Magyar Nemzet, 2002. december (65. évfolyam, 280-303. szám)
2002-12-16 / 292. szám
Magyar Nemzet • Kultúra 2002. december 16., hétfő Rovatvezető: Hegyi Zoltán Átmeneti vereséget szenvedtünk Gilbert de Greeve borúlátó gondolatai a Kodály Zoltán megálmodta zenei nevelés jövőjét illetően Százhúsz esztendővel ezelőtt e napon született Kodály Zoltán zeneszerző, népzenekutató, zenepedagógus, az egyetemes zenekultúra kiemelkedő alakja. Zsenijének tudható be a korszakos felismerés, hogy az ifjúság zenei nevelése az emberi kultúra fejlődésének egyik záloga. Szellemi örökségének ápolásáért az elmúlt évtizedekben sokan és rengeteget tettek. Egy ideje azonban veszélybe került a kodályi elveken nyugvó zeneoktatás jövője. Többek közt erről is kérdeztük Gilbert de Greeve-et, a Nemzetközi Kodály Társaság elnökét. » Kálmán Gyöngyi_______________E lnök úr, elmesélné, hogyan ismerte meg a kodályi zenepedagógiát? - Belgiumban sokáig hiányzott a középfokú zeneművészeti oktatás, csak a felsőfokú képzést nyújtó királyi konzervatórium létezett. 1970- ben alapították meg az antwerpeni állami zeneakadémiát, melynek igazgatója lettem. Tapasztalatlan voltam ezen a területen, hiszen friss zongoraművészi diplomával tértem haza az Egyesült Államokból. A brüsszeli Erzsébet királyné versenyelnöke, egykori professzorom meggyőzött arról, hogy az új iskola igazgatása rendkívüli lehetőség arra, hogy valami új dolog jöhessen létre a belgiumi zeneoktatásban. Rám bízták a feladatot, ámde nem tudtam, hogyan kezdjek hozzá. És itt „robbant be” a mindennapjaimba Kodály Zoltán, akinek pedagógiai módszerét addig nem ismertem. Szülőhazámban rövid tájékozódás után rájöttem, hogy a gyerekek zenei nevelése egyáltalán nem a zenéből indul ki. Különféle pedagógiai módszereket ajánlottak nekem bevezetésre, köztük Kodályét. Magyarországra jöttem, hogy saját szememmel győződjem meg az itt folyó gyakorlatról, eredményekről. Többek között a Marczibányi téri iskola zeneóráit, illetve Szőnyi Erzsébet zeneakadémiai kurzusait tanulmányoztam. A tapasztaltak alapján nyilvánvalóvá vált számomra, hogy a Kodály-programot úgy tudjuk elindítani Belgium flamandlakta területein, ha a zeneoktatásunkat flamand népdalokra alapozzuk. Öszszeválogattam egy fiatal oktatógárdát, és 1972-től megkezdtük a Kodály-módszeren alapuló, alapfokú zenei nevelést. - Milyen eredményeket értek el? - Hattól tizenkét éves korig ötször egy héten, napi fél órában folyt az ének-zene tanítás. Mi küldtük a zeneakadémiánkról az erre felkészített tanárokat. Hat év múltán Szőnyi Erzsébet megelégedéssel állapította meg, hogy Magyarországon kívül Belgiumban sikerült a programot teljesen a kodályi elveknek megfelelően végigcsinálni. Másutt ugyanis angolra fordított magyar népdalokat tanítottak. Kodály minden népnek a saját népdalkincsét ajánlotta a zenei nevelés alapjául. Háromszáz növendékkel kezdtünk, huszonnyolc év múltán, amikor felhagytam a zeneakadémia irányításával, négyezernél is több diákunk volt. Sajnos, az elmúlt évtizedben súlyos válságba került a zeneoktatásunk, ami azzal függ össze, hogy öt kormány váltotta egymást Belgiumban, és a költségvetés gondjai az oktatásunkat is sújtják. Az itteni kollégáimtól tudom, hogy Magyarországon is nehézre fordult a helyzet. Annyi bizonyos, hogy a mi programunkból legalább tizenkétezren profitáltak két közép- és tíz általános iskolában. Ez a szám jelentős, hiszen a zeneoktatás még ma sem része az általános iskolai tantervnek. Gyakran találkozom emberekkel, akik lelkendezve mesélik, hogy a hodályosztályokba jártak. A legnagyobb jutalom, amikor elmondják, hogy bár nem zenészek lettek, rendszeres koncertlátogatók, szabad idejükben kórusban énekelnek. - Mióta áll a Nemzetközi Kodály Társaság élén? - A hatodik Nemzetközi Kodály Szimpóziumot Fabiola királyné, Kodály nagy tisztelője védnökségével 1983-ban, Antwerpenben rendeztük. Akkor választották az 1975- ben, Kecskeméten alapított társaság alelnökévé. Három és fél éve kértek fel elnöknek. - Mi ragadta meg önt a kodályi elvek közül a leginkább? - Az, hogy a Kodály-módszer mindig a zenéből indul ki, míg a többi a pedagógiai technikákból. Kodály azt tanította, azzal a hangközzel kell kezdeni a zenetanítást, amely a leggyakoribb az illető nemzet zenéjében. Ez nálunk, Belgiumban is bevált, a gyerekeink azonnal pozitívan reagáltak. - Egy héttel ezelőtt a Magyar Kodály Társaság konferenciát rendezett Kodály Zoltán születésének évfordulója tiszteletére. E tanácskozáson ön is felszólalt, s előadásában aggodalmának adott hangot... - Kodályt még ma is sokan félreértik, módszerét a szolmizálással azonosítják. De erről szó sincs, egy egész filozófia áll a tanítása hátterében. Azzal a gondolattal, hogy mindenki számára legyen hozzáférhető a muzsika, azzal, hogy elvei demokratikusak, nem tesz különbséget tehetséges és nem tehetséges ember között, Kodály az egész emberiség kulturális fejlődéséért szállt síkra. Harmincöt évvel halála után mi, akik azonosultunk elveivel, szomorúan állapíthatjuk meg, hogy átmeneti vereséget szenvedtünk. Az énekórák gyakorisága, a minőségi tananyag tekintetében mindenképpen. Háttérbe szorult - még hazájában is - az énekoktatás, ez pedig hamarosan kihat a zenetanulásra is. Belgiumban már most észlelni, hogy csökkent az énekkarok, zenekarok száma. Az a kérdés, ki tudunk-e jutni ebből a szorult helyzetből? Ehhez az érintettek, a tanárok és a muzsikusok azonnali összefogására van szükség. A magyar kormánynak be kell látnia, hogy egyetemes érdekünk, hogy a más nemzeteknek példát mutató magyar énekzene oktatás jelenlegi válsága megoldódjék. Magyarország komoly hírnevet szerzett az elmúlt évtizedekben a kodályi elveken nyugvó zenei nevelésnek köszönhetően. A magyar modellt az egész világ ismeri, páratlan eredményének tartja a szakképzett tanárokat, a bevált, kitűnő tananyagot, a tanórák közé beépített, napi zenei gyakorlatot. Ez a modell persze élni fog tovább, csak esetleg nem itt, hanem Finnországban például, ahol jelentős anyagi áldozatot hoznak a zenei nevelés ügyéért. Kutatási eredmények igazolják, hogy azok a gyerekek, akik intenzív zenei nevelést kapnak, jobban produkálnak a többi tárgyból is, szociálisan érettebbeknek bizonyulnak, jobban kommunikálnak, mint a „normál” osztályban tanulók. - Mit kíván tenni az ügy érdekében a társaság elnökeként? - Minden alkalmat megragadok, hogy felemeljem szavamat a magyar gondok ügyében. Ami a világméretű koordinálást illeti, a világ harmincöt országából való a tagságunk, tizenhat nemzeti Kodály-társaság vagy -intézet működik Japántól Amerikáig, Koreától Angliáig. A Kodályprogram tehát sokfelé elevenen él. Ámde minél távolabb megyünk a forrástól, annál nagyobb a veszélye annak, hogy valamelyest torzul a program. Itt jön a mi szerepünk, s mi folyamatosan tudatosítjuk a módszer alkalmazóiban, hogy saját zenei matérián kell alapulnia a jó zeneoktatásnak. Tudjuk, hogy az oktatás színvonala világméretekben egyre lejjebb süllyed. A gyerekek képességeit már-már csak egy bizonyos irányban fejlesztik. Háttérbe szorul az érzelmi nevelés, az emberformálás. De ki döntse el, hogy milyen irányban fejlesztjük az embert? - ebben látom a legnagyobb veszélyforrást. Az oktatás olyan eszköz, amellyel építhetjük, de akár szét is rombolhatjuk az emberi társadalmat. E .Egész filozófia áll Kodály tanításának hátterében fotó: nagy Zoltán Rendezvények a zeneszerző születésnapján • Munkatársunktól._____________ K ecskeméten Kodály Zoltán születésének 120. évfordulója alkalmából ma 11 órakor megemlékezés és koszorúzás lesz a vasútállomásnál, a Kodály Zoltán téren. Esztergomban, a szabadidőközpontban 18 órakor emlékestet tartanak. Budapesten a Zeneakadémia nagytermében 19.30 órakor kezdődik a KÓTA szervezésében az ünnepi díszhangverseny. Műsoron: Kodály kórusművei, szimfonikus zenekari darabjai és a Psalmus Hungaricus. Közreműködik a Magnificat Gyermekkar, a Cantemus Gyermekkar, a Bárdos Leánykar, a Pécsi Egyetemi Női Kar, a Honvéd Férfikar, a Pannon Volán Rt. Bartók Béla Férfikara, a Budapesti Monteverdi Kórus, a Kecskeméti Pedagógus énekkar, a Pécsi Kamarakórus, a Nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem vegyes kara, a Győri Filharmonikusok és Wendler Attila. Fölszállott a páva, Miklósi Anna___________________ A z elmúlt esztendőben különleges sorozatokat indított a Hungaroton Records. Az egyik - a nagy magyar zeneművészeket bemutató - széria, melynek több darabjáról szóltunk eddig, a másik a Janus, amely a zeneszerzők által több változatban is megkomponált műveket tartalmaz. Mindkét sorozatban nemrég jelent meg egy-egy Kodálylemez, minden bizonnyal az évfordulóra való külön figyelemmel. Ferencsik János, a legendás dirigens portréját a szép archív felvételen mint Kodály-interpretátort ismerhetjük meg. A felcsendülő művek: a Háry János szvitváltozata, részletek a Háry-daljátékból, a Balettzene, a Marosszéki táncok és az album utolsó számaként elhangzó Galántai táncok. Kis magyar előadóművészet-történet rejlik a korongon, hiszen a Ferencsikkel együttműködő partnerek nem kevésbé híresek: Tiszay Magda, Palló Imre, Maleczky Oszkár. A közreműködő zenekar pedig nem más, mint a Filharmóniai Társaság Zenekara, melynek jó ideig elnök-karnagya volt - mellette több más tisztséget is ellátva természetesen, hiszen az Állami Hangversenyzenekar történetének egy máig aranykornak tartott periódusában állt az együttes élén. A Kodály zeneszerzői életművében oly népszerű zenekari művek közül a Háry János kétféle feldolgozása érdekes felfedezésekre készteti a hallgatót. A szvit ötlete valószínűleg Bartóktól származik, bemutatója néhány hónappal követte a színpadi mű premierjét. A két darab hangulata, mondanivalója, végső kicsengése merőben más. Mint Bónis Ferenc zenetörténész egyik tanulmányában rámutat, a szvit záródarabja, A császári udvar bevonulása derűs, ragyogó, katarzis nélküli, emelkedett jelenet. A dalműben viszont ezután a szcéna után „érzékeljük a megrendülés okozta megtisztulás momentumát: csak itt következik a jellempróbáló választás a gazdagság és idegenség vagy a szegénység és otthon között”. A Janus-korongon a Marosszéki táncok, a Székely keserves és a Fölszállott a páva témájának feldolgozásai hallhatók. A Marosszéki táncok zongorára és zenekarra készült verziói nagyjából egy időben keletkeztek. Molnár Antal észrevétele szerint: „A színes zongorafogalmazásból szinte önmaguktól lépnek ki a zenekari verzió hangszer-kombinációi és hangorgiái.” A zeneszerző műhelyét másként mutatja a Székely keserves két, különböző változata. A tizenhat évvel a zongoraverzió után született vegyes kari művet Bárdos Lajos mutatta be az Éneklő ifjúság mozgalom első hangversenyén. Eltérő a strófák száma, különbözik a két darab dramaturgiája is. A Fölszállott a páva három alakban szólal meg. A férfikari változat a legszikárabb, legmegrendítőbb az első 1937-ből. Ezt követi a szelídebb, vegyes karra komponált kórusmű 1960-ból. A sort a variációs elveken nyugvó, színpompás zenekari változat zárja. kultura@magyarnemzet.hu három változatbanBékés-tarhosi emlékkönyv Huszonöt esztendő dicsőséges krónikája . Munkatársunktól_____________ Békés-tarhoson 1946-47-ben megszületett Magyarország első állami ének-zenei általános iskolája. Az Énekiskola - amelyet Gulyás György álmodott meg - zeneszerető, fejlett erkölcsű, mélyen érző és gondolkodó embereket bocsátott útnak - ámde felső utasításra 1954- ben egyik pillanatról a másikra bezárták. Kodály Zoltán többször ellátogatott Tarhosra, s elismerte a zenepedagógiai eredményeket. Az iskolaalapító Gulyás György a nagy kudarcot győzelemmé formálta át. Megalapította - többek között - a Debreceni Zeneművészeti Szakközépiskola leánykarát, a Kodály Kórust hivatásos együttessé alakította, életre hívta a Debreceni Nemzetközi Kórusversenyt, és Ferencsik János biztatására 1976- ban elindította a Békés-tarhosi Zenei Napok rendezvénysorozatát. Az azóta eltelt negyedszázad krónikája olvasható a Békés-tarhosi Zenei Napok - nyitott könyv 1976-tól című kötetben. Bemutatkoznak benne a rendezvények pillérei: a baráti kör, a karvezetői mesterkurzus, a vonószenekari tábor, a szakközépiskolai zongoraverseny, a nemzetközi kürtkurzus, a fuvolakurzus, a Szép magyar beszéd tanári továbbképző tanfolyam és a körösi nyári akadémia ének-zenei szekciója. A nagyszerű, példaértékű tarhosi múlt eleven tovább éléséről ad számot az emlékkönyv, benne sok-sok emlékidézéssel, elbűvölő fotográfiákkalcsoportképekkel. Magyar tehetség Fejtörőnk hétről hétre a magyar kultúra hatszor hat hírességének nevét rejti. Rejtvényünk soraiban öt rangos író nevét rejtettük el. Ha válaszában az írók keresztnevét írja a rejtvénybe, a biharugrai kőművesinasból lett író családnevét olvashatja. Trilógiája Talpalatnyi földemmel jelent meg. - ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Sütő..., Advent a Hargitán szerzője Németh..., Égető Eszter írója Szabó..., Debrecen cívis város írónője Vas..., jó stiliszta, regényeiben Jókait követi Romhányi..., rímei után Rímhányónak is nevezték 151-292 |___________________________________________________________________________________________________________| Beküldendő az újságból kivágott, hat darab táblázat 2002. december 30-ig. Cím: 1091 Budapest, Üllői út 51. A borítékra írják rá Magyar tehetség - Fejtörő A megfejtők között hetente három nyereményutat sorsolunk ki. Az e heti nyertesek nevét december 31-i lapszámunkban olvashatják. A fődíj sorsolására 2003. január 31-én kerül sor. Fénymásolt megoldásokat nem fogadunk el. A játékon a Nemzet Kft. munkatársai nem vehetnek részt.