Magyar Nemzet, 2001. május (64. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-21 / 117. szám

□ Magyar Nemzet Belföld 2001. május 21., hétfő A magyar honvédelem napja Az ünnepen felavatták a Nemzeti Katonai Emlékművet ■ MTI_____________________ E­ lévülhetetlen érdemeket szer­zett az elmúlt ezer év során a hazáját védő magyar katona, tör­ténelmünk a katonai helytállás, a hazájáért vérét hullató, életét is ál­dozó magyar katona történelme is egyben - mondta Szabó János szombaton Ópusztaszeren. A hon­védelmi miniszter a magyar hon­védelem napja alkalmából a Nem­zeti Történeti Emlékparkban fel­avatta a Nemzeti Katonai Emlék­mű című szoborkompozíciót, amelyet Gyurcsek Ferenc Mun­­kácsy-díjas szobrászművész ké­szített. Szabó János avató beszé­dében rámutatott, hogy a magyar katona az államalapítás első per­ceitől kezdve Európa érdekeit is védte. - Politikai, diplomáciai, gazdasági sikereink mellett ennek is köszönhető, hogy hazánk a NATO tagja - közölte. - A honvé­delmi vezetés arra törekszik, hogy minél kedvezőbb kép alakuljon ki a szolgálatot teljesítő egyenru­hásokról és javuljon a katonák társadalmi megbecsülése - ezt már a budapesti Városligetben mondta a honvédelmi tárca veze­tője, amikor tegnap megnyitotta az egész napos ünnepséget. Fodor Lajos vezérezredes, vezérkari fő­nök a megnyitó előtt a Hősök te­rén köszöntötte a huszár és kato­nai hagyományőrzőket. Mint fogalmazott: napjaink felgyorsult társadalmi-technikai fejlődése, a hadügyben zajló kor­szakos változások, a Magyar Hon­védség átalakítása és a NATO-tag­­ság Magyarországra háruló fel­adatainak teljesítése közepette is különös jelentőséget tulajdonít a honvédség vezetése a nemes kato­nai hagyományok megőrzésének. Budapesten, a Hősök terén a huszár és katonai hagyományőrzők is bemutatkoztak FOTÓ: NAGY ZOLTÁN Építési tilalom a Lövérekben Rendkívüli közgyűlést tartott és változtatási tilalmat rendelt el a Lövérek területére Sopron önkormányzata. Ott ugyanis olyan folyamatok indultak el, amelyek veszélyeztetik a hű­ség városának talán legszebb, országos hírű övezetének bá­ját, egyedi arculatát - tájékoz­tatta lapunkat Gimesi Sza­bolcs polgármester. ■ Kiss G£za___________________ A soproni Lövérekben az utóbbi időkben kedvezőtlen építési törekvések jelentek meg. Az értékes ingatlanokra a beruházók 10-12 la­kásos társasházak sorát kezdték fel­építeni, maximálisan kihasználva a megengedett beépíthetőségi arányt. A polgármesteri hivatal megbízásá­ból folyik a Lövérek jellegvédelmét biztosító vizsgálat, és a készülő új szabályozási tervekben is korlátoz­ni kívánják az építtetők városkép­­romboló mohóságát. A korlátozás­sal elejét vették a további pusztítás­nak, és csak a megfontolt rendelet­­alkotást követően - várhatóan a jö­vő év elején - lesz mód újabb épít­kezések megindítására a Lövérek­ben. A rendkívüli közgyűlés foglal­kozott a budapesti Hotel Rózsa­domb ügyével is. Mint közismert, a Globex-botrány legsúlyosabb kár­vallottja, Sopron önkormányzata az elherdált részvények miatt kárpót­lásul a budai panorámába magaso­dó ingatlan tulajdonrészét kapta „cserébe”. Gimesi Szabolcstól meg­tudtuk, hogy a hotel eladása érde­kében a társtulajdonos Hunguest Rt.-vel közösen létrehozott kft. köz­gyűlésére készülnek. Eközben ko­moly tárgyalások folynak a legutób­bi értékesítési pályázatukra érdem­ben reagáló két jelentkezővel. Jelen­leg ugyanis egyikük sem felel meg az eredeti elképzeléseknek. Folytatás az 1. oldalról • Székely szerint sikertelen veszte­getési kísérlet történt tavaly a Gellért téren. Azt ma még nem látja tisztán, hogy a „megszerve­zett csapda” mögött csupán egy vállalkozó bosszúja áll-e, akinek a közbeszerzési bizottság elnöke­ként keresztbe tett, avagy politi­kai provokáció áldozata, amely­nek célja az volt, hogy eltávolít­sák a közbeszerzési korrupciók feltárását is felvállaló közbeszer­zési bizottság éléről. Azt is elkép­zelhetőnek tartja, hogy megszer­vezett „tettenérése” volt az első nagyerejű lépés a kisgazdapártot szétverő botránysorozatnak, ám az ma még kérdés számára, hogy mely politikai erőnek állt legin­kább érdekében, hogy az ő lejára­tásával indítsa meg a kisgazdák elleni támadást. Székely bízik ab­ban, hogy ha sikerül tisztáznia magát a gyanú alól, akkor arra is lesz vállalkozó illetékes hatóság, amely ügye hátterét is feltárja, mert - mint mondja - mégiscsak egy mentelmi joggal védett or­szággyűlési képviselővel szem­ben követtek el jogsértéseket az ügyészségi nyomozók. A képviselő még jóval az októ­ber 12-i „tettenérése” előtt, szep­tember végén egy fenyegető leve­let talált pesthidegkúti háza posta­ládájában a következő szöveggel: „Ne mifelénk kutakodjál, húzz vissza Pestre, mert előbb-utóbb belefojtunk a «csatornába»! Vi­gyázz, mit teszel, megmondtuk, hogy ne keresgélj! Ez még csak a kezdet!!! A mi kezünk hosszú, ne­hogy pórul járj!!! A családodat melegen üdvözöljük, külön a fiai­dat és a nejedet is!!!!!!!!! Reméljük, megjön az eszed!” Jóllehet Székely több efféle fe­nyegetést kapott korábban is, ez azonban meghaladhatta ingerkü­szöbét, mert emiatt levélben for­dult segítségért 2000. szeptember 26-án Orbán Péter országos rend­őrfőkapitányhoz. Székely emlékeztet arra is, hogy október elején a Nap-kelté­ben igen éles hangon bírálta a kis­gazda irányítású tárcákat, azt ál­lítván, hogy „Lenin-fiúk és mosz­­koviták” kerültek a vezetésbe, és azt, hogy „Torgyán József közvet­len közelébe bolsevista lakosok férkőztek, akik folyamatosan de­­zinformálják a párt elnökét, közü­lük is legtöbbet Horváth Béla farkcióvezető-helyettes árt a párt jövőjének”. Horváth erre úgy rep­­likázott október 11-én, hogy Szé­kelynek „ideje lenne pihenni, mert az elmúlt két év parlamenti munkája megviselte az idegeit” a „fiatal pályakezdő politikusnak”. Horváth idézte Tímár György vé­leményét is a honatyáról, eszerint „politikai analfabétizmus, amit csinál”, és Horváth szerint igaza van Lányi Zsoltnak, aki szerint „rendkívül káros a kisgazdapártra nézve, ha ő (mármint Székely) a sajtó útján üzenget, kritizál, sze­mélyeskedik”. Székely ma is kényszerpihenő­jét tölti, Lányi kritikája viszont Székellyel szemben az elmúlt hó­napok eseményeit figyelve, igen­csak idejétmúlt. Október 12-én Székely a Napkeltében megismé­telte vádjait, majd délután „rob­bant a bomba”: vesztegetésen ér­ték a Gellért téren. Polt Péter legfőbb ügyész még aznap levelet intézett az Ország­­gyűléshez, kérve a képviselő men­telmi jogának felfüggesztését. „A mai napon 14 órakor találkoztak a megbeszélt helyen. Rövid beszél­getést követően Bálla Dániel a gépkocsihoz kísérte Székely Zol­tánt..., aki ott belenézett a Bálla Dániel által kinyitott táskába, mi­után megállapította, hogy abban 20 köteg, kötegenként egy-egy millió forint van, az aktatáskát át­vette. A cselekmény elkövetését hangfelvétel, a tettenérésről ké­szült videofelvétel, valamint tanú­­vallomás bizonyítja.” Csakhogy a nyomozás befeje­zését követően, pár héttel ezelőtt, a iratismertetéskor kiderült: a hangfelvétel „élvezhetetlen”, ma­gyarán nem lehet hallani, miről is beszélgetett Székely a vállalkozó­val, a rendőrség által készített vi­deofelvételt pedig a hatóság - egy­előre értehetetlen módon - nem küldte meg az ügyészségi nyomo­zóknak. Székely szerint az, hogy az ügyészségi nyomozó hivatal valót­lan bizonyítékokról tett jelentést a legfőbb ügyésznek, amely alapján Polt mentelmi joga felfüggesztését kérte, alkalmat teremt az ellenzék­nek a legfőbb ügyész későbbi eset­leges támadására is. Sajtóhírek szerint állítólag a Gellért Szálló ipari kamerája is ké­szített felvételt, ám e felvétel lété­ről sem lehet tudni semmit. Ezen túlmenően készültek hang­­felvételek a Bálla által kezdeménye­zett telefonbeszélgetésekről is, ame­lyeken a személyes találkozók idő­pontját egyeztetik a felek, ám ezek Székely állítása szerint nem bizo­nyítják a vesztegetés tényét. Bálla állítása szerint a képvise­lő 30 millió forint kenőpénzt kért azért, hogy a közbeszerzési bizott­ság elnökeként ne támadja a vál­lalkozó nyertes közbeszerzési pá­lyázatát, illetve hogy ne akadá­lyozza meg a projekt megvalósítá­sához szükséges állami támogatás kifizetését. A vállalkozó azt állítja, hogy egy görög étteremben alkud­ta le a 30 milliót 20-ra, amely meg­beszélésről rendőrségi segédlettel hangfelvétel is készült. Székely ezzel szemben ezt is ta­gadja, sőt azt állítja, hogy ameny­­nyiben készült is hangfelvétel, azt tiltott módon, törvénysértő titkos­­szolgálati módszerekkel történhe­tett. Székely elmondta, hogy egyébként ezt a hangfelvételt sem hallgathatta meg az iratismertetés­kor, a beszélgetésből mindöszsze egy 1 perc 10 másodperces részlet leírását olvasta fel az ügyész a Ballával lefolytatott szembesítése­kor. A képviselő azt állítja, hogy ez sem bizonyíték ellene. Székely szerint a vizsgálatot vele szemben lefolytató ügyészsé­gi nyomozó nyíltan elfogult volt vele szemben, egy ízben például az ügyvédje füle hallatára az ügyész azt állította, hogy „szerinte azért lett a közbeszerzési bizottság elnö­ke, hogy megzsarolja a fél orszá­got, a polgármestereket”, majd azt a kérdést tette fel, hogy „mennyi­be került önnek, hogy a bizottság elnöke lett?” Székely különösen azon hábo­rodott fel, hogy az ügyész vezető kormánypárti politikusokról, álla­mi tulajdonú cégek neves vezetői­ről érdeklődött, ezt megelőzően, jelezvén, hogy kedvezőbben jár el vele szemben, ha terhelő vallomást tesz országgyűlési képviselőkre. Az ügyészségi érdeklődés a politi­kusok közül Kövér Lászlóra, Perla­ki Jenőre, Torgyán Józsefre, Stumpf Istvánra, Várhegyi Attilára, Pepó Pálra és Illés Zoltánra terjedt ki. Az ügyész kíváncsi volt arra is, hogy mit tud Kövér Szilárdról, Simicska Lajosról, Kemecsey Ferencről, Rózsa Gyuláról, Pákh Imréről és Auth Henrikről. A honatya el­mondta: ez ügyben Demeter Ervin, titkosszolgálatokat felügyelő mi­niszterhez fordult, jelezvén a men­telmi joguk alól fel nem függesztett honatyákkal kapcsolatos ügyész­ségi adatgyűjtést. Székely szerint az is figyelemre méltó, hogy a „depolitizált” füg­getlen ügyészségi nyomozó hiva­tal hatodik emeletén az osztályve­zető ügyész szobája melletti máso­dik irodában a miniszterelnökre nézve dehonesztáló, A3-asra na­gyított pipás fotó ékesíti a sárgára festett páncélszekrényt, míg egy másik szobában Kövér László exminiszter, expártelnök csend­őrtollas gúnyrajza a dekoráció. - Mondtam is a bilincsbe verve kihallgatásra kísérő rendőrnek, hogy „törzsőrmester úr, ezek nem szeretnek minket” - idézi fel a honatya emlékeit. A képviselő elmondta, hogy panaszt tett az ügyészségi hivatal általa törvénysértőnek ítélt eljárá­sával szemben. Ezt egy ízben el­utasították, a fellebbezés elbírálá­sa folyamatban van. A Legfőbb Ügyészség sajtóosztálya, folya­matban lévő büntetőügyről lévén szó, nem kívánt reagálni a képvi­selő állításaira. —rmiiiii­M»wmMHwmBTii­nnTTTT^^ Székely: Kormánypolitikusokról faggattak Székely Zoltán wmmmmmmmaammsgmmmmmmmmmmmmmtmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Népszavazást akarnak a romák A jászladányi romák támogatják a helyi cigány kisebbségi ön­­kormányzat által kezdeményezett népszavazást, amelytől sor­suk jobbra fordulását várják - közölte lapunkkal a helyi lakos­sági fórumon elhangzottakat Kállai László, a cigány kisebbségi önkormányzat elnöke. M Tar Zsuzsanna_____________ M­ agániskolát akar létrehozni a települési önkormányzat Jászladányban, ahol egy gyermek taníttatásáért havi 2500 forintot kellene fizetni. - Tiltakozunk az el­len, hogy a cigányokat és a szegé­nyeket hátrányosan megkülönböz­tetik, a gyermekeinket alacsonyabb színvonalú és elkülönített oktatásra kényszerítik - jelentette ki Kállai. A helyi képviselő-testület azzal indo­kolja a magániskola létrehozásának szándékát, hogy szeretnének végre egy olyan oktatási intézményt, amelybe a valóban tanulni vágyó és akaró gyermekek járnak. A cigány kisebbségi önkor­mányzat ugyanakkor követeli, hogy a települési önkormányzat oldja fel a több évre szóló építési tilalmat Jászladányban, amelynek határide­je a település rendezési tervének el­készülte. Szerintük ezzel az önkor­mányzat megakadályozza, hogy a nyomorúságos helyzetben élő gyer­mekes családok a faluban állami se­gítséggel lakást tudjanak építeni. Kérik, hogy az építkezéseknél lehe­tőség szerint a helyi munkanélküli­eket alkalmazzák közmunkásként. A kisebbségi önkormányzat ki­tér a romák lakhelye mellett lévő szeméttelepre is, amely miatt az ott élő családok járványveszélynek vannak kitéve. Kérik, temessék be a hulladéklerakót - ebben társadalmi munkát is készek lennének vállalni.­­ Ezzel a kezdeményezéssel az a célunk, hogy a település jövőjét, va­lamint a magyarok és romák viszo­nyát meghatározó témákban ne csak a polgármester, a helyi képvi­selő-testület, hanem az ott élők leg­szélesebb köre fejthesse ki az állás­pontját - hangsúlyozta Kállai. A fórumra meghívták a Belügy­minisztérium képviselőjét, Fodor Gábor SZDSZ-es országgyűlési kép­viselőt és Lukács István jászberényi rendőrkapitányt is, akik azonban nem jelentek meg a rendezvényen. - Csupán azért nem vettem részt a lakossági fórumon, mert nem felelt meg az időpont, ám a szervezőkkel már korábban is kö­zöltem, hogy máskor szívesen ellá­togatnék Jászladányba, ugyanis ér­dekel a helyi cigányság problémája, amelyben ha tudok, mindenkép­pen segítek - jelentette ki lapunk­nak Fodor Gábor. A rendezvényen részt vett Hor­váth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke, aki úgy véleke­dett: az állami szervek a roma ön­­kormányzat többszöri megkere­sésére sem reagáltak, helyben is minden maradt a régi, ezért helyes­li a kiutat kereső népszavazási kez­deményezést.

Next