Magyar Nemzet, 1998. október (61. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-08 / 236. szám

nm ^ 60 éve­m ! llíUilíQl* lAüiriAT ÍCH i ldlndJ Ír Illírt “ Ára: 49 Ft •__________________________________^ " ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR_____________________________LM. 236., 1998. október 8., csütörtök Rendkívüli protokollgesztusok az immár szövetséges magyar kormányfőnek Orbán Viktor a Fehér Házban WASHINGTON - A NATO még nem döntött a koszovói beavat­kozásról, ám adott esetben Ma­gyarországnak magának kell el­döntenie, hogy mi lehetne ebben a szerepe - jelentette ki Bill Clinton. Az amerikai elnök szer­dán a Fehér Házban találkozott Orbán Viktor magyar kormány­fővel és - váratlan protokolláris gesztusként - az előzetes fotóle­hetőség szinte sajtókonferenciá­vá alakult át. A két politikus rövid nyilat­kozatot olvasott fel. Az amerikai elnök Orbán Viktort üdvözölve megjegyezte, kíváncsivá tették a róla és kormánya politikájáról eddig hallottak. Köszönetet mondott Taszárért, ami lehetővé tette, „hogy megtegyük a ma­gunkét a boszniai békefolyamat­ban”. Orbán Viktor azt hangsú­lyozta: lényegében először for­dul elő, hogy magyar kormány­fő de facto az Egyesült Államok szövetségeseként érkezhet Wa­shingtonba, s ennek megfelelő hangulatban folyhatnak a tár­gyalások. Magyarország a tér­ségben a stabilitás záloga, olyan kormánya van, amely ezt tartja a legfontosabbnak, s ennek kisu­gárzó hatása a térségre is lénye­ges lehet. (Folytatás a 3. oldalon) Bill Clinton szerint a magyar gazdaság független a régió válságától MTI KÜLFÖLDI KÉPSZOLGÁLAT - AP Szénási György marad a hágai küldöttség élén Bősi válasz két hónapon belül (Munkatársunktól) Budapest legkésőbb december 7-ig be­nyújtja a hágai szlovák bead­vánnyal kapcsolatos elképzelé­seit - közölte Magyarország képviselője szerdán a Nemzet­közi Bíróság elnöke előtt. A tes­tület vezetője idézte Hágába Bu­dapest és Pozsony képviselőit, hogy tájékozódjék a két félnek az eljárás további sorsát illető el­képzeléseiről. A találkozón a magyar fél megerősítette hazánk elkötelezettségét az ítélet teljes és maradéktalan végrehajtása mellett. Szénási György, Magyaror­szág képviselője a Magyar Nem­zetnek telefonon elmondta: szer­dán kizárólag technikai kérdé­sekben egyeztettek, érdemi meg­beszélést nem folytattak. A Kül­ügyminisztérium nemzetközi jo­gi főosztályának vezetője megje­gyezte, Pozsony szerette volna, ha Budapest válasza valamivel korábban készül el. (Folytatás a 3. oldalon) Címkézők A szocialista vezetők sajátos kitétellel lepték meg a választó­közönséget: ha nem az MSZP-Demszky duó nyer, antidemok­ratikus erők kerülnek hatalomra. A szocialista érvrendszer sze­rint antidemokratikus az egész polgári tábor, a konzervatív li­berálisoktól a kereszténydemokratákig. Antidemokratikus e lá­tásmód szerint az egész centrumpárti és jobbközép gondolatvi­lág, így nem is érhető, hogyan fogadhatott el Kohl kancellártól Horn Gyula kitüntetést, s egyáltalán miért nem rekesztették ki maguk közül a demokratikus erők Jacques Chiracot, Margaret Thatchert vagy Otto von Lambsdorffot. Az ellentmondást nem tűrő, önjelölt demokráciaügyi rög­­tönítélők szerint egy valamirevaló - mit tegyünk, nincs rá jobb szó - polgári polgár napját már ébredéskor könnyű elhatároló­dással kezdheti. Először attól, akit nem is ismer. Ha nem teszi, antidemokratikus. Reggeli után jöhet egy erősebb elhatárolódás a képzelt vagy valódi szövetségesektől. Ha délig nem határoló­dik el barátaitól, menthetetlenül az antidemokratikus erők közé soroltatik be, s a nehéz nap végén csak úgy van árnyalatnyi esé­lye demokratának maradni, ha lefekvés előtt önmagától is elha­tárolódik. Mikor ezt is megtette, a távolból megszólal egy rég­ről ismert hang: bár az igyekezet, barátom, a lelked mélyén mégiscsak antidemokratikus vagy. Egyszerre megmosolyogtató és elszomorító, hogy a baloldal az utóbbi öt-hat évben képtelen volt különösebb szellemi-poli­tikai innovációra, megmaradt az egykor megsemmisítő erejű­nek vélt címkézésnél. De ma már más szelek fújnak, így az egy­re szélesebb körre kiterjesztett címkék sem fedik el a program­nélküliséget és a dühödt revánsvágyat. Meszleny László Megerősítették a szerb légvédelmet­­ Új Holbrooke-javaslat Milosevics asztalán ÚJVIDÉK - Richard Holbrooke ismét nagy gond elé állította Mi­­losevicset. Az amerikai külön­megbízott egy nemzetközi rende­zési megállapodást javasolt, amelynek részeként nyugati és orosz erőket küldenének Koszo­vóba, hogy azok a tűzszünet be­tartását, valamint a tárgyalásokat és a megállapodás betartását fel­ügyeljék. Ha ezt Milosevics elfo­gadná, a nyugati hatalmak meg­szüntetnék a katonai fenyegetést, az összekötő csoport pedig csü­törtöki miniszteri ülésén már ezt az új helyzetet tanácskozná meg. Moszkva nagy készséget mutat megvitatni az elképzelést. Milo­sevics viszont bajosan egyezik bele abba, hogy idegen erőket ál­­lomásoztassanak Szerbia földjén. Kizárni azonban ezt a lehetőséget sem lehet, mivel a jugoszláv ve­zetőnek a hazai politikai színtéren olyan benyomást kell keltenie, hogy engedmények nélkül gátol­ta meg a NATO-légicsapásokat. Holbrooke a Miloseviccsel folytatott szerdai, harmadik talál­kozója előtt az Egyesült Államok nagykövetségéről telefonált Wa­shingtonba és New Yorkba. Ké­sőbb közölték, hogy lemondta pris­­tinai útját, tehát az egész napot belgrádi megbeszélései töltötték ki. (Folytatás a 2. oldalon) Járai Zsigmnd: Gazdaságunk megítélése pozitív Magyarországot meg kell különböztetni a fejlődőktől WASHINGTON­­ „Azt hiszem, si­került egyetértésre jutnunk ame­rikai, de más világbankos kollé­gákkal is abban, hogy Magyaror­szágot meg kell különböztetni a többi fejlődő országtól vagy Oroszországtól” - mondotta la­punknak Járai Zsigmond. A ma­gyar pénzügyminiszter, aki a Vi­lágbank és a Nemzetközi Valuta­alap éves közgyűlésén tartózko­dik Washingtonban, kedden a magyar pénzügyi szektor re­formjáról szervezett szemináriu­mon vett részt.­­Teljes volt az egyetértés abban is, hogy a magyar gazda­ság jó úton halad, elfogadható a gazdaságpolitikánk. Reméljük, hogy nem lesz nagy világgazda­sági válság, és akkor Magyaror­szágnak nagyon jó esélye van ar­ra, hogy folytassa a megkezdett növekedést - mondta elöljáró­ban a pénzügyminiszter. -Kapott-e valamilyen meg­nyugtató jelzést arra, hogy a ma­gyar tőzsdei esés nem riasztotta el az amerikai befektetőket? -A legérdekesebb ebből a szempontból az egyik amerikai befektetési bank elnökhelyette­sének az előadása volt, aki azzal fejezte be mondandóját, hogy ér­demes ma Magyarországon rész­vényt venni, mert a vállalatok rendkívül alulértékeltek, és biztos abban, hogy vissza fognak jönni a befektetők. Véleménye szerint nem az a probléma, hogy egy ka­tegóriába sorolnak bennünket Oroszországgal, hanem hogy a befektetők az orosz részvényeiket nem tudják eladni, s veszteségeik finanszírozásához a leglikvidebb piacról, Magyarországról kell el­adni a részvényeiket. Ma ugyanis ez az egyetlen hely a térségben, ahol pénzhez lehet jutni. (Folytatás a 6. oldalon) A főváros megbirkózna egy katasztrófahelyzettel Jó a kórházak felkészültsége (Munkatársunktól) Budapest fel­készült egy, a tokióihoz hasonló súlyosságú kémiai katasztrófa­­helyzet kezelésére is - jelentette ki lapunknak Zacher Gábor, a Péterfy Sándor Utcai Kórház osztályvezető főorvosa, aki ezzel a Fővárosi Önkormányzat egész­ségügyi bizottságának elnöké­nek, illetve egyik tagjának la­punkban megjelent nyilatkozatát cáfolta. Gerő Gábor és Fejér László korábban arról beszélt, hogy az ágyleépítések miatt a Honvéd­kórházban hetedére, a volt Er­zsébet Kórházban (jelenleg a Péterfy utcai intézmény része) mintegy felére csökkent a toxi­kológiai ágyak száma, és emiatt szerintük a főváros nem felké­szült egy kémiai katasztrófa­­helyzetre. Zacher Gábor elmondta, hogy katasztrófa esetén kórház­zárlatot rendelnének el, csak sür­gős eseteket vennének fel, és egy óra alatt megszerveznék a kór­ház kiürítését valamennyi haza­­küldhető beteg elengedésével. Ha ez munkaidőn túl történik, akkor a kórház dolgozói előre megtervezett riadólánc szerint értesítik egymást a katasztrófa­­helyzetről. Ilyen esetekben először a sú­lyos, utána a közepes, majd az­ enyhe eseteket látják el, és csak a legvégén foglalkoznak az élet­­veszélyes állapotban levőkkel. Ennek az a magyarázata, hogy tömeges mérgezés esetén a mi­nimális veszteségre kell töre­kedni. Egyetlen életveszélyes helyzetben levő beteg ellátása akár több órát is igénybe vehet, ez alatt esetleg több súlyos ese­tet nem tudnának ellátni, emiatt az áldozatok száma növekedne. Magyarországon egyébként a legsúlyosabb tömeges mérge­zés 1985-ben történt. A Mikro­elektronikai Vállalatnál keletke­zett tűz során több, ismeretlen vegyi anyagot tartalmazó palack is felrobbant, és mintegy har­minc tűzoltót szállítottak mérge­zési tünetekkel kórházba. Igazán nagy kémiai katasztrófa hazánk­ban még nem volt. Az emlékeze­tes tokiói mérgezés során 640 sé­rültet szállítottak be egy 520 ágyas kórházba. Az esetet azóta is tanulmányozzák a toxikoló­giai szakemberek. A tragédia után 12 perccel érkeztek az első sérültek a kórházba a saját lábu­kon, csaknem negyed órával megelőzve az első mentőautót. (Folytatás a 4. oldalon) A légszennyezés rongálja a szerkezeteket Kijavítják az öreg hidakat (Munkatársunktól) A Budapest területén található kétszáznyolc­­vanhat közúti és gyalogoshídból hetven bonyolít le nagyobb forgal­mat. A főváros megbízásából va­lamennyi hidat és felüljárót - vala­mint hetven aluljárót - a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Rt. felügyeli. A felújítási munkálatok­ra a Fővárosi Közgyűlés évente kétmilliárd, a fenntartásukra to­vábbi félmilliárd forintos összeget biztosít - tudtuk meg Ullrich And­rástól, az FKF Rt. főosztályveze­tőjétől. A főosztályvezető elmond­ta: az 1998-ra tervezett munkála­tokat befejezték, felújították az Er­zsébet híd kábeleit és kapuzatait, három nagy felüljárót, valamint a Szabadság híd acélszerkezeteit. (Folytatás a 4. oldalon) LÉPHAFT PÁL RAJZA Becsült gázdíjak Hozzájárulás nélkül magasabb számla? (Munkatársunktól) Hivatalosan Budapest négy (az V., a VI., a XI. és a XXII.) kerületében, in­formációink szerint azonban több helyütt is, egyes családok tudtuk nélkül kapnak - tényleges fogyasztásukhoz képest - maga­sabb összegű számlát a Fővárosi Gázművek Rt.-től. Csallóközi Zoltán, a társaság szolgáltatási és gázforgalmi igazgatójának tájé­koztatása szerint az úgynevezett részszámlázásos díjrendszerbe tartozó mintegy százezer lakás­nál háromhavonta olvassák le a mérőállást, a köztes időszakban pedig az előző évi fogyasztási adatok alapján, hatvan napra elő­re megállapodnak a részszámlák összegéről. (Folytatás az 5. oldalon)

Next