Magyar Nemzet, 1996. január (59. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-02 / 1. szám

2 Nemzet Nemzetközi élet KEDD, 1996. január 2. A BÉKE ÚJ NEVE A FEJLŐDÉS - hangoztatta üzenetében a katolikus egyházfő. Az új esztendő el­ső napján I. János Pál pápa erélyesen szót emelt a gyermekek védelmében, s arra intette a felnőttvilá­got, hogy a béke, és nem a megnyert vagy elvesztett háborúk történetére kell tanítani a gyerekeket, a bé­ke példáit kell nyújtani nekik az erőszak mintája he­lyett. A pápa úgy véli, hogy a béke lehet a társadal­mi fejlődés hajtóereje, a családok védelmével és az oktatással lehet a gyermekek békés jövőjét megte­remteni. Sok más újévi nyilatkozóhoz hasonlóan a béke volt a fő mondandója George Joulwan tábor­noknak, a NATO Európában állomásozó erői pa­rancsnokának is, aki szerint Európa biztonsága függ attól, hogy sikeres lesz-e a nemzetközi közösség boszniai békefenntartó akciója. A CNN-nek adott nyilatkozatában nehéznek minősítette a daytoni szerződés betartását célzó műveletet, de egyben bi­zakodásának is hangot adott, amikor ezt mondotta: ,Bízom abban, hogy sikeres akció után távozunk Boszniából, s egy biztonságosabb Európát terem­tünk meg”. A sokat szenvedett Bosznia elnöke, Ali­ja Izetbegovic újévi üzenetében már az ország újjá­építésére, a menekültek hazatelepítésére hívott fel; ez most a legfontosabb feladat, hangoztatta, miután sikerült megőrizniük szabadságunkat. EURÓPA BIZTONSÁGA szempontjából az sem mellékes, hogy miként sikerül a kontinens egyesíté­se. A többi között erre irányította rá a figyelmet Helmut Kohl német kancellár, aki azt vallotta, hogy Németország célja ennek elérése. Olyan Európára van szükségünk, ahol a következő évszázadban megőrizhetjük a földrész békéjét és szabadságát - idézte a német politikust az ITAR-TASZSZ. Klaus Kinkel német külügyminiszter az Európai Uniónak kívánt boldog új esztendőt, amikor - az európai po­litika számára kulcsfontosságú pillanatában - Olaszország veszi át az EU soros elnökségét. A kormányközi konferencia és komoly célok állnak előttünk az új esztendőben, amelyeket Bonn remé­nyei szerint az olasz elnökség alatt el is érhetnek. 1996 jó előjelekkel kezdődik, s ez nagyrészt a soros elnökséget most átadó Spanyolország érdeme - hangoztatta újévi nyilatkozatában az AFP szerint Kinkel. Aleksander Kwasniewski, a nemrégiben hi­vatalába lépett lengyel államfő arról beszélt, hogy csak egy szilárd és virágzó Lengyelország lehet az Európai Unió és a NATO tagja. „Csakis a jogállami alapok tiszteletben tartásával lehet építeni Lengyel­­ország tekintélyét” - szögezte le az elődje, Lech Walesa által megvádolt Oleksy kormányfő nevének említése nélkül. Kwasniewski annak a meggyőző­désének adott hangot, hogy a gazdasági fejlődés és a politikai stabilitás együttesen képezik az euroat­­lanti integráció alapjait. „A NATO-hoz és az Euró­pai Unióhoz való csatlakozást illetően még soha­sem volt olyan kedvező a nemzetközi helyzet, mint jelenleg, s ezt Lengyelországnak feltétlenül ki kell használnia” - mondta Kwasniewski, hozzátéve, hogy ez valamennyi lengyel közös célja, az ország elemi érdeke és az eljövendő generáció sorsáért ér­zett felelősség próbatétele is. AZ ELKÉPZELHETETLEN MÉG MEGTÖR­­TÉNHET - figyelmeztet szerkesztőségi cikkében a tekintélyes The New York Times. Van rá esély - írja -, hogy Borisz Jelcint egy kommunista eszmé­ket valló vagy egy szélsőségesen nacionalista poli­tikus fogja követni az elnöki székben. Éppúgy szó­­be jöhet Gennagyij Zjuganov, az erőre kapott kom­munista párt vezetője, mint a harsány ultranaciona­lista Vlagyimir Zsirinovszkij vagy a rendpárti volt tábornok, Alekszandr Lebegy. A lap szerint ez a ki­látás már csak azért is aggasztó, mert az orosz ál­lamfőnek sokkal kiterjedtebb hatalma van, mint a parlamentnek, s mert egyikőjükről sem mondható el, hogy akár a reformfolyamat, akár - ami amerikai szempontból nem mellékes - az Egyesült Államok nagy barátja volna. (K. M.) Választási év Csehországban Havel és Klaus intelmei PRÁGA - Václav Havel cseh államfő újévi beszédé­ben a közéleti morál, a politi­kai kultúra megszilárdulásá­nak fontosságát hangsúlyozta, rámutatva, hogy ezek a kö­vetelmények ma még mögötte maradnak az ország vitatha­tatlan gazdasági eredményei­nek. Kifejezte reményét, hogy az idei parlamenti választások során a lakosság felelősségé­nek teljes tudatában az ország jövője szempontjából fogja mérlegelni, kire adja szava­zatát. A cseh államfő az idei év legfontosabb feladatai között említette a Cseh Köztársaság és az észak-atlanti szervezetek közti kapcsolatok megszilárdí­tását. Ennek egyik fontos té­nyezője szerinte a cseh katonai kontingens részvétele a NATO boszniai békefenntartó erőinek sorában. Gazdasági téren Havel nagy fontosságot tulaj­donít az új tulajdonviszonyok törvényes keretei további ki­­szélesítésének. Az új év alkalmából Václav Klaus cseh miniszterel­nök rádiónyilatkozatában a legnagyobb eredmények kö­zött a cseh gazdasági átalakí­tást és a Cseh Köztársaság nemzetközi tekintélyének megerősödését nevezte. Havel­­hoz hasonlóan Klaus is nagyon fontosnak tekinti az idei vá­lasztások lefolyásának kultu­ráltságát. Utalt arra, hogy már nem várhatók olyan forradal­mi tettek, mint az államosított gazdaság privatizálása. (somogyi) í­i Szokatlan elnöki figyelmeztetés A totalitarizmus veszélybe sodorja Szlovákiát POZSONY­­ Meglehetősen szokatlanul hosszú, mintegy har­mincperces ünnepi újévi köszöntőt mondott Michal Kovác köztársasági elnök. Beszédének azonban nemcsak a hossza volt szokatlan, hanem hang­vétele is, hiszen az ünnepi hangulat ellenére - Szlovákia január 1-jén, az új év beköszöntével egy időben ünne­pelte megalakulásának harmadik évfordulóját - nagyon nyíltan figyel­meztetett arra, hogy az országban 1995-ben a „politika túllépte demok­rácia szabta határait”, s oly mértékben átszőtte a hétköznapokat, hogy a pol­gárok között terjed a félelem. A köz­­társasági elnök szerint olyan mértéket öltött a múlt évben a politikai hatalom arroganciája, hogy arra az ország kül­földi partnerei is kénytelenek voltak odafigyelni, s a belpolitikai helyzet „aggodalmakat ébresztett a demokra­tikus világban”. , Az elnök szerint a politikai hatal­mat gyakorlók nem törekednek párbe­szédre, „ellenkezőleg, mindennemű bírálatot megpróbálnak elfojtani”, a más véleményt hangoztatókat ellen­ségnek kiáltják ki és a „politika min­den eszközét felhasználják az ellenfe­lek lejáratására”. Michal Kovác sze­rint ez a fajta politikai harc sem az er­kölcsöt, sem a törvényességet nem­­ tartja tiszteletben, s a totalitarista módszerek visszatérésének a veszélyét hordozzák magukban. Az elnök bírálta a politikai hatal­mat gyakorló koalíciót azért is, hogy bár a deklaráció szintjén az európai és a transzatlanti intergráció szándékát hirdeti, gyakorlatilag azonban „eluta­sítja az Európai Unió szabályait" a szlovák szuverenitás hamis jelszava mögé bújva, s a megvalósíthatatlan semlegesség emlegetésével elszigeteli az országot. Michal Kovác rámutatott arra, az ilyen politikával a jelenlegi hatalom azt érheti el, hogy Szlovákia kimarad az integrációs folyamatokból, az Európai Unió és a NATO bővítésé­nek első fordulójából, ami végzetes le­het az ország fejlődésének későbbi irá­nyultsága szempontjából. Az elnök ez­zel kapcsolatban kifejtette nézetét, mely szerint „Szlovákiának egyetlen lehetősége van szuverenitása megőr­zése, gazdasági prosperitása szem­pontjából, az európai integráció”. Be­széde végén az elnök kifejezte azt a meggyőződését, hogy az ország lakos­sága - civil és egyházi szervezetei és a polgárok egyénenként is - felkészült annyira, hogy szellemi értékei kitelje­sítésével, bátor cselekvő polgári ma­gatartással bebizonyítja: Szlovákia a demokratikus világ része akar lenni, a jelen rossz irányultságát meg tudja fordítani, hogy egyenrangú és egyen­jogú partnerévé váljon Európa demok­ratikus országainak. (neszméri) Miniszterelnöki ajánlat Tajvan párbeszédet sürget Kínával Lien Csan tajvani minisz­terelnök újságíróknak nyilat­kozva felszólította Kínát, hogy minél hamarabb újítsa fel a félhivatalos tárgyaláso­kat a szigettel. A China Times című tajvani lap szerint a taj­vani kormány elkészített egy tervezetet a műholdak hasz­nosításában való együttműkö­désre, és javasolni fogja az időjárási adatok közvetlen cseréjét a két ország között. A kétoldalú tárgyalások, melyeket hivatalos kapcsola­tok híján félhivatalos szerve­zetek folytattak, Li Teng-huj tajvani elnök júniusi egyesült államokbeli látogatása miatt szakadtak meg. A vizit felbő­szítette Kínát, mert ebben Taj­van és vezetője jogállásának megerősítését látta. Kína tud­­valévőleg saját szakadár tarto­mányának tekinti Tajvant - emlékeztet az AP. Tovább rontottak a kapcsolatokon a röviddel Li Teng-huj látogatá­sa után Tajvan közelében, a tengeren végrehajtott kínai ra­kétakísérletek. További áldozatok Csecsenföldön Jelcin újévi köszöntője (Munkatársunktól) MOSZKVA - Oroszor­szágban az élet egyelőre még nehéz, de már láthatók a szebb jövő jelei, húzta alá az óév utol­só perceiben elmondott újévi köszöntőjében Borisz Jelcin. Az orosz elnök rámutatott, hogy 1995-ben majdhogynem meg­állt a termelés csökkenése, s a kormány sikereket ért el az inf­láció elleni harcban. Stabilizáló­dott a gazdaság, s az áremelke­dés havi átlagos mértéke idén a tervek szerint 1,9 százalék lesz. A már érezhetően az elnökvá­lasztási kampány szellemében elmondott beszédében az állam­fő kijelentette, a kormány idei első intézkedései között meg­kezdi az elmaradt fizetések és nyugdíjak kiutalását, s aki e té­ren nem tud rendet teremteni, annak le kell mondania. Az új évben, ígérte az elnök, visszaté­rítik a reformok során leértéke­lődött lakossági megtakarításo­kat is. Jelcin ismét fellépett a korrupció ellen is, s emlékezte­tett arra, hogy Oroszország már szabad oszággá vált, ahol szabad választásokat tartottak, s mindennapossá vált a vélemé­nyek ütköztetése. Az orosz elnök nem beszélt a csecsenföldi eseményekről, ám Oroszország szégyenére szilveszter éjszakáján is emlé­keztettek rájuk a feszült helyzet­ről szóló hűek. Groznijban az orosz erők fokozott biztonsági intézkedések mellett várják az új évet, amelynek első napja sem telt el halálos áldozatok nélkül. Doku Zavgajev, a közelmúltban megválasztott csecsen elnök kö­szöntőjében aláhúzta, hogy a köztársaság többsége mögötte áll, békét akar, s ő nem osztja a csecseneket jókra és rosszakra. Szerinte Dudajev kormányzása alatt csak kirabolták az országot, amelyet most helyre kell állítani. S.G. Az orosz elnök Csernomirgyin kormányfő társaságában (MTI külföldi képszolgálat -EPA) A BBC interjúja Göncz Árpáddal Az emberek egyenlőségre és létbiztonságra vágynak LONDON - A brit BBC 4 rádióállomás hallgatói a naponta késő este sugár­zott The World Tonight cí­mű műsorban sorozatot hallhatnak ezekben a na­pokban, amelyben a neves oxfordi történész, Timothy Garton-Ash Kelet-Közép- Európa legnevesebb, egy­kori másként gondolko­dóit mutatja be. A sorozat keretében az óév végén Göncz Árpád magyar köz­­társasági elnökkel hang­zott el beszélgetés. Timothy Garton-Ash szerint Göncz Árpád volt a rendszervál­tás idején azon kevés politiku­sok egyike, aki elfogadhatónak mutatkozott minden magyar po­litikai erő számára. Az 1990 augusztusában köztársasági el­nökké választott Göncz Árpád a történész véleménye szerint zse­niálisan, de kíméletlenül vezette az országot a kommunizmusból való átmenet útján. Göncz Árpád szerint a kom­munizmus azért 1989-ben om­lott össze és nem hamarabb, mert a körülmények akkor értek meg ehhez és a nemzetközi helyzet akkor tette lehetővé a si­ma, zökkenőmentes átmenetet. A köztársasági elnök az interjú­ban arról is szólt, hogy megítélé­se szerint mindebben részben szerepe volt Németh Miklós sze­mélyiségének is: „Intelligens ember volt, és valóban csodát művelt. Nagy, elegáns kötél­­tánc-mutatványt adott elő, hi­szen nem volt igazából pártja, nem volt valódi parlamentje és mégis sikerült elérnie a zökke­nőmentes rendszerváltást az el­lenzék együttműködése révén. Németh Miklós valóban akarta az átmenetet, mert pontosan megértette a történelmi körül­ményeket”. Arra a kérdésre, hogy vajon Mihail Gorbacsov megértette-e Németh Miklós törekvéseit, Göncz Árpád nemmel válaszolt: „Gorbacsov tipikus reformer volt, kommunista reformer, aki hitt a reformokban, de még csak nem is álmodott arról, hogy ezek a reformok mást is eredmé­nyezhetnek, mint egy megrefor­mált, emberibb arcú kommuniz­must. A forradalom kezdetén, 1956-ban mi sem zártuk még ki, hogy lehetséges egy emberi arcú kommunizmus létrehozása. Dubcek is jogosan gondolhatott még erre. De Nagy Imre és Dub­cek után már lehetetlen volt azt hinni, hogy a kommunizmus megreformálható. Gorbacsov nagyon-nagyon intelligens, de - mondhatjuk - szűk látókörű fér­fiú volt. ő persze nem élte át azokat a budapesti és prágai idő­ket, ezért számára a kommuniz­mus megreformálhatónak tet­szett, mi ebben nem hittünk már. Persze, kezdetben, Bibó István­nal együtt még én is bíztam ab­ban, hogy a kommunizmus ala­kítható úgy, hogy sokkal de­mokratikusabb rendszer váljék belőle”. A köztársasági elnök Ti­mothy Garton-Ash kérdésére válaszul beszélt arról is: az 1989-es ellenzéki kerekasztal egyetlen résztvevője sem gon­dolhatott arra, hogy négy évvel később a posztkommunista párt visszatér a hatalomba. „De őszintén - mondta a BBC-nek adott interjúban Göncz Árpád -, kinek juthatott volna eszébe, hogy egész Kelet-Európában, minden országban volt kommu­nisták, szociáldemokraták, re­formkommunisták lesznek kor­mányon, hiszen nagy különbsé­gek vannak ezen államok és ezen kommunista pártok között. Azt hiszem, hogy hatalmának a vége felé a magyar kommunista párt már nem volt kommunista párt. Itt,­­Magyarországon na­gyon »puha« diktatúráról be­szélhettünk, míg Kelet-Német­országban az utolsó pillanatig valódi, kemény kommunizmus­nak lehettünk szemtanúi. Cseh­szlovákiában szerintem igye­keztek becsapni saját magukat, és úgy tettek, mintha kommu­nisták lennének és mintha lenne még létjogosultsága a kommu­nizmusnak, de a szívük mélyén kellett, hogy tudják, mi is a hely­zet valójában." Arra a kérdésre, vajon miért kerültek vissza ezek a pártok mindenütt a hatalomba, Göncz Árpád így válaszolt: „Ez telje­sen természetes. Először is arról kell szólni, hogy a régi időkben, a kommunista időkben itt, Kö­­zép-Európában az emberek sza­badság után áhítoztak. Most vi­szont egyenlőségre és létbizton­ságra vágynak. Ha az emberek­nek gondot okoz az, hogy más­nap reggel hogyan teremtsék elő a tejet a gyerekeik számára, ak­kor nem a szabadságról fognak beszélni”. A nemzeti kisebbségekről szólva Timothy Garton-Ash megemlítette, hogy nagy lét­számú magyar kisebbség él Szlovákiában, Romániában és Szerbiában, és megkérdezte Göncz Árpádot: mi a garancia arra, hogy Magyarország nem sodródik a jugoszláv típusú út­ra, ahol a nemzeti kisebbségek miatt háborúk robbantak ki. A köztársasági elnök szerint Ma­gyarország felülemelkedett ezen a veszélyen. „Úgy vélem, a tizennyolcadik század köze­pén és a tizenkilencedik szá­zadban nagyon közel álltunk ahhoz a helyzethez, amelyben ma Jugoszlávia van. De ez az idő már több mint száz éve mö­göttünk van, és ma már elkép­zelhetetlen itt egy ilyen szituá­ció. Nem vagyunk fanatikusok és nem vagyunk holdkórosok” - fejezte be a BBC-nek adott­ interjúját Göncz Árpád köztár­sasági elnök. (­syp­) Biztonsági Tanács Öt új, nem állandó tag Január elsejétől öt új tagja van az ENSZ Biztonsági Taná­csának: a latin-amerikai orszá­gok közül Chile, Ázsiából a­ Koreai Köztársaság, Afrikából Egyiptom és Felső-Volta, Ke­­let-Európából pedig Lengyel­­ország. Az AFP jelentése sze­rint a november nyolcadikén megválasztott országok Argen­tínát, Ománt, Nigériát, Ruan­dát és a Cseh Köztársaságot váltják fel a testület nem állan­dó tagjaként. A BT-nek tizenöt tagja van. Az öt állandó tagország Kína, az Egyesült Államok, Francia­­ország, Nagy-Britannia és Oroszország. Nem állandó tag­ja még a testületnek Botswana, Németország, Honduras, Olaszország és Indonézia, ezen országok megbízatása 1996 vé­gén jár le. A BT nem állandó tagjait két évre választják. A trónörökös intézi az államügyeket Szaúdi váltás Fahd szaúd-arábiai uralkodó hétfőn féltestvére, Abdullah trónörökös gondjaira bízta az ál­lamügyek intézését A király rendeletben felkérte a herceget, vegye át az államügyek vitelét Az egy évvel fiatalabb trónörö­kös hosszú életet és jó egészsé­get kívánt a királynak, és kijelen­tette, hogy konzultálni fog vele, amikor annak szükségét érzi. Hi­vatalosan egyebet nem közöltek. Az AP emlékeztetett rá, hogy a 73 éves uralkodó novem­ber végén kórházba került, ahonnan egy hét múlva távozha­tott. Egy amerikai orvoscsoport érkezéséből megfigyelők azon­ban sejteni vélik, hogy Fahd egészségi állapota komolyabban megrendült. A­ súlyos cukorbe­teg és ízületi gyulladásban szen­vedő uralkodót novemberben szélütés érte. ­ Dini kormányozza tovább Itáliát? Scalfaro támogatja Berlusconi javaslatát Rómából jelenti az MTI. Új lapot kell nyitni az olasz belpoliti­kában: a politikusoknak és a pár­toknak azt kell elmondaniuk a vá­lasztóknak, amire valójában gon­dolnak, amit valójában tenni akar­nak - hangsúlyozta Oscar Luigi Scalfaro olasz államfő újévi üze­netében. Az olasz törvényhozás­nak az év első napjaiban kell dön­tenie arról, hogy újabb átmeneti kormányt hoznak-e létre vagy megegyezés hiányában kiírják az előrehozott parlamenti választá­sokat Lamberto Dini szakértői kormánya december 30-án be­nyújtotta lemondását, de az állam­fő azt nem fogadta el, hanem a törvényhozásra bízta a kormány­­válság megoldásának módját A Dini vezette szakértői kormány január 17 óta volt hivatalban. A kormányfő már többször közölte, hogy a kabinet távozik, miután el­végezte kijelölt programját. Scalfaro üzenetében értésre adta, hogy támogatja Silvio Ber­lusconi volt kormányfő javasla­tát. Berlusconi egy olyan politi­kai megegyezésen alapuló kor­mány megalakítását kezdemé­nyezte, amelyben minden jelen­tős politikai erő, pártszövetség képviselője helyet kapna. Berlus­coni, aki jelenleg a középjobb pártszövetség vezetője, úgy véli, hogy ennek a kormánynak más­fél-két évig kellene hivatalban maradnia, s végre kellene hajta­nia az alkotmány elengedhetetlen reformját. Scalfaro újévi üzene­tében pontos határidőt is megje­lölt: szerinte az olasz köztársa­sági alkotmány hatályba lépésé­nek 50. évfordulójára - 1998. ja­nuár 1-jére - kellene befejezni az alaptörvény felülvizsgálatát és módosítását. Berlusconi javaslatát eddig csak saját leghűségesebb partne­re, a szélsőjobboldali Nemzeti Szövetség párt vetette el. A szembenálló középbal tábor leg­jelentősebb ereje, a Baloldal De­mokratikus Pártja kész a tárgya­lásokra. A párt azt ajánlja, hogy február végéig Lamberto Dini újabb kormánya vezesse az or­szágot, s ez alatt a két hónap alatt a pártok folytassanak tárgyaláso­kat annak megállapítására: képe­sek-e felállítani a Berlusconi által javasolt, széles megegyezésen alapuló átmeneti kormányt

Next