Magyar Nemzet, 1996. december (59. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-02 / 281. szám
2 Majjydr Nemzet Nemzetközi élet HÉTFŐ, 1996. december 2. ) KÜLPOLITIKAI HELYZET A NYUGAT VALAMIT TARTOGAT A TARSOLYÁBAN az EBESZ hétfőn kezdődő lisszaboni csúcstalálkozójára, vélik az elemzők, akik szerint erre azért van szükség, mert az ülés közeledtével Moszkva egyre erőteljesebben tiltakozik a NATO bővítése ellen. Márpedig valószínűleg ez lesz a lisszaboni két nap legfőbb témája, írja a Der Standard, s a nyugatiak szeretnének jelentős eredményekre jutni. Csakhogy az EBESZ a konszenzus elve alapján működik, így Oroszország ellenkezése mellett nem lehet semmiféle dokumentumot sem elfogadni, Moszkva pedig egyelőre határozottan kitart eddigi álláspontja mellett. Mint azt az orosz küldöttséget vezető Csernomirgyin kormányfő indulása előtt kijelentette: kategorikusan ellenzik a NATO-bővítést, s noha Moszkvának nincs vétójoga, senkinek sincs joga véleményét figyelmen kívül hagyni. Ezért az oroszok - miként eddig is - inkább az EBESZ szerepét növelnék. Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy a nyugatiak szeretnék megnyugtatni Oroszországot, vélik a megfigyelők, akik szerint nincs kizárva, hogy a NATO nyilatkozatot ad ki, amelyben kijelentené: sem nukleáris fegyvereket, sem idegen csapatokat nem akar tartósan állomásoztatni az új tagállamok területén. OROSZORSZÁG AZ AGÓNIA SZÉLÉN címmel jelent meg a spanyol El Paísban Alekszandr Szolzsenyicin írása, amelyben meglehetősen sötét képet fest a szülőföldjén uralkodó viszonyokról. A Nobel-díjas író szerint Oroszországban nem létezik demokrácia, a gazdasági és politikai életet a volt kommunistákból és az újgazdagokból, sokszor bűnözőkből kialakult oligarchia irányítja. Mindez többek között annak következménye, vallja, hogy a kormánynak nincs gazdasági programja, a korrupció és a bűnözés pedig sokkal nagyobb méreteket ölt, mint ahogy azt Nyugaton gondolnák. Szolzsenyicin szerint a demokrácia csak egy másfajta kormányforma álcája, hiszen a népnek valójában nincs semmiféle hatalma, egy vertikális rendszer irányít, amely az elnöktől indul ki, s elnyomja a korlátozott jogkörrel rendelkező dumát. Az író bírálja az elnökválasztás idején történteket is. Mint mondja, Jelcint úgy választották újra, hogy senki sem kérte tőle számon a hibáit. Szolzsenyicin szerint az orosz elnök ugyanannyira felelőtlen a néppel szemben, és ugyanannyira büntetlen, mint a volt kommunista rendszer. EURÓPA LEGKEVÉSBÉ KORMÁNYOZHATÓ államává vált Franciaország, vonja le a pénteken lezárult teherautó-blokád legfőbb tanulságát a Le Figaro. A lap szerint a sztrájk tökéletesen ábrázolta a „francia bajt”, azaz egy mások zsarolására képes foglalkozási kategória túszként tartja fogságban az országot, beavatkozásra kényszeríti az államot, majd többé-kevésbé eléri azt, amit akart. A szerző a „zsarolás stratégiájának” nevezi ezt. A Le Point azt elemzi, miért engedi meg az állam, hogy ilyesmi megtörténjék. Az írás leszögezi: Nagy-Britanniában a rendőrség már az első napon felszámolta volna a bénító blokádokat, Németország viszont idáig sem jutott volna el, mert az ottani sofőröknek eszükbe sem jut ehhez az eszközhöz folyamodni. (N. J. Zs.) Az IRA-t gyanítják a háttérben Óriás bombát fedeztek fel Londonból jelenti az MTI. Minden idők egyik legnagyobb, brit célpontok megsemmisítésére szánt pokolgépének bizonyult az a robbanószerkezet, amelyre a hét végén bukkantak az északír rendőrök Armagh város katonai támaszpontjának tőszomszédságában. Az első szakértői jelentés szerint a bomba egy tonnánál is több robbanószert tartalmazott, vagyis kétszer annyit, mint az IRA- tűzszünet felrúgása óta bevetett legnagyobb szerkezet, a Manchester belvárosát június közepén romba döntő 500 kilogrammos töltet. Nem hivatalos vélemények szerint az armaghi pokolgép - amely csaknem kész állapotban volt már felfedezése pillanatában - egyértelműen a brit hadsereg ellen irányult, s valószínűleg a telepítési helyszín mellett rendszeresen elhaladó katonai járőrök egyikét kellett volna a levegőbe repítenie. A merényletkísérletért egyelőre senki nem vállalta a felelősséget, a brit elhárítás szerint azonbankevés reális kétség” férhet ahhoz, hogy a hatalmas pokolgép az észak-írországi brit fennhatóság ellen küzdő katolikus terrorcsoport (IRA) műhelyében készült. A lelet gyakorlatilag végleg semmivé foszlatta azokat a londoni reményeket, amelyek a köztársaságiak tűzszünetének hamaros helyreállításával kapcsolatban fogalmazódtak meg a legutóbbi néhány hétben. Elkészült a román kormányprogram Százezren Gyulafehérváron Bukarestből jelenti az MTI. Az Erdéllyel való egyesülést kimondó 1918. évi gyulafehérvári népgyűlés 78. évfordulóján Romániában vasárnap országszerte ünnepségeken, koszorúzásokon, hálaadó istentiszteleteken emlékeztek meg a nemzeti ünnepről. Emil Constantinescu, Románia két napja hivatalba lépett új elnöke Gyulafehérváron vett részt a hálaadó istentiszteleten, amelyet Teoctist pátriárka, a román ortodox egyház feje celebrált a görög katolikus egyház vezetőinek jelenlétében. Százezres tömeg gyűlt egybe, hogy meghallgassa az államfőt, aki a román nemzet történelmi útjának felvázolása után az előtte álló új lehetőségeket méltatta. Mint fogalmazott, a nemzet ismét olyan pillanat előtt áll, amelyben ténylegesen meghatározhatja, mi a továbbhaladás legjobb iránya, és döntésétől a következő nemzedékek sorsa függ. .Az ünnepségen jelen voltak a különböző román pártok képviselői, köztük Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Frunda György, aki a szövetség államelnökjelöltje volt. Vasárnapra elkészült az új román kormány programja, amelynek egyik legfőbb pontja a közigazgatási decentralizáció, illetve a helyi önkormányzatok autonómiájának biztosítása. A program gazdasági része több szakaszt irányoz elő. Az első jövő év márciusáig tartana, ebben az időszakban a legfőbb teendő a téli időszakban enyhíteni a rászorulók gondjain. A következő nyolc hónapban megkezdenék a reformok bevezetését. A szakasz az IMF-el kötendő új szerződés aláírásával zárulna. A következő időszak az EU társult tagság jegyében telne el, s a román vezetők remélik, hogy 2000- re az ország számára elérhető közelségbe kerül az EU-tagság. Boeing és Lockheed Az évszázad üzlete (Tudósítónktól) WASHINGTON - A minél nagyobb, annál jobb és a kevesebb több elve alapján választja ki a Pentagon és a piac a hidegháború utáni korszak hadseregének a szállítóit. A jelek arra utalnak, hogy mindössze néhány nagyvállalat marad majd a védelmi minisztérium listáján, miközben a polgári, kereskedelmi cégek is előtérbe kerülhetnek. William Perry, a Pentagon távozó főnöke a minap jelentette be, hogy a Boeing és a Lockheed Martin maradt versenyben a haditengerészet, a tengerészgyalogság és a légierő háromezer darab, közös harcigépének a gyártására. A több mint kétszázmilliárdos üzlet, amely a jövő századba vezeti majd ezt a két vállalatot, egyben kiselejtezte a harmadik riválist, a McDonnell Douglast, amely már ebben a körben elvesztette a viadalt. A másik kettő viszont még éveket kapott a fejlesztésre, s majd csak hosszú esztendők múlva dől el, hogy melyikük marad a porondon. A McDonnell Douglas válaszaihoz érkezett, hiszen a polgári légiközlekedési csatában is túlerővel kell szembenéznie, s el is halasztott repülőgép-fejlesztéseket. Az űrkutatásban maradhat előtte is zárva a kapu, ám máris hírek terjedtek el - legutóbb a szombati The Washington Post gazdasági melléklete említette -, hogy felújulhatnak a tárgyalások a Boeinggel, s a McDonnell beszállítója lehet a sikeres seattle-i gyárnak. De elképzelhető, hogy a McDonnell összeolvad a Northrop Grummannal. Az átrendeződés oka a világhelyzet változásában és a költségvetési megszorításokban rejlik. A Pentagon évente negyvenmilliárd dollárt költ fegyverekre és egyéb szolgáltatásokra, míg a nyolcvanas esztendőkben ennek az összegnek a háromszorosát fordította ilyen célokra. Az összeszűkült piacon pedig kevesebb vállalkozás tud csak megélni a védelmi tevékenységből. A Rockwell International, amely a tizennegyedik legnagyobb hadiszállító volt, most azon töpreng, hogy katonai és űrrészlegét eladja a Boeingnek 3,2 milliárdért, s a pénzből inkább a félvezetők, az automaták iránt támadt farkasétvágyat akarja kielégíteni. A szakértők egyelőre azon tanakodnak, vajon az Egyesült Államok számára hasznot hajtó-e, ha a jelenleg 2,1 millió embert foglalkoztató hadiipar csupán néhány kézben összpontosul. A birodalmak már így is szinte felfoghatatlanul hatalmasak. A Lockheed harmincmilliárdos éves bevétele például megegyezik Nagy-Britannia teljes katonai költségvetésével vagy Afrika és Latin-Amerika együttes védelmi kiadásaival. Érzékelhetőek azonban máris érdekes és feltehetően jótékony hatások. A katonai-ipari komplexum, ahogyan ezt az ágazatot Eisenhower elnök elkeresztelte, ipari-katonaivá alakul át, s ez nem csupán játék a szavakkal. Miközben ugyanis nyilvánvaló, hogy csak a nagyok élvezhetik az új korszak áldásait, látható immár, hogy a polgári világ sok kisebb cége is nyertes lehet. Eddig ugyanis a katonai technológia szűrődött át a mindennapok kereskedelmébe. Ám ezután ez is másképpen lesz. A Pentagon például annak idején nem támogatta a villamos meghajtású járművek fejlesztését, de később milliókat ölt bele, hiszen szüksége van olyan szerkezetekre, amelyek zaj és füst (hő) kibocsátása nélkül tudnak közlekedni a harctereken. A Boeing, amely a közös harci gépért folyó kemény küzdelemnek a döntőjébe jutott, végig együttműködött a Pentagonnal, s a lehetséges megrendelő minden kívánságát figyelembe vette, modelljét pedig számítógépen állította elő. Ezzel a teljesítményével érdemelte ki a sikert, amelyben alighanem az is közrejátszhatott, hogy a polgári megrendeléseket begyűjtő cég olyan katonai programban vehet esetleg részt, amely biztosítja elsőségét a világon, s nemcsak túlélését. Blahó Miklós Külügyminiszteri levél Pozsonyból Válasz Budapest kezdeményezésére (Munkatársunktól) A szlovák diplomácia vezetője, Pavol Hamzík a hét végén levelet intézett magyar kollégájához, amelyben lényegében beleegyezően válaszolt a két külügyminiszter szeptemberi budapesti találkozóján elhangzott magyar kezdeményezésre. Emlékezetes, hogy annak keretében a magyar külügyminiszter az alapszerződésben foglaltak ellenőrzésére hivatott kormányközi vegyes bizottság felállítását javasolta. Mint arról Kovács László lapunkat tájékoztatta, a szlovák álláspont nem esik ugyan egybe minden tekintetben a magyar elképzelésekkel, a szlovák külügyminiszter válasza azonban olyan felfogást tükröz, amely egészében véve nem ellentétes a magyar állásponttal. Hamzík ugyanis azt indítványozta, hogy a kormányközi vegyes bizottság az együttműködés minden fontos területét tekintse át, s ne csak egyetlen területre, például a kisebbségi jogok érvényesülésére összpontosítson. Mindez - szögezte le a külügyminiszter - nem ellentétes a magyar szándékkal, hisz a kormány az alapszerződést olyan dokumentumnak tekinti, amely nem csak a kisebbségek jogairól szól. A kisebbségi jogok kérdése nyilvánvalóan az egyik legfontosabb és a legkényesebb kérdés, de emellett hasonlóan fontos a gazdasági, az infrastrukturális és a kulturális kapcsolatok bővítésének kérdése. A két fél álláspontja között még meglévő nézetkülönbségek a szlovák külügyminiszter által javasolt januári szakértői találkozó során feloldhatók. Lényeges az, hogy Hamzik ígéretének megfelelően november végéig megérkezett a válasz, s most már remélhetőleg beindul a közös munka az alapszerződés megvalósítása érdekében - jelentette ki Kovács László. (p. 1.) Szlovákiai tanácskozások Ellenzéki összefogást sürgetnek a magyar pártok POZSONY Mivel az utóbbi napokban a szlovák kormánykörök nyilatkoztak már arról, hogy Pozsony valószínűleg csatlakozik az elsők között a NATO-hoz, majd koalíciós körökben felmerült a semleges státus elérésének a lehetősége, nagy érdeklődés előzte meg a Vladimír Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom országos tanácsának szombati ülését. Ezen azonban nem született válasz a felmerülő kérdésekre. A kormányzó mozgalom ellenben igen élesen bírálta az ellenzéket a bársonyos forradalom évfordulója alkalmából megrendezett tiltakozó nagygyűléssorozatért. Meciarék szerint az ellenzék miatt „radikalizálódik” a helyzet a szlovák politikában, aminek következtében „káosz és instabilitás uralkodik el a társadalomban és a parlament munkájában”. Ugyancsak szombaton ülésezett az Együttélés politikai mozgalom országos tanácsa és a Magyar Polgári Párt országos választmánya. Mindkét tanácskozáson megállapították: a kormánykoalíció nem teljesíti programját, egyre kevésbé működnek a demokratikus intézményrendszerek, ennek következtében Szlovákia integrációs esélyei szinte a nullával azonosak. A két párt az ellenzék együttműködését sürgeti, olyan demokratikus tömb kialakítását javasolják, amely az 1998-as választásokon képes legyőzni Meciarékat. Az Együttélés és az MPP sürgeti a kisebbségi nyelvvédelmi törvény elfogadását, minthogy 1997. január elsejétől a szlovák államnyelvtörvény értelmében már büntetések is kiróhatók lesznek a nyelvhasználat miatt, ami igen komoly konfliktusforrás lehet a nemzetiségileg vegyesen lakott területeken, mindenekelőtt Dél-Szlovákiában. (neszméri) Végleges döntés Blokkbezárás Csernobilban Szombaton késő este az előzetes terveknek megfelelően leállították a csernobili atomerőmű egyes számú blokkját - jelentette az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség. A bezárást közzétevő dokumentumokból kitűnik: az erőmű blokkjának leállása „további intézkedésig” szól. Leonyid Kucsma ukrán elnök korábban azt nyilatkozta, hogy az erőműnek ezt az egységét soha nem indítják újra. Ennek ellenére a hivatalos dokumentumok javítási-karbantartási szünetről tesznek említést. Kucsma szerint az esetleges újraindításhoz elengedhetetlen felújítás túl sokba kerülne, Ukrajnának erre nincs pénze, s egyetlen külföldi bank vagy pénzügyi csoport sem fedezné a költségeket. A Greenpeace üdvözölte a kijevi vezetők döntését, s a másik működő reaktor - a hármas - azonnali bezárását sürgette újabb nukleáris baleset megelőzése érdekében. ÁSZ-jelentés az EU-csatlakozásról Megtették a szükséges lépéseket A kormány megtette a szükséges intézkedéseket Magyarország EU-csatlakozásának előkészítésére, az ez év közepéig felállított irányítási struktúra alkalmas az integráció folyamatának kézben tartására. Ezt állapította meg az Állami Számvevőszék vizsgálata, amelyet a visegrádi országok számvevőinek 1994 októberében született megállapodása alapján végeztek el. A nemrégiben elkészült jelentés szerint hazai forrásokból Magyarország 1994—95-ben közel 4,7 milliárd forintot fordított az előkészítésre, 1996—97-ben ez az öszszeg várhatóan eléri a hétmilliárdot. A hazai mellett igen jelentős - s egyre növekvő - a külföldi források aránya: 1997-ben a külföldi támogatás elérheti az összes forrás 34 százalékát. Ebben nagy szerepe van annak is, hogy 1995-től átalakult a Phare-program célrendszere, vagyis előtérbe került az ország integrációs törekvéseinek támogatása. Idén az integrációs feladatok forrásainak hét százaléka származik elkülönített állami alapokból, az önállóan gazdálkodó intézmények ráfordításai három százalékot tesznek ki. Az előkészületi kiadások között legkevésbé a személyi juttatások mértéke nő, évente 20-30 százalékkal, ami alig haladja meg az inflációt. Jelentős viszont a dologi kiadások (ezen belül a kapcsolattartás és a fordítások költségei), illetve a felhalmozásra (általában számítástechnikai és telekommunikációs fejlesztésre) fordított öszszegek növekedése. A jelentés foglalkozik a csatlakozás előkészítésének személyi hátterével is, és megállapítja: a vizsgált intézmények (Miniszterelnöki Hivatal, minisztériumok, MTA, Gazdasági Versenyhivatal, KSH, MNB, illetve a Magyar Köztársaság Ügyészsége és a Legfelsőbb Bíróság) nem rendelkeznek elegendő, a feladatra megfelelően felkészült munkatárssal. Különösen a szakmai nyelvismeret hiánya okoz problémát. Ebből következően a közlekedési, a külügyi tárca és az Akadémia kivételével - alacsony az integrációval teljes munkaidőben foglalkozó személyek száma. Az információáramlásról a számvevők úgy vélekednek, hogy az a kialakított struktúrában felfelé jól szabályozott, ugyanakkor kevéssé megoldott a visszacsatolás. A folyamat szereplői rendszeres tájékoztatás helyett döntően informális kapcsolataikon keresztül szerzik be az információkat. Megjelent a Régi Elité legújabb száma. • Ami a Dossziéból kimaradt a jövő évezred robotjairól; • a 22-es csapdája, avagy amit Tom Hanksről tudni érdemes; • Apahajó - egy cirkáló, amely részt vett az öböl-háborúban; • előző életeink titkai a reinkarnációs horoszkópban; • Genetika - beszélgetés Czeizel Endrével, ezenkívül divat, társasági élet, kozmetika és még sok-sok egyéb érdekesség, mindössze 199 Ft-ért a Régi Elite Magazin legújabb számában