítgette édesanyjuk sírját. Nővérei Eszékről jöttek át, hogy a táborban elhunyt édesanyjuk, Telebar Marija sírján gyertyát gyújtsanak, s hogy a katonáskodás elől elmenekült öccsükkel szót váltsanak. A vései szövetkezet egykori munkásszállásán élő százötven kórógyi menekült tizenkét halottat gyászol. Voltak, akik úgy végrendelkeztek, hogy otthoni földbe helyezzék őket örök nyugalomra, mások hamvaik hazaszállítását kérték utolsó kívánságként. A vései temetőben elhantolt kórógyiak sírjánál holnap délután gyújtanak gyertyát a menekültszálláson élő falubeliek. (gulyás) Éhségsztrájk után sajtóvita az előzetes letartóztatásról Hónapokig várva kihallgatásra Amint azt lapunkban a múlt héten megírtuk, október 24-én éhségsztrájkot kezdett a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság fogdájának tizenhárom lakója, majd miután egy ügyészekből és rendőrtisztekből álló bizottság elbeszélgetett velük, és a fogvatartottak közül hármat átszállítottak a kaposvári büntetés-végrehajtási intézetbe, valamennyien beszüntették a tiltakozás e formáját. A fogdalakók - köztük a hírhedt „somogyi betyár”, a hónapokon át üldözött, lövöldöző Orsós István - azért tagadták meg az étel elfogyasztását, mert mint mondták: indokolatlanul elhúzódott ügyeik kivizsgálása, s volt olyan letartóztatott is, akit már júniusban rács mögé helyeztek, ám azóta alig álltak szóba vele a kihallgatásukra illetékes rendőrtisztek. A rendőrségtől szerzett értesüléseink szerint a bűncselekmények magas száma miatt a szükségesnél valóban kevesebb ideje jut a vizsgálótiszteknek a fogvatartottakkal való beszélgetésre, és a nyomozások is lassúbbak, mint azt maguk a rendőrök is szeretnék. Habár a fogvatartottak az éhségsztrájkot három nap után befejezték, az ügy nem zárult le, ugyanis a történtekkel kapcsolatban a megyei napilapban megszólalt Somogy főügyésze, Szabotin István, valamint az egyik, zsarolás gyanújával fogvatartott ügyvédje is. A főügyész elmondta: akik ebben az ügyben a leghangosabbak voltak, azok olyan súlyos bűncselekményt követtek el, amit a törvény kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel sújthat. Hozzátette: törvényességi szempontból ebben az ügyben minden rendben van, tehát az ügyészségnek nincs miért beavatkoznia. Szabotin István azt is megjegyezte a megyei napilapnak adott interjúban, hogy Somogy a letartóztatások időtartamát tekintve nem tartozik a „lassú megyék közé”.. Tavaly Magyarországon csaknem másfél ezer embert tartottak letartóztatásban öt hónapnál hosszabb ideig, Somogyban pedig huszonegy ilyen fogvatartott volt - emlékeztetett a megye főügyésze, aki a letartóztatások somogyi gyakorlatát a rendőrség részéről törvényesnek és megalapozottnak tartja. Csillag Gusztáv, az éhségsztrájkot kezdeményezők egyikének ügyvédje sem osztja a főügyész azon meglátását, amely szerint „ebben az ügyben minden rendben van’’, ő ugyanis - ügyfele, panaszára utalva - elmondta: védencét a június 30-án néhány sorban felvett és tagadást rögzítő jegyzőkönyvet követően szeptember 1-jén hallgatták ki először. Az ügyvéd azzal a büntetőeljárási jogszabállyal érvel, amely szerint a hatóságoknak arra kell törekedniük, hogy az előzetes letartóztatás a lehető legrövidebb ideig tartson. Ha a terhelt előzetes letartóztatásban van, az eljárást soron kívül kell lefolytatni. Az ügyvéd arra figyelmeztet, hogy amikor a fogvatartott mindezt nem tapasztalja, akkor joggal élhet azzal a feltevéssel, hogy előrehozott büntetést kell letöltenie. Következésképpen Csillag Gusztáv azt hangsúlyozza - ellentétben a megyei főügyésszel -, hogy a történtek mellett nem lehet úgy elmenni, hogy az éhségsztrájk csupán hangoskodás volt, mert mint elmondta: az embert akkor is megilletik a törvényben rögzített jogok, ha éppen a hatóság „vendégszeretetét élvezi". (g· j· a·) Hazai tudósítások SZERDA, 1995. november 1. Hídátadás után közlekedési panaszok a XI. kerületben Lakossági panaszáradatra számít Bánsági György, a XI. kerület alpolgármestere, ha nem épül tovább mielőbb az Andor utcán át vezető, úgynevezett egérút befejező szakasza. Az MTI-nek adott nyilatkozatában elmondta, hogy az egérútnak egy része, a 70-es balatoni úthoz vezető szakasz már elkészült, s rövidesen forgalomba helyezik az M1-M7- es autópályákhoz csatlakozó részt is. Bánsági György kitért arra is, hogy az Andor utcán át vezető útszakasz komoly zaj- és forgalmi terhelést jelent a környék lakóinak. Emiatt a Fővárosi Önkormányzattal együtt gyors megoldásra kell törekednie a kerületnek, például zajvédő fallal kellene ellátni ezt a részt. A kerület alpolgármestere szerint az elmúlt időszakban megvalósult beruházások - itt elsősorban a Lágymányosi híd átadására gondolt - felvetik, hogy újra kell gondolni a kerület közlekedési koncepcióját. Ennek jegyében tervezik, hogy a jelentős környezeti terhelést okozó távolsági buszpályaudvart a Kosztolányi tér melletti Bukarest utcából az Etele térre telepítik. Ez azonban nem megy a főváros támogatása nélkül. A főváros egyébként az idén semmit nem költött az Etele tér rekonstrukciójára, jegyezte meg az alpolgármester, ám hozzátette: úgy értesült, hogy jövőre a Fővárosi Önkormányzat szán némi pénzt erre a célra. Négy pályázó a privatizációra Átvilágítják a gázműveket A Fővárosi Közgyűlés november 30-i ülésén dönt aról, hogy a Fővárosi Gázművek Rt. többségi vagy kisebbségi tulajdonhányadát értékesíti. Információnk szerint a gázművek privatizációjának ügyében a végső döntést december 14-ig kívánja meghozni a közgyűlés. Ha a városatyák is úgy akarják, akkor december 31-ig új tulajdonosi összetétele lehet a Fővárosi Önkormányzat egyik legjelentősebb közszolgáltató vállalatának. Folyamatban van a Fővárosi Gázművek átvilágítása is. A Főgáz privatizációjára tíz energiaszolgáltató nagyvállalat jelezte érdeklődését, közülük négy nyújtott be megadott határidőre érvényes pályázatot: a British Gas, a Gaz de France és két konzorcium, az Italgas-SNAM és a Ruhrgas-VEW, melyek mindegyike elismert világcég. A cégek, illetve a konzorciumok most átvilágítják a gázműveket, megvizsgálva a társaság minden lényeges adatát A pályázóknak többségi és kisebbségi tulajdonlásra egyaránt meg kellett fogalmazni ajánlataikat, az értékelés két fordulóban történik, az első értékelés már megtörtént, mind a négy pályázó ajánlatát alkalmasnak tartotta a bizottság a második fordulóban való részvételre. A második fordulóban a pályázók közül azokat választják ki, akik az előző fordulóban adott árajánlatokat felfelé módosítják. A tulajdonosi bizottság a többségi és a kisebbségi tulajdonlásra ítélt három-három ajánlattevőt terjeszti föl döntésre a Fővárosi Közgyűlésnek. (fazekae-rock) Felújítások a műjégpályán A Városligeti Műjégpálya kezelői jogaival kapcsolatos jogi vita lezárását Szolnoki Andrea, Budapest főpolgármester-helyettese jelentette be tegnap a Tóterasz étteremben rendezett sajtótájékoztatón. A létesítmény „kulcsait” 1996. január1- jétől a Fővárosi Önkormányzat kapja meg, s látja el azontúl az üzemeltetési feladatokat. A főváros az igazgatói poszt betöltésére pályázatot írt ki, eddig hat jelentkező akadt. A főpolgármester-helyettes biztosította az érdekelteket: az élsport igényeit a jövőben is az eddigi színvonalon garantálják, ugyanakkor jelentős figyelmet fordítanak az ifjúság egészséges életmódra nevelésére és testedzésére is. Szakaszosan, a műjégpálya téli használatát nem gátló módon, az építészeti stílust megőrizve végzik majd az elöregedett épületegyüttes felújítását, amely várhatóan három-négy év múlva fejeződik be. Elképzelhető, a pályát úgy alakítják át, hogy nyáron görkorcsolyázni lehessen rajta. A Népstadion és Intézményei főigazgatója, Molnár Zoltán bejelentette: ha az időjárás nem fordul túlságosan enyhére, november 3-án, pénteken délután 4 órakor megkezdődik az idei szezon. Idén sem emelik a 200 forintos belépők árát, a nyugdíjasok számára pedig kedvezményes éves bérletet adnak ki 1200 forintos áron. * A Városligeti Műjégpálya jelenlegi igazgatóját, Burján Attilát arról kérdeztük: megpályázza-e a saját posztját? - Megtettem - válaszolja. - Amit a pályamunkában leírtam, azért felelős beosztású emberek, nemegyszer a kormány tagjai vállalnak garanciát Csak egyetlen példa, amely a zenéhez kapcsolódik. Bizonyos napszakokban adott korosztályok látogatják az intézményünket: délelőtt a kicsiknek gyerekdalok, délután az idősebbek hangulatához a ’20- as-’30-as évek slágerei illenének. Szerződést kötöttem az EMI céggel, hogy a változatos muzsikát rendszeres CD-cserével biztosíthassuk. A millecentenáriumra gondolva pedig olyan, komolyzenei előadások megrendezésére alkalmas színpadot álmodtam meg, amely a tó városligeti részére épülne, lábakon állna (hogy a nyári csónakázást ne akadályozza), a tetőszerkezete a müncheni olimpiai stadionéra emlékeztetne, s 90 fokkal elfordítható lenne, így a pálya egy részét be lehetne fedni vele télire. Ezek persze egyelőre csak elképzelések. (mátraházi) Magyar-román határőr-találkozó Kevesebb bűncselekmény A magyar-román határon egy év alatt 17 százalékkal csökkent a bűncselekmények száma, s a két fél jobb együttműködésével, hatékonyabb szervezőmunkájával a határforgalomban is sikerült elkerülni a korábbi súlyos helyzeteket - mondotta Nováky Balázs altábornagy, a magyar határőrség országos parancsnoka kedden Békéscsabán az egyéves munkát értékelő magyar-román határőr-találkozót követő sajtótájékoztatón. Luca Dimitru dandártábornok, a román határőrség országos parancsnoka ugyanakkor egyebek közt azt emelte ki, hogy az együttműködés a vezetés minden szintjén létrejött a román és a magyar határőrség között - tudósít az MTI. A legutóbbi, egy évvel ezelőtt tartott parancsnoki találkozó óta olyannyira feszültségmentes volt a helyzet a magyar-román határon, hogy semmi olyan nem történt, ami felsőbb szintű beavatkozást igényelt volna, mindig mindent helyben el tudtak rendezni - mondotta Nováky Balázs. Az elmúlt egy év munkájára jellemző, hogy határozott lett a román határőrök tevékenysége, s ez nagyban hozzájárult a bűncselekmények számának csökkenéséhez. Luca Dimitru egyetértett a magyar és a román határőrség együttműködéséről a magyar parancsnok által mondottakkal. Létminimum Alatt Élők Társasága Novemberben általános sztrájkot hirdetnek A Létminimum Alatt Élők Társasága november 30-án országos sztrájkra szólítja fel az ország lakosságát, ha az Érdekegyeztető Tanácsban a szakszervezetek nem tudják elérni, hogy a kormány leállítsa az országban folyó áramkikapcsolásokat, amelyekre azért került sor, mert a létminimum alatt élők már nem képesek kifizetni a közüzemi díjakat - jelentette be a LAÉT elnöke, Molnár Gézáné. A tájékoztatón, ahol bár várták, de nem jelentek meg a szakszervezetek képviselői, elhangzott: a LAÉT szerint hárommillióra tehető a létminimum alatt élők száma és több százezerre azoké, akik önhibájukon kívül díjhátralékosok. Ezért a társaság azt kéri a kormánytól, hogy azonnal állíttassa le az áram-, a fűtés- és a gázkikapcsolásokat és nyújtson segítséget az elesetteknek, hogy kifizethessék díjhátralékaikat Ezek az emberek nem kívánnak elpusztulni, csak túl akarják élni a jelenlegi helyzetet - vélekedett Molnár Gézáné. A XV. kerületi LAÉT-központban megtartott sajtótájékoztatón, amely egyben a kerületi Munkáspárt székhelye is, az elnök asszony kijelentette: a LAÉT semmiféle politikai szervezethez, párthoz nem tartozik. (Kijelentését alátámasztva leemelte a falon függő Kádár János képet. A két Lenin-portré azonban változatlanul ott függött a falon.) Az így „megtisztított” teremben Molnár Gézáné elmondta: a Horn-kormánytól azt várták volna, hogy szociálisan érzékenyebb lesz, mint az Antall-kormány, ám a mai kormány egyre elszomorítóbb és nyomorító intézkedéseket vezet be, miközben a bankok milliárdokat osztanak szét milliárdosoknak. Az elnök asszony azt is bejelentette: hamarosan létrehozzák a Díjhátralékosokért Alapítványt. A LAÉT szerint tűrhetetlen, hogy több száz család él sötétben vagy került az utcára csak azért, mert nem tudta kifizetni a villanyszámlát. (f.-r.) A petícióra nem kaptak választ Kérés helyett követelnek a tűzoltók A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete csatlakozik a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége által kilátásba helyezett országos tiltakozó demonstrációhoz. Erről a testület országos vezetősége keddi ülésén határozott - tudósít az MTI. A tűzoltó-szakszervezet sajtótájékoztatóján Gálos Imre elnök, ügyvivő elmondta, azért döntöttek így, mert nehezményezik, hogy a parlamenthez eljuttatott petíciójukra két hónap után sem kaptak érdemi választ. A tűzoltók elfogadhatatlannak tartják, hogy az általuk kért 25 százalék helyett jövőre csak 15 százalékos béremelésben részesüljenek. Az előre jelzett 9,2 százalékos reálkeresetcsökkenés mellett ez ugyanis óhatatlanul tovább növelné hátrányos helyzetüket. Kifogásolják, hogy a tűzvédelmi törvény tervezetét - amelyet egyébként jelenlegi formájában elutasítanak - az érdekképviseletekkel való egyeztetés nélkül nyújtották be a parlamentnek. Nem ismerik a szolgálati törvénynek azt a tervezetét sem, amely már a kormány elé került, így nem tudják, hogy a belügyi tárca figyelembe vette-e javaslataikat. Az országos vezetőség állást foglalt abban is, hogy a jövőben nagyobb nyomatékkal kíván fellépni tagsága érdekében. Ennek megfelelően kérés helyett most már követelni fognak - hangsúlyozta Gálos Imre.