Magyar Nemzet, 2002. április (65. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-16 / 88. szám

2002. április 16., kedd Gazdaság Magyar Nemzet EB Fejlődésnek indult az észak-alföldi régió Papcsák Ferenc: A természeti katasztrófák során megmutatkozó összefogás az, amely hazánkat beemeli az Európai Unióba Szeretném megértetni az emberekkel, hogy legjobb, ha saját ke­zükbe veszik sorsuk alakítását, és nem mondanak le arról a le­hetőségről, hogy jobb körülményeket teremtsenek önmaguk és közösségük számára - nyilatkozta lapunknak Papcsák Ferenc ügyvéd, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Ta­nács tagja, a Fidesz-MDF országgyűlési képviselőjelöltje, aki eddigi munkájáról és jövőbeni terveiről is beszámolt. PAPCSÁK FERENC Nyíregyházán született 1966. február 19-én. Nős, két gyermek édesapja. 1980-ban Tiszavasváriban tanult vegyi­anyag- és gyógyszergyártó szakmunkásként, majd 1983-ban Állami Ifjúsági Nívódíjat kapott. Ezután Budapesten a Chinoin Rt.-nél dolgozott. A fizikai munka mellett az újpesti Könyves Kálmán Gimnázium esti tagozatán tanult és 1986-ban érettsé­gizett. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának nappali tago­zatára 1987-ben nyert felvételt, majd egyéni ügyvédi irodát nyi­tott Solymáron. Tagja az ÁPV Rt. Igazgatóságának, illetve a Magyar Statisztikai Társaságban és a Pest Megyei Ügyvédi Ka­mara fegyelmi tanácsában is tevékenykedik.­ ­ Hunyor Erna_________________________ M iért tartja fontosnak, hogy azok a fejlesztések, amelyek az eltelt négy év alatt elkezdődtek Szabolcs-Szatmár Bereg megyé­ben, továbbfolytatódjanak?­­ Mindenekelőtt azért, mert ez a megye Magyarország leghátrá­nyosabb régióinak egyike. Nem rendelkezik nyersanyaggal, jelen­tős ipari kultúrája nincs, földjei­nek aranykorona-értéke alacsony, ugyanakkor az ország lakosságá­nak egytizede él itt. - Melyek voltak a legégetőbb feladatok a régió kialakításakor? - Először is meg kellett álla­podnunk a szomszéd megyékkel, hogy melyik statisztikai régióhoz kapcsolódjon a megye. Ennek eredményeképpen megalakult Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bi­­har és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye társulásából az észak-alföl­di régió és a hozzá kapcsolódó munkaszervezetek. A következő kihívást pedig az jelenti, hogy mennyire sikerül a régiót és ezen belül megyénket felzárkóztatni a fejlettebb területek sorába. Ennek első lépése az kellett legyen, hogy az autópálya minél hamarabb érje el térségünket. - Az elmúlt időszakban súlyos természeti csapások érték a régiót, azon belül is Szabolcs megyét. Mennyire sikerült az emiatt kelet­kezett problémákat megoldani? - Valóban, a két súlyos tiszai árvíz, a ciánszennyezés és az 1999-es rendkívüli hóesés okozta helyzet is az északkeleti régiót súj­totta. Az árvíz levonulása után a polgárok és a kormány egy em­berként kezdték meg azokat a mentési és újjáépítési munkálato­kat, amelyek több tízmilliárd fo­rintba kerültek. Ez az összeg nem tartalmazta a régi gátak, gátrend­szerek újjépítését, megerősítését és az új gátak építését, azt külön minisztériumi forrásokból fedez­ték. Bereg több mint 1700 lakása, családi háza, illetve útjai újjáépül­tek. Sőt nem csupán újjáépült, ha­nem a tájegység hagyományos, a környezethez és a korhoz illeszke­dő stílusa alapján született meg az a falusi környezet, amelynek bel­földi és külföldi turisztikai vonz­ereje egyaránt jelentős.­­ A térségben sok olyan kis- és középvállalkozó él, aki a természe­ti katasztrófák következtében rész­ben vagy egészben elveszítette ja­vait, vállalkozását. Hogyan tudtak segíteni rajtuk? - Az újjáépítés mellett nagyon nagy szerepe volt a kísérőprogra­moknak is. A Gazdasági Miniszté­rium a vállalkozások élénkítése, helyreállítása érdekében a beregi térségre speciális programcsoma­got dolgozott ki és alkalmazott. A mikro-, kis- és középvállalkozá­sok számára a Széchenyi-terv ré­szeként a gazdasági tárca 500 mil­lió forintos külön forrást biztosí­tott a természeti katasztrófák által sújtott kisvállalkozások számára. Ezek a források gyorsan és bürok­ráciamentesen jutottak el az érin­tett hátrányos helyzetben lévő vál­lalkozásokhoz. A Belügyminiszté­riumnak is volt egy külön költség­­kerete, amelyből településenként tízmillió forintot biztosított pá­lyáztatás nélkül. Ennek a forrás­nak a felhasználásáról maguk a te­lepülések dönthettek. Úgy ítélem meg, hogy a kormány ezen a terü­leten példaértékű munkát végzett. Az ilyen és ehhez hasonló polgári összefogás az, amely Magyaror­szágot be tudja emelni az Európai Unióba.­­ Milyen előrelépések történtek az oktatásban és a gazdaság fej­lesztésében? - A magam részéről különös hangsúlyt fektetek az oktatás fej­lesztésére, ezért is hoztam létre egy olyan tehetséggondozó alapít­ványt, amely a hátrányos helyzetű Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei fiatalok továbbtanulási lehetősé­gét és esélyeit javítja, biztosítja. Elsősorban általános iskolás korú tanulókról van szó, akiknek a szü­lei nincsenek olyan anyagi hely­zetben, hogy gyermekeiket megfe­lelő könyvekkel, taneszközökkel tudják ellátni. Ezeknek az eszkö­zöknek a beszerzésében segít az alapítványom. Ha ennyivel hozzá tudtam járulni a térség felzárkóz­tatásához, akkor már megérte be­lekezdeni. Ám a kormány is felis­merte, hogy ebben a térségben ér­demes az oktatásba beruházni, így iskola épül Kemecsén, iskolabőví­tésre került sor Kótajon, Széke­lyen pedig letettük az alapkövét annak az iskolának, amelyet vár­hatóan 2002 augusztusában adunk át. A kormány Nyíregyhá­zán a főiskola területén egy több milliárd forintos beruházást való­sít meg. A térség gazdaságfejlesz­tésének egyik legfontosabb kérdé­se azonban az autópálya megépí­tése, amelynek munkálatai már elkezdődtek, a teljes szakasz 2006- ig el fogja érni az országhatárt. -Ez a kérdés már a Horn-kabi­­net idején is felvetődött. Milyen előrelépés történt ebben a kor­mányzati ciklusban? - A Horn-kormány program­ jában 2008-ig érte volna el az au­tópálya az ukrán határt, a mostani tervek szerint pedig 2006-ban va­lósulna meg mindez. Sőt 2002. no­vember 30-án már autópályán ér­hetjük el az észak-alföldi régiót, benne Nyíregyházát, Debrecent és vonzáskörzetét. - Miért torpant meg az autópálya-építés 1998-ban? - A korábbi koncessziós szer­ződések rendezése miatt. Addig ugyanis nem lehetett továbbépíte­ni az autópályát, ameddig az MSZP-kormány által megkötött, egyébként előnytelen koncessziós szerződések lezárása még nem történt. Hiba azt felróni, hogy a Fidesz-kormány közbeszerzések nélkül épített autópályát, ugyanis eddig egyetlen kormány sem tett másként. A korábbi időszakban koncesszióba adták az autópálya építésének jogát. Ez történt az M3-as esetében is. A koncesszor felállította a fizetőkapukat, majd 1998-ban a Fidesz-kormány felül­vizsgálta az MSZP által kötött rendkívül előnytelen szerződése­ket, és mindenki számára meg­nyugtatóan rendezte azt. Ma az autópálya-építések a hazai vállal­kozásoknak és nem a külföldiek­nek adnak munkát. - Mit jelent a Széchenyi-terv a régió számára? - A magyar gazdaság motorja­ként aposztrofált Széchenyi-terv­­nek legfontosabb szerepe a megye felzárkóztatásában van. A legutób­bi bérlakás-építési programban a huszonnégy nyertes pályázatból a megye négy települése kapott for­rást bérlakás építésére. A nyertesek között találhatjuk Nyíregyházát, Nyírkércset, Nagyhalászt, Vasme­­gyert és szülővárosomat, Deme­­csert. Ez utóbbi településen har­minckét bérlakást építenek a támo­gatás segítségével. A másik kiemel­kedő fontosságú feladat a szociális ellátórendszer erősítése. Szabolcs­ban a korábbi szövetkezeti rend­szerben alacsony jövedelmekkel rendelkeztek az emberek, aminek következtében nagyon kevés nyug­díjat kapnak. Ezért bírt rendkívüli fontossággal, hogy a Széchenyi-ter­­ven belül olyan részpályázati cso­mag is legyen, ami idősek otthoná­ra, gondozóházak építésére is lehe­tőséget ad.­­ A jövő szempontjából mit tart a legfontosabb feladatnak? - A térség felzárkózásának ér­dekében legfontosabb az autópá­lyák építésének folytatása. Lénye­ges, hogy az önkormányzatok köz­­munkaprogram-pályázatai tovább folytatódjanak. Nem szabad azok­nak a foglalkoztatási projekteknek sem megtorpanniuk, amelyek már elindultak. Ösztönözni kell az inku­bátorházak, vállalkozói házak épí­tését, amelyek valójában a kisvál­lalkozásokat magukba foglaló, azo­kat támogató, kedvezményeket biz­tosító logisztikai centrumok. To­vább kell vinni a kialakított orszá­gos hálózatú mikrohitelezés rend­szerét a térségben, melynek az ösz­­szege az elmúlt négy év alatt meg­háromszorozódott. Folytatni kell azokat a beruházásokat, amelyek munkalehetőséget is jelentenek a térségben élők számára. Végül sze­retném megértetni az emberekkel, hogy legjobb, ha saját kezükbe ve­szik sorsuk alakítását, és nem mon­danak le arról a lehetőségről, hogy jobb körülményeket teremtsenek önmaguk és közösségük számára. FOTÓ: NAGY ZOLTÁN Enyhülő feltételek az áfatérítésben? A Pénzügyminisztérium állásfoglalása szerint nem kötelező a kereskedő vállalkozásoknak az általános forgalmi adó (áfa) visszatérítése a külföldi utasok számára. ■ MTI_____________________________ N­em kötelező a kereskedő cé­geknek a külföldi utasokat megillető áfa visszatérítése a Pénz­ügyminisztérium (PM) álláspontja szerint - jelentette ki Kelemen László a szaktárca képviseletében tegnap, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) rendezvényén. Ugyanakkor a szövetség jelen lévő tagjai szerint az április 1-jétől hatályos kormányrendelet nem egyértelmű, a jogászok meglátása szerint ugyanis ez alapján minden kereskedőnek kötelessége a külföl­dieket megillető áfa visszatérítése. Kelemen László a rendezvényen ígéretet tett arra, hogy a Pénzügy­minisztérium nyilvánosságra hozza hivatalos állásfoglalását az ügyben. Egy tavaly elfogadott kormány­­rendelet szerint április 1-jétől nem az adóhivatal, hanem a kereskedő cégek fizetik vissza a külföldiek áfá­ját. Az áfa visszatérítéséről a keres­kedőnek abban az esetben kötelező gondoskodni, ha április elseje előtt vásárolt árunál erre a vevőnek lehe­tőséget biztosított, és még nem telt le a kiviteltől számított 183 napos határidő. A külföldi ugyanis a vásár­lás napjától számított 90 napon be­lül kell, hogy elhagyja az áruval az országot, és az ezt követő 183 napon belül jogosult az áfa visszatérítésére. Kelemen László szerint a korábbi szabályozás visszaélésekre adott le­hetőséget. Az adóhivatal ugyanis sokszor csak a negyedéves áfabe­vallások után tudta ellenőrizni, hogy a külföldiek valóságos cégtől kapott számla alapján igényelték-e vissza hónapokkal korábban az áfát. Az új, április 1-jétől érvényes szabályozás szerint külföldi csak abban az esetben kap vissza áfát, ha a kereskedő hajlandó a visszaigény­lő lap kitöltésére. Erről a szándéká­ról tájékoztatni kell az érintetett. A kereskedő által kiállított do­kumentumot a vámhatóság pecsé­teli le akkor, amikor az árut kivitték az országból. Ezután az áfát az igé­nyelheti vissza, akinek a papírok a kezében vannak. VPOP: áprilisig 461 milliárdos a bevétel M Ml­NICATÁRSlTNNKTÓl__________________ A vám- és pénzügyőrség áprili­sig 460,7 milliárd forint vám- és adóbevételt könyvelt el, 5,5 mil­­liárddal többet, mint a múlt év el­ső három hónapjában - tájékoz­tatta a Vám- és Pénzügyőrség Or­szágos Parancsnoksága (VPOP) Bevételi Főigazgatósága a Magyar Távirati Irodát (MTI). Az első háromhavi vámbevétel 26 milliárddal, illetve 1,4 százalék­­ponttal kevesebb, mint az időará­nyos teljesítés, ami a szakemberek szerint az év eleji, szezonálisan ki­sebb külkereskedelmi teljesít­ményt tükrözi. Ugyanakkor a 23,6 százalékos időarányos teljesítés 0,6 százalékponttal több, mint a múlt év azonos időszakának ered­ménye. Vám- és importbefizetésből 44,9 milliárd forint érkezett be március végéig, ami 3,4 milliárddal haladja meg a múlt év hasonló idő­szakát, míg 20 milliárddal maga­sabb az időarányos tervnél. Fo­gyasztási és jövedéki adóból 111,9 milliárd forintot szedtek be, ami 4,9 milliárd forinttal több a tavaly ilyenkorinál, viszont mintegy 30 milliárddal elmarad a tervezettől. Az üzemanyagok jövedéki adójából 63,8 milliárd forint folyt be, ami 4,8 milliárd forinttal több, mint 2001 első három hónapjában. A dohány­­termékek utáni adójegyekből 28,8 milliárd forint jött be, ami 0,6 milli­árddal marad el a múlt év első há­romhavi bevételétől. Egyéb termékek - szeszes ita­lok - jövedéki adójából 11,8 milli­árd forint származott, 0,6 milli­­árddal több, mint az egy évvel ko­rábbi időszakban. A 7,2 milliárd forint import fogyasztásiadó-be­­vétel 0,1 milliárddal haladja meg a múlt év első háromhavi számát. A Vám- és Pénzügyőrség Or­szágos Parancsnokságának ki­mutatásai szerint az általános for­galmi adóból 301,9 milliárd forint bevétel származott, 3 milliárddal kevesebb, mint 2001 azonos idő­szakában. Ez a szám 1,5 százalék­kal, 18,7 milliárddal marad el az idei időarányosan tervezett bevé­teltől. A 2002. évi költségvetési elő­irányzat 1948 milliárd forint vám- és adóbevételt tartalmaz, ami 33 milliárddal kevesebb a múlt évi teljesülésnél. -TÁJÉKOZTATÓ­AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELŐ KÖZPONT RT. 2002.ÁPRILIS 8. ÁPRILIS 12. KÖZÖTT TARTOTT AUKCIÓI­RÓL □ DISZKONT KINCSTÁRJEGY AUKCIÓK A sorozat száma: D020717 D021002 D030416 ISIN kód: HU-0000513643 HU-0000513536 HU-0000513742 A forgalomba hozatal jellege: első kibocsátás rábocsátás első kibocsátás Az aukció időpontja: 2002. 04. 09. 2002 04. 10. 2002. 04. 11 Eredeti kibocsátás napja: 2002.04 17. 2002.03.20. 2002.04 17 A teljesítés napja: 2002.04 17. 2002 04.17. 2002.04. 17. Lejárat napja: 2002.07. 17. 2002. 10.02. 2003.04. 16. Aukciós értékesítésre meghirdetett mennyiség (M Ft): 25 000,00 30 000,00 30 000,00 A benyújtott érvényes ajánlatok mennyisége (M Ft): 60 598,11 58 406,53 44 063,24 Az elfogadott ajánlatok mennyisége (M Ft): 29 999,98 30 000,00 30 000,00 Kibocsátás végleges mennyisége (M Ft): 33 000,00 33 000,00 39 000,00 Maximális éves hozam (%) - EHM: 8,43 8,39 8,34 Minimális éves hozam (%)-EHM: 8,15 8,00 7,90 Átlagos éves hozam (%) - EHM: 8,37 8,37 8,31 Maximális eladási ár (%): 98,0085 96,4486 92,6970 Minimális eladási ár (%): 97,9415 96,2819 92,3215 Átlagos eladási ár (%): 97,9559 96,3904 92,3470 Az állampapírok - a 3 hónapos futamidejű diszkont kincstárjegy kivételével - bevezetésre kerülnek a Budapesti Értéktőzsdére. BUDAPEST, 2002. ÁPRILIS 15. ÁLLAMADÓSSÁG KEZELŐ KÖZPONT RT. I .MAGYAR ÁLLAMPAPÍ­R­­­­D ÁLLAMI GARANCIÁVAL­-

Next