Magyar Nemzet, 2001. május (64. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-21 / 117. szám
□ Magyar Nemzet Belföld 2001. május 21., hétfő A magyar honvédelem napja Az ünnepen felavatták a Nemzeti Katonai Emlékművet ■ MTI_____________________ E lévülhetetlen érdemeket szerzett az elmúlt ezer év során a hazáját védő magyar katona, történelmünk a katonai helytállás, a hazájáért vérét hullató, életét is áldozó magyar katona történelme is egyben - mondta Szabó János szombaton Ópusztaszeren. A honvédelmi miniszter a magyar honvédelem napja alkalmából a Nemzeti Történeti Emlékparkban felavatta a Nemzeti Katonai Emlékmű című szoborkompozíciót, amelyet Gyurcsek Ferenc Munkácsy-díjas szobrászművész készített. Szabó János avató beszédében rámutatott, hogy a magyar katona az államalapítás első perceitől kezdve Európa érdekeit is védte. - Politikai, diplomáciai, gazdasági sikereink mellett ennek is köszönhető, hogy hazánk a NATO tagja - közölte. - A honvédelmi vezetés arra törekszik, hogy minél kedvezőbb kép alakuljon ki a szolgálatot teljesítő egyenruhásokról és javuljon a katonák társadalmi megbecsülése - ezt már a budapesti Városligetben mondta a honvédelmi tárca vezetője, amikor tegnap megnyitotta az egész napos ünnepséget. Fodor Lajos vezérezredes, vezérkari főnök a megnyitó előtt a Hősök terén köszöntötte a huszár és katonai hagyományőrzőket. Mint fogalmazott: napjaink felgyorsult társadalmi-technikai fejlődése, a hadügyben zajló korszakos változások, a Magyar Honvédség átalakítása és a NATO-tagság Magyarországra háruló feladatainak teljesítése közepette is különös jelentőséget tulajdonít a honvédség vezetése a nemes katonai hagyományok megőrzésének. Budapesten, a Hősök terén a huszár és katonai hagyományőrzők is bemutatkoztak FOTÓ: NAGY ZOLTÁN Építési tilalom a Lövérekben Rendkívüli közgyűlést tartott és változtatási tilalmat rendelt el a Lövérek területére Sopron önkormányzata. Ott ugyanis olyan folyamatok indultak el, amelyek veszélyeztetik a hűség városának talán legszebb, országos hírű övezetének báját, egyedi arculatát - tájékoztatta lapunkat Gimesi Szabolcs polgármester. ■ Kiss G£za___________________ A soproni Lövérekben az utóbbi időkben kedvezőtlen építési törekvések jelentek meg. Az értékes ingatlanokra a beruházók 10-12 lakásos társasházak sorát kezdték felépíteni, maximálisan kihasználva a megengedett beépíthetőségi arányt. A polgármesteri hivatal megbízásából folyik a Lövérek jellegvédelmét biztosító vizsgálat, és a készülő új szabályozási tervekben is korlátozni kívánják az építtetők városképromboló mohóságát. A korlátozással elejét vették a további pusztításnak, és csak a megfontolt rendeletalkotást követően - várhatóan a jövő év elején - lesz mód újabb építkezések megindítására a Lövérekben. A rendkívüli közgyűlés foglalkozott a budapesti Hotel Rózsadomb ügyével is. Mint közismert, a Globex-botrány legsúlyosabb kárvallottja, Sopron önkormányzata az elherdált részvények miatt kárpótlásul a budai panorámába magasodó ingatlan tulajdonrészét kapta „cserébe”. Gimesi Szabolcstól megtudtuk, hogy a hotel eladása érdekében a társtulajdonos Hunguest Rt.-vel közösen létrehozott kft. közgyűlésére készülnek. Eközben komoly tárgyalások folynak a legutóbbi értékesítési pályázatukra érdemben reagáló két jelentkezővel. Jelenleg ugyanis egyikük sem felel meg az eredeti elképzeléseknek. Folytatás az 1. oldalról • Székely szerint sikertelen vesztegetési kísérlet történt tavaly a Gellért téren. Azt ma még nem látja tisztán, hogy a „megszervezett csapda” mögött csupán egy vállalkozó bosszúja áll-e, akinek a közbeszerzési bizottság elnökeként keresztbe tett, avagy politikai provokáció áldozata, amelynek célja az volt, hogy eltávolítsák a közbeszerzési korrupciók feltárását is felvállaló közbeszerzési bizottság éléről. Azt is elképzelhetőnek tartja, hogy megszervezett „tettenérése” volt az első nagyerejű lépés a kisgazdapártot szétverő botránysorozatnak, ám az ma még kérdés számára, hogy mely politikai erőnek állt leginkább érdekében, hogy az ő lejáratásával indítsa meg a kisgazdák elleni támadást. Székely bízik abban, hogy ha sikerül tisztáznia magát a gyanú alól, akkor arra is lesz vállalkozó illetékes hatóság, amely ügye hátterét is feltárja, mert - mint mondja - mégiscsak egy mentelmi joggal védett országgyűlési képviselővel szemben követtek el jogsértéseket az ügyészségi nyomozók. A képviselő még jóval az október 12-i „tettenérése” előtt, szeptember végén egy fenyegető levelet talált pesthidegkúti háza postaládájában a következő szöveggel: „Ne mifelénk kutakodjál, húzz vissza Pestre, mert előbb-utóbb belefojtunk a «csatornába»! Vigyázz, mit teszel, megmondtuk, hogy ne keresgélj! Ez még csak a kezdet!!! A mi kezünk hosszú, nehogy pórul járj!!! A családodat melegen üdvözöljük, külön a fiaidat és a nejedet is!!!!!!!!! Reméljük, megjön az eszed!” Jóllehet Székely több efféle fenyegetést kapott korábban is, ez azonban meghaladhatta ingerküszöbét, mert emiatt levélben fordult segítségért 2000. szeptember 26-án Orbán Péter országos rendőrfőkapitányhoz. Székely emlékeztet arra is, hogy október elején a Nap-keltében igen éles hangon bírálta a kisgazda irányítású tárcákat, azt állítván, hogy „Lenin-fiúk és moszkoviták” kerültek a vezetésbe, és azt, hogy „Torgyán József közvetlen közelébe bolsevista lakosok férkőztek, akik folyamatosan dezinformálják a párt elnökét, közülük is legtöbbet Horváth Béla farkcióvezető-helyettes árt a párt jövőjének”. Horváth erre úgy replikázott október 11-én, hogy Székelynek „ideje lenne pihenni, mert az elmúlt két év parlamenti munkája megviselte az idegeit” a „fiatal pályakezdő politikusnak”. Horváth idézte Tímár György véleményét is a honatyáról, eszerint „politikai analfabétizmus, amit csinál”, és Horváth szerint igaza van Lányi Zsoltnak, aki szerint „rendkívül káros a kisgazdapártra nézve, ha ő (mármint Székely) a sajtó útján üzenget, kritizál, személyeskedik”. Székely ma is kényszerpihenőjét tölti, Lányi kritikája viszont Székellyel szemben az elmúlt hónapok eseményeit figyelve, igencsak idejétmúlt. Október 12-én Székely a Napkeltében megismételte vádjait, majd délután „robbant a bomba”: vesztegetésen érték a Gellért téren. Polt Péter legfőbb ügyész még aznap levelet intézett az Országgyűléshez, kérve a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. „A mai napon 14 órakor találkoztak a megbeszélt helyen. Rövid beszélgetést követően Bálla Dániel a gépkocsihoz kísérte Székely Zoltánt..., aki ott belenézett a Bálla Dániel által kinyitott táskába, miután megállapította, hogy abban 20 köteg, kötegenként egy-egy millió forint van, az aktatáskát átvette. A cselekmény elkövetését hangfelvétel, a tettenérésről készült videofelvétel, valamint tanúvallomás bizonyítja.” Csakhogy a nyomozás befejezését követően, pár héttel ezelőtt, a iratismertetéskor kiderült: a hangfelvétel „élvezhetetlen”, magyarán nem lehet hallani, miről is beszélgetett Székely a vállalkozóval, a rendőrség által készített videofelvételt pedig a hatóság - egyelőre értehetetlen módon - nem küldte meg az ügyészségi nyomozóknak. Székely szerint az, hogy az ügyészségi nyomozó hivatal valótlan bizonyítékokról tett jelentést a legfőbb ügyésznek, amely alapján Polt mentelmi joga felfüggesztését kérte, alkalmat teremt az ellenzéknek a legfőbb ügyész későbbi esetleges támadására is. Sajtóhírek szerint állítólag a Gellért Szálló ipari kamerája is készített felvételt, ám e felvétel létéről sem lehet tudni semmit. Ezen túlmenően készültek hangfelvételek a Bálla által kezdeményezett telefonbeszélgetésekről is, amelyeken a személyes találkozók időpontját egyeztetik a felek, ám ezek Székely állítása szerint nem bizonyítják a vesztegetés tényét. Bálla állítása szerint a képviselő 30 millió forint kenőpénzt kért azért, hogy a közbeszerzési bizottság elnökeként ne támadja a vállalkozó nyertes közbeszerzési pályázatát, illetve hogy ne akadályozza meg a projekt megvalósításához szükséges állami támogatás kifizetését. A vállalkozó azt állítja, hogy egy görög étteremben alkudta le a 30 milliót 20-ra, amely megbeszélésről rendőrségi segédlettel hangfelvétel is készült. Székely ezzel szemben ezt is tagadja, sőt azt állítja, hogy amenynyiben készült is hangfelvétel, azt tiltott módon, törvénysértő titkosszolgálati módszerekkel történhetett. Székely elmondta, hogy egyébként ezt a hangfelvételt sem hallgathatta meg az iratismertetéskor, a beszélgetésből mindöszsze egy 1 perc 10 másodperces részlet leírását olvasta fel az ügyész a Ballával lefolytatott szembesítésekor. A képviselő azt állítja, hogy ez sem bizonyíték ellene. Székely szerint a vizsgálatot vele szemben lefolytató ügyészségi nyomozó nyíltan elfogult volt vele szemben, egy ízben például az ügyvédje füle hallatára az ügyész azt állította, hogy „szerinte azért lett a közbeszerzési bizottság elnöke, hogy megzsarolja a fél országot, a polgármestereket”, majd azt a kérdést tette fel, hogy „mennyibe került önnek, hogy a bizottság elnöke lett?” Székely különösen azon háborodott fel, hogy az ügyész vezető kormánypárti politikusokról, állami tulajdonú cégek neves vezetőiről érdeklődött, ezt megelőzően, jelezvén, hogy kedvezőbben jár el vele szemben, ha terhelő vallomást tesz országgyűlési képviselőkre. Az ügyészségi érdeklődés a politikusok közül Kövér Lászlóra, Perlaki Jenőre, Torgyán Józsefre, Stumpf Istvánra, Várhegyi Attilára, Pepó Pálra és Illés Zoltánra terjedt ki. Az ügyész kíváncsi volt arra is, hogy mit tud Kövér Szilárdról, Simicska Lajosról, Kemecsey Ferencről, Rózsa Gyuláról, Pákh Imréről és Auth Henrikről. A honatya elmondta: ez ügyben Demeter Ervin, titkosszolgálatokat felügyelő miniszterhez fordult, jelezvén a mentelmi joguk alól fel nem függesztett honatyákkal kapcsolatos ügyészségi adatgyűjtést. Székely szerint az is figyelemre méltó, hogy a „depolitizált” független ügyészségi nyomozó hivatal hatodik emeletén az osztályvezető ügyész szobája melletti második irodában a miniszterelnökre nézve dehonesztáló, A3-asra nagyított pipás fotó ékesíti a sárgára festett páncélszekrényt, míg egy másik szobában Kövér László exminiszter, expártelnök csendőrtollas gúnyrajza a dekoráció. - Mondtam is a bilincsbe verve kihallgatásra kísérő rendőrnek, hogy „törzsőrmester úr, ezek nem szeretnek minket” - idézi fel a honatya emlékeit. A képviselő elmondta, hogy panaszt tett az ügyészségi hivatal általa törvénysértőnek ítélt eljárásával szemben. Ezt egy ízben elutasították, a fellebbezés elbírálása folyamatban van. A Legfőbb Ügyészség sajtóosztálya, folyamatban lévő büntetőügyről lévén szó, nem kívánt reagálni a képviselő állításaira. —rmiiiiiM»wmMHwmBTiinnTTTT^^ Székely: Kormánypolitikusokról faggattak Székely Zoltán wmmmmmmmaammsgmmmmmmmmmmmmmtmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Népszavazást akarnak a romák A jászladányi romák támogatják a helyi cigány kisebbségi önkormányzat által kezdeményezett népszavazást, amelytől sorsuk jobbra fordulását várják - közölte lapunkkal a helyi lakossági fórumon elhangzottakat Kállai László, a cigány kisebbségi önkormányzat elnöke. M Tar Zsuzsanna_____________ M agániskolát akar létrehozni a települési önkormányzat Jászladányban, ahol egy gyermek taníttatásáért havi 2500 forintot kellene fizetni. - Tiltakozunk az ellen, hogy a cigányokat és a szegényeket hátrányosan megkülönböztetik, a gyermekeinket alacsonyabb színvonalú és elkülönített oktatásra kényszerítik - jelentette ki Kállai. A helyi képviselő-testület azzal indokolja a magániskola létrehozásának szándékát, hogy szeretnének végre egy olyan oktatási intézményt, amelybe a valóban tanulni vágyó és akaró gyermekek járnak. A cigány kisebbségi önkormányzat ugyanakkor követeli, hogy a települési önkormányzat oldja fel a több évre szóló építési tilalmat Jászladányban, amelynek határideje a település rendezési tervének elkészülte. Szerintük ezzel az önkormányzat megakadályozza, hogy a nyomorúságos helyzetben élő gyermekes családok a faluban állami segítséggel lakást tudjanak építeni. Kérik, hogy az építkezéseknél lehetőség szerint a helyi munkanélkülieket alkalmazzák közmunkásként. A kisebbségi önkormányzat kitér a romák lakhelye mellett lévő szeméttelepre is, amely miatt az ott élő családok járványveszélynek vannak kitéve. Kérik, temessék be a hulladéklerakót - ebben társadalmi munkát is készek lennének vállalni. Ezzel a kezdeményezéssel az a célunk, hogy a település jövőjét, valamint a magyarok és romák viszonyát meghatározó témákban ne csak a polgármester, a helyi képviselő-testület, hanem az ott élők legszélesebb köre fejthesse ki az álláspontját - hangsúlyozta Kállai. A fórumra meghívták a Belügyminisztérium képviselőjét, Fodor Gábor SZDSZ-es országgyűlési képviselőt és Lukács István jászberényi rendőrkapitányt is, akik azonban nem jelentek meg a rendezvényen. - Csupán azért nem vettem részt a lakossági fórumon, mert nem felelt meg az időpont, ám a szervezőkkel már korábban is közöltem, hogy máskor szívesen ellátogatnék Jászladányba, ugyanis érdekel a helyi cigányság problémája, amelyben ha tudok, mindenképpen segítek - jelentette ki lapunknak Fodor Gábor. A rendezvényen részt vett Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke, aki úgy vélekedett: az állami szervek a roma önkormányzat többszöri megkeresésére sem reagáltak, helyben is minden maradt a régi, ezért helyesli a kiutat kereső népszavazási kezdeményezést.