Magyar Nemzet, 1998. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-02 / 27. szám

a KÜLFÖLD SPANYOLORSZÁGBAN, SEVILLÁBAN szombaton 350 000 ember vonult az utcákra, a baszkföldi Bilbaóban pedig rendőrségi adatok szerint ötvenezren, más becslések szerint százezren néma felvonulással tiltakoztak a politikai erőszak ellen, melynek legújabb megnyivánulásaként péntek hajnalban Sevillában - a rendőrség szerint az ETA baszk terrorszervezet fegyveresei - agyonlőtték az egyik polgármesterhelyettest és feleségét. EREDMÉNYTELENÜL JÁRT Albright amerikai külügyminiszter hét végi, Netanjahu izraeli kormányfővel és Arafat palesztin elnökkel az iraki helyzet mellett a közel-keleti békefolyamatról folytatott tárgyalásain. Arafat ugyan beleegyezett abba, hogy tanulmányozza az izraeli-palesztin békefolyamat újjáélesztésére tett amerikai javaslatok finomított változatát, de leszögezte, a békefolyamatot csak egy módon lendíthetik újra mozgásba: ha Izrael végrehajtja a sokat halogatott ciszjordániai csapatkivonásokat. Netanjahu viszont azt hangsúlyozta, szó sem lehet a kivonásról, amíg a Palesztin Hatóság nem tesz intézkedéseket a biztonság megerősítésére. JESSE HELMS amerikai szenátor azon fáradozik, hogy humanitárius segítségnyújtás keretében élelmiszert és orvosi eszközöket szállítson a kubaiaknak addig is, amíg a szigetország elleni amerikai embargó érvényben marad. A szenátor szóvivője, Marc Thiessen és Roger Noriega, a szenátus külügyi bizottságának tagja II. János Pál pápa látogatása óta szombatig Kubában tartózkodott. A Reuter emlékeztetett, hogy éppen Helms volt Fidel Castro rendszerének legkeményebb bírálója, társszerzője a két évvel ezelőtti Helms-Burton törvénynek, amely tovább keményítette a Kuba elleni amerikai gazdasági blokádot. ELÍTÉLTE TÖRÖKORSZÁGOT pénteken az emberi jogok európai bírósága Törökország Egyesített Kommunista Pártjának (TBKP) igazságtalan feloszlatása miatt. Ez volt a bíróság első olyan ítélete, amely egy politikai párt betiltásával foglalkozott. Az emberi jogi bíróság ítéletét azért is nagyon várták Törökországban, mert Ankara nem kevesebb, mint 14 pártot tiltott be - emlékeztetett a néhány hete betiltott Iszlám Jólét Pártja (Refah), amely a legjelentősebb, törvényen kívül helyezett politikai alakulat. HÉTFŐ, 1998. február 2. Nemzetközi élet - Hazai tudósítások Magyar Nemzet 3 Komoly erő készülődik Bagdad megleckéztetésére Viharfelhők Irak fölött (Folytatás az 1. oldalról) A tárgyalásos rendezés lehetőségei azonban a jelek szerint egyre szűkülnek - hangoztatta Albright s ha kimerülnének, az amerikai vezetés fenntartja magának a jogot az erő alkalmazására. Albright figyelmeztette Irakot, hogy Bagdadnak erőteljes amerikai válaszra kell számítania, ha megtámadja a térségbeli országokat. Egyben úgy vélte, iraki rakétatámadás esetén Izraelnek joga van ahhoz, hogy csapást mérjen Bagdadra. Jichák Mordehai izraeli védelmi miniszter ugyanerről úgy nyilatkozott: Izrael fenntartja magának a jogot, hogy esetleges iraki rakétatámadás esetén csapást mérjen Irakra. Közben George Robertson brit védelmi miniszter a londoni rádiónak vasárnap úgy fogalmazott, hogy a nemzetközi közösség célja nem Szaddám Huszein hatalmának megdöntése; megteszi ezt az iraki nép, hiszen az emberek „meg fogják érteni, hogy a diktátor az utóbbi hét évben egymilliárd dollárt szórt el saját palotáira”. A miniszter szerint az esetleges katonai akció Bagdad ellen ezúttal nem fogja egyesíteni az irakiakat vezetőjük mögött. Hasonlóképpen foglalt állást szombaton Cohen amerikai védelmi miniszter is, kijelentve, hogy az Egyesült Államok nem azért mérne csapást Irakra, hogy lerombolja az országot vagy megdöntse Szaddám Huszein rendszerét, az esetleges katonai fellépés célja: csökkenteni Irak képességét tömegpusztító fegyverek gyártására és a szomszéd országok fenyegetésére. A továbbra is a diplomáciai rendezés mellett síkraszálló Moszkva közben visszaküldte Bagdadba Viktor Poszuvaljuk orosz külügyminiszter-helyettest, Jelcin elnök különmegbízottját, hogy folytassa közvetítését az iraki válság békés rendezése érdekében. Az újabb küldetés célja az. Washingtoni védelmi források közlése szerint a kormányzat további egységeket kíván a Perzsa (Arab)-öböl térségébe irányítani az ott állomásozó fegyveres erők kiegészítésére. Anthony Zinni tengerészgyalogos tábornok, a központi parancsnokság vezetője állítólag újabb hat, radarsugarak elnyelésére alkalmas F-117A jelzésű vadászgép kivezénylését kezdeményezte. A rendkívül korszerű, denevérszárnyú gépek közül hat már Kuvaitban állomásozik. Úgy tudni, hogy felmerült több ezer fős szárazföldi egység telepítése is. Az utóbbi hónapokban végrehajtott felfejlesztés eredményeként jelenleg két amerikai repülőgép-hordozó tartózkodik a körzetben, kíséretükben hozzávetőleg harminc hadihajóval. A harci gépek - köztük az F-117A vadászgépek és B-52-es nehézbombázók - száma a két repülőgép-hordozó fedélzetén, illetve a szaúdarábiai és bahreini bázisokon meghaladja a háromszázat. A haditengerészeti és légi alakulatokat szárazföldi egységek egészítik ki: a körzetben hozzávetőleg 28 000 amerikai katona állomásozik, hogy Poszuvaljuk választ kapjon az iraki vezetéstől az előző útja alkalmával tett orosz javaslatokra. Borisz Jelcin szombaton szintén politikai megoldást sürgetett, s külügyminiszterét, Jevgenyij Primakovot telefonon arra utasította, hogy folytassa a békés rendezést célzó tárgyalásait. Hosszú telefonbeszélgetést folytatott Irakról szombaton Romano Prodi olasz kormányfő és Jacques Chirac francia elnök is, amelyet követően Prodi szintén úgy nyilatkozott: Olaszország és Franciaország nagy nyugtalansággal figyeli az iraki helyzet fejleményeit, s egyetért abban, hogy mielőtt bármilyen katonai akcióra sor kerül, minden lehetséges diplomáciai eszközt igénybe kell venni. Közben huszonhárom tagú ENSZ szakértői csoport érkezett szombaton Bagdadba - hogy Irak kérésére részt vegyen az iraki leszerelés terén eddig elért eredményeket értékelő tanácskozásokon -, s kezdett vasárnap „technikai jellegű” tárgyalásokat Bagdadban az iraki kormány képviselőivel. Ezzel megkezdődött az az ötnapos tárgyalássorozat, amely Bagdad reményei szerint bizonyítja majd az iraki tömegpusztító fegyverek teljes leszerelését. A küldöttség az iraki tömegpusztító fegyverek leszerelését ellenőrző ENSZ-bizottság (UNSCOM) tagjaiból, illetve a Biztonsági Tanács öt állandó tagja - az Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia és Oroszország -, valamint Németország képviselőiből áll. Jelcin kijelentését bírálják Kijevben ukrán-orosz megállapodások az elnöki találkozón Az orosz-ukrán kapcsolatok légköre lényegesen javult az utóbbi időben, de a kétoldalú viszonyt még több megoldatlan probléma terheli: indokolatlanul lassan, vontatottan halad az államhatár kijelölése, a fekete-tengeri flottáról kötött megállapodások teljesítése - hangsúlyozta azt MTI szerint Borisz Jelcin orosz és Leonyid Kucsma ukrán elnök a Moszkva melletti Rusz rezidencián szombaton véget ért kétnapos munkatalálkozóján. Jelcin és Kucsma tavaly novemberben tartott először ilyen, nem hivatalos találkozót, s jelenlegi hét végi konzultációjuk az ukrán államfő február végén esedékes hivatalos moszkvai látogatása előkészítésének is tekinthető. Az orosz elnök a megbeszélésen jelezte, Kijevnek kedvezőbb feltételeket kell biztosítania ahhoz, hogy orosz olajtársaságok részt vegyenek ukrán olajfinomítók privatizációjában, s a hadiipari együttműködést is fejleszteni kell, egyeztetve a két ország terveit a nemzetközi fegyverkereskedelemben. Jelcin és Kucsma megállapodott abban, hogy az ukrán elnök hivatalos moszkvai látogatása idején hosszú távú, tízéves gazdasági együttműködési programot írnak alá. Úgy vélekedtek, hogy növelni kell Moszkva és Kijev együttműködését az európai biztonság kérdéseiben. Az orosz és az ukrán elnök szorgalmazta a Független Államok Közössége megújhodását, az együttműködési keretek reformját is. A tárgyalások egy másik mondata azonban máris vihart kavart Kijevben: Jevhen Marcsuk volt ukrán miniszterelnök, az 1999-es elnökválasztás egyik esélyes jelöltje bírálta Borisz Jelcint, mert az pénteken Moszkvában kijelentette: ő személyesen Leonyid Kucsma jelenlegi ukrán államfőt támogatja a következő elnökválasztáson. Marcsuk szerint az ukrán elnökválasztás Ukrajna belügye, ezért Jelcin megnyilatkozása ellenkezik a nemzetközi szokásjoggal. Olekszandr Moroz ukrán házelnök gúnyosan megjegyezte: ez így helyes, korábban Kucsma támogatta Jelcint, most Jelcin áll Kucsma mögé, és így egyikük sem esik el. Moroz szerint Jelcinnek konkrét tettekkel, például az adó- és vámpolitika módosításával kellene támogatnia Ukrajnát, nem pedig az elnökválasztásra vonatkozó kijelentéseivel. Életbe lépett a kisebbségi keretegyezmény Egyenlőség minden területen Az Európa Tanács tizenhárom tagországában vasárnap életbe lépett a kisebbségek védelméről szóló nemzetközi egyezmény. Az 1993-ban aláírt egyezmény előirányozza a nemzeti kisebbségek hátrányos megkülönböztetésének beszüntetését, és szavatolja, hogy szabadon gyakorolhatják politikai, kulturális és vallási jogaikat. A konvenció február 1-jétől érvénybe lép Horvátországban, Cipruson, Dániában, Észtországban, Finnországban, Németországban, Magyarországon, Moldovában, Romániában, San Marinóban, Szlovákiában, Spanyolországban és Macedóniában. Olaszországban és Liechtensteinben március 1-jétől, Csehországban április 1-jétől, míg Nagy-Britanniában és Ukrajnában május 1-jétől válik hatályossá. A Határon Túli Magyarok Hivatalának az MTI által ismertetett közleménye szerint a dokumentum lényege, hogy a csatlakozó államok „saját területükön védelmezik a nemzeti kisebbségek létezését”. Az elvek közé tartozik a törvény előtti egyenlőség, az egyenlőség a gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális életben, a pozitív diszkrimináció, az asszimiláció tilalma, az identitás lényegi elemei megőrzéséhez szükséges feltételek biztosítása, a kultúrák közötti párbeszéd a kölcsönös megértés és tisztelet érdekében, a fenyegetések elleni védelem. Kuncze Gábor: Az SZDSZ nem tesz némasági fogadalmat Ifjabb koalíciós feszültség (Folytatás az 1. oldalról) Bőssel kapcsolatban hangoztatta: a többség érdeke a megegyezés Szlovákiával, akkor is, ha nem alakul ki konszenzus ez ügyben. Az előkészítés alatt álló megállapodásról annyit mondott: az a Duna és a vízi energia közös hasznosítását szolgálja. Hangsúlyozta: nem jelent meg a kormány politikájában az idegengyűlölet, a nacionalizmus. Nem a kabinet propagandájának, hanem eredményeinek köszönhető a külföldi tőke bizalma. Amint megjelentek az eredmények, a kabinet azonnal előrelépett szociális téren, nőttek a reálbérek és a nyugdíjak. A pártelnök meggyőződése: nincs alternatívája a szocialisták politikájának. A jobboldaltól félti az ország jövőjét a miniszterelnök, mivel véleménye szerint az ellenzéknek nincs elképzelése arról, mit kellene csinálnia, és ráadásul szakemberekkel sem rendelkezik. A koalícióról szólva elmondta, a szabad demokratákkal való közös kormányzást végig viták kísérték, azonban 1995-től az MSZP tartózkodik az SZDSZ nyilvános bírálatától. Ez - különösen az elmúlt hetekben nem jellemzi az SZDSZ néhány politikusát, nem tartják be ugyanis a koalíciós egyeztető tanács decemberi ülésén született megállapodást a kormánypártok közötti nyilvános vita beszüntetéséről — hangoztatta. Úgy véli: az SZDSZ által vezetett tárcák minden segítséget megkaptak, mégis adósak maradtak néhány területen, például rendkívül rossz a közbiztonság. A halálbüntetést nem lehet visszaállítani a Magyarország által is aláírt nemzetközi szerződések miatt, de megoldás lehet, hogy aki kioltja mások életét, az soha többé ne kerüljön ki a börtönből. A párt legnagyobb adósságának azt tartja, hogy nem sikerült javítani az esélyegyenlőségen az oktatás területén. Az MSZP és az SZDSZ véleménykülönbségei közül az állam és az egyház viszonyát, az idősek és a gyermekek támogatását, a Duna hasznosítását és a cigánykérdést emelte ki a kormányfő. Nagy esélyt lát pártja választási győzelmére Horn, felhívta ugyanakkor a figyelmet, nincs garancia erre. Véleménye szerint az MSZP-nek kötelessége folytatnia művét a modernizáció, a szociális felemelkedés érdekében. Arra szólította fel a szocialistákat: utasítsák vissza a kampány során a „primitív vádakat”. A restauráció felemlegetését kiemelve leszögezte: az MSZP a rendszerváltás szükségessége iránti bizalmat restaurálta, ugyanis nem az ő kormányzásuk alatt nőtt a nosztalgia a Kádárrendszer után. Végül kijelentette: az MSZP és kormánya soha nem hazudott. (moldoványi) * Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke az MSZP Hajdú-Bihar megyei szövetségének küldöttértekezletén arra figyelmeztetett: a választást még nem nyerték meg, az ellenfelek taktikája, a lakosság hangulata még sokat változhat az elkövetkező hetekben. Úgy vélte: az MSZP csak akkor tarthatja meg mostani pozícióját, ha szerény, kiegyensúlyozott, egyet akaró pártként tud megjelenni a választók előtt, s azt sugallja, képes azt a stílust és irányt megtartani, amit kormányerőként mutatott az elmúlt években. Figyelmeztetett a sikerpropaganda veszélyeire is, ugyanis - mint mondta - „a közvetlen életviszonyokban még nem jelentek meg a makrogazdaság eredményei”. A vetélytársakról szólva elsőként az SZDSZ-t említette, amely „nehezen találja magát az utolsó hetekben, s láthatóan a szocialistákat sem kímélve próbálja saját arculatát kialakítani”. Úgy véli, ez hibás taktika, ami nem sok előnyt hozhat az SZDSZ számára. Az MSZP ugyanakkor nem veszi fel a kesztyűt koalíciós partnere ellen. Kifejtette: a jobboldal nem tud valós alternatívát állítani a szocialistákkal szemben. A Fidesz-MDF összefogás mögött az Antall-Boross időszak iránti nosztalgia húzódik, amelyből „ hiányzik Antall József eleganciája és valóságos úriembersége”. Gál szerint a jobboldal másik fő ereje, az FKGP identitászavarral küszködik, s még nem döntötte el, kormányképes higgadtságot tanúsítson, vagy hagyományos radikalizmusát mutassa fel. Figyelmeztetett: létrejöhet egyfajta teljes jobboldali összefogás, amely eljuthat a „kormányképes nagyságig”. * Nagy Sándor vezeti a párt Hajdú-Bihar megyei listáját, őt Szűrös Mátyás követi, ezúttal a második helyen - jelentették be. Titkos szavazással döntötte el az MSZP budapesti területi szövetségének küldöttértekezlete a budapesti országgyűlési listás jelöltek névsorát és sorrendjét. A budapesti lista első tíz helyén nem történt változás, listavezető Horn Gyula, s őt követi többek között Kósáné Kovács Magda, Lendvai Ildikó, Vitányi Iván, Csiba Judit. A lista 2. és 33. helyein olyan képviselők szerepelnek, akik egyéni választókörzetben mérettetik meg magukat. A küldöttek a szavazás során a sorrenden változtathattak, így került az előzetes javaslatban még a 25. helyen szereplő Csintalan Sándor a 18.-ra. (Csintalan a szavazás előtt levelet intézett a küldöttgyűléshez, amelyben jelezte, méltatlannak tartja 25. helyét.) Lendvai Ildikó az MTI-nek azt is elmondta: Nyers Rezső - korára való tekintettel - a felkérés ellenére sem vállalta a további parlamenti képviselőséget. Kari Imre azért nem szerepel a budapesti listán, mert azt szeretné, ha a neve az országos listára kerülne. Bégány Attila visszalépett a jelöléstől Az MDF választmánya elfogadta a párt programját Többórás szakmai vita után az MDF választmánya elfogadta a párt választási programját. A hét végi ülésen Bégány Attila bejelentette: nem kíván indulni országgyűlési képviselőjelöltként Budapest V. kerületében. Lapunk úgy tudja, a párt vezetése Kádár Béla közgazdász-professzort látná szívesen jelöltként ebben a választókerületben. Az MDF országos választmánya elfogadta a párt választási programját, amelyet február 28-án a gödöllői országos gyűlés hagy jóvá - jelentette be Gémesi György ügyvezető elnök a választmányi ülést követő sajtótájékoztatón. Hozzátette: ezen a napon egyúttal az MDF kampánynyitó nagygyűlésére is sor kerül. Mint megtudtuk: a választmány felháborítónak tartja, hogy a kormány kampánycélokra próbálja használni a kisebbségi képviselők parlamentbe juttatását, ami a jelek szerint meg fog hiúsulni. Ezért az MDF keresi annak lehetőségét, hogyan tudná „helyzetbe hozni” a magyarországi kisebbségeket országos és területi listáin. Sepsey Tamás választmányi elnök az újságíróknak hangsúlyozta: a családok biztonsága áll az MDF választási programjának központjában. Vissza kívánják állítani a korábbi anyasági támogatási rendszert. Szorgalmazzák, hogy a gyermeknevelés költségeinek egy részét le lehessen írni a személyi jövedelemadóból. Herényi Károly szóvivő a tájékoztatón visszautasította a Lakiteleki Népfőiskola Alapítvány elleni szabad demokrata vádakat, amelyek azt sugallják, jogosulatlanul jutott pénzhez az alapítvány. Végezetül Sepsey közölte: Bégány Attila a választmány ülésén bejelentette, mégsem kíván képviselőjelöltként indulni a választásokon. A napokban lapunk már beszámolt arról, hogy Bégány „feljelentette” az MDF elnökét. Bégány szerint Lezsák Sándor „félre akarja állítani” azért, mert nyilvánosságra kívánja hozni az elnök általa vélt pénzügyi manővereit. Bégány az ülésen nem indokolta meg visszalépésének okát. Megtudtuk még: az MDF a Fidesszel további 10-12 közös jelöltállításról tárgyal. (őszy) „Számítani lehetett arra, hogy Horn Gyulának fejébe száll a koalíciós kormány közös sikere. Folyamatosan érzékelhető volt a kormányfő azon igyekezete, hogy a szükséges és elkerülhetetlen gazdasági megszorításokért az SZDSZ-re hárítsa a felelősséget, miközben nagyon jól tudta, nincs más út. Az SZDSZ nélkül a kormány nem mehetett volna végig ezen az úton. Elfogadhatatlan az a - csakis a miniszterelnök fejében létező - koalíciós munkamegosztás, amely szerint a sikerekért az MSZP, a kudarcokért az SZDSZ felel - a szabad demokraták nevében Kuncze Gábor, a párt elnöke válaszolt az MTI-n keresztül a miniszterelnök bírálatára. „Biztos vagyok abban, hogy az elmúlt négy év áldozatvállalásai nemcsak az MSZP szavazóit, hanem - pártállástól függetlenül - az ország egész lakosságát érzékenyen érintették.” Az SZDSZ elnöke különösnek tartja. Horn Gyula éppen akkor fedezi fel a közvéleményt egyébként joggal foglalkoztató bajokat, amikor a közös koalíciós kormányzás eredményeként bekövetkezett gazdasági növekedés már kézzelfoghatóan megmutatkozik. A nyilvános viták hasznosak, ha valódi kérdésekről zajlanak. Az SZDSZ sem decemberben, sem máskor nem tett és nem is fog tenni némasági fogadalmat - szögezi le. Természetes azonban, hogy az SZDSZ mint polgári liberális értékeket valló párt vitában áll minden antiliberális, populista politikai megnyilvánulással. Méltatlan a miniszterelnökhöz, s remélhetőleg átmeneti jelenség, hogy a választások közeledtével kicsinyes kampányszempontokat helyez előtérbe az ország egészét érintő kormányzati kérdések helyett - hangsúlyozza a közlemény. Az SZDSZ további fellendüléssel számol További fellendüléssel, legalább évi ötszázalékos gazdasági növekedéssel és emelkedő reálbérekkel számol az SZDSZ gazdasági programja. A tervezetet a párt országos tanácsa szombati ülésén vitatta meg. A tanácskozást követő tájékoztatón Kuncze Gábor pártelnök kifejtette: 1994 után jó irányba mozdult el az ország gazdasága, hosszú idő után sikerül biztosítani az egyensúlyi szempontból fenntartható növekedés lehetőségét. A kisebbik koalíciós párt vezetője úgy vélte, mindenfajta gazdaságpolitikai fordulat veszélyeztetné az eddig elért eredményeket. Az SZDSZ elérhetőnek tartja, hogy az ezredfordulóra egyszámjegyűre mérséklődjék az infláció. Az SZDSZ elképzelései szerint növekedniük kell a reálkereseteknek, mivel az ország versenyképességét nem az alacsony bérekkel, hanem a politikai stabilitással, az eurokonform szabályozással és a jól képzett munkaerővel kell fokozni. Kuncze végül megerősítette: a jövő héten összeül a koalíciós egyeztető tanács, a kormánypártok vezetői az alkotmánybírósági törvény tervezett módosítását, illetve a kisebbségek parlamenti képviseletének kérdését vitatják meg - jelenti az MTI.