Magyar Nemzet, 1998. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-02 / 27. szám

a KÜLFÖLD SPANYOLORSZÁGBAN, SE­VILLÁBAN szombaton 350 000 ember vonult az utcákra, a baszkföl­di Bilbaóban pedig rendőrségi ada­tok szerint ötvenezren, más becslé­sek szerint százezren néma felvonu­lással tiltakoztak a politikai erőszak ellen, melynek legújabb megnyivá­­nulásaként péntek hajnalban Sevil­lában - a rendőrség szerint az ETA baszk terrorszervezet fegyveresei - agyonlőtték az egyik polgármester­helyettest és feleségét. EREDMÉNYTELENÜL JÁRT Albright amerikai külügyminiszter hét végi, Netanjahu izraeli kormány­fővel és Arafat palesztin elnökkel az iraki helyzet mellett a közel-keleti békefolyamatról folytatott tárgyalá­sain. Arafat ugyan beleegyezett ab­ba, hogy tanulmányozza az izrae­li-palesztin békefolyamat újjáélesz­tésére tett amerikai javaslatok fino­mított változatát, de leszögezte, a békefolyamatot csak egy módon lendíthetik újra mozgásba: ha Izrael végrehajtja a sokat halogatott cisz­­jordániai csapatkivonásokat. Netan­jahu viszont azt hangsúlyozta, szó sem lehet a kivonásról, amíg a Pa­lesztin Hatóság nem tesz intézkedé­seket a biztonság megerősítésére. JESSE HELMS amerikai szenátor azon fáradozik, hogy humanitárius segítségnyújtás keretében élelmi­szert és orvosi eszközöket szállítson a kubaiaknak addig is, amíg a szi­getország elleni amerikai embargó érvényben marad. A szenátor szó­vivője, Marc Thiessen és Roger Noriega, a szenátus külügyi bizott­ságának tagja II. János Pál pápa lá­togatása óta szombatig Kubában tar­tózkodott. A Reuter emlékeztetett, hogy éppen Helms volt Fidel Castro rendszerének legkeményebb bíráló­ja, társszerzője a két évvel ezelőtti Helms-Burton törvénynek, amely tovább keményítette a Kuba elleni amerikai gazdasági blokádot. ELÍTÉLTE TÖRÖKORSZÁ­GOT pénteken az emberi jogok eu­rópai bírósága Törökország Egyesí­tett Kommunista Pártjának (TBKP) igazságtalan feloszlatása miatt. Ez volt a bíróság első olyan ítélete, amely egy politikai párt betiltásával foglalkozott. Az emberi jogi bíróság ítéletét azért is nagyon várták Törö­kországban, mert Ankara nem keve­sebb, mint 14 pártot tiltott be - em­lékeztetett a néhány hete betiltott Iszlám Jólét Pártja (Refah), amely a legjelentősebb, törvényen kívül he­lyezett politikai alakulat. HÉTFŐ, 1998. február 2. Nemzetközi élet - Hazai tudósítások Magyar Nemzet 3 Komoly erő készülődik Bagdad megleckéztetésére Viharfelhők Irak fölött (Folytatás az 1. oldalról) A tárgyalásos rendezés lehető­ségei azonban a jelek szerint egyre szűkülnek - hangoztatta Albright s ha kimerülnének, az amerikai vezetés fenntartja magának a jogot az erő alkalmazására. Albright figyelmeztette Irakot, hogy Bagdadnak erőteljes ameri­kai válaszra kell számítania, ha megtámadja a térségbeli országo­kat. Egyben úgy vélte, iraki raké­tatámadás esetén Izraelnek joga van ahhoz, hogy csapást mérjen Bagdadra. Jichák Mordehai izraeli védelmi miniszter ugyanerről úgy nyilatkozott: Izrael fenntartja ma­gának a jogot, hogy esetleges iraki rakétatámadás esetén csapást mér­jen Irakra. Közben George Robertson brit védelmi miniszter a londoni rádió­nak vasárnap úgy fogalmazott, hogy a nemzetközi közösség célja nem Szaddám Huszein hatalmá­nak megdöntése; megteszi ezt az iraki nép, hiszen az emberek „meg fogják érteni, hogy a diktátor az utóbbi hét évben egymilliárd dol­lárt szórt el saját palotáira”. A mi­niszter szerint az esetleges katonai akció Bagdad ellen ezúttal nem fogja egyesíteni az irakiakat veze­tőjük mögött. Hasonlóképpen fog­lalt állást szombaton Cohen ame­rikai védelmi miniszter is, kije­lentve, hogy az Egyesült Államok nem azért mérne csapást Irakra, hogy lerombolja az országot vagy megdöntse Szaddám Huszein rendszerét, az esetleges katonai fellépés célja: csökkenteni Irak ké­pességét tömegpusztító fegyverek gyártására és a szomszéd orszá­gok fenyegetésére. A továbbra is a diplomáciai rendezés mellett síkraszálló Moszkva közben visszaküldte Bagdadba Viktor Poszuvaljuk orosz külügyminiszter-helyettest, Jelcin elnök különmegbízottját, hogy folytassa közvetítését az ira­ki válság békés rendezése érdeké­ben. Az újabb küldetés célja az. Washingtoni védelmi források közlése szerint a kormányzat további egységeket kíván a Perzsa (Arab)-öböl térségébe irányíta­ni az ott állomásozó fegyveres erők kiegészítésére. Anthony Zinni tengerészgyalogos tábornok, a központi parancsnokság vezetője állítólag újabb hat, radarsugarak elnyelésére alkalmas F-117A jel­zésű vadászgép kivezénylését kezdeményezte. A rendkívül korsze­rű, denevérszárnyú gépek közül hat már Kuvaitban állomásozik. Úgy tudni, hogy felmerült több ezer fős szárazföldi egység telepíté­se is. Az utóbbi hónapokban végrehajtott felfejlesztés eredménye­ként jelenleg két amerikai repülőgép-hordozó tartózkodik a kör­zetben, kíséretükben hozzávetőleg harminc hadihajóval. A harci gépek - köztük az F-117A vadászgépek és B-52-es nehézbombá­zók - száma a két repülőgép-hordozó fedélzetén, illetve a szaúd­­arábiai és bahreini bázisokon meghaladja a háromszázat. A hadi­tengerészeti és légi alakulatokat szárazföldi egységek egészítik ki: a körzetben hozzávetőleg 28 000 amerikai katona állomásozik, hogy Poszuvaljuk választ kapjon az iraki vezetéstől az előző útja alkalmával tett orosz javaslatokra. Borisz Jelcin szombaton szintén politikai megoldást sürgetett, s külügyminiszterét, Jevgenyij Pri­­makovot telefonon arra utasította, hogy folytassa a békés rendezést célzó tárgyalásait. Hosszú telefonbeszélgetést folytatott Irakról szombaton Ro­­mano Prodi olasz kormányfő és Jacques Chirac francia elnök is, amelyet követően Prodi szintén úgy nyilatkozott: Olaszország és Franciaország nagy nyugtalan­sággal figyeli az iraki helyzet fejleményeit, s egyetért abban, hogy mielőtt bármilyen katonai akcióra sor kerül, minden lehet­séges diplomáciai eszközt igény­be kell venni. Közben huszonhárom tagú ENSZ szakértői csoport érkezett szombaton Bagdadba - hogy Irak kérésére részt vegyen az iraki le­szerelés terén eddig elért eredmé­nyeket értékelő tanácskozásokon -, s kezdett vasárnap „technikai jellegű” tárgyalásokat Bagdadban az iraki kormány képviselőivel. Ezzel megkezdődött az az ötnapos tárgyalássorozat, amely Bagdad reményei szerint bizonyítja majd az iraki tömegpusztító fegyverek teljes leszerelését. A küldöttség az iraki tömegpusztító fegyverek le­szerelését ellenőrző ENSZ-bizott­­ság (UNSCOM) tagjaiból, illet­ve a Biztonsági Tanács öt állan­dó tagja - az Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britan­­nia és Oroszország -, valamint Németország képviselőiből áll. Jelcin kijelentését bírálják Kijevben u­krán-orosz megállapodások az elnöki találkozón Az orosz-ukrán kapcsolatok légköre lényegesen javult az utób­bi időben, de a kétoldalú viszonyt még több megoldatlan probléma terheli: indokolatlanul lassan, von­tatottan halad az államhatár kijelö­lése, a fekete-tengeri flottáról kö­tött megállapodások teljesítése - hangsúlyozta azt MTI szerint Bo­risz Jelcin orosz és Leonyid Kucs­ma ukrán elnök a Moszkva mel­letti Rusz rezidencián szombaton véget ért kétnapos munkatalálko­zóján. Jelcin és Kucsma tavaly no­vemberben tartott először ilyen, nem hivatalos találkozót, s jelenle­gi hét végi konzultációjuk az uk­rán államfő február végén esedé­kes hivatalos moszkvai látogatása előkészítésének is tekinthető. Az orosz elnök a megbeszélé­sen jelezte, Kijevnek kedvezőbb feltételeket kell biztosítania ahhoz, hogy orosz olajtársaságok részt vegyenek ukrán olajfinomítók privatizációjában, s a hadiipari együttműködést is fejleszteni kell, egyeztetve a két ország terveit a nemzetközi fegyverkereskedelem­ben. Jelcin és Kucsma megállapo­dott abban, hogy az ukrán elnök hivatalos moszkvai látogatása ide­jén hosszú távú, tízéves gazdasági együttműködési programot írnak alá. Úgy vélekedtek, hogy növelni kell Moszkva és Kijev együttmű­ködését az európai biztonság kér­déseiben. Az orosz és az ukrán el­nök szorgalmazta a Független Ál­lamok Közössége megújhodását, az együttműködési keretek re­formját is. A tárgyalások egy másik mondata azonban máris vihart kavart Kijevben: Jevhen Mar­csuk volt ukrán miniszterelnök, az 1999-es elnökválasztás egyik esélyes jelöltje bírálta Borisz Jel­cint, mert az pénteken Moszkvá­ban kijelentette: ő személyesen Leonyid Kucsma jelenlegi ukrán államfőt támogatja a következő elnökválasztáson. Marcsuk sze­rint az ukrán elnökválasztás Uk­rajna belügye, ezért Jelcin meg­nyilatkozása ellenkezik a nem­zetközi szokásjoggal. Olekszandr Moroz ukrán házelnök gúnyosan megjegyezte: ez így helyes, ko­rábban Kucsma támogatta Jel­cint, most Jelcin áll Kucsma mö­gé, és így egyikük sem esik el. Moroz szerint Jelcinnek konkrét tettekkel, például az adó- és vámpolitika módosításával kelle­ne támogatnia Ukrajnát, nem pe­dig az elnökválasztásra vonatko­zó kijelentéseivel. Életbe lépett a kisebbségi keretegyezmény Egyenlőség minden területen Az Európa Tanács tizenhá­rom tagországában vasár­nap életbe lépett a kisebb­ségek védelméről szóló nemzetközi egyezmény. Az 1993-ban aláírt egyezmény előirányozza a nemzeti kisebbsé­gek hátrányos megkülönbözteté­sének beszüntetését, és szavatolja, hogy szabadon gyakorolhatják po­litikai, kulturális és vallási jogai­kat. A konvenció február 1-jétől érvénybe lép Horvátországban, Cipruson, Dániában, Észtország­ban, Finnországban, Németor­szágban, Magyarországon, Mol­­dovában, Romániában, San Mari­­nóban, Szlovákiában, Spanyolor­szágban és Macedóniában. Ola­szországban és Liechtensteinben március 1-jétől, Csehországban áp­rilis 1-jétől, míg Nagy-Britanniá­­ban és Ukrajnában május 1-jétől válik hatályossá. A Határon Túli Magyarok Hi­vatalának az MTI által ismertetett közleménye szerint a dokumen­tum lényege, hogy a csatlakozó ál­lamok „saját területükön védelme­zik a nemzeti kisebbségek létezé­sét”. Az elvek közé tartozik a tör­vény előtti egyenlőség, az egyen­lőség a gazdasági, társadalmi, po­litikai és kulturális életben, a pozi­tív diszkrimináció, az asszimiláció tilalma, az identitás lényegi ele­mei megőrzéséhez szükséges fel­tételek biztosítása, a kultúrák kö­zötti párbeszéd a kölcsönös meg­értés és tisztelet érdekében, a fe­nyegetések elleni védelem. Kuncze Gábor: Az SZDSZ nem tesz némasági fogadalmat Ifjabb koalíciós feszültség (Folytatás az 1. oldalról) Bőssel kapcsolatban hangoz­tatta: a többség érdeke a megegye­zés Szlovákiával, akkor is, ha nem alakul ki konszenzus ez ügyben. Az előkészítés alatt álló megálla­podásról annyit mondott: az a Du­na és a vízi energia közös haszno­sítását szolgálja. Hangsúlyozta: nem jelent meg a kormány politikájában az idegengyűlölet, a nacionalizmus. Nem a kabinet propagandájának, hanem eredményeinek köszön­hető a külföldi tőke bizalma. Amint megjelentek az eredmé­nyek, a kabinet azonnal előrelé­pett szociális téren, nőttek a reál­bérek és a nyugdíjak. A pártelnök meggyőződése: nincs alternatívája a szocialisták politikájának. A jobboldaltól félti az ország jövőjét a miniszterelnök, mivel vélemé­nye szerint az ellenzéknek nincs elképzelése arról, mit kellene csi­nálnia, és ráadásul szakemberek­kel sem rendelkezik. A koalícióról szólva elmond­ta, a szabad demokratákkal való közös kormányzást végig viták kí­sérték, azonban 1995-től az MSZP tartózkodik az SZDSZ nyilvános bírálatától. Ez - különö­sen az elmúlt hetekben­­ nem jel­lemzi az SZDSZ néhány politiku­sát, nem tartják be ugyanis a koa­líciós egyeztető tanács decemberi ülésén született megállapodást a kormánypártok közötti nyilvános vita beszüntetéséről — hangoztatta. Úgy véli: az SZDSZ által vezetett tárcák minden segítséget meg­kaptak, mégis adósak maradtak néhány területen, például rendkí­vül rossz a közbiztonság. A halál­­büntetést nem lehet visszaállítani a Magyarország által is aláírt nemzetközi szerződések miatt, de megoldás lehet, hogy aki kioltja mások életét, az soha többé ne ke­rüljön ki a börtönből. A párt legnagyobb adósságának azt tart­ja, hogy nem sikerült javítani az esélyegyenlőségen az oktatás terü­letén. Az MSZP és az SZDSZ véleménykülönbségei közül az állam és az egyház viszonyát, az idősek és a gyermekek támo­gatását, a Duna hasznosítását és a cigánykérdést emelte ki a kormányfő. Nagy esélyt lát pártja választá­si győzelmére Horn, felhívta ugyanakkor a figyelmet, nincs ga­rancia erre. Véleménye szerint az MSZP-nek kötelessége folytatnia művét a modernizáció, a szociális felemelkedés érdekében. Arra szó­lította fel a szocialistákat: utasít­sák vissza a kampány során a „pri­mitív vádakat”. A restauráció fel­emlegetését kiemelve leszögezte: az MSZP a rendszerváltás szüksé­gessége iránti bizalmat restaurálta, ugyanis nem az ő kormányzásuk alatt nőtt a nosztalgia a Kádár­­rendszer után. Végül kijelentette: az MSZP és kormánya soha nem hazudott. (moldoványi) * Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke az MSZP Hajdú-Bihar megyei szövetségének küldöttér­tekezletén arra figyelmeztetett: a választást még nem nyerték meg, az ellenfelek taktikája, a lakosság hangulata még sokat változhat az elkövetkező hetekben. Úgy vélte: az MSZP csak akkor tarthatja meg mostani pozícióját, ha sze­rény, kiegyensúlyozott, egyet akaró pártként tud megjelenni a választók előtt, s azt sugallja, képes azt a stílust és irányt meg­tartani, amit kormányerőként mutatott az elmúlt években. Fi­gyelmeztetett a sikerpropaganda veszélyeire is, ugyanis - mint mondta - „a közvetlen életviszo­nyokban még nem jelentek meg a makrogazdaság eredményei”. A vetélytársakról szólva elsőként az SZDSZ-t említette, amely „nehe­zen találja magát az utolsó hetek­ben, s láthatóan a szocialistákat sem kímélve próbálja saját arcu­latát kialakítani”. Úgy véli, ez hi­bás taktika, ami nem sok előnyt hozhat az SZDSZ számára. Az MSZP ugyanakkor nem veszi fel a kesztyűt koalíciós partnere el­len. Kifejtette: a jobboldal nem tud valós alternatívát állítani a szocialistákkal szemben. A Fi­­desz-MDF összefogás mögött az Antall-Boross időszak iránti nosztalgia húzódik, amelyből „ hi­ányzik Antall József eleganciája és valóságos úriembersége”. Gál szerint a jobboldal másik fő ereje, az FKGP identitászavarral küszkö­dik, s még nem döntötte el, kor­mányképes higgadtságot tanú­sítson, vagy hagyományos radika­lizmusát mutassa fel. Figyelmezte­tett: létrejöhet egyfajta teljes jobb­oldali összefogás, amely eljuthat a „kormányképes nagyságig”. * Nagy Sándor vezeti a párt Hajdú-Bihar megyei listáját, őt Szűrös Mátyás követi, ezúttal a második helyen - jelentették be. Titkos szavazással döntötte el az MSZP budapesti területi szö­vetségének küldöttértekezlete a budapesti országgyűlési listás jelöl­tek névsorát és sorrendjét. A budapesti lista első tíz helyén nem történt változás, listavezető Horn Gyula, s őt követi többek között Kósáné Kovács Magda, Lendvai Ildikó, Vitányi Iván, Csiba Judit. A lista 2. és 33. helyein olyan képviselők szerepelnek, akik egyéni választókörzetben mérettetik meg magukat. A küldöttek a szava­zás során a sorrenden változtathattak, így került az előzetes javas­latban még a 25. helyen szereplő Csintalan Sándor a 18.-ra. (Csin­talan a szavazás előtt levelet intézett a küldöttgyűléshez, amelyben jelezte, méltatlannak tartja 25. helyét.) Lendvai Ildikó az MTI-nek azt is elmondta: Nyers Rezső - korára való tekintettel - a felkérés ellenére sem vállalta a további parlamenti képviselőséget. Kari Im­re azért nem szerepel a budapesti listán, mert azt szeretné, ha a ne­ve az országos listára kerülne. ­ Bégány Attila visszalépett a jelöléstől Az MDF választmánya elfogadta a párt programját Többórás szakmai vita után az MDF választmánya elfo­gadta a párt választási prog­ramját. A hét végi ülésen Bégány Attila bejelentette: nem kíván indulni ország­­gyűlési képviselőjelöltként Budapest V. kerületében. Lapunk úgy tudja, a párt vezetése Kádár Béla köz­gazdász-professzort látná szívesen jelöltként ebben a választókerületben. Az MDF országos választmá­nya elfogadta a párt választási programját, amelyet február 28-án a gödöllői országos gyűlés hagy jóvá - jelentette be Gémesi György ügyvezető elnök a vá­lasztmányi ülést követő sajtótájé­koztatón. Hozzátette: ezen a na­pon egyúttal az MDF kampány­nyitó nagygyűlésére is sor kerül. Mint megtudtuk: a választmány felháborítónak tartja, hogy a kor­mány kampánycélokra próbálja használni a kisebbségi képviselők parlamentbe juttatását, ami a jelek szerint meg fog hiúsulni. Ezért az MDF keresi annak lehetőségét, hogyan tudná „helyzetbe hozni” a magyarországi kisebbségeket or­szágos és területi listáin. Sepsey Tamás választmányi elnök az újságíróknak hangsú­lyozta: a családok biztonsága áll az MDF választási programjának központjában. Vissza kívánják ál­lítani a korábbi anyasági támoga­tási rendszert. Szorgalmazzák, hogy a gyermeknevelés költségei­nek egy részét le lehessen írni a személyi jövedelemadóból. Herényi Károly szóvivő a tájé­koztatón visszautasította a Lakiteleki Népfőiskola Alapít­vány elleni szabad demokrata vá­dakat, amelyek azt sugallják, jo­gosulatlanul jutott pénzhez az ala­pítvány. Végezetül Sepsey közölte: Bégány Attila a választmány ülé­sén bejelentette, mégsem kíván képviselőjelöltként indulni a vá­lasztásokon. A napokban lapunk már beszámolt arról, hogy Bégány „feljelentette” az MDF elnökét. Bégány szerint Lezsák Sándor „félre akarja állítani” azért, mert nyilvánosságra kívánja hozni az elnök általa vélt pénzügyi manő­vereit. Bégány az ülésen nem in­dokolta meg visszalépésének okát. Megtudtuk még: az MDF a Fi­desszel további 10-12 közös je­löltállításról tárgyal. (őszy) „Számítani lehetett arra, hogy Horn Gyulának fejébe száll a koalíciós kormány közös sikere. Folyamatosan érzékelhető volt a kormányfő azon igyekezete, hogy a szükséges és elkerülhetetlen gazdasági megszorításokért az SZDSZ-re hárítsa a felelősséget, mi­közben nagyon jól tudta, nincs más út. Az SZDSZ nélkül a kor­mány nem mehetett volna végig ezen az úton. Elfogadhatatlan az a - csakis a miniszterelnök fejében létező - koalíciós munkamegosz­tás, amely szerint a sikerekért az MSZP, a kudarcokért az SZDSZ felel - a szabad demokraták nevében Kuncze Gábor, a párt elnöke válaszolt az MTI-n keresztül a miniszterelnök bírálatára. „Biztos vagyok abban, hogy az elmúlt négy év áldozatvállalásai nemcsak az MSZP szavazóit, hanem - pártállástól függetlenül - az ország egész lakosságát érzékenyen érintették.” Az SZDSZ elnöke különösnek tartja. Horn Gyula éppen akkor fedezi fel a közvéleményt egyéb­ként joggal foglalkoztató bajokat, amikor a közös koalíciós kor­mányzás eredményeként bekövetkezett gazdasági növekedés már kézzelfoghatóan megmutatkozik. A nyilvános viták hasznosak, ha valódi kérdésekről zajlanak. Az SZDSZ sem decemberben, sem máskor nem tett és nem is fog tenni némasági fogadalmat - szögezi le. Természetes azonban, hogy az SZDSZ mint polgári liberális ér­tékeket valló párt vitában áll minden antiliberális, populista politi­kai megnyilvánulással. Méltatlan a miniszterelnökhöz, s remél­hetőleg átmeneti jelenség, hogy a választások közeledtével kicsinyes kampányszempontokat helyez előtérbe az ország egészét érintő kormányzati kérdések helyett - hangsúlyozza a közlemény. Az SZDSZ további fellendüléssel számol További fellendüléssel, leg­alább évi ötszázalékos gazdasági növekedéssel és emelkedő reálbé­rekkel számol az SZDSZ gazdasá­gi programja. A tervezetet a párt országos tanácsa szombati ülésén vitatta meg. A tanácskozást követő tájé­koztatón Kuncze Gábor pártelnök kifejtette: 1994 után jó irányba mozdult el az ország gazdasága, hosszú idő után sikerül biztosítani az egyensúlyi szempontból fenn­tartható növekedés lehetőségét. A kisebbik koalíciós párt vezetője úgy vélte, mindenfajta gazdaság­politikai fordulat veszélyeztetné az eddig elért eredményeket. Az SZDSZ elérhetőnek tartja, hogy az ezredfordulóra egyszámjegyűre mérséklődjék az infláció. Az SZDSZ elképzelései szerint növe­kedniük kell a reálkereseteknek, mivel az ország versenyképessé­gét nem az alacsony bérekkel, ha­nem a politikai stabilitással, az eurokonform szabályozással és a jól képzett munkaerővel kell fo­kozni. Kuncze végül megerősítette: a jövő héten összeül a koalíciós egyeztető tanács, a kormánypár­tok vezetői az alkotmánybírósági törvény tervezett módosítását, il­letve a kisebbségek parlamenti képviseletének kérdését vitatják meg - jelenti az MTI.­ ­

Next