Magyar Nemzet, 2000. május (63. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-13 / 111. szám

32 Magyar Nemzet ■ Ny. J. A magyar parlamenti politikai élet egyik szürke eminenciásának fontosabb beszédeit, cikkeit, nyilatkozatait gyűjtötte kötetbe az Osiris Kiadó, köztük tucatnyi olyan írással, amely a Magyar Nemzet hasábjain látott először napvilágot. A tíz év terméséből szemelgetett válogatás összetéveszthetetlen karaktert rajzol az olvasó elé. Ha nem állna feketén-fehéren a könyvben, nem hinnénk el, hogy hetvenhat éves Isépy Tamás, aki megnyilatkozásaiból, az új iránti fogékonyságából következtetve fiataldemokratább sok fideszesnél. A bevezetőben Szájer József Fidesz-frakcióvezető fölemlíti: Isépy Tamásnak már az élete is kész regény... Annyiban kétségtelenül helytálló ez a megállapítás, hogy a negyvenévnyi ügyvédkedés alatt tán még többet is megtapasztal az ember, mint a harctéren. S a sok kisebb-nagyobb csata edzi a szellemet; ennek köszönhető, hogy 1990-94 között, igazságügyi politikai államtitkári minőségében, ő hozta tető alá a legtöbb kétharmados törvényt, noha a kormány parlamenti többsége végül már csupán kétfős volt. Nem kerüli meg a válogatás Isépy Tamás politikai pályájának nagy válsághelyzetét, a KDNP-szakadást sem. A pártháborúban alulmaradt, viszont időtállóknak bizonyultak frakcióvezetőként írt akkori elemzései. Politikusi pályára készülőknek tanulságos újragondolniok, hogyan veszíthet demokratikus közegben a józanság, és miképpen kerekedhet mégis felül. A kötetet átolvasva Isépy Tamásban olyan embert ismerhet meg az olvasó, aki árnyaltan végiggondolt kereszténydemokrata világnézetét a politikában elengedhetetlen rugalmassággal eredményesen tudja képviselni. Sohasem téveszti szem elől a célt, viszont az odavezető úton gondosan figyel a lába elé, nehogy megbotoljék a politikai terepakadályokban. Fölméri erőit, nem vállal kilátástalan küzdelmet, viszont nem tagadja meg elveit sem, ha kell, minden áldozatot meghoz értük. Persze nehéz a politikusi pálya, a nagy hullámvasúton csak akkor bírja az ember, ha kellő alázattal, önismerettel és nem utolsósorban humorérzékkel védelmezi az idegeit. Például mint a jogszabályalkotás napszámosa, Isépy Tamás előszeretettel gyűjtögette a sután megfogalmazott rendeletszövegeket, amelyekből a kötetbe is beszivárgott az a - szerencsére a tervezett stádiumban kijavított - meghatározás, miszerint az utasítás hatálya kiterjed az őrszolgálatot ellátó rendőrre és rendőrkutyára (továbbiakban együtt: őrszolgálati állat). Rövid ajánlójában így méltatja a kötetet Hernádi Gyula: Szeretném, ha a magyar közéletben is megalkotnánk a gerúziát. Már elnökjelöltem is van: Isépy Tamás. Ő az az ifjú öreg, aki gondolatgazdagság, bölcs viselkedésminták tulajdonosaként meg tudná oldani, pl- Politikai forgácsok hatni a legrázósabb feladványokat is. Szívesen lennék mellette, alatta gerózia-samesz. (Isépy Tamás: Politikai forgácsok, Osiris Kiadó, Budapest, 2000. 341 oldal. Ára 1480 Ft) . Isépy Tamás politikai forgácsai Az ifjú öreg gazdagsága Isépy Tamás mag Teleki Pál - mítosz nélkül Egy magyar konzervatív gondolkodó ■ Faggyas Sándor „Célszerű lenne, ha megírná valaki a Teleki Pál-mítoszt, nagyon egyszerűen, száz oldalon... s a béketárgyaláson mindazok kezébe adnák - francia, angol nyelven -, akik Magyarország sorsáról döntenek” - írja naplójába Márai Sándor 1943 nyarán, több mint két évvel a magyar tudós-miniszterelnök görög sorstragédiába illő öngyilkossága után. A száz éve született polgári író tanácsát többen is igyekeztek megfogadni, ám az elmúlt két évtizedben megjelent írások középpontjában Teleki életének csak utolsó korszaka áll, és általában a tragikus vég felől közelítették meg és értékelték az életpályát. A XX. század első felének egyik legjelentősebb politikusáról, a nemzeti-keresztény politikai gondolkodás egyik utolsó nagy ellentmondásoktól és tévedésektől sem mentes - alakjáról a ma élő nemzedékeknek alig van ismeretük. Ennek az a fő oka, hogy 1945 után mind ez ideig nem jelent meg olyan gyűjteményes kötet, amely eredeti szövegek révén segített volna képet alkotni a tudós-politikus észjárásáról, értékrendjéről. Ezért igazán izgalmas szellemi kalandot jelent kézbe venni azt a dokumentumkötetet, amely Teleki Pál harminckét beszédét, előadását és írását tartalmazza Az Ablonczy Balázs által szerkesztett válogatás az Osiris Millenniumi magyar történelem - Politikai gondolkodók sorozatában jelent meg. Az erdélyi arisztokrata családból származó, a tudományos és a politikai életbe a század első évtizedében bekapcsolódó Teleki a magyar történelem két nagyon nehéz pillanatában vállalta el a kormány vezetését: közvetlenül a trianoni békediktátum aláírása, illetve néhány hónappal a második világháború kitörése előtt. Második kormánya nyilatkozatát ismertető képviselői beszédében így szólt erről: „Tizennyolc év után állok ismét erre a helyre. Akkor romok felett állottam egy rendes kormányzat előkészítőjeként, romok eltakarítására vállalkoztam. (...) Akkor utat kellett vágnom, most úgy érzem, utat kell mutatnom, és különösen az az érzés tölt el, hogy a lelkeket kell új útra vezetnem.” Az erdélyi politikai hagyománytól és a turanizmustól a biológiai és földrajzi problémák iránti érdeklődésen át a szociális gondolatig és a politikai katolicizmusig több fontos elem formálta Teleki Pál szellemi portréját. A válogatásban főként politika- és eszmetörténeti, revíziós, kül- és nemzetiségpolitikai, államelméleti, közigazgatási, nemzetnevelési témájú írások szerepelnek, és helyet kaptak a „zsidókérdéssel” és a földproblémával kapcsolatos országgyűlési beszédei is. Teleki gondolatait összevetve a szintén az ebben a sorozatban megjelent Bethlen-kötettel, feltűnő, hogy a korábban „egy kalap alá” vett két keresztény konzervatív politikus felfogása mennyire különbözött számos kérdésben, beleértve a zsidótörvényeket és a külpolitikai orientációt is, miközben mindketten eltökélten kommunista- és náciellenesek voltak. „... a nemzet magyar mivoltában való elmélyülésnek a feladata áll előttünk, amihez szükséges az, hogy ilyen irányban saját magunk olvassunk, gondolkodjunk - olvassunk régi dolgokat és olvassunk mai, ezzel a témával, a nemzet mivoltának kérdésével foglalkozó könyveket, értekezéseket, (...) mert nemzetet vezetni a nemzet mivoltának ismerete, teljes átérzése, átérzése és ebből folyó cselekvési akarat nélkül nem lehet” - mondta élete utolsó, a vezetésről szóló nyilvános beszédében Teleki. Ugyanezt ajánlhatjuk vele kapcsolatban is: aki pontosan, hitelesen meg akarja ismerni és érteni politikusi elveit és cselekedeteinek mozgatórugóit, s azt a roppant nehéz és ellentmondásos kort, amelyben működött, tanutott-nevelt, és olykor vezetett, nagy segítséget kap a tragikus sorsú tudós-miniszterelnök gondolatait szöveghűen tartalmazó gazdag kötet elolvasásával. (Teleki Pál: Válogatott politikai írások és beszédek, Osiris, Budapest, 2000. Ára: 2480 forint) Ismeretterjesztő sikerlista Fókusz könyváruház 1. Baigent, Michael: Mi az igazság a holt-tengeri tekercsek körül? Holnap Kiadó 1690 Ft 2. Coolsaet, Bo-Keyzer, Laurens De: A szerelem ecsetje Magvető Kiadó 1290 Ft 3. Popper Péter: Felnőttnek lenni... Saxum Kiadó 680 Ft 4. A kérdéses civilizáció Helikon-Korridor Kiadó 1400 Ft 5. Horváth Ilona: Szakácskönyv Vince Kiadó 950 Ft 6. Magyarország Panoráma Kiadó 2200 Ft 7. Dr. Valló Ágnes-Dr. Nemes János: Menedzserbetegségek B+V Kiadó 1980 Ft 8. Macrone, Michael: Heuréka! Magyar Könyvklub 1650 Ft 9. Márai Sándor: Röpirat Kalligram Kiadó 800 Ft 10. Atlasz Kémia Athenaeum Kiadó 3980 Ft 20011. május 13., szombat Századunk képekben és hírekben Album a családnak ■ O. Á. A budapesti Athenaeum 2000 jelentette meg - Szlovákiában nyomtatva - azt a Németországban írt, Angliában képekkel ellátott albumot, amely szándéka szerint a XX. századot hivatott a családoknak bemutatni. Nem egyszerűen lekopírozták a magyar szerkesztők a Bertelsmann eredeti kötetét, hanem ahol tehették, hírekkel egészítették ki, s azzal, hogy Bartók Bélát a címlapra rakták, azt sugallják, mi, magyarok is részei vagyunk a világtörténelemnek. A 20. század évről évre című 2850 eseményt, 3200 személyiséget 1150 képpel megjelenítő kötet (hasonló volt és lesz jövőre is, amikor azok a kiadók jutnak szóhoz, amelyek 1901-től datálják a búcsúzó századot) mindenekelőtt szórakoztat, hiszen nem száz esztendő borzalmaira összpontosít, hanem arra, mitől vált elviselhetővé, olykor kellemessé ez az időszak. Hogyan élték meg a szerencsésebb nemzetek ezt a kort, milyen találmányok könnyítették meg mindennapjaikat ( rögtön 1900-ban jön a Kodak fényképezőkép és a hamburger), milyen öltözködési divatot követtek, milyen események foglalkoztatták őket, mit kapott fel a sajtó. Ebben az összeállításban az a természetes, hogy egyazon oldalra kerül az Európát kettéosztó vasfüggöny és a párizsi strandon megjelenő bikini, ez utóbbi, talán mondani sem kell, nagyobb terjedelemben. A Love story és lengyelországi zavargások. Allende meggyilkolása és Anna hercegnő pompás esküvője. A Watergate és a Queen együttes videoklipje. A prágai Charta ’77 és George Lucas filmje, a Csillagok háborúja és Elvis Presley halála. A boszniai háború és az európai Disneyland. Bartók Béla a címlapon alaposan megtéveszthet minket, hiszen e kötetben alig esik szó a magas kultúráról. író, képzőművész, zeneszerző csakis azért kerülhet szóba, mert tevékenysége valamiféle politikai, társasági eseményhez, botrányhoz kötődik. Bartók Béla elhagyta Magyarországot, ennyi elég. Arthur Miller elvette Marylin Monroe-t. Szolzsenyicin emigrált, Heinrich Böll fogadta Németországban. Salman Rushdiera halálos ítéletet mondtak ki Irán vallási vezetői. Nem így a sportolók. Mintha az ezredvégi üzleti vállalkozások szemszögéből ítéltetnének meg a teljesítmények. Első a tenisz, aztán a kerékpár, a profi ökölvívás, a golf, a műkorcsolya Ugyanilyen mércével méretik a könnyűzene, az első dzsesszcsillagoktól a Spice-girlig. Opera nincs, de van musical. Van klasszikus balett, ha botrányhoz kötődik Nyizsinszkijtől Nurejerig. És van képregény és rajzfilm minden mennyiségben. Nincs Fellini, hiányzik az európai film, csak amerikai. Úgy tűnik, Európa feladta A német szerkesztők tetszeni akarnak odaát. Ennek ellenére, vagy éppen ezért, érdemes böngészni ezt a pompás kiállítású albumot, érdemes dokumentumként őrizni, így látta a századvég a századot. (A 20. század évről évre. Athenaeum 2000, Budapest, 2000. Ára: 6980 forint) Magyarország közigazgatási atlasza Területi leltár ■ F. M. Az egyiptológia professzora, Dobrovits Aladár mondta egyszer tanítványainak: gyerekkorában ő minden tintapacában, vízfoltban térképet látott. A térkép izgatta a fantáziáját a legjobban, még ha később más irányba vitte is a sorsa „A térképek szolgáltatják a jól szervezett államokban a leghasználhatóbb területi leltárt, mert a »hol ny van?«, »hol mennyi van?« kérdésre válaszolva, az igazgatási egységekre vonatkozó statisztikai adatfelvételek eredményeit földrajzi elrendezésben, a területi kapcsolatokat, összefüggéseket és viszonyokat közvetlenül értékelhető formában mutatják be. Ezért a közigazgatási célú térképek története szinte egyidős az államszervezés történetével” - írja a térképészet másik nagy szerelmese, Klinghammer István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem térképtudományi tanszékének tanszékvezető professzora a Magyarország közigazgatási atlasza1914 előszavában. A felsőoktatási segédkönyvnek is szánt atlaszt két, egymással nem tejesen összhangban lévő kiadvány - az 1910-es népszámlálás anyaga alapján 1913-ra elkészült helységnévtár és az ezt feldolgozó, 1914-ben kiadott, 1:400 000- es közigazgatási térkép felhasználásával állították össze az ELTE térképtudományi tanszékének munkatársai és diákjai (a Lazarus Bt. közreműködésével). Szerkesztő Zentai László egyetemi docens. De nem „digitális fakszimile”, hanem javított, több más forrás segítségével kiegészített és grafikai megjelenítésében megújított mű „a gondos elődök munkáján alapuló új térkép”. Szerepel rajta a magyar Szent Korona országainak területén található 14 986 település helye, közigazgatási beosztása, 47 szelvényen. A Magyarország 1914-es közigazgatási beosztását (városok és politikai községek, adóközségek) elénk táró térképlapokról leolvasható az állam teljes akkori közlekedési hálózata is, és jelölték rajtuk a fontosabb objektumokat: fürdőket, várakat, várromokat Az ország határvidékét bemutató szelvények üres részein ott sorakoznak Magyarország jelentősebb városainak ritka átnézeti térképei is a századforduló idejéből, különböző stílusban. Az országról megrajzolható képet tematikus térképek teszik teljesebbé az 1910-es állapotot rögzítve. (Ezek a következők: Postaigazgatóságok, Magyarország népsűrűsége, Magyarország népei és nyelvei, Népek és nyelvek elterjedése Magyarországon, Magyarország felekezetei, Felekezetek elterjedése Magyarországon, Vasútvonalak.) A térképlapokat követi a Megyék és városok összesítő adatait közlő rész, amely az egyes vármegyékre vonatkozó ismereteket allja meg betűrendben. A Települések névmutatója és lakosságuk adatai című záróegység (magyar, német, angol nyelvű bevezetővel), amint a címe is mutatja, eltér a szokásostól, mert statisztikai jellegű kiegészítéseket is tartalmaz. Elsősorban arra szolgál, hogy a lehető leggyorsabban megtaláljuk az atlaszban szereplő több mint 15 ezer helynevet, de információkat szerezhetünk belőle a települések lakosságára vonatkozóan is. A kötetet haszonnal forgathatják mindazok, akiket a kor „csak érdekel, vagy akik kutatják az akkori viszonyokat”. ,A Kárpát-medence egymással perlekedő, gyakran összeakaszkodó népeinek történetében egy korszakot lezáró állapotfelvételt” kap vele az olvasó. (Magyarország közigazgatási atlasza -1914. Szerk. Zentai László. Talma Könyvkiadó, Baja-Pécs, 2000. Ármegjelölés nélkül.)