Magyar Nemzet, 1996. június (59. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-11 / 135. szám

2 Magyar Vizes Nemzetközi élet KEDD, 1996. június 11. KÜLPOLITIKAI HELYZET KAMATOSTUL VISSZAFIZETI majd - legalábbis a SME véleménye szerint - Magyarország, hogy Szlovákia elgáncsolta Gyarmati István EBESZ-főtitkári megválasztását. Mint emlékezetes, Gyarmatit voltaképpen már jelölték is, amikor a szlovákok „ellenjelöltet” állítottak, s ezzel gyakorlatilag lehetetlenné tették magyar főtitkár megválasztását, ez ugyanis csak teljes egyetértéssel történhet a szervezetben. A pozsonyi lap helyesebbnek tartotta volna, ha Szlovákia és Magyarország csendesen megállapodik, ahelyett hogy „külügyi nyilatkozatháborúba” keveredik. „Mi, szlovákok, arra számíthatunk, ha diplomáciánk legközelebb valamelyik nemzetközi szervezetben igyekszik elérni valamit, akkor déli szomszédunk majd kamatostól visszafizeti az EBESZ-főtitkár személye körül történeteket” - hangoztatja a SME. ALAPVETŐEN NEM VÁLTOZOTT az orosz álláspont a NATO- bővítéssel kapcsolatban - jelentette ki Kinkel német külügyminiszter. Az első pillantásra fából vaskarikának tűnő megállapítása szerint Primakov ugyanekkor megértést mutat az iránt, hogy a kelet-középeurópai államok biztonsági igényeikre a NATO-nál keresnek választ. A német külügyminiszter nyilatkozatából nem derült ki, hogy ez a kettősség - az orosz álláspont változatlansága, valamint az említett megértés - gyakorlatilag miként egyeztethető össze. Magyarázatul Kinkel így fogalmazott: „Berlinben az a benyomás alakulhatott ki, hogy Oroszország már nem ellenzi olyan kategorikusan a bővítést, s az elfogadható alkun kezd töprengeni. Primakov egyértelműen kifejtette, hogy Oroszország kész a NATO által hosszabb ideje felajánlott párbeszédre.” A német politikus mindehhez hozzáfűzte, hogy jelenleg várni kell az orosz és az amerikai elnökválasztás eredményeire. A FEKETE FÖLDRÉSZ FELŐL ritkán hallani véleményt az európai ügyekről vagy éppen a nagyhatalmak viszonyának alakulásáról. Most a Nairobiban megjelenő East African Standard megjegyzéseket fűz az orosz választások előjátékaihoz. Szemére hányja Clinton elnöknek, hogy egyoldalúan Jelcin győzelmét kívánja. Az amerikai segítséggel az oroszok továbbra is beavatkozhatnak Csecsenföld ügyeibe, dollármilliók ömlenek az orosz gazdaságba. Jelcin azt tehet ezzel a „politikai pénzzel”, amit akar. Az afrikai országoknak azonban sem atomfegyverük nincsen, sem reményük arra, hogy nagy piacokat kínáljanak, és ezáltal az amerikai vállalkozóknak nyereséget hozzanak. Afrika nem kap ajándékot anélkül, hogy a Fehér Ház meg ne határozná, mire költse. Más szempontból szól hozzá az oroszországi választásokhoz a Frankfurter Allgemeine Zeitung, mondván: aki „futószalagon gyártja az ígéreteket”, de később nem tudja beváltani, az árt a demokratizálódásnak. (T. I.) Az elnök nem hagyja cserben pártját Iliescu elindítja kampányát BUKAREST Korábbi ígéretét megszegve, Ion Iliescu elnök nem várta ki a helyhatósági választások végeredményének kihirdetését, és közvetve ugyan, de zöld utat adott a Szociális Demokrácia Romániai Pártjának, hogy az elindítsa az újrajelöléshez szükséges támogató aláírások begyűjtésére a kampányt. Az államfő egyébként hónapok óta taktikázik, mindeddig nem volt hajlandó sem arról nyilatkozni, hogy újrajelölteti magát az államfői tisztségre, sem pedig arról, ha igen, akkor milyen párt színeiben. Emiatt aztán olyan spekulációk is napvilágot láttak, melyek szerint, ha az SZDRP a helyhatóságiakon nem „hozza magát”, függetlenként indul egy újabb mandátumért. Érthető tehát, hogy az elnöki szándékot ismertető Adrian Nastase elégtétellel hozta a közvélemény tudomására, hogy Ion Iliescu pártja színeiben fog indulni, hiszen eleve számított arra, hogy a párhuzamosan zajló parlamenti és elnökválasztásokon az államfő népszerűsége kedvezően hat majd az SZDRP eredményeire. A bukaresti sajtó furcsállja azt, hogy Iliescu nem személyesen jelentette be újrajelölési szándékát. Több kommentátor, köztük Ion Cristoiu, az Evenimentul Zilei publicistája úgy véli, hogy az államfő még mindig nyitva tart egy kiskaput, hogy szándékát megmássíthassa akár úgy, hogy „félreértésként” kezelje Nastase szavait. (gyarmath) A Gál Zoltánnal, az Országgyűlés elnökével folytatott megbeszélésünkön úgy értékeltük, hogy a Románia és Magyarország közötti alapszerződés aláírására a törvényhozási választások után, de még az év vége előtt sor kerülhet, jelentette ki hétfői sajtóértekezletén a Rompres közlése szerint Oliviu Gherman, a román szenátus elnöke. A politikus Budapesten vett részt a parlamenti elnökök találkozóján. A kétoldalú találkozón nem esett szó az Európa Tanács 1201-es ajánlásáról, amellyel kapcsolatban eltér a román és a magyar fél véleménye. Ezzel szemben Leni Fischer, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke Gherman szerint azt mondta egy vele folytatott megbeszélés alkalmából, hogy a szóban forgó ajánlásnak „nincs jogi tartalma”. Kormányátalakítás Szófiában A szófia parlament hétfőn jóváhagyta a bolgár kormány összetételében végrehajtott változtatásokat. Ennek során három minisztert leváltottak és egy új minisztériumot hoztak létre, jelentette az AFP. A magánosítás elhúzódásáért felelősnek tartott Kliment Vucsev iparügyi miniszter helyét Lubomir Dajcsev, az oktatási, technológiai és tudományos ügyek miniszterhelyettese foglalta el. Szvetoszlav Sivarov mezőgazdasági minisztert, akit a példátlan méretű kenyérhiányért kiáltottak ki felelősnek, Krasztio Trendafilov, a Szófiától északra lévő montanai regionális tanács elnöke váltotta fel. Georgi Kosztovot, a kulturális ügyek miniszterét szintén leváltották, és helyére Iván Morazov művészettörténészt nevezték ki. Az energiaügyi kormánybizottságot energiaügyi minisztériummá alakították át. Az új tárcát Rumen Ovcsarov vezeti, aki a bizottság alelnöke volt. A változtatásokat 121 szavazattal kettő ellenében és három tartózkodással hagyták jóvá. Az ellenzék bojkottálta a szavazást. Folytatódó brit-EU viszály Szlovénia a tizedik társult tag HÍRÖSSZEFOGLALÓ Hétfő délután tízre növekedett azon kelet-európai országok száma, amelyek társulási szerződést írtak alá az EU-tizenötökkel, s rendszeres kapcsolatot ápolnak az Európai Unióval. Janez Drnovsek szlovén miniszterelnök néhány nap híján pontosan egy évvel a megállapodás brüsszeli parafálása után hivatalosan is kézjegyével láthatta el a dokumentumot. Az ünnepélyes aktusra az EU külügyminiszterei luxembourgi tanácsülésének részeként került sor. Az EU-szlovén társulási megállapodás véglegesítését Ljubljana és Róma - szlovéniai ingatlanok tulajdonlásával kapcsolatos - vitája késleltette. A közelmúltban azonban Róma jelezte, hogy részéről immár nincs akadálya a szerződés aláírásának. A szlovén külügyminiszter az MTI szerint egyúttal hangsúlyozta: a szerződés aláírása lehetővé teszi Ljubljana számára is, hogy rá is kiterjedjenek az EU keleteurópai csatlakozást előkészítő stratégiájának következményei. Mostantól kezdve Szlovénia is résztvevője az EU és a társult országok közötti rendszeres, miniszteri szintű párbeszédnek, s olasz részről jelezték, hogy Ljubljana is meghívást kaphat majd a június végi firenzei EU-csúcsra. Londoni hírek szerint az Európai Unió ellen a marhavészbojkott után meghirdetett brit politika folytatásának jegyében utazott hétfőn az uniós külügyminiszterek luxembourgi értekezletére az angol diplomácia első embere. Malcolm Rifkind - mint kiszivárgott - a kétnapos ülésen legalább féltucatnyi, egyhangú szavazást igénylő EU-határozatot kíván zátonyra futtatni a vétó fegyverének bevetésével, jelezve: a kormányt nem hatotta meg Jacques Santer uniós bizottsági elnök előző nap közölt súlyos bírálata. Santer a brit sajtónak adott nyilatkozatában nyíltan utalt arra: a marhaembargó ügyében meghirdetett EU-ellenes brit dacpolitika immár azzal fenyeget, hogy a társállamokban „kérdőjelek merülnek fel" a szigetország közösségi tagságának jövője kapcsán. E szavak azonban inkább kapóra jönnek az uniós gondolattal enyhén szólva nem rokonszenvező konzervatív jobbszárnú szekértábora számára, amely éppen kedden próbálkozik meg egy átfogó népszavazás útnak indításával a brit EU-jövő témájában. A kezdeményezés támogatói egyébként éppen Santer - Londonban rendkívüli felháborodást kavaró - nyilatkozatából kaptak komoly muníciót a kezükbe, mert a fenyegetőző hangvételű kijelentések még a mérsékelt tory képviselők körében is visszatetszést keltettek. Hasonló folyamat figyelhető meg a brit társadalom egészében: a Gallup és a The Daily Telegraph közös felmérésének hétfőn közzétett eredményei szerint az ország közvéleményének 43 százaléka nem emelne kifogást a brit EU-tagság feladása ellen, jóllehet ez az arány tavaly még csak 37 százalék volt. Kovács László válasza Németh Miklósnak Magyarország is átmeneti könnyítéseket akar „Egyetértek Németh Miklóssal abban, hogy Magyarország mai fejlettségi szintje alapján még nem alkalmas a csatlakozásra az Európai Unióhoz. Más kérdés, hogy ilyen veszély egyelőre nem is fenyegeti hazánkat” - nyilatkozta hétfőn az MTI-nek Kovács László. A külügyminiszter Németh Miklós volt kormányfő, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) alelnökének hazánk EU-csatlakozásáról szóló nyilatkozatára reagált. Az EU most folyó kormányközi konferenciája 1997 nyaráig dönt az unió bővítéséhez szükséges reformokról. Ezt követi majd a döntés, hogy mely országokkal kezdődnek csatlakozási tárgyalások, így azokra legkorábban 1998 elejétől kerülhet sor - hangsúlyozta a diplomácia vezetője. Magyarország felkészültsége szerinte akkorra már lényegesen magasabb szintű lesz, s a helyzet kedvezően változik a tárgyalások mintegy két esztendejében is. A csatlakozás idejére tehát az ország kész lesz mindazoknak a követelményeknek megfelelni, amelyekről az említett interjúban Németh Miklós is szólt, vélekedett Kovács László. A külügyminiszter emlékezzet arra „eddig nem fordult elő, hogy valamely ország gazdasága az idő előtti csatlakozás miatt összeomlott volna”. Arra viszont volt példa, hogy gyengébb gazdasági teljesítményű csatlakozók, mint például Portugália, Spanyolország vagy Görögország átmeneti könnyítéseket kaptak. Erre a magyar kormány is törekedni fog a csatlakozási tárgyalások során - fejezte be nyilatkozatát a külügyminiszter, aki egyébként ugyancsak részt vesz Brüsszelben, a kedden kezdődő A kormányközi konferencia kihívásai: javaslatok Európa biztonsága és védelme kérdéseiben című tanácskozáson. Vállalatvezetők a külügyben Magyarországnak érdeke, hogy a térségünkből minél több ország, főképpen a szomszédos államok csatlakozzanak az Európai Unióhoz, ám nem kívánjuk őket bevárni, ezért nem lassítjuk saját csatlakozásunkat, mondta Kovács László. A magyar diplomácia vezetője erről azon a Külügyminisztériumban tartott hétfői találkozón beszélt, amelyen a tárca vezetője, az integrációs államtitkárság vezetői 30 jelentős magyar iparvállalat irányítójával találkoztak, jelentette az MTI. A tanácskozás fő témája a kormány integrációs politikája, a felkészülés a csatlakozási tárgyalásokra, a kérdőívek megválaszolása voltak. Megállapodtak abban, hogy rendszeressé teszik az ilyen eszmecseréket, a Külügyminisztérium pedig tájékoztatja a nagyvállalatokat az EU-intézkedésekről. Magyar megfigyelő Albániában Lövöldözés az éjszakában A kétfordulós albán választásokon felkérésre megfigyelőként részt vevő Fedor Vilmos szocialista országgyűlési képviselő hazaérkezve lapunknak beszámolt tapasztalatairól, nem utolsósorban a szavazás éjszakájáról, amikor is Tirana belvárosában dörögtek a fegyverek. Véleménye szerint már a választások előtt megfélemlítették a szocialisták aktivistáit, egyet közülük meg is gyilkoltak. A növekvő elégedetlenség miatt a kormányzó Demokrata Párt tartott az ellenzéktől, ezért Tiranában csak az ő plakátjaikat lehetett látni. A választási bizottságok titkárai csak demokraták lehettek, akik külön asztalnál ültek. A szocialisták a jegyzőkönyveket sem hitelesíthették. Fatos Nanót, a szocialista párt elnökét, az átmeneti kormány miniszterelnökét nyolcmilliárd lak (1 lak értéke 1,4 forint) elsíbolásával és hűtlen kezelésével vádolták meg és börtönbe zárták - miközben a nép nemzeti hősként tiszteli. A demokraták vezére, Sali Berisha elnök mégis tartott a szocialisták előretörésétől, ezért semmit sem bíztak a véletlenre. A választás napján rendszám nélküli autók száguldoztak a körzetekben, maffiózókülsejű alakokkal. S még be sem fejeződött a szavaztatás, Berisha már délután bejelentette a győzelmét a tévében. Este pedig elszabadult a pokol. Lövöldözés kezdődött az utcákon. Fedor Vilmos elmondta, tíz órakor indult a Dajti Szálló felé, muzulmán kísérője és tolmácsa három gyerekére hivatkozva otthagyta az utcán, gyalogosan -a demokraták ugyanis mondvacsinált ürüggyel elvették a szocialistáktól az autókat. A magyar képviselő egyedül maradt a tiranai éjszakában. „A sikátorokon keresztül sietősre fogtam lépteimet - idézte fel az eseményeket Fedor Vilmos. - Dörögtek a fegyverek. Kissé féltem, mivel fehér öltönyöm jó célpont lehetett a száguldozó, rendszám nélküli autók utasainak. Megkönnyebbültem, amikor beestem a szálloda ajtaján.” Másnap a követségeken azt hitték, tűzijáték volt az éjszaka. A magyar képviselő szerint a feszültség nőttön-nő, ami akár polgárháborúhoz is vezethet. „Akkor nyugodtam meg, amikor felszálltam a Malév-gépre. A stewardess kérés nélkül dupla whiskyt hozott, amelyet azonnal felhajtottam” - mondta végül Fedor Vilmos. (buzafalvi) Sali Berisha albán államfő azóta a londoni The Timesnak adott interjújában az MTI szerint elismerte, hogy a kétfordulós választásokon „történtek szabálytalanságok” , és „méltánytalannak tekinthető eredmények" is kialakultak. Egyben engedve a nyugati nyomásnak, ígéretet tett arra, hogy „ahol ez szükséges” - a 115 választókörzet közül 13-ban megismétlik a voksolást. A londoni napilapnak nyilatkozva mindazonáltal cáfolta, hogy Albánia rátért volna a diktatúrához visszavezető útra. Berisha szerint a szocialista ellenzék, amely távol maradt a vasárnapi a fordulótól, fél éven belül elfoglalja azon parlamenti helyeket, amelyeket az első menetben megszerzett. 1996. június 1-jétől szeptember 30-ig 50%-os kedvezménnyel jelentetheti meg éves beszámolóját a Marfi Nemzetben és a VILÁGGAZDASÁGban További információ: POSTABANK PRESS 1133 Bp., Visegrádi u. 116. - Tel.: 270-13-88 - Fax.: 129-12-40 Közzététel (1) A részvénytársaság, az 50 millió forintot meghaladó törzstőkével rendelkező és az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság, továbbá a kötvénykibocsátó vállalkozó, valamint a (2) bekezdés szerinti vállalkozó köteles a könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó éves beszámolóját az üzleti jelentés kivételével, illetve egyszerűsített éves beszámolóját közzétenni. A kiegészítő melléklet egészének vagy egy részének közzétételétől el lehet tekinteni, ha a könyvvizsgáló állásfoglalása szerint a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzete egyértelmű megítéléséhez a mérlegben, az eredménykimutatásban szereplő adatok elegendőek. (2) A más törvényekben előírtakon, továbbá a saját elhatározáson alapuló közzétételen kívül a vállalkozó köteles a könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó éves beszámolói az üzleti jelentés kivételével, illetve egyszerűsített éves beszámolót közzétenni; a) 1994. január Fjétől az a vállalkozó, amelynél a nettó árbevétel meghaladja az egy milliárd forintot; b) 1996. január Fjétől az a vállalkozó, amelynél a nettó árbevétel meghaladja a 300 millió forintot; c) 1998. január 1 jétől minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó. (3) A vállalkozás munkavállalói, alkalmazottai, tagjai az éves beszámolóról, az egyszerűsített éves beszámolóról, az egyszerűsített mérlegről a vállalkozás székhelyén, mindenki által megtekinthető módon tájékozódhatnak, számukra a tájékozódási lehetőséget biztosítani kell. (4) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon kívül köteles a könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó éves beszámolót az üzleti jelentés kivételével közzétenni: a) a konszolidálásba bevont vállalat; b) a takarékszövetkezet. (5) Az anyavállalat köteles a könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó összevont (konszolidált) éves beszámolót közzétenni.