Magyar Nemzet, 2000. október (63. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-14 / 242. szám

Fotókiállítás magyar műemlékekről : Hanga______________________ F­otókiállítás nyílt tegnap A műemlékvédelem eredmé­nyei az ezredfordulón címmel a Bu­dapesti Műszaki Egyetem Díszter­mében. Az ünnepélyes megnyitón tartott beszédében Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örök­ség minisztere elmondta, Magyar­­ország nem szerencsés a műemlé­kek dolgában, hiszen annyi forra­dalom és háború pusztított az or­szágban, hogy az egyes épületeket olykor szinte töredékekből kellett helyreállítani. A miniszter arra is rámutatott, a műemlékvédelem modern koncep­ciója szerint az épületeket nem csu­pán meg kell menteni, s konzervál­ni jelen állapotukban, de új funk­ciót is adni kell nekik, hogy a kö­zönség használhassa őket, s ottho­nosan mozogjon bennük. A kul­tuszminisztérium 2000. évi kultu­rális beruházásainak jelentős része műemléki helyreállítás, hiszen ah­hoz, hogy a millenniumi megemlé­kezések az épített örökség köré szerveződhessenek, a műemlékeket megfelelő állapotba kell hozni. A je­lenlegi kulturális kormányzat 11, az épített örökség megóvását célzó programot indított, mely 468 tele­pülésen 693 épületet érint. A kék Duna punkjai M Hakuk Norbert_____________ M­a 19 órától az I. kerületi művelődési ház ad otthont a BluePop fesztiválnak. A rendez­vénysorozat keretében decemberig minden hónap második szombat­ján adnak koncertet a Rockparton magyar, osztrák alternatív rockze­nekarok. A fesztivál címe a „kék” Dunára utal, amely éppúgy össze­köti a két országot, mint az ideláto­gató ausztriai együttesek és magyar társaik között kialakuló kapcsolat. Ma 19 órától a budapesti Bankrupt zenekar mutatja be Listen című al­bumát. Őket a bécsi Soup Shop kö­veti, amely már többször lépett fel hazánkban. Ezután a szekszárdi Fürgerókalábak következik. A programot a Golyó és a Vadhajtás nevű hardrockabilly trió zárja. 0 Opera a ruhatárban Megnyílt a Budapesti Őszi Fesztivál 11 Df.vtch_____________________ I indrich Streit cseh fotográfus Fotóhomok című tárlatával mely a Budapest Kiállítóte­remben látható) nyitotta meg teg­nap délután a Budapesti Őszi Fesz­tivált Demszky Gábor főpolgármes­ter - Pavel Dostál cseh és Rockenbauer Zoltán magyar kultu­rális miniszter jelenlétében. A fesz­tivált az idén is a legkülönfélébb műfajú kortárs művészeti progra­mokat gyűjtötte be „esernyője” alá. Az egy hónapon át tartó fesztivál programjának gerincét a zenei, a színházi és a táncelőadások adják. A hangversenyek sorát ma este fél nyolckor a Magyar Tudomá­nyos Akadémia kongresszusi ter­mében Sáry László zeneszerző akadémiai székfoglaló koncertje nyitja meg, több ősbemutatóval. Először hangzik el a szerző Dramatic Story, A természet év­könyvei című darabja, valamint a Tánczenék ciklusból az Echo-rag I., a Lassú és friss, illetve a Broad­way boogie-woogie. Ugyancsak ma rendezik meg az Ede-napi fesz­tivál programjait. A Paulay Ede ut­cai VISTA előadóteremben dél­után négytől a Hungaroton Classic mutatja be új kiadványait a Vival­di Consort hangversenye előtt. Az Új Színház stúdiójában Terényi Ede erdélyi magyar zeneszerző Ka­levala című kompozíciójának pre­mierjét tartják hat órától, majd egy különleges helyszínen, a teátrum ruhatárában tekinthetik meg az érdeklődők Szalai Katalin Le Donne Furiose című egyfel­­vonásos operáját. Vasárnap Csalog Gábor zongorázik a Műcsarnok­ban XX. századi műveket. Eberhard Blum német fuvolista kedden ad koncertet ugyanitt. Ok­tóber 22-én az Amadinda ütő­együttes lép fel a Tháliában. Ezen az esten is lesz három ősbemutató, Holló Aurél, Vidovszky László és Váczi Zoltán mutatja be új szerze­ményeit. A Bárka Színházban másnap először lesz hallható Fara­gó Béla és Gém György East Side Story című, 1956-os témájú kama­raoperája. Érdekesnek ígérkezik a Lyoni Nemzeti Zenekar szólistái­nak vendégszereplése (október 24., Francia Intézet). Ami a zene­kari koncerteket illeti, színes mű­sort játszik a Magyar Rádió és Te­levízió Szimfonikus Zenekara az Olasz Intézetben korunk brit zené­jéből, Christopher Austin vezényle­tével. Az őszi fesztivál keretében ötö­dik alkalommal rendezik meg a soros stúdiószínházi napokat, amelynek 11 előadásból álló prog­ramja holnap kezdődik. A közön­ség többek között a szolnoki Paál István Színház, A Közép-Európa Táncszínház, a Bárka, a Szkéné és a Sámán Színház, az Orff Tánc­színház, a Stúdió „K” egy-egy pro­dukcióját tekintheti meg. Az Artpool Művészetkutató Központ a szabadtéri táblakiállítá­sát a Liszt Ferenc téren rendezi meg 28 Ede címmel. A Vármegye Galériában október 17-én meg­nyíló kiállítás azokból a művekből nyújt válogatást, amelyeket a Kár­pát-medencei kortárs magyar képzőművészek az utóbbi tíz év­ben a Makói Művésztelepen hoz­tak létre. A Műcsarnokban októ­ber 25-től szimpózium és kiállítás ismerteti Joseph Beuys munkássá­gát. A táncprogramok között az Artus Színház a Káin kalapja című produkciója ősbemutatóját októ­ber 18-án otthonában, az Artus Stúdióban tartja. Juronics Tamás Postscriptum című legújabb ko­reográfiáját a Tháliában láthatjuk. A francia Le Ballet Atlantique, Régine Chopinot társulata Az idő tánca című előadással lép szín­padra két estén a Madách Szín­házban. 2000. október 14., szombat Kultúra­­lapr Mnzei Rovatvezető: Tallai Gábor Külföldön is népszerű a 6:3 A „magyar Depardieu” sikere Németországban a Pósa Zoltán_________________ L­os Angelesben tegnap este mutatták be Tímár Péter 6:3 című filmjét. Az itthon már nagy sikerrel vetített szatirikus hangvé­telű alkotást a harmadik magyar filmfesztivál nyitódarabjaként mutatták be a tengerentúlon. Si­kerében már előre bízhatunk, hi­szen Tímár mozija máris elindult, hogy meghódítsa az öreg konti­nens futball- és filmbarátait. A legnagyobb visszhangot egy­előre a film német bemutatója vál­totta ki, több berlini lap lelkes tu­dósításban ismerteti a magyar rendező alkotását. Az írásokban rendre föltárják az ötvenes évek Magyarországának tragikus arcát: a Morgenpost újságírója például az utóbbi évek legszórakoztatóbb magyar vígjátékának aposztrofálja Tímár filmjét, kiemelve a Kárpát­medencei ország eddigi legna­gyobb labdarúgó diadalát övező hatalmas mítoszt. Eperjes Károly (Tutti) alakítását dicsérve a szerző hangsúlyozza: a nagy tempera­mentummal játszó magyar szí­nész megformálta Tutti maga a jellemkomikum „kincses tárhá­za”, mégsem válik nevetségessé. Az 1953. november 25-i győze­lem, amelyet a magyar aranycsa­pat a Wembley Stadionban ara­tott, azoknak a­ magyaroknak a szívét is megdobogtatja, akik még a világon sem voltak a nagy na­pon. Ám szüleiktől, nagyszüleik­­től örökölték a 6:3 mitológiáját. Ez a győzelem az ötvenes évek pokoli diktatúrájától szenvedő magyar nép többsége számára diadalt és elégtételt jelentett. A film erénye­ként dicséri a Tagesspiegel is, hogy érthetővé tette a győzelem eufóriáját, amelyhez a főhős lelke­sedése, Szepesi György rádiós köz­vetítésének megidézése egyaránt hozzájárult. Az újságíró az utóbbi évek egyik legszórakoztatóbb filmjének nevezte Tímár Péter al­kotását. A rendezői fantázia lele­ménye, ahogyan a film főhőse, a 6­3 relikviáit gyűjtő megszállott futballrajongó Tutti a film jelen­idejéből, 1999-ből átkerül 1953 pokolbugyraiba, ahol hazaszere­tetét nacionalizmusnak, minden­tudását hazaárulásnak vélik. A cikk röviden ismerteti Tímár Pé­ter és Eperjes Károly életútját. A rendezőt a klasszikus Balázs Béla-stúdiós alkotók közé sorolja, aki speciális effektusokkal, a kamera állandó mozgatásával teremt film­jeiben különleges atmoszférát. Eperjes Károly a német filmnézők számára Szabó István Redl ezre­des, illetve Hanussen című film­jeinek szereplőjeként közismert. Lendületes, temperamentumos alakításaival kivívta a „magyar Depardieu” címet. Ez az állandó jelző a csipe a Berliner Kurier cik­kének is, amelyhez mellékelik Eperjes Károly homlokába húzott svájcisapkás képét, a következő képaláírással: Tutti (Károly Eper­jes) tágra nyílt szemmel álmodik a legendás futballmeccsről... Eperjes Károy: temperamentum és jellemkomikum FOTÓ: BUDAPEST FILM N­yit a frankfurti könyvvásár AZ EURÓPA TANÁCS miniszteri konferenciájára és az 52. Frankfurti Nemzetközi Könyv­vásár megnyitójára október 16-án hétfőn Németországba utazik Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség mi­nisztere. A hétfőn kezdődő kétnapos konferencia témája a könyvkiadás és az elektronikus publikáció lesz. A könyvvásár magyar pavilonját 18-án, 16 órakor nyitják meg. (D. E.) M­acsó hímzés A FONÓ RECORDS Zeneműki­adó és a Wellington Kommu­nikáció tegnap mutatta be új kiadványát, a Barcza Gergely és Pettik Ádám vezette Besh o drom Macsó hímzés című debütáló hanglemezét a Fonó Budai Zeneházban. (D. M.) R­eformkor és kiegyezés A KOSSUTH KIADÓ megjelentet­te Magyar Kódex című könyv- és CD-ROM-sorozatának ötö­dik kötetét, amely a reformkor és a kiegyezés korszakának művelődéstörténetét mutatja be. Megjelent a Kontinensről kontinensre című sorozat új kötete, az Európa is. (M. D.) B­uda Stage A VASAS MŰVÉSZEGYÜTTES és a Bekecs Zenekar lesz a Bu­da Stage Bonbon Matiné című október 14-én 11 órakor kez­dődő előadásának vendége. A műsor után Lukácsházi Győző szerkesztővel beszélgethetnek az érdeklődők. (E. O.) D­iákfesztivál 2000 TEHETSÉGKUTATÓ versenyt rendez a Diákszolgálat és az Országos Középiskolás Érdek­­képviselet a főváros több pont­ján október 14-15-én. A ver­seny résztvevői a diákszínját­szás, diákzenekarok, kórusok, diákalkotók című négy kategó­riában nevezhetnek. A legszín­vonalasabb produkciókat nívódíjjal jutalmazzák. (E.) M­ikszáth-ünnep A KÁLMÁN-NAPI hagyományos Mikszáth-ünnepet ma tartják Horpácson. Az idei ünnepen az író dédunokája, Mikszáth Kálmán emlékezik a 90 éve elhunyt íróra, majd koszorú­kat helyeznek el a horpácsi Mikszáth-szobornál. (MTI) Artis Bohemiae Amicis Az Európa Kiadó megkapta a Cseh Köztársaság kitüntetését, az Artis Bohemiae Amicis érmet a cseh kultúra magyarországi ter­jesztéséért. Az érmet Pavol Dostál kulturális miniszter szomba­ton adta át Osztovits Levente igazgatónak.­ ­ Szepesi Atti­a_______________ O­sztovits Levente elmondta, hogy azért is örültek a kitün­tetésnek, mert az elismerés a kiadó több évtizedes munkájára irányítja a figyelmet, hiszen úgy indokolták, hogy vele a cseh irodalom klasszi­kus és kortárs műveinek magyaror­szági terjesztésében és népszerűsí­tésében való közreműködésüket méltatják. Az Európa Kiadó még valamikor a hatvanas években for­dította figyelmét a cseh irodalom felé. Sajnos, a rendszerváltás után megcsappant térségünk országai­nak egymás felé forduló figyelme, ám az Európa Kiadó továbbra is foglalkozott a csehek irodalmával. A kiadónak is köszönhető, hogy olyan világhírű mesterek, mint pél­dául Hrabal, Kundera vagy Iván Klíma, nálunk is a legolvasottabb szerzők közé tartoznak. De a fiata­labb szerzők műveivel is foglalkoz­nak. Közzétették például Mónika Gustova Fanyar gyümölcsök éden­­kertjében című, Hrabal életútját fel­dolgozó esszéregényét, és egy új „cseh sztáríró”, Tereza Bouckova Ha szeretsz egy férfit című regé­nyét.­­ A budapesti könyvfesztivá­lokra, a Cseh Centrummal együtt­működve, minden évben meghí­vunk egy-egy cseh írót is. Idei ven­dégünk éppen a már említett Iván Klíma volt. A Cseh Kultúra Barátai kitüntetés fordítógárdánkat is dicséri, többek között Detre Zsu­zsát, Körtvélyessy Klárát és Varga Györgyöt - tájékoztatott Osztovits Levente igazgató.

Next