Magyar Nemzet, 2000. február (63. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-07 / 31. szám

A Magyar Nemzet K HÍREK AZ ’56-OS MAGYAROK Vi­lágtanácsa új elnökének Sem­­sei Lajost választották. A rend­kívüli közgyűlés felhatalmazta az új elnökséget: kezdemé­nyezzen tárgyalást valamennyi ’ 56-os szervezettel arról, hogy hogyan lehetne létrehozni a ké­sőbbiekben egy erős és egysé­ges közös szervezetet. KAPOSVÁROTT közhasznú foglalkoztatásra az idén az elő­ző évinek többszörösét fordít­ják - 13 millió helyett 34 mil­lió forintot így a korábbi 50 helyett hetente 150-180 em­bernek biztosítanak munkale­hetőséget és ehhez tisztességes bért. Az új ellátási rendszer le­hetővé teszi és egyben az idén hétmilliárd forinttal támogatja a központi költségvetésből az ellátásából kikerült munkanél­küliek közhasznú foglalkozta­tását. TÜDŐGYÓGYÁSZATI osz­tály kezdte meg működését a szombathelyi Markusovszky Kórházban. A kórházban ren­delkezésre áll a tüdőbetegsé­gekben szenvedő betegek gyó­gyításához szükséges összes korszerű műszer. Egyelőre négy orvos és kilenc ápolónő dolgozik a negyvenágyas osz­tályon. A létszám teljes feltöl­téséhez további ápolókra lenne szükség. A MUNKANÉLKÜLI lelké­szek tömeges megjelenését kö­vető erkölcsi és anyagi problé­mák elkerülésére a református egyházban sürgős és megkerül­hetetlen döntésekre és lépések­re van szükség - írja Tőkéczki László pedagógus, történész a Reformátusok Lapja vasárnapi dátummal megjelent számá­ban. Megítélése szerint a lel­készképzés tartalmi korszerűsí­tésébe nemcsak az új lelkészi „profilok” jelenthetnének meg­oldást, hanem az is, ha a legte­hetségesebb teológusokat má­soddiplomával is ellátnák. A ZÁMOLYI ROMÁK közül négy család az Országos Ci­gány Önkormányzat által­­ a családoknak járó szociálpoliti­kai kedvezmények igénybevé­telével - felépített végleges, komfortos otthonába költözik. A fürdőszobás, szőnyegpadlós s a helybeli plébános által megáldott lakások kulcsát szombaton Farkas Flórián adta át a költöző családoknak. KRÍZISOTTHON nyílik csa­ládok részére Oroszlányban. Növekszik azoknak a csalá­doknak a száma, amelyek kü­lönféle okok miatt elhagyni kényszerülnek addigi lakásu­kat, házukat. Az emiatti bo­nyodalmak a szülőknek és a gyerekeknek egyaránt nagy megrázkódtatást okoznak. A krízisotthon kialakításával ezek hatását igyekszik mérsé­kelni az önkormányzat. ­A Közlekedési, Hírközlési­ és Vízügyi Minisztérium a nemzetközi szakmai szervezetekben a hazai tevékenységet koordináló REFERENSI munkakör betöltésére munkatársat keres. Elvárások: kreativitás, kiváló kapcsolatteremtő képesség, tárgyalóképes angol- és német-/francianyelv­tudás. Előny: a közlekedésben és a nemzetközi együttműködésben szerzett tapasztalat, közigazgatási ismeret. Bérezés: a köztisztviselői törvény alapján. Bővebb információ, jelentkezés: Hardy András, tel.: 351-7522. Nemzetközi koordinációs­­ főosztály. Indítványozón az Alkotmánybíróságon Féltik a tulajdonhoz való jogot A Magyar Nemzet értesülése szerint múlt hét végére már több mint száz, a Hírközlési törvényt támadó indítvány érkezett az Alkotmánybíróságra. Az indít­ványozók egybehangzóan úgy vélik: a jogszabály sérti a tulaj­donhoz való jogot, amikor lehe­tővé teszi, hogy a hatóság köte­lezze a tulajdonost a mobilszol­gáltatók átjátszóantennáinak el­helyezésére. Lapunk kérdésére Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság fő­titkára elmondta, a közvéleke­déssel ellentétben az indítvány­ozón ahelyett, hogy gyorsítaná, inkább hátráltatja az alkotmány­­bírósági döntés megszületését. Ennek oka az, hogy az előadó bíró - aki az ügyön dolgozik -minden egyes indítványozót végzésben értesít, az ügy bírói szakba került. Az Alkotmánybí­róság akkor is köteles megtár­gyalni az ügyet, ha egyetlen in­dítvány érkezik, ám a hivatal és a bíró nem kényszerül százszo­ros adminisztrációra. Mint megtudtuk, az indítvá­nyok között nemcsak a tulaj­donjog sérelmét vetették fel, ha­nem azt is, hogy káros lehet az egészségre a mobilátjátszók su­gárzása. Az Alkotmánybíróság teljes ülésén még nem foglalko­zott az indítványokkal. A támadott - a parlament ál­tal tavaly elfogadott - jogszabály szerint a tulajdonossal kötött megállapodás alapján lehet elhe­lyezni antennatornyot a lakóhá­zon. Egyetértés híján hatóság kö­telezheti a tulajdonost az elhelye­zés tűrésére, s a döntéshozónak nem kell vizsgálnia, van-e a kö­zelben másik, antennatelepítésre alkalmas hely. A bázisállomások építésének engedélyezését a tör­vény módosítása óta nem az ön­­kormányzatok, hanem a hírközlé­si felügyeletek végzik. A több mint 1,6 millió mo­biltelefon előfizetőjét ezer át­játszóantenna szolgálja ki. Becslések szerint az elkövetke­zendő években további kétezer bázisállomás építésére lesz szükség. Eddig egyetlen tele­fontársaság sem kérte, hogy a hatóság kötelezze a tulajdonost antennatorony elhelyezésének tűrésére. (m. t.) Az indítványok között nemcsak a tulajdonjog sérelmét vetették fel, hanem azt is, hogy káros le­het az egészségre a mobilátjátszók sugárzása. Az Alkotmánybíróság teljes ülésén még nem fog­lalkozott az indítványokkal Kertész Gábor felvétele Ülésezett a KDNP 1997-es választmánya­ Érvénytelenítették a kizárásokat A résztvevők szerinti utolsó törvényes, 1997. júniusi össze­tételében ült össze szombaton Budapesten a KDNP akkori vá­lasztmányi tagjainak többsége. Varga László egykori demok­rata néppárti, KDNP-, majd Fi­­desz-képviselő megnyitóbeszé­dében hangsúlyozta: a résztve­vők célja, hogy helyreállítsák a párt belső békéjét, egységét, és egy hatékonyan, eredményesen működő KDNP-t teremtsenek. Ideiglenesen az elnöki posztra Varga Lászlót, míg az ügyve­zető elnökségbe Kovács K. Zoltánt és Rapcsák Andrást vá­lasztották meg. A résztvevők eldöntötték, hogy jelképesen üresen hagynak egy további helyet, mert Semjén Zsolt - a kultuszminisztérium helyettes államtitkáraként köztisztviselői helyzete miatt - nem tölthet be ilyen posztot. Főtitkárrá Sza­­kolczai Györgyöt választották. A tanácskozáson a választmány 215 meghívott tagja közül k­l­en vettek részt. Határoztak ar­ról, hogy érvénytelennek tekin­tik a pártból való kizárásokat, törléseket és felfüggesztéseket. Törvénytelennek tartják és nem ismerik el a szombati ta­lálkozót és annak határozatait - közölte Bartók Tivadar, a Giczy György által vezetett KDNP főtitkára. Mizsei Zsuzsanna a párt or­szágos választmányának el­nöksége nevében kiadott köz­leményében leszögezi: A KDNP vezetése elhatárolódik a Fidesz parlamenti képviselői által szervezett durva provoká­ciótól, és megteszi a szükséges lépéseket a törvénytelenségek­kel szemben. ­­­ Tetőznek a folyók - terjeszkedik a belvíz Ötszáz hektárral nőtt a belvíz által elöntött terület Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében, ahol jelenleg már 11 ezer hektáron áll a víz - tudatta a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság az MTI- vel. Öt szabolcsi településen utcarészeket öntött el a belvíz. A Ti­szántúli Vízügyi Igazgatóság területén is nőtt a belvízzel borított terület nagysága, vasárnapra meghaladta a 27 ezer hektárt. Még mindig árad a Hortobágy-Berettyó-csatorna, ezért ott továbbra is fenntartják a másodfokú árvízvédelmi készültséget. Lassú apa­dás kezdődött viszont a Berettyón. Továbbra is másodfokú árvíz­­védelmi készültséget tart a Kraszna mentén a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, jóllehet már csak a folyó torkolati szakasza árad. Vásárosnaménytól lefelé, Záhony irányában tapasztalnak kisebb áradást a vízügyi szakemberek a Tiszán. A folyó felső ré­szén azonban változatlanul tovább folytatódik az apadás, mivel a Kárpátok vízgyűjtő területén még nem kezdődött meg a hóolva­dás. A Túron kialakult árhullám tetőzött már. Hazai tudósítások 2000. február 7., hétfő Feltalálóolimpia lesz májusban Budapesten Több állami segítség kellene az oltalmi joghoz (Folytatás az 1. oldalról) A rendezvényt egyébként a Nem­zetközi Kereskedelmi Kamara 33. világkongresszusa keretében szervezik meg, aminek nagy je­lentősége van: a világ minden tá­járól mintegy kétezer üzletembert várnak Budapestre. Ez egyben reményt is adhat arra, hogy a ta­lálmányok egy része hasznosul­jon a világban. Nem könnyű a helyzete ma a feltalálóknak, a globalizálódó vi­lágban egyre nehezebb boldogul­niuk - állítja Vedres András. Az egyesület főtitkára szerint ugyan­is ebben a világban „minden a nagyok pénztárcájához van iga­zítva”, miközben a „kicsik” talál­mányokon törik a fejüket, s azt szeretnék, hogy az hasznosuljon. Vedres úgy véli: az ellentmon­dások korában ötvözni kell az in­novációt az invencióval. Ez azt jelenti, hogy a feltalálás folyama­tát hagyni kell „szárnyalni”, ugyanakkor a megvalósításba nem szabad beengedni a „művé­szi fantáziálást”. A főtitkár sze­rint azok az országok sikeresek ma a világban, amelyek ilyen módon használják ki szellemi po­tenciáljukat. Hazánk mindig is híres volt leleményes feltalálóiról. 1945-ig az állam is ösztönözte ezt a tevé­kenységet, hiszen a feltalálók tel­jes adókedvezményt élveztek. Az 1990-es évekig el voltunk zárva a nyugati technológiától, így elszi­geteltségünkben sok problémát nekünk kellett megoldani, ez is serkentette a feltalálókat tevé­kenységükben. Magyarország tíz-tizenöt évvel ezelőtt jó helyen állt a ranglistán, Finnország mö­göttünk foglalt helyet. Mára megváltozott a helyzet: a skandi­náv ország a hatodik helyre tor­nászta fel magát, míg hazánk je­lentősen visszacsúszott. Vedres szerint ennek az az oka, hogy Finnországban az állam jelentő­sen támogatja a feltalálói tevé­kenységet, míg nálunk elég kevés pénzt fordítanak e célra. (Az északi országban a feltalálók egyesületét működtető alapítvány évente egymilliárd forintot kap, ezzel szemben a Magyar Feltalá­lók Egyesülete húszmillióból gazdálkodhatott. A főtitkár úgy véli, hazánk szellemi potenciálja a gazdasági átalakulás következ­tében a fejlődő országok színvo­nalára csúszott vissza. Ha ez így marad, nehéz jövő elé nézünk; a védjegybejegyzések számában már Spanyolország és Portugália is megelőz minket. A feltalálók egyik legna­gyobb gondja egyébként az, hogy sokba kerül a találmányok védelme. Ha nem képesek kifi­zetni az oltalmi jogot, akkor in­kább titokban tartják a talál­mányt, ami viszont így nem való­sulhat meg. A hazai egyesület fő­titkára ma is több tucat olyan fel­találóról tud, aki nem árulja el ta­lálmányát, mert nem tudja kifi­zetni annak „levédését”. A főtit­kár úgy véli: ezt a problémát csak úgy lehet megoldani, ha az állam nemcsak a szabadalmi és szerzői joggal védi a találmányokat, ha­nem anyagiakkal is támogatja a jogszerzést. (őszy-tóth) Kedvezményes hitelek használt lakásokra is? Kiszélesedő támogatás (Foly­tatás az 1. oldalról) Az elképzelések homlokterében a szociális lakásépítés újbóli megindítása is áll; ebben a programban komoly szerep há­rulna az önkormányzatokra, amelyek a mostani bérlakások bérbeadásából befolyó díjakat elkülönítve megteremthetnék a részben önerős szociális bérla­kásépítés feltételeit. A tervek szerint feleleveníte­nék a fiatal házasok számára is elérhető albérlők háza rendszert is. A határozott idejű, egy-öt évre szóló bérleti szerződések leteltével az időközben gyerme­kessé váló családok a szociális támogatás és saját megtakarítá­suk birtokában viszonylag könnyen továbbléphetnének va­lamelyik megoldás felé. A nyugdíjasok lakásmegol­dását is szeretné megkönnyíteni a Fidesz. Azon túl, hogy meg­őrzik a nyugdíjak vásárlóerejét, egy államilag támogatott konst­rukcióval lehetővé kívánják tenni, hogy a drága fenntartású távfűtéses és esetleg emeleti lakásokból viszonylag kisebb megterhelés árán úgymond „kimentődjenek” az idősebbek. Mátrai Márta szerint ha a szükséges számítások elkészül­nek, a programok konkretizálá­sa már nem vehet túl sok időt igénybe. (varjú) IV Felkészültek százhúszezer ember ivóvizének biztosítására - A szakirodalomban nincs hasonló eset Ma éri el Szolnokot a ciánszennyeződés A Tiszán levonuló ciánszennye­zés a leginkább Szolnok térségé­ben veszélyeztetheti a lakosságot. Szolnok és hat környező telepü­lés - Újszász, Szászberek, Zagy­­varékas, Tószeg, Rákóczifalva és Rákócziújfalu­­ lakossága, ösz­­szesen mintegy 120 ezer ember a szolnoki székhelyű Víz- és Csa­tornaművek Koncessziós Rt. ke­zelésében lévő vízműből kapja az ivóvizet. Kovács Géza, a rész­vénytársaság műszaki igazgatója leszögezte: a megengedett határ­érték tízszeresét képesek kezelni. Mivel a vízmű hét-tíz órára ele­gendő vízzel rendelkezik, nagy valószínűséggel nem kell vízkor­látozást bevezetni. Ha a szennye­zés ennél tovább marad a térség­ben, akkor sem szüneteltetik a vízellátást, hanem­­ az ÁNTSZ- szel konzultálva - folyamatosan tájékoztatják a lakosságot a víz felhasználhatóságáról. Az első híradásoktól kezdve a szolnokiak és a környékbeliek megszakítás nélkül hordják haza az artézi kutak vizét. Ezért a me­gyeszékhely nyolc artézi kútjára kutanként nyolc-tíz további csa­pot szerelnek. Megérkezett és megkezdte működését az a mobil berendezés, amely az egyik artézi kútból óránként 1500 liter vizet csomagol, a zacskózott vízhez a szolnoki és környékbeli élelmi­szerboltokban a lakosság ingyen hozzájuthat. A vízügyi igazgatóság, az ÁNTSZ és a víz- és csatornamű­vek laborjaiban folyamatosan fi­gyelik és elemzik a két-négy óránként vett mintákat. A Közép- Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség életbe léptette a II. fokú vízminőségi kárelhárítást, amely saját mintavételi szolgála­tuk felállítását és működtetését jelenti. Műszaki beavatkozásra a Közép-Tiszán valószínűleg nem kerül sor, mert a szennyezett csó­va a folyó sodorvonalában halad­va fokozatosan elnyúlik, kon­centrációja csökken. A Közép- Tisza-vidéki Vízügyi Igazgató­ság szakemberei elkezdték a Kis­köre fölötti Tisza-tó feltöltését, így ha a ciános szennyeződés megérkezik, nagyobb vízmennyi­séggel keveredik, hígul. Kisköré­nél várhatóan hétfőn vagy ked­den nyitják meg a zsilipeket, hogy a visszatartott vizet hirtelen leengedve, lökésszerű árhullámot keltsenek, s így a ciánnal szeny­­nyezett víz hamarabb levonul a Tisza középső szakaszán. Fiamar József ökológus, a szolnoki Tisza Klub Környezet­és Természetvédő Egyesület el­nöke elmondta, hogy a szakiro­dalom nem ismer hasonló cián­szennyezéses példát. Valószínű­síteni lehet, hogy a Tisza élővilá­ga az érintett szakaszon jelentő­sen károsodik; eltűnik például a folyó jelképe, a tiszavirág. Az is valószínű azonban, hogy a cianid nem halmozódik fel a táplálék­láncban, hanem hatását elsősor­ban a folyómeder üledékes iszapjában - a csigák, a kagylók stb. élőhelyén - fejti ki. Felidéz­te egy nemzetközi kutatócsoport adatait, melyek szerint a vizes élőhelyek - mint amilyen a Ti­­sza-mederfenék - értéke húsz­ezer dollár hektáronként évente. Mivel felszíni vizeink 96 száza­léka országhatárainkon túlról ér­kezik, a legsürgősebb feladat olyan hazai program elkészítése, amelyet nemzetközi kapcsola­tainkban érvényesíthetünk. (egri) : Tiszalöknél a szombatról va­sárnapra virradó éjszaka növeke­dett a ciánszennyeződés mértéke - tájékoztatta az MTI-t vasárnap a Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség. A korábbi napok­ban felduzzasztották a Keleti-fő­csatornát, amely egyebek mellett Debrecen vízellátását is biztosít­ja. Sikerült elérni, hogy cián­szennyeződés semmilyen körül­mények között nem kerülhetett, illetve nem kerülhet a Keleti- és a Nyugati-főcsatornába.

Next