Magyar Nemzet, 2004. november (67. évfolyam, 289-317. szám)

2004-11-11 / 298. szám

Tárgyalnak a visegrádi négyek is Haklik Norbert___________,____ M­a kezdődik meg Sárospata­kon, a vár főúri könyvtárá­ban a visegrádi négyek kulturális minisztereinek találkozója. A két­napos megbeszélésen - amelyen Miller István magyar és Rudolf Chmel szlovák miniszter, Petra Smoliková cseh, illetve Maciej Klimczak lengyel államtitkár, vala­mint szakértőik vesznek részt - el­sősorban a közgyűjtemények mű­tárgyainak és dokumentumainak digitalizálását, a közös pénzek fel­­használását és az EU-n belüli együttműködést vitatják meg a tár­gyaló felek. A találkozó helyszínéül a Balassi-emlékév okán választot­ták Sárospatakot. A kétnapos talál­kozó végeztével a politikusok közös zárónyilatkozatot írnak alá. A visegrádi négyek együttmű­ködésének gondolata 1991-ben ve­tődött fel. Az együttműködés kere­tében kulturális tárcáinak vezetői is rendszeresen találkoztak, bár arra is volt példa, hogy ezek a találkozók politikai okok miatt meghiúsultak. A polgári kormány utolsó évében a szlovák és a cseh fél, majd - állító­lag szolidaritásból - a lengyel tárca­­vezető is lemondta a részvételt a vi­segrádi négyek kulturális miniszte­reinek találkozóján, tiltakozásul az ellen, hogy Orbán Viktor rendszere­sen hangoztatta a Benes-dekrétu­­mok tarthatatlanságát. Legutóbb, 2003. február 8-án pedig Görgey Gábor kulturális miniszter döntött úgy, hogy nem autózik Lőcséig a havas szlovákiai utakon - inkább elküldte maga helyett a találkozóra Kocsi László államtitkárt, ő pedig elment Bécsbe kiállítást megnyitni. Balassi Bálint élete és kora Az emlékév záróakkordjai■ A költő születésnapja a magyar költészet ünnepévé vált A Balassi-emlékév egyik méltó záróakkordjaként tartott előadást hétfőn este Kőszeghy Péter irodalomtörténész, Balassi-kutató, a re­neszánsz költőről elnevezett kiadó vezetője Celldömölkön, a Kresz­­nerics Ferenc Könyvtárban Balassi Bálint életéről, hitéről, költésze­téről. Balassagyarmaton Réti Zoltán festőművész Balassi-sorozatát állították ki a költőről elnevezett gimnázium galériájában. B­ocsa Zol­tán A­z előadás középpontjában an­nak a kötetnek a bemutatása állt, amelynek tanulmányait Csörsz Rumen István, Kőszeghy Péter, Pálffy Géza, Szentmártoni Szabó Géza irodalomtörténészek írták. Kőszeghy Péter Balassi Bálint egész életútját átfogó esszétanul­mányában Balassi születésnapját a személyhez, egyéniséghez kötött magyar költészet születésnapjának nevezi. Az első magyar irodalom­­történeti költő, Balassi Bálint 1554. október 20-án született dél­előtt kilenc óra tájban, Zólyom vá­rában. A kor szokásainak megfele­lően a híres família Balassinak és becéző alakban Balassának egy­aránt nevezi magát, a költő műveit Balassi Bálint formában jegyezte. Érdekességnek számít, hogy a ma­ga korában egyetlen műve jelent meg nyomtatásban, az is műfordí­tás, mégpedig Michael Bock Beteg lelkeknek szóló füves kertecske cí­mű kegyességi irata. A Balassi-köl­­temények a kor szokásainak meg­felelően megzenésített és kéziratos alakban terjedtek. Ezeknek a meg­zenésített, illetve újrazenésített énekelhető költeményeknek külö­nös, archaizáló esztétikumáról mindenki meggyőződhetett, aki részt vett október 20-án Ferencz Éva, Kobzos Kiss Tamás, a Kecskés és az Ars Renata együttes marato­ni koncertjén a Magyar Rádió Márványtermében, amelynek CD- változata hamarosan elkészül. Ba­lassi mint humanista költő és re-szábh, Komjáthy Jenő műveinek vi­lágát is sorozatokkal idézte meg, harmincegy lapjával végigköveti a költőt a Felvidék várai, a törökkel hadakozó katonái között vezető út­ján, de követi az érzelmek, a lírai, verses vallomások világában is. Mi­közben ezt teszi, a szerelem szépsé­gét éppen úgy fölvillantja, mint a tájélmény áhítatát vagy az istenhez fohászkodó halandó alázatát, de az önmaga tehetségében bízó XVI. századi értelmiségi férfiú magabiz­tosságát is. Összetett a kép, amelyet neszánsz egyéniség a teljesség fog­lalatának tekintette költészetét. Kőszeghy Péter dolgozatának tézi­sei szerint is komoly teológiai mű­veltséggel rendelkezett; első taní­tómestere Bornemissza Péter író, a nagyhatású prédikátor volt. Szent­mártoni Szabó Géza esszéjének szavait kölcsönözve istenes versei­hez, énekeihez a kortárs gyüleke­zeti költészet bőséges termése adott mintát. Profán módon szak­rális nő­eszményének, szerelmi lí­rájának legteljesebb foglalatai a Losonczy Annához írt Júlia-versek. A hölgy kezét a költőnek nem sike­rült elnyernie. Balassi Bálintnak köszönhetjük a XVI. századi vitézi élet számos veretes versbéli megörökítését, e művek leghíre­sebbje A végek dicsérete című köl­temény. Balassiról adnak az akvarellek, s az a kép sem kevésbé színes, amely az akvarellfestészet lehetőségeiről ki­kerekedik a sorozat nézője előtt. Hagyományos „angol akvarellek” és a keményebben elhatárolódó fol­tok, egymást szinte lefedő rétegek­ből épülő lapok éppen úgy találha­tók közöttük, mint a kétféle mód­szer kombinációi. Ahogyan néze­getjük az alkotásokat, nyilván eszünkbe jut, hogy nehezen illeszt­hetők be a korábbi műfaji hierar­chiába. Igaz, ennek a hierarchiának az alapjait már korábban is sokszor döntögették, mára az akvarell min­den más műfajjal egyenrangúnak tekinthető művészetté vált. Leg­alábbis ha olyan remek sorozatok­ban jelenik meg, mint amilyet Réti Zoltán Balassi-akvarelljei alkotnak. Réti Zoltán: Balassi Bálint Versek és akvarellek H P. Szabó Ernő_________________ S­üveges, magyaros ruhába öltö­zött férfi támasztja állát a kezé­re, így réved el, talán az Úristenhez fohászkodva, talán saját bűnein meditálva Réti Zoltán egyik akva­­relljén. Bocsásd meg Úristen! - ezt a címet viseli a mű, amely azt a köl­tőt ábrázolja, akiről sokat tudunk, mégis keveset, hiszen sem hiteles arckép nem maradt fenn róla, sem művei keletkezéstörténetét nem derítette ki a tudomány. Még az sem világos, hogy járt-e abban a vá­rosban, ahol megszülettek az élet­művét megidéző, a költő, a vitéz, a hazáját szerető, érte életét áldozó magyar előtt tisztelgő akvarellek. Jó-e a művész számára, hogy a szó szoros értelmében a homályban kell tapogatóznia, vagy nehezíti a munkáját? Réti Zoltán akvarelljei talán éppen azért álmodhatják újra hitelesen a költő álmait, mert alko­tójuk számos olyan kötöttségtől mentesen dolgozhatott, amelyek nehezen ragadhatók meg a pillanat művészetének is nevezett, gyorsan készülő, az ihlető felismerést, az el­ső inspirációt néhány perc alatt megragadó akvarell segítségével. Réti Zoltán, aki korábban a Palóc­föld nagy alakjai, Madách, Mik­ S TENDER INVITATION MÓL Hungárián Oil and Gas Plc. is looking fór a partner fór operating its power supply system in its Duna Refinery, keeping the same in a State ensuring good supply safety fór a period of a long term contract. To present its expectations, MÓL is staging a business briefing at Százhalombatta, on 2nd of December, 2004 fór companies having experience in operating such systems. Interested parties are to apply to the following address: Ms. Márta Krámer, mkramer@mol.hu Application deadline: 23rd of November, 2004 Parties applying will récéivé an invitation to the above business briefing. ► PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt. Dunai Finomítója villamos­energia hálózatának üzemeltetésére és a rendszer egy hosszútávú szerződés időszakára megfelelő ellátásbiztonságot nyújtó karbantar­tására partnert keres. Elvárásai ismertetésére az ilyen rendszerek üzemeltetésében jártas, nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező cégek részére 2004. december 2-án Százhalombattán üzleti tájékoztatót tart, melyre a következő címen várja az érdeklődők jelentkezését: Krámer Márta, mkramer@mol.hu Jelentkezési határidő: 2004. november 23. A jelentkezés elfogadásával az érdeklődők a fenti üzleti tájékoztatóra meghívást kapnak. www.mol.hu HATÁRTALAN LENDÜLET ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------,_____ 15 2004. november 11., csütörtök Kultúra ■ Matar Nemzet Az egyszerűen gonosz tanuló rémtörténete Az iskola könyörtelen diákját, aki péppé veri társait, kirúg­ják, s egy híres magániskolába kerül. Itt fordul a kocka, ő lesz az önkényes erőszak elszenve­dője, ugyanakkor itt várja a szerelem és barátság is. Vér, barátság, erőszak és szerelem svéd módra.­ ­­ Nedbál. Miklós__________________ G­onosz, és ennyi. Csupán ez a címe Mikael Hafström svéd rendező filmjének (magyar válto­zatban könyörtelenek), s így is jel­lemzik a mű főszereplőjét tanárai, majd a legegyszerűbb megoldást választják, kirúgják az iskolából. Keményen indul a film: a főszerep­lő péppé veri az iskolatársa arcát, míg sajátján a könyörületnek sem­mi jele. Ahogyan otthon a tizenhat éves Eriknek sincs, ahol nevelőapja nap mint nap alázza, veri, mind­eközben az anyuka a billentyűket veri, hogy elnyomja a szíj hangját, amint a húsba harap. Az erőszak, a gyűlölet, a brutalitás beleivódott Erik vérébe - a szíjon, szavakon át -, ez a bűne. Az iskolát tehát a go­nosz, könyörtelen Eriknek el kell hagynia, az „önfeláldozó” anyuka a zaciba dob néhány családi emléket, hogy saját vérét megmentse, egy hí­res magániskolába írathassa. A történet itt folytatódik, mesz­­sze a szülőktől, a civilizációtól, az otthontól. Ám ez is egy brutális vi­lág helyszíne, a megjavulni, „go­noszságát” levedleni akaró, büszke Eriknek a magániskolában a felső­sök elképzelhetetlen önkényét, ha­talmi vágyát, erőszakát kell megta­pasztalnia és nem utolsósorban el­viselnie. Ugyanakkor ebben a kör­nyezetben Erik megtalálja az igaz barátságot és szerelmet, mindeze­kért cserébe azonban tűrnie kell a megaláztatásokat, szótlanul szem­be kell néznie az értelmetlen erő­szakkal, hatalmi vággyal. Felelőssé válik másokért is. Szerelem és szen­vedély, büszkeség és balítélet, bűn és bűnhődés. Az ötvenes években játszódó film Jan Guillou azonos című regé­nye alapján készült, amely részben saját élményeken alapszik. Első lá­tásra nem tűnik nagyon egyedinek, történetében kuriózumnak a mű, s a benne megjelenő karakterek is le­csupaszítottak, mint például az okos, kicsit duci, szemüveges barát, a fiú mellett részben kiálló, tisztes­séges tesitanár, a zsarnok apuka, a gonosz felsősök... A történet is tele panelekkel, Mikael Hafström filmje mégis kiemelkedik a bentlakásos iskolás-alázós-szerelmes alkotások közül. Elsősorban a színészeknek, a főszerepet alakító Andreas Wilson­­nak - akit többen már Hollywood­ban látnak -, az apukát játszó Filip Bergnek, a tanács elnökét, az önké­nyes Otto Silverhielmet megformá­ló Gustaf Skarsgardnak köszönhe­tően. A szerelmi-baráti szál sem vi­szi túl csöpögősbe a történetet, s szinte mindenki megkapja a végén azt, ami jár neki. Svéd módra. (Könyörtelenek, svéd film, 110 perc, 2003. Rendezte: Mikael Hafst­röm, fényképezte: Peter Mokrosins­­ki. Zene: Francis Shaw. Szereplők: Andreas Wilson, Henrik Lundst­­röm, Gustaf Skarsgard, Linda Gyl­­lenberg. Forgalmazza a Moképf F­ILM Őszi kerámiák Tizenötödik alkalommal rendezik meg az őszi kerámiatárlatot, amelynek ezúttal az Olof Pal­­me Ház (XIV., Olof Palme sé­tány 1.) ad otthont. A kiállí­tást, melyet Laczkó Ibolya művészettörténész rendezett, Vámossy Ferenc építész, pro­­fessor emeritus nyitja meg ma délután öt órakor. A megnyitón adja át Gádor Magda szobrászművész a 2004. évi Gádor-díjat. A no­vember 28-ig, naponta 10-18 óra között megtekinthető tár­lathoz kapcsolódik a tavalyi Gádor-díjas Antal András ke­ramikusművész kamarabe­mutatója. (P. Sz. E.) Závada-ősbemutató Szolnokon Závada Pál Diófák tere avagy Szólj anyádnak jöjjön ki című szín­művének ősbemutatóját hol­nap este hét órai kezdettel tartják a Szolnoki Szigligeti Színházban. Az előadást Szikora János rendezi, a főbb szerepekben Quintus Konrád, Sztárek Andrea, Mikó István, Horváth Gábor, Zelei Gábor lép fel. (M. K.) Ókor-ókor a Merlin Színházban A római császárok korát tréfásan felidéző Ókor-ókort novem­ber 13-án, szombaton este fél nyolckor mutatja be az Atlantis Színház a Merlin Színházban. Az előadást Greifenstein János rendezte, a főbb szerepeket rajta kívül Hanjdu Ágnes, Horgas Ádám játssza. (M. J. E.) Gobelinek, kerámiák a Gödöllői Galériában A gobelinszövő-, a kerámia- és a rajzműhely kiállítását novem­ber 14-én, vasárnap 16 órakor Nánási Éva nyitja meg a Gö­döllői Galériában (Gödöllő, Szabadság út 6.). Közreműkö­dik a Túlpart együttes: Mol­nár Katalin (ének), Barna Ba­lázs (basszusgitár), Robotka Tamás (gitár) és Fodor Mik­lós (fuvola). (T. Z.) A titkos kert A szigetszentmiklósi Városi Galé­riában rendezik meg A titkos kert című tárlatot, amelyet­ holnap este hat órakor nyit meg Szemadám György festő­művész. A december 10-ig, naponta 10—18 óra között nyitva tartó meghívásos kiál­lításon a Magyar Festők Tár­sasága tagjai munkái szere­pelnek. (A. A.) Holesch lovai Több évtizedes távollét után tér­tek haza Magyarországra, jelentek meg az utóbbi évek­ben több alkalommal kiállí­tásokon Holesch Dénes fes­tőművész alkotásai, amelyek többsége lovas témákat dolgoz fel, s világszerte is­mert, népszerű a gyűjtők között. Az élete nagy részé­ben külföldön dolgozott al­kotó munkái a Vajdahunyad Várában, a Magyar Mezőgaz­dasági Múzeumban novem­ber 20-ig tekinthetők meg hétfő kivételével 10-18 óra között. (P. Sz. E.)

Next