Magyar Nemzet, 2000. szeptember (63. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-01 / 205. szám

2000. szeptember 1., péntek A kormányfő egyeztet a tárcák vezetőivel Plusz 140 milliárd az agráraimnak? A Fidesz azt várja a kormánytól, hogy a kétéves költségve­tésben prioritásként kezelje a családok támogatását, a me­zőgazdaság fejlesztését, a Széchenyi-terven keresztül a gaz­daságot érintő beruházások növelését, az oktatás helyzeté­nek javítását, valamint a vállalkozók terheinek csökkenté­sét. A kabinet ma rendkívüli ülésen dönt a költségvetési törvény tervezetéről. ■ Kis Ferenc A Fidesz elnökségi ülésén dön­tés született a 2001-2002-re szóló költségvetéssel kapcsola­tos elvárásokról. Kövér László pártelnök elmondta: az ország gazdasági helyzetének stabili­zálódása lehetővé teszi, hogy a kormány a kiszámíthatóság ér­dekében két évre szóló büdzsé­­tervezetet nyújtson be az Or­szággyűlés elé. Hozzátette: tu­domása szerint a kabineten be­lül a koalíciós partnerek elnö­kei is támogatják ezt az elkép­zelést. Elsődleges prioritásként to­vábbra is a családok megerősíté­sét nevezte meg.­­ Ezt a célkitű­zést adókedvezmények formájá­ban már eddig is sikeresen való­sította meg a kormány, amely 1999-2000-2001-ben összesen 258 milliárd forintot hagyott, il­letve hogy a családoknál - fogal­mazott Kövér László. A politikus arról is szólt, hogy a hosszú távú - 6-8 éves - fejlesztési progra­mok megindítása érdekében a Fidesz 140 milliárd forintos többlettámogatást tart szüksé­gesnek az agrártárca részére a következő két évben. Reményét fejezte ki, hogy ez az összeg ele­gendő lesz az agrárium európai uniós felzárkóztatásának meg­kezdéséhez, így a jövőben erről a kérdésről nem lesz vita a koa­líciós partnerrel. Jelentős - az ideihez képest csaknem kétszeres - többlettá­mogatásban részesülhet a Gaz­dasági Minisztérium is, amely­nek feladata elsősorban a Szé­­chenyi-terv végrehajtása A Fi­desz elnöke a programon belül kiemelte, hogy a tervek szerint 17,5 milliárd forinttal több lesz a kutatásra és fejlesztésre fordít­ható összeg. A legnagyobb kor­mánypárt szerint tovább kell csökkenteni a vállalkozók ter­heit, így a ciklus végére a 39 szá­zalékról 27 százalékra kívánják csökkenteni a társadalombizto­sítási járulékot. Kövér László el­mondta: egyszázalékos csök­kentés a gyakorlatban azt jelen­ti, hogy 33-35 milliárd forint ma­rad összesen a vállalkozóknál. A Fidesz elnöke továbbra is fontosnak tartja az oktatás tá­mogatását, amely az előző években is jelentősen megha­ladta az infláció mértékét. Egyes információk szerint a költségvetési egyezkedés utol­só fázisában Orbán Viktor kor­mányfő külön-külön tárgyalt a miniszterekkel tárcájuk költ­ségvetéséről. Pallag perbe hívhatja a sajtót A peres felek távollétében kezdődött meg tegnap a Pesti Köz­ponti Kerület Bíróságon az a személyiségi jogi per, amelyet Pintér Sándor belügyminiszter indított Pallag László ellen, ám a következő tárgyaláson már meg kell jelenniük az érintettek­nek. A felperes képviselőjének addig a keresetlevél mellékle­teként el kell juttatnia az alpereshez a Pallag június 9-i sajtó­­tájékoztatójáról megjelent híradásokat, az alperesnek pedig nyilatkoznia kell, hogy perbe kívánja-e hívni az újságírókat. ■ Regényt H. Mint ismeretes, Pintér Sándor felperes Pallag László június 9-i sajtótájékoztatóján tett kijelenté­seire alapította keresetét, ame­lyen Pallag egy korábban meg­hallgatott tanú állításaira hivat­kozva kijelentette: az országos rendőrfőkapitány 1992 és 1996 között tudta, mi folyik Bács-Kis­­kun megyében, többször is meg­jelent az alvilág rendezvényein, és ezekről a találkozókról kocsi­jában hol 20, hol 50 millió forin­tot tartalmazó táskákkal távozott többedmagával. A belügyminisz­ter azt kérte a bíróságtól: állapít­sa meg személyiségi jogainak sé­relmét, tiltsa el Pallagot a továb­bi jogsértésektől, s kötelezze öt­millió forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére. Az alperes jogi képviselője tegnap nem vitatta, hogy a szó­ban forgó kijelentések valóban elhangzottak, s azok Pintér Sán­dort sértik, ám kiemelte: véden­ce alkotmányos kötelezettséget telesített, amikor országgyűlési képviselőként nyilvánosságra hozta a tudomására jutott köz­érdekű infromációkat, jogelle­nes ténykedés tehát nem állapít­ható meg.­­ A népszuverenitás elve alapján, alkotmányos tevé­kenység végzése során közér­dekből jogsértést is el lehet kö­vetni - mondta. Mivel védence a parlamenttől kapta feladatát, ja­vasolta, hogy a tárgyalásra má­sodrendű alperesként idézzék meg az Országgyűlést, mint önálló jogi személyt, ügyfelét vi­szont bocsássák el a perből. In­dítványozta, hogy a kártérítés összegét az Országgyűlés állja, és alperesi beavatkozóként a vi­tatott kijelentéseket hírül adó sajtó munkatársait is idézzék meg. Bejelentette azt is, hogy Pallag panasszal élt az ügyész­ség politikusok érintettségét vizsgáló nyomozást megszünte­tő határozata ellen, így az még nem emelkedett jogerőre. Pintér Sánor jogi képviselője kijelentette: nem kívánják perbe hívni az Országgyűlést, mert ez azt jelentené, hogy a képviselők bármit állíthatnak, s annak anyagi következményeit a parla­ment - végső soron az állampol­gárok - viselnék. A sajtó perbe hívását az eljárás elnyújtására tett kísérletként értékelte. Nóg­rádi Zsolt állításainak tovább­adása kapcsán rámutatott: a Ptk. értelmében a másodközlőt is felelősség terheli. Azt kérik a bíróságtól, hogy tiltsa el Pallagot a hasonló nyilatkoza­toktól, s kötelezze újabb, a jú­nius 9-i helyszínen rendezett saj­tótájékoztató megtartására, s ott kérjen bocsánatot Pintértől. Szerinte az ötmilliós kártérítés csekély, a kijelentések ennél jó­val többet ártottak a belügymi­niszter megítélésének. Ameny­­nyiben megítélik, Pintér jóté­kony célra fordítja az összeget. A bíróság döntése értelmében a tárgyalás október 9-én folytató­dik, s a peres feleknek meg kell jelenniük. Pallagnak arra nézve kell nyilatkoznia, hogy milyen in­dítékok vezették, amikor kijelen­téseit tette, Pintérnek pedig ar­ról, milyen hátrányok érték az ál­lítások következményeként. Ad­dig a felperes képviselőjének meg kell küldenie az alperesnek a kereset mellékletét jelentő saj­tóhíradásokat - a tegnapi napig ezt ugyanis nem tette meg az alperes képviselőjének pedig a melléklet kézhezvételétől számí­tott nyolc napon belül nyilatkoz­nia kell arról, beavatkozó alpe­resként perbe kívánja-e hívni a sajtó munkatársait. A legfőbb ügyész az olajbizottságban Meghívó Poltnak ■ K. F. A jövőben a legfőbb ügyész ta­nácskozási jogkörrel részt vehet az Országgyűlés olajügyeket vizsgáló bizottságának ülésein, ha a parlament hozzájárul a ház­szabálytól való eltéréshez. Az ügyrendi bizottság ugyanis teg­nap úgy határozott: kezdeménye­zi a házbizottságnál, hogy a tes­tület tegyen javaslatot a házsza­bálytól való eltérésre a legfőbb ügyész bizottsági részvételéről. Az ülésen Kóródi Mária (SZDSZ) az olajügyeket vizsgáló bizottság felállításáról szóló ha­tározati javaslat módosítását ja­vasolta úgy, hogy a testület ülé­seire tanácskozási joggal meg­hívható legyen a legfőbb ügyész, illetve helyettese. Salamon László, az ügyrendi bizottság fi­­deszes elnöke szerint azonban nem az országgyűlési határozat, hanem a házszabály írja elő, hogy egy-egy testület ülésére ki hívható meg tanácskozási jog­gal. A bizottság többsége egyet­értett az elnök álláspontjával, így elutasította Kóródi Mária in­dítványának tárgysorozatba vé­telét. Salamon László bízik ab­ban, hogy a parlament hozzájá­rul majd a házszabálytól való el­téréshez, hiszen mindenkinek érdeke az olajbizottság eredmé­nyes működése. Belföld Magyar nemzet 3 Díszpolgári múlt Ugró Miklós Pécs városa büszke lehet újabb díszpolgárára. Dr. Tigyi József orvos, tudományos kutató, több nemzetközi tudós szervezet tagja igazán rászolgált a kitüntető címre. Kér­dés, hogy a szocialista vezetésű városban csak a tudomá­nyos érdemek elégségesek-e, hogy díszpolgárrá váljon va­laki? Mert dr. Tigyi József nem csak az orvoslás, a biofizi­ka, az oktatás területén mutatott kiválóságot, munkásőr­ként is a legjobbak közé tartozott. Sőt, 1956-ban az­­ellen­­forradalommal szemben is már-már hősies magatar­tást tanúsított. 1987-ben, Landler Jenő születésének 111., a munkásőrség megalakulásának 30. évfordulója alkalmá­ból jelent meg a Pécsi Landler Jenő Munkásőregység című kötet, mely kiadvány így zengi dr. Tigyi dicséretét: „Egy polgári származású értelmiségi útja a népfegyveres testü­letig. (...) A Pécsi Orvostudományi Egyetemen november 11-e után közvetlenül, aktívan részt vett a pártszervezet új­jászervezésében, a rend helyreállításában...”Hogy az úgy­nevezett rend helyreállításában való aktív részvétel mit je­lentett, azt nagyjából tudjuk. Akinek nincs fogalma róla, az kérdezze meg az előző miniszterelnököt, ő szívesen ad ki­merítő felvilágosítást. Dr. Tigyi József elmeséli magáról, hogy polgári szárma­zású, aki a gimnáziumban hittant is tanult, darwinizmust, meg marxizmust már kevesebbet, „hamis kritikával, telje­sen negatív beállításban”. Ám Tigyi József nem hagyta ma­gát félrevezetni, és hamarosan megismerte a pozitív beállí­tású, helyes kritikával kiigazított marxizmust (sztáliniz­must) is, nem csoda, hogy 1958-ban belépett a pártba. 1956 forradalmas napjaiban a megyei PB első titkárától-fegy­­vert kapott, azzal védelmezte a POTE Biofizikai Intézetét. Politikai éleslátását pontosan jelzi, hogy november 11-e után egyik szervezője volt az újjáalakított egyetemi MDP- szervezetnek. Elsők között lépett be a munkásőrségbe, s 1957. május 1 -jén már büszkén feszített snájdignak aligha nevezhető egyenruhájában. Visszaemlékezéseiben azt írja, hogy sokszor vitatkozott nyugati értelmiségiekkel, akik „próbálják a ‘szabad világ’ felsőbbrendűségét a szocializ­mussal szemben bizonyítani”. Ezek a viták oda vezettek, hogy partnerei titokban szimpatizálni kezdtek vele, mert: ,,Az értelmiségi élet nyugati képviselői általában tisztán látják rendszerük visszásságait.” Most már nálunk is kapitalizmus van, s mi, hazai értel­miségiek is egyre tisztábban látjuk a rendszer visszássá­gait. Például azt, hogy az 1956-os forradalom és szabad­ságharc ellensége, az aktív rendhelyreállító munkásőr, az ország egyik legnagyobb városában díszpolgár lehet. Hiá­ba tiltakozik a polgári koalíció, a pécsi városatyák MSZP-s, SZDSZ-es többsége dr. Tigyi Józsefet találja méltónak az ordóra. Különben is, Toller László polgármester tavaly nyáron már pontos eligazítást adott arra vonatkozóan, hogy mit tehet az ellenzéke... ■----Haz­artértedelem valamely kiszámíthatatlan ballépése folytán újjászerveződik a munkásőrség, és Toller László ki­érdemli a tb. örökös munkásőr érmet, senki nem fog tilta­kozni. Dávid hallgat a belső ügyekről Az MDF mérsékelt és ésszerű politikát folytató párt, amely a Fidesszel való közös kormányzásban gondolkodik hosszú távon - jelentette ki Dávid Ibolya, az MDF elnöke a párt el­nöksége, frakciója és választmányi elnöksége tanácskozá­sának szünetében. ■ Moldoványi Az MDF elnöke tegnap levélben tájékoztatta a Fidesz elnökét: a demokrata fórum vezetése ké­szen áll arra, hogy szeptember végén folytassa a nyáron meg­kezdett tárgyalását Kövér Lász­lóval. Dávid Ibolya minden kérdést elhárított, amely az MDF-ben lé­vő belső feszültségre utalt, és a Fidesszel, illetve a Békejobb szö­vetségi politikájával volt össze­függésben. Megjegyezte, straté­giai döntésekre csak a választ­mány jogosult, amely szeptem­ber 16-án ülésezik. Hozzátette azt is, hogy a választások előtt majd­nem két évvel még korai döntést várni a párttól a szövetségi politi­ka kérdésében. A költségvetési törvénnyel kapcsolatban a tegnapi tanácsko­zás úgy foglalt állást, hogy az MDF javasolja 2001-ben és 2002- ben a vállalkozások feltőkésítése céljából a nyereség első 10 millió forintja legyen mentes a társasági és más hasonló adó alól. A magyar föld védelme érde­kében elengedhetetlennek tartja a párt a Nemzeti Földalap felállí­tását, amely országos hatáskörű önálló szervezet lehetne. A föld­alap gazdálkodásának az ellenőr­zését az Állami Számvevőszék látná el, működésének törvé­nyességi felügyelője az Ország­­gyűlés lenne. Szükségesnek tartja az MDF, hogy jövőre a nyugdíjak 15 szá­zalékkal emelkedjenek. Kiemel­ten fontosnak tartja a párt az önkormányzatok állami támo­gatásának feladatarányos növe­lését, az 5 százalékos szja­­részesedés emelését legalább 10 százalékra. Lapunk értesülése szerint Dá­vid Ibolya felkérte az MDF veze­tő politikusait, ne hozzák nyivá­­nosságra azt, hogy az elnökségi ülésen mi hangzott el a Béke­­jobb-bal és a Fidesszel való együttműködésről. Úgy tudjuk, a párt befolyásos vezetői kifej­tették: az MDF nem hagyhatja cserben a Békejobb mozgalom­ban részt vevő szervezeteket, ugyanakkor elsősorban a Fidesz­­szel kell szövetkeznie a demok­rata fórumnak. Célként azt fo­galmazták meg, hogy minél szé­lesebb összefogás valósuljon meg. A Magyar Nemzet kérdésé­re Csapody Miklós alelnök kö­zölte: a Békejobbot eszköznek tekinti, amely elősegítheti, hogy a 2002-es választások után a maihoz hasonló összetételű koalíció kormányozzon. Távozik Wachsler Tamás a HM-ből Folytatás az 1. oldalról Szabó János azt mondta: „az új államtitkár várhatóan kisgazda lesz.” Kitért arra is, hogy helyet­tes államtitkári szinten személy­­cserék várhatók. Beszámolója szerint Wachsler Tamás nem in­dokolta távozását. A miniszter megjegyezte: jól együtt tudott dolgozni vele, és sajnálja a távo­zását. Utóbbi kijelentést cáfolan­dó, sok belső információ szivár­gott ki a minisztériumból arról, hogy többször ellentét alakult ki az egykori fideszes politikus és a miniszter között Sokan úgy tar­tották, a tárca igazi irányítója Wachsler Tamás volt Egyes hí­rek szerint az államtitkár és Fo­dor Lajos, a honvédség parancs­noka között is állandósultak az ellentétek. A kormány végül a Fodor nevével fényjelzett elkép­zelés mellé állt, ám az ellentétek ezután sem csitultak. Egyes FKGP-s politikusok régóta szorgalmazzák, hogy a tár­cát kisgazda politikusok irányít­sák. Wachsler Tamás távozásáról szerdán tájékoztatta a politikai pártfogójaként emlegetett Tor­gyán Józsefet. (A politikust Torgyán József ajánlotta két év­vel ezelőtt az államtitkári poszt­ra) A kisgazda pártelnök a Ma­gyar Rádió Krónika című műso­rában úgy fogalmazott: - Nem lett volna ildomos az elhatározá­sának okairól faggatnom, egyéb­ként is közölte, hogy nem kívánja indokolni döntését sem a média előtt, sem másutt. - A haderőreform a tárca ve­zetője és az államtitkár közti rossz viszony miatt lassult le - nyilatkozta Lányi Zsolt, az Or­szággyűlés honvédelmi bizottsá­gának kisgazda elnöke. Szerinte a haderőreform levezénylésére Wachsler nem a legalkalmasabb személy, nem tudott megegyezni a katonai vezetőkkel sem. Hang­súlyozta, hogy nagyon elromlott a miniszter és az államtitkár kö­zötti viszony. - Ez amiatt történt, hogy az államtitkár úrnak volt olyan nyilatkozata, amelyben kétségbe vonta a miniszter és a politikai államtitkár alkalmassá­gát - fogalmazott. - Wachsler Tamás nem akart kerékkötője lenni a haderőreformnak, ezért távozott a honvédelmi tárcától - közölte kettejük négyszemközti megbeszélése után Lányi Zsolt. Orbán Viktor és Torgyán József megegyezett abban, hogy jobb lesz a reform érdekében, ha a hadsereggel jobban szót értő ál­lamtitkárt tudunk szerezni - szá­molt be róla a kisgazda politi­kus. - A belső ellentétek gátolták a minisztériumban a munkát, ami ártott a haderő-átalakítás ügyé­nek - vélekedett Juhász Ferenc, a honvédelmi bizottság szocialis­ta alelnöke. - Annak ellenére, hogy Wachsler rendelkezett szakmai hozzáértéssel, nem volt képes a haderőreform szervezé­sére, irányítására, ebben a pilla­natban ezen a területen őskáosz uralkodik - szögezte le. - Sajnálattal vettük tudomá­sul Wachsler Tamás lemondását, mert szakmailag mindig nagyon sokra tartottuk - reagált a beje­lentésre Mátrai Márta, a Fidesz országgyűlési frakcióvető-helyet­­tese. Jelezte: a Fidesz számít Wachsler szakértelmére. Horn Gyula mozgalmat indít a T. Z. Szövetség az Európai Magyaror­szágért (SZEM) néven mozgal­mat indít Horn Gyula szocialista politikus, volt miniszterelnök. A szervezők ma a Pallas Páholyban jelentik be a szervezet megalaku­lását A SZEM hétfői munkaérte­kezletén több alapító tag is részt vett. A Magyar Netlap című internetes újság híradása szerint Medgyessy Péter volt pénzügymi­niszter - aki egyes hírek szerint szintén tagja a szervezetnek, sőt az indító kiáltvány megfogalma­zásában is részt vett - írásban fo­galmazta meg a mozgalom indító kiáltványáról alkotott vélményét s elhatárolódott annak egyes megfogalmazásaitól. Kovács László, az MSZP elnö­ke várhatóan a jövő héten talál­kozik - KDNP-s kezdeményezés­re - a Kereszténydemokrata Nép­párt több vezetőjével, hogy a két párt közötti viszony jövőbeni ala­kulásáról tárgyaljanak. Az MTI- nek megerősítette, hogy az el­múlt hónapokban többször foly­tatott informális beszélgetést a kereszténydemokraták egyes ve­zetőivel.­­ Az MSZP nyitott a kap­csolatépítésre minden olyan párt irányában, amely kész az ország kettészakadásával, az emberek elszegényedésével szembeni cse­lekvésre - fogalmazott Kovács.

Next