Magyar Nemzet, 2002. április (65. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-16 / 88. szám
2002. április 16., kedd Gazdaság Magyar Nemzet EB Fejlődésnek indult az észak-alföldi régió Papcsák Ferenc: A természeti katasztrófák során megmutatkozó összefogás az, amely hazánkat beemeli az Európai Unióba Szeretném megértetni az emberekkel, hogy legjobb, ha saját kezükbe veszik sorsuk alakítását, és nem mondanak le arról a lehetőségről, hogy jobb körülményeket teremtsenek önmaguk és közösségük számára - nyilatkozta lapunknak Papcsák Ferenc ügyvéd, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Tanács tagja, a Fidesz-MDF országgyűlési képviselőjelöltje, aki eddigi munkájáról és jövőbeni terveiről is beszámolt. PAPCSÁK FERENC Nyíregyházán született 1966. február 19-én. Nős, két gyermek édesapja. 1980-ban Tiszavasváriban tanult vegyianyag- és gyógyszergyártó szakmunkásként, majd 1983-ban Állami Ifjúsági Nívódíjat kapott. Ezután Budapesten a Chinoin Rt.-nél dolgozott. A fizikai munka mellett az újpesti Könyves Kálmán Gimnázium esti tagozatán tanult és 1986-ban érettségizett. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának nappali tagozatára 1987-ben nyert felvételt, majd egyéni ügyvédi irodát nyitott Solymáron. Tagja az ÁPV Rt. Igazgatóságának, illetve a Magyar Statisztikai Társaságban és a Pest Megyei Ügyvédi Kamara fegyelmi tanácsában is tevékenykedik. Hunyor Erna_________________________ M iért tartja fontosnak, hogy azok a fejlesztések, amelyek az eltelt négy év alatt elkezdődtek Szabolcs-Szatmár Bereg megyében, továbbfolytatódjanak? Mindenekelőtt azért, mert ez a megye Magyarország leghátrányosabb régióinak egyike. Nem rendelkezik nyersanyaggal, jelentős ipari kultúrája nincs, földjeinek aranykorona-értéke alacsony, ugyanakkor az ország lakosságának egytizede él itt. - Melyek voltak a legégetőbb feladatok a régió kialakításakor? - Először is meg kellett állapodnunk a szomszéd megyékkel, hogy melyik statisztikai régióhoz kapcsolódjon a megye. Ennek eredményeképpen megalakult Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye társulásából az észak-alföldi régió és a hozzá kapcsolódó munkaszervezetek. A következő kihívást pedig az jelenti, hogy mennyire sikerül a régiót és ezen belül megyénket felzárkóztatni a fejlettebb területek sorába. Ennek első lépése az kellett legyen, hogy az autópálya minél hamarabb érje el térségünket. - Az elmúlt időszakban súlyos természeti csapások érték a régiót, azon belül is Szabolcs megyét. Mennyire sikerült az emiatt keletkezett problémákat megoldani? - Valóban, a két súlyos tiszai árvíz, a ciánszennyezés és az 1999-es rendkívüli hóesés okozta helyzet is az északkeleti régiót sújtotta. Az árvíz levonulása után a polgárok és a kormány egy emberként kezdték meg azokat a mentési és újjáépítési munkálatokat, amelyek több tízmilliárd forintba kerültek. Ez az összeg nem tartalmazta a régi gátak, gátrendszerek újjépítését, megerősítését és az új gátak építését, azt külön minisztériumi forrásokból fedezték. Bereg több mint 1700 lakása, családi háza, illetve útjai újjáépültek. Sőt nem csupán újjáépült, hanem a tájegység hagyományos, a környezethez és a korhoz illeszkedő stílusa alapján született meg az a falusi környezet, amelynek belföldi és külföldi turisztikai vonzereje egyaránt jelentős. A térségben sok olyan kis- és középvállalkozó él, aki a természeti katasztrófák következtében részben vagy egészben elveszítette javait, vállalkozását. Hogyan tudtak segíteni rajtuk? - Az újjáépítés mellett nagyon nagy szerepe volt a kísérőprogramoknak is. A Gazdasági Minisztérium a vállalkozások élénkítése, helyreállítása érdekében a beregi térségre speciális programcsomagot dolgozott ki és alkalmazott. A mikro-, kis- és középvállalkozások számára a Széchenyi-terv részeként a gazdasági tárca 500 millió forintos külön forrást biztosított a természeti katasztrófák által sújtott kisvállalkozások számára. Ezek a források gyorsan és bürokráciamentesen jutottak el az érintett hátrányos helyzetben lévő vállalkozásokhoz. A Belügyminisztériumnak is volt egy külön költségkerete, amelyből településenként tízmillió forintot biztosított pályáztatás nélkül. Ennek a forrásnak a felhasználásáról maguk a települések dönthettek. Úgy ítélem meg, hogy a kormány ezen a területen példaértékű munkát végzett. Az ilyen és ehhez hasonló polgári összefogás az, amely Magyarországot be tudja emelni az Európai Unióba. Milyen előrelépések történtek az oktatásban és a gazdaság fejlesztésében? - A magam részéről különös hangsúlyt fektetek az oktatás fejlesztésére, ezért is hoztam létre egy olyan tehetséggondozó alapítványt, amely a hátrányos helyzetű Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei fiatalok továbbtanulási lehetőségét és esélyeit javítja, biztosítja. Elsősorban általános iskolás korú tanulókról van szó, akiknek a szülei nincsenek olyan anyagi helyzetben, hogy gyermekeiket megfelelő könyvekkel, taneszközökkel tudják ellátni. Ezeknek az eszközöknek a beszerzésében segít az alapítványom. Ha ennyivel hozzá tudtam járulni a térség felzárkóztatásához, akkor már megérte belekezdeni. Ám a kormány is felismerte, hogy ebben a térségben érdemes az oktatásba beruházni, így iskola épül Kemecsén, iskolabővítésre került sor Kótajon, Székelyen pedig letettük az alapkövét annak az iskolának, amelyet várhatóan 2002 augusztusában adunk át. A kormány Nyíregyházán a főiskola területén egy több milliárd forintos beruházást valósít meg. A térség gazdaságfejlesztésének egyik legfontosabb kérdése azonban az autópálya megépítése, amelynek munkálatai már elkezdődtek, a teljes szakasz 2006- ig el fogja érni az országhatárt. -Ez a kérdés már a Horn-kabinet idején is felvetődött. Milyen előrelépés történt ebben a kormányzati ciklusban? - A Horn-kormány program jában 2008-ig érte volna el az autópálya az ukrán határt, a mostani tervek szerint pedig 2006-ban valósulna meg mindez. Sőt 2002. november 30-án már autópályán érhetjük el az észak-alföldi régiót, benne Nyíregyházát, Debrecent és vonzáskörzetét. - Miért torpant meg az autópálya-építés 1998-ban? - A korábbi koncessziós szerződések rendezése miatt. Addig ugyanis nem lehetett továbbépíteni az autópályát, ameddig az MSZP-kormány által megkötött, egyébként előnytelen koncessziós szerződések lezárása még nem történt. Hiba azt felróni, hogy a Fidesz-kormány közbeszerzések nélkül épített autópályát, ugyanis eddig egyetlen kormány sem tett másként. A korábbi időszakban koncesszióba adták az autópálya építésének jogát. Ez történt az M3-as esetében is. A koncesszor felállította a fizetőkapukat, majd 1998-ban a Fidesz-kormány felülvizsgálta az MSZP által kötött rendkívül előnytelen szerződéseket, és mindenki számára megnyugtatóan rendezte azt. Ma az autópálya-építések a hazai vállalkozásoknak és nem a külföldieknek adnak munkát. - Mit jelent a Széchenyi-terv a régió számára? - A magyar gazdaság motorjaként aposztrofált Széchenyi-tervnek legfontosabb szerepe a megye felzárkóztatásában van. A legutóbbi bérlakás-építési programban a huszonnégy nyertes pályázatból a megye négy települése kapott forrást bérlakás építésére. A nyertesek között találhatjuk Nyíregyházát, Nyírkércset, Nagyhalászt, Vasmegyert és szülővárosomat, Demecsert. Ez utóbbi településen harminckét bérlakást építenek a támogatás segítségével. A másik kiemelkedő fontosságú feladat a szociális ellátórendszer erősítése. Szabolcsban a korábbi szövetkezeti rendszerben alacsony jövedelmekkel rendelkeztek az emberek, aminek következtében nagyon kevés nyugdíjat kapnak. Ezért bírt rendkívüli fontossággal, hogy a Széchenyi-terven belül olyan részpályázati csomag is legyen, ami idősek otthonára, gondozóházak építésére is lehetőséget ad. A jövő szempontjából mit tart a legfontosabb feladatnak? - A térség felzárkózásának érdekében legfontosabb az autópályák építésének folytatása. Lényeges, hogy az önkormányzatok közmunkaprogram-pályázatai tovább folytatódjanak. Nem szabad azoknak a foglalkoztatási projekteknek sem megtorpanniuk, amelyek már elindultak. Ösztönözni kell az inkubátorházak, vállalkozói házak építését, amelyek valójában a kisvállalkozásokat magukba foglaló, azokat támogató, kedvezményeket biztosító logisztikai centrumok. Tovább kell vinni a kialakított országos hálózatú mikrohitelezés rendszerét a térségben, melynek az öszszege az elmúlt négy év alatt megháromszorozódott. Folytatni kell azokat a beruházásokat, amelyek munkalehetőséget is jelentenek a térségben élők számára. Végül szeretném megértetni az emberekkel, hogy legjobb, ha saját kezükbe veszik sorsuk alakítását, és nem mondanak le arról a lehetőségről, hogy jobb körülményeket teremtsenek önmaguk és közösségük számára. FOTÓ: NAGY ZOLTÁN Enyhülő feltételek az áfatérítésben? A Pénzügyminisztérium állásfoglalása szerint nem kötelező a kereskedő vállalkozásoknak az általános forgalmi adó (áfa) visszatérítése a külföldi utasok számára. ■ MTI_____________________________ Nem kötelező a kereskedő cégeknek a külföldi utasokat megillető áfa visszatérítése a Pénzügyminisztérium (PM) álláspontja szerint - jelentette ki Kelemen László a szaktárca képviseletében tegnap, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) rendezvényén. Ugyanakkor a szövetség jelen lévő tagjai szerint az április 1-jétől hatályos kormányrendelet nem egyértelmű, a jogászok meglátása szerint ugyanis ez alapján minden kereskedőnek kötelessége a külföldieket megillető áfa visszatérítése. Kelemen László a rendezvényen ígéretet tett arra, hogy a Pénzügyminisztérium nyilvánosságra hozza hivatalos állásfoglalását az ügyben. Egy tavaly elfogadott kormányrendelet szerint április 1-jétől nem az adóhivatal, hanem a kereskedő cégek fizetik vissza a külföldiek áfáját. Az áfa visszatérítéséről a kereskedőnek abban az esetben kötelező gondoskodni, ha április elseje előtt vásárolt árunál erre a vevőnek lehetőséget biztosított, és még nem telt le a kiviteltől számított 183 napos határidő. A külföldi ugyanis a vásárlás napjától számított 90 napon belül kell, hogy elhagyja az áruval az országot, és az ezt követő 183 napon belül jogosult az áfa visszatérítésére. Kelemen László szerint a korábbi szabályozás visszaélésekre adott lehetőséget. Az adóhivatal ugyanis sokszor csak a negyedéves áfabevallások után tudta ellenőrizni, hogy a külföldiek valóságos cégtől kapott számla alapján igényelték-e vissza hónapokkal korábban az áfát. Az új, április 1-jétől érvényes szabályozás szerint külföldi csak abban az esetben kap vissza áfát, ha a kereskedő hajlandó a visszaigénylő lap kitöltésére. Erről a szándékáról tájékoztatni kell az érintetett. A kereskedő által kiállított dokumentumot a vámhatóság pecsételi le akkor, amikor az árut kivitték az országból. Ezután az áfát az igényelheti vissza, akinek a papírok a kezében vannak. VPOP: áprilisig 461 milliárdos a bevétel M MlNICATÁRSlTNNKTÓl__________________ A vám- és pénzügyőrség áprilisig 460,7 milliárd forint vám- és adóbevételt könyvelt el, 5,5 milliárddal többet, mint a múlt év első három hónapjában - tájékoztatta a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) Bevételi Főigazgatósága a Magyar Távirati Irodát (MTI). Az első háromhavi vámbevétel 26 milliárddal, illetve 1,4 százalékponttal kevesebb, mint az időarányos teljesítés, ami a szakemberek szerint az év eleji, szezonálisan kisebb külkereskedelmi teljesítményt tükrözi. Ugyanakkor a 23,6 százalékos időarányos teljesítés 0,6 százalékponttal több, mint a múlt év azonos időszakának eredménye. Vám- és importbefizetésből 44,9 milliárd forint érkezett be március végéig, ami 3,4 milliárddal haladja meg a múlt év hasonló időszakát, míg 20 milliárddal magasabb az időarányos tervnél. Fogyasztási és jövedéki adóból 111,9 milliárd forintot szedtek be, ami 4,9 milliárd forinttal több a tavaly ilyenkorinál, viszont mintegy 30 milliárddal elmarad a tervezettől. Az üzemanyagok jövedéki adójából 63,8 milliárd forint folyt be, ami 4,8 milliárd forinttal több, mint 2001 első három hónapjában. A dohánytermékek utáni adójegyekből 28,8 milliárd forint jött be, ami 0,6 milliárddal marad el a múlt év első háromhavi bevételétől. Egyéb termékek - szeszes italok - jövedéki adójából 11,8 milliárd forint származott, 0,6 milliárddal több, mint az egy évvel korábbi időszakban. A 7,2 milliárd forint import fogyasztásiadó-bevétel 0,1 milliárddal haladja meg a múlt év első háromhavi számát. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának kimutatásai szerint az általános forgalmi adóból 301,9 milliárd forint bevétel származott, 3 milliárddal kevesebb, mint 2001 azonos időszakában. Ez a szám 1,5 százalékkal, 18,7 milliárddal marad el az idei időarányosan tervezett bevételtől. A 2002. évi költségvetési előirányzat 1948 milliárd forint vám- és adóbevételt tartalmaz, ami 33 milliárddal kevesebb a múlt évi teljesülésnél. -TÁJÉKOZTATÓAZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELŐ KÖZPONT RT. 2002.ÁPRILIS 8. ÁPRILIS 12. KÖZÖTT TARTOTT AUKCIÓIRÓL □ DISZKONT KINCSTÁRJEGY AUKCIÓK A sorozat száma: D020717 D021002 D030416 ISIN kód: HU-0000513643 HU-0000513536 HU-0000513742 A forgalomba hozatal jellege: első kibocsátás rábocsátás első kibocsátás Az aukció időpontja: 2002. 04. 09. 2002 04. 10. 2002. 04. 11 Eredeti kibocsátás napja: 2002.04 17. 2002.03.20. 2002.04 17 A teljesítés napja: 2002.04 17. 2002 04.17. 2002.04. 17. Lejárat napja: 2002.07. 17. 2002. 10.02. 2003.04. 16. Aukciós értékesítésre meghirdetett mennyiség (M Ft): 25 000,00 30 000,00 30 000,00 A benyújtott érvényes ajánlatok mennyisége (M Ft): 60 598,11 58 406,53 44 063,24 Az elfogadott ajánlatok mennyisége (M Ft): 29 999,98 30 000,00 30 000,00 Kibocsátás végleges mennyisége (M Ft): 33 000,00 33 000,00 39 000,00 Maximális éves hozam (%) - EHM: 8,43 8,39 8,34 Minimális éves hozam (%)-EHM: 8,15 8,00 7,90 Átlagos éves hozam (%) - EHM: 8,37 8,37 8,31 Maximális eladási ár (%): 98,0085 96,4486 92,6970 Minimális eladási ár (%): 97,9415 96,2819 92,3215 Átlagos eladási ár (%): 97,9559 96,3904 92,3470 Az állampapírok - a 3 hónapos futamidejű diszkont kincstárjegy kivételével - bevezetésre kerülnek a Budapesti Értéktőzsdére. BUDAPEST, 2002. ÁPRILIS 15. ÁLLAMADÓSSÁG KEZELŐ KÖZPONT RT. I .MAGYAR ÁLLAMPAPÍRD ÁLLAMI GARANCIÁVAL-