Magyar Nemzet, 2000. október (63. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-17 / 244. szám
Megkezdődött a költségvetés tárgyalása Járai Zsigmond szerint feszültséget jelenthet az infláció Az áttörés költségvetésének nevezte a javaslat tegnapi parlamenti expozéjában Járai Zsigmond pénzügyminiszter a 2001. és 2002. évi büdzsét. Szerinte a javaslat stabil, kiszámítható feltételeket teremt. A pénzügyminiszter úgy véli: az előterjesztés feszültségpontja az inflációs prognózis. Az ellenzék élesen bírálta a tervezetet. . Br.ÁZSOVICS-PASZTOR Járai Zsigmond pénzügyminiszter a költségvetés tegnap kezdődött vitájában kijelentette: a 2001. és 2002. évi költségvetés prioritása a családtámogatás, az otthonteremtés, a gazdaságfejlesztés és az életszínvonal-emelés. Mint mondta, az igénybe vehető családi támogatások összege jelentősen nő, emellett kiegészül a családi adókedvezménnyel is. Januártól bevezetik a családi pótlék kiegészítését, illetve a legszegényebb gyermekeknek nyújtandó beiskoláztatási támogatást. A családtámogatás mellett a legnagyobb hangsúllyal a bérfejlesztés szerepel az előterjesztésben. Jövőre 8,75,2002-ben pedig 7,75 százalékkal emelkedik a közszféra keresete. Emellett a pedagógusoknál szeptembertől újabb 20 százalékos, a közművelődési dolgozóknál 15 százalékos béremelés várható. A felsőoktatásban dolgozó oktatók és kutatók bére 22 százalékkal növekszik, míg az egészségügyi dolgozók jövedelme átlagosan 20 százalékkal lesz magasabb. A nyugdíjemelés mértéke jövőre 10,3, 2002-ben pedig 9,7 százalék lesz. A gazdaságfejlesztési programok közül a pénzügyminiszter kiemelte a Széchenyi-tervet, amelynek keretében mintegy 300 milliárd forintot fordítanak idegenforgalmi és infrastrukturális beruházásokra, valamint a vállalkozások támogatására. Jelentősen növekszik a kutatás-fejlesztésre, az informatikára és az agrárfejlesztésekre fordítandó költségvetési támogatás is. Az önkormányzatok számára szintén az inflációt meghaladó mértékű többletforrást biztosít a költségvetés - hangsúlyozta a pénzügyminiszter. Hozzátette: így az önkormányzatoknál is lehetőség van a köztisztviselők és közalkalmazottak bérfejlesztésére. A kétéves büdzsé tervezésekor a kormány 5-6 százalékos export- és fogyasztásorientált gazdasági növekedéssel számolt - közölte a pénzügyminiszter. Szerinte a következő két évben 100 ezerrel nő a munkahelyek száma, így 2002-re 5 százalékra csökken a munkanélküliség. Az államháztartás hiánya 3,4, illetve 3,2 százalékra csökken. A folyó fizetési mérleg hiánya 4,5 százalék alatt alakul, amelyet teljes egészében fedez a külföldi tőkebeáramlás. A költségvetés legnagyobb feszültségpontjának az inflációs prognózist tartja Járai Zsigmond. Hangsúlyozta: ez elsősorban külső tényezőktől, így az olajártól és az euró árfolyamától függ. Negatív külső hatások nélkül az infláció 7-8 százalék , lehetne idén, hasonló tendenciák mellett ezt jövőre további 2-3 százalékkal lehetne csökkenteni. Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke felszólalásában kijelentette: a költségvetés főbb bevételi előirányzatainak megalapozottsága az idei évhez képest javult. Ugyanakkor az egyes bevételi előirányzatok teljesülése kockázatot tartalmaz részben a tervezőmunka hiányossága, részben a külső tényezők miatt. Szólt arról is: a kétéves költségvetés megalapozása a hoszszabb időtartam miatt nehezebb, de az intézményi gazdálkodás szabályai jobban kiszámíthatóak. Domokos László (Fidesz) a családok támogatásával, az otthonteremtéssel és az életszínvonal-emeléssel kapcsolatos javaslatokat emelte ki. Hangsúlyozta, hogy a következő két évben 40 százalék alá csökken az állami elvonás mértéke, ami ösztönzőleg hat a vállalkozások teljesítményére és a munkahelyteremtésre. A képviselő szerint az 5 százalékos növekedés további esélyt biztosít a hazai vállalkozásoknak. Az MSZP-s Burány Sándor élesen bírálta a költségvetést. Szónoklatában kijelentette, hogy az előterjesztés megalapozatlan és megvalósíthatatlan. A szocialisták jelentősen magasabb összeget biztosítanának családtámogatásra, béremelésre, az önkormányzatok finanszírozására, a kórházak és rendelőintézetek korszerűsítésére, illetve építésére. Véleményük szerint magasabb támogatás szükséges a bérlakásprogramhoz és a kollégiumépítéshez is. Az MSZP 20 százalékos nyugdíjemelést tart indokoltnak, így visszaadnák az időseknek azt, amit az Orbán-kormány elvett tőlük - jelentette ki Burány Sándor. - A költségvetés a kiegyensúlyozott fejlődést és az életszínvonaljavulást tartja szem előtt - jelentette ki Turi-Kovács Béla (FKGP). Hangsúlyozta: bővül az agrár- és vidékfejlesztésre szánt támogatás, és jövőre nagyobb hangsúlyt kap a környezetvédelem is. Kuncze Gábor (SZDSZ) törvényellenesnek ítélte a kétéves költségvetés benyújtását. Úgy vélte, az abban lévő prognózisok tudatosan tévesek, az inflációs számítások és a bevételi számok megalapozatlanok. Kifogásolta, hogy az önkormányzatok nem kapnak megfelelő mennyiségű pénzt feladataikhoz. Szerinte a gazdaság külső eladósodása jövőre megindul. Az MDF-es Babai István arra hívta fel a figyelmet, hogy 1997 óta nő a bruttó hazai termék, ám a reálbérek és a reálnyugdíjak nem emelkedtek. Kiemelte, hogy a kormányzati állásponttal szemben az egészségügyi dolgozóknak nem 20, hanem 30 százalékos béremelést adnának. Elfogadhatatlannak tartja azt is, hogy a javaslatban 7,3 százalékos nyugdíjemelés szerepel. Pozitívumként említette ugyanakkor, hogy az önkormányzatok számára juttatott összeg reálértéke is nő. Csurka István (MIÉP) szerint ez a költségvetés éppen olyan, mint az előzőek, mert nem magyar érdeket szolgál. A szintén MIÉP-es Rozgonyi Ernő elmondta: pártja csak egyéves költségvetést tart elfogadhatónak. Bírósági felelősségrevonást sürgetett azokkal szemben, akik tönkretették a mezőgazdaságot, és részesei voltak a szerinte rossz privatizációnak. A javaslatot előterjesztő pénzügyminiszter Matolcsy Györggyel együtt figyeli a vitát FOTÓ: NAGY ZOLTÁN Csapdába ejtett forradalom Máts Ferenc__________________ A rendszerváltozás kavalkádjában elveszett az 1956-os forradalom, amelyet valakik ügyesen csapdába ejtettek - fogalmazott a parlamentben tegnap napirend előtti felszólalásában Várhelyi András, az FKGP frakcióvezetőhelyettese. A politikus hangsúlyozta: 1956-nak legalább olyan ünnepnek kellene lennie, mint 1848-nak, de nem így van, mert a volt hóhérok és körömtépkedők - akiket a forradalmárok irgalmasságból életben hagytak - 1957-től véres bosszút álltak, majd a konszolidáció idején elhallgatták és elferdítették a valódi eseményeket. Várhelyi szerint a rendszerváltozás utáni kormányok is felelősek azért, hogy a társadalom nagy része nem tudja „mi az a pufajka, Recsk vagy az ÁVH”. Szégyennek nevezte, hogy egykori ’56-os forradalmároknak most segélyért kell könyörögniük, és az Országimázs Központ vezetője nem kapja fel a fejét az ’56-os Intézet támogatási igényére. A jugoszláviai helyzetről beszélt Csapody Miklós MDF-es és Bartha László fideszes képviselő. Csapody a be nem fejezett forradalom veszélyeire hívta fel a figyelmet. Mint elmondta: ha Milosevics és köre bármilyen formában részt vesz a jugoszláv politikában, akkor nem képzelhető el demokrácia a délszláv országban. Bartha László Szeged polgármestereként szólt az elmúlt tíz évben a térség mindennapjait meghatározó szerbiai válságról. A nehézségek ellenére Szeged lakói kötelességüknek érezték, hogy segítsenek a bajbajutottakon - hangsúlyozta a politikus. Azt is elmondta: novemberben megrendezik a harmadik szegedi konferenciát, amelynek témája az újjáépítés lesz. Németh Zsolt külügyi államtitkár szerint a szerbiai fordulat után érezhetően megkönnyebbült Magyarország. Hozzátette: a szegedi folyamat általános elismerést váltott ki a világból, és jelentős szerepet játszott Szerbia demokratizálódásában. 3 2000. október 17., kedd Belföld • Magyar Nemzet A sajtóelégtétel nem azonos a lex Pokollal Az Igazságügyi Minisztérium (IM) által javasolt sajtóelégtétel intézménye nem azonos a Pokol Béla kisgazda politikus által kidolgozott törvénytervezet rendelkezésével, ami kötelezővé tenné a sajtónak a véleményre reagálás közlését - vélik a tárca szakértői. a Moldoványi_________________ rtj jogintézményt vezetne be a polgári törvénykönyv tervezett módosítása, ami az írott és az elektronikus sajtót érinti. Az indítvány - amely a közeljövőben kerül a kormány elé - azt javasolja, hogy a Ptk. a helyreigazítás mellett vezesse be a sajtóelégtételt. Ez utóbbi lehetőséget ad arra, hogy ne csak a valótlan állítással szemben léphessen fel a sértett. Eddig ugyanis csak akkor volt mód az elégtételre, ha a bíróság a személyhez fűződő jog sérelmét megállapította, mert például torzítással hírbe hozták a sértettet. Ám arról nem rendelkezett a Ptk., hogy például miként orvosolható - a bírósági út igénybevétele nélkül - a magánlevél nyilvánosságra hozatalával megsértett személyhez fűződő jog-A lex Pokol néven ismertté vált javaslat elfogadtatásával a politikus azt kívánta elérni, hogy ha valakiről bármit közöl a sajtó, amit az érintett sértőnek tart, akkor a reagálást a médiumnak kötelező legyen megjelentetni. Ezzel szemben az IM által javasolt sajtóelégtétel kizárólag a személyhez fűződő jog olyan sérelme esetén vehető majd igénybe, amely nem valótlanság állításával, híresztelésével vagy az igazság torzításával történt. Például az is jogsértő lesz, ha magánéletről készült fényképet hozzájárulás nélkül megjelentetnek. Noha a személyhez fűződő jog sérelme miatt a bíróság eddig is kimondhatta a sértett fél igazát, nem mindegy, hogy az érintett mennyi idő múlva jut elégtételhez. A gyors reagálásra teremt jogintézményt a sajtóelégtétel, amelynek formája nemcsak a sértett álláspontjának nyilvánosságra hozatala lehet, hanem a bocsánatkérés is. Jogi „érték” szempontjából ez azonos lesz a helyreigazítással. Zsarolással is vádolják Székelyt Napirend előtti vita a vesztegetési botrányról A parlament ma szavaz a vesztegetésen ért és zsarolással is vádolt Székely Zoltán képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről. Az FKGP-frakcióból kizárt politikus kiadását egyhangúlag támogatta tegnap a mentelmi bizottság. A Székely-ügy kapcsán a parlamentben éles támadást intézett az MSZP és az SZDSZ a koalíció ellen. LÖVEI ANDRÁS, a Pusztatűz 2000. korábban Árva Peták Kft. ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta: a társaság nem kapott pénzt az agrártárcától. Az Árva Peták Kft. is terjesztett elő pályázatot, azonban a sajtóközleményekben említett 68 millió forintból idáig a céghez semmilyen összeg nem érkezett - állította Lővér. Leszögezte: a Székely Zoltán által az újságíróknak bemutatott gazdahitel-pályázati dokumentációt nem terjesztették elő. Kiemelte, hogy a kérdéses gazdahitel-pályázatból tíz példány készült, azonban csak kilenc van a társaság birtokában, a tizedik példányt ugyanis szeptember 4-én - más iratokkal együtt - ismeretlen tettes egy gépjárműből ellopta. Székely állításait tegnap Várhelyi András kisgazda frakcióvezető-helyettes is visszautasította. Kis Egyhangú határozattal javasolja a parlamentnek a mentelmi bizottság Székely Zoltán mentelmi jogának felfüggesztését - közölte tegnap Isépy Tamás, a testület fideszes elnöke. Mint elmondta: döntésüket az indokolta, hogy az ügy korrupciós jellege súlyos kárt okoz az Országgyűlés tekintélyének. Isépy Tamás azt is közölte: a legfőbb ügyész átiratát kiegészítve arról tájékoztatta a mentelmi bizottságot, hogy Székely Zoltán vesztegetésen kívül zsarolás bűncselekményével is alaposan gyanúsítható. A dokumentumban az áll: az eset tanúja szerint a képviselő azt közölte az ügyészség által megjelölt pénzt neki átadó Balla Dániellel, hogy amennyiben nem adja át egy alvállalkozónak a munka 50 százalékát vagy nem fizet ki készpénzben harmicmillió forintot, akkor mindent elkövet Bálla, illetve vállalkozása tönkretételéért. A bizottság elnöke emlékeztetett arra, hogy a mentelmi jog felfüggesztése nem jelenti a bűnösség kimondását. Hozzátette: ha Székelyt jogerős ítéletben bűnösnek nyilvánítják, akkor kell a parlamentnek kétharmados többséggel döntenie arról, hogy megfosztja a képviselőt mandátumától. Az MSZP és az SZDSZ felszólalói tegnap a parlament plenáris ülésén napirend előtt Székely Zoltán ügyével kapcsolatban kormányzati korrupcióról beszéltek. Kovács László, az MSZP elnöke úgy fogalmazott: az elmúlt két évben több közpénz áramlott különböző kormány közeli cégekhez, mint a korábbi időszakokban összesen. - A polgári koalíció a magyar történelem legnagyobb zsebű kormánya - állította. Arról is szólt: kezdeményezik, hogy az Állami Számvevőszék, illetve egy parlamenti bizottság vizsgálja meg a minisztériumok - elsősorban a kisgazda vezetésű tárcák - gazdálkodását. Kovács utalt Székely Zoltán nyilatkozatára, amely szerint az agrártárca 368 millió forinttal támogatta az Árva Peták Kft.-t, amelynek tagja volt az egyik kisgazda képviselő is. Eörsi Mátyás (SZDSZ) szerint Székely Zoltán azt az új polgártípust testesíti meg, aki két évig „garázdálkodhatott”egy parlamenti bizottság élén, s csak azután bukott le, hogy a kisgazdapártot és a kormányt is megtámadta. Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a kormány nevében visszautasította a vádakat. Szerinte elfogadhatatlan az a rágalom- és mocsoközön, amelyet az ellenzéki képviselők a koalícióra zúdítottak. Az FKGP elnöke hangsúlyozta: egyetlen fillért sem fizetett ki az általa vezetett tárca az említett cégnek. Torgyán felhívta az MSZP elnökének figyelmét arra, hogy a Tocsik-ügyben és más hasonló korrupciós tranzakcióban érintett szocialista képviselőkkel is úgy járjanak el, mint ahogy a kisgazdapárt, amikor kizárta soraiból Székely Zoltánt.