Magyar Nemzet, 2001. június (64. évfolyam, 127-151. szám)
2001-06-09 / 133. szám
Amerikai-magyar gyakorlat Tömeges ejtőernyős bevetések az Alföld fölött B Zord Gábor László____________ leslövészettel egybekötött összetett harcászati gyakorlatot tartanak Kecskeméten a Magyar Honvédség és az amerikai fegyeres erők alakulatai. Kétszázötven ejtőernyős katona ledobásával tegnap kezdetét vette az a katonai gyakorlat Kecskeméten, amely során az amerikai légideszant-alakulatok a különleges helyzetben végrehajtott akciókat gyakorolják a Magyar Honvédséggel együttműködve. Amerikai részről összesen 800 katona, tizenkét Hercules szállítógép, 2 db C-17es óriás szállítógép és 8 db UH-60-as helikopter vesz részt a Lariat Response elnevezésű gyakorlaton, mely hétfőn éleslövészeti feladat végrehajtásával ér véget a tatárszentgyörgyi gyakorlótéren. Az amerikai csapatok olyan műveleteket gyakorolnak, amelyekkel lehetséges egy valóságos katonai művelet során ellenséges repülőterek elfoglalása, majd az oda beérkező erősítésekkel kiterjedt katonai akció végrehajtása. A szállítógépek és ejtőernyősök fölött amerikai és magyar vadászrepülőgépek is „összecsaptak”. A kecskeméti Szentgyörgyi Dezső Repülőezred MiG-29-es pilótái sikerrel vették fel a „küzdelmet” az Avianóból Magyarországra érkezett F-16-osokkal. Szakértők szerint ismét beigazolódott, hogy az önállóan tevékenykedő vadászrepülőgépek alkalmazása során nemcsak a technika korszerűségének van szerepe, hanem a pilóták kiképzettségének és „virtusának” is. A NATO pilótái egyetértenek abban, hogy ez utóbbi téren a magyar pilótáknak szűkös lehetőségeik ellenére nincs mit szégyellniük. * A hétfőig tartó manőverekben nyolcszáz amerikai és háromszáz magyar katona vesz részt fotó: Koncz György Kiegyező megyék a Dél-Dunántúlon Elsimulni látszanak az állítólagos ellentétek a Dél-Dunántúl három megyéje közt. S ezt nemcsak az utóbbi időszakban egyre sűrűbbé váló megyei egyeztetések, hanem a régiós fejlesztési feladatok egyenlő elosztása is bizonyítja. B ViráCiHai.my Sarolta___________ A Dél-Dunántúlon megalkotott Derűs régió rendezvénysorozat több várost is bejárt már. A területfejlesztési koncepcióról, a térség kitörési pontjait megfogalmazó anyagból kitűnik: a régió jól körülhatárolt,sikeresnek ígérkező programmal állt elő. Olyannal, amely teljes szakmai konszenzuson alapul. A nehéz helyzetben lévő térségből mégis a megyék vitáiról hallani. A térség leszakadásának megállítása mindnyájunknak fontos, ennek ellenére az ellenzék következetesen átpolitizálja a területfejlesztési törvény módosítása óta fennálló tiszta és régóta várt helyzetet - válaszolta lapunk kérdésére Koltai Tamás, a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke. A tanács munkáját ismerve kitűnik, hogy a leghangosabban kritizálók úgymond „kifelé nyilatkoznak”. Az üléseken ugyanis egyhangú döntések születnek. A dél-dunántúli régió az országban elsőként fogadta el fejlesztési koncepcióját, majd hatéves fejlesztési programját. S legutóbb a további hároméves fejlesztési tervezetet is megszavaztuk. Ezek az eredmények azonban nem tudni miért, mégsem kapnak nyilvánosságot, sőt ellentétekről, viszályokról hallani. A déldunántúli regionális fejlesztési terv megvalósítását célzó decentralizált pénzalap 1,7 milliárd forint lesz. Ennek elosztásában teljes szakmai konszenzus alakítható ki, állítja az elnök, és hozzáteszi: a mostani, simulékonyabb ellenzéki nyilatkozatok vélhetőleg a közelgő pénzosztásnak is köszönhetőek. Bár a régiót alkotó megyék öszszefogásáról - amely valóban mindannyiuk érdeke - nem csak beszélni kellene. A régiós szintű egyeztetések sokat használtak Tolna, Baranya és Somogy jó viszonyának - válaszolta a legutóbbi hármas kerekasztalt követően Gyenesei István, Somogy megye önkormányzatának elnöke, aki ugyan nem vett részt az egyeztetésen, ám áthidalhatónak tartja az ellentéteket. Ennek ellenére azonban úgy véli, a mostani egység gyenge lábakon áll. Az önkormányzati választásokat követően, a regionális fejlesztési tanácsok létrehozásakor komoly politikai bizalmatlanság alakult ki nálunk. Ezt kell most áthidalnunk. Mi két nagy régiós szintű feladatot, a megyék informatikai fejlesztését és az intézményrendszer közös hasznosításának programkidolgozását is magunkra vállaltuk. Ez a kisebb lépésekkel - mint a határos települések együttműködési megállapodásai - jó irányba terelheti a régió fejlődését. Ám úgy vélem, a mostani egység törékeny. Kékes Ferenc, Baranya megye önkormányzatának elnöke szerint hiba volt a fejlesztési tanácsokból két éve kihagyni a kamarákat és a szakminisztériumok képviselőit. - Egyetértek Somogy megyével abban, hogy nem garantálhatjuk az egységet, bár felismertük, hogy a verseny nem a régiós megyék, hanem a régiók közt van. S ez a verseny egészséges - jelentette ki. 2001. június 9., szombat Belföld MigOT VeMBCt Megállapodás az árvízkárosultakkal Bakondi György, a Helyreállítási és Újjáépítési Tárcaközi Bizottság vezetője tegnap megállapodott azokkal az árvízkárosult beregi lakosokkal, akik korábban aláírás-gyűjtési akcióba kezdtek azért, hogy a megrongálódott lakásaikat házilagos megoldással vagy helyi vállalkozók bevonásával építsék újjá. Megtudtuk: június 15-ig a bizottság közreműködésével meginduló építkezésekhez szükséges összes szerződést megkötik. BEF.Z.S. ÁKOS_____________________ Gelénes, Gergelyiugornya, Márokpapi, Tiszabecs, Tákos és Tivadar szenvedte a legtöbb kárt a tavaszi árvíz során. Az itt élő emberek az összedőlt házaik újjáépítési munkálatainak előkészítését túl lassúnak találták, és attól féltek, hogy az építkezések nem fejeződnek be az őszi esőzésekig. Mint közöltük, aláírásgyűjtésbe fogtak, hogy az építkezést házilagos megoldással vagy helyi vállalkozók bevonásával is el lehessen kezdeni. Bakondi György tegnap felkereste az érintetteket. A megbeszélést követően lapunk kérdésére elmondta: a károsultak nem voltak tisztában azzal, hogy a helyreállítás és újjáépítés programja teljes mértékben kielégíti azokat az igényeket, amelyek érdekében aláírás-gyűjtési akcióba kezdtek. Mint fogalmazott, a fővállalkozói szerződés rögzíti, hogy a kivitelezést lebonyolító közkereseti társaság az alvállalkozói munkálatokat lehetőleg a beregi térségben található, vagyis helyi iparosokkal végeztesse. Hozzátette: június 15-ig az építkezésekhez szükséges összes szerződést megkötik. Bakondi György továbbra is tarthatónak nevezte a munkálatok befejezéseként korábban megjelölt szeptember 30-i dátumot. A római katolikus egyház segélyszervezeteként számon tartott Magyar Karitász összességében 56 millió forint értékű segélyszállítmányt juttatott el a tiszai árvíz által érintett területekre. Ebből a Kárpátalján élők 32 millió forint értékben részesedtek. Adányi László, a humanitárius szervezet főtitkára lapunk kérdésére elmondta: a térségbe eddig több mint 78 tonna segélyszállítmányt juttattak el. Mivel Kárpátalja a hazainál lényegesen nagyobb kárt szenvedett, ezért a Magyar Karitász inkább erre a területre koncentrálja az erőforrásait. Ide 18 segélyszállítmányt juttattak el. A Magyar Köztársaság által a Kárpátalja újjáépítésére felajánlott 200 millió forint egy része is rajtuk keresztül érkezik a nyugat-ukrajnai megyébe. Adányitól megtudtuk: terveik szerint az ottani nagycsaládosok és mozgássérültek lakásainak felépítésében is közreműködnek. Székely: Félrevezették Polt Pétert A mentelmi bizottság elnöke aggályosnak tartja a képviselővel történteket A mentelmi bizottság rendkívüli és soron kívüli összehívását kérte a hét elején Székely Zoltán országgyűlési képviselő Isépy Tamástól, a bizottság elnökétől. Székely lapunknak elmondta: az ellene folytatott ügyészségi eljárás során olyan törvénysértések adataihoz jutott, amelyek kivizsgálása az Országgyűlés mentelmi bizottsága kompetenciájába is tartozik. Isépy Tamás, a bizottság elnöke is aggályosnak tartja a képviselővel történteket, de mint elmondta, neki nincs joga az ügyben összehívni a testületet. B Torkos Matild________________ Több ízben megsértette mentelmi jogomat a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal, mivel annak felfüggesztése előtt büntetőeljárást folytatott ellenem, s ezt több mint húsz tanúkihallgatási jegyzőkönyv bizonyítja - állítja Székely Zoltán, akit vesztegetéssel gyanúsít az ügyészségi nyomozó hivatal. A képviselőt tavaly októberben állítólag tetten érték, amint húszmillió forint kenőpénzt fogadott el - a nyomozó hivatallal együttműködő - Balla Dániel vállalkozótól. A több mint három hónapot előzetes letartóztatásban töltött, jelenleg házi őrizetben lévő képviselő állítása szerint őt nem érték tetten, az ügyészség csupán egy vesztegetési kísérletet leplezett le. Székely szerint bírói engedély nélkül, titkosszolgálati eszközökkel gyűjtöttek adatokat ellene, sőt mentelmi jogát is megsértve, tanúkat hallgattak ki egy ellene folytatott büntetőeljárásra hivatkozva. A képviselő a nyomozó hivatal állítólagos törvénysértéseinek bizonyítékait személyes meghallgatásán kívánja átadni a bizottságnak, jegyzőkönyveztetni akarja a dokumentumokat. A büntetőeljárás során Székely szerint kiderült: a mentelmi jog kikérésének időpontjában az úgymond tetten ért vesztegetési bűncselekmény bizonyítékaként hivatkozott hang- és videofelvétel nem állt a nyomozó hivatal rendelkezésére. Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény alapján képviselőt csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni, márpedig Székely szerint éppen arra nincs bizonyítéka az ügyészségnek, hogy őt bűncselekmény elkövetésénél érték volna tetten. Székely nem kevesebbet állít, mint hogy a nyomozó hivatal tavaly decemberi átiratában „súlyosan és tudatosan félrevezette” Polt Péter legfőbb ügyészt, aminek következtében Polt megtévesztette az Országgyűlést, ezáltal Székely mentelmi jogát két esetben is hamis állítások és nem létező bizonyítékok alapján függesztették fel. A képviselő szerint felmerül az ügyészségi nyomozó hatósággal szemben a hivatal által elkövetett közokirat-hamisítás alapos gyanúja is. Székely elmondta: Nerpel Zsolt ügyész tavaly december 13-án határozatban rendelte el 72 órás őrizetbe vételét a Balla-féle ügytől teljesen független emődi önkormányzati ügy miatt, ez ügyben pedig a nyomozó hatóság sem állítja, hogy tetten érték volna. Székely állítása szerint a nyomozati anyagból és a tanúvallomási jegyzőkönyvekből egyértelműen kiderül, hogy hatósági üldözésének a parlamenti közbeszerzési bizottságának elnökeként végzett munkája adja az alapját. Ugyanis a nyomozás kizárólag azokra a közbeszerzési ügyekre terjedt ki, amelyek törvénysértő voltára Székely még 2000. február 25-én tartott sajtótájékoztatóján hívta fel a figyelmet. Isépy Tamás a Magyar Nemzetnek kijelentette: Székely Zoltán mentelmi jogának felfüggesztéséről a mentelmi bizottság egyhangú javaslatára az Országgyűlés határozott. A mentelmi jog felfüggesztéséhez az is elegendő indok, hogy egy képviselő bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható - fűzte hozzá. Isépy hangsúlyozta: a képviselők mentelmi joga nem különleges jog, a mentelmi jog azt hivatott védeni, hogy a képviselőt közjogi tevékenysége végzésében ne akadályozzák. Isépy elmondta: a legfőbb ügyész átiratában leírt tényállást hatáskör hiányában nem vizsgálhatta, így nem mérlegelte az abban megjelölt alapos gyanú bizonyítékait, és nem foglalkozott acselekmény büntetőjogi értékelésével sem, mert ez a büntetőügyekben eljáró hatóság és a bíróság feladata. A mentelmi bizottság csupán azt vizsgálta, hogy a legfőbb ügyészi átiratban foglaltak alapján indokolt vagy indokolatlan az érintett képviselő mentelmi jogának felfüggesztése - tette hozzá. A mentelmi bizottság a Székely-ügyben arra az álláspontra helyezkedett, hogy a legfőbb ügyész indítványában megjelölt, a gyanú alapjául szolgáló cselekmény a korrupciós jellege miatt súlyosan veszélyezteti az Országgyűlés tekintélyét. A bizottság úgy ítélte meg: a képviselő érdeke is azt kívánja, hogy a gyanú megalapozottsága a bírósági eljárásban tisztázódjék - szögezte le Isépy. Kijelentette: a házszabály vonatkozó rendelkezése szerint a mentelmi bizottság rendkívüli összehívását a köztársasági elnök, a kormány, illetve a bizottság tagjainak egyötöde kezdeményezheti. A bizottság elnöke szerint Székely rossz helyre küldte kérelmét, azt az Országgyűlés elnökének kellett volna címeznie. Mindazonáltal Isépy Tamás is aggályosnak tartja a Székely Zoltán képviselővel történteket. A bizottság elnöke szerint Székelynek akkor is joga lett volna látogatnia az Országgyűlés plenáris üléseit, amikor előzetes letartóztatásban volt, illetve úgy véli, a házi őrizetben lévő képviselőnek jelenleg is biztosítani kellene annak lehetőségét, hogy elláthassa országgyűlési képviselői feladatait Székely Zoltán