Magyar Nemzet, 2004. augusztus (67. évfolyam, 200-228. szám)

2004-08-30 / 227. szám

A­­lapie­ren­et • Látó-Tér 2004. augusztus 30., hétfő Szerkeszti: Szényi Gábor latoter@magyarnemzet.hu Tízmilliók baloldali sajtómunkásoknak A Nemzeti Felnőttképzési Intézet szerint nincs szó elfogultságról, de a bírálóbizottság névsorát titkolják Folytatás az 1. oldalról . A Nemzeti Felnőttképzési Intézetet még 2002 júliusában hozta létre Kiss Péter akko­ri munkaügyi miniszter. A szervezet inter­netes honlapján az üvegzsebtörvénynek köszönhetően tavaly tavasz óta megtudha­tó, kik és mekkora összeget tehetnek zseb­re az érdekes nevekkel kiírt pályázatokon. Az idén júliusban zárult le például a Ma­gyarország európai uniós csatlakozásával kapcsolatos ismeretek, az oktatás, a fel­nőttképzés és az egész életen át tartó tanu­lás feltételrendszerének és programjainak népszerűsítése című tender, amelyen a Nap-kelte-tulajdonos Gyárfás Tamás cégé­nek, az St Plusz Kft.-nek 25 millió forintot ítéltek oda, a City Televíziós Műsorszolgál­tató Kft.-nek pedig, amelynek 1999 és 2002 között Hiller István kulturális miniszter felügyelőbizottsági tagja volt, 9,5 millió fo­rintot. Tavaly szeptemberben Az egész életen át tartó tanulás népszerűsítése nevű médiapá­lyázaton újabb tízmillió forintot tehetett zsebre az St Plusz Kft. Gyárfás cége mellett 16 milliót kapott a Show & Game Produk­ciós Kft., amelyhez olyan alkotások kapcso­­­­lódnak, mint a Bagi-Nacsa Show vagy a Dá­­ridó. (Emlékezetes, az egykori Dáridó házi­gazdája, Lagzi Lajcsi nyáron egy debreceni szocialista kampánygyűlésen vett részt, pe­dig akkor már a közszolgálati televíziónál dolgozott.) Ugyanezen a pályázaton négy­millió forint jutott Mester Ákos Telegráf Kft.-jének, ötmillió a Bolgár György-publi­­cisztikáiról elhíresült, ingyenesen osztoga­tott Metró újság kiadójának, a MTG Metró Gratis Kft.-nek. A balliberális megyei lapok többségét birtokló Axel Springer Magyaror­szág Kft. három és fél milliót, míg az érde­keltségébe tartozó Petőfi Lap- és Könyvki­adó Kft. négy és fél milliót kasszírozott. A Módszerek a pályakezdők munkaerő­piaci esélyeinek javítására című pályázaton Gyárfás cége tavaly ősszel újabb kilenc-, míg a Petőfi Lap- és Könyvkiadó több mint ötmillió forintot kapott. Csaknem ötmillió forinthoz jutott a Media Flash Kft. is, amely cégről sok mindent elárul, hogy például Ju­piter és az ökrök című magazinműsorát minmmm nyolcmillió forinttal támogatta meg a Soros Alapítvány. A pályázatok nevei változnak, a győzte­sekéi kevésbé. Az Esélyegyenlőség című tenderen az S1 Plusz újabb nyolcmilliót ka­szál. (Esélyegyenlőségben különösen ott­hon van Gyárfás Tamás, hiszen - mint arról korábban beszámoltunk - cége egy ez év végéig szóló megállapodás értelmében 12,5 millió forintot kap az Esélyegyenlőségi Kor­mányhivatal feladatainak népszerűsíté­séért. Cserébe a Nap-keltében a kelleténél is gyakrabban találkozhattunk a hivatal ko­rábbi vezetőjével, Lévai Katalinnal.) Az Axel Springer (ötmillió forint) és az MTG Gratis (két és fél millió forint) mellett ezút­tal feltűnik a kormányhoz simuló Klub Rá­dió is, amely Bolgár Györggyel a fedélzetén 3,6 millió forintot érdemelt ki. A kiírás „pártatlanságára” jellemző, hogy a Magyar Rádió két pályázata összesen is egymillió forinttal kevesebbet kaphatott, mint a Klub Rádió egyetlen próbálkozásával. Nem kell sokat lapozni, és újra a Klub Rádióba botlunk: az Interaktív tájékoztatás­sal a munkahelyteremtésért az EU-csatla­­kozás küszöbén című tenderen négymillió forintot buliztak ki maguknak tavaly szep­temberben. Mielőtt hiányérzetünk támad­na, újra feltűnik az S1 Plusz (húszmillió fo­rint) és az Axel Springer (12,5 millió forint) neve, de ez már Az Európai Unió és a mun­ka világa fedőnevű projekt. Az újdonság erejével hat a tízmillió fo­rintig jutó Új Spirit Kft., amely a Hit Gyüle­kezete közvetlen befolyása alatt áll, illetve a tizenhárommillió forintot bezsebelő TV Pictures Productions Műsorkészítő Bt., amelyet Friderikusz Sándor alapított és ve­zetett tavaly decemberig. A Népszabadság Rt. ötmillió forintja szinte fel sem tűnik a sok nulla között, a korábban a Népszava tu­lajdonosaként megismert Bleuer István ESMA Spanyol-Magyar Reklám Kft.-je azonban annál inkább: az ESMA csoport két cége összesen tizennégymillió forinttal lett gazdagabb a pályázaton. Az ESMA fel­ügyelőbizottságában található az a Börcsök Dezső is, aki a kormányhoz a lehető legkö­zelebb álló Népszavát kiadó Editorial Kft.­nek a tagja, korábban pedig ügyvezető­je volt. Előkerül még az RTL Klubot üzemeltető Magyar RTL Televízió Rt. kisebbségi tulaj­donosaként és a csatorna egyik legnagyobb, műsorbeszállítójaként megismert IKO-Pro­duction Kft. is, amely három pályázatával csaknem negyvenkétmillió forintot zsebelt be. Már-már unalmas, de tény: tavaly ta­vasszal a Népszabadság újabb öt-, a Klub Rádió négy és fél, az St Plusz húsz-, a Teleg­ráf Kft. pedig tizenkétmillió forinthoz jutott. A Mikroszkóp Színpad, amelyet az adócsa­lással gyanúsított Sas József vezet, tizenkét­millió forint gazdája lett Az egész életen át tartó tanulás népszerűsítése című tenderen. A Hit Gyülekezetéhez köthető Magyar ATV ötmillió, míg a Gálvölgyi-show-t gyártó Ti­voli Filmprodukció Kft. tízmillió forintot szerzett ugyanebben a kiírásban. Show & Game Produkciós Kft. 16000000 Ft St. Plusz Kft. 92000 000 Ft (7 pályázat) Telegráf Kft. 16000000 Ft (2 pályázat) Tivoli Filmprodukciós Kft. 10 000 000 Ft TV Pictures Productions Műsorkészítő Bt. 13 000 000 Ft Ezek után megkérdeztük a Nemzeti Fel­nőttképzési Intézet illetékesétől, elfogulat­lannak tartja-e a pályázatok elbírálását, de Szivi József szakmai igazgatóhelyettes sze­rint abban politikai szempontok nem ját­szanak szerepet. Kijelentette: fele-fele arányban állami és társadalmi szervezetek szakértőiből áll a bírálóbizottság, az öt-ki­lenc fős grémium névsora azonban nem publikus. ■ Axel Springer csoport ^ 31 000 000 Ft (6 pályázat) CITY Televíziós Műsorszolgáltató Kft 9500 000 Ft Esma csoport ^ 14 000 000 Ft (2 pályázat) Hit Gyülekezete-érdekeltségek ^ 15 000000 Ft (3 pályázat) IKO-Production Kft. ^ 42 000 000 Ft (3 pályázat) Klubrádió Kft. ^ 12100000 Ft (3 pályázat) Media Flash Kft. ^ 5 000 000 Ft . Mikroszkóp Színpad 12 000 000 Ft MGT Metró Gratis Kft. 7 500 000 Ft Népszabadság Rt. 10 000 000 Ft (2 pályázat) MAGYAR NEMZET-GRAFIKA Ili­ighiui A Haraszti Gyula______________________________ M­ár a védelmi felülvizsgálat első lépéseinek megtételekor sejtettem, hogy szövetsége­seink - politikai nyilatkozataik, együtt­működési készségük, illetve a bennünket érintő NATO-állásfoglalások tekintetében - gyorsabban fogják legitimálni a haderő-átalakítást, mint a hazai köz­vélemény, illetve az itthoni politikai partnereink - hang­súlyozza Juhász Ferenc honvédelmi miniszter a szaktár­ca honlapja számára alákérdező újságírónak mosolygó arccal. Az internetes újság PR-fotóján is látszik azonban, hogy komoly gondokat rejtenek a miniszter egyre sűrű­södő homlokredői. A kínmosoly a krónikus forráshiány mellett talán annak is köszönhető, hogy a NATO több esetben is bírálta hazánkat, mert nem vagyunk képesek teljesíteni a szövetségnek tett felajánlásainkat. Minisztériumi forrásaink szerint ma már nyílt titok a szakértők körében, hogy pénzhiány miatt a következő kormányzati ciklusra kell halasztani a haderőreform fel­adatainak jelentős részét. A honvédelmi miniszter ta­gadja, hogy túltervezték volna az átalakítás programját, a lapunk birtokába került dokumentumok tanúsága szerint azonban több mint kétszázmilliárd forint hiány­zik a 2006 végéig tervezett védelmi vizsgálat finanszíro­zásához. Ez azt eredményezte, hogy a reformok egy ré­sze nem valósulhat meg az előttünk álló tíz évben, és a feladatok többségét a következő ciklus honvédelmi ve­zetésének kell végrehajtania. Az erre vonatkozó kérdé­sünkre Juhász Ferenc egy kormányszóvivői tájékoztatón azt válaszolta: nem a szaktárca tervezte túl a feladatokat, hanem egy olyan tízéves programot dolgoztak ki, amely­­ben bizonyos feladatokat előbb kell végrehajtani, egyes fejlesztéseket pedig el kell halasztani a „minisztérium szándékaitól független körülmények”, például a szállítá­soknál felmerülő gondok vagy a „világban bekövetkező változások” miatt. Információink szerint azonban a Ma­gyar Honvédség tervezési és koordinációs főosztálya tíz­éves fejlesztési és szervezetépítési terveinek kidolgozá­sakor az derült ki, hogy a védelmi felülvizsgálat alapján elgondolt feladatok jelentős résére nincs meg a fedezet a HM költségvetésében. A Pénzügyminisztérium (PM) által a megszorításo­kat követően elküldött forrás-előrejelzés alapján 2004- ben 13,8 milliárd forinttal, míg 2005-ben 10,4 milliárd­­dal kevesebb a szaktárca költségvetése az előzetes kalku­lációkhoz képest. Ugyanakkor a védelmi felülvizsgálat szerint 2005-2006-ra előirányzott feladatok a PM által prognosztizált új forrásokhoz viszonyítva 210 milliárd forinttal kerülnek többe a honvédelmi tárca által terve­zettnél. Ezt az összeget a tervezési és koordinációs főosz­tály és a szaktárca felső szerveinek javaslata szerint egy­értelműen a személyi juttatások korlátozásával, a be­szerzések elhalasztásával, az infrastrukturális és műkö­dési költségek „újratervezésével” lehet előteremteni. A HM Gazdasági Tervezőhivatala csaknem 70 milliárd fo­rint megtakarítását javasolja a személyi költségek csök­kentésével a következő két évben, és számos beruházást halasztana el, például műszaki, technikai, híradó-, elekt­ronikai és informatikai fejlesztési programokat. A Hon­védelmi Minisztérium logisztikai és haditechnikai fej­lesztési felügyeleti főosztálya ugyanakkor több mint tíz pontban tett javaslatokat a haderőreformban tervezett katonai beruházások elhalasztására, költségeinek csök­kentésére. Ennek megfelelően felülvizsgálták és időben eltolták a Gripen vadászgépek fegyverzetének beszerzé­sét. Az első hét vadászgéppel együtt csak a fegyverek egy részét vesszük meg 2006-ban, a többi eszközt a maradék hét Gripen megérkezése után 2007 végére szállítják le a magyar légierőnek. Hollósi Nándor HM-főtanácsadó tájékoztatása sze­rint a fegyverzet tervezett költsége összesen 28 milliárd forint, ennek legnagyobb tételét a rakéták beszerzése je­lenti. A szerződést elsőként azonban csak a gépágyúk lő­szereiről és a nagy pontosságú fegyverek célba juttatásá­hoz szükséges segítő konténerek vásárlásáról kötik meg. A rakéták beszerzésénél Hollósi állítása szerint meg kí­vánják várni az USA kormányának ajánlatát, ettől teszik függővé, hogy kiírnak-e pályázatot. Lapunk azonban úgy tudja, hogy súlyos kételyek merültek fel az amerikai AMRAAM-rakéták beszerzése körül, mert a svéd va­dászgép további exportsikerének esélyeit csökkentendő, a washingtoni kormányzat nem kívánja engedélyezni a rakéták legújabb változatainak exportját azokba az or­szágokba, amelyek Gripent szereznek be. A HM-nek már meg kellett volna kezdeni a Gripenek földi kiszolgálórendszerének kiépítését is, de egyelőre kérdéses, hogy mi valósulhat meg ebből az idén, hiszen a magyar vadászgépprogram tervezett költségei nem tartalmazzák az infrastrukturális beruházásokat. Egy­előre nem történtek lépések a Gripenekhez tartozó tankergépek beszerzésének, illetve fenntartási költségei­nek vállalása terén sem, és hiába igénylik tőlünk légi szállító eszközök beszerzését, mert Juhász Ferenc hon­védelmi miniszter kerek perec kijelentette: erre nincs forrása az állami költségvetésnek. Szenes Zoltán vezérkari főnöktől megtudtuk azt is, hogy a Mi-24-es harci helikopterek felújítására sem jut pénz, mert ezekre egyenként legalább 800 millió forintot kellene fordítani, hogy megfeleljenek a NATO követel­ményeinek. A helikopterek úgynevezett NATO-inter­operabilitás-eléréséhez a források annak ellenére sem elegendők, hogy a katonai szövetség nyolcról négyre csökkentette a magyar harci helikopterekről szóló igé­nyeit. A vezérkari főnök tájékoztatása szerint a HM-nek le kellett mondania új, könnyű páncélos BTR járművek vásárlásáról is. A védelmi felülvizsgálat alapján a szak­tárca 27 milliárdot költött volna 115 ilyen harci jármű megvásárlására, az új elképzelés szerint azonban a rak­táron lévő, konzervált BTR-eket teszik harcképessé, ami csak kilencmilliárd forintba kerül. A HM arról is lemondott, hogy Tatán már ebben a ciklusban korszerűen felszerelt, könnyű vegyes ezredet hozzon létre, az erre tervezett költségek egy részét a deb­receni dandár fejlesztésére költik majd. Az év végéig be­fejeződik a hódmezővásárhelyi zászlóalj felszerelése, de a rádióeszközöket nem kapja meg ez az egység sem. Ér­tesüléseink szerint a szaktárca ajánlotta fel a NATO-nak, hogy 2013-ra felállít egy magas készenlétű könnyű lö­vészdandárt, de a NATO egy könnyűlövész-zászlóalj biz­tosítását már 2005 elejétől, egy további zászlóaljét 2006 végétől, a teljes dandár létrehozását pedig 2010-re kéri. Ugyancsak 2010-re kívánja a katonai szövetség a ké­szenlétét egy gépesített lövészdandárnak is. Ezekre azonban a tízéves összesített haditechnikai fejlesztési terv szerint nincs forrása a szaktárcának. Felboríthatja a HM költségvetését egyes felajánlott légvédelmi fejlesztések megindítása is. NATO-támoga­­tás nélkül például csaknem ötmilliárd forintot kellene áldoznunk a Veszprémbe tervezett légi vezetésirányítási központ (ARS) létesítésére, de évente 800 millió forint költség jelentkezik a szövetség úgynevezett Repülőgép­fedélzeti korai riasztási és irányítási programjának keze­lőszervezetéhez (NAPMO) való esetleges csatlakozá­sunkból is. A szövetségi földi felderítőrendszerhez (AGS) va­ló kapcsolódásunk esetén a HM-nek számolnia kell 8,2 milliárd forintos költséggel, de erre szintén nin­csenek meg a források a szaktárca tízéves költségter­veiben. Több sebből vérzik a magyar haderőreform A védelmi felülvizsgálat alapján elgondolt feladatok jelentős részére nincs meg a fedezet a HM költségvetésében Juhász Ferenc honvédelmi miniszter pártállástól független politikusi vélemények szerint első­sorban sikerpropagandájának köszönheti, hogy eddig megúszta a kormányátalakításokat, de egy komolyabb váltás könnyen a bársonyszékébe kerülhet. Az általa meghirdetett program ugyanis „több mély sebből vérzik”, hiszen az önkéntes haderő kialakításához elvégzett védel­mi felülvizsgálat által elhatározott feladatok nagy részéhez nincs meg a pénz a Honvédelmi Minisztérium (HM) költségvetésében.

Next